Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-27 / 203. szám, szerda

/ 1952 augusztus 24. UJ SZO 329 A nyári munkák tapasztalatai a szövetkezetekben E gységes földműves szövetkezeteink a termés betakarításáért vívott harcukat győzelmesen befejezték. Az aratás, a cséplés, a gabonabegyüjtés alatt elért sikerek és eredmények újabb tanúbizonyságot tesznek szövetkezeteink tagjainak a nyári munkákban tanúsított odaadó szorgalmáról és büszkén mondhatjuk: az idei nyári munkák az eddigieknél sokkal többet hoztak szocialista mezőgazdaságunknak. A béke jegyében lefolyt példás mun. kák az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztság tízezreit g^ •özték meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Országunkban egész sor új szövetkezet alakult s megerősödtek a gyengébb szövetkezetek. Örvendetes dolog az is, hogy a szövetkezeti gazdaságok hektárhozamai jóval felülmúlták az egyéni, kis-parcellás gazdálkodás hektárhozamait, ami még jobban megmozgatta az egyénileg dolgozó kis. és középparasztságot a szövetkezetbe való belépésre. Egyszóval, az idei nyári munkák mérföldes lépésekkel vitték előre a szocialista nagyüzemi gazdálkodás ügyét. Szövetkezeteink az idei nyári munkák alatt megmutatták, hogy az ágróteohnikai előírások jó betartásával, a kombájnok és általában a mezőgazdasági gépek gazdaságos kihasználásával, a szocialista munkaverseny népszerűsítésével szinte rajtaütésszerűén minden munkát a maga idejében a legjobb minőségben végezték s ezzel hatalmas előrehaladást tettek a mult évhez ké. pest. Már a nyári munkákra való jó előkészületek, az aratási, cséplési csoportok és csapatok helyes megszervezése és azoknak a munkák elvégzéséért vállalt felelősségérzete, a munkaegység szerinti pontos jutalmazás, mind-mind fokozták a munka lendületét és a tagságnak a közös vagyonhoz való ragaszkodását. És a közös cél: országunk és a közös vagyon gyarapítása eredményesebb, jobb munkára, a termés szemveszteség nélküli betakarításá. ra serkentette szövetkezeteink tagságát. Miboi fakadt az a • rendíthetetlen erős hit és szilárd akarat, ami szövetkezeti dolgozóinkat az idei nyári munkák alatt a jó munkám serkentette? Elsősorban is a falusi pártszervezetek és nemzeti bizottságok, valamint a munkában élenjáró kommunisták fáradhatatlan és türelmes meggyőző munkájából és jó példamutatásából és nem utolsó sorban a szovjet tapasztalatok nagymértékben való alkalmazásával születtek az eddigieknél sokkal szebb eredmények. Másodsorban, szövetkezeti tagjainknak a szocialista haza és népi demokráciánk iránt tanúsított önzetlen szeretete hozta a nagy lendületet a nyári munkákba. Ebből fakadtak a felajánlások tízezrei, a szocialista munkaversenyek és azok a kötelezettségvállalások, meiyek a tervezett munkák határidő előtti elvégzésére irányultak. Balázsfán jóval az aratás megkezdése előtt a csoportok, sőt az egyének is versenyre hívták ki egymást a termés itl 3 j ében való és szemve^::'fciég nélküli betakarítására. Az aratás megkezdésével azután a munkacsoportok valóságos ,,harcban" álltak egymással és minden csoport igyekezett első lenni. A verseny során Kysuck Miklós csoportja lett a győztes, olyan kima. gasló eredményekkel, amilyenre még n rn volt példa. Az aratás utolsó napján például Kysuckí csoportja 11 hektáron végezte el a munkát. A nyári munkák ideje alatt népszerűvé vált szocialista munkaversennyel számos szövetkezetben meg. rövidítették az aratás határidejét. A szelöcei szövetkezetben a 11 napra tervezett aratást 3 nappal, a tardoskeddi szövetkezetben 5 nappal a határidő előtt fejezték be. A magyarbéli szövetkezet a múltban hetekig is elhúzódó aratási munkákat 4 nap alatt elvégezte. De nemcsak az aratásnál, hanem a cséplésnél is jó eredményt hozott a cséplöcsoportok közti szocialista munltfiverseny. Komáromszentpéte. ren a verseny segítségével 14 nappal a határidő előtt végeztek a csépléssel. Se szeri, se száma azon szövetkezeteknek, amelyekben a szovjet tapasztalatok nagymérvű alkalmazásával megkönnyítették a dolgozók munkáját és megrövidítették a cséplés határidejét. Cséfalván a Bredjuk-féle gyorscsépléssel az egyik cséplöesoport 7 perc alatt 70 kg-nyi gabonát csépelt el. Óriási volt az öröm és a lelkesedés és nyomban kiszámították, hogy ilyen ütem mellett 10 óra alatt 210 má. zsát tudnak kicsépelni és ha bevezetik a két váltást 420 mázsa lesz a napi teljesítmény. Az idei nyári munkák alatt a tavalyihoz viszonyítva háromszor annyi kombájn segített a szövetkezeteknek az aratásban és a cséplésben. Ezt a nagyteljesítményű gépet a dolgozó paraszt leghűségesebb segítő társául fogadták szövetkezeteinkben és ahol megfelelő, nagyterjedelmű földek voltak, csakis kombájnnal végezték az aratást s egyben a cséplést. A kombájnnal való aratás, cséplés újabb bizonyítéka a gépi munka előnyeinek, hisz szövetkezeteink nagy tábla földjein napi 14—15 hektárnyi gabona learatásával és elcséplésével jelentős mértékben segítette szövetkezeti dolgozóinkat a terv határidő előtti teljesítésében és ugyanakkor felmérhetetlen emberi munkaerő megtakarítást hozott. Tehát a kombájnokkal végz '.t aratás oroszlánrészese annak, hogy győzelmesen kerültünk ki az idei nyári munkák nagy csatájából. Ehhez járul még az, hogy a falusi pártszervezetek, a kommunisták, a népnevelök újabb bizonyítékát adták annak, hogy a tömegekkel való szoros kapcsolat megteremtésével, főként az aratási és cséplési munkákra mozgósítani tudták az egész falut, az asszonyokat, a családtagokat, CsISz-tagjait, pionírokat, egyszóval a termés betakarítás legjelentősebb időszakában a falu apraja-nagyja, fiatalja-öregje, munkaerejéhez mérten hozzájárult a nyári munkák sikeres elvégzéséhez. Nem szabad azonban elsiklanunk afölött sem, hogy a reakció és kulákság aknamunkája a nyári munkák ideje alatt sem szünetelt és lépten-nyomon akadályozni próbálta a termésbetakarítási munkákat. Hamis propagandájuk először is a kombájnok munkája ellen irányult. „Nem tiszta a kombájnnal csépelt gabona, magas tarlót hagy a kombájn" — efféle és ehhez hasonló ámítgatásokkal ugyan nem sokra mentek, mert ha voltak is olyanok, akik pillanatnyilag felültek ezen fecsegéseknek, a kommunisták és a népnevelők közbelépése idejében elhárította a reakció támadásait. És mindennél világosabban megmutatta a kombájnnal végzett aratási és cséplési munkák előnyeit a gyakorlati példa. Szövetkezeti tagjaink százai elismeréssel és büszkén beszéltek a kombájnok munkáiról az egész aratás időtartama alatt. ,,Szövetkezetünkben hatalmas szovjet kombájn aratja és csépeli a gabonát" — írta levelében az aratás alatt Jakus Lajos az ipolyviskr szövetkezet egyik tagja. — „Örülök ennek a gépnek, hisz ez a hatalmas gép óránként 5 ember egész napi munkáját elvégzi. Könnyen megy most az aratás és a cséplés, mondják boldogan szövetkezetünk tagjai. .. mint egy hajó úgy szeli a gabonát a kombájn és egymásután hagyja magaután a gabonával telt zsákokat. A szalmát pedig a 800 méteres dűlő végén rakja lé. Jó eredménnyel végződött az őszi árpa aratásunk. Hektáronként 23' mázsa őszi árpánk termett." ,,Zúgnak a béke tankjai a lévai szövetkezetben is — írta Stark Imre lévai levelezőnk — Kombájnnal aratunk és az első napon 26 hektárt arattunk le. Büszkén és biztosan haladunk e jelszóval: kombájnok segítségével elsők leszünk az országban az aratásban." Tőrén 3 kombájnnal aratták az öszi árpát és ott is kimagasló eredményeket értek el. Az öszi árpa átlagos hozama 28.5 mázsa volt. Láthatjuk, hogy a kombájnnal aratott gabona éppen olyan jól fizetett, mintha cséplőgéppel csépeltünk volna. Tehát a gyakorlati példa a kulákok nagy bosszúságára bebizonyította hogy a kombájnnal végzett aratás és cséplés nagyban elősegítette az idei nyári munkákat, ezer és ezer szövetkezeti dolgozónak megkönnyítette munkáját és bátran mondhatjuk, hogy a dolgozó parasztság leghűségesebb segítőtársa a szocialista nagyüzemi gazdálkodás gépe: a kombájn. Egyes szövetkezetekben azonban hiányok mutatkoztak a nyári munkák folyamán a terv teljesítésében és a munkák megszervezésében. Sok helyen nem tartották be az agrotechnikai időpontokat, különösen a kombájnnal végzett aratásnál. így volt ez Hidason is, amikor az őszi árpát aratták. A csallóköscsütörtöki traktorállomás kombájnosai és maguk a hidasi szövetkezet tagjai sem Ideérték figyelemmel az őszi árpa érését, két nappal később kezdték az aratást, a gabona túlérett, túlságosan pergett a szem és aránylag nagy volt a szemveszteség. Ilyen dolgokat aztán a reakció is felhasznált a kombájnok munkája ellen. Ebből az a tanulság, hogy a jövőben ragaszkodni kell az agrotechnikai időpontok betartásához, a munkák terv szerinti végzéséhez és jobban el kell mélyíteni a szövetkezetek és a traktorállomások közötti baráti kapcsolatokat és a szoros együttműködést. Mindehhez szükséges, hogy a szövetkezetek vezetősége megkövetelje a traktorállomásoktól, hogy minden munkát a szerződésileg meghatározott időben végezzen el. Nem pedig úgy, mint az idén történt egyes szövetkezetekben, hogy soki szor Hetekkel az aratás után fogtak : hozzá a tarlószántáshoz. Természetesen a nagy szárazság következtében a learatott gabonaföldeken a tikkasztó forró júliusi napokon elég volt 1—2 óra is ahhoz, hogy a föld nedvessége elpárologjon. Hát még azokon a földeken, ahol csak 5—6 nap múlva végezték a tarlóhántást és természetes, hogy a kemény föld nem vette be az ekét. Ilyen esetben aztán csak mélyre eresztett ekével tudták végezni a „tarlóhántást", ha ugyan annak mondható, hisz némely helyeken akkora hantokat dobott fel az eke, mint egy lófej. Az így megszántott földeken azután nehéz jó munkát végezni a második szántásnál is. E rosszul végzett munkákért ugyan nem minden esetben a szövetkezetet terheli a felelősség, hanem a traktorállomásokat, mert nem biztosítottak a gépekre idejében traktorosokat, hogy két váltásbán végezhessék a munkát. Viszont a szövetkezetek vezetőségei megelégedtek azzal, hogy a traktorállomás a saját „érdekeit védve" rábeszélésekkel akarták megértetni a szövetkezet tagjaival, hogy nincs munkaerő s ezért nem tudják végezni idejében a tarlóhántást. Azonban bebizonyosodott azokon a helyeken, hogy igenis, van munkaerő, ahol a szövetkezet vezetősége ragaszkodva a szerződésben foglalt tervek pontos betartásához, követelte, hogy nyomban az aratás után elvégezze a traktorállomás a tarlóhántást is. E hibáktól eltekintve örvendetes haladás, hogy a nyári munkákat az idén nagyobb szakértelemmel, a szovjet tapasztalátoknak szélesebbkörü alkalmazásával, a kombájnok gazdaságos kihasználásával végeztük, de ez korántsem jelenti azt, hogy megpihenjünk eddigi sikereinken. Szocialista mezőgazdaságunk megköveteli. hogy a nyári munkákban elért kimagasló eredményeinken felbátorodva. a hibákon okulva, a jövőben még nagyobb gondot fordítsunk a tervek betartására. A falusi pártszeryezetek és nemzeti bizottságok, valamint a népnevelök további feladata, hogy szervező és irányító munkájukkal odahassanak, hogy a jövőben újabb sikerekkel gyarapodjon szocialista mezőgazdaságunk, hisz a nyári munkák sikeres befejezése után most következik az év harmadik döntő ütközete: az öszi munkák jó elvégzése. Méry Ferenc Hegyéte szövetkezeti község lett Hegyétén 1950 tavaszán alakult meg az I. típusú szövetkezet. A kezdeti nehézségek, mint mindenütt, itt is mégvoltak. A maroknyi szövetkezeti tag egyedül harcolt, nem sok segítséget kaptak munkájukhoz. Ez évben, amikor a szövetkezetiek, meg a magángazdálkodók kazösen arattak, sokat változott a helyzet. Még a legkételkedőbbek is meggyőződtek arról, hogy közösen mégis osak jobban megy a munka. Közben természetesen kitartó agitációs munkát folytattunk. így aztán a gazdák arról kezdtek beszélgetni, hogy mégis csak jobb a szövetkezet. Az eredmény az lett, hogy mindannyian beléptek a szövetkezetbe és Hegyéte is szövetkezeti község lett. A mult héten megtartották < az első taggyűlést. Megválasztották a vezetőséget és az ellenőrző bizottságot, melynek elnöke Malik Sándor lett. Görcs Ernő pedig a szövetkezet alelnöke funkcióját kapta. Görcs elvtárs iskolázásra megy, hogy politikai és szaktudását továbbfejlessze és így még többet tudjon segíteni a szövetkezetnek. A hegyétei szövetkezeti tagok öntudatos emberek. Jól tudják azt, hogy a kulák nem megy becsületes szándékkal a dolgozó földművesek közé. Ezért a 21 hektáros Bíró Kálmánt kizárták a szövetkezetből. Bíró Kálmán pedig nagyon szerette volna a középgazda látszatát kelteni. A belépési nyüatkozaton három részre osztotta földjeit. A szövetkezet tagjait ez sem tévesztette meg. Az eredmények mellett kell. hogy rámutassunk a hiányosságokra is. Hiba volt, hogy a közös aratásnál a magángazdálkodóknak nem fizették ki rendesen a jutalmazást munkájuk után. Helyesen hívták fel a vezetőség figyelmét erre Frányik János és Hegyi Imre szövetkezeti tagok, amikor a következőket mondották: ,,Szövetkezetünk csak ak a lesz erős, ha tervszerűen fogunk gazdálkodni, mivel most már egy közös család v agy úrik, kell, hogy örömünk is egy legyen. Főleg a jutalmazásnál fontos, hogy igazságosan járjunk el, mert csak akkor lesz a tagoknak kedvük dolgozini, ha munkájuk után megkapják a megérdemelt jutalmat". Az újonnan megerősödött szövetkezet nagyszerű terveket készít a jövőre. Most mindenekelőtt az őszi munkák sikeres elvégzésére összpontosítják a tagok a figyelmüket. Két termelő csoportot alakítanak, amelyek versenyezni fognak egymással. Pakos Pál, Dunaszerdahely A természetbeniek szétosztása sok földművest győzött meg a galántai járásban a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről A galántai járásban is egyre jobban fejlődik a szövetkezeti mozgalom. Vízkeleten az segítette elő a szövetkezeti tagok létszámának nö. vekedését, hogy a szövetkezet tagjai az első félévben nagyon jól kerestek. Bodri János 343 munkaegység után kapott 8.57 mázsa búzát, 8.57 mázsa árpát és 20.580 korona készpénzt. Kiss Dániel 333 munkaegységet dolgozott le az első félévben. Jövedelme a 19.980 korona előlegen kívül 8.32 mázsa árpa és 8.32 mázsa búza volt. Danaéa János 280 munkaegysége után 7 mázsa árpát, 7 mázsa búzát és 16.800 korona előleget kapott. Feketenyéken is a, konkrét eredményeknek köszönhető az, hogy a falu lakosságának 95 százaléka belépett a szövetkezetbe. Vízkelet és Feketenyék községek példaként szolgálhatnak a galántai járás azon falvai számára, amelyekben még' mindig ingadoznak. Osandal István. Az ősziek 70 százalékát keresztsorosan vetik el a felsőpatonyi szövetkezetben A felsőpatonyi szövetkezeti tagok az aratás és cséplés sikere

s elvégzése után teljes erővel készülnek az öszi munkákra. Az őszi munkákról szóló kormányhatározat jegyében, melyszerint a gabona 50 százalékát keresztsoros vetéssel kell elvetni, a felsőpatonyi szövetkezet növénytermelési csoport vezetői a csoport tagjaival való megegyezés után elhatározták, hogy az ősziek 70 százalékát vetik el keresztsoro

s vetési módszerrel. Erre az elhatározásra úgy jutottak, hogy már a mult évben meggyőződtek arról- hogy az új vetési módszer hektáronként 6. sőt 7 mázsa gabonatöbbletet jelent. Az egyes munkacsoportok szemcséstrágya gyártásával foglalkoznak. Zsemlye Károly csoportja vállalta. hogy október 15-ig 15 mázsa szemcséstrágyát készít. Szűcs Gyula csoportja pedig 15 mázsa szemcséstrágya mellett még 100 mázsa kompasztot is előállít. Jelenleg az öszi repce alá készítik a földet. Az elkövetkezendő napokban elvetnek 25 hektár őszirepcét. Hogy az öszi munkákat zavartalanul el tudják végezni, részletes tervet készítettek. Az egyes csoportok és csapatok versenyezni fognak egymással. A terv szerint 30 hektár cukorrépát 7 nap alatt felszednek. Minden szövetkezeti tag felszedi arról a negyedhektárról a cukorrépát, amelyet egész éven keresztül ápolt. A burgonyaszedést pedig úgy oldják meg, hogy minden csoportból egy csapat fog burgonyaszedéssel foglalkozni. így ezt a munkát 12 nap alatt elvégzik. A középszántást és az ősziek vetését október 15-ig fejezik be. Hogy b

e lehessen vezetni az éjjeli váltást, 7 szövetkezeti tag 6 hetes iskolázásra ment a dunaszerdahelyi, traktorállomásra. A dunaszerdahelyi traktorállomás idejében felkészül a megnövekedett feladatok teljesítésére A népi igazgatás dolgozói, a já. rási pártszervezet funkcionáriusai és a szövetkezeti tagok a dunaszerdahelyi > járásban jó szövetkezeti munkával és szemléltető meggyőzéssel az aratás és cséplés alatt augusztus 28-ig 1826 kis- és középföldművest nyertek meg 8275 hektár földdel a szövetkezetek, nek. Az EFSz-ek földterületének és taglétszámának növekvésével párhuzamosan megnövekedtek a traktorállomás feladatai is. Csaknem 70 százalékkal magasabb feladatok várnak • a traktorállomásra az ősszel, mint eddig. A dunaszerdahelyi traktorállomás dolgozói a megnövekedett feladatokra alaposan felkészülnek. A vezetőség már 3 héttel ezelőtt minden egyes brigádközpontba kiküldött egy-egy javítót, akik a traktorosok és a szövetkezeti kovácsok segítségével , rendbeteszik az őszi munkák elvégzéséhez szükséges gépeket. A traktorosbrigádokat ellátták a szükséges felszerelésekkel úgy, hogy az összes sérüléseket meg tudják javítani. Eddig már 5 traktoros brigádban rendeztek be olyan műhelyt, atnely a 1—III. fokú javításokat el tudja végezni. A dunaszerdahelyi traktorosok vállalták, hogy augusztus 30-ig az összes mellékfelszerelést megjavítják és így a tervezett határidőt 15 nappal megrövidítik. Vállalásukat becsületesen teljesítik. Márcsak 2 vetögépet, 8 boronát, 5 fogast, 2 burgonyaszedő gépet, 2 vashengert és 10 előekét kell megjavitaniok. A traktorok 88 százaléka már készen áll az öszi munkákra.