Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-27 / 203. szám, szerda

1952 augusztus 24. UJSZ0 l 327 A z SzK(MP-kongresszus összehívásának visszhangja A Bolsevik Párt életének történelmi eseménye, a XIX. pártkon­gresszus összehívása áll a szovjet dolgozók érdeklődésének középpontjá­ban. A végeláthatatlan szovjet föld minden táján, városokban, kolhoz, falvakban egyaránt a kongresszusra készülnek. A most folyó kerületi és körzeti pártkonferenciák résztvevői nagy lelkesedéssel vitatják meg á kon­gresszus anyagát, az új ötéves terv adatait és a párt szervezeti szabály­zatának módosítását. Napok alatt páratlanul nagyará­nyú szocialista munkaverseny bon­takozott ki a Szovjetunió minden részén. A szovjet főváros valameny­nyi gyárában és üzemében műhely gyűlések sora zajlott le s ezeken a dolgozók kifejezték végtelen örö­müket és odaadásukat a Bolsevik Párt iránt, beszámoltak a kongresz szus tiszteletére tett munkai el aján­lásaikról és kötelezettségvállalásaik­ról. Csaknem valamennyi üzemben — így például a Scserbakovról élne vezett kombinátban — a dolgozók vállalták, hogy jóval a határidő előtt "teljesítik az évi tervet és csak ki­tűnő minőségű terméket készítenek. A moszkvai üzemek dolgozói szta­hanovista őrségben állnak a kon­gresszus tiszteletére és 2—3 normát teljesítenek egy műszak alatt. A kommunizmus nagy építkezé­seinek dolgozói külön örömmel ol­vasták az új ötéves terv számadatai között a saját építkezésükre vonat­kozó útmutatásokat. A kujbisevi vízierőmü építői széleskörű munka versenyt indítottak a kongresszus méltó megünneplésére. Vállalták, hogy december 5-ig befejezik évi talajkiemelési tervüket és nagy­mennyiségű betont helyeznek el a vízierőmü épületének alapzatában. Az épülő gorkiji vízderömünél. nép­nevelők százai ismertetik az. építők­kel a kongresszus anyagát és jelen­tőségét. Aljosin brigádvezető elmondotta: — Végtelen boldogság számunkra az, hogy az új ötéves terv egyik építkezésén dolgozunk. Nem sajnál juk majd az erőnket, hogy határidő­re üzembe helyezzük a gorkiji vízi­erőmüvet. A kongresszus tiszteleté­re új, felemelt kötelezettségeket vállaltunk. Júliusban 216%-ra telje­sítettük tervünket, augusztusi és szeptemberi feladatunkat 250%-ra | hajtjuk majd végre. Az angol burzsoá sajtó sem tudja kivonni magát a Szovjetunió nagyszerű eredményeinek hatása alól Az angol burzsoá sajtó nagy te­ret szentel a Szovjetunió ötéves tervének. Bár az angol sajtó cik­keinek alaphangja ellenséges, szá­mos elismerő hang mutatja, hogy még a burzsoá sajtó serp tudja ki­vonni magát a Szovjetunió nagy­szerű eredményeinek hatása alól. A „Times" irja vezércikkében: „A Szovjetunióban nagyon sok részlet, munka nyert befejezést a gazdasá­gi újjáépítés terén és eléggé előre haladt az új csatornahálózat és a villamos erőmüvek építése is." A lap szerint a kongresszuson nyilat, kozatot lehet várni airról, ,,hogy mi­lyen stádiumba ért a szovjet rend­szer haladása á szocializmustól a kommunizmusig". A „Manchester Guardian" ha fa­nyalogva is, de kénytelen beismerni: „aziránt nem lehet kétség, hogy a szovjet ipar termelése óriási hala dást ért el a háború óta. A szov­jetnek az a politikája — írja a lap —, hogy a beruházási cikkek gyár. tására fordította a legnagyobb gon­dot, most bőséges kamatokat hoz." A konzervatív „Yorkshire Post" idézi azoknak a nyilatkozatát, akik a közelmúltban a Szovjetunióban jártak. „A moszkvai angol nagykö­vet — írja a lap — utazást tett a Szovjetunió déli részein és kijelen­tette, hogy rendkívül mély benýo. mást gyakorolt rá a szovjet nép ha­talmas energiája." A moszkvai gazdasági kofferen cia résztvevői hangoztatták, hogy a szilárd bizakodás és az optimizmus légköre tölti el a szovjet fővárost. „Mindezt az energiát — írja kese­rűen a lap — nem lehet fenyegetés nek vagy propaganda hatásának tu­lajdonítani. A szovjet ember kétség: kívül keményen dolgozik, de nem azért, mintha félne, hanem mert fiatal és erélyes és jól tudja: egy nagy és rendkívül hatalmas csoport tagja". A „Scotsman" a pártkongresszus összehívásával foglalkozva kijelenti: „A Szovjetunió tiil van a nehézsé­geken, felépült a háborús pusztítá­sok romjaiból, felbecsülheti az el­ért sikereket és bejelentheti a jövő programmot." A berlini demokratikus sajtó az SzK(b)P XIX. kongresszusának összehívásáról A berlini demokratikus sajtó nagy figyelmet szentel az SzK(b)P XIX. rendes Kongresszusa összehívásá nak. A lapok számos cikket közöl­nek az eseménnyel kapcsolatban. A „Neues Deutschland" című lap ve­zércikkében a következőket írja: „Az egész világ dolgozói nagy lel­kesedéssel fogadják a Szovjetunió fejlődésének új ötéves tervét, tanul mányozzák és új, óriási erőt merí­tenek belőle a békéért, a jobb élet ért és népük nemzeti függetlensé­géért folytatott harcukban. Ezzel szemben az imperialisták, a béke el lenségei a Szovjetunió további roha­mos fejlődésének ezt ,_a gigantikus tervét félelemmel és haraggal veszik tudomásul." A „Tribúne" című lap vezércik­kében a következőket írja: „Az öt­éves terv irányelvei, amelyet az SzK(b)P XIX. kongresszusán fog­nak megtárgyalni, ismét bebizonyít, ják az egész világ előtt, hogy a Szovjetunió békét akar. A Szovjet­uniónak békére van szüksége óriási tervének megvalósítása céljából. A Szovjetunió a béke, a demokrácia és a szocializmus országainak központ­ja. A Szovjetunió nagy példa az ösz­szes nemzetek számára. A W kor szakunkat joggal nevezik sztálini korszaknak. A lap felhívja az összes németeket, tanulják meg a szovjet emberektől, hogyan kell megvalósí tani a békés felépítést, hogyan kell harcolni a békéért, hogyan kell vé. delmezniök hazájukat az imperialis­ták kalandor tervei ellen.*' 1 Braziliában növekszik a tiltakozás az USA-val kötendő katonai egyezmény ellen Az „Imprense Populár" című-bra­zíliai újság közlése szerint egyre növekszik a tiltakozás az Egyesült Államokkal kötendő katoniai szer­ződés ellen, amellyel éppen most foglalkozik a képviselőház bizottsá­ga. A nyugtalanságot kifejezésre juttatják a nemzeti kongresszus képviselői és az egyes államok tör­vényes gyűléseinek képviselői, vala­mint a városi bizottságok, az intelli­gencia, a munkások és a diákok kép­viselői is. Az egyezmény ellen fog­laltak állást a békevédök bizottságai is. A kormánypárt képviselője, Pli­nio Coelho, kijelentette, hogy az egyezmény megkötése ellen fog sza­vazni. A szociáldemokrata párt képvise­lője, Tarsilo Vieira élesen elítélte az Egyesült Államokkal kötendő hábo­rús szerződést és kijelentette, hogy Brazília senki által nincs veszélyez­tetve. Para állam nemzetgyűlése el­határozta, hogy tiltakozó táviratot küld a nemzetgyűlésnek a szerződés ellen és követelni fogja, hogy fog­lalkozzanak a kongresszuson az or­szág gazdaság-politikai függetlensé­gének kérdésével. Az ország külön­böző részeiben gyűléseket tartanak, amelyeken az Egyesült Államokkal kötendő háborús szerződés ellen nyi­latkoznak. A „Zeri i Popullit" 10. év­fordulója — az albán népi sajté ünnepe Tíz évvel ezelőtt, Albánia hegyei közt, harcoló partizánok táborában jelent meg az albán kommunisták lapja, a „Zeri i Popullit" (A Nép Szava) első száma. A lap egy év­tized harcai közepette a párt éles fegyverének bizonyult, az albán ha­zafiak tízezreit lelkesítette a haza szabadságáért, a bitorló fasiszták ellen vívott harcra, majd a felsza­badulás után az új élet építésére. Megjelenésének napját, augusztus 25-ét most, a tizedik évforduló al­kalmával az „albán népi sajtó nap­jáévá nyilvánították. A „Zeri i Popullit" alapítója, Irá­nyítója és egyik legtevékenyebb munkatársa a felszabadító harcok idején Enver Hodzsa elvtára volt, aki „Malo" és „Ivan" fedőnéven írta cikkeit. A lap közölte a párt felhí­vásait és határozatait, a dicsőséges Szovjet Hadsereg hadijelentéseit. Bár az albán népnek — így a fel­szabadító harcok résztvevőinek is — nagy többsége sem írni, sem olvasni nem tudott, a ..Zeri i Popullit" sok­szorosított példányai, hírei, felhívá­sai eljutottak a legszélesebb töme­gekhez. A felssabadulás előtt -a leg­nagyobb albán burzsoá napilap 4000 példányban jelent meg. Ugyanakkor az illegális „Zeri i Popullit" 5000 példányban forgott közkézen, felol­vasták cikkeit a partizántáboirokban és a falvakban, a nép pedig megér­tette, magáévá tette a kommunista újság szavát, a párt szavát, mert az a saját legszentebb érzéseit és aka­ratát fejezte ki. E dicsőséges kezdet után egy idő­re elnémult a „Zeri i Popullit". A felszabadító harcok hőseinek e hű­séges barátja és fegyvertársa 1944 novemberétől 1948 novemberéig egy­általán nem jelent meg, a párt is csupán a demokratikus nemzeti front lapján, a „Bashkimi"-n keresz­tül szólott az albán néphez. A párt­lap megjelenésének felfüggesztése a Tito-banda aljas mesterkedéseinek következménye volt. A titóista pro­vokátorok és gyilkosok beépítették embereiket az Albán Munkapárt ve­zető szerveibe. Ezek a banditák gyű­lölték a pártot és rettegtek attól, hogy a harcos pártlap munkája nyo­mán még szorosabbra kovácsolódik a párt és a tömegek kapcsolata. Fél illegalitásban akarták tartani a pár­tot, megpróbálták elfedni, elszige­telni a tömegektől, hogy könnyeb­ben elvégezhessék romboló munká­jukat a párton belül, hogy elszakít­hassák erejének legfőbb forrásától, a nép tömegeitől. Azoknak a törté­nelmi jelentőségű leveleknek a se­gítségével, amelyekkel az SzK(b)P a Titó-bandát leleplezte, a Tájékoz, tató Iroda határozatának segítségé­vel az Albán Munkapárt is felfedte és szétzúzta a pártba furakodott titóista kémek összeesküvését és határozatot hozott a ..Zeri i Popul­lit" újbóli megjelenésére. Azóta a láp az albán nép legszé­lesebb rétegeinek szeretett újságjá­vá fejlődött, naponta csaknem 40.000 példányban kerül az olvas jk kezébe, 1200 munkás, és parasztle­velezöje van. A „Zeri i Popullit" bátran é s következetesen harcol a párt marxista-leninista politikai vo­nalának megvalósításáért, a béké­ért és a népek közti barátságért. Napról napra leleplezi az imperia­listák és titóista lakájaik gaztetteit, harcra ' hív ellenük, ápolja az alb^n nép szívében élő hazaszeretetet. Az „albán népi sajtó napja" a sza­bad Albánia kulturális felemelkedé­sének győzelmi ünnepe. A párt ve­zetésével az elmúlt években ered­ményes harcot vívtak az analfabe­tizmus leküzdéséért. Gyors ütemben nevelkedik az új albán értelmiség. A nép kulturális igényei óriási mér­tékben megnövekedtek. 1938-ban az egész országban mindössze hat új­ság jelent meg havi 220.000 pél­dányban. Ma 11 albán lap van, havi példányszámuk több mint 1.5 millió. A folyóiratok száma megkétszere­ződött, példányszámuk ötszöröse a réginek. Az albán könyvkiadás fej­lődésére- jellemző, hogy a világiro­dalom klasszikusai és a nemzeti iro­dalom alkotásain kívül a marxizmus­leninizmus klasszikusainak műveit összesen 872 ezer példányban adták ki, ebben az 1.200.000 lakosú kis or­szágban. Csu En-laj külügyminiszter A. J. Visinszkij szovjet külügyminiszternél Augusztus 25-én A. J. Visinszkij, a, Szovjetunió külügyminisztere, ba-.. rátí ebédet rendezett Csu En-láj, a Kínai Népköztársaság állami admi­nisztratív tanácsa elnökének és kül­ügyminiszterének tiszteletére. Az ebéden résztvettek: Csu En_ láj, a Kínai Népköztársaság állami adminisztratív tanácsának elnöke és külügyminisztere, Csen Jun, az állami adminisztratív tanács elnök­helyettese, Li Fu-csum, az állami adminisztratív tanács mellett mű­ködő pénzügyi és gazdasági bizott­ság elnökhelyettese, Csan Ven-tien, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Szu.Ju, a népi forradalmi katonai tanács vezérkari főnökének helyet­tese, Van Ho-su nehézipari minisz­ter, Csen-Ju tüzelöipari miniszter, Szu-Sau.Ven, a pénzügyi és gazda­ságügyi bizottság titkárságának vezetője, Liu-Ja-Lou, a Kinai Nép­köztársaság katonai légierőinek pa­rancsnoka, Lo.Sun-Csu, a haditen­gerészet parancsnokhelyettese, Csiu­Csuan-Csen, a Kínai Népköztársa­ság tüzérségi parancsnokának he­lyettese, Van Tau-han, az 1. gép. ipari miniszter helyettese, Van-Csen posta, távíró és telefonügyi minisz­ter helyettese, Sih-Cse, a Kínai Népköztársaság külügyminisztériu­mának politikai titkára, Su.Ji-Sin, a Kínai Népköztársaság külügymi­nisztériumának a Szovjetunióval és a keleteurópai országokkal foglal­kozó osztályának elnöke, Csen­Csia-Kan, a Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma ázsiai osztá­lyának elnöke, Ge.Bao-huan, a Kí­nai Népköztársaság Szovjetunióbeli nagykövetségi tanácsosa, Li-Csian és Kao-Csin-Sen, a Kínai Népköz­társaság nagykövetségének keres­kedelmi tanácsosai és Dzsi.Hie tá­bornok, a Kínai Népköztársaság katonai attaséja. A szovjet vendégek között voltak P. N. Kuimikin külkereskedelmi mi­niszter, G. A. Zorin a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese, G. N. Puskin. B. F. Podcerob, a Szov­jetunió külügyminiszterének helyet­tesei, A. Sz. Panyuskin, a Szovjet­unió kínai népköztársaságbeli nagy­követe, M. A. Jasznov, a moszkvai szovjet elnöke, Sz. A. Boriszov, A. A. Pavlov, a külkereskedelemügyi minisztérium képviselője, V. P. Mi­unov, a Szovjetunió kínai népköztár­saságbeli kereskedelmi attaséja, Sz. Malinin tábornok, P. F. Batic­kij repülötábornok, V. D. Jakovlev ellentengernagy, K. R. Szinilov tá­bornok, a moszkvai helyőrség pa­rancsnoka, N. P. Fedorenko, a Szov­jetunió külügyminisztériuma kolle­f iumának tagja. M. I. Szladkovszkij, külkereskedelmi minisztérium ke­leti osztályának elnöke, P. N. Pi­golkin. a Szovjetunió kinai népköz­társaságbeli nagykövetségének ta­nácsosa, G. I. Tunikán a Szovjetunió külügyminisztériuma jogi osztályá­nak elnöke, A. G. Ku'lazsenkov, a Szovjetunió külügyminisztériuma protokoll-osztályának vezetője, V. Vaszkov, a. külügyminisztérium tá­volkeleti első osztályának elnökhe­lyettese és a Szovjetunió külügymi­nisztériumának más vezető dolgozói. Csu En-lai elvtárs megkoszorúzta Lenin sírját Csu En-laj elvtárs, a Kínai Nép­köztársaság Népi Közigazgatási Ta­nácsának elnöke és a Kinai Népköz­társaság külügyminisztere augusztus 24-én Moszkvában felkereste a Le­nin-mauzóleumot és ott a következő feliratú koszorút helyezte el: „V. I. Leninnek, a forradalom nagy taní­tójának, a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormányának kül­döttségétől." Csu En-laj "elvtárs kíséretében volt a Kinai Népköztársaság kor­mányküldöttségének valamennyi tagja. A kínai békebizottság felhívása a népekhez: tiltakozzanak a koreai városok bombázása ellen A kínai békebizottság augusztus 23-án felhívással fordult különböző országok békebizottságaihoz és min­den békeszerető néphez, hogy tilta­kozzanak Észak-Korea békés váro­sainak az amerikai imperialisták ré." széről történő barbár bombázása el­len és ítéljék el határozottan az amerikai imperialisták bűncselek­ményét. „A kínai nép szilárdan kitart a koreai nép mellett — hangoztatja a többi között a felhívás — és a vég­ső győzelemig harcol az agresszió ellen, hogy megmentse a békét és megállítsa az amerikai agresszorok barbarizmusát. Felhívjuk a világ igazság- és békeszerető népeit, fog­janak össze és egy akarattal aka­dályozzák meg az amerikai agresz­szorokat abban, hogy az emberi élet és civilizáció elpusztítására törő al­jas terveiket megvalósíthassák. Kína és Korea népe meg van győződve arról, hogy az amerikai háborús gonosztevők az emberiség ítélőszéke előtt fognak felelni tetteikért és megkapják méltó büntetésüket." A nyugatnémet dolgozók egyetértésüket fejezik ki a szocializmus felépítésével az NDK-ban A nyugatnémet dolgozók üdvöz­lik a szocializmus felépítését a Né­met Demokratikus Köztársaságban. 600 mainzi polgár nyilvános gyű­lésen határozatot hozott, amelyben üdvözölte a szocializmus felépítését a Német Demokratikus Köztársa, ságban, mint „határkövet" a béke megőrzéséért vívott harcban. A ha­tározat továbbá hangsúlyozza, hogy Adenauer háborús politikája még jobban kimélyítette Németország széttagoltságát. Teljes határozott­sággal a demokratikus jogok el­nyomása ellen szólalunk fel Nyu­gat-Németországban, ahol elutasít, ják a lakosság demokratikus köve­teléseit, amely békét, szabadságot és kenyeret követel. A béke ügyét kezünkbe vesszük és harcolni fo­gunk Adenauer kormányának meg­döntéséért, hogy a német nép az össznémet szabad és titkos válasz­tásokkal maga határozhassa meg azt az utat, amelyen haladtai akar." — mondja a határozat. A Kommunista Párt Reutlingen járásban megtartott aktíváján ha. tározatot fogadtak el, amely ki­mondja: a szocializmus felépítésé­ről szóló törtx'-.elmi határozatnak az NDK-ban nagy jelentősége ( van a dolgozók és az összes többi béke­szerető németek harcának megerő­sítésére Németország egységesí­téséért és a békeszerződés megkö­téséért folytatott harcban. A mun­kásosztálynak és a dolgozók összes többi rétegeinek új erőt és elszánt­ságot ad a bonni kormány megdön­téséért, az általános szerződés rati­fikálása ellen, a békéért folytatott harcunkban. A bonni kormány kommunista pártot elnyomó politikája ellen A bonni parlament képviselője, Fritz Risch, a nyugatnémet Kom­munista Párt központi orgánumában, a Freies Volk-ban cikket közölt, amelyben felhívta Nyugat-Németor­szág lakosságát, hogy tiltakozzon a bonni kormánynak a nyugatnémet Kommunista Pártot elnyomó politi. káj a ellen. A cikkben többek között ezeket írja: A Nyugatnémetországi Kom­munista Párt bonni kerületi titkár, ságának megszállása volt az első jel. Ez a jel megmutatja Nyugat. Németország munkásságának, az összes dolgozóknak és az összes sza­badságszerető német hazafiaknak a terror veszélyeit, annak veszélyét, hogy az összes demokratikus jogo­kat likvidálni akarják.

Next

/
Thumbnails
Contents