Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-27 / 203. szám, szerda

4 U J SZ O 1952 augusztus 28 Jó úton jár a f üleki Kovosmalt üzemi klubja Füleken a volt „Ádám-féle" ven­déglőt emlegetik, ha a látogató a zománcgyári dolgozók kultűrklubja felöl érdeklődik. Az új klubhelyiség ugyanis az egykori vendéglőben ka­pott helyet. Igaz, mé'g csak a na­pokban hozták rendbe, belülről át­festették, a kuglipályát is megjaví­tották és már lüktet benne az élet. Fiatalok, idősebbek ping-pongjt játszanak, néhányan a sarokban sakkoznak. Azonban a klub életét nemcsak a sport töltheti be, ezt a zománcgyári dolgozók nagyon jól tudják. Klubjaink legfontosabb feladata: összekapcsolni a termelést a kultúrával, hogy kölcsönösen has­sanak egymásra és kielégítsék dol­gozóink igényeit. Vájjon valóban igy értelmezik-e Füleken a klub je­lentőségét? Januárban alakították meg, azon­ban csak papíron szerepelt, mivel szakkörei eleinte egyáltalán nem voltak. A vezetőség nem tudta fon­tos hivatását betölteni, nem tudott a klubba életet vinni. A dolgozók ezért leváltották a régi vezetőséget. A szakkörök megszervezése az ú.j vezetőknek sem ment könnyen, de nem adták fel- «. harcot. Sikerült is megszervezniük az újítók körét. Nemsokára kiállítást rendeztek a kör tagjai „szocialista technika" Címen. Ismertették a füleki zománc, gyárban bevezetett újításokat és a kiállítással nagy sikert arattak. A klub újítóköre újabb elvtársakkal bővült. Hónaponként összegyűltek megbeszélni az üzemi termelés fel­adatait, a benyújtott újítási javas­latokat. Sokat foglalkoztak az or­szág legjobb újítóinak módszereivel, és a Szovjetunió legjobb technikai vívmányainak ismertetésével. Az üzemi termelés alapos megismerése, a körben kifejtett munka megérlel­te gyümölcsét. A KÖR EGYIK»UJITÁSI JAVASLATA A termelés növelésére, valamint & selejt csökkentésére a kör tagjai olyan csoport megszervezését java­solták, amelyben munkások, techni­kusok, osztályvezetők és újítók vé­gigkísérik a gyártási folyamat út­ját. A csoport a bádog kinyírásától kezdve figyelemmel kiséri az edény útját a gyártási folyamat minden részletében. Ha valahol nehézséget észlel, azt azonnal eltávolítja s így a selejtet a minimumra csökkenti. Ezt a módszert már Szlovákia több üzemében alkalmazzák. Az újítóllörnek ezt a javaslatát meg az üzem falai között dolgozták ki, A kollektív jó munkáját bizony erősen hátráltatta a szük üzemi helyiség. Most a volt Ádám-vendég­lö világos, nagy termei egyikében zavartalanul folytathatja értékes tevékenységét. A zománcgyári dol­gozók büszkén dicsekednek új helyi, ségükkel. „Külön terembe visszük a rajzoló asztalokat és gépalkatré­szeket" — mondogatják. így lelki­ismeretesebben végezhetik feladatai­kat. Sokáig töprengtek azon, hogyan lehetne az újítókör munkáját elő­segiteni . és rájöttek arra, hogy újí­tómühelyt kell berendezni. Ha a kör valamelyik tagjának javaslata van, ott a műhelyben kipróbálhatja, hogy mennyire Ságitheti elő újításával a termelést. De a termelés fokozását előre­lendítő újítók körén kívül a klub művelődési köröket is szervezett, melyek elé szép feladatokat tűzött. A klub egyik termét könyvtár­nak és olvasóteremnek rendezték be. Olvasóköröket is Szerveznének, de a vidékről bejáró munkások miatt Sztrania elvtárs úgy véleke­dik, elönyösebb lesz dolgozóinkat egyenként. megnyerni az olvasás­nak. Olyan elvtársakat kell meg­bízni a jó könyvek propagálásával, akik eléggé jártasak a szocialista irodalomban. Ezek az elvtársak a munkahelyen elbeszélgetnek a kivá­ló regényalkotásókról és ha valakit érdekel a könyv, kihozzák neki a könyvtárból. Sztrama elvtárs el­gondolása részben helyes, de azt tanácsoljuk, ne sajnálják az időt. — ha például a „Távol Moszkvától" cimü regény közkézen forog — ösz­szehívni az elvtársakat rövid meg­beszélésre, hogy közösen megvitas­sák a regény nagy tanulságait. A mindennapos felvilágosító mun­kát a Kovosmalt dolgozói politikai körökben végzik el. Rendszeresen megvitatják a napi sajtó fontos cikkeit, és a legidőszerűbb brosú­rákra felhívják a dolgozók figyel­mét, hogy a körben alapos vitát rendezhessenek róluk. Sok érdekessége van a volt Ádám­féle vendéglőnek, a zománcgyári dolgozók üzemi klubjának. Akvá­rium díszeleg a kirakatban, benne parányi halak úszkálnak. Ha rápil­lant valaki, . arra kell gondolnia, hogy itt a tudományos-<kör tagjai is szépen dolgozhatnak. A titkár, ha az akvárium felől érdeklődnek nála, először kurtán válaszol. — Olvassátok az „Élet és tudo­mány" Című folyóiratot. ) A jámbor érdeklődőket meghök­kenti a kurta-furcsa felelet, és to­vább faggatják a titkárt. — Aztán hol kapható? — A trafikban! Ha tovább is csak csodálkoznak, a titkárnak megered a nyelve és el­mondja, hogy az akvárium, mint­egy bevezetője a természettudomá­nyi kör munkájának, amely máris népszerűnek ígérkezik. HOGYAN DOLGOZIK A KULTÚRKÖR? . A klub-tagok azt a szép felada­tot is vállalták, hogy a környékbeli falvakat kultúrműsorral látogatják. Színjátszó körük magyar és szlovák csoportokban dolgozik. Felváltva használják a színpadot. Télen Egri Viktor „Fény a faluban" cimü szín­játékát mutatták be, majd később a nagyon is időszerű „Köz-ös út"-at. Mind a két darab a színjátszók lel­kes szereplésével nagy sikert ara­tott vidéken. De a tánccsoport tagjai sem akartak elmaradni a színjátszók mögött és ugyancsak lekötötték a falusi dolgozók figyel­mét szlovák, magyar és orosz népi táncaikkal. A galsai EFSz dolgozói máig is emlékezetükben őrzik a fülekiek nagyszerű fellépését. Talán büszkék is arra, hogy ilyen életké­pes üzemi klub vállalt védnökséget felettük. A füleki üzemi klubnak egyik leg­közelebbi célja olyan művészegyüt­test szervezni, amelynek tagjai tán­colnak, énekelnek és színdarabot játszanak. A terv megvalósítható, mert a fiataloknak nagy kedvük van hozzá. Ki kell emelnünk, hogy a klub tánccsoportja, CsISz.tagok­ból áll. Olyan tagok nyújtanak se­gítséget a klubnak, akiit az üzemi szervezetben is jó munkát végeznek. Feltűnő, hogy az új klubhelyiség udvarán kisgyermekek játszanak, betekintgetnek a helyiségbe is és látni az arcukon, hogy erősen vár­nak valamire. Ugyan mire várnak ezek a gyermekek ? Megkérdezzük a sarokban sakkozó elvtárstól: — Talán cukorkával csalogatjá­tok ide a gyerekeket? — A bábszínházzal, — hangzik a rövid válasz. Az elvtárs aztán azt is elmondja, hogy bábszinházuk helyszűke miatt ezelőtt nem működöt eredményesen. Az új helyiségben ismét kedves szó­rakoztatója lesz mind a gyerme-. keknek, mind a felnőtteknek. Kéthetenkint szándékoznak rend. szeres előadást tartani. A bemuta­tott darabok szocialista hazafiság­ra, a munka szeretetére és békés életünk megbecsülésére fogják ne­velni gyermekeinket. Az újságíró-kör tagjai egyben az üzemi újság munkatársai is. Összejövetelükön megvitatják az üzemben kiadott újság előnyeit és hibáit. Irányítják a munkáslevele­zök tevékenységét, hogy miről írja­nak, mi a hét legfontosabb esemé­nye. A kör szívós munkája nyomán színvonalasabbak lettek a. cikkek és az újság terjedelme is bővült. A kör versenyre hívta ki a levelezőket a. cikkek színvonalának emelésére. Az írásokat pontozássá,! bírálják el és minden negyedévben értékelik az eredményt. A legjobb 15 cikket jó könyvekkel jutalmazzák. A filmszakosztály keskeny fii mű vetítőgéppel tevékenykedik. Falvakat járnak be vele és a jó filmeket levetítik a dolgozóknak. Csak az a hiba, — mondják az elv­társak, — hogy a „Slofis" nagyon sokat kér a filmekért. Jó lenne, ha az üzemi klubok a filmeket jutányo­sabb áron kaphatnák kölcsön. A klub bélyeggyűjtő köre nem­régen rendezett kiállítást. A kör tagjai helyesen értelmezik a bélyeg­gyűjtés jelentőségét. Minden kibo­csátott új bélyegnél megbeszélést tartanak, amelyen a kör tagjainak egyike történeti szempontból meg­magyarázza a bélyeg értékét, és azt, hogy milyen eseménnyel függ össze kibocsátása. A füleki üzemi klubtagok jó úton haladnak. A kezdeti siker ösztönöz­zön a még nagyobb eredmények el­érésére. Ezek a r ;körök motorjai az üzemi termelés növelésének, de csak abban az esetben, ha a körök tagjait nem felületes tanulásra szoktatják, hanem elmélyítik ben­nük a szükséges ismereteket. Poli­tikai és szakmai műveltségűk ál­landó fokozásával maradhatnak csak hűek a zománcgyári dolgozók harcos hagyományaihoz, és csak így biztosíthatják helyüket hazánk élen­járó üzemei között. M ács József. • • Ünnepélyesen megnyitották Bratislavában a népi zene­és énekegyüttesek I. Országos szemléjét Augusztus 25-én volt a bratisla­vai Vigadóban az országos szemle megnyitó estje. A csehszlovák és szovjet himnuszok elhangzása után Vlado Huska tanár, a tájékoztatás és népművelésügyi 'megbízotti hiva­tal népművelési osztályának főnöke mondott üdvözlő beszédet a szemle előkészítő bizottsága nevében. Az ünnepi megnyitó beszédet Erneszt Sykora tanár, iskolaügyi megbízott, nemzetgyűlési képviselő mondta. Az ünnepélyes megnyitáson részt­vettek vezető politikai és kultúrté­nyezőink, az államdíjjal kitüntetet­tek, az üzemek és a Bratisiava-kör. nyéki szövetkezetek legjobb dolgo­zói, valamint nagyszámú közönség. A műsort a zsolnai tanítók népi énekkara nyitotta meg Alexandrov „Sztálin kantátájával", valamint Urbancov „Hej, felkél a nap" című mozgalmi dalával. Mindkét szerze­ménnyel nagy sikert aratott az együttes. A közönség lelkesedése át­csapott J- V> Sztálin, a béke gene­ralisszimuszának és Klement Gott_ wald köztársasági elnöknek lelkes éltetésébe. Az együttest Vladiszlav Galko vezényelte. Az est további részében sikeresen szerepelt a brnoi ,, Moravan" együt­tes, a Rychnov n/Knežnou-i Pelcl­gimnázium CsISz csoportjának négytagú énekkara, a podbrezovai Sverma vasművek zenekara, a zó­lyomi helyi nemzeti bizottság üzemi klubjának munkás énekkara, a No­vy-jičíni Tonak-üzem énekkara, to­vábbá az ostravai Hlubina-tárna üzemi klubjának államdíjnyerte s bá­nyász-zenekara és egy prágai főis­kolás művészegyüttes. A szereplő együttesek müsor a ar­ra irányult, hogy népszerűsítsék a hazai és szovjet szerzők mozgalmi­és népi dalait, valamint, hogy bebi­zonyítsák a népi alkotó erő gazdag­ságát, amely segíti népünk békés építő munkáját hazánkban. A meg­nyitó est arról is tanúskodott, hogy zeneszerzőink és költőink, akik al­kotó munkájukban a népi alkotó erők elemeiből indulnák ki, jól fel­fogták feladataikat és formailag nemzeti, tartalmilag szocialista al­kotásokat teremtettek. A fellépő együttesek megmutat­ták, hogy zenekari előadás és kar­ének terén nagy eszmei és művészi sikereket értünk el, amplyeket a közönség elismeréssel méltányolt. Az egyes fellépések védnöksé­gét Bratislava mintaüzemei vállal­ták el, amelyeknek , képviselői virá­gokkal halmozták el az együtteseket és meghívták őket vendégszereplés­re munkahelyeiken is. CEMENT A Magyar Könyvtár kiadásá­ban megjelent Fjodor Gladkov szovjet író „Cement" című regé­nye Makai Imre fordításában, a Magyar Könyvbarátok Köré­nek 10. tagilletményeként. A könyvhöz előszót P. Szűcs Béla írt, amelyet teljes egészében köz­lünk. A Nagy Októberi Forradalom óta hatalmasat fejlődött a szovjet iro­dalom. A forradalom új feladatokat tűzött az írók elé; tevékenyen részt­venni a szocialista hasa felépítéséért vívott gigászi harcban, művészi esz­közökkel megvilágítani a jövő felé vezető útat és megmutatni a boldog, szocialista holnapot. Nem volt könnyű e feladat meg oldása, de a szovjet írók teljesítet­ték, mert olyan feltételek álltak ren delkezésükré, mint Lenin zseniális tanítása az irodalom pártosságáról, a haladó orosz irodalom gazdag ha gyományai, Gorkij irodalmi tevé kenysége s a Bolsevik Párt állandó gondoskodása, építő kritikája. Az orosz írók túlnyomó többsége, — akik még a forradalom előtt kezd tek írni —, a forradalom mellé állt és a polgár-háború befejezése után azonnal munkához látott. A polgár­háborúról (Szeraíimovics: Vasáradat, Furmanov: Csapajev) és a szocialis­ta építés megkezdéséről (Gladkov: Cement, Ljaskov: Kohó) szólnak az ekkor megjelent legjelentősebb köny­vek. A költészet erőteljesen bonta kőzik ki — élén Majakovszkij, „a szovjet korszak legjobb, legtehetsé­gesebb költője" állt. Az újjáépítés időszakának kezde té n jelenik meg Gladkov: Cement című könyve, melyben művészi esz­közökkel irja, rajzolja meg a győz­tes polgárháborúból hazatérő kom­munista munkást, hogyan nő óriássá a nehéz alkotó munkában. Gladkov 1883-ban kisparaszti csa­ládból született. Mint Gorkij, ö is a volgai és Kaspi.tengeri halászok között, a kaukázusi mezőgazdasági munkások között, majd később mint nyomdai és sokszorosító műhely munkása végzi el „egyetemi éveit". Eg'ész gyermekkora a legkegyetle­nebb nélkülözések között, nyomor, ban telik el. Már kilencéves korában megkezdi vándorlásait. A községi is­kolát késve, tizennyolcéves korában végzi el nagy nehézségek árán. Az iskola befejezése előtt jelenik meg „A fény felé" című elbeszélése a „Kubáni hírek" (Kübaxiszikije Vedo­mosztyi) cimü lapban. Ezután már rendszeresen jelennek meg írásai a különféle folyóiratokban. Gladkovra óriás; hatást gyakorol Gorkij, akivel 1901-ben ismerkedik meg. Aktív részt vesz a forradalmi munkában, amiért száműzik Szibé­riába. Rengeteg emberrel találkozik, mélyen megismeri az életet és en­gesztelhetetlenül meggyűlöli az el­nyomást, a rabságot és azok sorába áll, akik legtöbbet tesznek a dolgo­zó nép szabadságáért. A polgárhá­borúban mint öntudatos párttag \ vesz részt és a háború befejeztével tapasztalatokkal, forradalmi roman­tikával gazdagon újra irodalmi mun kához lát. Gladkov első alkotása, a „Cement", óriási sikert aratott és a szovjet írók legjobbjai közé emelte szerző­jét. Gladkov elsőnek vetette fel azo. kat a legfontosabb problémákat, azo­kat az égető kérdéseket, melyek megoldása a polgárháború után a legfontosabb v.jlt. Elsőnek rajzolta meg a szocialista építőmunka bolse­vik alakjait, akik fáradságot nem kiméivé, bizakodva, a jövőbe nézve láttak hozzá az építéshez, a szocia­lista gazdaság, az új élet megterem­téséhez. Gladkov regényértek főhőse Gleb Csumalov egyszerű lakatos, aki a polgárháborúból visszatérve fájó szívvel látja, hogy a gyár, melyben dolgozott, „szemétdombbá" lett. A gépek tönkremennek, a szíjakat el­lopkodják, a rézből a munkások gyújtókat fabrikálnak. Senki sem tö­rődik a gyárral. A munkások nem látják, hogy új élet van születőben és azért az új életért sok áldozatot kell hozni. Nem látják, hogy a gyár az övék lett. Otthon gazdálkodnak, tehenet, kecskét tartanak, a parasz­toknak-kádakat csinálnak, vagy ott­hon lustálkodjék át a napokait. Csu­malovl amilyen -szívósan végig har­colta a polgárháborút, olyan lendü­lettel vetette magát otthon az épí­tőmunkába. Bátran vágott neki a közömbösségnek, amely minden ol­dalról körülvette és bolsevik kitar­tással haladt tervei megvalósításá­ban. i Társaival megalakítja a pártszer­vezetet. Ezután már a munka is könnyebben megy. Az emberek hin­ni kezdenek a jövőben és hozzálát­nak az üzem újjáépítéséhez, hogy bekapcsolódhassanak az ország szo. ciaiista építésébe. A megfeszített munka, a konkrét cél kitűzése át­formálja az embereket. Kleiszt mérnök, a cári Oroszor­szág nevelte értelmiségi riadtan áll az új világban. Nem tudja, mi vár rá. A halált várja, mikor Csuma­lov megkéri a gyár újjáépítésének vezetésére. A régi szakember előbb hitetlenkedik, de a dolgozók hatal­mas munkalendülete magával ra­gadja a mérnököt is, visszaadja ön­bizalmát és a szocializmus egyen­rangú építőjévé teszi. Gladkov ,,Cement"-jében felveti a nő és a férfi közötti szocialista vi­szony kérdését is Gleb és Dasa vi­szonyán keersztül. Dasa, Gleb fele­sége, új asszony, aki a férfiakkal vállvetve harcol az új életért, aki tanul, aki elvhűségével, kitartó mun­kájával Glebet is meglepi. Gladkov kísérlete a szocialista csa­lád ábrázolására figyelemreméltó, mert első a szovjet irodalomban. De mint ilyen, nem a legsikerültebb. Meggyőződhetünk erről, ha olvasgat­juk a legújabb szovjet regényeket. Rendkívül érdekes és tanulságos a „Cement". Minden lapjáról a jö vőbe és a pártba vetett hit árad. Azért íudnak egyik kezükben fegy­verrel, másikbari szerszámmal épí­teni a könyv hősei, azért tudják megérteni az új gazdasági politiká­ra való áttérést _ (NEP.korszak), amikor az ellenséges osztályok fel­számolása még nem történt meg, amikor a kapitalisták és a kispol­gári elvek bizonyos teret kaptak. Gorkij így értékelte a „Cement"­ct: ..Véleményem szerint nagyon je­lentős, nagyon jó könyv. A forrada­lcm óta ez ragadta meg először ala­posan p világította meg élesen ko­runk legjelentősebb témáját — a munkát. Ön előtt még senki sem nyúlt e tárgyhoz ilyen erővel, és ilyen okosam. Ezenkívül vélemé­nyem szerint nagyon jól sikerültek a jellemzései is. Glebet pontosan raj­zolta meg, „romantiaálta" ugyan, de igy is kellett. Korunk teljes jog­gal meg kívánja, hogy az író, a mű­vész ne hunyja be szemét a negatív jelenségek előtt, viszont hangsúlyoz­za és ezzel romantizálja a pozitív jelenségeket, Ön ért ehhez, és azért őszintén gratulálok. De jól értsen meg, nem a valóságtól megrémült s előle a fantáziaképek világába me­nekülő lélek romantikájáról beszé­lek, hanem a hívők romantikájáról, azokéról, akik fölébe tudnak kere­kedni a valóságnak, nyersanyag­ként mernek rátekinteni s az adott rosszból megtudják teremteni .— a kívánatos jót. Ez az igazi forradal­már álláspontja, s ehhez joga van". A~ szovjet irodalom csakis azért válhatott ilyen vezető, útmutató erő­vé, mert a Bolsevik Párt a forrada­lom óta minden fejlődési szakasz számára megtalálta és megmutatta a helyes eszmei irányt. Ezért fej­lődhetett a szovjet irodalom óriás­sá. Gladkov „Cement"-jében jelent meg először a szocialista, építő bol­sevik alakja. Azóta a Szovjetunió dolgozói már a kommunizmust épí­tik és a szovjet irodalomból egész soir szocializmust építő nép tanul, közöttük mi is.

Next

/
Thumbnails
Contents