Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-24 / 201. szám, vasárnap

1952 augusztus 24. UJ %20 Kormánybalároza t az őszi munkáknak idejében való elvégzéséről, valamint a burgonya és cukorrépa betakarításáról (Folytatás az 5- oldalról) gyen rakásra hányva és levelekkel betakarva. d) a kiszántott és megtisztított cukorrépa ne maradjon a földön, ha­nem azonnal eí legyen szállítva a cukorgyárba. A cukorrépa szállí­tásra fel kell használni az összes ki­használatlan szállítási eszközöket, főleg a fogatokat. LEN zsolni a tervezett takarmánymeny­nyiséget, főleg a takarmányféléket, kukoricát és napraforgót. A cukor­gyári szeletek és a répacsutkán kí­vül g, burgonyát, kukoricakórót, burgonyaszárt é s hulladékzöltséget is szilázsolni kell, valamint szilázso. lás útján kell, konzerválni azokat a takarmányféléket, amelyek a kedve­zőtlen időjárás miatt nem bírnának rendesen megszáradni. SZÁNTÁS járások (a talaj példás előkészítése, trágyázás, keresztsoro s és keskeny­sorú Vetési módszer), hogy meg­legyenek az előfeltételei a legjobb minőségi vetőmag termelésének. 2. A begyűjtési és belkereskede­lemügyi minisztériumoknak, hogy biztosítsanak elegendő raktárhelyi­ségeket a burgonya, zöldség és a gyümölcs átvételére és elraktározá­sára a fogyasztók szükségleteire. VI. A begyűjtés aikeres befejezése A kormány elrendeli: 1. A begyűjtési minisztériumnak, a nemzeti bizottságoknak, . a be­gyűjtési minisztérium meghatalma­zottainak és a földműves raktárszö­vetkezetek igazgatóinak: a) befejezni a gabonabegyüjtést a megállapított határidőben s ellen­őrizni a szerződéseket, b) biztosítani a burgonya és cu­korrépa folyamatos begyűjtését a kormányhatározat jegyében, a vető­mag biztosítására az alapagrótech­nikai munkákat a cukorrépa és bur­gonya tervezett betakarítását a kor­mány által meghatározott időpont­ban. c) Biztosítani a kapásnövények begyűjtéséről pontos nyilvántartás vezetését és gondoskodni arról hogy a beadási kötelezettséget rendesen teljesítsék, főleg a kulákok. 2. A begyűjtési és belkereskede­lemügyi minisztériumoknak, hogy biztosítsanak elegendő raktárhelyi­cégeket a burgonya, zöldség és a gyümölcs átvételére és elraktározá­sára a fogyasztók szükségleteire. Víí. A vetőmag és ültetvények begyűjtése és kiadása és a trágyák kiadása A kormány elrendeli: a) A földművelésügyi és begyűj­tési minisztériumoknak, valamint a nemzeti bizottságoknak a vetőmag és az ültetvények begyűjtésének biztosítását, azok idejében való ki­tisztítását, osztályozását és az EFSz­ekben, valamint, a községekben való szétosztását a földművelésügyi és a begyűjtési minisztériumok utasítá­sai szerint. b) A helyi nemzeti bizottságok­nak azokban a községekben, ahol nincs EFSZ, hogy összpontosítsák a vetőmag és az ültetvények, valamint a műtrágya megrendeléseket az ösz­szes földművesektől a községben, és hogy ezeket a megrendeléseket to­vábbítsák a földműves raktárszövet­kezetekbe. c) a járási és helyi nemzeti bi­zottságoknak, hogv felügyeljenek a műtrágya átvételére az egys. föld­műves szövetkezetekben és a kis- és középföldműveseknél, és hogy gon­doskodjanak arról, hogy a kulákok ís átvegyék a kiutalt műtrágyát és azt helyesen használják fel. VIII. Szocialista munkaverseimyel az öszi munkák gyors elvégzéséért Az őszi munkák sikeres elvégzése megkívánja hogy a szocialista mun­kaversenyt még jobban és állandóan Augusztus 18-ika és 21-ike között tovább haladt a kis- és középföld­müveseknek a közös gazdálkodásra való megnyerése kampánya, A ki­tartó és szemléletes meggyőző mun­ka eredményeként ez alatt a pár nap alatt további 3694 kis. és közép­földmüves lépett az EFSz-ekbe 18.009 hektár földdel. Tizenhárom szövetkezet taglétszánra annyira megnövekedett, hogy most már a falu földműveseinek túlnyomó ré­szét képezik, további 35 községben pedig új III. és IV. típusú EFSz-ek keletkeztek. Június 1-töl kezdödöleg tehát a szövetkezeti tagok létszáma 43.601 kis- és középföldmvessel növeke­dett, akik 264.353 hektár földet vit­tek be a szövetkezetbe. Ebben az időszakban összesen 447 új III. * és IV. típusú EFSz-t alakítottak és 114 mélyítsük. A tavaszi és nyári mun­kákban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy mindenütt, ahol a versenyt jól megszervezték, a ver­seny hozzájárul a munkák jobb mi­nőségéhez és az agrotechnikai ha­táridő megrövidítéséhez. A maga­sabb termésért folyó harcot ezért tovább kell fejleszteni az őszi mun­kákban, mert az őszi munkák a jö­vő évi jó termés alapja. A kormány elrendeli a földmüve­lésügyi minisztériumnak, valamint a kerületi és járási nemzeti bizottsá­goknak, hogy értékeljék az aratási munkákban lefolyt szocialista mun­kaversenyt, a szerzett tapasztala­tok alapján tovább fejlesszék a szo­cialista versenyzést az őszi munkák feladatainak gyors é s példás elvég­zéséért, népszerűsítsél; a példás dol­gozókat és azok haladó munkamód­szereit ég biztosítsák a legjobb ta­pasztalatok gyors általánosítását. IX. Az őszi munkák biztosítása a nemzeti bizottságok által A kormány elrendeli a nemzeti bi­zottságoknak : a) Kiértékelni az aratást, a be­gyűjtést, valamint az EFSz-ek fej­lődésének és kiépítésének tapaszta­latait, főleg pedig a közös vetések kérdésében, a mezsgyék felszántása és új szövetkezetek megalakítása alapján, megtárgyalni a kormány­nak az őszi munkák biztosításáról szóló határozatát és szétdolgozni azt a helyi feltételek -szerint, főleg ami a kapások, zöldségek betakarításá­nak, szállításának és beadásának, valamint a talaj előkészítését, az öszi vetés és őszi szántás tervét il­leti. b) Figyelemmel kísérni a nemzeti bizottságok tanácsaiban az őszi munkák előkészületeit és szeptem­ber 15-ig ellenőrizni a községekben, a járásckbap ® s a kerületekben a felkészültséget. • A mezőgazdasági termelés az idén a mult évihez viszonyítva to. vább fejlődött. Ezt a fejlődést me­zőgazdaságunk a szocialista szektor állandó és feltartóztathatatlan erő­södésének köszönheti, amely fel tud­ta használni az új mezőgazdasági technikát, a szovjet mezőgazdasági tudomány és gyakorlat gazdag ta­pasztalatait. A dolgozók ellátásá. nák, valamint a szövetkezeti tagok és a kis- és középföldmüvesek anya­gi jólétének to-.ábbi javulása a me­zőgazdasági kistermelésnek a szo­cialista szövetkezeti nagytermelésre való további áttérésétől függ. Az aratás sikeres megvalósítása hozzájárult az EFSz-ek tcvábbfej. lödéséhez, új szövetkezetek megala­kulásához és a földek tagosításá­hoz. Az őszi munkák sikeres elvég­zése, valamint a kapásak gyors be­takarítása és a beadási kötelezett­ségek teljesítése, továbbá az ősziek vetése és a mélyszántás újból meg­mutatja a szocialista mezőgazdasá­gi nagytermelés előnyeit, lefekteti a jövő évi jó termés alapjait, meg­valósítja falvainknak a szocializ­musra való áttérését és így hozzá­járul a világbéke további megszi­lárdulásához. régi szövetkezet fejlődött olyan szö­vetkezetté, amely magába foglalja a falu földműveseinek többségét. Az elmúlt héten a legjobb eredmé­nyeket a bratislavai kerületben ér­ték el. Összesen 1409 kis- és közép­földmüves jelentkezett a szövetke­zetekbe 5744 hektár földdel. Egyre javulnak az eredmények a zsolnai kerületben is, ahol 681 új tag 4149 hektár földdel tért át kö­zös gazdálkodásra. A besztercebányai kerületben au­gusztus 18-tól 22-ig 607-el növeke­dett a szövetkezeti tagok száma, a szövetkezeti vagyon pedig 3000 hek­tár .földdel. Űjabb eredményekről számol be a kassai és az eperjesi kerület is, sőt az utóbbi napokban a nyitrai kerületben is javult a hely­zet. A gabonabegyűjtésben a bratislavai kerület az első, a nyitrai kerület a második helyen áll A gabonabegyüjtést országos vi. szonylatban augusztus 21-ig 69%-ra teljesítettül;. A napi .szaporu­lat 3.6 sžázalék. A cseh vidékek 66.6, Szlovákia, pedig 74.8 százalékos tel­jesítményt ért el a gabonabegyüj­tésben. Országos viszonylatban a bratisla­vai kerület halad az élen, amely tervét 100.9 százalékra teljesíti. A második helyen a nyitrai kerület áll 95.9 százalékos teljesítménnyel, a harmadik helyre pedig a brünni ke­rület került. A cseh vidékeken tehát a brünni kerület vezet 80.5 százalékos telje, sítménnyel. Utána Pardubice követ­kezik 74.1, majd Hradec Králové 73.9 százalékkal. A legmagasabb na­pi szaporulat a cseh kerületekben ta­pasztalható, főleg pedig a budejo­viicei, a jihlavai és a gottwaldovói kerületekben. A legalacsonyabb na. pi szaporulatról a nyitrai, zsolnai és Karlové Vary-i kerületek számolnak be. A vicsápapáti szövetkezet versenykihívására a beadás túlteljesítésével válaszolnak a szövetkezetek A vicsápapáti szövetkezeti tagok, valamint a jelsöci kis- és középföld. művesek versenykihívása a gabona­beadás túlteljesítésére nagy vissz­hangra talált a nyitrai, a partizán. .skei, topol'csányi, galgóci, zaelízi,, bánovcei és lévai járásokban. A par­tizánskei járásban a versenykihívást két EFSz fogadta el, amelyek a ter. ven felül 362 mázsa gabonát adtak be a dolgozók közellátására. Tíz községben a kis- és középföldmüve­sek is bekapcsolódtak a jelsöciek ki­hívásához. Beadtak 300 mázsa ga­bonát. A sárói szövetkezet 50, az endrédi 46, a dolné nastice í pedig 96 mázsa gabonát adott be a terven felül. A legmeglepőbb azonban a kis­salói kis- és középföldmüvesek vá. lasza, ahol az EFSz több mint 100. a magángazdálkodók pedig több mint 40 mázsa gabonát adtak be ter­ven felül az államnak. Kissaló be­adási kötelezettségét 22.74 százalék­kal túlteljesítette. A polányi szövetkezetben megkezdték az őszi munkákat Az újonnan alakított szövetkeze­tek a kassai kerületben szorgalma, san készülnek az öszi munkákra. Po­lányban, ahol az idei aratástól kez­dödöleg 1100 hektár földön gazdál­kodnak a szövetkezeti tagok, már kidolgozták az öszi munkák tervét, hogy már rögtön a kezdet kezde­tén lefektessék a jó gazdálkodás alapját. Az őszi munkákban teljesen kihasználják a lófegatokat. Összesen 45 pár lovat összpontosítottak a szövetkezet megalakítása után. A tarlóhántást rögtön az aratás után elvégezték 190 hektáron. Az öszi munkára 4 növénytermelési munka­csoportot alakítottak. Minden csoport 6 pár lovat kap. Augusztus 19.én megkezdték egy 10 hektáros tábla előkészítését őszi repce alá. 21-én el is vetették a repcét, ami nagy új­donságot jelent Polányban. mert az­előtt a vidéken repcét egyáltalán nem termelték. A szántásnál a leg­magasabb teljesítményt az 58 éves Juhász István csoportja érte el. Ez a csoport 5 nap alatt 4 pár lóval el­végezte a középmélyszántást. Egyidejűleg . a repcevetéssel 25 hektár földet előkészítenek az őszi árpa alá. Ezután elvetnek 130 hok­tár bú-át és 50 r.ektár roz.,ot. Hogv már kora tavasszal tudjanak álla­taiknak zöld takarmányt adni, az össze! elvetnek 10 hektár őszi keve­réket. A földműves r&ktárszövet­kezetbe az ősziek alá megrendelték 487 mázsa műtrágyát. Az öszi ve­tés után a polányi szövetkezeti ta­gok előkészítenek 26 hektár rizsföl­det. Biztosítani kell a lenmag kicsép­lését rögtön a nyövés és szárítás után, valamint a tervezett lenmeny­nyisé'ínek az áztatásra való elkészí­tését szeptember 15-ig, olymódon, hogy a megállapított feladat az őszi áztatásban az egyes kerületek áze rint feltétlenül teljesítve legyen ós hogy- az áztatott szárakat még az 1952-es év öszér. beadják. A többi lent, mely a tavaszi áztatásra ma­rad, legkésíbb november 15-ig kell magtalanítani. A TÖBBI TERMÉNYEK BETAKA RÍTÄSA ÉS ÁPOLÁSA Gondoskodni keli arról, hogy a kukorica a teljes érettség idejében legyen betakarítva és rendkívüli gon­dot kell fordítani a hetesjzis vető­magnak külön betakarítására. XA magnak szánt csöveket gondosan át keli válogatni és ki kell tisztítani és gondoskodni kell arról, hogy ezek a csövek jól szellőztethető helyeken megszáradjanak. Be kell fejezni a zöldség betakarí­tását a fagyok beállta előtt, vala­mint a-^öldség osztályozását és ide­jében való beadását a beadási szer­ződések szerint és biztosítani kell a spenót, saláta idejében való elveté­sét és a fokhagyma ültetését. Biztosítani kell a takarmány, magrépa és zöldség idejében való betakarítását és azok gondos elrak­tározását télire. Biztosítani keli az őszi munkák elvégzését a komló termelő vidéken november 15-ig, a komló körülszán­tását és a trágyázását az első fa­gyok beállta előtt, valamint a spe­ciális mélyszántás november 30-ig az új komlósok számára mindenek­előtt ott, ahol még az ősszel meg­valósítják a gyökerek kiültetését. Biztosítani kell a szőlő, kemény gyümölcsök gondos betakarítását és osztáiyozását, valamint a beadási kötelezettségek teljesítését. Ápolni kell a szőlőskerteket és a gyümölcsösöket és meg kell valósi­tani a téü mechanikai és védekezési intézkedést a kártevők ellen. Meg kell valósítani a tervezett szőlőker­tek és gyümölcsösök beültetését a rendesen előkészített földeken és no­vember 15-ig legalizálni kell azokat a földeket, amelyek 1953-ban lesz­nek beültetve szőlővel. Következe­tesen kell gondoskodni a kikelt rep­ce fogasolásáról és a gyengén fej­lődő növények trágyázásáról. TAKARMÁNY-ALAP A sarjú kaszálását az alacso­nyabb fekvésű vidékeken augusztus 25-ig, a magasabb fekvésű vidéke­ken pedig szeptember l-ig, de leg­később október l-ig be kell fejezni Gondoskodni kell an'ól, hogy az ösz­szes takarmányfélék a szántófölde­ken szárítókon száradjanak. Ki kell használni a réteket és legelöket le­geltetésre a sarjúk lekaszálása után a lehető legnagyobb mértékben. Ok­tóber 31-ig meg kell valósítani a különféle betegségekkel megfertő­zött rétek és legelök fertőtlenítését. November 15-ig kezelni és trágyáz­ni keli a füvesvetésforgós táblákat az egész területen, továbbá a réte­ket. és legelőket a tervezett terjede­lemben. A herefű-féléket és lucerna. fűféléket a szántóföld teljes mély­ségére meg kell szántani elöhántós ekével. Legkésőbb szeptember 30-ig ei kell vetni a tervezett ;>szi keve­rékféléket. ÖSZI SZILÄZSOLÁS Az EFSz-ekben és az állami bir­tokokon október 31-ig be kell f e jezni a tervezett szilázsok építését, hogy azokat még ebben az évben fel lehessen használni az őszi takar­mányok szilázsolásáva. El kell szilá­A vetés alá elöhántós ekével kell szántani. A könnyű földeken a szán­tóréteg egész mélységében, a kötöt­tebb földeken legalább 22 cm mé­lyen. A vetés alá válj szántásnál uz ekék alá boronákat kell kapcsolni. A vetés alá való szántásnál a vetés előtt porhanyósítani kell a földet a vetés mélységéig. Az istállótrágyát és a műtrágyát a kapások és a ta­vasziak alá a mélyszántás előtt kell szétszórni. Az EFSz-ekben é s állami birtoko­kon rendkívüli figyelmet kell fordí­tani az istállótrágyák gazdaságos ki­használására és a föld megtrágyá­zására azokon a táblákon, amelyek kapások alá vannak kijelölve és jó­val nagyobb mértékben kell biztosí­tani a szemcséstrágya házigyártá­sát az EFSz-ekben és az állami bir­tokokon. A mélyszántást november 20-ig kell elvégezni a szántóréteg teljes mélységében, a kapások alá a lehe­tőség szerint 25, vagy még több cm mélyéégben. A mélyszántást a trak­te i-állomások és az állami birtokok előhántos ekével végezzék. Az ala­csony .szántóréteggel rendelkező föl­deket 2—3 cm-el mélyíteni kell az istállótrágya szétszórásával egyide­jűleg. A hegyoldalakon lévő földeket a lejtősre merőlegesen kell szántani, hogy elejét vegyék a talaj összemo­sódásának. A szántásnál gondos­kodni kell arról, hogy a föld ki­egyenlítődjék és hogy így megle­gyenek a kombájn sikeres haszná­latának előfeltételei. A SZÁNTÓTERÜLET KI­SZÉLESÍTÉSE A mélyszántás megvalósításánál biztosítani'' kell, hogy minden darab eddig kihasználatlanul álló föld fel legyen szántva. Különösen biztosíta­ni kell azt, hogy a megmüveletlen szántóföld, amely ki van jelölve, még most ősszel meglegyen szántva. Meg kell valósítani egyidejűleg azon földek szántását is, amelyek ki vannak jelölve a szántóföldre va­ló átváltoztatásra és november 30-ig meg kell valósítani a kevés hasznos­sággal bíró rétek és legelök szántá­sát a takarmányos vetésforgó szá­mára a terv szerint. ŐSZIEK VETÉSE A magtermesztési területekről be­takarított vetőmagot idejében ki kell tisztítani, a mintát kivizsgál­tatni a központi ellenőrző és kuta­tóintézetekben, vagy pedig annak fiók intézetében és a kipróbált vető­magot a vetés előtt csávázni kell. A vetőmag termelési területekre, a szaporítási területekre, vagy más vetőmagcserére a vetőmagot idejé­ben át kell venni a földműves rak­társzövetkezetből és a vetést a leg­jobb agrotechnikai időben kell elvé­gezni. Az őszi rozs vetését az ala­csonyabb fekvésű vidékeken szep­tember 30-ig, a magasabb fekvésű vidékeken pedig szeptember 20-ig, a búza vetését legkésőbb november 15-ig be kell fejezni. Az ősziekből a lehető legnagyobb teriiletet a bevált keresztsorú vetési módszerrel kell elvetni, ami 30 százalékkal növeli a termést. A gyengébb őszi ültetvé­nyeket, a szaporítási területeket és a magtermelési részeket a fagyok beállta előtt feltrágyázni kell nát­riumos és foszforos trágyákkal és védeni kell a vetést a kártevők el­len. MAGTERMESZTÉSI RENDSZER Azon részek kijelölésénél, ame­lyekben vetőmagot termelnek, gon­doskodni keli arról, hogy ezeket a . részeket a termékeny és legjobban megtrágyázott földekből válasszák ki és hogy ki legyenek használva az összes haladó agrotechnikai el Az elmúlt héten 35 új EFSz alakult

Next

/
Thumbnails
Contents