Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-24 / 201. szám, vasárnap

4 ül SZO 1952 augusztus 24. Egyre nagyobb tért hódít a szövetkezeti gazdálkodás a zselizi járásban * A zselizi járási pártbizottság a enyári munkák sikeres elvégzéséről és az EFSz.ek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló párt­és Igwmányhatározat teljesítésébe bekapcsolta a népi közigazgatást és a tömegszervezeteket is a kommu­nisták közreműködésével. A zselizi járás csiknem kizárólag mezőgaz­dasági vidék. A politikai munká. nak ezért a kis- és középföldmüve. sek megnyerésére kellett irányul­ni. * Kety község mind politikailag, mind gazdaságilag a járás legeimaradot, tabb falvai közé tartozik. A járási pártbizottság e Art itt kezdte meg a munkát. A (meggyőző tevékeny­séget már az aratási és cséplési munkák alatt megkezdték. A helyi pártszervezetben vezetőségi és tag­gyűléseken alaposa elemezték a község helyzetét. Ugy látszott, hogy semmi nagyobb akadálya nem lesz annak, hogy a falu földműve­seinek többségét magábanfoglaló EFSz alakuljor meg. Valami azon. ban mégis hátráltatta a fejlődést. A népnevelők rövidesen felfedezték ezt. Bohák József 72 hektáros kulák fia próbálta erővel megállítani a kis- és középföldmüveseket az előre vezető úton. Bohák József földjét szétosztotta 3 személy nevére, hogy így kijátssza a törvényt, Földjeinek egy részét bérbe adta munkások­nak és kisparasztoknak, ö maga csak 8 hektáron gazdálkodott, hogy így a középföldmüves látszatát keltse. Bohák József fia sem tavaly, sem az idén nem tett eleget beadá­si kötelezettségének. Ezenkívül la. kásában pálinkaégetöt rejtegetett és 1948 óta égette vele a pálinkát, így feketén többezer koronát kere­sett. A kulákcsemetót a törvény kijátszásáért és feketézésért 8 évi börtönbüntetésre és egész vagyoná­nak elkobzására ítélték. A kulákfiú eltávolítása után 47 kis- és középföldmüves lépett be a szövetkezetbe. Az agitátorok azt hitték, hogy ebben a községben már minden simán fog menni. Ezért a szomszédos községbe mentek. A reakció azonban, kihasználta távol, létüket és újra úszítani kezdett a szövetkezet ellen. Ezért egy fontos lépést kellett megtenni: újjá kellett szervezni a helyi pártszervezetet és a közigazgatást. A község vezetése így erős kezekbe került és most már semmi sem akadályozza, hogy a falu kis- és középföldmüveseinek túlnyomó többsége rátérjen a közös gazdálkodás útjára. Érdekes volt a helyzet Kubányo­vón is, A helyi pártszervezet itt va­lahogy legyengült. A régi káderek ugyanis más járásokba mentek dol. gozni, új párttagokat pedig nem vettek fel. A politikai élet így a fa­luban csaknem elaludt. Megválto­zott a helyzet, mikor megjelent az agitcsoport. Kubanyovón az elmúlt évben ala­kították meg a szövetkezetet 18 taggal és több mint 100 hektár földdel. A többi magángazdálkodó hallani sem akart a szövetkezetről. A .népnevelőknek ezért meg kellett keresniök, hogy mi okozza a gaz. dák idegenkedését a szövetkezeti gondolattól. Összehívták a helyi Nemzeti Bizottság plénumának ülé­sét és terveket készítettek. Ez az értekezlet nagyobb eredménnyel nem járt. Másnap népgyűlést hívtak össze, hogy meggyőzzék a kis- és középföldmüveseket a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Ekkor 8 gazdát sikerült megnyerni a szövet­kezetnek. A többi földműves még mindig hallgatott. Érdekes megje. gyezni, hogy az agitátoroknak töb­ben megígérték, hogy másnap be­lépnek, de mikor a belépésre került a sor, akkor egyszeriben elnémul­r tak, Megint összehívták a helyi Nemzeti Bizottság plénumát. Sánta közellátási referens kötelezettséget vállalt, hogy megnyer 30 kis. és középföldmüvest a szövetkezetnek. Povalacs elvtárs pedig 15 kis- és középföldmüves megnyerésére vál­lalkozott. Másnap megint népgyű­lést rendeztek. Augusztus 11-én már úgy nézett ki a helyzet, lhogy a falu többsége belép a szövetkezet­be. A jég mégsem akart megtörni. Az agitátorok vizsgálták az okot. Végül ls rájöttek arra, hogy valaki minden este hallgatódzik a helyi Nemzeti Bizottság ablaka alatt és éjjelenként úszítja a földműveseket a szövetkezet ^llen. Az illető Tóth Dániel kulák fia. Tóth Dániel 3 év óta „középföldmüves" ugyan, mert földjeit eltitkolta 's szétosztotta. Ugy tervezte, hogy belép a szövet­kezetbe és majd elküldeti magát valamilyen iskolára, Emellett a földműveseket pedig meg akarta akadályozni abban, hogy a szövet, kezetbe lépjenek. A kulákcsemete okoskodása azonban napfényre ke­rült. Apja 1950-ben még 17.39 hek­tár földön gazdálkodott, a következő évben mái csak 15, az idén pedig csak 9.66 he'rtár földje van nyilván, tartva. Emellett nagyobb mennyisé­gű bort rejtegetett a szalmakazal­ban. A kulákot és fiát a törvény kijátszásáért és feketézésért be­zárták. Amíg a kuláknál házkutatást tartottak, addig megtört a jég a kis. és középföldmüveseknél. Töme­gesen jelentkeztek a szövetkezetbe, először 48-an, másnap 38-an, úgy hogy augusztus 17-én már 80 új tagról számolt be a szövetkezet. A faluban azonban megkezdték a föl. I dek tagosítását is. Nyékvárkonyban újabb 80 dolgozó paraszt lépett be a szövetkezetbe Nyékvárkonyon az EFSz még I 1948 őszén megalakult, de a terv­szerű közös nagyüzemi gazdálko­dás gyakorlatilag csak akkor vette kezdetét, amikor 1951 januárjában a szövetkezet áttért a III. típusú munkamódszerre. A szövetkezetnek sok nehézséggel kellett megküzde­nie. Elsősorban is a szövetkezet földjeinek nagy része volt egyházi birtok, amelyhez nem voltak se ál­latok, se gazdasági felszerelés. Ezen­kívül a nagy földterülethez arányít­va a tagok száma is nagyon kevés volt. 350 hektár földön 20 szövetke­zeti tag gazdálkodott. Az idei békearatásban már 908 hektár földje volt a szövetkezetnek. 265 hektárt kellett learatniok a ta­goknak. Az 55 aktív tag elég ügye­sen elvégezte az aratást. Természe­tesen a sikerekhez hozzájárult az is, hogy az egyénileg gazdálkodókkal közösen arattak. A jó termésből bő­ven eleget tudnak tenni a beadási kötelezettségnek is. Amellett, hogy a várkonyi szövet­kezet az elmúlt évben sokat fejlő­dött, mégis feltűnő volt az, hogy 360 földműves még mindig egyéni­leg gazdálkodott mintegy 200 hek­táron. A meggyőző tevékenységet a szövetkezeten kívül álló gazdál­kodók között már az aratási és cséplési munkák alatt megkezdtük. A cséplést is közösen végezték a szövetkezeti tagok a magángazdál­kodókkal. Ez volt a kezdet. Nagy változás állt be akkor, amikor ösz­szehívtuk a helyi nemzeti bizottság irodájába a falu dolgozó népét és ott elbeszélgettünk velük. Ekkor kb. tízen azt a választ adták, hogy meg­beszélik otthon a családdal s aztán oelépnek a szövetkezetbe. A más­nápi beszélgetésre eljött Szabó Já­nos 5.16 hektáros gazdálkodó is. Vessünk egy pillantást Szabó Já­nos mult évi bevételeire és kiadásai­ra: 15 mázsa búzáért kapott 6000— koronát, 6 mázsa árpájáért 1.620-at, 8 mázsa kukaricájáért 1.440-et, 1 borjúért 3.200-at, egy hízósertésért 5.760-t, 1200 liter tejért 5.400-t, 600 drb. tojásért pedig 600.— koronát. Egészévi bevétele tehát 24.920 Kčs volt. Kiadásai a következők voltak: adó 1790.— Kčs," öregségi biztosí­tás 2.400, kovácsmunka 700.—, ke­rékgyártónak 112.—, cséplési kiadá­sok 1.100 Kčs, összesen tehát 6.115 korona. Szabó János tiszta jövedel­me tehát 18.805.— Kčs. Amikor meg hallotita, hogy Horváth Imre szö­vetkezeti tag az első félévben 328 munkaegysége után 50 százalékos előlegként tisztán 22.000 Kčs-t ka­pott és azonkívül 4.215 korona ér­tékű természetbenit, vagyis- össze­sen 26.215.— koronát, egy percig sem gondolkodott tovább, hanem azonnal belépett a szövetkezetbe. Féldáját többen követték. Több mint 40-en beléptek utána a szövet­kezetbe. Ott volt Bodó László 5 hek­táros. Csiba Ferenc 4 hektáros, Fe­kete Jakab 7, Kövecsi Görgy 3.24, Matus Béla 11, Németh Ernő 1, Sza­bó Gáspár 7.9, Vörös Móric 6.5 hek­táros gazdálkodók neve is az új szö­vetkezetei tagok listáján. Augusztus 14-én további 79 magángazdálkodó tért át a szocialista nagybani gaz­dálkodás útjára. Az eddigi eredmény tehát 80 új tag, 441 hektár földdel. Most pedig egy hiányosságra szeretnék rámutatni. Ezért a hi­báért nagyrészben a helyi vezető­ség felelős. Hogy lehet az, hogy a helyi nemzetj bizottságban még má­ig is ott hivatalnokoskodik Végh Miklós volt 150 hektáros kulák fia? A vezetőségnek tudnia kellene, hogy ha az ilyen kulákcsemete látszóla­gosan rendesen elvégzi is a munká­ját, de a háttérben mindig árt a szövetkezetnek és a dolgozó nép ügyének. Pakos Pál, Dunaszerdahelyi Ahogyan a szorgalmas méhek megszállják a lombos akác nyíló virágait, úgy lepték el a helyi Nem­zeti Bizottság irodáját az ekecsi egyénileg gazdálkodó kis- és közép­parasztok a cséplés végeztével. Va. lamennyien a szövetkezet felől ér­deklődve kíváncsian kérdezgették, hogy aztán az itt hallottakat otthon elmondják az asszonynak, a csa­ládnak, mert hisz a gondolat már megérlelődött bennük, ök is a szö­vetkezet tagjai akarnak lenni. A kérdések özöne között legjobban az érdekelte őket, hogy mi lesz a földdel, ha belépnek a szövetkezet, be és hogy az továbbra is az ő ne­vükön marad-e. Mi lesz az öregek­kel, akik már nem tudnak annyi munkaegységet szerezni, hogy ab. ból megélhetnének? Ferenci elvtárs, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke Németh elvtárssal, a helyi pártszer­vezet elnökével együtt mindent meg­magyaráztak az új tagoknak. „A föld igazán csak most lesz azé, aki azt megművel'". Hisz nem kell még a szomszéd faluba se mennetek és máris meggyőződhettek róla, hogy nálunk milyen jól élnek a szövet­kezetesek. És ahogy a fiatalok, úgy dolgozgatnak az öregebbek is a szövetkezetben. És ha többet nem is, évente megkeresnek 100—150 munkaegységet, ezenkívül népi de. mokráciánktől megkapják a szociá. lis segélyt is." Az ekecsi szövetkezet idei termése jóval felülmúlta az egyénileg gazdálkodókét Nincs szükség bővebb magyará­zatra, mennyivel ekgiyösebb a szö­vetkezeti gazdálkodás és mennyivel lehet emelni a hektárhozamokat a nagyüzemi gazdálkodással, mert a szövetkezet példája mindent meg. magyaráz. Az egyénileg gazdálko dók az idén is meggyőződhettek ar­ról, hogy a szövetkezet gabonái sokkal szebbek voltak, mint az övék. És hogy többet termeltek, azt bizonyítja a község összszántó­területének a termése is. Az egyé. niek 270 hektáron termeltek árpát s 23 vagón volt az össztermés, míg a szövetkezet 210 hektár földterü­letről 37 vagón árpát gyűjtött be. Lényegesen nagy a különbség a bú­zatermésnél is,, mert az egyéniek Ekecsen három nap alatt 150 kis- és középparaszt lépett a szövetkezetbe 218 hektáron 25 vagon, a szövetke­zeteseknek 210 hektáron 31 vagon búzája termett. Ezek a számok vi. lágosan megmutatják a szövetke­zeti nagybani termelés előnyeit és bőségét. És ha jobban megnézzük a dolgot, rájövünk arra, hogy egyes tagok sokkal több gabonát kaptak az első félévi munkaegységeikre, mint egy 8—10 holdas középparaszt egész évi jövedelme. Nem egy szö­vetkezeti tag 35—36 mázsa gabo­nát is hazavitt, melyet természet, beni jutalmazásul kapott a szövet­kezetben, s azonkívül állandóan megkereste a munkaegységek után járó pénzbeli j-utalmat is. Meton Máté harmadmagával dolgozik a szövetkezetben és az első félévre 32 mázsa gabonát kapott. Jutalma­zásához hozzájárul még a.z előlegül kapott pénzbeli kereset is. De sorol­hatnánk még tovább, hisz a szövet, kezet minden becsületes dolgozója nagymennyiségű gabonát és szép összegeket kapott félévi munkaegy­ségei után. Ezeket látva szinte vágyódtak az ekecsi egyénileg gazdálkodó kis- és kôzépparasztok a szövetkezet u(án. Különösen az idei aratásnál győ­ződtek meg a szövetkezeti munka előnyeiről. El.elnézegették a szövet­kezet földjein a nagyteljesítményű hatalmas szovjet kombájnokat s ilyenkor bizony sajnálkozva mon­dogatták: „milyen könnyen aratnak a szövetkezetesek, mennyi nehéz testi m»«ikától megszabadultak". Azonban a reakció meg-megtévesz­tette a jól gondolkozó kis. és kö­zépparasztokat. Sokszor már úgy volt, hogy belépnek, de ekkor min­dig megütötte füleiket a reakció hangja: „ne menjetek a szövetke­zetbe, elveszik földjeiteket". A szövetkezet jó példája nyomán 3 nap alatt 150 kis­és középparaszt a közös gazdálkodás útjára lépett A reakció támadását szétverte a helyi pártszervezet és a helyi Nem­zeti Bizottság lankadatlan felvilá­gosít i munkája. A szövetkezet örö­mére és a kulákok bosszúságára a gabonabegyüjtés utáni napokban csaknem az egész falu belépett a szövetkezetbe. Ezek szerint 700 hektár földterü­lettel és 150 taggal növekedett az ekecsi szövetkezet. Most már el­tűnnek az átkozott mezsgyekarók, eltűnnek a nadrágszíj földek, s he­lyettük a szovjet kolhozok mintájá­ra nagy tábla földek hirdetik Ekecs dolgozó parasztságának felemelke­dését. Ezentúl már 1700 hektár zsíros, fekete föld gazdag termése teszi könnyebbé és szebbé az ekecsi parasztok életét. László Jenő, Tóth Sándor, akik elsőnek írták alá a belépési nyilatkozatot, 5 hektár he­lyett 1700 hektárt kaptak és ennyit kaptak valamennyien, akik sutba dobták a maradit, a régit. 700 hektár kisparcellás gazdálkodás helyett táblás nagyüzemi gazdálkodást Hány mázsával több gabonát adott volna a község az idén is az államnak, ha azon a 700 hektáron is, melyen még az idén egyénileg gazdálkodtak, gépek segítségévei közösen és a haladó agrótechnika összes vívmányainak alkalmazásá­val gazdálkodtak volna. A sok ki­használatlan barázda következtében éveken keresztül nagy darab föld hevert parlagon és ez rengeteg termőterületet vont el megművelés elől. 40—42 egymásmellé rakott ba­rázda egy hektárt tesz ki. 150 kis­és középparaszt 700 hektár földjére ha csak ezer barázdát is számítunk — ami bizonyos, mert többnyire fél, meg egy holdas parcellák vannak az ekecsi határban — 25 hektár földet nyerünk. 25 hektár földön a szövetkezet 20 mázsás átlag termé, s ét számítva 500 mázsával többet termelt volna a község, Ezekből is láthatjuk, hogy most mát hogy az egyénileg szövetkezetben fognak dolgozni, csupán a tagosítással, az apró földparcellák nagy táblába való összevonásával 25 hektár föld­del „nagyobb" lesz az ekecsi ha­tár. \ helyi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság állandó és jó felvilágosító munkáját siker koronázta A kis- és középparasztok nép. gyülésein sok esetben egyéni meg­győző éí. felvilágositó munkával si­került az egyéni gazdálkodó kis. és középparasztokat megyőzni, hogy csoportosan csépeljenek és arassa­nak. Meg is alakultak jóval az ara­tás előtt az arató- és cséplöcsopór. tok. Ekecs volt a nagymegyeri já­rás egyetlen községe, ahol nemcsak papíron szerepeltek az egyénileg gazdálkodók arató- és cséplőcso. portjai, hanem a valóságban is lé­teztek és dolgoztak. A gabonabe­adási kötelezettség teljesítéséért el. sösorban a csoportvezetőket tették felelőssé. A csoportvezetők jó mun­kája is eredményt hozott és a cso­portok minden tagját meggyőzték az állam iránti kötelezettség telje­sítésének fontosságáról és így min. den egyes paraszt tudta első köte­lességét: a cséplőgéptől az első ga­bonát valamennyien az államnak adták. Öt perc alatt hatan írták alá a belépési nyilatkozatot A jól megszervezett közös mun­kák, a kommunisták példamutatá­sa, az egymás közötti megértés arra késztette az ekecsi parasztokat, hogy belépjenek a szövetkezetibe. Valósággal megszerették egymást az idei közös aratásnál, a cséplés­nél és a gabonabegyüjtésnél. És ez hozta meg azt, hogy szinte egy­mással versenyezve mentek a helyi Nemzeti Bizottság irodájába, hogy egymást megelőzve töltsék ki a be­lépési nyilatkozatot. Még a perce, ket is számították és nem egyszer előfordult, hogy tréfásan mondogat­ták egymásnak: „egy perccel öre­gebb tagja vagyok a szövetkezet­nek, mint a szomszéd". Lukovics Imre 2 hektáros kisparaszt boldo. gan írta alá a belépési nyilatkoza­tot. Először elolvasta a nyilatkoza­ton feltüntetett szöveget: „Saját meggyőződésem alapján belépek az Egységes Földműves Szövetkezet­be..., én is ki akarom venni része, met a szocializmus építéséből..." Kisvártatva megfogta a tollat: „Meggyőződtem" — felelte kúrtán és ebben az egy Szóban benne volt minden, a jólét, a béke és a szebb jövő felé vezető út, a szocializmus. Lukovics Géza 3 hektáros kispa­raszt ágyban fekvő bejeg volt, ami­kor a községben megtörtént a nagy változás. Az ágyán nagy gondola­tokba merülve, viaskodva az újjal, nem tudta mitévő legyen. Szeretett volna ö is elmenni a helyi Nemzeti Bizottság irodájába, hogy többi paraszttársaival együtt megbeszélje, de ezt súlyos betegsége nem enged­te. Azonban nem adta fel a re­ményt. Határozott... Elküldte fiát Németh elvtársért,' a helyi párt­szervezet elnökéért. . . „Németh elvtárs, egyenes embernek és jő kommunistának ismerem, — mon­dotta — adjc:i tanácsot, mitévő le­gyek?" Németh elvtárs nem sokat beszélt, csak ennyit mondott: „Géza öcsém, csaknem a fél falu belépett." Utána kis csönd következett és megszólalt Lukovics Géza: „Belé­pek" — és nyomban aláírta a belé­pési nyilatkozatot, mondva: „Nem tudom mikor épülök fel, s ezért hi. vattam Németh elvtársat, hogy be lehet-e így betegen is iratkozni a szövetkezetbe. Hisz nem tudnám el­viselni, ha kimaradnék a közösség­ből". Azután még soká elbeszélget­tek a szövetkezetről, az új életről és Németh elvtárs boldogan távo­zott el attól az embertől, akit min­dig becsületes, igaz embernek tar­tott és most sem csalódott benne. Hazamenet gondolkozni kezdett: „Lukovics Géza rövidesen felgyó. gyul és egyik legjobb tagja lesz szövetkezetünknek," Közben meg­gyorsítva lépteit a helyi Nemzeti Bizottság irodájába sietett, ahol már sok kis- és középparaszt várta, hogy aláírják a szövetkezetbe való belépési nyilatkozatot. Mérj- Ferenc,

Next

/
Thumbnails
Contents