Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-24 / 201. szám, vasárnap

4 ül SZO 1952 augusztus 24. Egyre nagyobb tért hódít a szövetkezeti gazdálkodás a zselizi járásban * A zselizi járási pártbizottság a enyári munkák sikeres elvégzéséről és az EFSz.ek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló pártés Igwmányhatározat teljesítésébe bekapcsolta a népi közigazgatást és a tömegszervezeteket is a kommunisták közreműködésével. A zselizi járás csiknem kizárólag mezőgazdasági vidék. A politikai munká. nak ezért a kis- és középföldmüve. sek megnyerésére kellett irányulni. * Kety község mind politikailag, mind gazdaságilag a járás legeimaradot, tabb falvai közé tartozik. A járási pártbizottság e Art itt kezdte meg a munkát. A (meggyőző tevékenységet már az aratási és cséplési munkák alatt megkezdték. A helyi pártszervezetben vezetőségi és taggyűléseken alaposa elemezték a község helyzetét. Ugy látszott, hogy semmi nagyobb akadálya nem lesz annak, hogy a falu földműveseinek többségét magábanfoglaló EFSz alakuljor meg. Valami azon. ban mégis hátráltatta a fejlődést. A népnevelők rövidesen felfedezték ezt. Bohák József 72 hektáros kulák fia próbálta erővel megállítani a kis- és középföldmüveseket az előre vezető úton. Bohák József földjét szétosztotta 3 személy nevére, hogy így kijátssza a törvényt, Földjeinek egy részét bérbe adta munkásoknak és kisparasztoknak, ö maga csak 8 hektáron gazdálkodott, hogy így a középföldmüves látszatát keltse. Bohák József fia sem tavaly, sem az idén nem tett eleget beadási kötelezettségének. Ezenkívül la. kásában pálinkaégetöt rejtegetett és 1948 óta égette vele a pálinkát, így feketén többezer koronát keresett. A kulákcsemetót a törvény kijátszásáért és feketézésért 8 évi börtönbüntetésre és egész vagyonának elkobzására ítélték. A kulákfiú eltávolítása után 47 kis- és középföldmüves lépett be a szövetkezetbe. Az agitátorok azt hitték, hogy ebben a községben már minden simán fog menni. Ezért a szomszédos községbe mentek. A reakció azonban, kihasználta távol, létüket és újra úszítani kezdett a szövetkezet ellen. Ezért egy fontos lépést kellett megtenni: újjá kellett szervezni a helyi pártszervezetet és a közigazgatást. A község vezetése így erős kezekbe került és most már semmi sem akadályozza, hogy a falu kis- és középföldmüveseinek túlnyomó többsége rátérjen a közös gazdálkodás útjára. Érdekes volt a helyzet Kubányovón is, A helyi pártszervezet itt valahogy legyengült. A régi káderek ugyanis más járásokba mentek dol. gozni, új párttagokat pedig nem vettek fel. A politikai élet így a faluban csaknem elaludt. Megváltozott a helyzet, mikor megjelent az agitcsoport. Kubanyovón az elmúlt évben alakították meg a szövetkezetet 18 taggal és több mint 100 hektár földdel. A többi magángazdálkodó hallani sem akart a szövetkezetről. A .népnevelőknek ezért meg kellett keresniök, hogy mi okozza a gaz. dák idegenkedését a szövetkezeti gondolattól. Összehívták a helyi Nemzeti Bizottság plénumának ülését és terveket készítettek. Ez az értekezlet nagyobb eredménnyel nem járt. Másnap népgyűlést hívtak össze, hogy meggyőzzék a kis- és középföldmüveseket a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Ekkor 8 gazdát sikerült megnyerni a szövetkezetnek. A többi földműves még mindig hallgatott. Érdekes megje. gyezni, hogy az agitátoroknak többen megígérték, hogy másnap belépnek, de mikor a belépésre került a sor, akkor egyszeriben elnémulr tak, Megint összehívták a helyi Nemzeti Bizottság plénumát. Sánta közellátási referens kötelezettséget vállalt, hogy megnyer 30 kis. és középföldmüvest a szövetkezetnek. Povalacs elvtárs pedig 15 kis- és középföldmüves megnyerésére vállalkozott. Másnap megint népgyűlést rendeztek. Augusztus 11-én már úgy nézett ki a helyzet, lhogy a falu többsége belép a szövetkezetbe. A jég mégsem akart megtörni. Az agitátorok vizsgálták az okot. Végül ls rájöttek arra, hogy valaki minden este hallgatódzik a helyi Nemzeti Bizottság ablaka alatt és éjjelenként úszítja a földműveseket a szövetkezet ^llen. Az illető Tóth Dániel kulák fia. Tóth Dániel 3 év óta „középföldmüves" ugyan, mert földjeit eltitkolta 's szétosztotta. Ugy tervezte, hogy belép a szövetkezetbe és majd elküldeti magát valamilyen iskolára, Emellett a földműveseket pedig meg akarta akadályozni abban, hogy a szövet, kezetbe lépjenek. A kulákcsemete okoskodása azonban napfényre került. Apja 1950-ben még 17.39 hektár földön gazdálkodott, a következő évben mái csak 15, az idén pedig csak 9.66 he'rtár földje van nyilván, tartva. Emellett nagyobb mennyiségű bort rejtegetett a szalmakazalban. A kulákot és fiát a törvény kijátszásáért és feketézésért bezárták. Amíg a kuláknál házkutatást tartottak, addig megtört a jég a kis. és középföldmüveseknél. Tömegesen jelentkeztek a szövetkezetbe, először 48-an, másnap 38-an, úgy hogy augusztus 17-én már 80 új tagról számolt be a szövetkezet. A faluban azonban megkezdték a föl. I dek tagosítását is. Nyékvárkonyban újabb 80 dolgozó paraszt lépett be a szövetkezetbe Nyékvárkonyon az EFSz még I 1948 őszén megalakult, de a tervszerű közös nagyüzemi gazdálkodás gyakorlatilag csak akkor vette kezdetét, amikor 1951 januárjában a szövetkezet áttért a III. típusú munkamódszerre. A szövetkezetnek sok nehézséggel kellett megküzdenie. Elsősorban is a szövetkezet földjeinek nagy része volt egyházi birtok, amelyhez nem voltak se állatok, se gazdasági felszerelés. Ezenkívül a nagy földterülethez arányítva a tagok száma is nagyon kevés volt. 350 hektár földön 20 szövetkezeti tag gazdálkodott. Az idei békearatásban már 908 hektár földje volt a szövetkezetnek. 265 hektárt kellett learatniok a tagoknak. Az 55 aktív tag elég ügyesen elvégezte az aratást. Természetesen a sikerekhez hozzájárult az is, hogy az egyénileg gazdálkodókkal közösen arattak. A jó termésből bőven eleget tudnak tenni a beadási kötelezettségnek is. Amellett, hogy a várkonyi szövetkezet az elmúlt évben sokat fejlődött, mégis feltűnő volt az, hogy 360 földműves még mindig egyénileg gazdálkodott mintegy 200 hektáron. A meggyőző tevékenységet a szövetkezeten kívül álló gazdálkodók között már az aratási és cséplési munkák alatt megkezdtük. A cséplést is közösen végezték a szövetkezeti tagok a magángazdálkodókkal. Ez volt a kezdet. Nagy változás állt be akkor, amikor öszszehívtuk a helyi nemzeti bizottság irodájába a falu dolgozó népét és ott elbeszélgettünk velük. Ekkor kb. tízen azt a választ adták, hogy megbeszélik otthon a családdal s aztán oelépnek a szövetkezetbe. A másnápi beszélgetésre eljött Szabó János 5.16 hektáros gazdálkodó is. Vessünk egy pillantást Szabó János mult évi bevételeire és kiadásaira: 15 mázsa búzáért kapott 6000— koronát, 6 mázsa árpájáért 1.620-at, 8 mázsa kukaricájáért 1.440-et, 1 borjúért 3.200-at, egy hízósertésért 5.760-t, 1200 liter tejért 5.400-t, 600 drb. tojásért pedig 600.— koronát. Egészévi bevétele tehát 24.920 Kčs volt. Kiadásai a következők voltak: adó 1790.— Kčs," öregségi biztosítás 2.400, kovácsmunka 700.—, kerékgyártónak 112.—, cséplési kiadások 1.100 Kčs, összesen tehát 6.115 korona. Szabó János tiszta jövedelme tehát 18.805.— Kčs. Amikor meg hallotita, hogy Horváth Imre szövetkezeti tag az első félévben 328 munkaegysége után 50 százalékos előlegként tisztán 22.000 Kčs-t kapott és azonkívül 4.215 korona értékű természetbenit, vagyis- összesen 26.215.— koronát, egy percig sem gondolkodott tovább, hanem azonnal belépett a szövetkezetbe. Féldáját többen követték. Több mint 40-en beléptek utána a szövetkezetbe. Ott volt Bodó László 5 hektáros. Csiba Ferenc 4 hektáros, Fekete Jakab 7, Kövecsi Görgy 3.24, Matus Béla 11, Németh Ernő 1, Szabó Gáspár 7.9, Vörös Móric 6.5 hektáros gazdálkodók neve is az új szövetkezetei tagok listáján. Augusztus 14-én további 79 magángazdálkodó tért át a szocialista nagybani gazdálkodás útjára. Az eddigi eredmény tehát 80 új tag, 441 hektár földdel. Most pedig egy hiányosságra szeretnék rámutatni. Ezért a hibáért nagyrészben a helyi vezetőség felelős. Hogy lehet az, hogy a helyi nemzetj bizottságban még máig is ott hivatalnokoskodik Végh Miklós volt 150 hektáros kulák fia? A vezetőségnek tudnia kellene, hogy ha az ilyen kulákcsemete látszólagosan rendesen elvégzi is a munkáját, de a háttérben mindig árt a szövetkezetnek és a dolgozó nép ügyének. Pakos Pál, Dunaszerdahelyi Ahogyan a szorgalmas méhek megszállják a lombos akác nyíló virágait, úgy lepték el a helyi Nemzeti Bizottság irodáját az ekecsi egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok a cséplés végeztével. Va. lamennyien a szövetkezet felől érdeklődve kíváncsian kérdezgették, hogy aztán az itt hallottakat otthon elmondják az asszonynak, a családnak, mert hisz a gondolat már megérlelődött bennük, ök is a szövetkezet tagjai akarnak lenni. A kérdések özöne között legjobban az érdekelte őket, hogy mi lesz a földdel, ha belépnek a szövetkezet, be és hogy az továbbra is az ő nevükön marad-e. Mi lesz az öregekkel, akik már nem tudnak annyi munkaegységet szerezni, hogy ab. ból megélhetnének? Ferenci elvtárs, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke Németh elvtárssal, a helyi pártszervezet elnökével együtt mindent megmagyaráztak az új tagoknak. „A föld igazán csak most lesz azé, aki azt megművel'". Hisz nem kell még a szomszéd faluba se mennetek és máris meggyőződhettek róla, hogy nálunk milyen jól élnek a szövetkezetesek. És ahogy a fiatalok, úgy dolgozgatnak az öregebbek is a szövetkezetben. És ha többet nem is, évente megkeresnek 100—150 munkaegységet, ezenkívül népi de. mokráciánktől megkapják a szociá. lis segélyt is." Az ekecsi szövetkezet idei termése jóval felülmúlta az egyénileg gazdálkodókét Nincs szükség bővebb magyarázatra, mennyivel ekgiyösebb a szövetkezeti gazdálkodás és mennyivel lehet emelni a hektárhozamokat a nagyüzemi gazdálkodással, mert a szövetkezet példája mindent meg. magyaráz. Az egyénileg gazdálko dók az idén is meggyőződhettek arról, hogy a szövetkezet gabonái sokkal szebbek voltak, mint az övék. És hogy többet termeltek, azt bizonyítja a község összszántóterületének a termése is. Az egyé. niek 270 hektáron termeltek árpát s 23 vagón volt az össztermés, míg a szövetkezet 210 hektár földterületről 37 vagón árpát gyűjtött be. Lényegesen nagy a különbség a búzatermésnél is,, mert az egyéniek Ekecsen három nap alatt 150 kis- és középparaszt lépett a szövetkezetbe 218 hektáron 25 vagon, a szövetkezeteseknek 210 hektáron 31 vagon búzája termett. Ezek a számok vi. lágosan megmutatják a szövetkezeti nagybani termelés előnyeit és bőségét. És ha jobban megnézzük a dolgot, rájövünk arra, hogy egyes tagok sokkal több gabonát kaptak az első félévi munkaegységeikre, mint egy 8—10 holdas középparaszt egész évi jövedelme. Nem egy szövetkezeti tag 35—36 mázsa gabonát is hazavitt, melyet természet, beni jutalmazásul kapott a szövetkezetben, s azonkívül állandóan megkereste a munkaegységek után járó pénzbeli j-utalmat is. Meton Máté harmadmagával dolgozik a szövetkezetben és az első félévre 32 mázsa gabonát kapott. Jutalmazásához hozzájárul még a.z előlegül kapott pénzbeli kereset is. De sorolhatnánk még tovább, hisz a szövet, kezet minden becsületes dolgozója nagymennyiségű gabonát és szép összegeket kapott félévi munkaegységei után. Ezeket látva szinte vágyódtak az ekecsi egyénileg gazdálkodó kis- és kôzépparasztok a szövetkezet u(án. Különösen az idei aratásnál győződtek meg a szövetkezeti munka előnyeiről. El.elnézegették a szövetkezet földjein a nagyteljesítményű hatalmas szovjet kombájnokat s ilyenkor bizony sajnálkozva mondogatták: „milyen könnyen aratnak a szövetkezetesek, mennyi nehéz testi m»«ikától megszabadultak". Azonban a reakció meg-megtévesztette a jól gondolkozó kis. és középparasztokat. Sokszor már úgy volt, hogy belépnek, de ekkor mindig megütötte füleiket a reakció hangja: „ne menjetek a szövetkezetbe, elveszik földjeiteket". A szövetkezet jó példája nyomán 3 nap alatt 150 kisés középparaszt a közös gazdálkodás útjára lépett A reakció támadását szétverte a helyi pártszervezet és a helyi Nemzeti Bizottság lankadatlan felvilágosít i munkája. A szövetkezet örömére és a kulákok bosszúságára a gabonabegyüjtés utáni napokban csaknem az egész falu belépett a szövetkezetbe. Ezek szerint 700 hektár földterülettel és 150 taggal növekedett az ekecsi szövetkezet. Most már eltűnnek az átkozott mezsgyekarók, eltűnnek a nadrágszíj földek, s helyettük a szovjet kolhozok mintájára nagy tábla földek hirdetik Ekecs dolgozó parasztságának felemelkedését. Ezentúl már 1700 hektár zsíros, fekete föld gazdag termése teszi könnyebbé és szebbé az ekecsi parasztok életét. László Jenő, Tóth Sándor, akik elsőnek írták alá a belépési nyilatkozatot, 5 hektár helyett 1700 hektárt kaptak és ennyit kaptak valamennyien, akik sutba dobták a maradit, a régit. 700 hektár kisparcellás gazdálkodás helyett táblás nagyüzemi gazdálkodást Hány mázsával több gabonát adott volna a község az idén is az államnak, ha azon a 700 hektáron is, melyen még az idén egyénileg gazdálkodtak, gépek segítségévei közösen és a haladó agrótechnika összes vívmányainak alkalmazásával gazdálkodtak volna. A sok kihasználatlan barázda következtében éveken keresztül nagy darab föld hevert parlagon és ez rengeteg termőterületet vont el megművelés elől. 40—42 egymásmellé rakott barázda egy hektárt tesz ki. 150 kisés középparaszt 700 hektár földjére ha csak ezer barázdát is számítunk — ami bizonyos, mert többnyire fél, meg egy holdas parcellák vannak az ekecsi határban — 25 hektár földet nyerünk. 25 hektár földön a szövetkezet 20 mázsás átlag termé, s ét számítva 500 mázsával többet termelt volna a község, Ezekből is láthatjuk, hogy most mát hogy az egyénileg szövetkezetben fognak dolgozni, csupán a tagosítással, az apró földparcellák nagy táblába való összevonásával 25 hektár földdel „nagyobb" lesz az ekecsi határ. \ helyi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság állandó és jó felvilágosító munkáját siker koronázta A kis- és középparasztok nép. gyülésein sok esetben egyéni meggyőző éí. felvilágositó munkával sikerült az egyéni gazdálkodó kis. és középparasztokat megyőzni, hogy csoportosan csépeljenek és arassanak. Meg is alakultak jóval az aratás előtt az arató- és cséplöcsopór. tok. Ekecs volt a nagymegyeri járás egyetlen községe, ahol nemcsak papíron szerepeltek az egyénileg gazdálkodók arató- és cséplőcso. portjai, hanem a valóságban is léteztek és dolgoztak. A gabonabeadási kötelezettség teljesítéséért el. sösorban a csoportvezetőket tették felelőssé. A csoportvezetők jó munkája is eredményt hozott és a csoportok minden tagját meggyőzték az állam iránti kötelezettség teljesítésének fontosságáról és így min. den egyes paraszt tudta első kötelességét: a cséplőgéptől az első gabonát valamennyien az államnak adták. Öt perc alatt hatan írták alá a belépési nyilatkozatot A jól megszervezett közös munkák, a kommunisták példamutatása, az egymás közötti megértés arra késztette az ekecsi parasztokat, hogy belépjenek a szövetkezetibe. Valósággal megszerették egymást az idei közös aratásnál, a cséplésnél és a gabonabegyüjtésnél. És ez hozta meg azt, hogy szinte egymással versenyezve mentek a helyi Nemzeti Bizottság irodájába, hogy egymást megelőzve töltsék ki a belépési nyilatkozatot. Még a perce, ket is számították és nem egyszer előfordult, hogy tréfásan mondogatták egymásnak: „egy perccel öregebb tagja vagyok a szövetkezetnek, mint a szomszéd". Lukovics Imre 2 hektáros kisparaszt boldo. gan írta alá a belépési nyilatkozatot. Először elolvasta a nyilatkozaton feltüntetett szöveget: „Saját meggyőződésem alapján belépek az Egységes Földműves Szövetkezetbe..., én is ki akarom venni része, met a szocializmus építéséből..." Kisvártatva megfogta a tollat: „Meggyőződtem" — felelte kúrtán és ebben az egy Szóban benne volt minden, a jólét, a béke és a szebb jövő felé vezető út, a szocializmus. Lukovics Géza 3 hektáros kisparaszt ágyban fekvő bejeg volt, amikor a községben megtörtént a nagy változás. Az ágyán nagy gondolatokba merülve, viaskodva az újjal, nem tudta mitévő legyen. Szeretett volna ö is elmenni a helyi Nemzeti Bizottság irodájába, hogy többi paraszttársaival együtt megbeszélje, de ezt súlyos betegsége nem engedte. Azonban nem adta fel a reményt. Határozott... Elküldte fiát Németh elvtársért,' a helyi pártszervezet elnökéért. . . „Németh elvtárs, egyenes embernek és jő kommunistának ismerem, — mondotta — adjc:i tanácsot, mitévő legyek?" Németh elvtárs nem sokat beszélt, csak ennyit mondott: „Géza öcsém, csaknem a fél falu belépett." Utána kis csönd következett és megszólalt Lukovics Géza: „Belépek" — és nyomban aláírta a belépési nyilatkozatot, mondva: „Nem tudom mikor épülök fel, s ezért hi. vattam Németh elvtársat, hogy be lehet-e így betegen is iratkozni a szövetkezetbe. Hisz nem tudnám elviselni, ha kimaradnék a közösségből". Azután még soká elbeszélgettek a szövetkezetről, az új életről és Németh elvtárs boldogan távozott el attól az embertől, akit mindig becsületes, igaz embernek tartott és most sem csalódott benne. Hazamenet gondolkozni kezdett: „Lukovics Géza rövidesen felgyó. gyul és egyik legjobb tagja lesz szövetkezetünknek," Közben meggyorsítva lépteit a helyi Nemzeti Bizottság irodájába sietett, ahol már sok kis- és középparaszt várta, hogy aláírják a szövetkezetbe való belépési nyilatkozatot. Mérj- Ferenc,