Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)
1952-08-22 / 199. szám, péntek
6 IIISZ 0 1952 augusztus 15. A Szovjetunió fejlesztésére irányuló 1951—55. évi ötödik 5-éves terv irányelveinek tervezete 12. Meg kell szüntetni az erdőipar elmaradottságát a népgazdaság növekvő fogyasztási igényei mögött. Fokozni kell a fürészfa kitermelését és ki kell szélesíteni az alkatrészek termelését az ipar és az építészet számára. Széles mértékben át kell helyezni a fakitermelést az erdőkben gazdag vidékeikre, különösen az északi területekre, az Uraiba, Nyugatszibériába és a Karéi-Finn Szovjet Szocialista Köztársaságba és korlátozni kell az erdők irtását az ország kevéssé erdős területein. Csökkenteni kell a fakitermelés idényjellegét azzal, hogy ez új kitermelő területeken gépesített üzemeket építenek ki, amelyeket állán dó munkáskáderekkel biztosítanak. Meg kell valósítani ah erdei munkák komplex gépesítésének továb. bi fejlesztését, meg kell javítani a kitermelés megszervezését, a gépek kihasználását és biztosítani kell a munkatermelékenység fokozását az erdőírtásban. Az ötéves terv során az új kitermelő területeken fokozni keU az új fürésztelepék építését és /körülbelül 8-szorosára kell emelni a fakitermelést az előző ötéves tervhez viszonyítva. Biztosítani kell a papír, cellulóze, a hidrolytikus és fafeldolgozó vegyiipar sokoldalú fejlődését. Legalább 3-szorosára kell fokozni a bú. torgyártást. 13. A népgazdaság növekvő szükségleteinek kielégítése céljából az ötéves terv során biztosítani kell az alapvető építkezési anyagok kitermelést legalább 2-szeresükre, meg kell javítani a minőséget és ki kell szélesíteni az építkezési anyagok választékát. A tégla gyártásánál biztosítani kell a 2.3-szeres, a fedőanyagoknál a 2.6-szeres, a táb laüvegnél a 4 szeres emelkedést. A városi és ipari építkezéseknél sokkal határozottabban, kell bevetni új haladó építkezési anyagokat és fo. kőzni kell a gyárilag készített betonblokkok termelését. Jelentős mértékben fokozni kell a kiváló minőségű burkoló építkezési anyagok, részek és konstrukciók termelését kerámiai anyagokból, gipszből, betonból és vasbetonból és ezzel hozzájárulni az építkezés további iparosításához, aminek segítségével csökken az önköltség és megjavul az épületek és berendezések architek, tonikus-építkezési és használati minősége. Biztosítani kell. hogy az építkezési anyagok termelése növekedésének üteme az Uraiban, Szibé riában, a volgamenti kerületekben, a Távolkeleten, Középázsiában, valamint a nagy ipari kerületekben is, ahol jelentékeny építkezések folynak, magasabb legyen, mint az egész Szovjetunióban. A cementipar kapacitását 2.1-szeresére kell fokozni. 14. Biztosítani kell a tömegszüksógleti cikkek termelése növekedésének gyors ütemét. A könnyű- és élelmezésiipari termelését legalább 70 százalékkal kell fokozni. A mezőgazdasági nyersanyagforrások növelésével egyetemben a könnyű- és élelmiszeriparban biztosítani kell nagyszámú üzem építését, különösen gyapotszöveteket gyártó kombinátok, mürostot gyártó üzemek, selyemszöveteket gyártó üzemek ruházati üzemek, rövidáru üzemek, bőr- és cipőüzemek, cukorgyárak, tejüzemek, gyümölcsszárító üzemek, cukrászüzemek, tea, konzervkéízítö üzemek, sörfőzdék, bor, hús, hal, zsiradék és sajtipari üzemek építését. 1955 végéig az 1950.es évhez viszonyítva a gyapotszöveteket gyártó üzemek kapacitását körülbelül 32 százalékkal, a mürostot gyártókét 4.7 szeresükre, a cipögyártókét 34 százalékkal, a porcukrot gyártókét 25 százalékkal, az olajkivonókét és az olajtartalmú magvakat feldolgozókét 2.5-szeresükre, az aszalt gyümölcsöt termelő üzemekét 3.5 szeresükre, ä haly zöldség és gyümölcs konzerváló üzemeket, 40 százalékkal, a halfagyasztó és hűtő. két 70 százalékkal, a húskombinátokét 40 százalékkal, az állati zsira dékot kitermelő üzemekét 35 százalékkal, a sajtgyártó üzemekét 2-szeresükre, a tejkonzerválókét 2.6-szeresükre, a tejpor gyártókét 2-szeresükre és a tejterméket gyártó tize. mekét 60 százalékkal kell növelni. Az élelmiíäzerek feldolgozásánál, valamint az ipari árucikkeknél be kell vezetni a! termelési folyamatok széles mértékű automatizálását és gépesítését. A hal tenyésztésben biztosítani kell a nagy munkálatok megszervezését, hogy különösen a belvízi tej nyészterületeken emelkedjék a halállomány. Az ötéves terv során a Litván Szovjet Szocialista Köztársaságban körülbelül 3.9-szeresére, a Lett Szovjet Szocialista Köztársaságban 80 százalékkal, az Eszt Szovjet Szocialista Köztársaságban 35 százalékkal kell fokozni a halászatot. Ezekben a köztársaságokban ki kell szélesíteni a halfeldolgozó üzemeket és újakat kell építeni. Biztosítani kell az élelmiszer és a tömeges fogyasztási iparcikkek minőségének és választékának további javulását, meg kell javítani az élelmiszercikkek csorpagolását és elosztását. 15. Az ötéves terv során a helyi ipar üzemeiben és az ipari szövetkezetekben körülbelül 60 százalékkal kell növelni az ipari árucikkek termelését és elsősorban a tömeges fogyasztási cikkek, a háztartási és gazdasági szükségletek, a helyi építkezési anyagok termelését és jelentős mértékben javitani kell a termelt áru minőségét. A szövetséges köztársaságokban ki kell fejleszteni a helyi ipar és az ipari szövetkezetek nyersanyagbázisait. Meg kell javítani a helyi ipar és az ipari szövetkezetek műhelyeinek munkáját a lakosság szükségleteinek kielégítése érdekében. Meg kell erősíteni a helyi szovjetek vezető szerepét a helyi ipar és az ipari szöyetkezetek fölött. 16. Az eddigi építkezési szervezetek megszilárdításával és kiszélesítésével biztosítani kell az építőipar további fejlődését és új építkezési szervezeteket kell kialakítani a nagy építkezési munkák körzeteiben. Meg kell szilárdítani a nehézipari üzemek építése minisztériumának építkezési szervezeteit, amelyek kohászati üzemeket építenek, különösen a keleti kerületekben, a villanymüvek minisztériumának, a naftaipari minisztériumnak és a gépészeti üzemek felépítési minisztériumának építkezési szervezeteit, amelyek az energetikai, kohászati és naftaipar berendezéseit, a nagy és különleges gépeket, a nehéz pörölyöket és saj tológépeke t és a hajóépítkezésekhez szükséges emelő- és szállítóberendezéseket gyártó üzemeket építik. Széles mértékben kell bevezetni az építészetbe az ipari módszereket. Legalább kétszeresére kell fokozni a fémkonstrukciókat gyártó üzemek teljesítőképességét. Megfelelő számú nagyüzemet kell felépíteni összeszerelhető vasbeton konstrukciók termelésére. Ki kell szélesíteni az eddigi kerületi kőbányákat és újakat kell alapítani a fejtés, a kő, a kavics, a homok, valamint az építkezési kőanyag feldolgozásának komplex gépesítésével. Be kell fejezni a föépítkezési munkák gépesítését és biztosítani kell az egyes munkafolyamatok gépesítésétől való átmenetet az építkezés komplex gépesítése felé. Az ötéves terv során körülbelül 2.5-szörösére kell fokozni a földvájógépek számát, a seraperekét és buldózereket 3—1-szeresére és a mozgó darukét 4—5-szörösére. Meg kell javítani az építkezésben a tervező munkát, le kell rövidíteni a tervezés határidejét és a tipizáció széleskörű bevezetésével idejében kell átadni a terveket és a költségvetéseket. A tervező szervezeteket kvalifikált káderekkel kell megerősíteni. 17. Minden ipari ágazatban biztosítani kell a termelés minőségének további jelentős fokozását. Ki kell szélesíteni és meg kell javítani a választékot és a népgazdaság szükségletei szerint fokozni kell a ráfizetéses termékfajták gyártását. Határozottan be kell vezetni a jelenlegi követelményeknek megfelelő állami standardokat. 18. A népgazdaság növekvő szükségleteinek kielégítése végett a nyersanyag és fűtőanyag tekintetében biztosítani kell a föld mélye természeti kincsei feltárásának további fejlődését, biztosítani kell a használható ásványok, elsősorban a színes és értékes fémek, a kokszolható szén, a bauxit, a nafta, a gazdag vasérc és más fajtájú ipari nyersanyag készleteinek feltárását. II. Mezőgazdaságban 1. A mezőgazdaság fő feladata továbbra is valamennyi mezőgazdasági növény hektárhozamainak fo. kozása, a kolhozok és szovhozok állatállományának további emelése az állatok hasznosságának jelentős fokozásával egyidejűleg, a mezőgazdaság és az állattenyésztés össztermelésének és piaci termelésének fokozása marad a kolhozok közös gazdálkodásának további megszilárdításával és fejlesztésével, a szovhozok és a gép- valamint traktorállomások munkájának megjavításával, a haladó technika és agro. kultúra bevezetésivel a mezőgazdaságban. A mezőgazdaságnak még produktívabbá és jobb minőségibbé kell válnia, a növények fejlett vetésével és a helyes vetési eljárásokkal és az ipari takarmány- és zöldségnövények, valamint a burgonya sokkal nagyobb vetési területeivel. 2. Az ötéves terv folyamán a mezőgazdasági- termelést fokozni kell, a gabona össztermését 40—50 százalékkal, ebből a búzatermést 55— 65 százalékkal, a nyersgyapotot 55 —60 százalékkal, a lenrostot 40—50 százalékkal, a cukorrépa termést 65—70 százalékkal, a burgonyatermést 40—50 százalékkal, a napraforgó termést 50—60 százalékkal, a bortermést 55—60 százalékkal. a dohánytermést 65—70 százalékkal, és a jóminöségü zöld tealevelet mintegy 75 százalékkal. Fokozni kell a göndör len, a szó; ja, az olajosmagvak és más olajos növények termését. Fokozni kell a takarmányfélék termelését: a szénáét 80- 90 százalékkal, a hüvelyes- és gumósnövények termelését három, sőt négyszeresére, a szilázsást a kétszeresére kell emelni. Fokozni kell a gabonafélék egy hektárra esö hektárhozamait: DélUkrajna és Észak.Kaukázus körzeteibon 20—22 mázsára, és az öntözött területeken 30—40 mázsára. A Volga-menti körzetekben 14—15 mázsára és az öntözött területeken 24—25 mázsára, a közép- és feketeföldi körzetekben 16—18 mázsára és az öntözött területeken 30—34 mázsára, a nem feketeföldi övezetekben 17—19 mázsára, az Ural, Szibéria és északkeleti Kazachsz. tán körzeteiben 15—16 mázsára és az öntözött területeken 24—26 mázsára. A Kaukázuson túli körzetekben 20—22 mázsára és az öntözött területeken 30—34 mázsára hektáronként; a rizs hektárhozamait az öntözött területeken 40—50 mázsára. A hektárhozamokat emelni: a gyapot hektáronkénti termését a következőképpen: Közép-Ázsia és Dél-Kazachsztán körzeteiben 26—27 mázsára, a Kaukázuson túli körzetekben 25—27 mázsára és az európai rész déli vidékein az öntözött területeken 11—13 mázsára, a nem öntözött területeken pedig 5—7 mázsára. A lenrost hektárhozamait a nem feketeföldi övezet körzeteiben 45—55 és az uráli és Szibéria körzetekben 4—5 métermázsára emelni hektáronként. A cukorrépa hektárhozamait: SLZ Ukrán-Szovjet Szövetségi Köztársaság, a Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaság és az Észak-Kaukázus körzeteiben 255 —265 mázsára, a közép, és feketeföldi körzetekben 200—210 mázsára, Közép-Ázsia és Kazachsztán körzeteiben 400—425 mázsára hektáronként. A burgonya hektárhozamai: a nem feketeföldi övezet körzeteiben 155—175 mázsára, a középés feketeföldi körzetekben 140—160 mázsára, a déli körzetekben és Észak.Kaukázus körzeteiben 135—• 155 mázsára és az Ural és Szibéria körzeteiben 125—145 mázsára hektáronként. A napraforgó hektárhozamait: az Ukrán-Szovjet Szocialista Köztársaság, a Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaság és az Észak-Kaukázus körzeteiben 17—20 mázsára, a közép, és feketeföldi övezet körzeteiben 14.5—16.5 mázsára, és a volgamenti körzetekben 10—12 mázsára hektáronként. 3. Emelni a zöldség-, burgonyaés állati termékek termelését Mosz. kva, Leningrád városok környékén, az Ural, a Donbasz, Kuzbasz városainak és más ipari központok és nagy városok környékén, burgonyazöldségfélék és állati termékek támaszpontjait kell létesíteni az új ipari körzetekben. Az ötéves terv folyamán a burgonya termelést a szeszfőző üzemek és élesztögyárak körzeteiben mintegy 50 százalékkal kell emelni és a zöldségtermelést a konzervüzemek és szárított gyümölcsöt készítő üzemeiben meg kell kétszerezni. Az ötéves terv folyamán a gyümölcsösök és eperültetvények terü. leteit a kolhozokban 70 százalékkal, a szőlőkét 50 százalékkal, a tea ültetvényeket 60 százalékkal, a citrus kultúrák területét 4.5-szörösére kell emelni. 4. Az ötéves terv folyamán az állattenyésztés termékeit a követ, kezöképpen kell fokozni: a hús- és zsírtermelést 80—90 százalékkal, a tejtermelést 40—50 százalékkal, a gyapjútermelést kb. 2—2.5 szőrösére, ebből a finom gyapjúéit 4—4.5 szőrösére, a tojástermelést a kolhozokban és szovhozokban 6—7 sze. resére kell emelni. A marhaállományt az egész mezőgazdaságban 18—20 százalékkal kell emelni, ebből a kolhozokban a szarvasmarhaállományt 36—38 százalékkal és a tehénállományt mintegy kétszeresére kell emelni. A juh. állományt az egész mezőgazdaságban 60—62 százalékkal, ebből a kolhozokban 75—80 százalékkal kell emelni. A. sertésállományt az egész mezőgazdaságban 45—50 százalékkal, ebből a kolhozokban 85—90 százalékkal. A baromfiállományt a kolhozokban 3—3.5 szeresére, a í$állományt az egész mezőgazdaságban 10—12 százalékkal, ebből a kolhozokban 14—16 százalékkal kell emelni. Biztosítani kell a magas hasznosságú állatok tenyésztésének fejlesztését, főleg a szarvasmarhaállomány és a sertésállomány tenyésztésének fejlesztését; a Litván Szovjet Szocialista Köztársaságban, a Lett-Szovjet Szocialista Köztársaságban és az Eszt-Szovjet Szocialista Köztársaságban. Fokozni kel! az eg. tehénre eső tejhozamot a kolhozokban, főleg a nem feketeföldi övezetben 1800— 2000 kg-ra, a középfekete földü körzetben 1700—2000 kg-ra, a déli- és volgamenti körzetekben 1600—1900 kilogrammra, Szibéria, Ural és Észak-Kelet.Kazachsztán körzeteiben 1600—1700 kg-ra, Közép-Ázsia körzeteiben 700—900 kg.ra, a Kaukázusontúli körzetekben 900—1100 kilogrammra. Fokozni kell a nyírott gyapjúhozamot a kolhozokban, Kaukázus déH és északi körzeteiben egy finom gyapjas juhnál 5.2—5.8 kg.ra, egy félfinom gyapjas juhnál 4.2—4.8 kg-ra, a középső feketeföldi körzetekben egy finom gyapjas juhnál 4.2—5 kg-ra és egy félfinom gyapjas juhnál 4—4.2 kg-ra, a volgamenti körzetekben egy finom gyapjas juhnál 4.6—5.4 kg-ra, és egy félfinom gyapjas juhnál 3.9—4.5 kg-ra. Szibéria körzetében egy finom gyapjas juhnál 4.3—4.9 kg.ra, és egy félfinom gyapjas juhnál 3.8—4.2 kg-ra. 5. Biztosítani kell az új nagyobb hozamú gabonafajták bevezetését, a nagyobbhozamú, a koránérö gyapotfajták, a magas cukortartalmú cukorrépafajták, a magas olajtartalmú napraforgó fajták bevezetését, valamint az újfajtájú mezőgazdasági növények bevezetését az öntözött területeken való termelés céljából. Meg kell javítani a mezőgazdasági kultúrák magtenyésztését a kolhozokban és szovhozokban. 6. Biztosítani kelj a védő erdő. sávokon végzet': munkák további fejlődését, a sztyeppék és az erdőssztyeppés körzetekben, biztosítani kell a földjavítási intézkedések végrehajtását a mezőgazdaságban és az erdészetben a föld eróziója elleni harcban, valamint a puszták fásításánál. a mezőgazdaságilag fontos erdők létesitésénél, a városok és az ipari központok körül a fo. ^lyók, csatornái: és víztartályok partjain zöld övezetek létesítésénél. Az ötéves terv folyamán legalább 2.5 millió hektár védőerdösávot kell létesíteni a kolhozokban és szovhozokban és mintegy 2.5 millió hektár állami erdőt keli létesítem. 7. Biztosítani kell minden öntözött és lecsapolt föld magastermelésü kihasználását. Biztosítani kell mindenütt az új öntözési rendszerre való áttérést állandó csatornák segítségével, az ideiglenes öntözőcsatornák helyett. Elsőrendű feladatnak kell tekinteni az öntöző- és vízellátó rendszerek építését a kujbisevi vízierömü villanyenergiájának felhasználása alapján és a V. I. Le. nin Volga—Don-csatorna övezetében, öntöző- és vízellátó rendszer építésének megkezdését a sztálin. grádi vízierömü körzetében, valamint a fő turkmén, dél-ukrajnai és észak-krimi csatorna körzetében. El kell végezni a kulindinszki sztyeppe öntözésére és vízellátására, szolgáló öntözőrendszerek építésének előkészítő munkáit. Folytatni kell a közép-feketeföldi körzetek öntözőrendszerei építésének munkáit a Kura-Arakszinszki síkságon, a Szir.Dari, Zerabsan és KaskaDari folyók árterületein, KözépFergan, Kubán-Jegoricki rendszer, az Orto-Tokojszki vízitartály és a • nagy Csujki.csatorna körzeteiben. | Az ötéves terv folyamán az öntöj zött területeket 30—35 százalékkal ' kell emelni, a kolhozokban és szovhozokban 30.003 — 35.000 halastavat és víztartályt kell építeni, és biztosítani kell minden téren való gaz. dasági kihasználásukat. El kell végezni a Bjelorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság (elsősorban a Poleszki-alföld körzeteiben), a Litván Szovjet Szocialista Köztársaság, a Lett-Szovjet Szocialista Köztársaság, az EsztSzovjet Szocialista Köztársaság, valamint az OSzSzSzK észak-nyugati és középső körzetei, a barabinszkisikságon, valamint a más körzetek, ben lévő mocsarak kiszárításával kapcsolatos munkákat, és az 1951— 1955-ig terjedő évek folyamán a lecsapolt földek területét 40—45 százalékkal kell emelni. 8. A marhaállomány tejhozaminak emelésére a kolhozokban és szovhozokban különösen fontos feladatnak kell tartani az állattenyésztés intenzívebb rendszerének — az állatok istállóban való tenyésztése rendszerének további bevezetését, tekintetbe véve az egyes körzetek sajátosságait. A juhtenyésztés további fejlesztése céljából legelőket kell létesíteni a V. I. Lenin Volga—Don-csatorna öntözött területein, a Kaspimelletti síkságon, a Xogajszki. sztyeppén és a turkmén-csatorna körzeteiben és a nagy és óriási juhnyájak célját szolgáló legelőket öntözni kell. Közép.Ázsia és Kazachsztán körzeteiben biztosítani kell a magas széna hektárhozamú területek és legelők létesítését, a helyi öntözés, valamint az artézi-kutak vizének felhasználásával, úgy, hogy fokozatosan korlátozódjék a nyájaknak messze fekvő legelőkre való áthajtása. 9. Be kell fejezni a fő mezőgazdasági munkák gépesítését a kolhozokban és nagy mértékben ki kell fejleszteni a fáradságos munkák gépesítését az állattenyésztésben, a zöldségtermelésben és gyü. \