Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-22 / 199. szám, péntek

6 IIISZ 0 1952 augusztus 15. A Szovjetunió fejlesztésére irányuló 1951—55. évi ötödik 5-éves terv irányelveinek tervezete 12. Meg kell szüntetni az erdő­ipar elmaradottságát a népgazdaság növekvő fogyasztási igényei mögött. Fokozni kell a fürészfa kitermelését és ki kell szélesíteni az alkatrészek termelését az ipar és az építészet számára. Széles mértékben át kell helyezni a fakitermelést az erdők­ben gazdag vidékeikre, különösen az északi területekre, az Uraiba, Nyu­gatszibériába és a Karéi-Finn Szov­jet Szocialista Köztársaságba és korlátozni kell az erdők irtását az ország kevéssé erdős területein. Csökkenteni kell a fakitermelés idényjellegét azzal, hogy ez új ki­termelő területeken gépesített üze­meket építenek ki, amelyeket állán dó munkáskáderekkel biztosítanak. Meg kell valósítani ah erdei mun­kák komplex gépesítésének továb. bi fejlesztését, meg kell javítani a kitermelés megszervezését, a gé­pek kihasználását és biztosítani kell a munkatermelékenység fokozását az erdőírtásban. Az ötéves terv so­rán az új kitermelő területeken fo­kozni keU az új fürésztelepék épí­tését és /körülbelül 8-szorosára kell emelni a fakitermelést az előző öt­éves tervhez viszonyítva. Biztosítani kell a papír, celluló­ze, a hidrolytikus és fafeldolgozó vegyiipar sokoldalú fejlődését. Leg­alább 3-szorosára kell fokozni a bú. torgyártást. 13. A népgazdaság növekvő szük­ségleteinek kielégítése céljából az ötéves terv során biztosítani kell az alapvető építkezési anyagok ki­termelést legalább 2-szeresükre, meg kell javítani a minőséget és ki kell szélesíteni az építkezési anya­gok választékát. A tégla gyártásá­nál biztosítani kell a 2.3-szeres, a fedőanyagoknál a 2.6-szeres, a táb laüvegnél a 4 szeres emelkedést. A városi és ipari építkezéseknél sok­kal határozottabban, kell bevetni új haladó építkezési anyagokat és fo. kőzni kell a gyárilag készített be­tonblokkok termelését. Jelentős mér­tékben fokozni kell a kiváló minő­ségű burkoló építkezési anyagok, részek és konstrukciók termelését kerámiai anyagokból, gipszből, be­tonból és vasbetonból és ezzel hoz­zájárulni az építkezés további iparo­sításához, aminek segítségével csök­ken az önköltség és megjavul az épületek és berendezések architek, tonikus-építkezési és használati minősége. Biztosítani kell. hogy az építkezési anyagok termelése növe­kedésének üteme az Uraiban, Szibé riában, a volgamenti kerületekben, a Távolkeleten, Középázsiában, va­lamint a nagy ipari kerületekben is, ahol jelentékeny építkezések folynak, magasabb legyen, mint az egész Szovjetunióban. A cement­ipar kapacitását 2.1-szeresére kell fokozni. 14. Biztosítani kell a tömegszük­sógleti cikkek termelése növekedé­sének gyors ütemét. A könnyű- és élelmezésiipari termelését legalább 70 százalékkal kell fokozni. A mezőgazdasági nyersanyagfor­rások növelésével egyetemben a könnyű- és élelmiszeriparban bizto­sítani kell nagyszámú üzem épí­tését, különösen gyapotszöveteket gyártó kombinátok, mürostot gyár­tó üzemek, selyemszöveteket gyár­tó üzemek ruházati üzemek, rövid­áru üzemek, bőr- és cipőüzemek, cukorgyárak, tejüzemek, gyümölcs­szárító üzemek, cukrászüzemek, tea, konzervkéízítö üzemek, sörfőzdék, bor, hús, hal, zsiradék és sajtipa­ri üzemek építését. 1955 végéig az 1950.es évhez vi­szonyítva a gyapotszöveteket gyár­tó üzemek kapacitását körülbelül 32 százalékkal, a mürostot gyártó­két 4.7 szeresükre, a cipögyártókét 34 százalékkal, a porcukrot gyártó­két 25 százalékkal, az olajkivonó­két és az olajtartalmú magvakat fel­dolgozókét 2.5-szeresükre, az aszalt gyümölcsöt termelő üzemekét 3.5 szeresükre, ä haly zöldség és gyü­mölcs konzerváló üzemeket, 40 százalékkal, a halfagyasztó és hűtő. két 70 százalékkal, a húskombináto­két 40 százalékkal, az állati zsira dékot kitermelő üzemekét 35 száza­lékkal, a sajtgyártó üzemekét 2-sze­resükre, a tejkonzerválókét 2.6-sze­resükre, a tejpor gyártókét 2-szere­sükre és a tejterméket gyártó tize. mekét 60 százalékkal kell növelni. Az élelmiíäzerek feldolgozásánál, valamint az ipari árucikkeknél be kell vezetni a! termelési folyamatok széles mértékű automatizálását és gépesítését. A hal tenyésztésben biztosítani kell a nagy munkálatok megszerve­zését, hogy különösen a belvízi te­j nyészterületeken emelkedjék a hal­állomány. Az ötéves terv során a Litván Szovjet Szocialista Köztársaságban körülbelül 3.9-szeresére, a Lett Szov­jet Szocialista Köztársaságban 80 százalékkal, az Eszt Szovjet Szocia­lista Köztársaságban 35 százalékkal kell fokozni a halászatot. Ezekben a köztársaságokban ki kell szélesíteni a halfeldolgozó üzemeket és újakat kell építeni. Biztosítani kell az élelmiszer és a tömeges fogyasztási iparcikkek mi­nőségének és választékának további javulását, meg kell javítani az élel­miszercikkek csorpagolását és elosz­tását. 15. Az ötéves terv során a helyi ipar üzemeiben és az ipari szövetke­zetekben körülbelül 60 százalékkal kell növelni az ipari árucikkek ter­melését és elsősorban a tömeges fo­gyasztási cikkek, a háztartási és gazdasági szükségletek, a helyi épít­kezési anyagok termelését és jelentős mértékben javitani kell a termelt áru minőségét. A szövetséges köztár­saságokban ki kell fejleszteni a helyi ipar és az ipari szövetkezetek nyers­anyagbázisait. Meg kell javítani a helyi ipar és az ipari szövetkezetek műhelyeinek munkáját a lakosság szükségleteinek kielégítése érdeké­ben. Meg kell erősíteni a helyi szov­jetek vezető szerepét a helyi ipar és az ipari szöyetkezetek fölött. 16. Az eddigi építkezési szerveze­tek megszilárdításával és kiszélesíté­sével biztosítani kell az építőipar to­vábbi fejlődését és új építkezési szer­vezeteket kell kialakítani a nagy építkezési munkák körzeteiben. Meg kell szilárdítani a nehézipari üzemek építése minisztériumának építkezési szervezeteit, amelyek kohászati üze­meket építenek, különösen a keleti kerületekben, a villanymüvek minisz­tériumának, a naftaipari miniszté­riumnak és a gépészeti üzemek fel­építési minisztériumának építkezési szervezeteit, amelyek az energetikai, kohászati és naftaipar berendezéseit, a nagy és különleges gépeket, a ne­héz pörölyöket és saj tológépeke t és a hajóépítkezésekhez szükséges eme­lő- és szállítóberendezéseket gyártó üzemeket építik. Széles mértékben kell bevezetni az építészetbe az ipari módszereket. Legalább kétszeresére kell fokozni a fémkonstrukciókat gyártó üzemek teljesítőképességét. Megfelelő számú nagyüzemet kell felépíteni összesze­relhető vasbeton konstrukciók terme­lésére. ­Ki kell szélesíteni az eddigi kerü­leti kőbányákat és újakat kell ala­pítani a fejtés, a kő, a kavics, a ho­mok, valamint az építkezési kőanyag feldolgozásának komplex gépesítésé­vel. Be kell fejezni a föépítkezési munkák gépesítését és biztosítani kell az egyes munkafolyamatok gé­pesítésétől való átmenetet az építke­zés komplex gépesítése felé. Az öt­éves terv során körülbelül 2.5-szörö­sére kell fokozni a földvájógépek számát, a seraperekét és buldózere­ket 3—1-szeresére és a mozgó daru­két 4—5-szörösére. Meg kell javítani az építkezésben a tervező munkát, le kell rövidíteni a tervezés határidejét és a tipizá­ció széleskörű bevezetésével idejében kell átadni a terveket és a költség­vetéseket. A tervező szervezeteket kvalifikált káderekkel kell megerő­síteni. 17. Minden ipari ágazatban biztosí­tani kell a termelés minőségének to­vábbi jelentős fokozását. Ki kell szé­lesíteni és meg kell javítani a vá­lasztékot és a népgazdaság szükség­letei szerint fokozni kell a ráfizeté­ses termékfajták gyártását. Határo­zottan be kell vezetni a jelenlegi kö­vetelményeknek megfelelő állami standardokat. 18. A népgazdaság növekvő szük­ségleteinek kielégítése végett a nyers­anyag és fűtőanyag tekintetében biz­tosítani kell a föld mélye természeti kincsei feltárásának további fejlő­dését, biztosítani kell a használható ásványok, elsősorban a színes és ér­tékes fémek, a kokszolható szén, a bauxit, a nafta, a gazdag vasérc és más fajtájú ipari nyersanyag készle­teinek feltárását. II. Mezőgazdaságban 1. A mezőgazdaság fő feladata továbbra is valamennyi mezőgazda­sági növény hektárhozamainak fo. kozása, a kolhozok és szovhozok állatállományának további emelése az állatok hasznosságának jelentős fokozásával egyidejűleg, a mezőgaz­daság és az állattenyésztés össz­termelésének és piaci termelésének fokozása marad a kolhozok közös gazdálkodásának további megszilár­dításával és fejlesztésével, a szov­hozok és a gép- valamint traktor­állomások munkájának megjavítá­sával, a haladó technika és agro. kultúra bevezetésivel a mezőgazda­ságban. A mezőgazdaságnak még produk­tívabbá és jobb minőségibbé kell válnia, a növények fejlett vetésével és a helyes vetési eljárásokkal és az ipari takarmány- és zöldségnövé­nyek, valamint a burgonya sokkal nagyobb vetési területeivel. 2. Az ötéves terv folyamán a me­zőgazdasági- termelést fokozni kell, a gabona össztermését 40—50 szá­zalékkal, ebből a búzatermést 55— 65 százalékkal, a nyersgyapotot 55 —60 százalékkal, a lenrostot 40—50 százalékkal, a cukorrépa termést 65—70 százalékkal, a burgonyater­mést 40—50 százalékkal, a napra­forgó termést 50—60 százalékkal, a bortermést 55—60 százalékkal. a dohánytermést 65—70 százalékkal, és a jóminöségü zöld tealevelet mintegy 75 százalékkal. Fokozni kell a göndör len, a szó; ja, az olajosmagvak és más olajos növények termését. Fokozni kell a takarmányfélék termelését: a szénáét 80- 90 szá­zalékkal, a hüvelyes- és gumósnö­vények termelését három, sőt négy­szeresére, a szilázsást a kétszeresé­re kell emelni. Fokozni kell a gabonafélék egy hektárra esö hektárhozamait: Dél­Ukrajna és Észak.Kaukázus körze­teibon 20—22 mázsára, és az öntö­zött területeken 30—40 mázsára. A Volga-menti körzetekben 14—15 mázsára és az öntözött területeken 24—25 mázsára, a közép- és fekete­földi körzetekben 16—18 mázsára és az öntözött területeken 30—34 mázsára, a nem feketeföldi öveze­tekben 17—19 mázsára, az Ural, Szibéria és északkeleti Kazachsz. tán körzeteiben 15—16 mázsára és az öntözött területeken 24—26 má­zsára. A Kaukázuson túli körzetek­ben 20—22 mázsára és az öntözött területeken 30—34 mázsára hektá­ronként; a rizs hektárhozamait az öntözött területeken 40—50 mázsá­ra. A hektárhozamokat emelni: a gyapot hektáronkénti termését a következőképpen: Közép-Ázsia és Dél-Kazachsztán körzeteiben 26—27 mázsára, a Kaukázuson túli körze­tekben 25—27 mázsára és az euró­pai rész déli vidékein az öntözött területeken 11—13 mázsára, a nem öntözött területeken pedig 5—7 má­zsára. A lenrost hektárhozamait a nem feketeföldi övezet körzeteiben 45—55 és az uráli és Szibéria körzetekben 4—5 métermázsára emelni hektáronként. A cukorrépa hektárhozamait: SLZ Ukrán-Szovjet Szövetségi Köztársaság, a Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaság és az Észak-Kaukázus körzeteiben 255 —265 mázsára, a közép, és fekete­földi körzetekben 200—210 mázsá­ra, Közép-Ázsia és Kazachsztán kör­zeteiben 400—425 mázsára hektá­ronként. A burgonya hektárhoza­mai: a nem feketeföldi övezet kör­zeteiben 155—175 mázsára, a közép­és feketeföldi körzetekben 140—160 mázsára, a déli körzetekben és Észak.Kaukázus körzeteiben 135—• 155 mázsára és az Ural és Szibéria körzeteiben 125—145 mázsára hek­táronként. A napraforgó hektár­hozamait: az Ukrán-Szovjet Szocia­lista Köztársaság, a Moldavai Szov­jet Szocialista Köztársaság és az Észak-Kaukázus körzeteiben 17—20 mázsára, a közép, és feketeföldi övezet körzeteiben 14.5—16.5 má­zsára, és a volgamenti körzetekben 10—12 mázsára hektáronként. 3. Emelni a zöldség-, burgonya­és állati termékek termelését Mosz. kva, Leningrád városok környékén, az Ural, a Donbasz, Kuzbasz váro­sainak és más ipari központok és nagy városok környékén, burgonya­zöldségfélék és állati termékek tá­maszpontjait kell létesíteni az új ipari körzetekben. Az ötéves terv folyamán a burgo­nya termelést a szeszfőző üzemek és élesztögyárak körzeteiben mint­egy 50 százalékkal kell emelni és a zöldségtermelést a konzervüzemek és szárított gyümölcsöt készítő üze­meiben meg kell kétszerezni. Az ötéves terv folyamán a gyü­mölcsösök és eperültetvények terü. leteit a kolhozokban 70 százalék­kal, a szőlőkét 50 százalékkal, a tea ültetvényeket 60 százalékkal, a cit­rus kultúrák területét 4.5-szörösére kell emelni. 4. Az ötéves terv folyamán az állattenyésztés termékeit a követ, kezöképpen kell fokozni: a hús- és zsírtermelést 80—90 százalékkal, a tejtermelést 40—50 százalékkal, a gyapjútermelést kb. 2—2.5 szőrösé­re, ebből a finom gyapjúéit 4—4.5 szőrösére, a tojástermelést a kol­hozokban és szovhozokban 6—7 sze. resére kell emelni. A marhaállományt az egész me­zőgazdaságban 18—20 százalékkal kell emelni, ebből a kolhozokban a szarvasmarhaállományt 36—38 szá­zalékkal és a tehénállományt mint­egy kétszeresére kell emelni. A juh. állományt az egész mezőgazdaság­ban 60—62 százalékkal, ebből a kol­hozokban 75—80 százalékkal kell emelni. A. sertésállományt az egész mezőgazdaságban 45—50 százalék­kal, ebből a kolhozokban 85—90 százalékkal. A baromfiállományt a kolhozokban 3—3.5 szeresére, a í$­állományt az egész mezőgazdaság­ban 10—12 százalékkal, ebből a kol­hozokban 14—16 százalékkal kell emelni. Biztosítani kell a magas hasznos­ságú állatok tenyésztésének fej­lesztését, főleg a szarvasmarha­állomány és a sertésállomány te­nyésztésének fejlesztését; a Litván Szovjet Szocialista Köztársaságban, a Lett-Szovjet Szocialista Köztársa­ságban és az Eszt-Szovjet Szocia­lista Köztársaságban. Fokozni kel! az eg. tehénre eső tejhozamot a kolhozokban, főleg a nem feketeföldi övezetben 1800— 2000 kg-ra, a középfekete földü kör­zetben 1700—2000 kg-ra, a déli- és volgamenti körzetekben 1600—1900 kilogrammra, Szibéria, Ural és Észak-Kelet.Kazachsztán körzetei­ben 1600—1700 kg-ra, Közép-Ázsia körzeteiben 700—900 kg.ra, a Kau­kázusontúli körzetekben 900—1100 kilogrammra. Fokozni kell a nyírott gyapjú­hozamot a kolhozokban, Kaukázus déH és északi körzeteiben egy finom gyapjas juhnál 5.2—5.8 kg.ra, egy félfinom gyapjas juhnál 4.2—4.8 kg-ra, a középső feketeföldi körze­tekben egy finom gyapjas juhnál 4.2—5 kg-ra és egy félfinom gyap­jas juhnál 4—4.2 kg-ra, a volga­menti körzetekben egy finom gyap­jas juhnál 4.6—5.4 kg-ra, és egy félfinom gyapjas juhnál 3.9—4.5 kg-ra. Szibéria körzetében egy fi­nom gyapjas juhnál 4.3—4.9 kg.ra, és egy félfinom gyapjas juhnál 3.8—4.2 kg-ra. 5. Biztosítani kell az új nagyobb hozamú gabonafajták bevezetését, a nagyobbhozamú, a koránérö gya­potfajták, a magas cukortartalmú cukorrépafajták, a magas olajtar­talmú napraforgó fajták bevezeté­sét, valamint az újfajtájú mező­gazdasági növények bevezetését az öntözött területeken való termelés céljából. Meg kell javítani a mező­gazdasági kultúrák magtenyészté­sét a kolhozokban és szovhozokban. 6. Biztosítani kelj a védő erdő. sávokon végzet': munkák további fejlődését, a sztyeppék és az erdős­sztyeppés körzetekben, biztosítani kell a földjavítási intézkedések vég­rehajtását a mezőgazdaságban és az erdészetben a föld eróziója elle­ni harcban, valamint a puszták fásításánál. a mezőgazdaságilag fontos erdők létesitésénél, a városok és az ipari központok körül a fo. ^lyók, csatornái: és víztartályok partjain zöld övezetek létesítésénél. Az ötéves terv folyamán legalább 2.5 millió hektár védőerdösávot kell létesíteni a kolhozokban és szovho­zokban és mintegy 2.5 millió hektár állami erdőt keli létesítem. 7. Biztosítani kell minden öntözött és lecsapolt föld magastermelésü kihasználását. Biztosítani kell min­denütt az új öntözési rendszerre való áttérést állandó csatornák se­gítségével, az ideiglenes öntöző­csatornák helyett. Elsőrendű fel­adatnak kell tekinteni az öntöző- és vízellátó rendszerek építését a kuj­bisevi vízierömü villanyenergiájának felhasználása alapján és a V. I. Le. nin Volga—Don-csatorna övezeté­ben, öntöző- és vízellátó rendszer építésének megkezdését a sztálin. grádi vízierömü körzetében, vala­mint a fő turkmén, dél-ukrajnai és észak-krimi csatorna körzetében. El kell végezni a kulindinszki sztyeppe öntözésére és vízellátására, szolgáló öntözőrendszerek építésé­nek előkészítő munkáit. Folytatni kell a közép-feketeföldi körzetek öntözőrendszerei építésének mun­káit a Kura-Arakszinszki síkságon, a Szir.Dari, Zerabsan és Kaska­Dari folyók árterületein, Közép­Fergan, Kubán-Jegoricki rendszer, az Orto-Tokojszki vízitartály és a • nagy Csujki.csatorna körzeteiben. | Az ötéves terv folyamán az öntö­j zött területeket 30—35 százalékkal ' kell emelni, a kolhozokban és szov­hozokban 30.003 — 35.000 halastavat és víztartályt kell építeni, és bizto­sítani kell minden téren való gaz. dasági kihasználásukat. El kell végezni a Bjelorusz Szov­jet Szocialista Köztársaság, az Uk­rán Szovjet Szocialista Köztársaság (elsősorban a Poleszki-alföld körze­teiben), a Litván Szovjet Szocia­lista Köztársaság, a Lett-Szovjet Szocialista Köztársaság, az Eszt­Szovjet Szocialista Köztársaság, va­lamint az OSzSzSzK észak-nyugati és középső körzetei, a barabinszki­sikságon, valamint a más körzetek, ben lévő mocsarak kiszárításával kapcsolatos munkákat, és az 1951— 1955-ig terjedő évek folyamán a le­csapolt földek területét 40—45 szá­zalékkal kell emelni. 8. A marhaállomány tejhozami­nak emelésére a kolhozokban és szovhozokban különösen fontos fel­adatnak kell tartani az állattenyész­tés intenzívebb rendszerének — az állatok istállóban való tenyésztése rendszerének további bevezetését, tekintetbe véve az egyes körzetek sajátosságait. A juhtenyésztés további fejlesz­tése céljából legelőket kell létesíte­ni a V. I. Lenin Volga—Don-csator­na öntözött területein, a Kaspi­melletti síkságon, a Xogajszki. sztyeppén és a turkmén-csatorna körzeteiben és a nagy és óriási juh­nyájak célját szolgáló legelőket ön­tözni kell. Közép.Ázsia és Kazachsztán kör­zeteiben biztosítani kell a magas széna hektárhozamú területek és legelők létesítését, a helyi öntözés, valamint az artézi-kutak vizének felhasználásával, úgy, hogy fokoza­tosan korlátozódjék a nyájaknak messze fekvő legelőkre való áthaj­tása. 9. Be kell fejezni a fő mezőgaz­dasági munkák gépesítését a kol­hozokban és nagy mértékben ki kell fejleszteni a fáradságos mun­kák gépesítését az állattenyésztés­ben, a zöldségtermelésben és gyü. \

Next

/
Thumbnails
Contents