Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-22 / 199. szám, péntek

1952 augusztus 22. UISZ0 A Szovjetunió fejlesztésére irányuló 1951—55. évi ötödik 5-éves terv irányelveinek tervezete mölcstennelésben, a közlekedésben, a mezőgazdasági termékek be- és kiarakásában, az öntözésnél végzett munkáknál, a mocsaras területek kiszárításánál és az új területek nyerésénél. A gépesítés színvonalát az 1955­ös évben: a szántásnál, á gabona­félék vetésénél, az ipari, és takar­mánynövények vetésénél 90—95 százalékra kell emelni, a takar­mányfélék és napraforgó kombáj­nokkal való betakarítást 80—90 százalékra, a cukorrépaszedést 90— 95 százalékra, a nyersgyapot gépek, kel való begyűjtését 60—70 száza­lékra. A hosszúrostű len vetését és begyűjtését 80—90 százalékra, a burgonyáét ültetésével, sorok közöt­ti termelésével és begyűjtésével - 55 —60 százalékra, a szénaszeeskázást és sílózást 70—80 százalékra kell emelni. Biztosítani kell a gép. és traktor­állomások munkájának megjavítá­sát, működésüket ki kell bővíteni a fáradságos munkák gépesítésénél, a kolhoztermelés valamennyi ágaza­tában és fokozni kell a gép- és traktorállomások felelősségét a me­zőgazdasági növények hozama és az állatok hasznossága tervének teljesítéséért. Az ötéves terv végén a gép- és traktorállomások gépállományának kapacitását mintegy 50 százalékkal kell emelni, főleg a mezőgazdasági növények sorközi müvelésére szol­gáló eszközöket vontató traktorok kapacitását. Az ötéves terv folya­mán a traktorok napi teljesitmé. nyét mintegy 50 százalékkal kell' emelni, a gazdaságosabb Diesel­traktorok bevezetését be kell fejez­ni. Ki kell bővíteni a gép- és traktor, állomások hálózatát a Litván­Szovjet Szocialista Köztársaságban, a Lett-Szovjet Szocialista Köztár. saságban, az Eszt-Szovjet Szocia­lista Köztársaságban és traktorok, kai. valamint mezőgazdasági gépek­kel kell őket felszerelni. Az egyik legfontosabb feladatnak kell tartani a villanymotorok és mezőgazdaság gépek bevezetését, amelyek a- vülanyenergia kihaszná­lásának alapján dolgoznak, főleg a nagy vízierőművek körzeteiben. 10. Biztosítani kell, hogy a kol­hozok tőkebefektetéseit elsősorban a közgazdaság fejlesztésére szolgá. lő gazdasági épületek, tehénistál­lók, sertésólak és baromfiólak épí­tésére, valamint öntözöcsatornák, víztartályok építésére, a bokrok el­távolítására a mezőkről és rétek, röl, védő erdősávok ültetésére, kol­hozvillanymüvek és más építkezé­sek építésére használják, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a kolhozok közös gazdaságának fej­lesztésére és a kolhozok és a kol. hoztagok bevételeinek fokozására. 11. A szovhoz szektorban a leg­fontosabb feladatnak a piaci be­szolgáltatások fokozását kell tekin­teni, elsősorban a búza, a finom, és félfinom gyapjú és a hús beszol­gáltatását, és biztosítani kell a te­nyészállatok kolhoztenyésztését is. Állandó takarmányalapok létesí­tésének érdekében és a durva és magvas takarmány teljes biztosi, tására a szovhozok állatállománya számára a takarmánynövények veté­sét a szovhozokban 45—55 száza­lékkal kell kibővíteni. Biztosítani kell a szovhozokban az összes me­zőgazdasági kultúrák hektárhoza. mainak jelentős fokozását. V szarvasmarha állományt a szovho­zokban 35—40 százalékkal kell fo­kozni, ebből a tehénállományt 70— 75 százalékkal, a juhállományt 75— 80 százalékkal,' és a sertésállomány 40—45 százalékkal. 1955-ben az egy tehénre eső tej. hozamot a szovhozokban a követke­zőképpen kell emelni. A nem fekete­földi övezet körzeteiben 3500—3900 kg-ra. a közép feketeföldi körzetek­ben 3000—3400 kg-ra, Dél- és Észak-Kaukázusban 2800—3200 kg­ra, Szibériában és Kazachsztán északi körzeteiben 2400—2900 kg­ra A Volga-me»ti. dél-ázsiai, a Kaukázusontúli fajtenyészeti szov­hozokban, valamint Kazachsztán déli körzeteiben 2100—2600 kg-ra. Az egy finom gyapjas juhrat eső átlagos gyapjúnyírást az Észak­Kaukázus déli részében lévő körze-­tek szovhozaiban és a Volga-mentén 5.5—6.5 kg-ra kell emelni. Szibéria. Kazachsztán, Közép-Ázsia és a Kaukázusontúli szovhozokban 4.3— 5 kg-ra. A szovhozokban lényegében be kell fejezni az összes legsürgősebb munkák komplex gépesítését a me­zei termelésben, az állattenyésztés­ben, a takarmánytermelésben és a takarmányok készítéséten. Nagy mértékben kell elvégezni a szovho. zokban a lakóházak, kultúrépületek és gazdasági épületek építését. 12. A mezőgazdasági termelés tervezett növelésének biztosítására az ötéves terv folyamán az állami tőkebefektetést a mezőgazdaságban mintegy 2.1-szeresével fokozni kell. emellett az öntözésre és talajjaví­tásra miategy négyszer annyit kell fordítani, mint a negyedik ötéves terv folyamán. III. Az áruforgalom és a közlekedés terén 1. Az ipari és mezőgazdasági ter­melés növekedése alapján az ötéves terv folyamán az áruforgalmat az állami és szövetkezeti kiskereskede­lemben mintegy 70 százalékkal* kell emelni. Az 1955-ös évben az 1950-es év­vel szemben a legfontosabb árucik­kek eladása a lakosság számára kö­rülbelül így emelkedik: a hústermé­kek 90 százalékkal, a haltermékek 70 százalékkal, az állati zsiradékok 70 százalékkal, a sajtfélék, étolajak eladása megkétszereződik, a zöldség, gyümölcs és tejkonzervek eladása 2.5—3-szeresére, a cukor kétszere­sére, a tea kétszeresére, a szőlőbor kétszeresére, a sör eladása 80 szá­zalékkal, a ruhaeladás 80 százalék­kal, a gyapot, gyapjú, selyem- és lenszövetek 70 százalékkal, a cipő 80 százalékkal, a harisnya és rövid harisnya kétszeresére, a szövött áru 2.2-szeresére, a bútor háromszoro­sára. a fémedények 2.5-szörösére, a kerékpár eladás 3.5-szörösére, a var­rógépek 2.4-szeresére. a rádió és te­levíziós készülékek eladása 2-szere­sére, az órák és karórák eladása 2.2­szeresére, a jégszekrények, mosó­gépek és porszívók eladása a háztar­tások számára az eddigi többszörö­sére emelkedik. Az ötéves terv folyamán ki kell bővíteni az éttermek, vendéglök, teá­zók hálózatát, és a közélelmezési vállalatokban az árutermelést mint­egy 20 százalékkal kell emelni, és egyidejűleg a választékot jelentősen meg kell javítani. Növelni kell a speciális élelmiszer, ruha, cipő, szövet, bútor, edény, va­lamint házi- és kultúrszükségleti cikkeket és építkezési anyagokat árusító üzletek számát. Jelentősen fokozni kell az ipari és kereskedelmi hálózat számára a hű­tők és raktárak építését. Az élelmi­szer üzleteket, éttermeket, vendég­lőket és raktárakat fel kell szerelni további hűtőgépekkel és legújabb be­rendezéssel. 2. A teherszállítás növekedését az 1955-ös évben 1950-es évvel szemben a vasúti közlekedésben 35—40 szá­zalékkal, a folyamhajó szállításnál 75—80 százalékkal, a tengeri szál­lításnál 55—60 százalékkal, az autó­szállitásban 80—85 százalékkal, a repülőszállításban legalább a kétsze­resére, a csőszállításban kb. az öt­szörösére kell emelni. 3. A vasúti szállítás terén a leg­fontosabb feladatnak a vasutak ka­pacitásának növelését kell tartaná. Eszerint: a) Az elmúlt 5 évvel szemben kö­rülbelül 60 százalékkal több külön­féle vágányt és mintegy négyszerte több villanyosított vonalat kell üzembe helyezni. A vágányok hosz­szát az állomásokon a vasútvonalak exploatációs hosszának mintegy 46 százalékára kell emelni; b) mintegy 2.5-szer több vasútvo­nalat kell kiépíteni és állandó hasz­nálatba helyezni, mint az 1946—1950­es években. Be kell fejezni a délszi­bériai országút építését az Abakan­tól Akmurinszig terjedő szakaszon. Be kell fejezni a Csardzsou—Kun­grád vasútvonal építését és megkez­deni a Kungrád—Makat vasútvonal építését. Bővíteni a következő va­sútvonalak építését: Krasznojarszk — Jeniszejszk, Gurjev—Asztrachán. Agriz—Pronino—Szurgut. Elvégez­ni a szükséges munkákat a vasútvo­nalak helyreállításán a Litván-Szov­jet Szocialista Köztársaságban, a Lett-Szovjet Szocialista Köztársa­ságban és az Eszt-Szovjet Szocialis­ta Köztársaságban. c) Az 1950-es évvel szemben az ötéves terv végéig mintegy 80 szá­zalékkal emelni kell , az önműködő blokkolású szakaszok hosszát, 2.5­szeresére kell emelni az önműködő megállitó készülékekkel ellátott sza­kaszok hosszát és a váltók számát, amelyek a központi villanyos irányí­tásba vannak bekapcsolva, megkö­zelítőleg 2.3-szorosára kell emelni. Jelentősen fokozni kell a diszpécser központi alkalmazását. Biztosítani kell a rendező emelkedések további gépesítését. Folytatni kell a rádió­kapcsolat bevezetését a vonatok irá­nyítására és összeállítására; d) meg kell javítani a vasutak ál­lapotát. A vasúti közlekedésben az ötéves terv folyamán mintegy 85 százalékkal több új vágányt kell ki­építeni. mint 1946—1950-es években; e) teljesen biztosítani kell a vas­úti közlekedés számára a távolsági gőz-, villanyos- és motorosmozdonyo­kat, a teher izotermikus és személy­vagonokat. Elvben be kell fejezni a vagonok önműködő kapcsolására va­ló áttérést és meg kell kezdem a mozdonyoknak és vagonoknak hen­geres csapágyakkal való felszerelé­sét. Megkezdeni az új erős gőz, vil­lanyos és motoros mozdonyok gyártá sát, valamint a gázzal hajtott gene­rátoros mozdonyok gyártását is, és emelni kell a vonatszerelvények ki­használását. 1955-ben a vagonok forgalmának idejét legalább 18 szá­zalékkal csökkenteni kell az 1950-es évvel szemben és a mozdonyok át­lagos napi kilométer-teljesítményét legalább 12 százalékkal emelni, a va­gonok berakodási súlyának kihasz­nálását megjavítani és fokozni a te­hervonatok megterhelését. Biztosítani kell. hogy intézkedé­sek történjenek a vonatkísérő alkal­mazottak, főleg a gőzmozdony rajok munkájának jobb megszervezésére. 4. A folyami kikötök kapacitását az eddigi kétszeresére kell emelni. Be kell fejezni a munkák első ré­szét a sztálingrádi, szaratovi, kuj­bisevi, uljanovszki, kazáni, gorkii, jaroszlavli, molotovi, omszki, új-szi­bériai, chabarovszki, osetrovi, lcot­laszi, és pecsori kikötök építkezésén és újjáépítésén. A fő kikötőket ma­gas termelékenységű gépesített esz­közökkel kell ellátni. A folyók part­ján alapított ipari üzemek gépesí­tett kikötőinek építését ki kell bő­víteni. Be kell fejezni a munkákat a Volga—Balti víziút átépítésén, fo­kozni a közlekedést a Kamán és egységes mélyvizü közlekedési rend­szert kell teremteni a Szovjetunió európai részében. Meg kell javítani a hajózást és ki kell bővíteni a személy- és teher­szállítást a Neman és Daugava fo­lyókon. Hidépítkezést kell tervezni a Neman folyón át Kovnónál és a Daugaváh keresztül Rigánál. Újjá kell építeni az eddigi hajó­gyárakat és új hajógyárakat, vala­mint hajójavítókat kell építeni a folyami hajózás számára. Biztosíta­ni kell a személy- és teherszállító folyami hajók építését, amelyek megfelelnek a nagy vízgyűjtő me­dencékben való hajózás feltételeinek. Fokozni kell a folyamhajózás szere­pét az áruszállításban, Szibéria és a Távol-Észak-körzeteiben. Biztosíta­ni kell a közlekedés fejlődését a kis folypkon a helyi szükségleteknek megfelelően. 5. Jelentős mértékben fokozni kell a tengeri kereskedelmi hajók ton­názsát, kibővíteni a szovjet hajóipar támaszpontjait új hajógyárak és dokkok építésével és az eddigiek ki­bővítésével. A leningrádi, odesszai, zsdanovi, novoroszijszki, machacska­linszki, murmani, narjanmari kikö­tök és a Távol-Kelet tengeri kikötői­nek kibővítésén, és újjáépítésén dol­gozni kell. Biztosítani kell a tengeri közlekedés további fejlesztését a Litván Szovjet Szocialista Köztársa­ságban, a Lett Szovjet Szocialista Köztársaságban és az Eszt Szovjet Szocialista Köztársaságban, kibőví­teni a rigai és a klajpedi kikötőket. Biztosítani kell a tengeri kikötök kapacitásának fokozását és mint­egy kétszeresére emelni a tengeri dokkok kapacitását. Emelni a ba­lászkikötök kapacitását. Fokozni az áruszállítást az északi tengeri úton. A tengeri hajókat új jégtörőkkel kiegészítem. Emelni a folyami, tengeri és halá­szati hajózás munkájának minősé­gét, megrövidíteni a fogyasztók számára szállított áruk szállítási időtartamát, megrövidítem a hajók veszteglésének idejét valamint a ki­kötök munkáját megjavítani. 6. Az 1946— 1950-es évekkel szem­ben mintegy 50 százalékkal több ke­ményburkolatú automobil utat kell kiépíteni és megjavítani, főleg a Kaukázusontúli és a baltvidéki déli körzetekben. Fokozni kell a nyilvános gépkocsi közlekedés részvételét a teher- és személyszállításban. Be kell fejezni a hivatalok igazgatása alá eső gép­kocsiüzemek egyesítését. Megjavíta­ni a gépkocsik kihasználását és je­lentősen csökkenteni a közlekedés önköltségeit. Kibővíteni a gépkocsi­javító műhelyek ós a gépkocsik mű­szaki szolgálata állomásainak háló­satát. Az ötéves tervben az állandó vá­rosok közötti autóbuszvonalak hosz­szát mintegy kétszeresére kell emel­ni. Jelentősen emelni kell a polgári repülöszolgálat szállító repülőgé­peinek állományát, valamint kibőví­teni a nappali és éjjeli üzemre be­rendezett repülővonalak és repülök hálózatát. 8. Biztosítani kell a kommuniká­ciós eszközök további fejlesztését: az ötéves tervben a városok közöt­ti telefon és távíró kábelek hosszát legalább a kétszeresére kell emelni. Jelentősen fokozni kell az adóállo­mások kapacitását. Dolgozni kell az ultra rövid hullámú adások és a rádióösszeköttetés bevezetésén. Az ötéves tervben a városi telefonállo­mások kapacitását 30—35 százalék­kal kell fokozni. Meg kell javítani a posta munká­ját a sajtó és a lakosság postakül­deményeinek szállításánál és bizto­sítani kell a postaszállítást a járási országutakon és főleg a gépkocsikon történő szállítást. 9. A közlekedés és az összekötte­tés további fejlesztésének terve alap­ján a közlekedésbe és az összekötte­tésbe befektetett állami tökebefek­tetéseket az 1951—1955-ös években az 1946—1950-es évekkel szemben közel 63 százalékkal kell emelni. IV. A nép anyagi jólétének, egészségének és kulturális szín­vonalának további emelkedése terén 1. A szocialista termelé'S állandó növekedésének és a társadalmi munkatermelékenység fokozódásá­nak alapján növelni kell a Szovjet­unió nemzeti jövedelmét nem keve­sebb, mint 60, százalékkal és ezzel kapcsolatban biztosítani kell a mun­kások, alkalmazottak és a járadé. kot élvező földművesek jövedelmé­nek további növekedését. A termelés terjedelmének és a munkatermelékenységnek növekedé­sével, valamint a kúttúrális építés terén fennálló feladatokkal össz­hangban a népgazdaságba az 1955­ös évben — az ötéves terv utolsó évében — be kell venni a munkások és alkalmazottak számának kb 15 százalékkal való emelkedését az 1950-es éwel szemben. 2. Állandóan le kell szállítani a tömegsziikségleti cikkek kiskerea­k edeimi árait arra való tekintettel, hogy az árleszállítás a munkások reálbérének, az alkalmazottak fize­tésének és a parasztok jöVecMme rendszeres növelésének főeszköze. Növelni kell a munkások .reálbérét és az alkalmazottak fizetését a kis­kereskedelmi áraknak legalább 35 százalékos csökkentésével. Meg kell szabni a munkások és alkalmazottak szociális biztosításá­ra szóló állami kiadások 30 száza­lékkal való növelését az 1950-es év­vel szemben az ötéves terv ideje alatt. A kolhozparasztok munkaterme­lékenységének fokozása, a kolhoz­termelésnek növekedése, a mező­gazdaság és az állattenyésztés fo­kozása alapján növelni kell a kol­hoztagok pénz- és természetbeni jövedelmét legalább 40 százalékkal (pénzben kifejezve). 3. A munkások és alkalmazottak lakásviszonyainak további javitáia érdekében általánosan bővíteni kell a lakásépítkezést. Az ötéves tervben meg kell szabni az állami lakásépí­tés programmját e célra való tőke­beruházások kétszeres növelésével a legutóbbi ötéves tervvel szemben. A városokban és a munkástelepe­ken az állami építkezés vonalán kö­rülbelül 105 millió négyzetméternyi összlakóterületet elfoglaló új lakó­házakat kell használatba adni. Tá­mogatni kell a családi házak építé­sét a városokban és munkástelepe­ken. amit a lakosság saját eszkö­zeiből és az állami hitel segítségé­vel valósít meg. Meg kell javítani a közüzemek szolgálatát a városok és a munkás­telepek lakossága számára, bővíteni a vízvezeték- és csatornahálózatot, valamint a távfűtés és a gáz beve­zetését a házakba, megjavítani a városi közlekedést és a városok ál­talános rendezését. Az ötéves terv végéig fokozni kell a középítkezé­sekre szolgáló tökeberuházások ter­jedelmét kb. 50 százalékkal az 1950. évvel szemben. 4. Biztosítani kell a lakosság egészség-védelmének további- javítá­sát és fejlődését. Az ötéves tervben bővíteni kell a kórházak, beteggon­dozó . intézetek, szülőotthonok, sza­natóriumok, üdülőházak, gyermek­bölcsődék és óvódák hálózatát, leg­alább 20 százalékkal növelni kell az ágyak számát a kórházakban, a helyek számát legalább 15 százalék, kal a szanatóriumokban, az üdülő­otthonok helyeinek számát 30 szá­zalékkal. a gyermekotthonokét 20 százalékkal, az óvódákét pedig 40 százalékkal. Az ötéves tervben emelni kell a hórlrázi ágyak számát'' a Litván Szocialista Köztársaságban körül­belül 40 százalékkal, a Lett-Szovjet Szocialista Köztársaságban 30 szá­zalékkal és az Eszt-Szovjet Szocia­lista Köztársaságban 30 százalék, kai. Biztosítani kell a kórházak, ba­teggondozó otthonok és szanatóriu­mok további legújabb orvosi be­rendezéssel való felszerelését és munkájuk színvonalának emelését. Az ötéves tervben legalább 25 százalékkal növelni az ország órvo. sainak számát és kiterjeszteni az orvosok szakképzettségének foko­zására tett intézkedéseket. A tudományos orvosdolgozók igyekezetét a legfontosabb egész­ségügyi feladatok megoldására kell irányítani, különös figyelem össz­pontosításával a fertőzés elleni vé­delem kérdéseire, biztosítani kell az orvosi tudomány vívmányainak a gyakorlatba való gyors átvitelét. 1955-ben az 1950-es évvel szem­ben legalább két és félszeresére kell "l fokozni a gyógyszerek, orvosi ké­szülékek és műszerek gyártását azáltal, hogy különös figyelmet fog. nak fordítani a legújabb gyógysze­rek gyártásának, más hatékony gyógyító és profilaktikus intézkedé­sek, valamint korszerű diagnoszti­kai és gyógyászati készülékek gyár­tásának kiterjesztésére is. Biztosítani kell a testnevelés és a sport további fejlődését. 5. Az ötéves terv végéig be kell fejezni a 7 éves iskolai képzésről az általános középiskolai C10 évest képzésre való áttérést a köztársasá­I

Next

/
Thumbnails
Contents