Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-13 / 165. szám, vasárnap

2 UJSZ0 1952 július 13 mmmmmmm^mm^—mmmi^mm Az oszfrava-karvíní szénbányák kártevői és szabotálói elleni bírósági tárgyalás folytatása Amint előző számunkban közöltük, július 10-én Osztravában az Allambíróság előtt megkezdődött az osztrava-karvini szénbányák gaz kártevőinek és szabotálóinak 9-tagú csoportja ellen folytatott tárgyalás, akik gonosztevő eljárásukkal komoly bányaszerencsétlenségeket, bányászok halálát és többmilUős károkat okoztak népgazdaságunknak. Az utolsó vádlottak, akiket az osztrava-karvini szénbányák szabotáló csoportja ellen folytatott bírósági főtárgyalás első napján Osztraván az Állambíróság előtt kihallgattak, dr. ing. Václav Zsalud és Ludvig Pollák voltak. Dr. ing. Václav Zsalud, az osztravai bányamedence volt hivatalfőnöke az agrárpárt exponense volt. Kijelentése szerint azért lett a párt tagjává, mert szembeszállt a munkáspárt forradalmi törekvéseivel. A megszállás alatt már Osztraván volt. Mint a hitlerista megszállók készséges kiszolgálója, megtartotta helyét és végül az osztravai bányamedence-hivatal náci főnökének helyettese volt. Vallomásában a vádlott Zsalud beismerte, hogy semmiképpen sem védekezett az ellen, hogy osztravai bányáinkat kirabolják, ellenkezőleg, a nácik által kiszabott feladatokat pontosan teljesítette. A felszabadulás után belépett a szociáldemokrata pártba. Meg volt győződve arról, hogy a jobboldali szárny győz, amelynek felforgató terveit a szociáldemokrata párti osztravai árulók jobboldali szárnyával való kapcsolatai révén ismerte meg. A szociáldemokrata párt kerületi gazdasági politikai bizottságának tagjává vált. E bizottság „munkájáról" a • következőket vallatta: „Feladata volt politikailag alkalmas személyeket javasolni nagyjelentőségű ipari helyekre. Az ilyen „politikailag alkalmas" személyek közé, amelyek megfeleltek a Lauschmann-Mayer féle jobboldali árulóknak, tartozott a vádlott ing. Herei is. 1947-ben a Lauschmann-klikk a vádlott Zsaludot kinevezte az osztravai bányamedence hivatalfőnökévé. E tisztségében, amint beismerte, raffinált módon szabotálta a biztonsági előírásokat és rendetlenséget vitt be a vájat tervébe. Nem intézte el idejében és rendesen azokat az iratokat, amelyektől függött a tervteljesités és a bányákban végzett munka biztonsága. Az egyes beadványok elintézése egy évig, sőt néha hosszabb ideig is tartott. A felelősséget ezért Zsalud viseli. Beismerte, hogy tudatában volt annak, hogy magatartásával a bizonytalanság érzetét kelti fel a bányákban és az osztrava-karvini szénmedencében a felelőtlenség széles légkörét alakítja ki. Igyekezett azonban letagadni kártevő szándékait e raffinált adminisztrációs szabotálásban. Alibista módon hangzik ez a vallomás: „Ennek kiüszöbölése céljából körülbelül három évvel ezelőtt közöltem az osztrava-karvini szénmedence igazgatóságával, hogy minden elintézetlen vájattervet jóváhagyottnak tekintsenek addig az ideig, amig megérkezik az írásbeli elintézés." Tudta, hogy ez az intézkedés nem helyes. A bányákban nem tudták, előírások szerint dolgoznak-e, vagy ellenkezőleg. Ennek ellenére azonban, a kérvények elintézésével egyáltalán nem sietett. A Doubrava-bánya Huberttárnájában való fejtés újramegkezdésének esetében azonban, bár tudomása volt, hogy gázzal van telítve és a robbanás veszélye fenyeget, habozás nélkül beleegyezését adta, noha a szakértő véleménye a fejtés megengedése ellen szólt. Emellett a vádlott tökéletesen ismerte' a Doubrava-bánya körülményeit, ami kitűnt vallomásából is. Éppen úgy beismerte, hogy a lehetséges következmények teljes tudatában, a nvarendöri előírások irányelveivel ellentétben megengedte a légkörben lévő metangáz-tartalom magasabb határát, habár ismert volt a Doubrava-bánya magasfokú porossága, amely fokozta a veszélyt. A vádlott Zsalud a bíróság előtt igyekezett elkendőzni tetteinek szabotázsjellegét olyan módon, amely leleplezi gyáva és fondorlatos jellemét: a robbanásért a felelősséget igyekezett átruházni bűntársaira. A folyamatban lévő tárgyalás eredményei azonban leleplezik, mint raffinált szabotálót. Vallomásában beismerte, hogy az elintézett ü'ásokat gondolkozás nélkül írta alá, anélkül, hogy megismerkedett volna tartalmukkal. Mint a vizsgálóbizottság elnöke, a vizsgálatot szándékosan helytelen irányban vezette, hogy lehetetlenné tegye a katasztrófa igazi bűnöseinek leleplezését és a határozatot a lehető legtovább húzta. Munkaerkölcsét vallomásában igen rossznak jellemezte és csalásokat ismert be a hivatalos utazási költségek és diéták elszámolásában. Megrendítően hatott a vádlott Zsalud beismerése abban, hogy büntetendő magatartást tanúsított az igen felelősségteljes munkafeladatok teljesítésében. A Doubrava-bányában történt robbanás okainak kivizsgálásáról szóló vallomása a kártevő gondolkozás bizonyítéka volt, amely öt a bűnösök szándékos leplezésére vezette. Egyenesen hamis vallomásokat és helytelen adatokat követelt, hogy felszínre ne kerüljön saját és barátainak részvétele a Doubrava robbanásában. Mivel a bánya munkásigazgatója nem hitt „a véletlen szerencsétlenségben", a vádlott Zsalud minden lehetőt elkövetett, hogy ezt a vizsgálat során bebizonyítsa. Hasonló gonosztevő módon, mint Doubraván, járt el a vádlott Zsalud a Zápotocky-bányában is. A jelentett hiányosságok veszedelmének teljes tudatában elodázta az adminisztratív kivizsgálást és a felszín kivizsgálását úgy, hogy tűzvész kitörését okozta. Az elnök kérdésére, hpgy világosan tudta-e már akkor, hogy a hiányosságok megállapításának, a szerencsétlenség kivizsgálásának és a biztonsági intézkedések ellenőrzésének általa gyakorolt módszere tulajdonképpen szabotázs, a vádlott beismerte, hogy ennek már akkor tudatában volt. Ennek ellenére a vádlott Zsalud a további bányaszerencsétlenségek során is ugyanazt a magatartást tanúsította, amelyekért viseli a felelősséget. A Barbora-bányában 1951 november elején hiányosságodat fedezett fel a bánya régi szakaszának lezárásában, azonban ismét általános ,határidőhöz nem kötött parancsot adott azok kiküszöbölésére és szándékosan nem gondoskodott annak betartásáról. Ellenkezőleg, a bánya vezetőségében szándékosan olyan benyomást keltett, hogy veszély nem fenyeget közvetlenül és nem is olyan nagy. Vallomása után a vádlott Zsalud mint népi demokratikus rendszerünk begubózott ellensége, mint a munkásosztály gyűlöletes ellenfele áll előttünk. Igyekezett ugyan tagadni kártevő tevékenységének igazi lényegét, azonban a saját vallomásában felmerült ellentétek, valamint vádlott társai bizonyítékainak és vallomásainak terhe alatt végül beismerte a végrehajtott szabotálásokat. A tanúk számos meggyőző tényen mutattak rá adminisztratív szabó tálásának módszereire, amelyek többek között abban nyilvánultak meg. hogy a felelősséget a felettes hivatalról, főleg azon vájat vezetőségére hárította, amelynek élén munkásigazgató állt és amelyek továbbá a biztonsági eljárások rendszeres megszegésén alapultak. A bírósági főtárgyalás első napja Ludvig Pollák vádlottnak, a doubravai bánya tizemi tanácselnökének, később munkavezetőjének kihallgatásával zárult le. A vádlott Pollák a munkásosztályon elkövetett árulásának és a kártevő csoport büntevékenységében való részvételének okait következőképpen jellemzi: „Alaphibám az, hogy mint munkásfunkcionárius mellőztem a munkásosztály tudását és tapasztalatait, hogy osztályöntudatlan, keményfejü, felfuvakodott és diktatórikusán gondolkozó funkcionárius voltam. Ez arra vezetett engem, hogy önfejüségböl a reakció oldalá' ra állottam." A vádlott Pollák vallomása megmutatta, mily nagy hatást gyakoroltak rá Pavlu, Herei és Zsalud vádlottak, akik hízelgéssel és sima viselkedéssel megnyerték és szak ismereteikkel és polgári életmód' jukkái imponáltak neki. A vádlott Pollák beismerte, hogy a szerencsétlenség előtt és után nem értette meg világosan annak szabotázs lényegét és hogy végül' igyekezett Pavlu üzemi mérnököt, a föbünöst fedezni és a vizsgálóbizottság előtt hamis vallomástétellel segített neki. Egyetértett a Hubert-tárnában lé vő gáz állásáról az elemező könyvbe beírt feljegyzések meghamisításával, amit a vádlott Pavlu és ''Golka hajtottak végre. Világos volt előtte, hogy a vizsgálóbizottságnak a vádlott Zsalud vezetésével nem érdeke a szerencsétlenség igazi okainak kivizsgálása és nem védekezett el lene. Megegyezett a vádlott Pavlu val abban, hogyan fog vallani a bizottság előtt, hogy ellenkezésbe ne jöjjön a medence-felügyelök állításával. A vádlott Pollák világosan megmutatta, hogy a Doubravabánya minden vezetője éppúgy, mint a szerencsétlenség kivizsgálását végző bizottság, tudatában vol tak annak, hogy a bánya veszedelmesen el van gázosítva és a Hubert* tárnában való fejtés biztonsági okokból megengedhetetlen. A vádlott Pollák beismerte büntevékenységét, fejletlenségével és elégtelen öntudatosságával védekezett, azonban bűne terjedelmét világosan tu datosította. Pénteken, július 11-én további vádlottak kihallgatfcával folytató dott a tárgyalás, melyen úgy, mint az első nap, résztvettek az üzemek és az osztravai bányák dolgozói, az érdemrendek és kitüntetések viselői, a köztársaság minden szénmodencének kiküldöttei. Elsőnek Jozef Golka, a Doubrava-bánya vádlott laboránsa tett vallomást^ büntevékenységéröl. A Nemzeti Egyesülés fasiszta pártjának volt tagja, amely Osztravában szorosan együttműködött a szociáldemokraták áruló funkcionáriusaival. Hazánk felszabadítása után Golka belépett e pártba és jobboldali szárnyának követőjévé vált. Vallomásában beismerte, hogy nem értett egyet a népi demokratikus rendszerrel és főleg 1948 győzedelmes februárja után a zárt szabotálás és a többi szabótálók Pavlu, Carbol, Herei és Zsalud vádlottak támogatásának útjára lépett. Mivel a vádlott Golka már 1945 óta a Doubrava bányában dolgozott, jól ismerte a Hubert-tárna munkakörét. Ezért feltűnő volt neki a fejtés újramegkezdése és sejteni kezdte, amint beismeri, hogy felettesei tudatosan szabotálnak. Szabotázs cselekményeikről észlelt megfigyelőseit nem jelentette, ellenkezőleg, amikor bekövetkezett a robbanás, a vádlott Pavlu utasításai alapján készségesen hamisította meg a doubravai bánya gázállásának elemzéséről szóló feljegyzéseket. Vallomásában kijelentette: „Tudtam, hogy ing. Pavlu el akarja simítani gaz tevékenységét. Ennek ellenére az esti órákban felkerestem a lakásán. Az elemzési könyvet már azelőtt átadtam neki. Az elemzéseket közösen átírtuk a könyv ben. Én három lapot kitéptem és ing. Pavlu hamis elemzéseket diktált le nekem, úgy, hogy sohase lépjék túl a megengedett határt." A vádlott Golka beismerte, hogy ezzel segíteni akart ing. Pavlunak a bizonyítékok megsemmisítésében, amelyek rábizonyították volna a szabót ázst. Az elnök kérdésére, hogy a robbanás után a feljegyzések meghamisításával nyiltan megszegte-e kötelességeit, kijelentette Golka, hogy: igen. Elnök: „Tudatában volt, miért szegi meg azokat? Golka: „Igen, azért szegtem meg azokat, nehogy Pavlut letartóztassák.'' A CsKP Központi Bizottságának üdvözlő levele Ján Harus elvtárshoz DKAGA ELVTÁRS! Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága szívélyes üdvözletét küldi Neked 60-ik születésnapod alkalmából és köszönt Téged, mint Csehszlovákia munkásosztályának hű fiát és Pártunk derék harcosát. Az üveggyári munkás nehéz élete már ifjú korodban bevont Téged a munkásmozgalomba. Mint a Párt tagja annak megalapítása óta és 1935 óta a Központi Bizottság tagja, minden erődet és képességedet á forradalmi harcnak szentelted, melynek során sem az üldöztetés, sem a börtön nem tört meg. A hitleri fasizmus ellen folytatott Nagy Honvédő Háború ajatt fegyverrel a kezedben harcoltál, mint a Szovjetunióban küzdő csehszlovák hadsereg katonája, később pedig Kint partizánharcos Szlovákiában. A felszabadult hazában fáradhatatlanul dolgoztál a szocializmus felépítésén mint a libereci pártbizottság elnöke, most pedig mint az Állami Ellenőrzés minisztere. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága nagyrabecsüli érdemeidet, mint a dolgozó nép lelkes és áldozatkész harcosának, agitátorának és szervezőjének érdemeit, egészséget és sok erőt kíván a világbéke és hazánk szocialista felépítése érdekében kifejtett további munkádban. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága nevében GOTTWALD s. k. A kosztolnai vízierőmű építőinek távirata a Köztársaság elnökéhez A Trencsén melletti kosztolnai vízierömü építkezésén dolgozó munkások, mesterek és műszakiak az első vágvölgyi csatorna vízzel való elárasztásának ünnepségeiről táviratot intéztek Klement Gottwald köztársasági elnökhöz: „Szeretett Elnök Elvtárs! örömmel jelentjük Önnek kötelezettségünk teljesítését és a kosztolnai vízierömü vízgyűjtő csatornájának próbamegtelitéséről őszinte és szívélyes üdvözletünket küldjük Önnek. Hála derék munkásaink, mestereink és műszakijaink együttműködő kollektívájának, megnyithattuk a zsilipet, ami előfeltétele annak, hogy két hónappal előbb kapcsolhatjuk be az új vízierömüvet a villanyhálózatba. Kötelezettséget vállaltunk, hogy az építők és szerelők szorgalmas munkájával, a cseh dolgozókkal való együttműködéssel idejében teljesítjük nagy és megtisztelő feladatunkat úgy, hogy až új kosztolnai vízierömü a .Nagy Októberi Szocialista Forradadalom 35. évfordulójának tiszteletére a falvak és városok villanykörtéinek ezreibe vigyen fényt, számos új gyáraink kerekeit indítsa meg és szövetkezeti dolgozóink gépeinek ezreit lássa el hajtóanyaggal. Teljesen tudatában vagyunk munkánk jelentőségének e fontos energetikai alap felépítésében a szocialista Csehszlovákiában boldog és gazdag Szlovákia kiépítésének útján. A többi vízierömü építkezések elvtársai ünnepségünk keretében egyúttal kötelezettséget vállalnak a vízierömü, építésének megrövidítésére. így az 1953. évi dicső május elsejének tiszteletére üzembe hozzák a nagy árvái müvet — áz árvái duzzasztógátat. A vágújhelyi második vízierömü építkezéséről jelentik, hogy egy hónappal előbb — 1953 június elsejéig üzembe helyezik az első agregátort, A harmadik vízierömü építésén dolgozó elvtársak két héttel rövidítve a felsőszerdahelyi gépgyár építését, már 1952 december 15-ig befejezik. Az ön bölcs vezetésével bátor terveinket kész müvekké változtatjuk át, amelyeket dicső szülöpártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja és kormányunk tűzött ki a szocializmus és hazánk felépítése érdekében. Munkánk példaképének a szovjet vizierömüveket — a kommunizmus építkezéseit — tekintjük. Az új vízierőművek gyors átadásával megvalósítjuk harci jelszavunkat: „Vízmüvek építkezéseivel megerősítjük a világbékét!" Államügyész: „Mivel menti a kártevők leplezését, s azt, hogy segédkezett az iiyen szabotálóknak?" A vádlott Golka beismerte, hogy a gonosz segítséget azért nyújtotta, a bizonyítékok megsemmisítésében és a szabotázs elkendőzésében, mert hasonlóan mint annak végrehajtói, nem foglalt pozitív álláspontot dolgozó népünk és a népi demokratikus köztársaság iránt. Vallomástétele után a bíróság kihallgatta a további vádlottat, Alojz Carbolt, a doubravai bánya szellőztetésének vezetőjét. Ez a vádlott is úgy állott a bíróság előtt, mint volt jobboldali szociáldemokrata. Beis merte, hogy hazánk felszabadulása után közvetlenül szövetkezett felettesével, ing. Pavluval, akivel a népi demokratikus rendszer iránt érzett gyűlölet fűzte össze. Carbol szolgálatkészen teljesítette ing. Pavlu utasításait, segédkezett neki az elemzések meghamisításában és a doubravai bánya biztonsági előírásainak megszegésében, úgyhogy annak bűntársa a robbanásban és következményeiben. A robbanás előtt elkövetett bűnéről, amellyel már régen meghamisította a Doubraván előforduló metanvizsgálatok eredményeit, a következőket vallja Carbol: „Januárban megállapítottam, hogy Hubert-tárnában robbanókeverék van." Elnök: • „Mennyi keveréket állapított ott meg?" Carbol: „Körülbelül 5 százalékot. Figyelmeztettem erre Pavul üzemi mérnököt,'< Elnök: „Amikor látta, hogy robj banékony keverék fordul elő, mit ' tett azután?,, Carbol: „Megelégedtem Pavlu biztosításával, hogy rövid időn belül bevezeti a gáztalanltást. Máskülönben semmit sem tettem, A robbanás után Pavlu megkért, hogy vele együtt nézzem át az elemzési köny-ivet, mivel szükséges a magas gázmennyiségek alacsonyra való átírása." Elnök: „Hogy bátorkodott ezzel magához fordulni?" Carbol: „Amikor megtudta, hogy büntettet követtem el, már markán ban tartott engem, és így segédkeztem neki az ellene szóló bizonyítékok elsimításában." A vádlott Carbol vallomásában beismerte büntevékenységét. Golka vádlott társával együtt rábizonyult, hogy elemzés céljából szándékosan olyan helyekről vitt levegömintákat, ahol a metán előfordulása alacsony volt és ezeket a mintákat úgy állította be, mintha a Hubert-tárna veszélyeztetett helyeiről származtak volna. Kihallgatásával végetért a Doubrava-bányában végrehajtott szabotázs megtárgyalása. A bíróság azután Emerich Lazarszki, ing. Alfons Stoszek további vád lottakat hallgatfa ki, akik bűntényt követtek el a Barbora-bánya biztonsági szabályzata megszegésében, tehát az 1951 december 17-én bekövetkezett tűzvészben is. A bírósági tárgyalás folytatásáról keddi számunkban számolunk be.