Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-13 / 165. szám, vasárnap

1952 július 13 UJSZ0 3 ,,üasá m a p '-400 mázsái adunk az áll k / í í. Országszerte folyik a harc az aratás mielőbbi elvégzéséért, a termés veszteségnélküli begyűjtéséért. Az állami birtokok és szövetkezetek dolgozói kétszeres igyekezettel, lankadatlan, SZÍVÓS és kitartó munkával adják tanújelét, hogy az idei aratásnál is bebizonyítsák békevágyukat. „Az idén több gabonát ailuAk az államnak, mint a mult eszteniJőben" — jelszóval a szorgos kezek nyomán napról napra sokasodik a gabonakeresztek sokasága és teljes ütemben megindult a cséplés és a gabonabegyüjtés is. Dolgozó parasztjaink a szovjet kolhozok és szovhozok gazdag tapasztalatait felhasználva, Sztálin elvtárs tanítását szem előtt tartva — „A betakarítás idénymunka és nem szeret várni, ha idejében betakarítottál — nyertél, — ha elkéstél a betakarítással — vesztettél" — fáradhatatlanul dolgoznak az idei termés szemveszteség nélküli betakarításáért. Csallóköz hatalmas rónáinak túlnyomó részén learatva, keresztekben az új termés. Alig egy pár tábla zab van már csak aratnivaló. Megindultak a cséplőgépek is ... A Ppzsony— Komárom közötti útvonalon száguldó gépkocsiból nézve mindent lenyüI gözó szepséges látványban gyönyörködhetünk. A pár évvel ezelőtti kis parcellák százféle növéoyei helyett ma az óriási táblák gyönyörű növényei és a szakadatlan gabonakeresztek, bennük az új kenyér, parasztságunk szorgalmas munkájának bőséges gyümölcsével — az új élet távlatait idézik szemünk elé ... Vidám nóta, aratógépkerepelés, cséplőgép zúgása hallatszik a határ minden részéből. A békecsata zaját a jellegzetes búgású szovjet kombájnok teszik erösebbé. jelentve: ahogy dolgozó parasztságunk élete napról napra szebb, szorgos keze nyomán úgy szilárdul mindnyájunk legdrágább kincse, a világbéke. A nagymegyeri járás határához érve, mind élénkebbé válik a békessata zaja s a kombájnok jellegzetes lúgása jelzi, hogy a nagymegyeri járásban a Szovjetuniótól kapott hatalmas gépek — megkönnyítve a dolgozó parasztság munkáját — gyorsítják az aratás ütemét. Kilenc arató-cséplö óriás dolgozik a járás dús termőföldjét;. És jövőre a szovjet nép önzetlen segítsége folytán ismét több kombájnnal megyünk majd az aratás döntő csatájára. A járás községeinek dolgozóival szoros együttműködésben lévő járási aratóbizottság elérkezettnek látta az időt, hogy kiadja a jelszót: „Szerdán a járás befejezi az aratást". Hogy ez a jelszó mit jel«et és milyen súlya van, azt tapasztalhatjuk, ha meglátogatjuk a járás szövetkezeteit. Sojia ilyen snunkakedr. soha ilyen öröm és boldogság nem tükröződött a parasztarcokon, mint az idei aratásnál. Minden szövetkezetnek valamennyi dolgozója érzi és tudja, hogy az idei aratás hatalmas lépésekkel viszi előre a nagyüzemi gazdálkodás ügyét. ^ 2. A szocialista hazát szerető új ember áll előttünk a gelléri szövetkezet csoportvezetője személyében is, amikor könnyed mozdulatokkal emeli a búzával telt zsákokat a cséplőgép garatjától. —. Vasárnap 400 mázsát adunk az államnak — mondja, s közben egy másik zsákot kap fel, hogy az pillanatok alatt megtelve, újabb mázsával szaporítsa a gelléri szövetkezet szívbéli adományát dolgozó népünk kenyérnek valóját. Mivel magyarázható, hogy a gelléri szövetkezet, amely a mult esztendőben úgyszólván az utolsók közöt kullogott, ma az élenjárók közé küzdötte fel magát? Annyira megváltoztak egy év alatt az emberek? Igen, sokat változott a gelléri szövetkezet és sokat hozott az idei gyönyörű termés, a közös vagyonhoz való ragaszkodás és szeretet, ami egy új, boldog jövőt jelent a gelléri parasztságnak. Emellett nagy segítőkezet nyújtott a nagymegyeri járási pártbizottság is meggyőző és a fáradhatalan felvilágosító munkájával. A járási pártbizottság tudt*. hogy a gelléri, sokat szenvedett parasztokból jó szövetkezeti tagokat lehet nevelni, ha megteremtik velük az igazi együttműködést, egymás közötti megértést és a baráti kapcsalatokat. Maga a járási pártbizottság titkára nemegyszer éjjeleket áldozva fel, a néppel való beszélgetés formájában egyengette és simítgatta az akkor még göröngyös útat a gelléri parasztság előtt. Természetesen ebben a munkában nem yolt egyedül, jó segítőkézre talált a községben lévő, tettrekész kommunistákban is. A meggyőző és felvilágosító munka, a tagság megértése hozta az idei aratásnál azt a nemes versengést is, ami Vörös Dezső és Bot József munkacsoportjai közt folyt. És ebből fakadt az a gyönyörű eredmény, hogy a 9 napra tervezett aratást 5 nappal a határiflő előtt elvégazték. A szorgalmas munka pedig az átlagos 22 mázsás búzatermésben — a keresztsorú vetésnél 25 mázsásban — meghozta bőséges gyümölcsét. — Olyan ez a búza, hogy ha az ember kezébe veszi, érezni, hogy súlya van — mondogatják a szövetkezet tagjai. Gelléren győzött a nagybani gazdálkodás. Az idén már csaknem a fél falu a szövetkezetben dolgozik, de a férfiak mellett ott szorgoskodnak a családtagok és az asszonyok is, ami a kommunisták és a vezetők jó példamutatása nyomán' történt. Aratás alatt nem volt munkaerőhiány, mert volt olyan nap, hogy 50—60 asszony is szorgoskodott a kéverakásnál és a gabona keresztberakásánál. Fitus Imréné, — aki szintén párttag — elsők között jelent meg a szövetkezet földjein, utAna. mint a hegyekből legördülő lavina, úgy követték példáját a többi asszonyok. A szorgalmas munka — mint mindig — Gelléren is meghozta az eredményt: július 10-én befejezték az aratást és teljes ütemben folyik a cséplés. A tanyi szövetkezet határában takarosan összerakott nagy szalmaf kazlak mutatják, hogy a tanyiak is jól felkészültek az idei békearatásra. Már javában csépelnek. Két cséplőgép ontja a szövetkezet tagjai és az ország részére az új kenyérnekvalót, amelyből jut böeégesen a szövetkezet tagjainak is és az államnak is, mert olyan gyönyörű volt a búzatermésük, hogy egyes táblán 26 mázsás az átlaghozam. A vasárnapi manifesztációs gabonabegyüjtésbe 600 mázsát ajánlottak fel, de amilyen jól megy a cséplés és jól fizet a gabona, minden remény megvan a rra, hogy túlhaladják vállalt kötelezettségeiket. 4. Apácaszakállas, Ekecs. Alistál határában az „óriások" aratják és csépelik a gabonát. Jő és hűséges segítőtársa a kombájn a ' szövetkezet tagjainak. Egy-két nap alatt úgy megszerették és ragaszkodnak hozzá, mint anya édes gyermekéhez. Pedig kezdetben a szó sz&i'os értelmében idegenkedtek a kombájnnal való aratástól. Az újtól való idegenkedés mellett a kulákság és a reakció hangjai szerette volna a szövetkezet tagjait félrevezetni és lebeszélni arról, hogy kombájnnal arassanak. A járási pártbizottság éber szemmel vigyázott és számított árra, hogy a kulákság minden áron meg akarja akadályozni az aratás sikeres elvégzését és ezért jól felkészült a reakció támadásaira. Az aratási bizottságok, a köaségekbe beosztott instruktorok a meggyőző munka és az éberség kezével kiütötték a fegyvert a reakció, a kulákság kezéből, még mielőtt azok árthattak volna vele. Ott, ahol hiányok mutatkoztak az aratásnál vagy valamilyen segítségre volt szükség, nyomban megjelentek a pártbizottság vagy az aratási bizottság funkcionáriusai és bolsevik módra kiküszöbölték a hiányosságokat. Ha pedig olyan hiba esett, ami abból kifolyólag fordult elő, hogy a kombájnok kezelői nem bántak szakszerűen a gépekkel és nem tudták megjavítani az üzemképtelenné váltakat, szovjet szakembereket hívtak segitségül. így volt ez Nemesócsán is. Két napig javították a kombájn, nem sikerült vele megindulni. — Jött a szovjet kombájnos — mondotta Krizsan elvtárs, a traktorállomás vezetője — és szavamra mondom, a kombájn 10 percen belül úgy vágta a gabonát, mint a vajat. Emlegetik is a szovjet elvtársakat az egész járásban. Nyugodt, megfontolt, nem kapkod, nem idegeskedik — mondogatják. Ilyenek a szovjet emberek és ez a titka a kommunizmus hatalmas építkezésein elért sikereiknek ' is. 5. Két S—4-es jelzésű kombájn vágja és csépeli az árpát az ekecsi határban. Nyolc ember dolgozik a kombájnok mellett, naponta 400 mázsa gabonát csépelnek ki. Hát van ennél fényesebb bizonyíték, hogy mekkora segítség ez a békeszerető szovjet néptől? — Ha ez a gép itt nem volna, bizony nagyon lemaradnánk az aratásban, — mondja Németh József, a kombájnos-csoport vezetője. — Gazdaságos és alaposan megfontolt szerkezet ez. Az ember nem győzi csodálni, hogy egyszerre arat, csépel, alig négy ember kell hozzá és azok sem végeznek fárasztó munkát csak éppen ellenőrzik, hogy mikor telik meg a garat az elcsépelt tiszta gabonával. Meg is fogadták a szövetkezet tagjai, hogy az összes vetésterületen kombájnnal fogják learatni a gabonát. Eddig is olyan eredményeket értek el, amire nem is számítottak, mert alig egy-két nap alatt 900 mázsa gabonát csépelt el a, kombájn. Azt is megígérték, hogy az ősszel nagyobb gondossággal szántják meg a földet, vetés előtt is jó simára boronálják, akkor a jövő aratásnál még szebb eredményeket tudnak felmutatni a kombájnnal való aratásnál. 6. Minden szövetkezetben jól dolgoznak a gépek és az emberek között csak ez járja: „Hatalmas gép ez a kombájn. Soha ilyen könnyen nem arattunk, mint az idén". Az igaz, hogy még nem rendelkezünk aíinyi szakemberrel és kombájnvezeíővel, hogy az eddigieknél gazdaságosabban kihasználhatnánk a kombájnokat, de az idei aratás ebben is meghozza a fordulópontot. Kombájnvezetőink a szovjet tapasztalatok elsajátításával napról napra jobban megismerik a kombájnokat, azok helyes kezelését. Az alistáli szövetkezetben Kuszi Pál és Rásó Mihály naponta 235 mázsa gabonát aratnak és csépelnek a kombájnnal. Járási méretben a legszeb b eredményt az apácaszakállasi kombájnosok, Csicsó Vendel és Domonkos Lajos érték el. Egy nap alatt learattak 12 hektár árpát és 245 mázsa gabonát csépelten, ki. A kombájnnal való csépiéi nagy segítséget jelent járási viszonylatban is, mert 9 kombájn, hacsak 200 mázsás átlagot is veszünk, naponta 1800 mázsa gabonáival gyorsítja meg a gabonabegyüjtést. Ezzel magyarázható, hogy a járás a kombájnok segítő munkája nyomán július 13-án 70 vagon gabonát gyűjt be és így a gabonabegyüjtési tervét 5 nappal a határidő előtt teljesíti. A szövetkezetek tagjai látva a kombájnnal való aratás könnyebbségét, az utóbbi napokban valóságos harcét indítottak a kombájnért. Voltak olyanok is, akiit már nem is akartak önkötözögéppel dolgozni, hanem kizárólag kombájnnal szerettek volna aratni és. csépelni. Naponta több szövetkezeti elnöke vagy agronómus keresi fel a járási pártbizottság titkárát. — Faraga elvtárs, mi is kombájnnal szeretnénk aratni. Halottuk. hogy eredményes és jó munkát végez és azt is tudjuk, hogy Apácaszakálason 245 mázsa árpát csépelt ki egy nap alatt. A járási pártbizottság az aratási bizottsággál együtt megtárgyalta a dolgokat és elhatározták, hogy az aratást határidő előtt elvégzik. A napokban újabb önkötözögépeket és kombájnokat kapnak, hogy ezzel is megrövidítsék az aratás határidejét, megkönnyítsék a szövetkezetek tagjainak munkáját és így valóra válik a jelszó: Szerdán a nagymegyeri járás valamennyi szövetkezetében elvégzik az aratást, megindul a gabonabegyüjtés. 7. A szövetkezetek tagjainál is nagyobb érdeklődéssel figyelik a kombájnok munkáját az egyénileg dolgozó parasztok. Esténként össze-öszszejönnek a szövetkezet tagjaival és kérdések özönével árasztják el őket. — Mondd. István, aztán jól csépeli az~ az ördöngös masina a gabonát? Nem hagy magas tarlót? Ilyen és hasonló kérdések nem egyszer merülnek fel az esti beszélgetéseken azok részéről, akik idáig hitetlenkedtek a szövetkezeti gazdálkodás győzelmében. Akik pedig már közelebb érzik magukat a nagyüzemi gazdálkodás eszméjéhez, csoportosan mennek a szövetkezet földjeire és csodálkozva nézik a kombájnok munkáját. Ekecsen naponta 10—15 kisparaszt fordul meg a szövetkezet földjein és este, amikor öszszejönnek. nem beszélnek másról: a szövetkezet és a kombájn. — Hallod-e Dezső, ezek már nemcsak a terméshozamukkal pipálnak le bennünket, de még az aratásban és a cséplésben is elsők lesznek. — Könnyű nekik — felelte Német József, egy öthektáros középparaszt. — Hisz azzal a bolondériás géppel, vagy hogy is hívják, a kombájnnal, úgy haladnak, mint a karikacsapás. Közben elbeszélik egymásnak milyen tisztán dolgozik a kombájn, hogy nem hagy maga után tarlót sem, ahol a föld egyenletes, sima, úgy lehet vele vágni, mint a kézikaszával. Az ilyen beszélgetések arra vezetnek majd. hogy aratás után ezek az öntudatos kisgazdák, mint Német József, Beke Dezsé>. kitöltik a szövetkezetbe való belépési ívet. 8 • Letörték a kulákság szarvát. A járási pártbizottság pedig mindent megtesz, hogy úgy, ahogy az idei aratást, a termésbegyüjtést is idejében és jó eredménnyel elvégezzék. Megtették a kellő intézkedéseket az első számú osztályellenség, a kulákság aknamunkája ellen. A községekben működő aratóbizottságok a i rma R mellett tűzbiztonsági figyelőket állítottak fel a helyi pártszervezetek és nemzeti bizottságok segítségével, tehát idejében elejét veszik a kulákság szabotálásainak. A csicsói szövetkezetben éppen az aratás előtt két kulák mákvirág szerette volna megbontani a munkafegyelmet, szétzülleszteni a munkacsoportokat és a szövetkezet egységét. Külön kulák szövetkezet megalakításán törték a fejüket. A helyi pártszervezet ébersége és Bedek Vilmos öntudatos szövetkezeti tag segítségé-^/ vei leleplezték .i kulákok aknamunkáját. amiben a járási pártszervezet is azonnal segédkezet nyújtott. Mészáros Pál 24 hektárost és Mészáros Dezső 50 hektáros kulákfiút, • aki a szövetkezet könyvelője volt, tagsági gyűlésen kizárták a szövetkezetből. Hiábavaló lesz azonban a járási pártbizott lankadatlan munkája, h* a helyi pártszervezetek és nemzeti bizottságok nincsenek segítségünkre a kulákság elleni harcban és meghátrálnak az első számú osztályellenség, a kulákság elöl. Jónak és becsületesnek nevezik őket. Persze, az eszes kulákok kihasználják az alkalmat és hogy még nagyobb szánalmat keltsenek maguk iránt, rongyos ruhákban járnak, sírnak, jajveszékelnek és nem bánnák azt sem, ha a helyi Nemzeti Bizottság kiállítaná részükre a szegénységi bizonyítványt. De sohasem szabad szem elől téveszteni, hogy mindezt csak látszólag teszik. Számos példa tanúskodik arról, hogy amikor a iegje bban sírnak és jajgatnak a kulákok a legnagyobb aljasságon törik a fejüket. Gondoltak vájjon arra a lakszakállasi helyi Nemzeti Bizottság, vagy a szövetkezet tagjai, jíjgv Csépi Zsigmond padlásán és kamrájábai. a lim-lomnak mondott dolgok milyen értéket rejtenek magukban, ha történetesen a járási szövetkezeti előadó nem találta volna meg azokat, amikor a raktárakat ellenőrizte az idei gabonabegyüjtés biztosítására ? Valószínű, hogy a lakszakállasi szövetkezet tagjai és a helyi Nemzeti Bizottság is más nézeten lesz majd a volt 50 holdas kulák iránt, akinek padlásán 3 vasalatlan és 1 teljesen elkészített új szekér, keréktalpak, morzsológép, 1 pár vadonatúj lószerszám, 1 féderes kocsi bőrüléssel, egy tizedes méi'leg, azonkívül ekék és fogasok voltak elrejtve. Ez a kulák igazi arca. Medvén a helyi Nemzeti Bizottság gyengeségét ki is használják a kuláŕkok. Aratókat tartanak. Követik a helyi Nemzeti Bizottság elnökének példáját, — miért ne? Hisz az elnök is másokkal dolgoztatja földjét. Horváth Zoltán és Sebők Etel a helyi Nemzeti Bizottság elnökének, Varga Befőnek dolgoznak. Erre a kulákok élnek az alkalommal. Molnár János 25 hektáros kuláknak egész aratócsoportja van. Fekete Gyula 17 hektáros kuláknak Bajcsi Emil a „részesaratója". Aratója van Molnár Ödön és Végh Antal kulákoknak is. Sokkal keményebben jártak el az apácaszakállasi helyi Nemzeti Bizottságon, ahol leleplezték Végli Béla és Végh Géza spekulánsokat, akik abban ringatták magukat, hogy amíg ök egy ki* mellékkereset után n«»znek és fuvarozással töltik el aratás alatt a drága időt, majd learatja Vendég Lajos részében a gabonájukat. A helyi pártszervezeteknek és nemzeti bizottságoknak mindenben követni kell Pártunk helyes osztálypolitikáját, különösen most, az elkövetkezendő gabonabegyüjtés a,latt. A járási pártbizottsággal szorosan együttműködve meg kell, hogy találják a helyes útat, hogy a nagymegyei; járásban a gabonabegyüjtést úgy, mint az aratást, sikeresen elvégezhessék. Mérj- Ferenc.