Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-13 / 165. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1952 július 13, vasárnap 2 Kčs V. évfolyam, 165. szám cft mai számban Az Osztrava—karvíni szénbányák kártevői és szabotálói el­leni bírósági tárgyalás folytatása (2. old.) „Vasárnap 400 mázsát adunk az államnak" (3. old.) Leninről nevezték el a Volga—Don csatornát (4. old.) A békevilágtanács ülésének visszhangja (5. old.) Ma délután bonyolítják le a „II. Dunai Béke-kör" nemzetközi motorkerékpáros versenyt (6. old.) Néhány megjegyzés a komszoniolista katonai nevelésről (7. old.) Rádióműsor (8. old.) Az új szovjet módszerek alkalmazásával a gyors cséplésért Az aratás országszerte teljes len­dülettel folyik, sőt a hét közepén már több jelentés érkezett az egyes községekből, szövetkezetekből és ál­lami gazdaságokból, hogy befejezték az aratást. A fekAeházi állami gazdaság szerdán, július 9-én vég­zett az aratással, a magyarbéli szö­vetkezet pedig 10-ikén a reggeli órákban jelentette a szenei járásból elsőnek, hogy befejezték az aratást. Egyre több azoknak a községeknek a száma, melyek az aratás befeje­zése élőit állnak. Ezeken a helyeken az elkövetkezendő napokban meg­indulnak a cséplőgépek, hogy a le­aratott gabona kicsépelve a zsákba, onan pedig az állami begyüjtőhe­lyekrc kerüljön és biztosítsa né­pünk egész évi kenyérszükségletét. A termés szemveszteség nélküli be­takarítá'sáért folytatott harc a csépléssel új szakaszába, a döntő szakaszba lép. Hiábavaló volt a megfeszített munka az aratás alatt, hiába harcoltunk az aratás idején minden percért és minden szem ga­bonáért, ha az aratás végeztével önelégülten karba tesszük kezünket s úgy véljük, hogy ha a gabona ke­resztekben vagy pedig asztagokban van, akkor már miénk a termés. Igaz az a régi magyar szólásmon­dás, hogy „a termés csak akkor a miénk, ha már a zsákban van". A gyors cséplés nemcsak azért fontos, hogy a tarlón heverő, vagy asztagba fakót gr.-íonát megmentsük ii iiTISzá­radás következtében előálló szem­veszteségtől, vagy az esők beköszön­tésével a csírázástól, vagy hogy megóvjuk az ellenség esetleges kár­tevéseitől, hanem azért is, hogy a földet mielőbb szabaddá téve, lehe­tővé tegyük a tarlószántást és a másoűnövények vetését, másrészt, hogy minden szövetkezet, állami gazdaság és egyénileg gazdálkodó az állam iránti gabona beadási kö­telességének a legrövidebb idő alatt eleget tegyen. A gyors és a szemveszteség nél­küli cséplés érdekében nemcsak az a feladatunk, hogy az aratás befe­jeztével minden erőt és minden arra alkalmas gépet bevessünk, munkába állítsunk, hanem alkalmaznunk, fel­használnunk kell minden újítást, új munkamódszert a .'séplés gyors el­végzésére. Mint minden téren, a cséplés meggyorsítására is bőséges szovjet tapasztalatok állnak rendel­kezésünkre, amelyeknek felhaszná­lásával, alkalmazásival a többszörö­sére emelhetjük a cséplőgépek napi teljesítményét, jelentősen megrövi­díthetjük a cséplés idejét, sok száz és ezer mázsa szemveszteségtől óv­juk meg termésünket, népünk egész évi kenyerét. A gyors, nagyteljesít­ményű cséplés egyik legjelentősebb szovjet módszere a Bredjuk-féle gyorscséplési módszer. Ez a kitűnő szovjet cséplési módszer már ná­lunk sem ismeretlen. Tavaly is al­kalmazták néhány helyen és a jó eredmények láttán az idén is több helyen Bredjuk-féle módszerrel kezd­ték meg a cséplést. A galántai álla­mi birtok több gazdaságán Bredjuk­féle módszerrel csépelnek és például a hidaskürti, gazdaság dolgozói kö­telezettségei vállaltak, hogy ezzel a cséplési módszerrel óránként 25 má­zsát csépelnek ki. Két váltásban dolgoznak és így naponta elérik az 500—600 mázsás cséplési eredményt. Óriási teljesítmény és eredmény ez a megszokott cséplési eredmények­hez viszonyítva, mert hiszen jó eredménynek számított, ha egy 1300-as cséplőgép naponta 150— 180 mázsa gabonát kicsépelt. A Bredjuk-féle gyorscséplési módszer a legnagyobb figyelmet érdemli, s e módszer alkalmazóit, kezdeménye­zőit különösen a traktorállomások vezetőségeinek a legnagyobb mér­tékben «fel kell karolnia s minden segítséget meg kell adnia, hogy ez­zel a kiváló szovjet cséplési mód­szerrel a cséplést a lehető leggyor­sabban elvégezzük. A Bredjuk-féle cséplési módszer lényege a cséplőgép teljesítőképes­ségének teljes kihasználása. A régi módszerrel való cséplésnél megfi­gyelhetjük, hogy amikor az etető a kJvét a dobba bedobja, a gép fel­búg, majd utána hallani, hogy a gép üresen jár, könnyebb a bugása. S ez így megy folyamatosan: amikor a kévét a dobba dobják, akkor a gép bugása nehezebb, majd utána újra könnyebb lesz a búgás, — tehát nyilvánvaló, hogy a gép legalább annyi időt jár üresen, mint ameny­nyit dolgozik. A cséplőgép teljesítő­képessége tehát nincs kihasználva, mégpedig azért, mert egy etstő a dob teljes szélességét nem bírja ga­bonával megtölteni. Ezt küszöböli kí a Bredjuk-féle módszer, amely­nél két etető dolgozik és adogatja dobba a kévéket s így a gép állan­dóan dolgozik, a gépnek állandóan egyenletes búgása van. Természete­sen a két etetőhöz két kéveadogató kell, tehát a cséplőgépen 6 ember — két etető és két-két lrrveadogató — dolgozik, vagyis mégegyszer any­nyian, mint a régi módszerrel való cséplésnél. Mint minden újat, a Bredjuk-féle módszert is több helyen bizalmatla­nul fogadtííff"és húzódoznak annak alkalmazásától. Ez a Iiúzódcwrás nem utolsó sorban az ellenség híresztelé­seinek tudható be, amely azt igyek­szik bebizonyítani, hogy az ilyen gyors cséplési módszer lehetetlen, de ha lehetséges is, akkor tönkre­teszi a gépet, nem veri ki jól a sze­met és még sok más kifogást talál, amivel igyekszik az új módszer be­vezetését megakadályozni. A reak­ciónak mindezek a híresztelései alaptalanok, kártevő szándék sugal­mazza azokat, mert mint a gyakor­lat, az eddigi eredmények is bizo­nyítják, a Bredjuk-féle gyors csép­lési módszer a gépet nem teszi tönkre, ellenben annak teljesítőké­pességét teljes mértékben kihasz­nálja és a szemet is épp úgy kiveri, mint a régi módszerrel való csép­lés. A traktorállomások, a szövetkeze­tek és az állami gazdaságok cséplő­gépkezelöi bátran alkalmazzák ezt a kitűnő szovjet gyorscséplési mód­szert és az új módszer alkalmazásá­val elért eredményekkel, szemléltető példákkal győzzék meg annak elő­nyeiről a bízalmatlankodókat és a kételkedőket. A cséplés gyors elvégzésének ér­dekében feltétlenül fontos, hogy minden cséplőgépnél, akár a Bred­jnk-féle módszerrel, akár a régi módszerrel dolgoznak, bevezessék a két váltásban való munkát. Az EFSz-ek és az állami gazdaságok kövessék a tanyi EFSz és a leleszi állami gazdaság és a többiek példáit, ahol a cséplést két váltásban szer­vezték meg, mégpedig úgy, hogy az egyik váltás reggel 3 órától déli 12 óráig, a másik pedig este 9 óráig dolgozik. Minden Szövetkezeti tag­nak, egyénileg gazdálkodónak és az állami gazdaságok dolgozóinak sa­ját jólfelfogott egyéni érdekei és az egész ország érdekei is megkövete­lik, hogy az idei bő termést, népünk egész évi kenyerét mielőbb bizton­ságban tudjuk. A falusi pártszervezetek és nem­zeti bizottságok, valamint az aratási bizottságok harci feladata, hogy szervezői, irányítói és ellenőrei le­gyenek a cséplés mielőbbi befejezé­sének és a csépléssel egyidőben va­lóra váltsák pártunk és kormányunk jelszavát: „A gabonát a cséplőgép­től az államnak." ^fóVc a tevíiiés beta k a rí f á sá ért A magyarbéli szövetkezet csütörtökön befejezte az aratást A magyarbéli szövetkezet 4 napi lelkes és megfeszített munka után csütörtökön, július 10-én a szenei já­rásban elsőnek fejezte be az aratást. Két önkötözőgép segítségével 44 hek­tár búzát, 60 hektár rozsot és 5 hek­j tár árpát arattak le. I Az aratás befejeztével a szövetke­I zet tagjai felvirágozott traktorokon I felvonultak a járási nemzeti bizott­í ság épülete előtt, és hogy az aratás­ban elért sikereiket megkoronázzák, 650 kg sertést vittek be magukkal', amivel már a harmadik negyedévi sertéshúsbeadásukat teljesítették. — Kiss Sándor elvtárs, a szövetkezet elnöke kötelezettséget vállalt, hogy gabonabeadásukat július 20-ig, az egész évi sertéshúsbeadásukat pedig augusztus végéig teljesítik. Fülöp Péter, Magyarbél. A szécsénkei szövetkezet a gabonabeadás gyors teljesítésével hálálja meg a kombájn segítségét Az aratási munkák teljes lendü­lettel folynak már az ipolysági já­rásban is, ahol elsősorban az egysé­ges földműves szövetkezetek érnek el szép eredményeket, bizonyítva ez­zel is a közös gazdálkodás óriási elő­nyeit. Az ipolysági járás szövetkeze­tei a csehországi Nová Paka-i, Hra- dec Králové kerületbeli járás szövet­kezeti dolgozóival kötöttek baráti szövetséget még az aratási munkák megindulása előtt, hogy tapasztala­tikat kölcsönösen kicserélhessék és a jónak bizonyuló munkamódsze­reiket átadhassák egymásnak. Sikeresen folyik az aratás a százdi szövetkezetben, ahol önkötözőgépek segítségével háromnegyed nap alatt 8 hektáron végezték el az aratást. Kezdeti nehézségek mutatkoztak Ipolynagyfálun, ahol az első napon kombájnnal csak 5 hektárnyi terü­leten végezték el az aratást. Van rá remény, hogy a munka jobb megszer­vezésével a kezdeti nehézségeket el­távolítják. Eredményesen folyik a munka a nagyaradi EFSz-ben is, ahol 11 hektárt arattak le önkötözőgépek segítségével. Az aratóbrigád tagjai közül itt Surányi elvtárs tünt ki jó munkájával. Rendkívül szép sikereket mutat­hat fel a szécsénkei szövetkezet is, A szécsénkei szövetkezet dolgozói bebizonyították, hogy kicsi falujuk is tud nagy és szép eredményeket fel­mutatni. A nehéz aratási munkákat itt is a kombájn könnyítette meg es lehetővé tette számukra az aratás gyors és tökéletes elvégzését. De a szécsénkei szövetkezeti dolgozók tud­ják, mivel tartoznak ezért a nagy segítségért a nép államának, s ezért ők voltak az elsők az egész ipolysá­gi járásban, akik a földműves rak­társzövetkezetbe szállították az új termést, szorgalmas munkájuk gyü­mölcsét. Az aratási munkák eddigi lefolyá­sa arra enged következtetni, hogy az ipolysági járás szövetkezetei ered­ményesen vívják meg a termés gyors .és ^eszteségnélküli betakarításáért folyó harcot. Az idei békearatás a szövetkezetek sikerei által meggyőz majd minden szövetkezeten kívül ál­ló kis. és középparasztot a szövet­kezeti gazdálkodás előnyeiről és hoz­zá fog járulni EFSz-eink megszilár­dulásához és új EFSz-ek megalaku­lásához. > Tóth Tibor, Ipolyság. A csenkei szövetkezetben is példásan dolgoznak a CsISz-tagok az aratásban A csenkei szövetkezet tagjai kö­telezettséget vállaltak, hogy 8 nap alatt elvégzik az aratást. Három ön­kötözőgéppel dolgoznak, az aratási munkákban résztvesz az egész falu. Öröm nézni a hatalmas búzatáblákat és azt, hogy a gépek munkája nyo­mán pillanatok alatt keresztekbe ke­rül az idei új kenyérnekvaló. Bizony, az a néhány egyénileg gazdálkodó, akik még nincsenek a szövetkezet­ben, szomorúan tekintgetnek a szö­vetkezet földjei felé, ahol a szövet­kezet tagjai nótaszóval végzik a ké­vék összehordását és keresztberaká­sát és nem kell az asszonyoknak fél éjjel gereblyézni a learatott gabona tarlóját, mert a szövetkezet földjein azt is gépek végzik. Az aratásban szorgalmasan dol­goznak az asszonyok is, de legkivált szép eredményeket érnek el a CsISz tagjai, akik közül Füsi Mária és Seszták Irén érdemelnek dicséretet példás munkájukért. A nagymagyari szövetkezet július 2-án kezdte meg az aratást és 10-én a cséplést. A munkákkal jól halad­nak, csak hiányok mutatkoznak ab­ban, hogy kevés önkötözögépet kap­tak. A tervek szerint ugyanis meg­felelne a két önkötözőgép, de most, hogy az utóbbi napok meleg időjá­rása következtében egyszerre beértek a gabonák, nagy szükség volna négy önkötözögépre. Jó munkamegszervezéssel és terv­szerű .munkával a szövetkezet tagjai maguk is bírtak volna a kévék ösz­szehordásával, azonban az egész fa­lu a szövetkezet segítségére sietett azzal a jelszóval, hogy mindannyiunk kenyeréről van sző és ha idejében végezzük el az aratást, csökkentjük a szemveszteséget. Elsőnek a szövetkezet kisegítésére Keszöce Ferenc, 70 százalékos rok­kant jelentkezett. Azt mondotta, hogy ö is részt akar venni az idei békearatásban. Kiválóan dolgoznak még a szövetkezetben Cséfalvai Er­zsébet, aki mint önkötözögép-kezelö, nagy figyelmet fordít munkájára; ná­la nem fordul elő, hogy egyetlen ké­ve is kötetlenül maradna. A gabona keresztekbe rakásánál jól dolgozik Vlahi István. Vass Ferenc, Csenke. A lévai szövetkezetben 4 nap alatt 260 hektáron végezték el az aratást Zúgnak a béke tankjai a lévai szövetkezet földjein is. Egyik táb­láról a másik után tűnnek el a ringó kalászok és a keresztberakott ga­bona sokasága hirdeti a lévai szö­vetkezetesek szorgalmas munkáját. „Elsők leszünk az országban az aratással" — jelszóval indultak az aratásba és bizony az első napon 26 hektár búzát arattak le. Jól dolgoznak a traktorosok is. i Közülük kiváló eredményt ért el Moravszki András, aki 4 nap alatt állandóan géphiba nélkül dolgozott ég napi átlagos két hektárral töb­bet learat a tervezettnél. Jóval túl­teljesítették normájukat még Ha­man Mátyás, Cigány és a két Hoj­kó, a zsembéri brigádról. A trakto­rosok odaadj és szorgalmas munká­jával jól halad az aratás és egyben elvégzik a tarlóhántást és a má­sodnövények vetését is. Résztvesznek az aratásban a lé. vai üzemek dolgozói is, akik napi munkájuk után brigád csoportokat alakítva, segítenek a kévék össze­hordásában és a gabona keresztbe­rakásában. Stark Imre, Léva. Hatalmas kombájn aratja és csépeli a gabonát az ipoly­viski szövetkezetben Már az ösziárpa aratásánál nagy érdeklődéssel nézték az ipolyviski szövetkezet tagjai, hogy a kombájn milyen hatalmas területen végzi el egy nap alatt az aratást. Örülnek ennek a gépnek, mert hisz ez a ha­talmas gép óránként több, mint 5 ember egész napi munkáját elvégzi. Boldogan beszélik, hogy milyen könnyen megy most az aratás és a cséplés. A gabonával telt zsákokat egymásután hagyja magaután a kombájn, a szalmát pedig a 800 mé­teres dülft végén rakja le. Jó ered­ménnyel végződött az őszi árpa ara­tása is, mert hektáronként több mint 23 mázsa átlaghozamot értek el. , A kombájn mellett még 6 önkö­tözö gép is dolgozik az ipolyviski szövetkezet földjein. Mind a szövet­kezet tagjai, mind a traktorosok szívósan és kitartóan dolgoznak az aratás sikeres elvégzésében. Szuf­liársizki és Mokher traktorosok alig 8 órai munkaidő alatt több mint 6 hektárt arattak le. a munkacsopor. tok pedig versenyeznek egymással az új kenyér sikeres betakarításá­ért. Amint a gépek levágják a gabo­nát, az asszonyok szorgos és ügyes keze azt rövid idő alatt keresztek­be rakja és nyomban a megindulnak a hernyótalpasok, amelyek elvégzik a tarlóhántást, hogy időben elvet­hessék a másodnövényeket i9. Jakus Lajos, Ipolyvisk. A zselízi járás szövetkezeteiben is teljes ütemben folyik az aratás H a az ember látogatást tesz a zselízi járás szövetkezeteiben, azt látja, hogy a községek mindenütt üresek, mert minden munkabíró ember kint szorgoskodik a határban és küzd a jó termés betakarításáért. Verböcön a szövetkezet irodájá­nak ajtaján ott olvashatjuk az ara­tási, cséplési és a gabonabegyűjtési munkák tervét és ott láthatjuk az aratásban kiváló eredményeket el­ért traktorosok, Vargovics András és Gubányi András neveit is, akik normájukat mindennap jóval túltel­jesítik. A szövetkezet 1181 hektáron gazdálkodik, abból 590 hektár az j aratniväló. Alig két napja kezdték j meg az aratást és máris 102 hek­tárt lerattak. Garamszentgyörgyön is gyönyö­rűek a gabonák. Az idén 240 hektár búza, 120 hektár árpa bőséges ter. mésével lesz gazdagabb a szövetke. j zet. Csak egy hiba van az aratás­• nál, az, hogy a sárói traktorállomás nem a legjobb gépeket adta a ga­ramszentgyörgyi szövetkezetnek é s ezért az aratás első napjaiban csak két traktorral dolgozhattak, mert a tgbbi üzmeképtelen volt. A garamszentgyörgyi állami bir­tokon is olyan jók a gabonák, hogy alig lehet lépni a tarlón a sűrűn egymásmellett sorakozó kévéktől. De ezt csak délelőtt láthatjuk, mert estére minden kévét összehordanak, keresztberakják, a földet felgereb­lyézik és azután feldübörögnek az éjjeli váltásban dolgozó traktorok, hogy elvégezzék a tarlóhén'.ást és elvessék a tarlótakarm sny okát, D. S., Zseljz.

Next

/
Thumbnails
Contents