Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-09 / 161. szám, szerda

1952 július 10 III SZ0 3 KaSaciéidaianul tartsák meg a négy nagyhatalom érteidét A Béke Világtanács berlini ülésszakának határozatai A Béke világtanács Berlinben megtartott rendkívüli Ülésszaka vasár­nap este 22.00 órakor Pletro Nennl zárszavával lelkes, bizakodó han­gulatban ért véget. Az ülésszakon 251 személyiség vett részt 57 országból. Az ülésszuli folyamán tartott tizennégy Ülésen száznál több felszólalás hangzott el. A vasárnapi záróülésén a Béke­Világtanács hatnapos tanácskozás után egyhangú • határozatokat ho­zott a német és japán kérdés békés rendezése, valamint a koreai hábo­rú haladéktalan befejezése érdeké­ben. A Béke Világtanács teljes ülése jóváhagyta a baktériumháborút el­ítélő felhívást, amelyet a Béke­világtanács elnökségének 1952 áprl­lis 1-én Oslóban megtartott ülésén fogadtak el. A berlini rendkívüli ülésszak részvevői egyhangúlag és nagy lel­kesedéssel fogadták el azt a határo­zatot, hogy a népek bókekongrosz­szusa ez év december 5-én Bécsben ül össze. A Békc-Vpg-tanáqsnak a német kérdéssel kapcsolatban a négy nagy­hatalom kormányához és az összes népekhez intézett és egyhangúlag elfogadott üzenete a férfiak és. nűk millióinak nevében nyomatékosan figyelmezteti az Egyesült Államoik, Anglia, Franciaország és a Szovjet­unió kormányát arra a felelősségre, amelyet a potsdami egyezménnyel váltalU . Elérkezett az idő, -- hangzik az üzenet, -— hogy ennek a felelősség­nek teljes egészében eleget tegye­nek. A május 26-án és 27-bn Bonn­ban és Párizsban megkötött szerző­dések az újjáéledő militarizmust és fasiszmust, Németország és Európa kettészakadásának elmélyülését je­lentik 63 megakadályozzák az álta­lános lefegyverzésre irányuló törek­véseket. A háború veszélyének elhárítása érdekében a Béke-Vilúgtunúes java­solja, hogy haladéktalanul tartsák meg a négy nugyhuíaloni értekei­letét, amelynek feladata, hogy határoza­tokat hozzon a német kérdés bélsís rendezésére. A Béke Világtunács azt javasolja továbbá, hogy a német nép — szabad választások útján — maga állítsa helyre egységét és ala­kítson olyan'kormányt, amely sok­oldalú békeszerződést köt. Ez a békeszerződés önállóságot biztosít az egységes, demokratikus, függetle' és békeszerető Németor­szágnak Ez a saerződés,—• amellyel Németország kötelezi magát, hogy nem kapcsolódik be semmilyen szö­vetségbe, — megállapítja továbbá a megszálló csapatok kivonásának feltételeit és időpontját. A Béike-Világtanács a világ ösz­szes népeihez fordulva ünnepélyesen kijelenti: Nélkülözhetetlenül szük­séges minden nép együttműködése, hogy haladéktalanul hatékony ak­ciót szervezhessenek azzal a veszély­lyel szemben, amelyet a bonni és F irizál szerződéseit ratifikálásába és vég ehajtása jelent. A Béke-Világ­tanács a szakszervezetekhez, az egyházakhoz fordul, ktlKtnösen Né­metországban, Angliában, Francia­országban, Olaszországban, Skandi­náviában és minden Németország­gal szomszédos országban. Az ifjú nemzedékhez fordul, amelynek jövő­jét háború tönkretenné. Azokhoz fordul, akik tudatában vannak az egész világ felett tornyosuló ve­szélynek. mindazokhoz, akiknek az a véleményük, hogy a katasztrófa nem elkerülhetetlen. A helyzet ko­mc'- áf megköveteli, hogy a leg­nagyobb mértékben bízzunk az em­berek megegyezési és közös cselek­vési -.épességében. „A népek — fejeződik be az üzenet, — a következő hónapokban egye­sült erővel meg tudják akadályozni a különszerződések ratifikálását, ki tudják harcolni a négyhatalmi érte­kezle megtartását és el tudják ír­ni, hogy lz értekezlet békés .meg­oldásra jusson a német nép nemzeti léte és a népek biztonsága érdeké­ben." A német Béke-bizottság vasárnap a Béke Világtanács berlini üléssza­kának befejezése alkalmából nagy­gyül.'st rendezett a Sztálin-fasorban lévő rportcsarnokban, amelyen a dolgozók hatalmas tömegekben je­lentet meg a német főváros minden részéből, hogy hitet tegyenek ,a bé­ke mellett. A nagygyűlés jelszava ez volt: „Németország legyen a bé­ke országa!" Frederic Joliot-Curie professzor, a Béke-Világtanács Sztálin-béke : díjjal kitüntetett elnöke felszólalá­sában riimutaljtt az imperialisták ogyi Cok "'dó háborús előkészüle­teire ós az amerikai csapatok koreai bak: i.hábjrújára. Hangsúlyoz­ta, hog ezek az e-mények szám­talan ébernek felhívják figyelmét az újabb világháború hatalmas ve­szélyére. -Valamennyi országban új %ozgalom keletkezett. — mondotta — azoknak a férfiaknak és nőknek mozgalma, akik nem akarnak az amerikaiak világháborújában elpusz­tulni. D. gondolni kell azokra az emberekre is, akik azt hangoztat­ják: „Mindehhez semmi közöm, a háború úgyis elkerülhetetlen." Ezek az emberek, - mondotta Jo­ľ t-Curia, - egy újabb háború ki­tört :ekor azt mondanák: „Mit tet­tem ín, hogy ilyen szenvedés sza­kad rám?" Ezek félelősek mások szerencsétlenségéért és szenvedései­ért éppen azért, mert nem tettek semmit. Bizalmat kell. öntenünk ezekbe az emberekbe és meg kell nyi-»ntink őket a békeharc számára. A ke-Világtanács ülésszakán mindéi elkövettünk, hogy a leg­égetőbb kérdések lehető legjobb megól' ' t dolgozzuk/ ki. Határoza­taink megvalósítása a világ összes országaiban élő férfiak és nők mun­kájától függ. Bennünk van a döntő erő fi béke megőrzéséhez. A háború ereje megi Itllt. Ha az emberiség lelkiismeretét felébresztjük, a béke győzedelmeskedni fog. Aleksrandr Tagyejev, a Béke­Világtanács Sztálin-dtjaS alelnöke tolmácsolta a gyűlés részvevőinek a szovjet békeharcosok, különöskép­pen a szovjet kulturális dolgoz/Ük szívélye_ üdvözletét. „Európa béké­jének sorsa nagymértékben a né­met néptől függ" — mondotta Fa­gyejev. Több felszólalás után Charlotte FleiĽJhmann, a CS~ T müncheni kör­zetének elnöke beszélt: — Tolmá­csolom nektek azoknak a nyugat­német férfiaknak 's nőknek üdvöz­leteit, akik veletek együtt harcolnak a német egységért. Nekünk néme­teknek egymás közt kell megegyez­nünk. Ai egész német népnek olyan erővel kell követeinig az egységet, hogy azt az összes süket fülek meghallják, és elsöpörnie azokat a politikusokat, akik ezt a követelést nem akarják meghallani. Jacques Duclos nyHatkozaia a „ĽUnifa" című lap A „L'Unita" 'című lap közölte Duclos nyilatkozatát, amelyet a lap párizsi tudósítójának adott. „Boldog vagyok — jelentette ki Duclos elvtárs, — hogy az L'Uni­ta lapjain köszönhetem meg az olasz népnek, Olaszország Kommunista Pártjának és drága Togliatti elvtár­sunknak a nagy harcban való ak­tív részvételüket, amelynek első eredménye az én szabadonbocsátá som volt. A Santé, börtönben lévő cellám­ban mély megindultsággal olvastam azokat az üzeneteket és távira­tókat, amelyek az olasz dolgozók és demokraták aktív szolidaritását fe­jezték kl. Elvtársak és testvérek! Közösen vívtuk ki a győzelmet a háborús gyujtogatók elleni harcban ég meg­hiúsítottuk a fasiszta terveket., amelyek a demokratikus szabadsá gok felszámolására irányultak és ha­lálos csapást akartak mérni a bé­kére. Az olasz dolgozók — szocialisták, élükön Pietro Nenni elvtárssal, csatalkoztak kommunista testvéreik, hez, hogy kifejezzék velük érzett szolidaritásukat. Az ö példájukat követték a francia szocialisták, akik között holnap még több olyan lesz, akik az egység útján fognak haladni vezéreik minden kettészakí­tó mesterkedése ellenére. A francia uralkodókörök buzgón teljesitik amerikai uraik paran csait. Amikor a párizsi nép, amely az egész Franciaország gondolkodá­sát juttatja kifejezésre, azt kiáltja, hogy „Ridgway takarodj haza", ezzel azt bizonyítja, hogy az ame rikai imperialistáknak könnyebb az árulók egy maroknyi csapata fölött uralkodni, mint a nép felett, amely szabadságot és függetlenséget akar, békét akar. A csapások és megtor­lások Kommunista Pártunk, Mauri­ce Thorez jártja ellen irányulnak, mert ez a párt meghiusítja a nem­zeti árulás, a háború, a nyomor či fasizmus politikáját, azt a politi­kát, amelyet a vichiista Pinay foly­tat. Ma azonban bebizonyult, hogy a tömegek egységes akciói képe­sek megnyitni a börtönök kapuit. Holnp-p kinyitják a börtönök kapuit az összes hazafiak előtt, akik még a börtönben vannak André Stil, a L'Humanité főszerkesztője. Henri Martin dicső tengerész és a többi? 1: előtt. A tömegek egységes akciói meg­hiúsítják a nyomor politikáját is, amelyet az amerikai háborún gyuj­togatók kényszerítenek kl, eltorla­szolják a fasizmus útját, lehetővé teszik nemzeti függetlenségünk meg­újítását és a béke megőrzését. Boldog vagyok, drága olasz elv­társak, hogy ismét harcolhatok a kenyérért, a szabadságért és békéért, folytathatom a harcot, amelyet igye­keztem a börtönben is folytatni, amikor lelepleztem Pinay kormányá­nak alkotmányellenes összeesküvését. Meg vagyok győződve arról, hogy a fasisztákkal és a háborús gyujtoga. tókkal szemben hatalmas egységes nemzeti arcvonal sorakozik fel, amelyhez a francia nép óriási töme­ge csatlakozik, amely meg akarja védelmezni országát és a békét. „Éljen Franciaország és Olaszor­szág nemzeteinek harci testvérisé­ge! Éljen a dicső L'Unita lap! Él­jen Olaszország dicső pártja és an­nak vezére Togliatti! Éljen a nem­ietek felszabadításának s boldogsá­gának nagy, legyőzhetetlen ügye, amelyet tanítónk, Sztálin elvtárs testesít meg!" A munkanélküliség a kapitalista gazdálkodás átka A1 ENSz gazdasági és szociális tanácsának ülésétől & Béke Világtanács határozata a Japán remilitarizácíőjs elleni harcról A Béke Világtanács ülésezése a kö­\etkezö határozatot hozta a „Japán remilitarizáclója elleni és a demo­kratikus Japánért folytatott harc­ról": A sanfranciscói szerződés, amelyet az Egyesült Államok nyomására ír­tak alá és a japán-amerikai bizton­sági szerződés már érvénybelépésük utáni első két hónapban a japán nép határozott ellenkezését váltották ki. A japán nép ezket a szerződéseket reákényszeritetteknek tartja, olyan szerződéseknek, amelyek ellenkeznek életérdekeivel és békés fejlődés irán­ti vágyával. ' A ŕ emberek milliói az egész vilá­gon támogatják a japán népet ezen szerződések elleni ellenállásában, mert ezek a szerződések nemcsak a japán nép és az ázaiai és csendes­óceáni nemzetek békés fejlödesét ve­szélyeztetik, hanem a világ többi részeinek nemzeteit is. A tények megerősítették a Béke Világtanác- határozatában foglalt álláspontot, amelyet 1951 novemberi bécsi ülésezésén fogai'ott el. Japán gyors újrafelfegyverzése, az Egye­sült Államok megszálló csapatainak és háborús támaszpontjainak japán t r fületeken való megtartása, a Csankajsek bábkormánnyal való úgy­nevezett békeszerződés aláírása és azzal összefüggő támogatás, amelyet az amerikaiak Ázsia más részeiben nyújtanak az agresszorok csoport­jainak —• mindez azt hangsúlyozza, hogy Japánt az agresszió támasz­pontjaként használják fel. Tekintet­tel a háboiús veszély kiterjesztésére Ázsiában, a Béke Világtanács úgy véli, hogy a sanfranciscói szerződés és az abból folyó egyezmények tör­vényellenesek, mert azokban nem veszik tekintetbe a nemzetközi egyez­ményeket. Ezeket a szerződéseket igazi szer­ződéssel kell helyettesíteni, amelyet az összes érdekelt államok aláírnak. E szerződésnek meg kell állapíta­nia: a) az összes megszálló csaputok eltávozását Japánból és idegen kato­nai támaszpontok létesítésének eltll­lúsát Japánban, b) a japán nép teljes szuverenitá­sát és demokratikus, békés fejlődé­sét. A Béke Világtanács üdvözli a Ja­pán nép hősies harcát a békéért, a függetlenségért és demokráciáért a militarizmus és a háború erői ellen és' felhívja az összes többi ázsiai és­csendesóceáni nemzeteket, hogy a lehető legnagyobb erőfeszítést fejt­sék ki e harc támogatására. így biz­biztositják saját-békés és demokrati­kus fejlődésüket is. A Béke Világta­nács felhívja a békeszerető nemze­teket és az összes országokat, ame­lyeknek kormányai aláírták a san­franciscói szerződést, hogy harcol­janak azért, hogy e szerződést igazi békeszerződéssel helyettesítsék. Ezért a Béke Világtanács felhívja az ázsiai és csendeaóceáni nemzete­ket. hogy a lehető legnagyobb erőfe­szítést fejtsék ki a béke és a. demo­krácia erőinek mozgósításáért az ázsiai és csendesóceáni országok bé­kehívei kongresszusának összehívá­sára, amelyet 1952 őszén tartanak Pekingben. Ez a kongresszus segít­ségére lesz azon problémák kielégítő megoldásának, amelyek Japán és a többi csendesóceáni országok előtt állanak. fiz amerikai nép többsége békét követel Az amerikai Haladó Párt szomba­ton megnyílt kongresszusának első ülésén beszédet 1 mondott Du Bpis tanár, a neves tudós, — Soha az emberiség történeté­ben — mondotta — még egyetlen országban sem dolgozták ki a halál és rombolás olyan széleskörű ter­velt, mint amilyeneket az. Egyesült Államok mostani kormánya kidol­gozott. Amerika ma a történelem legna. gyobb háborús gyujtogatójának sze­repét tölti be. Ez a politika a leg­súlyosabb terheket háritja az egy­szerű amerikai ' állampolgárokra. Huszonöt millió amerikai a képmu­tató választásokkal, a korrupcióval és a kormány megvesztegethetősé­gével szemben táplált undora miatt nem él szavazati jogával. — Az amerikai nép többsége bé­két követel — mondotta befejezésül Du Bois. A kongresszus minden részvevője, az ország minden részéből megje­lent küldöttek és vendégek — mun I kások, farmerek, egyetemi hallga­tók, a néger nők képviselői, kis­vállalkozók, az értelmiség képvise­lői — felállva, viharos lelkesedéssel fogadták ezt .a kijelentést. Ezzel véget ért a Haladó Párt kongresz­szusának első ülése. Koreai hadiielentés A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főpa­rancsnoksága jelenti július 7-én. xCsapataink július 6 án az egyes frontszakaszokon helyi jelentőségű harcokat -vívtak. A nyugati és középső fronton Oranpho és Kumhva körzetekben az ellenség néhány ízben támadást in­tézett csapataink állásai ellen. Légelhárító csapataink és az el. lenséges repülőgépekre vadászó lö. vészek július 7-én öt ellenséges repülőgépet lőttek le, amelyek részt­vettek a keleti és nyugati partvidék békés településeinek barbár bombá­zásában és gégfegyverezésében. Az ENSz gazdasági és szociális tanácsának ülésezésén Arkadjev, a Szovjetunió képvÍF°lője hozzászólott a „lakosság teljes alkalmaztatásá­ról" szóló kérdéshez ?s az ENSz szakértőinek jelentéséhez a „nem­zetközi gazdaságig stabilitás biztosí­tására teendő intézkedésekről". A teljes alkalmaztatás problémá­ja, — mondott Arkadjev, — gazda­sági és szociális értelemben sokkal szélesebbkörü, mint a munkanélküli­ség problémája, amely a kapitalistu termelésnél szokásoj jelenség Arkadjev '-onkrét példákkal mu­tatott rá a munkanélküliség növe­kedésére uz USA-ban és-az Észak­atlanti-tömb többi országaiban, ahol a gazdaság militarizálása nem csökkenti a munkanélküliséget, ha­nem ellenkezőleg a kapitalista or­szágok számos iparágazatában fo­kozza azt. A probléma elemzése azonban nem volna teljes, — mondotta to­vábbá Arkadjev, — ha figyelmen kívül hagynánk olyan fontos ténye­zőket, ..melyek számos országban a gazdasági helyzetre negatívan hat­nak, mint amilyenek a nemzetközi kert okedelem reorganizálása, a megkülönböztetések érvényesítése, a korlátozások, embargo, a konkur­renciaharc növekedése, a piacok korlátozása, a nagy tőke árspeku­lációi és a kevéssé fejlett országok­nak szállított árúcikkek és különbö­ző gépek szállításának csökkentése. Ezen tényezők hatása még jobban aláássa a kapitalista világ fejlett országainak és a kevéssé fejlett >r­szágoknak gazdaságát. , A Szovjetunió képviselője ezután példákkal mutatott rá á munkanél­küliek nehéz hely. 11:, akik nyo­morognak a nyomorúságos munka­nélküli negély mellett és számos or­szágban még segélyt sem kapnak. Mivel ma a munkanélküliség : ö­vekedik, — folytatta Arkadjev — feltétlenül szükséjr , hogy a gazda­sági és szociális tanács gyakorlati­lag foglalkozzék ezzel a problémá­val. A szovjet küldöttség kénytelen megállapítani, hogy a tanács és an­nak JZ rvei ebben az irányban még semilyen intézkedést sem tettek. Arkadjev végestül kijelentette, hogy a szovjet küldöttség elkerül­hetetlennek ,és célszerűnek tartja, hogy a tanács mostani ülésezése hán. fontos ajánlást fogadjon el az ENSz tagállamainak, amelyek a la­kósság alkalmaztatásának fokozá­sára irányulnak. Kell, hogy ezen ajánlások célja az legyen, hogy megszüntesse a polgári ipar csök­kentését, biztosítsa a polgári ipar emelését és konkrét intézkedéseket hozzon a munkanélküliek és fél­munkanélküliek helyzetének megja­vítására. A szovjet küldöttség a gazdasági és szociális tanács elé határozati javaslatot terjesztett az alkalmaz­tatás fokozására a munkanélkü­liség elleni harcra hozandó intézke­désekről. Vavricska, Csehszlovákia képvise­lője konkrét példákkal mutatott rá a munkanélküliség kérdéseire a ka­pitalistr tábor országaiban, ami ezen ors ' ok gazdasága militarizálásá­nak eredménye. v» C Sk a emlékez­tetett arra, hogy Csehszlovákiában, mely a szocializmus építésének út­ján halad, a munkanélküliséget tel­jesen megszüntették". ft bolgár dolgozók tiltakoznak a Lom Raimund fe!ett hozott itéfet ellen A bolgár dolgozók mély felhábo­rodással fogadták a francoista Spa­nyolország fasiszta bíróságának íté­letét, amely Lopez Raimundot és társait a barcelónai sztrájkban va­ló részvételük miatt börtönbüntetés­re ítélte. Számos bulgáriai üzemben tiltako­zó gyűléseket tartottak a spanyol hazafiak ügyében hozot? ítélet el­len. . Ezeken a gyűléseken határozato­kat fogadtak el, amelyekben a dol. gozók egyhangúlag követelik a tör­vényellenes ítélet eltörlését és Lo­pez Raimundnak, valamint társainak azonnali szabadonbocsájtását.

Next

/
Thumbnails
Contents