Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-01 / 154. szám, kedd

1952 július 1 UJSZ0 5 Hogyan teljesítik a kírályhelmeci igazgatósághoz tartozó állami gazdaságok a párt és a kormány határozatát / A királyhelmeci igazgatósághoz tartozó állami birtokok dolgozói kemény harcot folytatnak az állatok hasznosságának és a tervezett hektárhozamoknak növeléséért. Példaképévé akarnak válni a szocialista mezőgazdaságnak, ahogyan azt a pártés kormányhatározat megjelölte. Állami birtokainknak, mint a legfej. lettebb mezőgazdasági szocialista szektornak mindenben példát kell mutatni az egységes földműves szövetkezeteknek, de különösen az egyénileg gazdálkodók előtt kell jó példával bebizonyítaniok a közös gazdálkodás előnyeit. Az igazgatósághoz tartozó birtokok egymást versenyre hívták fel még az év elején. A verseny legfőbb pontjai közé a munkák agrotechnikai időben való elvégzése, a hektárhozamok magassága és az állatok hasznosságának fokozása volt. A versenynek nagy lendületet adtak a párt és a kormány februári és áprilisi határozatai A határozatban foglalt pontokat az állami birtok dolgozói magukévá tették és iparkodnak őket minél tökéletesebben teljesíteni. A szomotori gazdaság dolgozói sem hátráltak meg a feladatok teljesítése elől. Erős elhatározással és a munka jó megszervezésével küzdenek a munkák idejében való elvégzéséért.' Szorgalmukkal már a tavaszi vetéseknél kitűntek a többi birtokok közül. Kötelezettségvállalásokkal is iparkodtak a munkájuk Idejében való elvégzését biztosítani. Kötelezettséget vállaltak arra, hogy a vetést 11 nap alatt elvégzik. A 11 napot azonban 3 nappal megrövidítették, vagyis 8 nap alatt elvégezték az összes tavasziak vetését. A kötelezettségvállalás túlteljesitéséhez nagyban hozzájárni Takács József, Szokol András és Soltész Sándor szorgalma, akik fáradságot nem ismerve, éjjelt nappallá téve dolgoztak a talaj előkészítésén. A növényápolási munkákba a szomotori asszonyok is teljes létszámmal bekapcsolódtak. Egymással versenyeztek, hogy ki vállal több cukorrépát, krumplit, kukoricát egész évi meg-müvelésre. Még a 60 éves Szopkó Jánosné sem maradt ki a munkából Ö is versenyt dolgozott a többiekkel. Az asszonyok szorgalmának köszönhető, hogy a szomotori birtok cukorrépájának nincsen párja a Bodrog-közben. De hogy is ne volna szép, amikor már háromszor megkapálták. Az asszonyok munkába bekapcsolódása tette lehetővé azt is, hogy az idén a takarmány begyűjtéséhez külön munkacsoportot állíthattak fel. A takarmánnyal dolgozó csoport egyik tagja, Baka István, az egész csoport nevében kötelezettséget vállalt, v hogy a takarmányt minden veszteség nélkül betakarítja. Baka István teljesítette is ezt a kötelezettséget, mert a jóminöségü takarmány már kazalba rakva és szalvával betetőzve néz szembe az időjárás viszontagságaival. A szomotori asszonyok az állattenyésztésbe is bekapcsolódtak. Varga Mária, Molnár Lajosné és még öt társuk a párt és kormány februári határozata után kötelezettséget vállaltak, hogy a napi átlagos tejhozamot tehenenkét egy literrel emelik. Kötelezettségvállalásukat teljesítették is, de most vették észre, hogy már több olyan birtok van, ahol a tejhozam növelésében föléjük kerekedtek. Az ö gondjaikra bízott tehenek átlagos napi tejhozama 8.5 liter. A fejszési birtokon pedig már 11.5 litert fejnek átlagosan darabonként. A párt- és kormányhatározat után bevezették a háromszori fejést és az egyedi takarmányozást. Ennek segítségével sikerült a tejhozamot 7.5 literről 11.5 literre emelni. A birtok dolgozói eleinte idegenkedtek a háromszori fejéstöl, de amikor Tóth Imre jó példával megmutatta a háromszori fejés és etetés hasznosságát, már másképpen gondolkoztak a többi etetők is. Tóth Imre kiválasztott magának egy olyan tehenet, amelyik még februárban alig adott naponta 2 liter tejet. Alig egy hónap elteltével a háromszori fejés és etetés mellett a tehén átlagos tejhozama 9 literre emelkedett. A kézzelfogható bizonyíték után már nem idegenkedtek a háromszori fejéstöl. Ez tette lehetővé azután, hogy ma már 11.5 liter az átlagos tejhozam. A fejszési dolgozók azonban ezzel az eredménnyel még nem elégszenek meg, hanem elhatározták, hogy a jövőben bevezetik a tögymasszázst is a tejhozam növelésének érdekében. A párt- és kormányhatározat után kötelezettséget v vállaltak még arra is, hogy 100 tehéntől évente 85 borjút nevelnek fel. A növényápolási munkákba a birtok dolgozó asszonyai is szépen bekapcsolódtak. Meg kell azonban említeni azt is, hogy a birtok asszonyai közül iz idősebbek sokkal jobban kiveszik részüket a munkából, J mint a fiatalok. Nézzük csak meg ! az idős Muszka Mihálynét, aki 65 j éves kora mellett is mindennemű kapásnövényből 8—8 árt vállalt egész évi megmunkálásra. Tóthné pedig megduplázta Muszkáné vállalását. De hol vannak a fiatalok? Miért nem kapcsolódnak be ők is a munkába? Vagy talán azt várják, hogy az ö gyermekeik részére is az öregek építsék fel a boldogabb jövőt? Reméljük, hogy az öregek példaképül szolgálnak a fiataloknak és az aratási munkákból ők is kiveszik a részüket. A mult évben az összes gazdaságok közül a perbenyiki volt az, ahol a munkák sehogyan sem akartak rendes kerékvágásban menni. A volt intéző csak az alkoholnak élt. Nem törődött a gazdaság menetével. Ezt a semmirevaló embert a párt- és kormányhatározat alapján eltávolították és egy munkásintézöt állítottak a helyébe. Azóta teljesen megváltozott a helyzet Perbenyiken. Megváltozott a munkásoknak a munkához való viszonya is. Kertész Bertalan állatgondozó is nagyobb gondot fordít ma már az állatok gondozására és etetésére. Bevezette a háromszori etetést és fejést, csak a tögymasszázstól idegenkedik még. A mult évben a gyom volt az úr a perbenyiki birtok földjein. Ma pedig olyan tiszták a földelj, mintha egy nappal ezelőtt kapálták volna meg. Mindenki iparkodik minél jobban elvégezni a munkáját, mert érdekük, hogy minél magasabb hektárhozamokat érjenek el. A párt- és kormányhatározat alapján biztosítva van az állami birtok dolgozóinak a tervezett hektárhozamok túlteljesítése után a pótjutalmazás. A szölőskei gazdaság dolgozói is nagy megelégedéssel fogadták a pártés kormányhatározatot, mely az állami birtokok munkájának megjavításával foglalkozott. Ma már érzik, hogy ők a birtok urai. Elvégzett munkájuk után a jutalom is az övék. A szölőskei gazdaságban, már ahogyan a nevéről is észrevehetjük, j túlsúlyban szőlőtermeléssel foglalkoznak. Az előírt terv szerint hektáronként 26 hektoliter bort kell termelniök, a birtok dolgozói azonban kötelezettséget vállaltak arra, hogy hektáronként nem .26, hanem 30 hek! toliter bort termelnek. A terv túlteljesítésének a gondolata abból indul ki, hogy ma az állami birtok dolgozói anyagilag érdekeltté vannak téve a tervezett hektárhozamok túllépéséI ben. Egyedül csak az fáj a szölőskei j dolgozóknak, hogy sikerült ugyan l végre a nyakukról lerázni a grófokat, de valamilyen oknál fogva a régi gróf helyébe egy újabb „gróf" ült a nyakukra. Ez az újdonsült gróf nem más, mint Litavszky úr, aki Leleszen a rizstermelést irányítja. Litavszky István a felsőbb helyeken lévő barátai segítségével beleült a volt grófnak a kastélyába. Mivel ő a rizstermelés mindenható vezetője, jogot formált ahhoz, hogy egy 11 szobás kastélyt bitoroljon a feleségével Ezenfelül még egy mellékhelyiséget is, ami nagyságban megfelel egy családi háznak. A kastélyt gyönyörű park övezi, melyből még a templom sem hiányzik. A birtok dolgozóinak lakóházakra és kultúrházra volna szükségük. Az újonnan megszerkesztett gróf nagylelkűen felajánlotta a templomot, hogy csináljanak abból kultúrházat, de a 11 szobás kastélyból egyetlen szobát sem hajlandó átadni kulturális célokra. Az állam vagyonát képező szölöpréseket sem hajlandó átadni közös használatra, inkább hagyja rothadni' és rozsdásodni az értékes gépeket a pince fenekén. Ha valaki megpróbálkozik az igazságot napfényre hozni, kezdi az újdonsült grófot piszkálni az odújában, először is iparkodik mézes-mázos beszédével félrevezetni az illetőt. Ha így nem sikerül, a fenyegetéstől sem riad vissza. A leleszi gazdaság felett szintén kritikát kell gyakorolni. A királyhelmeci igazgatósághoz tartozó gazdaságokban a dolgozók és gazdaságvezetők 'azon iparkodnak, hogy amit lehet, saját erejükkel végezzenek el. Másképpen van ez a leleszi gazdaságban. A birtok vezetője, Temesvári László, 50 hektáros kulák fia, másképpen csinálja a dolgokat. A párt- és kormányhatározat rámutatott arra, hogy az állami birtokoknak segíteniük kell a szövetkezetet. Temesvári intéző is „segíti" a szövetkezetet, mégpedig olyan formában, ahogy egy kuláktól várható. A birtokon a munka helytelen megszervezése miatt munkaerőhiány mutatkozott. Temesvári, mint híres gazdász, nem esett kétségbe, hanem egyszerűen kiadta a répa egy részét harmadába megdolgozni. Ezzel az intézkedésével a leleszi szövetkezetet is akadályozta a munkában, mert a szövetkezeti tagok feleségei közül, akiket már eddig tudunk, nyolcan voltak, akik harmadost kapáltak Temesvárinál. Lehet, hogy Temesvári azt képzeli, hogy még ma is az 50 hektár földjén basáskodik és kényekedve szerint rendelkezhetik. Meg kell még emlékeznünk a nagykövesdi gazdaságról is. A nagykövesdiek a párt- és kormányhatározat után kötelezettséget vállaltak, hogy a tejhozamot 7 literről 8 literre emelik. Hogy a kötelezettségvállalásukat teljesíteni tudják, bevezették a háromszori fejést és etetést. Ezenfelül bevezették a tögymasszázst is, ami eddig egy gazdaságban sincs bevezetve. Ez lehetővé tette, hogy rövid két hónap alatt a tejhozam nem 8 literre, hanem 10 literre emelkedett. A rizstermelésben dolgozók is kötelezettséget vállaltak a párt- és kormányhatározat után, hogy az idén 42 métermázsás rizstermés helyett 66 métermázsás átlagterméshozamot érnek el hektáronként. A birtok asszonyai szintén elhatározták, hogy az aratás előtt ők is bekapcsolódnak a munkába. Ha a munka megkívánja, naponta 16—18 órát is dolgoznak, hogy minél hamarább és minél kisebb szemveszteséggel végezhessék el az aratást. Meg vagyunk győződve, hogy a többi gazdaságok dolgozó asszonyai is példát vesznek a nagykövesdi aszszonyokról és teljes létszámban bekapcsolódnak az aratásba, melynek sikeres elvégzése újabb csapást jelent a háborús uszítókra. Szarka István, AZ ÚJ SZÓ FÖLDMŰVES LEVELEZŐI ÍRJÁK A tergenyei jó eredményeket érnek A tergenyei szövetkezetben nagy ütemben folynak a növényápolási munkák. A szövetkezet tagjai igyekeznek a nap minden percét kihasználni, hogy még az aratás előtt elvégezzék a kukorica, .répa, krumpli és egyéb kapásnövények ápolási munkáit. A szövetkezet tagjai boldogan és örömmel harcolnak a magasabb termés eléréséért. Az sem vette el a munkakedvüket, hogy a tavaszi rossz időjárás következtében egyes helyeken a határon fagyhullám vonult végig, mert ahol a fagy károkat okozott, azt a jó és szakasszonyok el a növényápolásban szerű munkával helyrehozták és azokat a növényeket, amelyeket a fagy tönkretett, pótoltáik. Nagyon szép a szövetkezet kertészete is, ahol túlnyomó részben aszszonyok dolgoznak. Vannak olyanok, mint példái'

1 Üjváriné, Kicsininé, Sznirer Gyuláné és még sokan mások, akik állandóan a szövetkezetben dolgoznak és megmutatták a falu valamennyi asszonyának, hogy megállják a helyüket a mezőgazdasági termelésben. y Tóth Zsigmond, Tergenye. \ A jó növényápolás ered ménjeképpen rekord cukorrépatermést várnak a lekéri állami gazdaságban A zselízi állami birtokon a mult évhez viszonyítva sokkal szebben és jobban fejlödnek a kapásnövények. És ez a nagy fejlődés a birtok dolgozóinak köszönhető, akik megértették, hogy csakis szakszerű munkával és a növények kellő ápolásával tudnak magasabb hektárhozamokat elérni. A kapásnövények közül nagyon szépen fejlődik a cukorrépa, de a kukoricák annak ellenére, hogy a májusi fagyok károkat okoztak bennük, szépen fejlödnek. Amerre csak a szem ellát, a hatalmas répatáblákon mindenfelé a zöldelö tiszta répaföldek láthatók s ugyancsak szembetűnő kis deszkatáblák sorakoznak fel, amelyen azok nevei láthatók, akik bizonyos földterületet vállaltak megművelésre egészen a betakarításig. A munkákban az állami birtokhoz tartozó lekéri major vezet, ahol a dolgozók nem azt nézik, hogy a nyolcórai munka után eldobják a kapát, hanem dolgoztak, ha az idő engedte, ameddig csak láttak. Szorgalmas munkájukkal elérték, hogy az általuk megművelt répatáblák a legszebbek, s mivel a gyomtól teljesen megvannak tisztítva, nagyon szépen fejlödnek. Minden remény meg van arra, hogy a lekéri gazdaságon ezidén rekord cukorrépatermést fognak elérni. A dögösi állami birtokon az év második felében 12 literre emelik a tehenek átlagos tejhozamát A dögösi állami birtok dolgozói sikeres munkáján0'- eredménye r.iár most meglátszik. A kapásnövények szépen fejlödriek és minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy elérjék, söt túllépjék a tervezett hektárhozamot. Az állami birtok dolgozói megértették pártunk és kormányunk határozatát és annak tudatában, hogy munkájukkal a szocializmust építik és a világbékét erősítik, dolgoznak ilyen odaadóan. Többször hallani, ahogy egymásközt beszélgetnek, hogy bizony a környéken nincsenek ilyen jól ápolt növények, mint a mi birtókunkon. De büszkék is erre. Most a növényápolási munkák sikeres elvégzésével, teljesen felkészülve várják az idei békearatást. De nemcsak a növényi termelésben dolgozók, hanem az állattenyésztési csoport tagjai is szorgalmas munkával dolgoznak az állatok hasznosságának növelésén. A tehenészet dolgozói vállalták, hogy a szovjet tapasztalatok elsajátításával az eddigi 10 literes átlag tejhozamot az év másik felében 12 literre emelik. Seszták János, aki eddig 12 tehenet gondozott, 20 szarvasmarha gondozását vállalta. Kertész István és Blovíos Mihály ugyancsak .42 tehén gondozását vállalták. Szabó Antal és Lánc Boldizsár 62 hasas üsző etetését és gondozását vállalták. Állattenyésztésünk dolgozói tudják, hogy ha kevesebb munkaerővel többet tudunk kitermelni, az saját jólétünk és életszínvonalunk emelésére szolgál, ezért napról napra tesznek ehhez hasonló értékes kötelezettségvállalásokat. Szalay Gyula, Felsöszeli. Sokat láttunk és tanultunk a csehországi szövetkezetekben Ez év májusában a tornaijai járási Nemzeti Bizottság küldöttsége meglátogatta a csehországi Hradec Královo-i kerületben lévő Zsamberki járást. A látogatás célja az volt, hogy megerősítsük a két járás közötti kölcsönös kapcsolatot. A zsamberki elvtársak még 1951-ben meglátogattak bennünket. Látták, hogyan dolgozunk, hogyan élünk és főleg, milyen mértékben haladunk falvaink szocialista kiépítésében. Mi ugyancsak nagy kíváncsisággal kérdezősködtünk, hogy Csehországban hogyan dolgoznak a szövetkezetek. Többek között a vlčkovici szövetkezetet látogattuk meg. A község hegyes vidéken fekszik. Az Egységes Földműves Szövetkezetben 30 család dolgozik. Az 1952-es évi forgalom az egész évi termelési tervek szerint 4.5 millió koronát tesz ki, amelyből 1,950.000 koronát osztanak szét a munkaegységekre. Egy munkaegység értéke 125 korona, a természetbeni járandóságon kívül. A szövetkezet nagyobbrészben állattenyésztéssel folglalkozik, de a növénytermelésben is szép eredményeket ér el, gabonanemüeknél hektáronként eléri a 16—18 mázsás termést és a beszolgáltatásnak mindenben eleget tud tenni. Hogy az állati termékek beadásának is eleget tegyenek, nagy sú:yt fektetnek a baromfitenyésztésre is. Gyönyörű csirkeneveidéjük van, melyet maguk ép'tettek saját anyagi forrásokból. Egyszerre 10.000 csirkét tudnak nevelni, melyekkel nemcsak saját járásukat, hanem az egész Hradec Královo-i kerületet ellátjuk. A mükeltetőben éppen ottlétünk alkalmával keltettek. Miután a csirkék kikelnek, átválogatják Okét, a gyengéket vízbefojtják és csak az erőseket nevelik fel. A baromfifarm vezetője, Tomes Miroslav elvtárs — nagyon jó szakember — elbeszélte nekünk, hogy a szövetkezetek baromfitenyésztése a mult évben 1,400.000 korona jövedelmet hozott, ebből a tiszta nyereség kitett 400.000 koronát. Ebben az vben a tervezett bevétel 2 millió korona. A szarvasmarha-istállóban 113 tehén van. A marhaállományt 6 ember gondozza. A munkákat úgy szervezik meg, hogy a gondozók mindegyikének hetenként van egy szabad napja. A takarmányozás is pontos, a tehenek átlagos teljhozama 6.5 liter. A fejést fejögépekkel végzik. A tehéngondozóknak könnyű a munkájuk, mert a trágya kihordását is gépesített berendezéssel végzik. Egy kötélpályán vastag pléhböl készült függök vannak és ezek segítségével távolítják el a kiszállításra váró trágyát. Az istállóban a tisztaság és a rend mintaszerű. A sertéstenyésztőben is szép eredményeket mutatnak fel. A szövetkezetnek saját telefonközpontja is van, amivel nagyon sok időt megtakarítanak a munka végzésénél, mert az egyes munkacsoportok között állandó telefonösszekött tés van. Nagyon sokat láttunk és tanultun! ebben a szövetkezetben és látogatásunk nagyban hozzájárult a „aráti kapcsolatok elmélyítéséhez és megerősítéséhez. Mistrik, Tornaija. '