Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-06 / 159. szám, vasárnap

2 II! SZO 1952 július 6 Az úgynevezett „zöld internacionálé" klerofasiszta szárnya brnoi pörénék tárgyalása A napokban folyt le a brünni ál­lambíróság szenátusa előtt a főleg fasiszta, Vatikán felé orientálódó ér­telmiségiekből álló tizenöttagú ál­lamellenes csoport perének tárgyalá­sa, akik a népi demokraikus rend­szer megdöntésére és a fasiszta rendszer bevezetésére törekedtek. A tárgyalást a dolgozó közönség, főleg a kulturális dolgozók jelenlétében tartották meg. Az állambíróság sze­nátusa dr. Vladimír Podcsepicky el­nökletével ült össze, a vádat dr. Ka­réi Csízsek képviselte. Hazaáruló és kémtevékenység miatt ítélkeztek Václav Prokupka hivatalnok, dr. Sztaniszlav Beroun­szky hivatalnok, dr. Oldrich Albrecht hivatalnok, Ladiszlav Jehlicska szer­kesztő, dr. Bedrich Fucsík, a Me­lantrich könyvkiadó volt igazgatója, dr. Miroszlav Szkácel volt ügyvéd, ing. Ladiszlav Karhan hivatalnok, dr. Zdenek Kalista, volt egyetemi tanár, dr. Jozef Knap hivatalnok, Ladisz­lav Kuncír volt könyvkiadó, Franti­šek Krelina szaktanító, Ján Zahrad­nícsek író, Václav Hovezák, a bor­szövetkezet volt igazgatója, Franti­šek Kadrnka földműves és Jan Lan­gar, a tejtermelők szövetségének volt elnöke fölött. Azok közül, akik a tárgyalás fo­lyamán a vádlottak padján ültek, többen az első köztársaság alatt a kulturális reakció tipikus képviselői voltak. Krelina és Prokupek „irodal­mi munkáikban" és az agrár folyó­iratok hasábjain az agrártöke szol­gálatában hamis jelszavakat hirdet­tek az emberek közti vagyoni kü­lönbségek örökkévalóságáról és a vi­dékről „mint egy családról". Meg­csalták így a dolgozó parasztokat és igyekeztek elszigetelni őket a hason­lóan kizsákmányolt munkástömegek­töl, hogy elméletileg lefegyverezzék és eltántorítsák őket kizsákmánýb­lóik, a nagybirtokosok és a falusi gazdagok ellen folytatott harctól. Bedrich Fucsík, Zahradnicsek, Al­brecht, Jehlicska és Berounszky cik­keket írtak a „Rád" (Rend), „Akord" és „Obnova" (Megújhodás) című fasiszta folyóiratokba, ahol az úgynevezett rendi államról szóló va­tikáni fasiszta ideológiát hirdették, gyalázták népünk és kultúránk for­radalmi hagyományait, a cseh nép lipany-i és fehérhegyi csatavesztését, amelynek átka évszázadokig kísérte a cseh nemzetet, történelmünk bol­dog eseményeként hirdették, nem­zetünk legnagyobb elnyomásának idejét — a sötétség idejét történel­münk legdicsöbb korszakának mon­dották. E szellemben hamisította meg történelmünket dr. Kalista tör-, ténelemtanár is. München és a náci megszállás lehe­tővé tették a reakciósoknak, hogy fokozzák uszításukat a haladás és a munkásmozgalom ellen, hógy még nyíltabban hirdessék fasiszta néze­teiket és még nyíltabban kifejezzék a fasiszta rendszer fölötti csodála­tukat. A szélső burzsoa-nacionaliz­mus hirdetőivé váltak, a megszállás alatt pedig a nácik kiszolgálóivá, — köztük többen vezető szerepet ját­szottak a Nemzeti Társközösségben és a Bolsevizmus Elleni Ligában. Ezen úgynevezett „kultúrdolgozók" az első köztársaság és a megszállás alatti egész tevékenységét a dolgo­zók igazi érdekeinek megvetése töl­tötte ki. A nép 1945 májusi és 1948 februári győzelme, amelyet a dolgo­zó paraszttömegeknek a munkásosz­tállyal való szövetségével értünk el, csupán fokozta az agrár nagybirto­kos-klikk és a vatikáni reakció e hü szolgáinak népünkkel szemben érzett gyűlöletét. Ezért 1948-ban kultúréle­tünk mérgezéséről áttérnek a köz­vetlen államellenes kártevő tevé­kenységre, amely aztán a vádlottak padjára juttatta őket. 1948 szeptemberében a vádlottak államellenes csoportot alakítottak, amely összeköttetésben állott a kül­földi áruló emigrációval, a Vatikán és az imperialisták , támogatásával politikai viszonyaink erőszakos meg­döntésének célját követte. Ezt a cso­portot a már elítélt Rencs és Kosz­tohryz árulók irányították. Az úgy­nevezett rendi államról szóló pápai tanítás alapján fasiszta rendszert akartak nálunk bevezetni. Az általuk előkészített fasiszta gazdasági és politikai rendszer példaképe Dollfuss ausztriai, Franco spanyolországi és Salazar portugáliai véres rendszere volt. E csoport tervbe vette rendszer­változás esetében országainknak az úgynevezett középeurópai szövetség­be való beillesztését és az, amint a vádlottak kifejezetten beismerték — önállóságunk elvesztését jelentette volna. Kártevő tevékenységükben a vádlottak az amerikai imperialisták országunk ellen indított háborújára számítottak. Különféle ügynökök és az egyik nyugati kapitalista ország diplomá­ciai képviselőin keresztül kémjelen­téseket küldtek külföldre. Truman­hoz, Churchillhez, de Gasperrihez és XII. Pius pápához címzett „memoran­dumot" klildtek külföldre, amelyben a népünk elleni háborúra uszítottak. Amikor 1950-ben látták, hogy a Vatikánnak a magas egyházi főpap­ság áruló részének és támogatóinak segítségével rendszerünk eltávolítá­sára irányuló terveit leleplezték, a vádlottak államellenes tevékenységük irányítását az úgynevezett „zöld in­ternacionálé" szolgálatában álló áru­lók tevékenységére változtatják át, amely közvetlenül az amerikai impe­rialisták zsoldjában áll Prokupek út­ján kapcsolatot vesznek fel a nagy­birtokos államellenes csoporttal, amely az úgynevezett „zöld interna­cionálé", az elmenekült, levitézlett nagybirtokos politikusok bandájának utasításaihoz igazodott. A^zöld inter­nacionálé ügynökeinek vezetésével Prokupek Morvaországban megkezd­te a bizalmiak hálózatának kiépíté­sét. Az árulókhoz, az úgynevezett zöld internacionálé vezetőihez össze­kötőként dr. Szahankát küldte, aki­nek segédkezett külföldre szökésé­ben. A vádlottak padjára kerültek, mert közönséges gonosztevőknek bi­zonyultak, akik nem átallanak segí­teni az új világháború előidézőinek, kémjelentéseket küldeni nekik és né­pünk elleni háborúra hivni fel őket. E kártevőkkel megtartott tárgyalás megmutatta, hogy nem kultúrmun­kát végeztek, meg akarták rabolni népünket minden kivívott szabadsá­gától, ismét a nagybirtokosok és ka­pitalisták uralma alá akarták öt haj­tani, meg akarták fosztani állami önállóságától. A vádlottak beismerték bünteten­dő tevékenységüket és kölcsönösen rábizonyítottak egymásra. A haza­árulás bűntényének vádját rábizonyí­tották Albrecht, Jehlicska és Kar­han vádlottakra s ezenkívül kémke­dés büntette miatt a következő bün­tetést szabták ki: Václav Prokupeket 22 évi szabad­ságvesztésre, Sztaniszlav Beroun­szkyt 20 évj, Oldrich Albrechtet 20 évi, Ladiszlav Jehlicskát 14 évi, Bed­rich Fucsíkot 15 évi, Miloszlav Szká­celt 17 évi, Ladiszlav Karhant 18 évi, Zdenek Kalistát 15 évi, Jozef Knapot 11 évi, Ladiszlav Kuncírt 10 évi, František Krelinát 12 évi, Jan Zahradnícseket 13 évi, Václav Hove­zákot 17 évi, František Kadrnkát 5 évi és Jan Langart 7 évi börtönbün­tetésre ítélték. Az összes vádlottnak kimondták vagyonuk elkobzását és polgári jo­gaik elvesztését. Megnyílt az első kombájnos-tanfolyam Handlován A handlovai szénbányában már jú­lius első felében üzembehelyezték az első Donbasz-tipusú szovjet szén­kombájnt. A nagyteljesítményű szov­jet géppel való fejtés bevezetésével Handlován kiküszöbölik az eddigi legfárasztóbb bányamunkákat. A Májug 1. bányában, ahol ez a szén­kombájn dolgozni fog, már szorgal­masan készülődnek a bányászok. A napokban nyitották meg a hand­lovai bányában az első kombájnos tanfolyamot. A 14 napos bennlaká­sos iskolázáson 14 handlovai bányász vesz részt a Május 1., az Északi­Nyugati és az Üj Nyugati bányá­ból. Köztük van Hluza István, a „kiváló munkáért" kitüntetést vise­lő kiváló bányász és Laucsik Ist­ván, az egyik legjobb handlovai élfejtő is. Gondosan készítsük elö a propagandisták kádereit (Folytatás az 1. oldalról.) az iskolaiságot, hogy a szemináriu­mokban megtartandó előadások a marx-leninizmus lUkoió értelmezé­sének mintaképévé váljanak és ez­zel jó útmutatásul szolgáljanak a propagandisták alkotó tanulmányo­zására. A lelitor-esoportok feladata min­den előadás tartalmának és ideoló­giai beállítottságának megtárgya­lása. A járási esti iskolákon nyert tapasztalatok azt mutatták, hogy ott, ahol a lektorok csoportosan megtárgyalták, hogyan kell az egyes problémákat magyarázni, a jelenlegi élet milyen közvetlen kör­nyezetéből vett példáin kell azokat megmagyarázni, ott a propaganda hatékony volt. Fontos, hogy a Iferületi és járási bizottságok szilárdan és kézzelfog­hatóan irányítsák a propagandisták nyári iskolázását. A propagandisták nyári iskolázásának konkrét irányí­tása elsősorban az eszmei tartalom­ról való gondoskodást jelenti. A vá­lasztott szerveknek rendszeresen ellenőrizniök kell a propagandisták munkáját és bc kell hatolniok az iskolázás tartalmába. Helyesen jár­nak el azok a választott szervek, melyek megállapítják a pozitívumo­kat és a jó tapasztalatokat, de a hiányosságokat is. Az ilyen ismere­tek alapján megtárgyalják a párt­iskolázást, általánosítják a tapasz­talatokat és megismertetik veliik a többi propagandistákat. Leleplezik a hiányosságokat, a helytelen néze­teket, azok okait és segítenek küz­deni ellenük. így az iskolázás tar­talmának és eszmei színvonalának ismerete alapján a választott szer­vek meghatározzák a pártpropagan­da helyes beállítottságát. A választott szerveknek nagy fi­gyelmet kell szentelniük a vezető pártdolgozók közvetlen részvételé­.nek n marx-leninizmus propagandá­jában, aminek nagy jelentősége van a pártpropaganda színvonalának emelése szempontjából. A kerületi és járási bizottságok vezető dolgo­zóinak be kell kapcsolódniok az elő­adásos propagandába, a propagan­distákkal együtt szemináriumokat kell rendezniük a tapasztalatok ki­cserélése céljából, részt kell venniük a szemináriunÄhlian tartott iskolá­zásokon, stb. rSn?ihítövé teszi, hogy megismerjék a propagandisták ká­dereit, megismerkedjenek a pártis­kolázás színvonalával és idejében kiküszöböljék a hiányosságokat. Másrészt a vezető dolgozók tevékeny részvétele a marx'-lenlnizmus pro­pagandájában clösegtíi eszmei-elmé­leti fejlődésüket, ami jótékonyan visszatükröződik gyakorlati politi­kai munkájukban. Ha a lektorok, a szemináriumok vezetői és a többi propagandisták jól akarják elvégezni felelősségtel­jes munkájukat, gondosan művelőd­niök kell, tanulmányozniok a marx­leninizmus klasszikusainak írásait. Ezért lehetetlen tűrni az eddigi ál­lapotot, amikor több propagandista a felmősségteljes további funkciók egész sorát végezte. Nem volt ide­jük azután saját felkészülésükre és ezzel liárt szenvedett munkaszínvo­naluk. A választott szervek felada­ta felmenteni a propagandistákat egyes funkcióktól 4s így lehetővé tenni tüzetes tanulásukat és felké­szülésüket az előadásokra és sze­mináriumokra. A propagandisták kiválasztásának állandó megjavítása, nevelésükről fejlődésükről, helyes széthelyezésük­rtíl és munkájuk napi konkrét irá­nyításáról való gondoskodás a párt­iskolázás eszmei színvonala fokozá­sának elengedhetetlen alapfeltétele. A pártszervek, azáltal, hogy felelős­ségteljesen hozzálátnak e feladatok teljesítéséhez, biztosítják Pártunk ideológiai munkájának hatalmas fejlődését. Hozzájárulnak a kommu­nisták és ^ártonkívüliek millióinak az emberiség lángelméi, Marx, En­gels, Lenin és Sztálin legyőzhetetlen tanításával való felfegyverzéséhez a s " ilizmusért és a békéért foly­tatott harcban, HUSZ JÁNOS Ha július 6-án, Husz János em­léknapján, a nyári nap fényének és kalászérlelö melegének minden ener­giájával árasztja is el a földet, ezt a féftyt meghaladja annak a meg nem alkuvó forradalmi bátorságnak ragyogása, a feudális osztályuralom ellen forduló elszántság heve, amely a cseh nemzet e nagy fiának életé­ből és tetteiből árad s ma is élő erő­vel hat köztársaságunkban és min­denütt, ahol az osztályuralmat fel­számolták vagy felszámolása már útban van. Husz János 450 évvel ezelőtt mint prágai egyetemi tanár kikelt a cso­dákkal űzött visszaélések ellen és fe­leslegesnek tartotta, hogy a papság mint jobbágytartó egyházi nagybir­tokok ura tétlen és a dolgozók tö­megeit felháborító életet éljen. A konstanci zsinat Husz Jánost 1415 július 6-án mint eretneket ítélte el. Bűnéül rótta fel, hogy kétségbe von­ta a római egyház dogmáit, így nem ismerte el az átlényegülés tanát, s tagadta, hogy Péter apostol az egy­ház feje volt. De Husz igazi bűnéül azt tudták be, hogy szónoki szavával és irataiban megtámadta a középko-. ri feudalizmus fő támaszát, az ösz­szes földbirtokok egyharmadával ren­delkező egyházfőket, s maga köré seregei tette a parasztságot, a dolgo­zó városi népet és a vakhit ellen sík­raszálló haladó értelmiséget. Husz János hitéért halt meg, de ez a hit az emberi szabadságtörek­vések szentségébe vetett hit volt, az osztályelnyomás akkori formáinak megszüntetését követelő elszántság. A cseh husziták vezérüknek halá­la után húsz esztendőn keresztül di­csőséges harcokat folytatnak Euró­pának ellenük összefogó minden re­akciós hatalma ellen. Radikális bal­szárnyuk, a táboriták, olyan^ közös­séget teremtenel? meg, amely meg­valósítja a népbíráskodást, a népi közigazgatást, s nem tűri az anyagi kizsákmányolást és a szabad kritika gúzsbakötését. Csehországban a re­akció 1434-ben hiábavaló, hosszas erőlködés után felülkerekedett. A meg nem alkuvó huszita harcosok egy része ekkor átvonult Szlovákia területére, ahol a század hatvanas évéig tartják magukat. Közben a huszita mozgalom éb­resztő és felrázó hatást gyakorolt Magyarország elnyomott népére. Hu­szita papok készítették el a bibliá­nak első fordítását magyar nyelvre. Huszita hatás szítja fel az 1437-es erdélyi parasztfelkelést, mely a Dó­zsa György vezette megmozdulás előfutára. A prágai egyetemen Husz János korában számos magyarországi diák tanult. A huszitizmus tanításait ezek ismertették meg a magyar dolgozók­kal, ám a jobbágynépnek nem kellett egyetemre mennie megérteni, hogy a nagybirtok kizsákmányolása ellen forduló huszitamozgalom paraszt­polgári demokrácijáából mi tartozik reá, mi szolgálja az ö érdekét. A Kárpátok vidékét megszállva tartó ott harcoló huszitákról Acsády Ig­nác, a magyar jobbágyság történeté­ről szóló munkájában a következőket mondja: „Hogy ez az uralom mélyen gyökerezett, az kétségtelenné teszi, hogy a husziták támaszt találnak a köznépben s kedvezőbben bántak ve­le, mint földesuraik, akik ellen a jobbágyok gyakran fegyveresen se­gítették őket. Mikor a csehek az I. Ulászló pártján álló jászói monostort megtámadták, a jászói prépostság jászói és mecenzéfi jobbágyainak egy része velük tartott és elősegí­tette a támadás sikerét." A husziták példát mutattak a nem­zeti nyelv és kultúra ápolására. A husziták által készített első magyar bibliafordítás kéziratának helyes­írása a Husz János által bevezetett cseh hangjelölési rendszer hatását mutatja. De népközi viszonylatban a huszi­ták legnagyobb tette az volt, hogy a cseh nép szomszédságában élő . nem­zetek dolgozóit közös feladatuk tu­datára, a kizsákmányolás kozmopo­lita erőinek együttes leküzdésére ser­kentették s elsőkként szálltak azo­kért a nagy társadalmi célkitűzése­kért harcba, amelyeket csak a népi demokráciák kora valósít meg. Népünk felháborodott tiltakozása a barcelonai sztrájk hősei ellen indított per miatt Dolgozó népünk, amely nagy lel­kesedéssel fogadta Jacques Duclos­nak, Franciaország Kommunista Pártja titkárának kiszabadulásáról érkezett hírt, újra felemeli hatal­mas tiltakozó hangját a spanyol nép gyűlölt hóhéra, Franco ellen, aki bíróság elé állította Raimun­do Lopezt, a barcelonai sztrájk megszervezőjét és 26 társát. A lednicke-rovnei egyesült üveg­gyár dolgozói összüzemi tiltakozó gyűlésükről határozatot küldtek, amelyben a legnagyobb felháboro­dással elitélik a nemzetközi reakció újabb előkészületben lévő gaztettét, amely halálba küldi a derék anti­fasiszta harcosokat, a másik oldalon pedig kegyelemben részesíti a há­borús gonosztevőket és támogatja a Franco-féle véres gyilkosokat. Rokonszenvünk, — áll tovább a ha­tározatban, — a spanyol nép olda­lán van, amelynek harcát minden erőnkből támogatni fogjuk. A spa­nyolországi fasiszta terror ď ni tiltakozásuk jeléül az üveggyár dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy az ötéves terv negyedik évét december 12-ig, azaz a csehszlovák­szovjet szövetségről szóló szerződés aláírásának v. évfordulójáig teljesí­tik. Főbb feladataikat szeretett el­nökünk Klement Gottwald elvtárs 56. születése napjáig teljesítik. E kötelezettségvállalásokat azért, tesz­szük, mert így járulunk hozzá legjobban a béke fenntartásáért ví­vott harchoz. Követeljük Raimundo Lopez és harcos társainak azonnali szabadonbácsátását. Éljen a hős spanyol nép! — áll a határozat be­fejező részében. A világ minden békeszerető em­berét felhívjuk, állítsátok meg a vi­lágbéke hős harcosainak hóhér mó­don történő meggyilkolását, — áll a partizánskei Augusztus 29-i üzem dolgozóinak határozatában. Mi, akik lelkesen fogadtuk a J. Duclos ki­szabadulásáról érkezett hírt, — a békeszerető emberek százmillióinak oldalán újra felemeljük tiltakozó szavunkat azzal az előkészületben lévő gaztettel szemben, amelyet Franco akar elkövetni Raimundo Lopezen és társain. Jól tudjuk, hogy Raimundo Lopez és harcos­társai az amerikai imperialisták pa­rancsára sínylődnek fogságban. A leghatározottabban szabadságot kö­vetelünk a spanyol hazafiasak! Szlovákiába látogatott a csehszlovák-belga baráti társaság küldöttsége S ombaton, július 5-én a reggeli órákban Pozsonyba érkezett a „Les Amis de La Tchecoslovaquie" belga haladó társaság küldöttsége és 5 napig fog tartózkodni Szlovákiában. A k 'ldöttség, amelyet Oscar Gru­nenwald ügyvéd, a társaság főtit­kára vezet, ötnapos szlovákiai tar­tózkodása alatt felkeresi több üze­münket, a nagyszombati Kovosmal­tot, a partizánskei Augusztus 29-i üzemet és több magastátrai üdülő­központunkat, hogy közelebbről megismerkedjék dolgozóink öröm­teli életével. A társaság küldöttsége Belgium és Luxemburg különböző vidékeinek különféle foglalkozású képviselőiből áll. Köztük van René Schoomart, leakeni esztergályos, Vilii Henskin liegei munkás, Jeles Raskin főisko­lás, teán Pierre Naets, gillesi orvos és mások, akik a kapitalista Bel­giumban és Luxemburgban nehéz k irülmények között népszerűsítik a népi demokratikus Csehszlovákiát és megismertetik a belga dolgozó­kat népünk örömteljes életével, amely levetette magáról a kapita­lista igát és a nagy Szovjetunió ol­dalán boldog jövőjét építi. A „Les Amis de la Tchecoslo­vaque" belga társaság küldöttsége Szlovákiából Pozsonyon keresztül Csehországba távozik és néhány­napot ott fog eltölteni.

Next

/
Thumbnails
Contents