Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-04 / 157. szám, péntek

1952 július 4 UJSZ0 3 lollol Ctirie snegnyitó beszéde a Békevilágtanács berlini ülésszakán Kedden délután félőt órákor nyi­totta meg Joliot Curie professzor a Békevilágtanács rendkívüli üléssza­kát. Megnyitó beszédében ezeket mondotta: — Nagy felvilágosító munka vár ránk. A béke híveinek hatalmas tö­megei állnak mögöttünk, de akad még sok millió becsületes ember, aki még nem találta meg a nemzet­közi békemozgalomhoz vezető utat. Legfőbb kötelességünk, hogy a jó­akaratú, de tájékozatlan, vagy az imperialista hírverés hatása alatt álló emberek segítségére siessünk és megnyerjük őket küzdelmünk számára. A Békevilágtanács rendkívüli ülésszakán elő kell készítenünk az ez év végén megtartandó ül. béke­világkomgressznst éš az egész világ­ra ldterjedö népszavazást a háború és béke kérdéséről. Rendkívüli ülésszakunk napi­rendiének első pontjaként a japán és német kérdés békés megoldásá­nak előmozdításával foglalkozunk. Japán s Nyugat-Németország terü­letén az amerikai haderő jelenléte és a második világháborúban szétzú­zott militarista erők felélesztése és' — nem utolsó sorban — az ameri­kai katonai támaszpontok létesítése igen komolyan veszélyezteti a bé­két. Az amerikai sajtó, világgá kür­tölte, hogy Japán a szanfranciskói külön szerződéssel elfoglalta helyét a „szabad" világ népei között. Az amerikai sajtó azt állította, hogy Japán lakossága elégedett a mosta­ni állapotokkal. Hogy Japán ma nem szabad ország, hanem amerikai gyarmat, azt fölösleges bővebben bizonyítani. A lakosság elégedetlen­ségét pedig szemléltetően mutatják a Japánban folyó hatalmas tünteté­sek és sztrájkok. Hasonló a helyzet Nyugat-Német­országban, amellyel az amerikaiak és szövetségeseik szintén külön­szerződést kötöttek. Nyugat-Német­országban föltámasztják a szétvert hitlerista hacfsereget. Az amerikaiak — Nyugat-Németország reakciós erőire támaszkodva — új keresztes­hadjáratot készítenek elő a haladó és békeszerető népek ellen. Békemozgalmunk hatására a né­pek felismerik a fenyegető veszélyt. Ezt mutatják a szenvedélyes tünte­tések és tiltakozások, amelyekkel Európa népei Ridgway amerikai tá­bornok látogatását fogadják. — Erről a helyről nagy elisme­réssel kell megemlékeznem a német nép demokratikus, békeszerető erői­ről, amelyek — mind a Német De­mokratikus Köztársaságban, mind Nyugat-Németországban — hősiesen és elszántan küzdenek a békéért és hazájuk egyesítéséért. Lényegében csatlakozhatunk azokhoz a javasla­tokhoz, amelyeket a német kérdés békés megoldására a dániai Oden­seben összehívott nemzetközi érte­kezleten fogalmaztad meg. Ezek szerint a német kérdés békés megol­dásának alapja, hogy a német nép számára biztosítsák a nemzeti egy­séget, szabadon választott kor­mányt, békeszerződést, függetlensé­get és biztonságot. — Ülésszakunk napirendjének második pontja a koreai hadmüve­letek azonnali megszüntetésére vo­natkozik. — Koreában két éve dúl a hábo­rú. Hogy az ENSz lobogója alatt harcok csapatok hadviselése hova vezetett, azt a baktériumháború és a Kocsedo-szigeti szörnyűséges rémtettek mutatják legszemlélte­tőbben. Az amerikai cáfolatok senkit sem győztek meg, a világ tudja a szín­tiszta igazat: Koreában baktérium­háborü folyik. — Miközben tiltakozunk és harco­lunk a biológiai harci eszközök el­len, nem szabad megfeledkeznünk az atombombáról, a másik tömeg­pusztító fegyverről sem. Az Egye­sült Államok kormánykörei követ­kezetesen kitérnek a konkrét atom­ellenőrzés elől. A nemzetközi békemozgalom cél­ja: elhárítani a foiyegető, rettene­tes világégést, biztosítani az igaz­ságos békét. — Mozgalmunknak kétségkívül vannak komoly eredményei. Mind-, ez azonban nem elég. Meg kell nyernünk nagy ügyünk számára az egész emberiséget. A becsületes emberek jelentős tömegei felismer­ték már a nyugati politika álnoksá­gát. E tömegek közé tartozik az Egyesült Államok lakosságának jó­része is. Segítenünk kell ezeknek az embereknek, hogy megtalálják az utat a béketáborhoz. Joggal va­gyunk optimisták. Már eddig Is sikerült megrendíte­ni a háborús gyujtogatóknak, az emberiség ellenségeinek táborát. De még hatalmas feladatok várnak reánk. Munkára, békeharcra fel! Teremtsünk új nagyhátaimat az emberiség békeakaratából! — fejezte be Joliot Curie megnyitó beszédét... * Kedden este dr. Friedrich pro­fesszor, a Német Békebizottság el­nökének vezetése alatt folytatták a Béke-Világtanács rendkívüli ülését. Gordon Shaffer ismert angol publi­cista volt a vita els" felszólalója a napirend kérdésével, a német és ja­pán kérdés békés rendezésével kap­csolatban. Shaffer beszéde elején különös örömmel üdvözölte azt a tényt, hogy a Béke-Világtanács ülésén Német­ország mindkét részének képviselői résztvesznek. Ez — mondotta — egymaga bi­zonyítja: a német nép nem engedi, hogy egy "önkényesen fenntartott demarkációs vonallal kettészakítsák. Az ismert angol publicista a kö­vetkező szavakkal fordult a világ minden részéről érkezett küldöttek­hez és vendégekhez: „A politikusok terveik leplezésé, re már nem mondanak meséket a népeknek. A nyugatnémet egysé­geknek az „európai hadsereg"-ben való részvételét követelő viták he­lyére hangos követelések léptek egy önálló nyugatnémet hadseregre vonatkozólag. Ezeknek a követeié, seknek értelmében a volt hitleri tá­bornokok Nyugat-Európa legfonto­sabb katonai szövetségesei lenné­nek. Blank úr, Nyugat-Németország A harc André Stíl Kiszabadításáért folytatódik Jacques Duclos kiszabadítása után, akit a francia reakció kény­telen volt a tömegek és az világ dolgozóinak nyomására kiengedni a börtönbö, most tovább folyik a harc André Stíl és a többi francia hazafi kiszabadítása érdekében. A különböző kerületekben és Francia­ország városaiban ezekben a na­pokban mindenfelé nagygyűléseket tartottak, így Marseilles, Lyon vá­rosokban, Gard, Grenoble, Saint Nazaire és Nantes megyékben. Ezekem a gyűléseken a lakosok po­litikai és vallási meggyőződésükre való tekintet nélkül jöttek össze. A gyűléseken a résztvevők kifejezés­re juttatták, hogy még erőtelje­sebben követelik a vietnami nép el­leni harc befejezését, a béke meg. őrzését az egész világon, valamint a francia hazafiak kiszabadítását, akik a Pinay reakicós kormány ál­dozataivá lettek. Erőteljesen köve­telik a l'Humanité főszerkesztőjé­nek, André Stílnek és a béke ten­gerészének, Henry Martinnak a szabadonbocsátását. Második hónapja tart az USA acélipari munkásainak \ sztrájkja A 650 ezer amerikai acélipari mun­kás sztrájkja ötödik hete tart. A „Continental Steel Corporation" munkássága, amel eddig a sztrájkban nem vett részt, bejelentette, hogy július 3-ávalfccsatlakozik az acélipari munkások sztrájkjához. A „Newyork Herald Tribúne" cí­mű újság közli, hogy csupán a sztrájk első 25 napja az acélipari mo­nopolok számára 9 millió tonna acél­veszteséget jelent. A „General Motors" társaság kö­zölte, hogy acélhiány miatt be kell szüntetnie Georgia, New-Yersey, Mi­souri, Delware és Kalifornia államok­ban lévő üzemeiben a munkát. jövendő hadügyminisztere tizenkét páncélos hadosztályról és hatalmas légierőről beszél. A volt hitleri tá­bornokok és amerikai szövetsége­seik nem titkolják azt a kívánsá­gukat, hogy új német hadsereget állítsanak fel és újra megindítsák azt a háborút, amelyet Hitler el­vesztett. Hitler volt tábornokai nyíl­tan kijelentik, hogy a Nyugat úgy­nevezett védelmét ügy képzelik el, hogy hábolút indítanak a Német Demokratikus Köztársaság és a ke. leteurópai országok ellen. -Barátaink! Ma bizonyára senki sem marad tétlen ennek a borzal­mas veszélynek a láttán. A bé­ke vagy a halál között kell válasz, tani. Ma Nyugat-Európában a fa­sizmus erőinek új szövetségese van keletkezőben, amelynek szétzúzásá­ra a népek a mult háborúban összefogtak." Gordon Shaffer hangoztatta an­nak szükségességét, hogy a Béke, Világtanács foglaljon állást a né­met kérdés békés rendezésére vo­natkozó szovjet javaslatokkal és a háborús különszerződés következté. ben Nyugat-Németországban felídé­zett veszéllyel kapcsolatban és tá­mogassa a német nép érdekeinek védelmét szolgáló követeléseket. „Súlyos veszéllyel állunk szemben és felelőtlen dolog lenne, ha mi nem figyelmeztetnénk a népeket — mondotta befejezésül Gordon Shaf­fer. — A helyzet azonban hatalmas lehetőségeket nyújt. Az előttünk álló feladatok nagy energiát, oda­adást és áldozatkészséget követel­nek. Tudjuk, hogy a népek döntő többsége a mi oldalunkon áll. A bé­ketábor mérhetetlenül erős, látjuk, hogyan nő szemünk előtt. A mi fe­ladatunk ezeket a nagy erőket moz­gósítani. Felkelünk a humanizmus védelmére. Harcunk nem vallhat kudarcot." Az angol uralkodókörökben nyHt civakodás tört ki a jalumenti terrortámadás miatt Az „Üj Kina" hírügynökség je­lenti, hogy a jalumenti erőmüvek ellen intézett amerikai terrortáma­dás félelmet és heves összetűzése­ket eredményezett az agressziós tá. boron belül. Mihelyt a súlyos amerikai provo­káció híre világszerte elterjedt, „aggodalom" lett úrrá az Egyesült Államok nyugat-európai csatlósain. Az angol uralkodó körökben nyílt civakodás tört ki. Az „United Press" hírügynökség szerint a ja­lumenti erőmüvek bombázása „poli tikai válságot" eredményezett Nagy Britanniában, Churchill kormányát u;ves támadások érték az alsóház­ban." Az angol nép erőteljesen tiltako­zik a fegyverszüneti tárgyalások halogatására és szabotálására irá. nyúló amerikai politika ellen. Az angol nép szembehelyezkedik azzal, hogy a brit kormány bűnrészessé get vállalt ebben a politikában. A múltban munkáspárti képviselők gyakran tettek fel kérdéseket az alsóházban ezzel kapcsolatban. A brit kormány, — hogy a népet fél­revezesse — Alexander hadügymi­nisztert Japánba és Koreába küld­te el és felvetette a „nagyobb kép­viselet" kérdését. Most, hogy az Egyesült Államok kormánya — a fegyverszüneti tárgyalások meghiú­sítása, a koreai háború kiterjeszté se, valamint Ázsia és a világ bé­kéjének fenyegetése céljából — a jalumenti vizierőmüvek bombázásá. ra vetemedett, az angol nép harag ja és ellenállása, jelentősen fokozó dott. , A munkáspárt a közvélemény nyomására június 24-én kénytelen volt az alsóházban a jalumenti erő­A bolgár kormány határozata a Dímitrov-dijakról Bulgáriában közölték a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsá­nak határozatát a Dimitrov-díjak kiosztásáról az 1951 évre a tudo­mány, az újítómozgalom, a nem zetgazdaság, az irodalom és a mű­vészet terén elért eredményekért. A Dimitrov-díjakat 114 személy­nek osztották ki, köztük a tudo­mány terén elért sikerekért 17-nek, az újítómozgalom terén 39-nek, a mezőgazdaságban 11-nek, az iroda­lom és a művészet vonalán 47 sze­mélynek. A Dimitrov-díj első fokozatát két bányászbrigád kapta, melyeknek Gangéi Dimitrov és Kiril Kirkov voltak a vezetői. Dimitrov Diminov, a „Tabák" című regényéért, Stefan Szavov és Aszparueh Temalkov színművészek a „Lipcse 33." című drámában Dimitrov alakításáért kapták a dijat. Díjat nyert Vaskov Abadiev hegedűművész is mesteri játékáért. Ujabb korrupciós botrány az Egyesült Államokban A „Daily Express" newyorki je­lentése szerint súlyos korrupciós bot­rány pattant ki az Egyesült Államok pénzügyminisztériumában. A pénz­ügyminisztérium raktárában őrzött nagymennyiségű kábítószert, amelyet kábítószercsempészektől koboztak el, a pénzügyminisztérium néhány tiszt­viselője ellopta és óriási haszonnal ismét eladta a csempészbandának. müvek ellen intézett amerikai ter­rorbombázás kérdésének azonnali megvitatását követelni. Attlee, a munkáspárt alsóházi vezetője és Shinwell volt hadügyminiszter ma­gyarázatot kért Churehilltöl arra. hogy vájjon az amerikaiaknak ez a lépése „változást jelent-e az ENSz politikájában". Attlee rosszalását fe. jezte ki afölött, hogy Alexander hadügyminiszter jóváhagyta az erő­müvek bombázását. Az „AFP" hír ügynökség jelentése szerint Bevan az alsóházban kijelentette, hogy „vagy az egész kormánynak visel­nie kell a felelősséget az amerikai terrorbombázás támogatásáért vagy Alexander hadügyminiszternek le kell mondania". Az angol kapitalista sajtó ugyan, csak nyugtalanságának ad hangot. A „Manchester Guardian" megál­lapította, hogy a „jalumenti erő­művek bombázása nemcsak egysze­rűen változást, hanem helytelen vál­tozást jelent a politikában". A „Daily Mail" szerint a terrorbom­bázás „eltérést jelent a fegyverszü­neti tárgyalások kezdete óta alkal­mazott gyakorlattól". Churchill ebben a rendkívül ked­vezőtlen helyzetben kijelentette, hogy .jofelsége kormányát nem tá­jékoztatták, illetve nem kérdezték meg előre" a jalumenti vizierömü vek bombázásáról. A kormány, — hogy port hintsen a nép szemébe és elhárítsa magáról a felelősséget — bizonyítani igyekezett, hogy Nagy-Britannia, „fenntartja magá­nak a tiltakozás jogát". Másrészről azonban Churchill minden lehetsé­ges módon védelmébe vette az ame­rikai agresszorok bűncselekményeit. Azt állította, hogy a „jalumenti erőművek jogosan minősíthetők ka­tonai célpontoknak". Eden külügy­miniszter kijelentette: „B£r sajnál­kozunk afölött, hogy nem kérték ki véleményünket, mégis meg kell mondanom, hogy teljes mértékben támogatnunk kell szövetségesein, ket". A * A brit konzervatív kormány nem­csak bűnrészese, tehát az újabb amerikai provokációnak, hanem egyúttal a Wall Street akaratnél. küli lakája is. Változatlanul támo­gatja amerikai gazdáinak koreai kalandorpolitikáját és el van szán. va, hogy osztozik a fegyverszüneti tárgyalások megszakítására és a háború kiterjesztésiére irányuló amerikai kísérletekben — állapítja meg az „Üj Kína" hírügynökség közleménye. A világ dolgozói óriási lelkesedéssel fogadták Duclos elvtárs kiszabadulását A rádióállomások és telefonok szétröpítették a győzelmi hírt a vi­lág minden tájára: a párizsi vád­tanács semmisnek mondotta ki a Duclos elvtárs ellen indított eljárást és elrendelte szabadonbocsátását. A hír mindenütt óriási örömet és lel­kesedést keltett. A L'Humanité szerkesztőségét az éjtszakai órák­ban valóságos telefon ostrom alá vették a különböző fővárosokból. A lap munkatársai lelkes hangon tu­dósították a különböző nyelvű újsá­gok szerkesztőségét Duclos elvtárs kiszabadulásának körülményeiről. Párizs legkülönbözőbb pentjain Jacques Duclos elvtárs szabadon­bocsátásának híre valóságos öröm­ünnepségekre adott alkalmat. • Pá­rizs XVin. kerületében a szabadon­bocsátás híre egy kommunista vá­lasztási gyűlés alatt érkezett meg. A gyűlésen Gaston Auguet, a Fran­cia Kommunista Párt Központi Bi­zottságának tagja, a párt képvise­lőjelöltje beszélt. Beszéde közben félbeszakította őt André Marty elvtárs, aki ebben a pillanatban értesült a hírről. Marty felolvasta a hallgatóság előtt a vád­tanács döntésének szövegét. A tö­meg hatalmas éljenzésben tört ki, hosszasan éltette Duclos elvtársat és elénekelte az Internacionálét. A nemzetgyűlés éjjeli ülésén Ma­delaine Marzin kommunista képvi­selő ünnepélyesen elhelyezte Jac­ques Duclos képviselői mellszalag­ját Duclos elvtárs padjára. A kom­munista képviselők felállva hossza­san éltették Jacques Duclos elvtár­sat, a Francia Kommunista Párt titkárát. A kommunista képviselők azonnal kérték a nemzetgyűlés elnökségé­től, hogy élhessenek Duclos szava­zati jogával. A nemzetgyűlés elnök­sége azonnal megadta erre az enge­délyt. A nemzetgyűlés folyosóm a képvi­selők nagy italommal tárgyalták az eseményt és általában megálla­pították: a IH. köztársaság idején ilyen bírósági döntés automatikusan a bel- és igazságügyminiszter le­mondását vonta volna maga után. A vád tanácsnak a Duclos-üggyíl kapcsolatban hozott döntése azt je­lenti, hogy tettenérés nem volt, a letartóztatás törvénytelen volt és hogy az eljárás Jácques Duclos elv­társ ellen megszűnt. Moro Giafferli radikális képvise­lő, a nagyhírű jogász, a döntéssel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy a vád tanács e'nöke egyike volt azoknak a ritka bíráknak, akik megtagadtá.., hogy hűségesküt te­gyenek Petain-nek. A vádtanács döntése jobboldali körökben hatalmai megdöbbenést keltett. A b:lügyminiszter azonnal összehívta a minisztérium osztály­főnökeit és értekezletet tartott ve­lük. Ezután hosszas megbeszélést folytatott az igazságügyminiszter­rel — jelenti a sajtó. A jobboldali sajtóban a vádta­nács döntése bombaként hatott. A szélsőjobboldali Figaro szerint a döntés „megdöbbentő". „Azt hin­né az ember, hogy álmodik". A lap élesen kirohan Didier tanácselnök ellen. A lap azt a „reményét" feje­zi ki, hogy az igazságügyminiszter megértteti az elnökkel, hogy tiszt­sége összeférhetetlen egy „lázadó érdekében" kiadott plakát aláírásá­val. Az Aurore csalódottan állapítja meg, hogy a vádtanács a törvény szövegét alkalmazta, amikor Duclos szabadonbocsátását elrendelte. A lap céloz arra, hogy a kormány fel­hatalmazást kdr majd újabb Duclos elleni eljárás engedélyezésére a nemzetgyűléstől. „Reméljük — uszít a gaulleista lap, — hogy a fő­ügyész gyorsan fog cselekedni, a nemzethez hü képviselők pedig gyorsan teljesítik majd kötelessé­güket." A Populair kommentár nélkül hírügynökségi egyveleget közöl a kormány ŕs a rendőrség hivatalos közleményeiből. A Combat hangoztatja, hogy az igazságügyminiszter végeredmény­ben meg lehet elégedve a döntéssel, mert az olyan zsákutcából vezeti őt ki, amelybe meggondolatlanul té­vedt bele. A vádtanács tagjai he­lyesebben látták a helyzetet, mint az igazságügyminiszter. I

Next

/
Thumbnails
Contents