Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-03 / 156. szám, csütörtök

1952 július 10 III

SZ0 3 Haiadó kuiturfalut építünk Sztrázsnice, az országos népművészeti kultúrszemle színhelye A töieki járás 20. községében megaíaüult a Csemadok A füleki járásban 27 község van. Eddig 19-ben volt Csemadok. A tagok száma 1600 körül volt. A Csemadok járási vezetősége Siroky elvtárs születési évfordulójával kapcsolatban kötelezettséget vállalt, hogy a tagok számát 2000-re emeli s ezzel az akcióval kapcsolatban 3 községben még a nyár folyamán megszervezi az egyesületet: Egyházasbáston, Ipolynyitrán és Ragyolcon. Június 21-én a járási elnök és titkár, a kerületi kiküldött, valamint a füleki Csemadok kultúrbrigádja, a helybeli vezetőséggel az élen és a füleki gimnázium igazgatója kimentek Egyházasbástra, hogy ott ünnepélyes keretek között megalakítsák a Csemadokot. A község lakossága a sürgős munka ellenére örömmel vette körül a megjelenteket. Természetes, hogy volt néhány régŕvágású „gazda", akik ellenszenvesen néztek a kultiur csoportra. Epés megjegyzéseket tettek, hogy „inkább dolgozni jönnének." Ezek megfeledkeznek arról, mert meg is akarnak, hogy olyan emberek jöttek, akik egész nap dolgoztak munkahelyeiken és az estéjüket a kultúra terjesztésének szentelik. Tudják, fnit jelent a szocialista kultúra az emberi haladás szempontjából. Hiszen az itt-ott még lappangó reakció is tudja., hogy legveszedelmesebb ellensége a szocialista kultúra, illetve a.zok, akik azt terjesztik, így elsősorban a Csemadok. Tehetetlen dühükben csak a fogukat csikorgatják és morognak. A haladószellemüek ezt tudják és annál nagyobb lelkesedéssel végzik a szocializmus terjesztésének áldásos munkáját. Csak mosolyognak a fogcsikorgatókon és morgókon tudva jól, ki, illetve mi csinálja ezt, Természetesen a lappangó reakciót figyelemmel kísérik, hogy idejében rácsaphassanak. Az esti munka elvégzése után megtelt a falu mozihelyisége. A színpadon először a község vezetősége jelent meg a Csemadok járási vezetőségével. A beszédek kiemelték a Csemadok munkájának fontosságát a kultúra te.rjeseztése éjs az Ideológiai nevelés szempontjából- Minden szónok hangsúlyozta a legszorosabb együttmunkálkodást a NF minden csoportjával, de különösen a Párttal. Az egyesület 50 taggal alakult. Megtörtént a vezetőség megválasztása. A megválasztott helybeli elnök keresetlen szavakkal igért

e törhetetlen munkavállalásukat a falu szocializálásáért, ami a kultúrán át leghamarább elérhető. Az alakuló ülést a füleki Csemadok kultúrbemutat jja zárta be népi tánccal, énekkel, szavalatokkal és időszerű jelenetekkel. Dr. Lóska Lajo*. Egy falusi kultúrcsoport élete Magyarországon Aki résztvett Sztrázsnice június 27, 28 és 29-én lezajlott országos díszszemléjén, ugyancsak meglepte a népművészeti alkotásnak az utóbbi néhány év alatt elért nagyiramú fejlődése. Mindnyájan, akik ott voltunk, örömmel állapítottuk meg, hogy a népművészeti alkotás, melyről a burzsoá társadalom már régen megállapította, hogy lassú halálra van ítélve — ma gazdagabb, színpompásabb, mint valaha, Aztóta a kultúra, a népművészet és alkotás értelmezésében nagy változás történt. Ezt a változást 1948 Februárja hozta meg. Mert az idei sztrázsnicei országos népdal- és táncegyüttesek díszbemutatója legjobb bizonyítéka annak, hogy a februári napok szabadságvívmánya a népművészeti alkotás hatalmas fejlődését is meghozta. Sztrázsnice mindnyájunkat megajándékozott. Az ország népeinek gazdag kultúrájából mutatott be értékeket, hogy a népművészeti alkotás kultúrcsoportjainkban még nagyobb lendületet vegyen, jl&gy a kultúrmunka még hathatjÉfbban és ered ményesebben vegye ki részét az agitációs munkábes*, melyre főleg a falunak van nagy szüksége. Sztrázsnicén gyönyörködhettünk mindama szépben, amit gazdag népi kultúránk örökül hagyott ránk. Ez a régi, de most is élő gazdag ajándék most nemcsak feléledt, de a mában gyökérzete megerősödött. A dolgozó nép saéles tömegeinek, népi demokratikus országunk örömteljes jelenének a bizakodó jövőjének dokumentuma. A kul túrszemlén résztvevő kassai Csemadok ének. és táncegyüttese a „Sztrázsnice 1952" három napon át tartó műsorának egyik ékessége volt. A magyar népi tánc, zene és népdal szervesen bele illik a szocializmus felé vezető úton haladó népek művészeti alkotásába. Szombaton este került sor e csoport fellépésére. Ezen a „Béke Esten" az ukrán, a magyar, a lengyel és görög ifjúság. valamint a hadsereg művészegyüttesének műsora került bemutatásra. A kassai együttes pi táncokat, népdalokat adott elő színpompás népviseletben a népi zenekar kíséretével. A csoport kitartó és lelkes munkája a fáradságot nem ismerő tanulás, a hónapokon át tartó szüntelen gyakorlás meghozta az eredményt — az együttes méltó reprezentánsa volt a magyar népművészetnek. Nem könnyű a munkája a kultúregyüttesnek, ha értékes munkát akar végezni és eredeti népművészettel akarja megismertetni dolgozóinkat. Szép munkát végzett ezen a téren az 1952-ik évi állami díjjal kitűntetett Hardístyan együttes. Tagjai, akik egységes földművesszövetkezeti dolgozók, bejárták a falvakat, meglátogatták a gyárakat s közösen végeztek gyűjtést s együtt kutatták a haladó szocialista kultúra hatását a dolgozó tömegekre. Ezeket a tapasztalatokat felhasználták további munkájukban. A párttagok fokozott politikai munkája, a tagság önfegyelme, a művészi tevékenység tervszerűsége és a csoport szervezettsége tette erőssé s a népművészeti alkotás útmutatójává az együttest De így lehetne folytatni s külön-külön mindent felsorolni a Gottwaldi kerület többi együttesének munkájáról, a szlovák ponik-i egységes földműves szövetkezet együtteséről, az Ústi nad Labem, a bratislavai, a valašský, a Trenčan ég a többi jobbnál jobb együttesről. Vasárnap volt a sztrázsnioei ünnepségek S napos p rogrammj ánaik bétetőzése. Itt láttuk meg mindazt, amire talán a legjobban voltunk kíváncsiak: hogyan alkot a népmfivéA pozsonyi magyar pedagógiai gimnázium másodéves tanulóinak egy csoportja szabad idejében a nép közé viszi a szocialista kultúrát. Az elmúlt héten Mihályfa községet tisztelték meg látgatásukkai. Előadták Makarenko „Tanyarev és társai" című ötjelenetes színmüvét. Természetes, hogy a jövő pedagógusai, e munkásszármaxású főiskolások a legnagyobb pedagógusnak, Makarenkónak nagy életművét választották programmul. Az előadást csak egy körülmény zavarta, mégpedig az, hogy a kultúrheJyiség fete korcsmának van berendezve és az italmérés az előadás alatt sem szűnt meg. szet újat erősgyőkerű tradíciókból. Mert ez az az út, melyen megújhodott új népművészetünk tovább halad s értékben mindinkább gazdagabbá, teljesebbé lesz. A vasárnapi felvonulás minden képzeletet felülmúló, ujjongó, örömteli, gazdag színskálájú áradat volt, mely azt. szimbolizálta, ami nekünk a legdrágább, amiért mindnyájan harcolunk — a békét. Nagy meglepetés volt a kultúrszemlének a mezőgazdasági kiállítás, valamint a népművészeti alkotás kiállítása. Az Építők kiállítása a szociális építésből mutatott be egy kis részleget. Ez a kiállitás emlékeztetett mindazoknak munkáira, akik ennek a nagyszabású kul túreseménynek a megrendezését lehetővé tették. A sztrázsnicel várban Mánes és Aleg képkiálltSás van. Az 6 művészetük ábrázolta legszebben és legijotoan népünk szabadságvágyának óhaját. „Sztrázsnice 1952" egy nagy igazságra mutatott rá: hogy a népi demokratikus rendszer, az, amely bízik a n

éP alkotóerejében, a népdal és <•a, tánc ősi tradíciójában s az ebből kiterebélyesedő mai népművészetben; Sztrázsnice bebizonyította, hogy a népművészet a gottwaldi koncepció jegyében milyen hatalmas alkotásokra képes. Mészéros Gyula. Egyébként Mihályfa község egységes földműves szövetkezetének dolgozói megérdemelték ezt a meg. tisztelő előadást, mert a tavaszi munkák idejében, való elvégzésével és a békearatásra való jó felkészültségükkel a járás legjobb falvai közé emelkedtek. A maguk tapasiz. taJatán megtanulták, hogy a pontos besBolgáltatáé neldk biztosít java. kat és előnyöket. A falu mindenegyes dolgozöjámak szívügye, hogy az elért jé eredményt még magasabbra fokozza. Havrán Ferencné, Csfcsénypatony. tor meg egyenesen az emeletmagas tisztítógépbe önti bele. A tisztítás után a gép mindjárt osztályozza is a borsót, mely a kis szállítókocsikba már 5 különböző osztály szerint ömlik bele. A kocsikból a mozgó válogatószalagra kerül, amelynek két old&lá szemrevaló fiatal lányok csoportja ül és fürge kezekkel válogatja ki a még bennmaeadt megrongálódott vagy túlérett szemeket, esetleg repcemagot vagy más hasonló, a borsóba nem illő dolgokat. A futószalagról vízzel szállítják a borsót az előfőaögépbe. Az előfőzés osztályt* szerint külíinbözö hőfok mellett történik. A nagyobb szemek magasabb, a kisebbek alacsonyabb hőfokot kívánnak. Tmiem kikerülve, kádrezervákban friss, tiszta hidegvízzel lehűtik a borsót majd az önműködő töltőgép grammnyi pontossággal betölti a konzervdotoozokba és egyúttal leönti sösvizzel i&. A töltőgéptől ugyancsak futószalagon kerülnek a dobozok az önműködő zárógéphez, amely szemkápráztató gyorsasággal lezárja a dobozokat. Két zárógép van. Egy önműködő és egy másik, amit egy fiatal mmnkásnő, Gerai Zsófia kezel, aki egyike az üzem legügyesebb élnumkásnöinek. A laikus azt hihetné, hogy a doboz lezárása után már kész is a konzerv és el lehet szállítani az üzletekbe, ahonnan a különféle konyhákra kerül. Aki ezt gondolja, téved, mert lezárás után a már konzervdobozba öltöztetett borsó a sterilizáló helyiségbe kerül, ahol bizony meleg van, tekintve, hogy a sterilizálás t6bb, mint 120 fokos hőség m ellett történik. Utána megint lehűtik a borsót és a raktárba szállítják, ahol 14 napos megfigyelésnek vetik alá. A hosszú próbaidő után szállítják csak a készáru raktárba. Magyarország kilenc millió lakosa közül 4500 lakik a keletmagyarországi Békés-vármegye Mezöberény nevü községben. A faluban három termelőszövetkezet működik s évről-évre jobb gazdasági eredményeket ér el. Ennek természetes velejárója, hogy a dolgozó parasztoknak nemcsak anyagi, hanem kultúráiig színvonala is jelentősen növekszik. Mindegyik termelőszövetkezetnek saját kultúrcsoportja van. A kultúresoportokat az 1950-ben épült és a helyi Tanács népművelési bizottságának irányítása alatt álló Kultúrotthon foglalja egységbe. A négy csoport összesen mintegy 250 tagot számlál: együtt és közösen 60 tagú énekkart, több mint 100 tagú népi táncosoportot, külön vonós és fúvós zenekart, színjátszó és bábját, szó csoportot tudnak összeállítani a A sterilizáló helyiség trópusi levegője után — járatlan lévén az üzem dolgaiban — véletlenül olyan helyiségbe toppantam be, ahol a homlokon gyöngyöző izzadságcseppek kis hiján zúzmarává fagytak. Téliesen felöltözött munkásnők dolgoztak itt, szaporán dobozokba rakva valami celofánba csomagolt, hangosan zörgő tárgyakat, amelyeket egy többméter hosszú gépből szedtek ki. A forró nyári levegőből télies környezetbe csöppenve, kissé fogvacogva néztem a csomagolásra kerülő dolgokat Nagyszemü, pirosan mosolygó cseresznyék voltak, de a mélyhütögépen keresztülhaladva, olyan keményre fagytak, hogy a foga biztosan beletörne annak, aki bele merne kóstolni. Fagyasztott cseresznyén kívül készítenek az üzemben cseresznyekonzervet is. Ehhez először plusz 2 fokra lehűtik a cseresznyét, utána fiatal, ugyancsak szemrevaló lányok kiválogatják, nagyság szerint osztályozzák és letépik a szárát A szép, nagy szemeket dobozokba rakják és leöntik cukorsziruppal. Ebből lesz az ízletes cseresznyekonzerv. A kisebb szemeket magozógépen kimagozzák, fagyasztják és mint félgyártmányt, hordókba konzerválva elteszik télire, amikor is finom cseresznyelekvárt főznek belőle. Kiemelkedő teljesítmények születnek az üzemben napról napra. Június folyamán a zöldborsón kívül, amelynek beérését a késői hidegek kissé akadályozták, valamennyi termelési ágban magasan túlteljesítették a tervet 124—125 százalékra. Reizínger Ilona a lezárógépnél, Svaicer Alojzia a mélyhűtőben járul hozzá kimagasló teljesítményével a terv túlteljesítéséhez. A cseresznye osztályozásánál a tegnapi nap folyamán termelő szövetkezetek fiataljai. A Kultúrotthon parasztfiatalj ai népdalgyűjtéssel, feledésbe merült régi népi táncok, pásztorjátékok felelevenítésével is foglalkoznak. 1951-ben például egyedül a Lenintermelőcsoport 65 régi magyar népdalt gyűjtött össze. A különböző művészeti ágak csoportjai minden szombaton és vasárnap műsoros estéket rendeznek a Kultúrotthonban, bejárják a környező tanyavilágot, a t távolabb eső állami gazdaságokat és kisebb községeket. A mezőberényi együttes az 1951 évi tavaszi országos kul túrversenyek során bekerült az ország harminchét legjobb kultúrosopoirtja kö zé és a fővárosban megtartott bemutató ünnepségeken mind szánpompás népviseletével, mind művészi teljesítményével rendkívüli sikert aratott. • Bobál Ilona és Lenke, valamint Batló Tekla 280 százalékot ért el. A férfiak közül Sipos Sándor csoportja az anyagrakodásnál mutat fel magas teljesítményeket. A szocialista verseny magasabb formája széles alapokon fejlődött ki az üzemben. A minőségi munkára is nagy súlyt fektetnék. Az üzem mindenegyes munkása felelős az általa elvégzett munkáért Az egyes műszakok között minőségi verseny folyik. A készárura minden csoport külön jelzést tesz és a laboratóriumban megtartott próbák alapján havonta kiértékelik a versenyt. Az elért eredmények alapján a legjobbakat minőségi prémiummal jutalmazzák. Ugyancsak jutalomban részesítik a mennyiségi verseny győzteseit is. A verseny a legszélesebb nyilvánosság előtt folyik s a műhelyekben naponta feltüntetik az elért teljesítményeket. Az újítók köre is jól működik az üzemben Somogyi Antal vezetésével. Jelenleg is több újítójavaslat van kipróbálás alatt. Az egyik a borsótisztítás vízűsztatással, aminek alkalmazásával 30 női munkaerőt letet megtakarítani. A másik az önműködő lezárógéphez egy adagoló elkészítése és több kisebb észszerüsítés, melyekkel nagy összegeket lehet megtakarítani. Az üzemi tömegszervezetek munkája azonban még mindig sok kívánnivalót hagy maga után. A szakszervezeti vezetőség és a szakaszbizalmiak még nem működnek úgy, ahogy szükséges lenne, bár az új vezetőség megválasztása óta valamennyire javult a helyzet. Az üzemi CsISzszervezet munkáját azonban elkeriilhetetUjnül fel kell frissítem. Az üzem munkásainak nagyrésze fiatal, környező falvakból idekerült munkásnökböi tevődik össze, akiknek öntudatos munkásokká való neveléséből a CsISzszervezetekiiek kell az élen járnia. Gál László. Minden fejlődésben lévő gyermek életében vannak bizonyos időszakok, amikor valamüyen külső vagy belső behatásra elkezd gondolkozni a jövőjéről és gyermeki fővel kiválasztja magának a legtetszetősebb életpályát, mely pályaválasztás azután hetenként, hónaponként szokott változni, a legtöbbször a már említett külső behatásokra. Amennyire emlékeim visszanyúlnak", elsöízben cukrásznak készültem. Ez még akkor volt, amikor az elemi iskolába kezdtem járni és szoros összefüggésben volt azzal a körülménnyel, hogy mint nagyon alacsony fizetésű pályamunkás gyermeke, az első köztársaság idején bizony nagyon ritka esetben kerülhettem közelebbi érintkezésbe a kirakatok ablakaiban közszemlére kitett ínycsiklandozó édességekkel, amelyeket az üveg oly megközelíthetetlenül elzárt előlem. Balga gyermeki képzeletemmel azt hittem, hogy a cukrászok mást sem csinálnak egész napon át csak a jobbnál-jobb cukorkákat fogyasztják. Később aztán, mikor kezdtem többre becsiilhi a különféle húsféleségeket és konzerveket keményen föltettem magamban, hogy az iskola padjait elhagyva, feltétlenül konzervgyárba megyek dolgozni. Hentesnek készülni lágyszivüségem miatt nem volt bátorságom, ismerve azt a rossz szokásomat hogy valahányszor egy csirke elkezdett rikácsolni az udvaron az anyám kezében lévő konyhakés ténykedése miatt én a legbelső szobába és bedugtam mind a két fülemet a számomra és a csirke számára rettentően kellemetlen aktus lefolyása alatt. A konzervgyári munkásnak való készülődésemet később erősen megingatta a Werne-regények olvasgatása közben támadt új ideám, a tengerészet, de a konzervgyárat mint másodlagos eshetőséget továbbra is fenntartottam, arra számítva, hogy A diószegi konzervgyárban ha esetleg nem sikerűi vitorláshajói a feljutnom és szakállas tengeri medvévé válnom, akkor mégis csak megmaradok a konzervgyár mellett. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy máa pályára kerülvén is vágyakoztam egyszer egy valóságos konzervgyárat meglátogatni, ahol a jól kihízott sertésekből különféle jó konzerveket készítenek. A napokban végre beteljesedett e régi vágyam, meglátogattam a diószegi konzervgyárat A hatalmas, szárnyas, kovácsolt vaskapun belépve, kis csalódásfélét éreztem mindjárt az első pillanatban. Kedélyesen röfögő sertéskondák helyett ugyanis zöldborsóval hatalmasan megrakott parasztszekereket láttam befelé igyekezni a kapun. Nem is egyet hanem töménytelenül sokat. Ebből a kezdetből mindjárt észrevettem, hogy itt alighanem másféle konzerveket gyártanak, mint amilyenre én számítottam. No, úe a jóféle gyümölcskonzerv sem megvetendő dolog, bár igaz, hogy nálam az előbbi után következik. Bent a tágas gyárudvaron teljesen a szövetkereti vagy állami birtok udvarához hasonló kép fogadott. Rengeteg kocsi cukorborsóval megrakva, békésen abrakolőlovak, serényen sürgölődő szövetkezeti tagok, akik gazdag termésüket rakják le a kocsikról. A két borsócséplőgép, melyet az üzem kiváló szakmunkásai maguk alakítottak át erre a célra, szakadatlan zúgással ontja magából a cukorborsó szemeket. A másik oldalon a kicsépelt szalmát rakják a szövetkezetesek az üres szekerekre. Silózás után kiváló takarmány válik a cukorborsó zöld szárából. Ügyes szállítóberendezés viszi a kicsépelt borsót a cséplőgépektől az 1 üzembe, egy örökösen mozgó eleváA diákok szocialista kultúrát visznek a faluba