Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-03 / 156. szám, csütörtök

4 U J SZ O 1952 július 6 M U IN K ASLEVELEZOIN K LR JAK A Szlatky-majori CslSz-csoport munkájáról Slatky-majoron május elején ala­kult meg a CslSz-csoport. A meg­alakításban nagy segítséget nyúj­tottak a komáromi CsISz járási tit- • kárságának dolgozói, Kovács, Bur­gel és Pavlovics elvtársak. Az ala­kuló gyűlésen az ifjúság megválasz­totta a vezetőséget, és ezzel meg­indult a CslSz-csoport munkája. Az állami gazdaságban eddig keveset törődtek a politikai és kulturális élet kifejlesztésével. Most ebbe is bizonyára váltó. ',s áll be, mivel a CslSz-csoport karöltve a gazdaság vezetőjével, hozzájárul az állami birtok munkájának megjavításához is. Az ifjúsági csoport tagjai a többi dolgozóval együtt vállalták, hogy a gazdaságban lévő fontos közlekedési utat járhatóvá teszik, mégpedig brigádmunkához. Felaján­lották azt is, hogy az aratás során a gazdaság mellett lévő 40 hektár búzatáblán összehordják a kévéket. Ezzel biztosítjuk az agrotechnikai terv véghezvitelét és a betakarí­tást. Az ifjúsági csoport komolyan foglalkozik a szocialista munkaver­seny kiszélesítésével. Szocialista munkaversenyre felhí­vást intéztünk az aranyosi igaz­gatóság ifjúsági csoportjaihoz. Mi vállaltuk az említett negyven hektár búzának kévékbe össze­hordását. Versenyezni fogunk ab­ban, hogy ki vállai többet, ki végzi el a vállalást rövid időn be­lül a legjobban, melyik CsISz­csoport ér el jobb eredményt a magelhullás leszorításában. Néhány szóval meg akarok em­lékezni a Slatky-majori fejőkről is, akik vállalásukat félliterrel túllép­ték. A legjobb fejőink közé tartoz­nak Kucsora Terézia, Mária, Rozá­lia, Halász Jolán, Németh Mária és Németh János. Sikerüket a szov­jet tapasztalatok elsajátításának köszönhetik és annak, hogy megér­tették pártunk és kormányunk ha­tározatait. Az ifjúsági csoport kiveszi ré­szét a kultúriielyiség berendezésé­vel kapcsolatos munkákból is. Ma , már a helyiséget nagyon szépen be­kend :::tük. van itt rádiónk, grammo­fonunk és dolgozóink szabad idejü­ket rtékes szórakozással töltik el itt. A birtokon kiváló eredménye­ket él tünk el a napokban a repce aratásban is. így Tóth István csoportja 184 százalékra teljesí­tette feladatát. A repcearatásná! a dolgozók 180—220 koronáig ke­restek naponta. Az aratási és eséplési munkákkal kapcsolatban a királynéréti dolgozók munka­versenyre hívták ki a Feketeház dolgozóit. , Tóth József, Slatky-major. Néhány szó gépállomásunk sajtószemléiről Üzemeinkben és falcainkban, fő­leg ott, ahol hiányos a felvilágosí­tó munka, vannak még dolgozók, akik nem eléggé öntudatosak. Ezért tartjuk nálunk a buzicai gépállo­máson ebédidő alatt a 10-perces saj­tószemlét, hogy a gépállomás vala­mennyi dolgozója munkája mellett politikailag fejlődjön. Az elvtársak a vita során tisztázzák az egyes kérdéseket, rámutatnak a mult nyo­mára és ezzel 'szemben a ma vív­mányaira. így például egy nemrég lezajlott vitában az egyik felszóla ló arról beszélt, hogy mit köszön­hetünk a munkásosztály győzelmé­nek, Csak kis dolgokat sorolt fel, azt például, hogy háromszori napi étkezésért csak 27.— koronát fizetünk és napon­ta 2—300 koronát is megkere­sünk, a munkahelyünkre autóbusz visz minket el, és ugyanakkor mindenütt hatalmas építkezések, üzemek, gyárak létesülnek, fal­vainkat villamosítják. A becsületesen dolgozó munkás nak meg van a rendes ellátása, ru­házata, lakásában rádió, rendes bú­tor. És mindez azért lehetséges, mivel hazánkat a szovjet hadsereg felszabadította, mivel dolgozó né­pünket a kommunista párt vezeti a szocializmus felé. Vannak még olyan reakciósok, akik a multat szeretnék vissza­hozni, de bizony az a sok mun­kás, aki a mult tőkés rendszerben mint munkanélküli nyomorgott, nem kéri vissza azt a régi „jó" világot, hanem a pokolba kívánja. Mi ma magunknak építjük az új világot és ennek tudatában min­den öntudatos dolgozónak teljes erőkifejtéssel kell dolgoznia. Enek tudatában teljesítette gépállomásunk a tavaszi munkák során 140 százalékra a tervét és ennek tudatában indulunk neki az aratási munkálatoknak is. Veres János, Buzica Naponta fejenként 2 tonna érccel többet termelünk ki Mi a rozsnyói vasércbányák üze­mének dolgozói felháborodással el­ítéljük a francia kormány terroris­ta intézkedéseit, amelyekkel a fran­cia munkásosztály szakszervezeti funkcionáriusainak, élenjáró ténye­zőinek letartóztatásával le akarja törni a dolgozók békemozgalmát. Követeljük, hogy bocsássák szaba­don Duelos és Stil elvtársakat és a többi békeharcost. Mi rozsnyói bányászok kötelez­zük magunkat, hogy még szilár­dabban fogunk harcolni a világ­békéért, konkréten azzal, hogy valamennyi vájár naponta két ton­nával több vasércet termel ki ab­ban a tudatban, hogy az érc min­den tonnája hatalmas csapást je­lent a halódó kapitalizmusra. Az ötéves terv negyedik évének fel­adatait 1952. december 10-ig telje­sítjük. Igyekezetünket napról nap. ra fokozni fogjuk, hogy így haté­konyan harcoljunk a világbéke megtartásáért a Szovjetunió olda­lán a világbéke nagy harcosának, Sztálin elvtársnak vezetésével. A rozsnyói bányák dolgozói. A hősi koreai nép megsegítéséért Mi, a leleszi állami birtok népi miliciájának tagjai kötelezettséget vállaltunk, hogy munkaidőnk után fejenként 5 brigádórát dolgozunk le és ennek értékét a hős koreai nép megsegítésére ajánljuk fel. A vál­lalt kötelezettséget 100 százalékra teljesítettük. Ezzel gazdaságunk munkáját is elősegítettük és ugyan­akkor segítséget nyujtunk a koreai szabadságharcosoknak is, a szenve. dő koreai népnek. Mi így felelünk a háborús gyújtogató Truman és társai minden aljas tettére. Varga Ferenc, Lelesz. Újra hazudott a reakció Ügy egy évvel ezelőtt azt híresz­telte a reakció a gyerekek között, hogy ne rakják le megtakarított koronáikat az iskolai takarékhelyre, mivel azt úgysem kapják többé vlsz­sza. Voltak aztáin gyerekek, akik szüleik hatása alatt be is dőltek en­nek a hírnek. Most azonban, amikor befejeződik az iskolai év, a. gyerekek hazahoz­zák a megtakarított koronákat, né­ha néhányszáz koronát és lehetősé­gük nyílik, hogy ezt a pénzt felhasz­nálják nyári üdülésükre. így dőlt össze megint a reakció egyik hazug­sága. Kocsis Gyula, Hronec Válaszol a nyitrai nemzeti biztosító? Ez év március 5-én írtam egy le­velet a nyitrai járási nemzeti bizto­sítónak, családi pótlék ügyében. A levélre választ nem kaptam. Már­cius 15-én újabb ajánlott levelet küldtem, de bizony erre sem kap­tam semilyen választ. Nem tartom helyesnek az illetékes hivatal eljá­rását, hogy a dolgozók leveleit nem válaszolja meg. Mi dolgozók elvár­juk, hogy akármiyen kérdésben is fordulunk hivatalainkhoz, azok bizo­nyos határidőn belül válaszoljanak levc'einkre. Néma Miklós, R é c a, szenei járás. Meddig várjunk a kijelentő-lapra? Nemrégiben Novákyból brigádra mentünk Mlynkyre, az ottani vas­kőbányába. A brigádidő letelt, de Mlynkyböl mai napig nem tudtuk megkapni a kijelentőt. Amikor szor­galmaztuk, azt mondták nekünk, hogy majd postán elküldik, azóta már levelet is küldtünk és a nováky helyi Nemzeti Bizottság elnöke is írt, azonban még választ sem kap­tunk. Három dolgozóról van itt szó, Javorek Ferencről, Viskolc Rudolf­ról és Kluz Jánosról. Kérjük az ille tékes népigazgatási szerveket Mlyn­kvben, hogy ezt az ügyet rövid időn belül intézzék el. Javorek f'ereiit!. Nováky. Iskoláink tanulói uj fajta kirándulásokra járnak — Nem tudtunk volna elképzelni szebb kirándulást, — mondják a po­zsonyi pedagógiai gimnázium tanulói, akik néhány nappal ezelőtt térték haza 'J napos újformájú kirándulásukról. Miért mondjuk hogy újformájú? Azért, mert az ezévi kirándulások lényegesen különböznek az előbbiektől. A pedagógia gimnázium tanuló if­júsága többre és másra vágyott Lát­ni ak::rt. Látni akarták dolgozó népünk vívmányait, alkotásait, gyárainkat, üzemeinket, városainkat, iskoláinkat és bányáinkat, egyszóval épülő hazán­kat Jóelőre mindenki térképel vett ma­gának, meg azután jegyzetfüzetet, a tankönyvekben mindenki átnézte az útbaeső városok nevezetességeivel kap­csolatos részeket s'.b — Pozsonyból hétfőn reggel indul­tunk. Az első állomásunk Gottwaldovo volt. Közben láttuk a gbeli környéki olajkutakat, és a nagy állami birtoko­kat. Gottwaldovr, < >?yon tetszett va­lamennyiünknek Sok a park, sok a vi­rág A város lakói boldog mosolygós ,arcúak. Aznap Vsetinben aludtunk, majd kedden Olomoucon keresztül fira dec Královéba mentünk. Útközben nagy szerű építkezéseket láttunk. A városban megtekintettük a testvér pedagógiai gimnáziumot. A cseh tanulók igen ked­ves baráti fogadtatásban részesítettek minket. Kicseréltük egymással tapasz­talatainkat. utána pedig megtekintet­tük a várost. w ütünk harmadik napján a Krkono­seba érkeztünk el, majd innét Liberec­be menüink. Liberec nagy gyárváros. Itt is a pedagógiai gimnázium inter­nátusábon szállásoltuk el minket. Este isme •") estet rendeztünk, amelyen kulhr zámohkal léptünk fel. Megte­kintettünk i.tt egy érdekes kiállítást is. A következő nap a Teplice—Most-i vidéken haladtunk kérésziül Oi/ár gyár mellett. Több helyen megálltunk. Szabadi és Janda elviársak mindent megmagyaráztak nekünk Estére Kar- tové Varyba értünk. Ma itt legjobb dolgozóink üdülnek, ütünk ötödik nap­ján Marianské Lázneba érkeztünk, amely gyönyörű fenyőerdő között fek­szik. Megnéztük a világhírű meleg gyógyforrást. A hatodik nap Plzenen keresztül Prágába érkeztünk. Itt két napig tartózkodtunk Megnéztük a nem­zeti múzeumot, a várat, a hadászati múzeumot, az állatkertet és több más nevezetességet. Este közösen elmen­tünk a nemzeti színházba, ahol Sme­lana: .',Eladott menyasszony" c. ope­ráját tekintettük meg. Prágában 'öbb ipartelepet is megnéztünk Nagyon sok élményünk volt ezalatt a két nap alatt hazánk fővárosában. Ütünk utolsó napján Brno volt a műsoron. Itt is sok nevézetes dolgot megnéztük és ellátogattunk a Bmo­tól 30 km-re fekvő tnacochai cseppkő­barlangba is. ígérjük, hogy amit láttunk, tanul­'unk. és tapasztaltunk kirándulásunk folyamán, tovább adjuk többi társunk­nak. Kardos István, Pozsony. Ol vasom n írálľiak Amikor nehézségbe ütközik az állampolgársági bizonyítvány megszerzése Jelenleg katonai tényleges szolgá­latomat teljesítem. Már több ízben fordultam feljebbvalóim támogatásá­val a politikai osztályon keresztül a párkányi járási nemzeti bizottság­hoz, hogy intézzék el állampolgársá­gi bizonyítványom kiadását. A pár­kányi járási nemzeti bizottság címé­re már sok kérvényt küldtem. A mai napig semmiféle eredményt nem értem el, sőt még válaszra sem méltattak. Szerintem a járási nem­zeti bizottságnak, amely népi szerv, nem így kell teljesítenie kötelessé­geit a dolgozókkal szemben. Ha va­lami iratot esetleg nem mellékelteni a kérvényeimhez, akkor erről értesí­tenie kellett volna engem, de minden esetben kötelességük volna a kérvé­nyezőket kiértesíteni, hogy ügyükben milyen lépéseket tettek. Cseletka Ferenc, őrvezető. A bodrogszerdahelyi vasútállomáson későn nyitják a jegypénztárt Június 12-én 16 tanulómmal kirán­dulásról igyekeztem haza. A gyerme­kekkel a bodrogszerdahelyi vasútál­lomásról Bielbe utaztunk. Egy órával a vonat érkezése előtt jegyet mentem váltani a pénztar­ba, de a pénztár bizony csak né­hány perccel a vonat érkezése előtt nyitott. így nem kaptám a tanulók számára jegyet és kénytelen voltam velük jegy nélkül felszállni. Természetes, hogy a vonat jegykeze­lője a törvényes utasítás alapján felszólított, fizessek le 320 koro­na büntetést. Ezt az összeget a bieli állomásfőnök­ségen ki is fizettem. Véleményem szerint helytelen eljárás az, ha a vasútállomás pénztára csak néhány perccel az indulás előtt nyit ki, így a dolgozók nem válthatnak jegye­ket és kénytelenek büntetést fizet­ni, amely az adott esetben nem cse­kély összeget tett ki. Erre szeretném felhívni az illeté­kes vasúti szervek figyelmét. Girinyi Zoltán, tanító, Bacska. Számoljunk le véglegesen a kivételezéssel! Június 14-én egész heti éjjeli mun­ka után feleségemmel a Zólyom mel­letti Kovácsová-fürdöt látogattam meg. 11.21-kor érkeztem ide. Meg­kértem a fürdő alkalmazottját, Pohán­kát, hogy tegye lehetővé számomra a fürdést, mivel a 13 órakor induló vonattal szeretnék hazatérni. Ő azonban figyelmeztetett arra, hogy nem érkezett még el a fürdő meg­nyitásának ideje. Tehát vártam és az utánam érkező dolgozók ís vártak, amíg beenged­nek minket. Ugyanakkor azonban érkezett egy öttagú csoport és Po­hanka, valamint a fürdő másiK al­kalmazottja, Klesniak ezeknek megengedte, hogy a nyitási óra előtt megfürödhessenek. Ez az eljárás teljesen helytelen, mivel a mi rendszerünkben már nem létezik semilyen protekciózás és an­nak minden kísérletét el kell ítél­nünk. Kérem, a fürdő igazgatósága foglalkozzon ezzel a. kérdéssel. Berky Ernő, Galsa. Építsd a hazát — magdnak építed Mi, a népi demokratikus hadsereg katonái nagy figyelemmel kísérjük hazánk fejlődését, az ötéves terv tel­jesítésében elért sikereket. Nem is­merünk oly akadályt, amely meg tud­ná állítani a szocializmus fejlődését hazánkban. Tudjuk, hogy hazánkat a munkásosztály, a dolgozók képvi­selik s nem a nagytőkések, a kizsák­mányolók. Tudjuk azt, hogy hazán­kat magunknak építjük. Azok szá­mára építjük, akik öntudatosan, szi­lárd elhatározással tekintenek a jö­vőbe. Kié lesz a szocializmus gyü­mölcse? Természetes, hogy a miénk, a dolgozóké. És ennek tudatában dolgozunk jia.zánk kiépítéséért, a szo­cializmus eléréséért. És ezért va­gyunk mi, a néphadsereg tagjai ha­zánk biztos őrei, ezért vagyunk min­denkor készek otthonunk, hazánk megvédésére. Családjaink, a dolgozó nép biztonságát védjük. És megvéd­jük azt bármily körülmények közt. l'ósa Móric, tizedes. Az Uj Szó elintézte Nemrégiben levelet kaptunk Vigh Mihálytól, az érsekújvári közlekedési kombinát üzemi pártszervezetének elnökétől. A levélíró kifogásolta azt, hogy az üzem tervezője és anyagbe­szerzője nem végzi feladatát rende­sen. A dolgozók már többször kér­ték, hogy váltsák le, azonban a kér­désben nem történt intézkedés. A levél alapján vizsgálatot indí­tottunk és a napokban választ kap­tunk a nyitrai kerületi nemzeti bi­zottságtól, amely értesített minket, hogy Vigh elvtárs kritikája megfe­lel a valóságnak, azonban a kérdéses alkalmazott eltávolítása az üzem ve­zetőségétől és az üzemi szervezettől függ. És ez nem tartozik a járási nemzeti bizottság hatáskörébe. Az üzem vezetője, Nagy elvtárs a ki­vizsgálás során hangsúlyozta, hogy az anyagbeszerző alkalmazottat be­látható iidőn belül eltávolítják helyé­ről, mivel az említetteken kívül te­kintetbe vették ténykedését a volt üzemvezető idejében, akit machiná­cióiért le is tartóztattak. Csókás Miklós barti lakos nemré­giben levelet küldött szerkesztősé­günkbe, amelyben bírálta a helyi nemzeti bizottságot, hogy nem adta ki neki a májusi cukorjegyét, annak ellenére, hogy a beszolgáltatási kö­telezettségeit teljesítette. Az ügyet kivizsgáltuk és a napokban választ kaptunk a barti helyi nemzeti bi­zottságtól, amelyben értesítenek minket, hogy Csókás Miklós május­ban azért nem kapta meg a cukor­jegyét, mivel a földműves raktárszö­vetkezet párkányi dolgozói nem je­lölték be neki a beszolgáltatott 450 kg marhahúst. Ez az eset annál is inkább rossz fényt vet a párkányi raktárszövetkezet dolgozóira, mivel hasonló eset történt 30 más munkás­családdal kapcsolatban is. Csak hosszabb vizsgálat után állapították meg a hibát és a cukorjegyeket jú­niusra már kiadták. A felelőtlen el­járás azonban egyrészt az érintette­ket felháborította, éspedig jogosan, másrészt' pedig az említett 30 csa­lád kárt szenvedett, mivel májusban nem kapták meg a cukorjegyeket. Ebből az esetből a párkányi raktár­szövetkezetnek feltétlenül tanulnia kell. Több dolgozó intézett hozzánk kri­tikai levelet, amelyben felhozták azt, hogy a Feledről Péterfalvára vezető úton lévő sorompót annak kezelője gyakran rendkívül hosszú ideig tart­ja zárva. Az ügyet kivizsgáltuk, azonban megállapítást nyert az, hogý az adott esetben a sorompó kezelője becsületesen végezte kötelességét. Azonban ennél a sorompónál már többször megtörtént az, hogy isme­retlen tettesek a lezárt sorompóru­dat a vasvilla alá helyezik, úgyhogy a sorompőkezelö nem tudja azután a sorompót kinyitni. Dolgozóink kö­telessége, -hogy az ilyen tetteseket megfigyelve, azonnal jelentsék őket az illetékes helyeken, hogy elnyerjék büntetésüket.

Next

/
Thumbnails
Contents