Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-29 / 178. szám, kedd

4 U J SZO 1952 július 27. így született a kommunizmus első nagy építkezése 1950 deeenjber — 1952 május: tizenhét hónap hősi küzdelme a tervtől a Volga—Don találkozásáig Dicsőség Sztálin népe neked A szovjet földön zeng a dal, szellő röpíti, nád susogja, erről zsong árnyas erdők dombja: a népünk győzelmet arat a föld felett s a föld alatt. Ť Bányász, tudós és pionír í szívében lángra gyúl a hír: f | találkozott a Don és a Volga, | t a két hömpölygő, dús folyam | szerelmesen eggyé omolva | viszi hátán, ringó habon I a karcsú hajótesteket, huncut hulláma hempereg ' | már Volga—Don áldott vizének I f f és egyre száll a győztes ének: t Dics.őség Sztálin népe neked! £ í Gály Olga. I i i Az egyiptomi király lemondott és elhagyta az országot 1950. december A Szovjetunió . minisztertanácsa Sztálin elvtárs kezdeményezésére rendeletet hozott „a Volga—Don hajózható csatorna megépítéséről". Az eredeti teiveken arról van szó, hogy a csatorna megépítéséhez hat év szükséges, szeptemberben a tudósok már azt vitatták, hogy négy év nem lenne-e túlságosan nagy határidő; a decemberi rendelet pedig még tovább megy és leszögezi: „A Volga—Don-csatorna megépítésének határidejét két évvel meg kell rövidíteni, a csatornát és a cimljanszki vizierőmüközpontot az áramfejlesztővel együtt 1952 tavaszán üzembe kell helyezni". így lett az eredeti hat évből 17 hónap, hiszen az évek hónapokká zsugorodnak a kommunizmus szédületes gyorsasággal épülő országában. A rendelet néhány idézete és kiragadott adata érzékelteti a sztálini természetátalakító munkák gigászi nagyságát, noha a Volga—Doncsatorna méretei még eltörpülnek az épülő amudarjai és ritiszi testvérei mellett: „A csatorna neiii helyi, hanem országos jelentőségű feladata, célja a Szovjetunió európai részéhez tartozó összes tengerek egyesítése egységes víziközlekedési rendszerbe." Mit jelent ez? Százegy kilométer hosszú csatornát. 12.6 milliárd köbméter térfogatú szabályozható víztárolót, az öt tengert egybekötő, Moszkvát világkikötővé fejlesztő víziországutat. „Nem helyi, hanem országos jelentőségű feladata" — az uráli, leningrádi, arhangelszki szovjetemberek a maguk ügyének tekintették a csatorna építését, a nagy szovjetország legtávolabbi részeiből is ezrek tódultak az építkezéshez, üzemek versenyeztek egymással azért a kitüntetésért, hogy a Volga—Don építői számára gépeket és felszereléseket szállíthassanak. A szovjetemberek népvándorlásszerüen özönlöttek Kalácsba és Krausznoarmejszkba, a természetformálő, embernevelő kommunizmus iskolájába. 1951. február Sűrű köd száll, páncélkeménységüvé fagyott a föld, robbantások sorozata rázkódtatja meg a levegőt, a meglazult talajra éhesen törnek rá a gépóriások. Krasznoarmejszknál, a csatorna volgai bejáratánál új gépcsodák tűnnek fel, hírük eljut a doni Kalacshoz. A betonszivattyú naponta 300 köbméter betonfalat rak le, hatalmas étvágyát külön betongyár elégíti ki. A gyárat a műszertáblák mellett állva, összesen hat ember tartja üzemben! Még álig fúrta a gépcsoda a fejét a homokba, amikor a százkilométeres útszakaszon már lakótelepek sora nő ki a földből. Villany, telefon, rádió, kultúrház, mozi. A Prav da száguldó riportere megkérdezi az egyik új falu lakóját: — Milyen lakótelep ez? — Ez a mi lakótelepünk, nincs még neve. Ha majd befejezzük a csatornát, kitalálunk valamit. Most alig van időnk arra, hogy ilyesmivel foglalkozzunk. 1951. szeptember Kalacs, a csatorna doni bejárata. Agyagos szakadékok, cserjések megül villognak az építők lakóházai. Most épült fel a 13. számú első zsilip, a Don vizét bevezetik az első szakaszba. A folyó és a csatorna által alkotott szögben ösvilági állatokhoz hasonló az iszapszivattyú csővezetéké.. :k állványa. A forgólapát zajtalanul vibrál a föld alatt, először fekete repedés mutatkozik, majd hatalmas dübörgéssel omlik le a partmenti szegély. A csövek felszívják a homoktömeget és 800 méterrel odább a csatorna új partjára dobják a vízzel kevert anyagot. Az iszapszivattyú makacs szívóssággal lendül neki újra a földnek, óráról órára elörefurakodik az általa vájt csatomamed :rben. Kalacs és Novoszolenovszk között épül az emberformálta Cimljanszki tenger, ilyenre nem volt még példa az emberiség történetében. — Száznyolcvan kilométer hosszú, harminc kilométer széles. A készülő tenger fenekén teherautók szállítják el a vidéket. Kolhozok, gép- és, traktorállomások, iskolák, gyümölcsösök kelnek útra, Nyiznye-Csirszkája faluból lánctalpas traktorok húzzák magukkal a napközi otthont. 1951 október Krasznoarmejszknél épül a csa torna volgai bejárata. Magas földlialmok jelzik a viziút nyomvonalát, portáldaruk gémei merednek az égnek, épülnek a zsilipek, a Volga szintjénél 88 méterrel magasabb vízválasztóhoz vezető óriáslépcsö fokai. Hatvanöt méter magas talapzatra emelik Sztálin óriási bronzszobrát. A szobrot körülölelő kert széles lépcsői a folyóig ereszkednek le, a teherautókon felszállított szilfák, topolyafák és juharfák már gyökeret Vertek a csatorna mentén. Elkészült már két zsilip, 180 tonnás acélkapuk gombnyomásra zajtalanul tárulnak ki. Ezen a harci szakaszon hetenként több mint egymillió köbmétert mozgatnak meg, csaknem 30.000 köbméter betont építenek be a betonszivattyúk. A vízválasztónál ekszkavátorok, szkréperek, bulldózerek, csatornaoldal felegyengetök ármádiája zúg, dübörög, zakatol éjjel-nappal. A lépegető ekszkaváterok és- a kis „lépegetök" egy másik munkaszakaszról 25 kilométert gyalogoltak ide, puttonyuk egyszerre 14 köbméter földet markol ki és azt több mint százméteres távolságra szórja. 1951 december Cimljanszknál elkészült a 13 kilométeres földgát, a vasbeton bukógát, beszerelték a Néva partjáról szállított óriásturbinákat az erőműbe. Az 1951. évi munka teljes győzelemmel végződött, az építkezési főhadiszállásokra óránként futnak be a munkásversenyeredmények, a volga—donosok napilapja, a telefon és a rádió mindenkivel tudatja, hogy Torocskin brigádja — ök a „tengerépítők" — az élre tört, a csúcsteljesítménynek tekintett 600 köbméter földkiemelést félköbméteres markolóival 700 köbméterre növelte. A :rasznoarmejszkiak egymásra néznek: nem tűrhetjük, hogy a Don várjon a Volgára, középúton kell találkoznunk! Most már mint a filmkockák, úgy peregnek az események. Néhány jelentés: 1952 január Jön a tenger! Az emberfonnálta cimljanszki tenger „medréből" kivágják a hajózást gátló utolsó facsoportokat, a révkalauzok autóval járják be a terepet, tanulmányozzák a hajózási viszonyokat, hogy biztosan kormányozhassák majd gőzöseiket a víz tükrén. Február—március Felbúgnak a karpovkai szivatytyúállomás gépei, a víztárolóba zúdulnak a Don hullámai. A Don vize már eléri a vízválasztót — 44 méterrel magasabb a folyó szintjénél — tajtékozva duzzad egyre magasabra, hogy végigzűdulhasson a volgamenti lejtőn. Május 27. Az utolsó napok a legszebbek, most folyik leglázasabban a munka, az építők szabad idejükben a csatorna betonfalaihoz tódulnak, hogy lássák munkájuk gyümölcsének beérését. A Don már eléri a 7. zsilip felső kapuit, május 30-án a 6. zsilipet, irama óráról órára gyorsul. A 3.' zsilipnél 31-én hajnalban, szemerkélő esőben ezrek pillantják meg a Don ezüstös fejét, már csak másfél kilométerre van. Kinyi tni a zárakat! A folyó hatalmas robajjal zúdul a betonkamrába. Mire a 2. zsiliphez ér, véget ér a meleg, tavaszi eső, felsüt a nap. Május 31 1, és 2. zsilip között 1300 méter a távolság. A Volga és a Don 20 másodperc alatt száguldják be a 650 métert. Az építők izgatottan figyelik órájukat. Hurrá kiáltások reszkettetik meg a levegőt, amikor a két folyó moszkvai időszámítás szerint 1 óra 55 perckor összecsap a félúton. Tajtékozik, örvénylik a víz, sárgás Don-habok ölelkeznek a kékes Volga hullámokkal, már nincs külön Volga és Don, ezek már a Volga—Don-csatorna hullámai. Meg. békülten összefonódnak, magasra tornyozódik a víz a betonfalak között. Végighajózunk a világ legszebb csatornáján A Volga—Don-csatorna igazi képe csak most bontakozik ki, már nem a munka, hanem a kész alkotás csodáját látjuk, Langyos szellők szállnak a Malo-Szarpinszki sziget felől és a Volgakanyarból előbukkan a hófehér utasszállító hajó. A zsilip a hófehér hajót a csatorna szintjére emeli. Feltűnik a Volga —Don partvidék egyik legfestőibb helye, a vadonatúj lakótelepek időről időre eltűnnek az aszfaltozott rak. parton ültetett fák zöldjeben. Kilenc zsilip vezet fel a vízválasztóra, a hajó ezután különös szakadék ba kerül, egyre magasabbra szökik a kővel burkolt, zöld part. A gőzös a sztyeppe tengeréből végül szinte a föld fölé emelkedik, a Berezlavszki víztároló hullámait hasítva feltárul az utasok előtt a széles erdösávokkal megzabolázott végtelen síkság. A hajó a védőgátakat elhagyva a cimljanszki tenger hullámaira siklik. A tengeren át ér a hajó a legutolsó 15. zsiliphez. Magas tornyok csúcsán szoborcsoportok állnak: vadul vágtató kozákok szilaj paripáikon, a doni kozákok, a Sztyenka Rázinok emlékére. Így jut el a gőzös Rosztovba! Június 6_án elkészült a Volga— Don-csatornával együtt épülő cimljanszki vízierömüközpont, az évi 22 milliárd kilowattóra villanyenergiát szolgáltató új óriási erömühálózat egyik fontos része. A volgai vízgazdálkodási rendszer „szivének" építésénél 80 millió köbméter földet moz. gattak meg, a beépített armatúravasak egymás mellé rakva 14.500 kilométer hosszan húzódnának el. Az erőmüközpont felépítéséhez 338.000 vagon építőanyagra és felszerelésre volt szükség! A Szovjetunió minisztertanácsának 1950. decemberi határozata itt is élő valósággá vált. Az óriási földgyalúk, iszapszivaty. tyúk. szkréperek. lépegető ekszkavátorok nyomtalanra eltűntek, semmi sem mutat a földet százkilométeres hosszúságban végighasító gigászi munka homokhegyeire és völgyeire. Elvándoroltak a Türkmén-főcsatornához, a krimi csatornához,.a kommunizmus új hatalmas építkezései, hez. A szovjet emberek már maguk mögött hagyták a Volga—Don-csatornát, újabb hőstettekre készülnek, hogy a tengerek támasztásával, jegyek lebontásával, a föld képének teljes' átformálásával soha nem látott bőséget és szép életet teremtsenek a béke birodalmában. Makai György. Mint jelentik, Nagib pasa tábornok, a katonai puccs vezetője erös katonai egységeket vezényelt Alexandriába, a király nyári tartózkodási helyére. Nagib pasa egységei körülzárták a királyi palotát, meg; szakították a telefonösszeköttetést a külvilág és a palota között. A londoni rádió híre szerint a király testőrsége és Nagib csapatai között összetűzések voltak. Az ,.AFP", a kairói rádióra hivatkozva közli, hogy az alexandriai királyi palota körülzárása után Nagib tábornok ultimátumot intézett Faruk királyhoz, hogy azonnal mondjon le és hat órán belül hagyja el az országot. Az ultimátum átadását megelőzően Nagib pasa Ali Maher miniszterelnökkel tárgyalt. Az „AFP" egy másik híre szerint csak a kairói rádióra hivatkozva jelenti, hogy Faruk király Nagib pasa felszólítására lemondott és néhányhónapos fiára, Ahmed Fuad hercegre hagyta a trónt. A király o~yipto-mi időszámítás szerint este hat órakor elhagytál Egyiptomot. Ezt megelőzően letartóztatták Faruk király közvetlen környezetének több tagját. Korábban a „Reuter" jelentette, hogy a királyi udvartartás több tagja és tisztviselője — köztük Elia Andraosz pasa nagyiparos, a király gazdasági tanácsadója, Helmi Husszain Bej, a király rendelkezésére álló jachtok parancsnoka, Jusszuf Rasad Bej ezredes, a király orvosa, Mohammed HaszA hat nagy amerikai acél társaság és az amerikai acélipari munkások szakszervezete között megállapodás jött létre. A megállapodás feltételeit még nem tették hivatalosan közzé. Jól értesült körökre hivatkozó sajtójelentések szerint azonban Murray, az acélipari munkások szakszervezetének elnöke és az acéltársaságok képviselői némileg módosított formában megegyeznek abban a kérdésben, hogy-csak a szakszervezet tagjait veszik fel munkára. Megegyezés jött létre arra vonatkozóan is, hogy 16 centtel emelik az órabért és 5 centtel a szán, a király személyi titkára, Pulii Bej, az udvartartás különleges ügyekkel megbízott tisztviselője — lemondtak. A párizsi rádió kairói jelentése szerint a király környezetének lemondott tagjait letartóztat, ták. Az „AFP" egy másik híre szerint Caffery, az Egyesült Államok kairói nagykövete szombaton reggel megbeszélést folytatott Ali Maher pasa miniszterelnökkel. A tárgyalás után az amerikai nagykövet az új

: ságíi'óknak kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetet vitatták meg. Ugyanakkor Nagib pasa az amerikai nagykövetség első titkárát fogadta. A tárgyalás során az amerikai nagykövetség első titkára üzenetet adott át a puccs vezetőjének. Az „A1 Visri" diplomáciai tudósítója arról ír, hogy több brit felelős személy ígéretet tett, hogy a brit csapatok nem avatkoznak be az egyiptomi belügyekbe, bármi történik is az egyiptomiak között. Az „A1 Balagh" című vafdista lap jelenti, hogy Caffery, az Amerikai Egyesült Államok kairói nagykövete állítólag táviratott kapott Achesontól, aki megígérte, hogy „az USA kormánya a jelenlegi egyiptomi fejleményeket belügyeknek tekinti." Az „A1 Aghbar" című lap londoni tudósítója jelenti, hogy az angol minisztertanács rendkívüli ülést tartott a legutóbbi egyiptomi fejlemények megvitatására. I bérhez nem tartozó más munkadíjakat. (Eredetileg 26 centes óra-bér emelést követeltek.) A Reuter iroda megállapítja, hogy „az amerikai történelem leghosszabb és legköltségesebb acélipari sztrájkja 54 napon át megbénította Amerika gazdasági életét és még legalább 4—5 napig eltart, amíg felfűtik a kohókat, amelyek június 2. óta nem működték." Az acélipari sztrájk washingtoni becslés szerint négymilliárd dollár veszteséget okozott az acélipari társaságoknak. A nemzetgazdasági terv teljesítése az NDK-ban az 1952-es év második negyedében A Német' Demokratikus Köztársaság központi statisztikai hivatalának állami tervbizottsága jelentést tett közzé az NDK nemzetgazdasági tervének második negyedévi teljesítéséről. A jelentés azt mondja, hogy az ipari termelés tervét 1952 második negyedében az NDK-ban 101.1 százalékra teljesítették. Az 1951-es év második negyedével szentben az ipari termelés terjedelme 13 százalékkal növekedett. Az államosított szektor ipari vállalataiban a munkatermelékenység a második negyedévben az 1951-es év megfelelő időszakával szemben 12 százalékakai emelkedett. Az iparban foglalkoztatott munkások száma összesen 5.7 százalékkal és az államosított szektor iparában 7.4 százalékkal emelkedett. A tavaszi mezei munkákat mind az állami birtokokon, mind a parasztgazdaságokban sikeresen végezték el és jő tennés várható. A jelentés továbbá megállapítja, hogy a köztársaság traktorállomásainak traktorállománya tovább bővült és emelkedett a mezőgazdasági gépek száma is. A külkereskedelmi forgalom az NDK-ban az 1952-es év második negyedévében az 1951-es év ugyanezen időszakával szemben 24 százalékkal emelkedett. A köztársaság nemzetgazdaságának beruházásai összesen 35 százalékkal emelkedtek. Megállapodás jött létre az amerikai acéltársaságok és az acélipari munkások szakszervezetei között