Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-27 / 177. szám, vasárnap

2 U J SZO 1952 július 27. A Vág — a megbilincselt folyo Valamikor a Vág folyót csavargó folyónak nevezték. Még abban az időben, amikor a rómaiak uralkodtak országunkban. Később a Vág rablóvá lett, amely magával ragadott mindent Trencséntől Beckóig. Hatalmas területeket hódított meg, nem tudott vele megbirkózni Csák Máté sem. Még nemrégiben is nehezen birkóztak meg megsemmisítő erejével. Ne

m tudták felhasználni építömun. kára. 1813-ban Palacky Trencsénen keresztül a pozsonyi líceumba tartott. A fiatal diákot barátja, Bakos fogadta be éjszakára. Ha Palacky nem fogadta volna el ezt a meghívást, hane

m az akkori terncséni szállodában szállt volna meg, ez az éjszaka végzetes lett volna számára. Az áradás elsöpörte helyéről a vendéglőt. Az állandó károkat és a vízokozta szerencsétlenségeket sehogysem tudták megakadályozni. Tény az, hogy 1871-ben már hoztak olyan törvényt, amely kötelezővé tette a Vág szabályozását s az első köztársaság kormánya is kiadott ilyen rendelkezést. Azonban e különféle rendeletek ellenére a Vág szabályozása mindig csak terv maradt. Az 1919-es 438-as számú törvény, amely a Vágón létesítendő vízierőműröl rendelkezik, szintén csak rendelkezés maradt. Csak a dolgozó nép győzelme hazánkban tette lehetővé a Vág ténylege

s szabályozását. A terveket kidolgozták és teljesítették, hogy megvalósulhasson Lenin jelszava; ..Kommunizmus egyenlő villamosítás plusz szovjet hatalom". A dolgozók zseniális tanítója ezzel azt akarta kifejezni, milyen hatalmas energia rejtőzik a folyókban és ho. gyan meg tudná ezt könyíteni az ember munkáját. Ha mi is el akarjuk érni a szebb nolnapot, ha azt akarjuk, hogy 39 új üzem és 50 új részleg, amelyeket még ebben az évben be akarunk fejezni, valóban befejeződjön, akkor mindenekelőtt hatalmas mennyiségű villanyenergiára van szükségünk. De erre a villanyáramra iskoláinknak. lakásainknak, kórházainknak is igen nagy szűkségünk van. Ezért építünk hatalmas vízierőműveket Árvától végig az egész Vágón, melynek folyása ideálisan alkalmas vízienergia fejlesztésére. A vízierő felhasználása nemcsak a Vág környék lakóinak hoz gazdag terméslehetőséget, hanem Szlovákia összes dolgozóinak javát szolgálja. A fő energiaforrás Szlovákia területén a vízienergia, amely körülbelül tíz milliárd kilowatt elektromos áramot jelentene évente. A Vág körülbelül négy milliárd kilowatt villanyeinergiát nyújthat. Ha egy kilo. watt elektromos áram helyett egy kilogramm szenet számítunk, akkor négy milliárd tonna szenet takarítunk meg, amelyet mág célokra tudunk felhasználni, mint például a vegyiiparban, vagy a gyógyszeriparban. A Vág árterülete 11.600 négyzetkilométer, vagyis Szlovákia negyedrésze, hosszúsága 43« kilométer. A Vág erős folyású és vízben gazdag, éppen ezért vízierőművek számára különösen alkalmas. Az első lépés volt az árvái duzzasztógát, ahol villanyfejlesztő telepet is terveznek. A második duzzasztógát Krpelian környékén lesz, hogy felhasználják az Árva és a Vág folyók energiáját. Púchov felett újabb duzzasztógá. tat építenek „Ifjúsági Duzzasztógát" néven, amely éppen az ifjúság energiáját tükrözi vissza, mivel a fiatalság vállalta feladatául, hogy a legrövidebb időn belül befejezi a munkálatokat. Trencsén alatt folynak a nagy zsilipépítkezések. Ezek vannak hivatva a vízesés szabályozására. Az utóbbi időben minden erővel arra törekednek, hogy minél előbb befejezzék a kitűzött feladatokat. Ezen az építkezésen találkoztak a Hidrostav nemzeti vállalat legjobb dolgozói. A legjobb komplexbrigád Matejovics Lukácsé, aki csoportjával a napi feladatok 300 százalékon felül teljesíti. Máju

s elseje tiszteletére Matejovics elhatározta, hogy munkáján kívül a többi munkacsoportokat oktatni fogja, hogy azok is magas teljesítmé nyeket érjenek el. Csaknem befejezés előtt áll a kosztolányi vízierőmű építése. A Hidrostav építői é3 a CSKD szerelői, valamint az Elektrostav munkásai a májusi kötelezettségek keretében magasan teljesítették feladataikat. Siroky elvtárs születésnapjára két hónapi élmunkát vezettek be, 1952. V. 12-töl VII. l-ig. A kötelezettségvállalások mintegy 3200 munkaóra megtakarítást jelentenek. A szocia lista versenybe az építkezés dolgozóinak mintegy 60 százaléka kaucsolódott be, de május l-re már 80 százalékra szgkött fel ez a szám. Vágujhely! Ezt a villanyerőm ű építkezést, ahol már a gépi berendezéseket szereli, naponta bámulják az erre utazók. Az építkezés 1952 első negyedévében a tervet 122 százalékra teljesítették, bár a tavaszi áradások, az abszencia és a februáp hóviharok az első hónapok munkáját hátráltatták. Ezen az építkezésen új munkamódszereket vezettek be, amelyek lehetővé tették az előirányzott határidők megrövidítését. A második negyedévben azon ban még nagyobb erőfeszítésre lesz szükség, mert, a feladatok is csaknem 100 százalékosan megnőttek. Dubnicska, Homola, Kollár, Hanácsek betonos csoportjai, Ország és Vazován ács csoportjai mintaképei a többieknek. Azonban a' feladatok teljesítése szükségessé teszfi újalbb munkaerők bekapcsolását. Amint a dolgozók is mondják, jó volna a jövő télre befejezni a kosztolányi erőmű építéseit. A Horne.stredai Hidrocentral építésénél messze hangzik a hatalmas pumpa hangja, amely száz és száz hektoliter vizet irányít megfelelő helyre. Éjjel nappal emelkednek a falak, a munkások három műszakban dolgoznak. A munkások főfeladatuknak tartják, hogy necsak a villanyerőmű, hanem a kanális építkezése is minél előbb befejeződjenek. Az igazgató, de az építkezés ÖSZszes vezető dolgozói is igen gazdag tapasztalatokat szereztek a vágujhelyi és a kosztolányi vízierőművek építésénél. Az utóbbi időben az elvtársak nagy figyelmet szentelnek a minél teljesebb gépesítésnek. Egyik reggel a mozdonyokon és a kocsikon, amelyek javításban voltak, a következő felírásokat olvashatták a mun. katársak: „Dolgozni akarok! Miért állok itt?" Másnap a gépek körül élénk élet uralkodott. A feliratok segítettek, a gépeket megjavították és valószínű, hogy a jövőben nem fogják őket kihasználatlanul hevertetni. Az építkezésen igen jól dolgoznak a 39 faluból érkező munkások. Igazán kár, hogy ezeknek a dolgozóknak 80 százaléka kénytelen autóbusszal, vonattal, vagy biciklin hazajárni. Siroky elvtárs születésnapjára a legjobb bágeristák, buldozerkezeIők, üzemvezetők versenyre hívták Szlovákia dolgozóit. Egyike a legfejlettebb munkásoknak Zsitnyánszky- Pál 29 éves gépmester. — Amikor munkába léptem, itt még csak nadrágszíj földsávok és szegény parasztok viskói álltak. 1951-ben Zsitnyászkyt gépmesterré nevezték ki. Mivel igen nagy volt a munkaerőhiány, ő maga két szaktanfolyamot rendezett, hogy elég gépmesterrel rendelkezzenek. Az iskolázás olyan sikeres volt, hogy a gépek három műszakban dolgoztak. Mivel a munkások nagy része autóbuszon és biciklin jár be munkára, sokszor igen nagy volt a hiányzás, ezért Zsitnyánszky elhatározta, hogy ő az építkezés közelében fog lakni. — Ily módon minden műszakon dolgozhatom — mondotta. — Néha szükség van rám éjtszaka is. Munkába mindig kezdés előtt érkezek, hogy előkészítse a többi munkás számára a munkát, s ezzel ki. küszöbölje az időveszteséget. A gépek megjavítását úgy osztotta be, hogy az szombat estétől vasárnap reggelig történjék és így biztosította, hogy hétfőn reggel már rendben vannak a jól előkészített gépek. Másik igen jó munkása az építkezésnek Zacsár Róbert 40 éves hegesztő. Azelőtt 15 éven keresztül mint hivatalnok dolgozott. Amikor azt hallotta, hogy a kormány embereket kere

s a termelésbe. 1951. augusztus 15-én önként jelentkezett a Hidrooentrál építkezésére mint he. gesztő. — Ha eddig elvégzett munkámra visszanézek, látom, hogy valóban jelentőségteljeset alkottam, nem úgy, mint valamikor az irodában, ahol csak papírháborút láttam. 1'00%-os eredményt ér el a hegesztésnél, havonta 6550 koronát keres. Csak két kívánsága van; hogy minél modernebb hegesztőkészülékkel lássák el és hogy a többiek is megértsék, a hivatalokban, hogy jobbat és többet alkothatnának a termelésben és az építkezésen, mint a hivatalban. Vidor István. Kitűnő teljesítmény az északeseliországi barnaszénmedencében Az északcsehországi barnaszénmedence nagy sikert ért el. A szénkombinát mélybányái szerdán fejtési tervüket 100,5 százalékra teljesítették, a föld feletti fejtők pedig 110 százalékra. A kombinát összfejtését 106 százalékra teljesítette. A tárnanyilásban a szénmedence történelmében eűdig a legjobb eredményt érték el: 162.149 köbméter kőzetet távolítottak el, ami 133 százalékos napi fejtést jelent. Ez a gyönyörű eredmény nem véletlen siker, mivel az északcsehországi barnaszénme. dence földfeletti dolgozói a szovjet újítók új munkamódszereit alkalmazzák, 16-án 119 százalékot, július I9_én 121 százalékot, és július 21-én 130 százalékot mutatott a medence görbéje. Handlován folynak a „Bányász-nap" előkészületei A kommunizmus első nagy építkezésének, a volga-doni V. I. Lenincsatornának befejezését örömmel fogadták a handlovai bányászok is. Az új Nyugati-bánya dolgozói ez alkalommai kötelezettséget vállaltak, hogy júliusban havi fejtési tervüket 5 százalékkal túllépik. így 35 teherkocsival több szenet termelnek ki terven felülVersenyre hívják ki az Űj Délibánya dolgozóit a következő feltétellel: „Melyik bánya csökkenti jobban a fejtési veszteséget a Bányász-nap tiszteletére. Az Üj Nyugati-bányában eddig 6753 tonna elmaradásuk van, az új Déli-bánya dolgozói pedig 7905 tonnával adósak. A handlovai bányászok e kötelezettségvállalásuk teljesítését főleg a gépzavarok, időveszteségek kiküszöbölése, a normák jó teljesítése és túllépése útján érik el. Az Északi bány

a is versenyre hívta ki a Má. jus 1. bánya dolgozóit a jobb tervteljesítésért és a fejtési veszteség csökentéséért a Bányász.nap alkalmából. A veszteség csökkentéséért és a jobb tervteljesítésért indított munkaversenybe bekapcsolódnak a többi handlovai bányák is. Ma külön műszakot dolgoznak le. A Csehszlovákiai Szovjetbarátok Szövetségének szlovákiai .nyári békeünnepségei A Csehszlovákiai Szovjetbarátok Szövetségének járási és helyi bizottságai a nyári hónapokban a tagok részvételével nyári ünnepségeket rendeznek. Szlovákiában eddig több, mint 40 békeünnepséget tartottak, amelyeken a szövetség csoportjai népszerűsítették a Szovjetuniót és minden tagot a nyári hónapok során rendszeres tevékenységre mozgósítottak. A Csehszlovákiai Szovjetbarátok Szövetségének csoportjai ez alkalommal kiállításokat rendeznek a Szovjetunióról, a kommunizmus építkezéseiről, továbbá film- és szí. nielőadásokat tartanak, valamint kultúregyüttesek lépnek fel. A békéért, az új emberért, a tökéletesebb e

mberiségért: A magyar dokumentumfilm nagy sikere A fesztivál második hetében egy rövid magyar játékfilm, „A selejt boszszúja" és egy népszerű tudományos film, a „Vadvízország" került bemutatásra, Mindkét film osztatlanul nagy sikert ártott és növelte azt a jó benyomást, amelyet a magyar úttörők életét bemutató „Nekik béke kell" című színes dokumentumfilm keltett. „A selejt bosszúja" a Kossuth-díjas Latabár Kálmánnal főszerepben bizonyos értelemben kísérletnek számít, hogy a neveltetés eszközeivel figyelmztessen olyan kérdésekre, mint a minőségi termelés, az egyéni és társadalmi érdek szoros öszszefüggése. A film tele van ötletekkel, ízes humorral. Főhőse, Ede, egész nap nadrággombokat varr egy konfekciósüzemben. Munkájában felületes és ez a felületessége alaposan megbosszulja magát. Üj ruhát vásárol magának, abban akarja ideálja kezét megkérni, de erre nem kerülhet sor, mert nadrágjáról minden gomb leszakad és Ede kénytelen eltűnni a táecparkettröl. A póruljárt Ede panaszt emel és nagy elképedésére kiderül, hogy pecchjének ő az oka, mert a nadrág gombjait ö varrta fel felületesen. Saját bőrén tapasztalva a selejt átkát, minőségi munkába kezd, élmunkás lesz és elnyeri szerelmese kezét is. A magyar filmjáték nagy érdeme, hogy a legegyszerűbb eszközökkel szinte chaplini derűt tud faksztani, emellett mondanivalójában egészen mai, a humor elemeivel agitál, mozgósít és nevel. Latabár Kálmán, a Magyar Népköztársaság Kossuth-díjas érdemes művésze Ede szerepében remekel. Minden mozdulata és hangja azt az egészséges nevetést kelti, amelyet erősen nélkülözünk színházainban és mozijainkban. A második magyar film, a „Vadvízország" című népszerű tudományos természetfilm a Magyar Népköztársaság egyik védett területén az állatvilág életét mutatja be, összefüggésben azokkal a természeti körülményekkel, amelyek közt a tó és a nádas világában a halak, madarak, ragadozók és nádi vadak élnek. a A „Vadvízország" alkotója, a Kossuth-díjas Homoki Nagy István már a tavalyi fesztiválon nagy figyelmet keltett „Egy kerecsensólyom története" című filmjével. Ez az új filmje kitűnő művészi munka, lebilincselően szép képekben sikerül benne megmutatni az állatvilág életét, s talán csak azt hibáztatjuk, hogy az állatok közt folyó harcban túlságosan kiemeli a táplálékszerzés ragadozó mivoltát és az egyébként költői szárnyalású kisérő szövegben is aláhúzza például a vérszomjas görényfogah munkáját, amit a kép amúgy is eléggé kihangsúlyoz. „A kiharapott tojásokban egymásután pusztulnak el a lüktető kis madáréletek ... A parányi embrió-szív haláltusát vív a megroncsolt tojásokban, aztán kialszik az alig indult kis élet" — halljuk az állatvilág egyik csoportjával szemben ellenszenvet keltő szövegmagyarázatot és így feleslegesen két részre szakad a nádas és vadvíz állatvilága: ártatlan áldozatokra és vérszomjas utonállókra. Feltehető a kérdés, vájjon az állatvilágnak ez az aktualizálása mennyiben segít a természet törvényeinek és a természeti folyamatoknak megértésében? Az az érzésünk, hogy az egyes jeleneteiben felejthetetlenül szép „Vadvízország" hatása mélyebb lett volna, ha Homoki Nagy István három dokumentumfilmet csinált volna ebből a hatalmas anyagból és ha az emberi társadalom analógiájára utaló fogatmak nélkül hangsúlyozta volna ki a létért, a táplálék megszerzéséért folyó természetes harcot. > Alkalmunk volt a „Vadvízország" nagysikerű bemutatása után a népszerű tudományos film néhány aktuális kérdéséről Leitner Ernővel, a magyar híradó és dokumentumfilm igazgatójával elbeszélgetni. Bevezetőül feltettem a kérdést, vájjon lehet-e az állatvilág életét úgy filmre vinni, hogy az hoszszabb időn át lekösse a néző érdeklődését, de ugyanakkor teljesítse azt a feladatot is, amelyet mi a népszerű tudományos filmtől elvárunk? — A népszerű tudományos film feladata az, — feleli Leitner Ernő elvtárs, — hogy tudományos ismereteket terjesszen a művészet eszközeivel. Ehhez meg kell találni azt a kifejezési formát, amely lehetővé teszi a tudományos ismeretek, igazságok minél szélesebb körben való terjesztését. — Milyen formával éltek történetesen a „Vadvízország" esetében? — Novellisztikus módszert választott a film alkotója és azt hiszem, hogy a „Vadvízország" jól él ezzel a kifejezést formával. Bizonyítja ezt az a hatalmas siker, amely a film bemutatását követte. Budapest egyik premiermozijában nyolc hétig volt műsoron, napokkal előre elkeltek a jegyek, s amikor lekerült a műsorról, átlagos látogatottsága a legjobb játékfilmekével volt egyenlő. Többszázezren nézték meg, s ma is változatlan sikerrel fut vidéken. — Minek köszönheti a magyar népszerű tudományos film nagy sikereit és komoly fejlődésének nagy lehetőségeit? , — A magyar népszerű tudományos filmnek nincsen hagyománya és hogy mégis rövid idő alatt komoly fejlődést ért el, az azért lehetséges, mert népi demokráciánk minden támogatást megad a kultúrálls fejlődéshez. Ilyen filmek csakis olyan társadalmi rendszerben alkothatók, ahol a hatalom a dolgozó népé, amely mind szomjasabban igényli a művészi alkotásokat és tudományos ismereteket. Ennek megfelelően ez a rendszer megteremti azokat a feltételeket, amelyek mellett ezek a művészi alkotások létrejönnek. — Hol és milyen körülmények között készült a „Vadvízorszát;

0 — Szeged mellett, a Fehér-tónál készült ez a film, több mint nyolc hónapig forgatta Homoki Nagy István, akit ezért a munkájáért a - Kossuth-díjjal tüntettek ki. A felvételek rendkívüli türelmet és leleményességet követeltek. A félénk kis madarakat például napokon keresztül elektromos berregővel kellett hozzászoktatni a felvevőgép zajához. — Bármily kedvezőek voltak azonban a körülmények nálunk a népszerű tudományos film fejlődése számárába magunk erejéből mégsem érhettünk volna el ilyen figyelemreméltó eredményt. Mint életünk minden területén, itt is a Szovjetunió törte előttünk az utat példájával, segítségével bátorított és bíztatott bennünket. Ez is bizonyítja, hogy a népek összefogása milyen termékeny erővé válik, ahogyan szolgálja kulturális vonalon azt az ügyet, amely a legszentebb minden becsületes ember előtt: a békét! Egri Viktor. A kuncsicei szocialista építkezésről Kovalcsík konstruktőr 80 méteres daruja a Klement Gottwald müvek új építkezésén állandóan működik. Szerdán, július 23-án Bialek Fereno munkacsoportjának szerelői a daru segítségével magasba emelték a második magaskemence szerkezetét. A konstrukció hatalmas része, amelyet a hídépítők a földön szegecseltek össze és az egészet ma. gasba emelték a kemence, tetejére több mint 22 tonnát nyom. A kuncsicei új magaskemence ezzel elérte a 62 méter magasságot. A finomhengermü termét a vitkovicei vasművek hidászai építik. Munka után a CsKD Szokolovi üzem munkásai elkészítették a 25-tonnás híddaru alkatrészeit, amely a tennen belül fog működni. Majd a CsKD Szokolovi üzem fémmunkásai összeállítják a darut, a vitkovicei szerelők összeszerelik és mintaszerű, saját szerelőberendezésük segítségével nem egészen egy ór

a alatt összeállítják. Emelöcsigák segítségével a szerelők egy csoportja néhány nap alatt emelné csak fel a daruszerkezetek