Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-20 / 171. szám, vasárnap

4 III szo 1952 július 11 A németországi békemozgalom hírei Novemberben hívják össze a II. német békekongresszust A német békebizottság elnöksége július 17-én tartott ülésén azokkal a feladatokkal foglalkozott, amelyek a Béka Világtanács legutóbbi hatá­rozataival kapcsolatban a német békemozgalomra hárulnak. Az elnök­ség megállapitotta, hogy az a felhí­vás, amelyet a Béke Világtanáets a német kérdésben a nagyhatalmak­hoz és a világ népeihez intézett, meg­felel minden békeszerető német fel. fogásának és a német nép érdekei­nek. Az elnökség elhatározta, hogy még a Bécsi Világkongresszus előtt, november elejére összehívja a II. né­met békekongresszust. Ezen a kon­gresszuson megállapítják a szocializ­mus építésének és a Német Demo­kratikus Köztársaság nemzeti had­ereje szervezésének kérdéseiben dol­gozó helyi békebizozttságok munká­jának irányvonalát. Törvényjavaslat az NDK állam­gépezetének további demokratizálá. sárói A Német Demokratikus Köztársa­ság kormányának legutóbbi ülésén Ottó Grotewohl elvtára miniszterel­nök részletesen ismertette és megin­dokolta a közigazgatás további de­mokratizálásáról szóló törvényjavas­latot, Grotewohl elvtárs hangoztat­ta, hogy a törvény célja az állam, gépezet mélyreható szerkezeti átala­kítása. A tartományi szervek meg­szüntetésével megrövidül az út a központi és a helyi hivatalok között és ezzel a közigazgatás közelebb ke­rül a dolgozó néphez. A törvényja­vaslat értelmében a Német Demo­kratikus Köztársaság területét az edddigi öt tartomány helyett 15 ke­rületre osztják. A minisztertanács egyhangúlag jóváhagyta és a népi kamara elé terjesztette a törvény­javaslatot. Nyugat-Németország munkássága sohasem nyugszik bele kivívott jogainak elrablásába A bonni parlament a nyugat-né­met dolgozók viharos tiltakozása ellenére csütörtökön este befejezte a jogfosztó üzemi szabályzat beveze­tésére irányuló törvényjavaslat má­sodik olvasását. A kormánypártok egyben elhatározták, hogy szómba, tig keresztülhajszolják a harmadik olvasást is. Hugó Paul elvtárs, a Német Kom­munista Párt képviselője a csütör­töki ülésén újra hangsúlyozta, hogy a fasiszta jellegű törvényjavaslat tárgyalását és megszavazását a jobboldali szakszervezeti és szociál demokrata Vezetők munkásáruló politikája teszi lehetővé. Mit hoztak a szakszervezeti szö­vetség szociáldemokrata elnöke és Adenauer közötti tárgyalások a dol­gozóknak? Azt, amit a fasiszta üze­mi szabályzat most törvénnyé emel, hangoztatta a kommunista képvise. lő, majd kijelentette, hogy Nyugat­Németország munkássága sohasem nyugszik bele kivívott jogainak elrab­lásába, hanem tömegsztrájkokkal és tüntetésekkel kikényszeríti a munkás­elleneg üzemi szabályzat érvényte­lenítését és Adenauer lakáj-kormá­nyának lemondását. A népi erők Koreában visszaverték az ellenség újabb partraszállási kísérleteit Július 14-én a koiread néphadsereg és a kínai népi önkénteseik partvé­delmi alakulatai Korea nyugati partjainál ellenséges partraszállási kísérletet verteik vissza. Az ellen. ség Kamisssumál és Mongumporitól dél-keletne több helyen egyidejűleg partraszállást kísérelt meg. A népi erők partvédelmi alaku­latai a támadást visszaverték és több, mint ötven főnyi vesztesé­get okoztak az ellenségnek. A keleti arcvonalszaikaszon július 10-ének éjszakájától 14.én reggelig elkeseredett harcok dúltak egy Ke­szontól délre feíkvö magaslatért. A több, mint három napon át tar­tó harcban egy ellenséges század teljesen megsemmisült. A keleti arcvonalszakasz más pontjain a népi erők az ellenségnek szakasz­nyi — zászlóaljnyi erőkkel vég­rehajtott támadásai kivétel nél­kül visszaverték és több, mint 1380 főnyi veszteséget okoztak a támadóknak. A nyugati arcvonalszakaszon jú­lius 14-én hajnali 3 órákor egy el­lenséges század (támadásra indult egy Csarvomtól északra fekvő ma­gaslat ellen. A népi erők a táma­dást visszaverték és több, mint 50 főnyi veszteséget oíkozitaík az ellen­ségnek. Amerikai provokációk a kínai népköztársaság ellen Az amerikai támadó légierők 93 csoportja Koreáiban a július 12.e és 16-a közötti időszakban összesen 489 ízben repülte át Kína északke­leti részét. Erre a július 11-i An­tun ellen intézett amerikai repülő­támadás után került sor. Július 12-én 6.07 és 18.26 perc között aiz amerikai repülőgépek húsz 86 lökhajtásos repülőgépből álló csoportja 104 ízben hatolt be Északkelet. Kína légiterébe. Júliusa 13-án 86 amerikai lökhaj­tásos repülőgép 27 csoportban ösz­szesen 148 ízben hatolt be Észak. kelet-Kínia légiterébe. Az amerikai légierők húsz másik csoportja felderítő repüléseiket vég­zett kinai területek felett. Július 14-én 86 amerikai lökhaj­tásos repülőgép 17 csoportban 117 felderítő repülést végzett Északke­let-Kína területe felett. Július 15-én 86 amerikai lökhaj­tásos repülőgép 23 csoportban 90 hullámban hatolt be kínai terület fölé és felderítő repüléseket végzett. Július 16-án 86 amerikai lökhaj­tásos repülőgép hat csoportban ösz­sesen 30 berepülést végzett kínai terület fölé. Gsu En-laj, a Kinai Népköztár. saság külügyminisztere, amint is­meretes, élénken tiltakozott a jú­lius 114 amerikai provokáció ellen, amely közvetlen agresszió volt Kí­na ellen. Adenauer takarodj haza! Adenauer bonni kancellár szerdán délben néhányórág látogatásra Ber­lin nyugati megszállási övezetébe ér­kezett. A bábkancellár a tempelhofi repülőtéren a hírhedt szociáldemo­krata polgármester, Reuter társasá­gában ellépett a készültségi rendőr, ség díszszázada előtt. A rendőrök előzőleg levetették díszegyenruhá­jukat ég kefékkel, meg vizes ron­gyokkal eltávolították a natalmas feliratot, amelyet a nyugat-berlini békeharcosok a szerdára virfadó éjszaka festettek a repülőteret sze­gélyező deszkakerítésre. A felirat, amellyel a nyugatberliniek az ame­rikai imperializmus bérencét, fogad­ták, így szólt: „Mr. Adeneuer, go home!" Adenauer gépkocsiját a repülőtér­ről a városba vezető úton hatvan ál­lig felfegyverzett motorkerékpáros rendőr kísérte. A riadókészültségbe helyezett nyugatberlini rendőrség a „biztonsági" szolgálat ellátására géppisztolyokkal felszerelt, megerő­sített osztagokat vezényelt ki az övezethatárokhoz és a munkásnegye­dekbe. Hatszáz rendőr őrizte a Sie­mens-Schuckert vállalat egyik üze­mét, ahol Adenauer beszédet mon­dott. Az üzemben délütán egy óra­kor beszüntették a munkát. Az üzem valamennyi dolgozóját hazaküldték. Adenauer beszédének elhangzásakor csak a rendőrség által kiválogatott és meghívott „vendégek" tartózkod­hattak az üzemben. to A japán „tartalékos rendőrhadtest" 28 ezer tagja megtagadta a szeptem­berben lejáró kétéves szolgálati kö­telezettségének megújítását. Ez a tény — az „AFP" tudósítása szerint — komoly nehézségeket okoz a japán kormánynak, amely a tartalékos rendőrséget nyilt katonai szerkezet­té akarja átalakítani. Sanghájban nemzetközi békekór­ház nyílt meg anyák és gyermekek számára. Szun Csin-lin asszony, a központi népi kormány alelnöke a kórház ala­pításának költségeire teljes egészé­ben felajánlotta nemzetközi Sztálin­békedíját. Július 15-én Japánban több, mint nyolcvan gyűlést tartottak a Japán Kommunista Párt megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. A gyű­léseken résztvevők száma meghalad­ta az ötvenezret. A rendőrség a gyűléseken való rész vétel miatt 157 embert tartóztatott le. Az amerikai megszálló hatóságok kénytelenek voltak szabadonbocsáta­ni azt a 13 osztrák békeharcost, aki­ket néhány héttel ezelőtt tartóztat­tak le. Mint az ,,Österreichische Volksstimme" közli, a letartóztatott békeiharcosokat az osztrák nép növek vő tiltakozó mozgalmának nyomásá­ra bocsátották szabadon. Gráci jelentés szerint a hivatalo­san nyilvántartott munkanélküliek száma Stájer-tartományban a leg­utóbbi egy év alatt 26.5 százalékkal emelkedett. Felső-Ausztriában a munkanélkü­liség növekedése még sokkal jelentő­sebb, mert itt egy év alatt 62.5 szá­zalékkal nőtt a munkanélküliek szá­ma. A munkanélküliség különösen a textilipari munkásokat sújtja. Emrys Hughes munkáspárti kép­viselő az alsóházban beterjesztett ha­tározati javaslatában követeli, hogy szüntessék meg az Angliában lévő amerikai légitámaszpontokat és „a kormány mondja fel azt az egyez­ményt, amelynek álapján amerikai bombavetők állomásoznak angol te­rületen". Emrys Hughes arra is fel­szólítja az angol kormányt, „kezde­ményezzen és támogasson leszerelé­si javaslatokat, amelyek szükségte­lenné tennék a légvédelemre fordított óriási összegeket". Szabadonbocsáfiották André Stílt Koreai hadiielentés A Koreai Népódemokratikus Köz­társaság néphadseregének főpa­rancsnoksága jelenti július 18-án: A néphadsereg egységei szoros együttműködésbe a kínai népi ön­kéntes csapatokkal folytatták har­oaiikat eddigi állásaikban. A nép­hadsereg légelhárító csapatai és az ellenséges repülőgépekre vadászó lö­vészek július 18-án két ellenséges repülőgépet lőttek le, amelyek résztvettek a hátországi bombázás­ban. Amint az Agence Francé Presse hivatalos francia sajtóiroda jelenti, a párizsi fellebbezési bíróság vizsgá­lókamarája július 18-án elrendelte André Stillnek, a L'Humanité fő­szerkesztőjének szabadonbocsájtását. A vizsgálókamara megállapította, hogy „a kihallgatások után, amelyek, nek Stillt alávetették és a házkuta­tások eredménye alapján, valamint a bírósági eljárás alapján André Still további fogvatartása egyáltalán nem indokolt. André Still július 18-án az esti órákban hagyta el a börtönt. André Stillnek, a kiváló francia írónak, a Sztálin-díj laureátusának kiszabadu­lása újabb csapást jelent a francia reakció törekvéseire, amelyekkel ha­zug vádat igyekezett szerkeszteni az élenjáró francia békevédők és haza­fiak ellen. A francia nép valameny­nyi rétegének állandóan növekvő ak­ció egysége Jacques Duclos kiszaba­dulása után az egész világ hatalmas tiltakozó mozgalmától támogatva, kikényszerítette André Still szaba­donbocsájtását is. Amint ismeretes, André Stillt ez év május 25-én törvényellenesen le­tartóztatták azért, mert a L'Huma­nité című lapban vezércikket közölt, amelyben felhívta a francia dolgozó­kat, hogy tartsanak tiltakozó tünte­tést Ridgway amerikai pestis tábor­nok Párizsba való érkezése ellen. A francia reakciós sajtó már ezt megelőzően is teljea nyíltsággal kö­vetelte a Francia Kommunista Párt a francia dolgozó nép élcsapata elleni „közbelépését" és főleg André Still el­len, aki Franciaország Kommunista Pártja központi szervének lapjain rettenthetetlenül leleplezte Washing­ton franciaországi kiszolgálóinak mesterkedéseit és a francia dolgozó, kat harcra hívta fel a francia impe­rialisták szennyes wietnami háború­ja és a koreai háború ellen. André Still bebörtönöztetése ideje alatt egymás után leleplezte a bírák hazugságait, úgyhogy a francia igaz­ságszolgáltatás a „vizsgálat" folya­mán többízben kénytelen volt „vád­ját'' megváltoztatni. Still letartóztatása pillanatától kezdve egész Franciaországban óriá­si tiltakozó mozgalom indult meg, amelyben a franciák mind szélesebb rétegei kapcsolódtak bele és amely a legkülönbözőbb formákban folyt A francia nép teljesítette ígéretét, amelyet Jacques Duclos által André Stillnek tett: , , , „Mi mindnyájan együttesen megteszünk mindent, hogy a börtön­ből kiszabadítsuk André Stillt." Az osztrák dolgozók tiltakoznak a békeharcosok üldözése ellen Bécsben július 17-én az osztrák dolgozók nagygyűlést tartottak, til­takozásul a békeharcosoknak ameri­kai megszálló hivatalok által történt üldöztetése ellen. A gyűlés résztve­vői melegen üdvözölték a 13 osztrák hazafi megjelenését az elnöki emel­vényen, akiket három héttel ezelőtt az amerikaiak parancsára letartóz­tattak, mert röpiratokat és plakáto­kat terjesztettek Achesonnak Bécs­be való érkezése ellen és július 15-én a közvélemény nyomására szabadon­bocsátották. A gyűlésen beszédet mondott Lauscher, Ausztria Kommunista Pártja bécsi szervezetének titkára. Rámutatott arra, hogy az utóbbi idő­ben az amerikai megszálló hivatalok és az osztrák reakció fokozták a bé­kehívek üldöztetését. A békeharco­sok üldözése, — mondotta Lauscher, — egyik láncszemét képezi az ameri­kai háborús uszítók gaztetteinek. Bakteriológiai fegyvereket alkalmaz­nak Koreában és Kínában, légi tárna­dásaikkal koreai nőket, gyermekeket és aggastyánokat gyilkolnak le. Az ő parancsukra aljas összeesküvést szőttek Franciaország Kommunista Pártja ellen és az ö utasításukra börtönbe vetik a békehíveket. Gyűlöl­nek mindenkit, aki szereti a békét és védelmezi a béke ügyét. Az osztrák kormány — folytatta Lauscher, — engedelmes eszköz« az amerikaiak kezében. Az osztrák nép akarata ellen jár el és készségesen teljesíti Washington legaljasabb pa­rancsait is. Országunkból amerikai gyarmatot akar alakítani és minden erejével se­gíti Nyugat-Ausztria militarizálását. Népünk azonban békében akar élni — jelentette ki Lauscher, —határo­zottan tiltakozik a háborús előkészü­letek ellen és a békeharcosoknak az amerikai megszálló hivatalok és az osztrák reakció által történő üldözte­tése ellen. Az osztrák dolgozók nagy győzelmét értek el, amikor hatalmas tiltakozó mozgalmukkal kiszabadí­tották a börtönből az összes letartóz­tatott békeharcost. JJauscher végezetül felhívta az összes dolgozókat, hogy szilárdítsák meg a békeharc nagy frontját. Ezután Johann Mann kiv (áló béke­harcos szólalt fel, aki három hetet töltött börtönben békevédelmi plaká­tok és röplapok terjesztéséért, Az amerikaiak — jelentette ki Mann, — eltilthatják a békevédelmi jelszava­kat és börtönbe vethetik az aktív békeharcosokat, azonban sohasem si­kerül megtömiök népünk elszántsá­gát, amellyel a békéért, országa sza­badságáért és függetlenségéért har­col. Ez az elszántság napról napra erősödik. Erről tanúskodnak főleg az osztrák békehívek nagy gyűlései. Minden erőnkkel harcolni fogunk a háborús uszítók ellen. Békében és ba­rátságban akarunk élni a világ ösz­szes nemzeteivel. A gyűlésen felszólaltak Bettina Hexmann, Sachsinger és más béke­harcosok is. Az egyhangúlag elfogadott határo­zatban a gyűlés résztvevői felhívják az összes lakosságot, hogy erősítsék békeharcukat és a békehíveknek az amerikaiak által történő üldöztetése elleni harcukat. Ezenkívül táviratot küldtek André Stil kiváló békehar­cosnák, amelyben szolidaritásukat fejezték ki. Szemtanuk az Antung ellen intézett amerikai terrortámadásról Gyermekeiktől megfosztott szülők, sebesült gyermekek és nők átkozzák Antungban az amerikai agresszoro­kat, akiknek repülőgépei július 11­én fedélzeti fegyverekkel támadták a várost és megbolygatták lakosságá­nak békés életét. Az „Uj Kína" hír­ügynökség külön tudósítója beszélge­tést folytatott az amerikai terror­támadás sebesültjeivel. „Nem akartam elhinni, hogy öcsém meghalt. Ott feküdt azonban a földön, fejét és egyik lábszárát géppuskagolyók járták át" — kiáltott fel a 11 éves Teng-Hszi-hsziu, ami­kor visszaemlékezett arra, miként gyilkolták meg az aJtaerikai repülő­gépek géppuskagolyói a házuk előtt játszadozó 9 éves öccsét. Teng-Hszi-hsziu meggyötört arcán még mindig visszatükröződtek az át­élt borzalmak, amikor felém ior­dulva komoly hangon így szólt: „Jól tudom, hogy sírással nem támaszt­hatom fel öcsémet. De ha majd nagy leszek, megboaszúlom halálát!" Vang Csien-csi 41 éves asszony, akit lábán sebesítettek meg az ame­rikai géppuskagolyók, kijelentette: „A város egyik sürün lakott negye­dében fekvő Cso-Tao-tucában lakom. Nyilvánvaló, hogy az egész környé­ken semmi katonai célpont nincs. A pilótának látnia kellett ezt. Az ame­rikai gangszterek azonban nem tesz­nek különbséget. Amennyire eddig támogattam Koreában harcoló ön­kénteseinket, az semmi sem ahhoz képest, ahogyan ezután fogom se­gíteni őket, hogy legyőzzék ezeket a szörnyetegeket. Azt akarom, hogy gyermekeink békében élhessenek."

Next

/
Thumbnails
Contents