Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-20 / 171. szám, vasárnap

20 III SZO 1952 július 13 A békért. az új emberért, a tökéletesebb emberiségért. A testvéri Lengyelország legújabb filmjéről „Chopin ifjúságá"-ról A húszas évek elején fiatal len­gyel írók, rendezők, operatőrök, ha­ladó művészegyüttest alakítottak abból a célból, hogy önálló lengyel dokumentáris filmeket gyártsanak. Ezt az egyesületet, amely a szovjet filmművészet úttörő példáira tá­maszkodott, a mult népelnyomó rendszere betiltotta. Igazi lengyel filmművészetről csak azóta beszél­hetünk, amióta felszabadult a len­gyel nép. A Szovjet Hadsereggel együtt harcoló Első Lengyel Népi Hadsereg felszabadító harcai között teremtődött meg ez az új lengyel filmművészet. Az egész országban alig száz mozit hagyott a háború épségben, a fasiszta megszállás alatt elpusztult a filmgyár is. Ma Lodz­ban van az új lengyel filmgyártás központja, ahol a felszabadulás óta közei másfél tucat nagy játékfilm készült. A lengyel filmek legjelentősebb rész t í a fasiszta megszállás küzdel­mes, nehéz éveit, a lengyel népnek a fasiszták elleni hősi harcát örö­kíti meg, más része a szocializmus építésének problémáit viszi a mozi vásznára. Legnagyobb sikereit eddig a dckuimentumerövel bíró „Oszvie­csim"-mel és a „Varsói utcá"-val (Hraničná ulička) aratta. A tavalyi Nemzetközi Filmfeszti­válra a lengyel filmdolgozók a nagy lengyel muzsikusról, a Halka szer­zőjéről, Momiuszkó életéről szóló fil­met hozták el. Idén ismét életrajz­filmmel jelentkeztek, a Chopin ifjú­ságával. Chopinről rengeteg életrajzot, re. gényt írtak és filmet csináltak már. Egyesek szerint született ariszto­krata volt és a szalónok állandó vendége. A valóságban mély és őszinte barátság kötötte össze azok­kal a lengyel romantikusokkal, akik megkezdték hazájuk népi hagyomá­nyainak felkutatását. Chopin kifi­nomodott ízlésű, érzékeny lelkületű művész volt, aki hazájában nem egyszer betévedt a falusi kocsmák­ba, hogy ott savanyú lőre mellett a kornyikáló zenészeket hallgassa, Pá­rizsban elvegyült a bisztrók iparos és munkásvendégei közé, hogy meg­hallhassa a dolgozó nép hangját. Tüdőbajos volt és törékeny alkatú, ugyanakkor fanatikusa a kitartó munkának. — Sokan megpróbálták Chopin munkásságát az európai fővárosok kozmopoiitikus arisztokráciájának palotáival összefüggésbe hozni, — mondja róla Alexander Ford, a „Chopin ifjúsága" írója és rendező­je. — Mégi s mindnyájan tudjuk, hányszor juttatta kifejezésre, hogy mennyire gyötri a vágy egyetlen or. szág, a hazája, Lengyelország után. Amikor Chopin kortársainak fel­jegyzéseit átkuttattuk és objektív, meghamisítatlan dokumentumokat kerestünk az életéről és alkotásai­ról, végül az egyetlen dokumentum után nyúltunk, amely óráról órára, napról napra és évről évre magyará­zatot ad életéről, feltárja az igaz­ságot na»y szenvedélyéről, lángoló szereiméiül, ernyedetlen kereséséről és céltudatos művészi alkotó tevé kenységéről- így jutottunk el saját­lcezűleg írt naplójához és így nyúl­tunk muzsikájához. — A napló és a muzsika tanul mányozása megmutatta nekünk, hogy Chopin nagysága már ifjúsága idejében formálódott, — tette hozzá Ford. — Chopin erősen népi jellegű művész; a források, amelyekből mű vészete fakad, mélyen népiesek, egyenesen a nép szivéből erednek és azért nemzetköziek, mert éppen a néplélek fakasztotta őket. Ezért vá lasztottuk filmünk megalkotásánál életének ezt a szakaszát, amelyet eddig film még nem mutatott be. A Fesztiválon meleg érdeklődéssel fogadott film igazolja, hogy a len gyei filmművészet egy újabb jelen tös lépést tett előre. Összehasonlít­hatatlanul jobb a tavalyi életrajzi filmjüknél. Erősen érezhető, hogy a lengyelek ismét sokat tanultak a szovjet filmművészetitől, ennél a filmjüknél történetesen a Muszorg. szkij életéről szóló nagy szovjet filmtől. A film nem mondható tel­jesen hibátlannak, különösen azért nem, mert a korfestés helyenként túlságosan előtérbe kerül és elnyomja Chopin alakját. Törés mutatkozik a filmben ott, ahol a nagy zeneköl­tőnek valójában betegsége folytán passzív magatartását külső eszkö­zökkel és hatásokkal köti össze a forradalommal és nem építi belső érésére forradalmi érzéseit. A ren­dező Így kénytelen aztán Chopin­nek olyan alkotásaira támaszkodni —, hogy forradalmi érzületét muzsi­kájával kellően érzékeltesse —, amelyeket a nagy zeneköltő életének későbbi szakaszain alkotott. Ettől eltekintve az új lengyel film kimagasló alkotás, amely mind­végig lebilincseli a nézőket és hatá­sos művészi eszközökkel hozza elénk Chopin halhatatlan alakját. Chopin zsenije abban az időben volt érő­ben, amikor Európában átcsaptak a polgári forradalom hullámai, ami. kor a szabadságától megfosztott, mély nyomorba taszított nép fegy­ver után nyúlt, hogy kivivja szabad­ságát. A fiatal Chopin, mint a varsái ze­nei iskola hallgatója, kapcsolatot talált a radikális, haladó ifjúsággal, amely harcban állt a hazáját a cári önkénynek kiszolgáló reakciós, mia­radi lengyel arisztokráciával. Cho­pin a művésznek érzékeny szellemé­vel nem maradt közönyös a történé­sekkel szemben és a forradalmi ese­mények hatása alatt ért tehetsége. Korát, népet életét é s a néphez fű­zőt szeretetét, mindezt megpróbálta szárnyaló muzsikába foglalni — ez a film tartalma. Bátran és erős mű­vészi eszközökkel ecseteli a film a kort, hiteles képet ad Chopinről, mélyen bevilágítani próbál a mű­vésziélekben folyó alkotói prooesz­szusra, amelyet összeköt a kor poli­tikai eseményeivel. Ezaoé'zat: a kornak és a nagy ze­neköltő érésének bemutatása olyan igényes feladat, amely a legna­gyobb tiszteletet ébreszti a film al­kotói iránt. Chopint ez a film min­den eddigi életrajzánál és filmnél élőbben mutatja be, muzsikájának nagyságát pedig erős művészi esz. közökkel megmagyarázza azoknak is, akik Chopinben eddig még nem ismerték a baráti lengyel nép nagy géniuszát, a világ zeneiköltészeté­nek egyik fénylő alakját. „A műit mélyéből gyakran csak a művészek hangját halljuk meg, — hangoztatta a mult század egyik francia műtörténésze.—Ha azonban közelebbről és figyelmesebben oda­figyelünk, meghallhatjuk az illető művész kora, népe énekének eok­hangú, szélesen elömlfl dallamát. Éppen ez a harmónia teszi őket nagy művészekké." Hyen művész volt valóban Chopin, akiről egy lengyel költő így énekelt: Szószék volt a zongorája, népéhez szólt muzsikája. EGRI VIKTOR. A dobsinai vízierőmű építői sikeresen teijesítik tervüket A dobsinai vizierőmü egyike Szlo­vákia legjelentősebb építkezéseinek. Ha valaki a hatalmas duzza3ztógá­tak mellett megáll és szétnéz a vi­déken, ahol pár évvel ezelőtt még csak sűrű bozót és fű volt, látja csak igazán, milyen nagy haladást tett Szlovákia iparosításának terve ég mily hatalmas változásokat hoz életünkbe e terv megvalósítása. A dobsinai vízierőmű építése 1949. ben kezdődött meg, azóta az építő­munkásoknak sok nehézséggel kel­lett megküzdeni. Nehéz geológiai feltételek mellett dolgoztak. Régeb­ben a munkaerőhiány is gátolta az építkezés tervének teljesítését. A munkások a műszakiak és mes­terek vezetésével legyőzték a nehéz­ségeket és sikeresen teljesítik ter­vüket. Az erőmű építése Keletszlo­vákiának villanyárammai való ellá­tásával nagy változásokat fog hoz. ni a vidék életében. ' A munkások tudatában vannak az építkezés jelentőségének. Tudják, hogy évente 35.000 tonna szenet ta­karítunk meg a dobsinai vízierőmű felépítésével. Ha az erőmű elkészül, villanyvasút közlekedik majd a zsolna—kassai vonalon. Teljes erő- I vei megindulhat a munka az új üze­mekben és a Hukón. A petróleum­lámpával való világítás teljesen megszűnik falvainkban. így beszél­nek a dobsinai vizierőmü' építői munkájukról és munkájuk céljáról. Kolpaszki András munkavezető azok közé tartozik, akik valamikor az öklükkel fenyegetnék a csend, őröket. Ma izmos markát ugyanúgy, mint munkacsoportjának tagjai, az építő munka megvalósítására hasz­nálja fel. Munkacsoportja .,A ha­záért, a békéért és a szocializmus, ért" nevet viseli. Kötelezettségválla­lásukat a „Minden munkás naponta 2 köbméterrel többet a békéért" cí­mű jelszóval valósítják meg. Az építkezés egyik legjobb mun­kásnője, Pekárik Olga. Valamikor mint brigádos érkezett az építkezés­re. A férje tanító, ő maga 8 gyer­mek anyja. Mint öntudatos párttag egy hónapos brigádmunkára jelent­kezett az építkezésre. Kezdetben nem nagyon volt megelégedve azzal a munkakörrel, amelynek elvégzésé, vei megbízták, mert úgy érezte, hogy kisegítő munkánál felelősebb munkakört is el tudna látni. Arra vágyott, hogy ő is építhessen, emel­hesse a falakat. Az egyhónapos brigádidő eletelte után elhatározta, hogy továbbra is az építkezésen ma­rad ég megvalósítja célkitűzését. Ma már mint átképzett munkásnö fele­lős munkakört lát el. Az építkezés dolgozóinak 87 szá­zaléka munkaversenyben dolgozik. A még mindig érezhető munkaerő­hiány okozta akadályokat nagysze­rűen legyűrik a munkások az élénk­iramú verseny lendületével. A javu­ló munkaszervezés folytán egyes építkezési határidőknek lerövidíté. sét is sikerült elérni. Vidor István. M k a fe 1 a j á n 1 ások teljesítésével emelik az üzem teljesítményét a korláti kőbánya munkásai A korláti kőbánya dolgozói az utolsó hónapok folyamán nagyon el­maradtak a terv teljesítésében. Fél. évi tervüket mindössze 86 százalék­ra teljesítették. Az üzemi párt- és szakszervezet vezetősége, a műsza­kiak é3 az üzem munkásai most minién erejükkel azon iparkodnak, hogy a második félévben behozzák el-T.;r. Urukat és egyenletesen telje­sít-ík a tervet. A munkások között mozgalo m in­dult meg, amelybe valamennyien bekapcsolódtak. Kötelezettségválla­lásokat tettek, amelyekkei biztosí­tani akarják a terv egyenletes tel­jesítését. Az akció sikerült. Hosszú idlő után július 14-én történt először, hogy a kőzúzó az egész műszak alatt megállás nélkül dolgozhatott. A kavicstermékek tervének teljesíté­sével azért maradtak el, mert a kő­zjlzó anyaghiány miatt naponta sokszor 3—4 órát is állott. A bánya munkásai megértették, hogy tervük sikeres teljesítése csak abban az esetben válik lehetségessé, ha bizto­sítják a zúzó anyaggal való ellátá­sát. Spevár József munkacsoportja is megértette a zavartalan anyag­ellátás biztosításának fontosságát és kötelezettséget vállalt, hogy az ed­dig napi 7 tonna terméskő helyett 18-at termel ki, de megértették Fe­kete József csoportjának tagjai is, valamint Ziman Rudolfék és Papa. netz Józsefék is, akik valamennyien fokozták eddigi telj esi tméyeiket. Értékes kötelezettségvállalásokat tettek termelésük fokozására Hahk László, Molnár István, Tankina Jó­zsef, Stangei Albert és Fazekas Fe­renc csoportjának tagjai is. A fel­ajánlások teljesítésének köszönhető, hogy július közepétől a zúzó terv­teljesítése az eddigi 50—70 száza­lékról 100 százalék fölé emelkedett. Kurali József; Korlát. Az új mexikói követ látogatása Viliam Skoky kormányelnökheiyetles, külügyminiszternél Viliam Široký kormányelnökhe­lyettes, külügyminiszter pénteken fogadta Jeszusz Vidalesz Marokvin urat, a Mexikói Egyesült Államok újonnan kinevezett követét, a köz­társaság elnökénél tett bemutatkozó fogadása után. A fogadáson jelen volt Jozef Še­divý, a külügyminisztérium diplomá­ciai osztályának protokoll-főnöke. A Szlovák Szakszervezeti Tanács plenáris ütése A Központi Szakszervezeti Tanács július 17—18. napjaiban Prágában megtartott jelentős plenáris ülése mély és élénk visszhangot keltett a szlovákiai dolgozók soraiban. A Szlo­vákiai Szakszervezeti Tanács meg­tárgyalja a ROH munkájának új szervezeti változásait és a Szlovákiai szakszervezeti munka megjavításá­ról plenáris ülésén hozandó határo­zatot, amely kedden, július 22-én 9 órakor kezdődik. A Szlovákiai Szakszervezeti Tanács plenáris ülése után július 26-án összejönnek a ke­rületi szakszervezeti tanácsok plé­numai és a szövetségek összes szer­veiben megtárgyalják az új felada­tokat és szervezeti irányelvekeit. A kassai dolgozók főiskolájának évzáró vizsgái A napokban folynak le a kassai J. V. Sztálin felsőipariskola mellett mű­ködő dolgozók felsöiskolája hallgatói­nak évzáró vizsgái. Eddig 81 szlo­váknyelvü hallgató tette le a vizsgát. A vizsgák lefolyása magas színvona­lú volt, a jelenlévők megmutatták, hogy jól felkészültek a vizsgára. A gépészeti szak 67 hallgatója közül 18-an kitüntetéssel tették le a vizs­gát. Építészeti szakból 14 hallgató tett vizsgát, 6-an kitüntetéssel vé­geztek. A többiek is jó eredmények­kel tették le a vizsgákat. 11 dolgozó elhatározta, hogy folytatja tanulmá­nyait a műszaki főiskolán. A hallgatók a tanulás ideje alatt teljes mértékben alkalmazták a munkahelyeken szerzett tapasztala­tokat, amelyeket még jobban elmé­lyítettek az elmélettel. A legöregebb hallgató Viroszt István 45 éves kas­sai géplakatos volt. ő is elhatározta, hogy a műszaki főiskolán folytatja tanulmányait. A jövő héten további 48 füleki és komáromi hallgató tesz vizsgát, akik a magyar tannyelvű is­kolát látogatták. Az állami munkaerőtartalékok szakfanotthonának új tanítási tervei és szabályzatai Az idei iskolaév kezdetével a mun­kaeröügyi minisztérium a dolgozó if­júság több üzemi központját átteszi az állami munkaerőtartalékok ha­táskörébe. Az ifjúság nevelését az állami munkaerőtartalékok szaktan­folyamaiban további szakokkal bő­vítik és pedig a nehéz és általános gépiparban, építészeti iparban, kohá­szatban és főleg a bányászatban, amely utóbbi számára már berendez ték a szaktanotthonokat. A bányászatban új szak lesz a bá­nya villanylakatosok, szénkombájn­gépészek, vágó éa rakodógépészek szaka. Az új tanszakokat már a szov­jet tapasztalatok alapján hozzák létre, minősítő karaktérisztikumo­kat dolgoztak ki számukra, amelyek meghatározzák azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyeket a tanulóotthon hallgatóinak meg kell szerezniôk ahhoz, hogy szak­képzett dolgozókká váljanak. A különféle pályák számára, ame­lyekre a szakotthonok készítik elő diákjaikat, a minisztérium dolgozói tantermeket és szabályzatokat, tan­könyveket és szemléltető tansegéd, eszközöket állítanak össze. E felada­tokon már az állami munkaerőtar­talékok szakotthonai legjobb okta­tóinak egész sora dolgozik, a dolgo­zó ifjúság központjainak és az alap­szakiskoláknak tanítói, akik a szov­jet tanmódszerek alapján tanterve­ket é a szabályokat dolgoznak ki a különféle szakok tanulóotthonai számára. E bizottságok javaslatait továbbá feldolgozzák a minisztérium tudományos tanácsának szaktagoza­taiban, amelyek a kutatóintézetek tudósaiból, a kitüntetett dolgozókból a legjobb műszakiakból és pedagógu­sokból állanak. A különféle pályák nevelésének alapelve, hogy a tanulók hetente 18 óra szakgyakorlatot végeznek az is­kolai munkahelyeken és 18 óra el­méleti tanításban részesülnek az ösz­szes műszaki és általános művelt­séget nyújtó tárgyakban, amiben bennfoglaltatok heti 3 óra testneve­lés i s- A második alapelv az, hogy az elmélet minél szorosabb összeköt­tetésben legyen a gyakorlattal. A gyakorlati munkát mindig elméleti oktatás előzi meg. Azokat a pályákat, amelyekre a szakotthonok szakképzett munkáso-, kat nevelnek, a szovjet tapasztala­tok alapján választják meg. A szak. munkások a munkás kádereket az újabb és egyre tökéletesebb terme­lési viszonyokban érvényesülésükre valp tekintettel fogják előkészíteni a termelés megszervezésének és módjának néhány évre előrelátható távlata alapján. Ez azt jelenti, hogy a tanulóotthon végzett hallgatói a legújabb módszerekkel fognak dol­gozni. A somorjai Sztavokombinát munkásai teljesítették kötelezettségvállalásaikat A somorjai Sztavókomibinát mun­kásai a munka ünnepének tisztele­tére kötelezettséget vállaltak, hogy a vajkai egységes földműves szövet­kezet dohányszárítóját a tervbevett 120 nap helyett 58 nap alatt felépí­tik. A tömegalapra helyezett munka­verseny, amelybe teljes számban be­kapcsolódtak az építkezés és az építészeti segédüzem dolgozói, bizto­sította a zavartalan anyagellátást és az építkezés zavartalan menetét. A vezetőség és a tömegszervezetek ve­zetői jó politikai munkával hozzá­járultak a sikerhez. A kötelezett­ségvállalásban feltüntetett időpont­ra a dohányszárító épületét teljesen készen átadták az EFSz tulajdoná­ba. Az épitési munkálatokban példás teljesítményeikkel kiemelkedtek Ze­linka István, Vasi Mihály, Szama­! ránszky György építőmunkások egyéni teljesítményeikkel, valamint Patonyi János ács.csoportja, Restál Lajos kőműves-csoportja, Tóth Vil­mos és Pék Ferenc műszakiak. A vajkai egységes földműves szö­vetkezet dolgozói is tevékenyen részt­vettek az építésben. A szövetkezeti tagok úgy szervezték meg munkáju­kat, hogy az anyag előkészítésénél és az anyagszállításnál, semmiféle fennakadás ne legyen. Az építkezés munkásai becsület­tel teljesítették feladatukat, de a szövetkezeti tagok sem maradtak el mögöttük. Egész évi tojásbeadási tervüket az ideig 103.6 százalékra teljesítették, a sertés és marhahús beszolgáltatási kötelezettségüknek is eleget tettek már a harmadik ne­gyedévre is. Csóka Ferenc, Somorja. /

Next

/
Thumbnails
Contents