Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-19 / 170. szám, szombat

1952 július 13 UJSZ0 107 Tiltakozások a háborús „általános szerződés" ellen Nyugat-Németországban Az amerikaiak meghiusult terve Németország feldarabolására, Magyarország leígázására Az itt közölt térkép eredetijét a „Neue Berliner IUustrierte" cimü berlini hetilap közölte a következő aláírással: „A potsdami értekezle­ten Truman egészen komolyan java­solta, hogy Badent, Württemberget, Bajorországot, Ausztriát és Mar gyarországot, mint délnémet álla­mot kapcsolják le — úgy, ahogy ezt az elűzött Habsburgok már rég­óta kívánják... Mindebből azonban nem lett semmi, mert a Szovjetunió magjngathatatlanul a német egység ügyét támogatja és keresztülvitt© álláspontját." Mint látható, Tru­man és megbízói Magyarországot — Hitlerhez hasonlóan — „német tartományként" kezelték. Nyugat-Németországban terjed a népi tiltakozó mozgalom Adenauer azon törekvése ellen, hogy a bonni parlamentben keresztülvigye a há­borús „általános szerződés" elfoga­dását, amelyet a nyugati nagyha­talmakkal kötöttt. Wappenscheide városban tartott gyűlés résztvevői' a német béke­szerződés gyors megkötését köve­telték. Továbbá követelték azt, hogy a bonni parlament utasítsa el a mi­litarista „általános szerződés" rati­fikálására tett javaslatot. „Az „általános szerződés" elveszi férjeinket és fiainkat..." jelentik ki a heilbronni asszonyok a bonni parlament összes képviselőihez inté­zett levelükben. A nők felhívják a képviselőket, hogy utasítsák el a szégyenteljes szerződéseket, ame­A. Tkacsenko, a moszkvai Prav­da koreai tudósítója beszámol az USA csatlóskormányai által Koreá­ba küldött intervenciós csapatok katonáinak növekvő elégedetlenségé, ről. A tudósító ismerteti hadifogoly katonák és tisztek koreai lapokban közölt leveleit, naplóit ég vallomá­sait. ' Az angol gyalogdandár gloucesteri ezredének öt hadifogoly közkatoná­ja és őrmestere közös levelükben a következőket írják: „Mi öten ép­úgy, mint sok más angol katona, mélységes undort érzünk a Koreában folyó úgynevezett rendőri akcióval szemben. Mi éjjel-nappal lövészárok­ban vagyunk, az amerikai gyalogság pedig távol az első vonalaktól pi­hen. Zászlóaljunk a katonák százait vesztette és három alkalommal csak­Erfurtban. Thüringia székhelyén szerdán este nagygyűlést tartottak, amelyen több. mint 60.000 ember üdvözölte a Német Szocialista Egy­ségpárt H. pártértekezletének hatá­rozatát. A Demokratikus Németország Nemzeti Frontjához tartozó anti­fasiszta pártok közül a Nemzeti Demokrata Párt a Keresztényde­Demokrata Párt, a Keresztény De­mokrata Párt vezetősége is hatá­rozatot hozott a szocializmus épí­tésének támogatásáról. A Keresztény Demokrata Unió vezetősége ezzel [-kapcsolatos nyilat­kozatában hangsúlyozza: „Felszólítjuk a Német Demokra­tikus Köztársaság keresztény de­mokratáit, hogy minden erejükkel támogassák a munkásosztályt a szocializmus építésében. Míg Ade­nauer a bonni különszerződés alá­írásával a háborúhoz és a német nemzet pusztulásához vezető utat járja, mi, a nagy nemzetközi béke­táborral szoros egységben a szabad­ság, a demokrácia és a szocializmus lyeket Adenauer a nyugati nagyha­talmakkal kötött. A stuttgarti gyűlésen dr. Ullrich Noack, a würtsburgi egyetem taná­ra mondott beszédet és követelte az Adenauer-kormány eltávolítását, Adenauernek a nyugkti nagyhatal­makkal kötött háborús szerződéseit Noack t$rnár bűnös törekvésként jellemezte, amellyel Nyugat-Német­országot az USA támaszpontjává akarják átalakítani, a Német De­mokratikus Köztársaság, a népi de­mokratikus országok és a Szovjet­unió elleni agresszív háború céljai­ra. Noack tanár felhívta a bonni parlament képviselőit, hogy uta­sítsák el Adenauer szégyenteljes szerződéseit, és követelte az össz­ném:t választások megvalósítását az ENSz beavatkozása nélkül. nem teljesen újjászervezték. Ha az amerikaiak "mesterkedései következ­tében nem kötik meg a fegyverszü­netet, egész zászlóaljunk odavész". Oszmán Türklübasi, a török dan. dár őrmestere ezeket mondta: „Dan­dárunkat háromszor egészítették ki csaknem kétharmadával. A jenkik rosszabb bánásmódban részesítik a török katonákat, mint az igavonó él­latot. Állandóan támadásra kény­szerítenek bennünket!" Dumenes őrmester (Fülöp-szige­tek) a következőket mondta: „A jenkik alsóbbrendű lényeknek tarta­nak bennünket. A Koreában levő fülöpszigeti századokat hatszor egé­szítették ki. Nem akad fülöpszigeti katona, aki ne átkozná az ameri­kaiak által indított koreai háborút". mellett foglalunk állást és ezzel az egész német nemzet boldog jövőjét építjük." Nyugat-Németország lakossága tisztában van azzal, hogy a Né­met Szocialista Egységpárt U. ^ pártértekezletének határozata ha­talmas segítséget nyújt a nyugat­német hazafiaknak az egységért, a békéért és a nép­ellenes Adenauer-rendszer megdön­téséért vívott küzdelmükben. A Né­met-Szovjet Baráti Társaság ham­burgi szervezetének ülésén egyhan­gúlag hozott határozat a többi kö­zött a következőket mondja: „Üd­vözöljük a Német Szocialista Egy­ségpárt második pártértekezletéti hozott határozatot, amelyet dönté jelentőségű lépésnek tekintünk a német egység, a béke helyreállítása és biztosítása szempontjából. Fel­szólítjuk Nyugat-Németország la­kosságát, tömörüljön még szorosabb egységbe, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaságban élő testvé­reinkkel közösen győzelemmel fe­jezhessük be küzdelmünket Német­ország egyesítéséért és a békéért." A bolgár Hazafias Front megalakítasának tizedik évfordulója Július 17-én a szófiai Népszínház­ban a főváros dolgozói ünnepi gyű­lést tartottak azon nap tizedik év­fordulójának tiszeletére, amikor J. Dimitrov, a bolgár nép vezére meg­alakította a Hazafias Front-ot, — az ország legszélesebb tömegalapo­kon nyugvó politikai szervezetét, amelynek több mint 2,200.000 tagja van. Az ünnepi gyűlésen megjelentek kiváló bolgár párt- ég közéleti dol­gozók, kultúrdolgozók, a szocialista munka hősei, a Dimitrov dij kitün­tettjei, a Hazafias Front szervezetei, nek vezetői, és a helyi békevédők bizottságának tagjai. Megjelent to­vábbá M. Bodrov, a Szovjetunió nagykövete, a Kínai Népköztársa­ság, Lengyelország, Csehszlovákia és a többi népi demokratikus orszá­gok diplomáciai képviselői. Georgi Rajkov, Bulgária miniszter­tanácsának alelnöke, a „Hazafias Front 10 éve" címmel tartott elő­adást. Az ünnepi gyűlés résztvevői nagy lelkesedéssel fogadták el J. V. Sztá­linhoz, a nemzetek nagy vezéréhez intézett üdvözlő távirat szövegét. Üdvözlő táviratokat küldtek to­vábbá Valkov Cservenkovnak. Bul­gária Minisztertanácsa elnökének és a Béke Világtanácsnak. Hatalmas erővel terjed az André Stil szabadon­bocsátásaért íntiííott moz­galom Francaországban A becsületes franciák százai csat­lakoznak naponta André Stilnak, a L'Humanité főszerkesztőjének és a többi francia hazafiak szabadonbo­csátásáért folyó mozgalomhoz, aki­ket a reakciós francia uralkodó kö­rök törvényellenesen tartanak bör­tönben azért, mert (határozottan szembeszálltak a háború és Francia­ország amerikai megszállása ellen. A L'Humanité című párizsi lap azt írja, hogy André Stil szabadon­bocsátását, határozottan követelik a tanítók autonóm szakszervezeti szövetségének szekciói a Saint Már­ne Var, Charente és Yonne megyék­ben. A különböző francia városok és falvak váro3i bizottságai, amelyek tagjai szocialistákból, kommunisták­ból, katolikusokból és pártonkívüliek­böl állanak, élesen tiltakoznak An. dré Stil és a többi hazafias béke­hívek törvényellenes bebörtönzése ellen. A koreai központi sajtóiroda Fenzsan barbár bombázásáról A koreai központi sajtóiroda újabb adatokat közölt Fenzsannak és környékének az amerikai légi­erők július 12-ki éjjeli bombázásá­ról. A jelentés a következőket mond­ja: „Július 12-én éjjel az amerikai lé­gierők barbár módon bombázták és gépfegyverezték Fenzsan belváro­sát és a környékén lévő békés tele­peket. Az amerikai repülök könyör­telenül gépfegyverezték a mezőkön dolgozó parasztokat és napalmbom­bákat dobtak le a békés paraszthá­zakra. Szanhinri községre mintegy 300 bombát dobtak, 235 házat pusz­títottak el és 142 személyt öltek meg. A bombatámadás áldozatai kö­zött nagyon sok az asszony, cse­csemő és aggastyán. A demokratikus német sajtó nemrégiben egy különös, első pil­lantásra nevetséget keltő, de való­jában megdöbbentő térképet közölt. Ez a térkép azt a tervet ábrázolta, amelyet Truman, az Egyesült Álla­mok elnöke még 1945-ben, a pots­dami értekezleten terjesztett elö a német kérdés — és általában Közép­Európa „államjogi helyzetének — megoldására". A terv értelmében Németországot három részre kel­lett volna szakítani: a tulajdonkép­peni Németország néhány északi tartomány területére szorult vqina össze, egészen külön „államként" tépték volna ki az ország testéből a Rajna, a Ruhr é:_ a Saar-vidéket, (ezt a területet már akkor a hábo­1 rús készülődések fő bázisának sze­melte ki az amerikai imperializmus) — végül alakítottak volna egy kü­lön ,,délnémet államot", amelyhez, mint látható, Ausztriát és Magyar­országot is hozzácsatolták volna. Őrült terv, — de mégis igen ta­nulságos. Az amerikai kormánynak a KÖ3ép-Európa számára készített politikai programmja ugyanis külö­nös élességgel húzza alá, milyen közvetlen az összefüggés Németor­szág szétszakításának imperialista tervei és a Magyarország ellen irá­nyuló hódí'ő tervek között. A Tru­man-féle programm Magyarorszá­got érintő vonatkozásairól nem elő­ször hallunk. Már az összeesküvő Mindszenthy is a „katolikus dunai monarchia" tervét hirdette és az amerikai pórázon vezetett félke­gyelmű Habsburg-ivadék is valami ilyesfélével házal: a rothadtságában széthullott és a Duna-völgye népei által ezerszer megátkozott, reakciós Habsburg monarchia helyreállításá­nak terve ez. A német sajtóban kö­zölt térkép azért oly különösen ta­nulságos, mert arra mutat, hogy Németország szétszakításának és Magyarország leigázásának pro­grammja Trumanék számára már régtől fogva egy közös tervet alko­tott. Az örült amerikai javaslatot? a Szovjetunió még 1945-ben elutasí­totta, — mint ahogy már a háború éveiben elutasította Németország feldarabolásé ik korábbi angol­amerikai-francia terveit. Ismeretes, hogy történelmi jelentőségű pots­dami értekezlet, amelyen a Szovjet­uniót maga Sztálin elvtárs képvi­selte, Németország egysége mellett fogJalt állást és jogtalannak bélyeg­zett minden, Németország szétsza­kítására irányuló törekvést. Né­hány nappal ezelőtt szögezte le a magyar kormány nyilatkozata, hogy a május végén Bonnban és Párizs­ban Nyugat-Németország úgyneve­zett „kormányával" kötött szerző­déseket „nem ismeri el és nem te­kinti törvényesnek", minthogy azok „a német nép életérdekeit és jogos nemzeti követeléseit lábbal tipor­jak, a békeszerető német nép leg­ádázabb ellenségeit, az agresszív német imperialistákat, köztük Hit­ler népgyilkos fasiszta tábornokait helyezik vissza „jogaikba" és ugyan­akkor a legsúlyosabb mértékben sértik a békeszerető magyar nép érdekeit és veszélyeztetik békéjét". A Magyar Népköztársaság kormá­nyának ez a nyilatkozata az egész magyar nép állásfoglalását és érzé­seit fejezte ki. Népünk — mint ahogy a nyilatkozat mondja — zavartalanul óhajtja folytatni békés építőmunkáját és nem akar még egyszer a német imperializmus és militariznjHs áldozata lenni. A különszerződés és a vele egy­idöben Párizsban kötött háborús egyezmény a legnagyobb mértékben érinti a magyar nép béketörekvé­seit. A különszerződés — épúgy, mint az*1945-ös trumani programm — Németország szétszakításán ala­pul. A különszerződés az agresszív német imperializmus helyreállításá­nak terve, vagyis azt az erőt pró­bálja talpraállítani, amely a ma­gyar népet már oly sokat sanyar­gatta, a Kruppok és társaik hatal­mát, akiknek profitjáért a magyar nép már két világháborúban vér­zett. A különszerződés: egy olyan hadsereg felállítását jelenti, amely­nek parancsnokai „tapasztalataik" egy részét a magyar föld felégeté­sével, a budapesti hidak felrobban­tásával, a magyar gyárajk, bankok, lakóházak és éléskamrák „tervszerű kiürítésével" szerezték. A külön­szerződ's egy olyan mesterséges 1,állam"-alakulatnak akar „jogi ala­pot" teremteni, amelyet az ameri­kai agresszorok irányítanak bonni fiókjuk segítségével. És hogy eb­ben a fiókintézetben kik dolgoznak, arra jellemző a bonni „kormány" külügyi hivatalában tartott vizsgá­lat, amelynek során kiderült, hogy e hivatal vezető tisztviselőinek 85 százaléka a nácipárt aktiv tagja volt. Az amerikai imperialisták és ki­szolgálóik megpróbálják véglegesen kettészakítani Németországot, hogy nyugati felán — náci védenceikkel együ'.. — zavartalanul berendez­kedhessenek: zavartalanul kiépíthes­sék támadó állásaikat a béketábor országai ellen. A különszerződés: a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni támadó háború, az agresszív német militaristák által melenge­tett revánstervek felkarolásának szerződése. Ebben a szerződésben egyesül a világuralomra vágyó ame­rikai imperialisták agresszivitása, a német imperializmus hódító gon­dolatával. A magyar nép izzó szenvedéllyel tiltakozik a tervek ellen. Érdekei­nek — összhangban valamennyi európai nép, főként a német nemzet erdekeivel, — a német kérdés meg­oldásának egyedül az a terve felel meg, amelynek alapjait Potsdamban rakták le s amely az egész Német­országgal való békeszerződésnek, a német egység haladéktalan helyre­állításának programmja. Csakis a német kérdásnek ez a megoldása küszöbölheti ki Európa testéből azt a háborús gócot, amelynek létre­hozásán az amerikaiak fáradoznak. Csakis a terv biztosíthatja Európa népeinek békéjét és nyu­galmát, s kapcsolhatja be egész Né­metország erőit a béke és a hala­dás nagy alkotó munkájába. Ezért támogatja a magyar,nép a Német­országgal való haladéktalan béke­kötés szovjet javaslatát, ezért tá­mogatja a német nép legnemesebb erőinek harcát az egységes, függet­len, demokratikus és békeszerető Németország megteremtéséért. Merénylet Oidier, a párizsi fellebbezési bíróság elnöke ellen Mint a moszkvai Pravda különtudósítója jelenti, július 16-án Párizs­ban merényletet követtek el Didier. a párizsi fellebbezési bíróság és a vizsgálókamara elnöke ellen. Didier vezeti azt a kollégiumot, amely jú­lius 1-én elhatározta a J. Duclos elleni bűnper beszüntetését és azon­nali szabadonbocsátását. A sajtójelentések szerint, július 16-án Didier lakásának ajtajában bomba robbant, amelyet terroristák helyeztek oda. 10 perccel azután, hogy Didier elhagyta a házat. A robbanás jelentős károkat okozott a házban és megsebesítette a ház­mestert. A lapok jelentik, hogy a merény­let okait kivizsgálják. Tekintet nél­kül arra, — írja a moszkvai Pravda tudósítója, — hogy a merénylet tet­teseit kinyomozzák-e, vagy egyál­talán nem fogják akarni kinyomoz­ni, a vizsgálóbírák könnyen meg­állapíthatnák, hogy ezért ä terro­risztikus akcióért erkölcsileg ki a felelős. Általánosan ismert dolog, hogy a ..Figaro" és az „Alrore" című., fasiszta lapok dühös uszítást folytattak Didier ellen és azonnali elbocsátását követelték a vizsgáló­kamara elnöki hivatalából. A reakciós sajtó támadásainak nyilvánvalóan az volt a céljuk, hogy durva nyomást gyakoroljanak a vizsgálókamara tagjaira, akik jú­lius 18-án tárgyalták André Stíl­nek, a L'Humanité főszerkesztőjé­nek czabadonbocsátása iránti kérel­mét. Kétségtelen, hogy a Didier el­len elkövetett terrorisztikus tettnek az a célja, hogy megfélemlítse a bí­rákat és arra kényszerítse őket, hogy törvényellenes döntést hozza­nak. Az USA tokiói nagykövete 23 kémközpontot állított fel Japánban Tókiói jelentés szerint R. D. Mur­phi, az Egyesült Államok japáni gauleitere — hivatalos minőségében amerikai nagykövet — amellett, hógy a japán kormán jft ellenőrzi, más egyébbel is foglalkozik. Kémtevékenységet folytat, kiter­jeszti Japánra a Gestapó-tipusú amerikai szervezetek hálózatát. Murphi — azóta, hogy áprilisban Japánba érkeztt — 23 kémközpon­tot állított fel az országban. Ezek a kémszervezetek felforga­tó tevékenységet folytatnak. ;Murphi terveket dolgozott ki arra, hogy az amerikai nagykövetség személyzetének létszámát 300 fő­ről 700 főre emelje és ezzel az ame­rikai külügyminisztérium egyik ügyosztályává tegye a Távolkeleten. Az úgynevezett ENSz-csapatok katonáinak növekedő elégedetlenségéről számol be a moszkvai Pravda tudósítója A szocializmus felépítéséről szőlő határozat további németországi visszhangja

Next

/
Thumbnails
Contents