Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-19 / 170. szám, szombat

cA mai szám ha H A szakszervezetek tevékenységének fokozásáért a szocia­lizmus építésében (2. old.) Az amerikaiak meghiúsult terve Németország feldarahutá­sára, Magyarország leigázására (S. old.) Góczán báesi utat téveszt (4. old.) „A szovjet művész mindenkor a szabad építőmunka és a békéért folyó harc gondolatának' meghirdetője'' — rno'n­dotta Csiaurelli. a nagy szovjet rendező, a karlovevary-i fesztiválon (5. old.) Olimpiai híradó (ti. old.) SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1952 július 19, szombat 2 KČS V. évfolyam, 170. szám Világ proletárjai egyesüljetek j Az aratásnál szerzett tapasztalatok felhasználásával a gyors cséplésérf, a beadás határidő előtti teljesítéséért Az idei gazdag termés betakarí­tásáért folyó küzdelem tetőfokán állunk., Az aratásra jól felkészült állami birtokok, szövetkezetek és egyéni gazdálkodók túlnyomórész­ben már elvégezték az aratást- és teljes ütemben megindult a cséplés. A cs°plésnél éppúgy, mint az ara­tásnál kell, hogy a cséplési terveket a legpontosabban betartsuk, azon­kívül fontos legyen az is, hogy a keresztekben lévő gabonát a lehető legrövidebb időn belül elcsépeljük, hogy a kenyércsata eredményét, az új termést minél előbb biztonságban tudjuk. A cséplési munkáknál nagy fel­adat hárul a kommunistákra, a nép­nevelőkre és a cséplőgépkezelőkre is; amilyen odaadással, kitartó és türelmes felvilágosító munkával harcoltak az aratás sikeres szem­veszteség nélküli elvégzéséért, úgy e harcuk se lankadjon. Xe gondol­ják: az aratást sikeresen elvégez­tük, a cséplés most már magától is menni fog. Minden kommunistának, népnevelőnek és a eséplőgépkeze­löknek munkaközben is arra kell S törekedniök, hogy a cseplőniunka­sokat jó felvilágosító és meggyőző munkává] eredményesebb munka­teljesítményre és a cséplés határidő előtti elvégzésére serkentsék. A jól végzett népnevelői munka nagy se­gitséf f.š soh' zóf- többet ér minden gépi segítségnél áz, lui egy eséplő­. csoport tagjai valamennyien tisztá­ban vannak azzal, hogy a gabona 'gyűjtéséért folyó harc országunk és a szocializmus felé való haladá­sunk nagy győzelmét jelenti, győ­zelmet jelent kenyéresatánk a reak­ció és kulákság feletti harcunkban. Óriási csapás ellenségeinkre, ha a gabonabegyűjtést idejéből) és ered­ményesen elvégezzük. Több kenyér, boldogabb élei. Erősödik az ország, szilárdul a világbéke. Ezért nem végezhetünk jó és eredményes mun­kát, ha csak a gépi erőre támasz­kodunk. hisz a gép csak eszköz a munkák elvégzésében. Kell, hogy a gépeket öntudatos, lelkiismeretes és a szocialista hazát szerető dolgozók irányítsák. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy háttérbe szorítsuk a gépi erő nagy és jelentős szerepét a cséplésnél és a gabonabegyüjtés­nél. Hisz állami birtokaink dolgozói és a szövetkezeti tagok százezrei éppen az idei aratásnál ismerték meg és szeretil;, megbecsülik az embert kímélő gépi munkát. Se szeri, se száma azon kombájnosok­nak és traktorosoknak, akik az ara­tás ideje alatt tudásuk teljes latba­vetésével derekasan megálltak h«­lyiiket. Jó, minőségi munkával meg­mutatták a gépimunka előnyeit, bi­zonyságul arra, hogy a dolgozó pa­rasztság mai és a jövőbeni leghűsé­gesebb segítőtársa a kombájn. „A dolgozó nép hazájában az álom is valóra vált, — írja levélében Ekei­ről egyik levelezőnk, — nálunk- is olyan eredményeket érünk el az aratásban, amilyenre példa sohasem volt. Pataki György és Bukris Jó­zsef július 9-én 8 hektár földről 340 mázsa árpát csépeltek ki a hatal­mas sziff jet kombájnnal." Az apá­caszakállasi szövetkezetben egy nap alatt 345 mázsa árpát csépelték ki kombájnnal. Alistálon Kuci Pál és László Mihály kombájnosok napi teljesítménye 13 hektár és 235 má­zsa gabona a kombájnnal való csép­lésnél. Az alsószecsei szövetkezet­ben Kvapka M. komhájiivezetö 10 óra alatt kombájnjával 15 hektár területet aratolt. le és csépelt ki. „A kombájn nemcsak n búzát aratja írja egyik levelében Németh And­rás a csallóközaranyosi állami, bir­tokról, — hanem learatja a reakció és a kulákság hazug fecsegéseit is." Hiba volna azonban ha az aratás alatt tapasztalt hiányosságokat el­hallgatnánk, nem foglalkoznánk azok kiküszöbölésével és nem mu­tatnánk meg, hogy az aratás ideje alatt felmerült hibák és hiányos­ságok nem egy esetben a tervsze­rűtlen és rosszul végzett népnevelői munkából, de legtöbbször a reakció és a kulákság aknamunkájából fa­kadtak. Szükséges tehát, hogy a hiányosságokon okulva most, a csép­lési munkák alatt nagyobb figyel­met szenteljünk a munkák helyes megszervezésének, ragaszkodjunk mindenben a cséplési tervek pontos betartásához és állandó figyelem­mel kísérjük a reakció és a kulák­ság aknamunkáját, hogy ne zavar­hassanak a gabonahegyújités leg­fontosabb időszakában, a cséplésnél, Bussa községl»en elmaradtak az aratással. Előtte ugyan megszer­vezték a munkacsoportokat, de az aratás kezdetével a kulákság és a reakció romboló munkája meggá­tolta, hogy azt közösen végezzék. „Ennek főoka az volt, — írja leve­lében Danóei János, — hogy a helyi pártszervezet nem végzett elég jó meggyőző és felvilágosító munkát... pedig közösen, gépi segítséggel sok­kal eredményesebben elvégezhettük volna az aratást, cséplést és a ga­bonnbegyüjtést." Ugyancsak a reak­ció sötét keze akarta tönkretenni a fekete-háti állami birtok dolgozóinak egész évi munkája egyik iiüszkesé ét, a legszebb búzatáblát, de s birtok dolgozóinak ébersége meg­akadályozta, hogy az 50 hektár búzatermés a tűz martalékává vál­jon. Tudja azt 'is a reakció, hogy az idejében végzett tarlóhántással megteremtjük a jövőbeni jó termés alapjait, a másodnövények vetésé­vel pedig biztosítjuk dolgozó népünk húsellátását, ezért a tariólmntás és a másodnövenyek vetése ellen is végzi hazug propagandáját. Hogy a reakció munkája mennyire sokrétű, arra példa a nemesóesai traktorállo­más. Még a tavaszon eltávolították a traktoráliomásróI Csukányt, egy reakciós, volt .200 holdas kulákve­zért, aki abban az időben, mint igazgató, a kulák csemetékből lett traktorosokat maga köré tömörítve, akadályozta a traktorállomást a fejlődésben. Leváltása után ugyan megtisztították a „férgektől" a traktorállomást, de a kulák-poliíi­kának még mindig vannak marad­ványai s ennek a hatását érzik egyes szövetkezetekben. Az elha­nyagolt gépek az aratás alatt sok helyen nem végeztek eredményes munkát. Ezzei magyarázható az is, hogy a nagymegyeri járásban a tarlóhántást július 10-ig csak 12 százalékban végezte el a traktor : állomás, mivel a legnagyobb telje­sítményű lánctalpas traktorok, — amelyeket még áprilisban a kerületi javítóműhelybe küldtek, — még most is, amikor a legnagyobb szük­ség volna rájuk, ott hevernek. A reakció mindent elkövet a kombájn­nal való aratás ellen is. Hálóját ki­veti a földműves raktársziivetkeze­tekre is és a/, eszközöknek felhasz­nált gabonaátvevő raktárosok aljas módon a kombájnnal csépelt gabo^" náért a megállapított árnál keve­sebbet fizettek. Kísérjük tehát most a cséplés alatt a legnagyobb figyelemmel a reakció és a kulákság aknamunká­ját és amint észrevesszük, hogy a dolgozó nép kenyerét fenyegetik, azonnal tegyük őket ártalmatlanná. •Cséplés alatt ne féljünk az újítás­tól, azonban ne hallgassunk az olyan A lányi szövetkezet 1123 mázsa kenyérgabonát és 571 mázsa takarmánygabonát adott az országnak Az országút mindkét oldalán a szövetkezet learatott gabonatáblái húzódnak. Az aratást a szövetkeze­tekben július 16-ig, a magángazdál­kodóknál pedig 17-ig kellett elvé­gezni a járásban. A tanyi miritaszö­vetkezetben a 183 hektár gabona le­aratását 23 napra tervezték. Az ered­mény az lett, hogy az aratást 16 nap alatt elvégezték. Az eső miatt egy napot ugyan késtek a munká­val, de a traktorok ekkor sem áll­tak. Minden traktor a tarlószántást végezte, hogy behozzák a lemara­dást. Minden csepp vizet meg kell menteni s úgy előkészíteni a talajt, hogy a jövő évben a hektárhozam még magasabb legyen. A tanyi' szö­vetkezeti tagok az idén felhasználva a szovjettapasztalatokat, a kereszt­soros vetési módszerrel hektáronként 30 mázsa termést értek el. Legjobb barátunk, a Szovjetunió segítsége itt is megmutatkozott. Az esti órákban a szövetkezeti ta­gokat mind az irodában találjuk. Ott ülnek, tervezgetnek, tanácskoznak éppúgy, mint a harcosok a győzel­mes csata után. Következtetéseket vonnak le és számadásokat végeznek az elkövetkezendő időszakra. A bra­tislavai kerület e legpéidásabb szö­vetkezetének elnöke, Gáspár elvtárs, aztán meg Kovács elvtárs, a szövet­kezet könyvelője, beszélgetnek az idei békearatás nemes harcáról. Ez a harc az ember győzelmét jelenti a természet felett. A jelentést az ara­tás befejezéséről július 16-án küld­ték el. Az aratás után az első gabonát a földműves raktárszövetkezetbe szállították. Beadtak 1123 mázsa ke­nyérgabonát " és 571 mázsa takar­mánygabonát. A jó gazdálkodás tu­data tölti el a tanyi szövetkezeti ta­gokat. Tudják, hogy az idén aszta­luk még gazdagabb lesz. A munka­egységek után 75 korona előleget kapnak. A volt kocsisok, akik a nagybirtokosok idejében alázatosan hordozgatták az ingyenélöket, ma a magukén gazdálkodnak. Májusban például csak az előlegeken megke­restek 4000 koronát. Ebbe még nincs beleszámítva a családtagok kerese­te. Munkásosztályunk iránti köteles­ségüket nemcsak a kenj'ér- és ta­karmánygabonákban teljesítették. A húsbeadásb'an is élenjárnak. A'mar­hahúsbeadásban már eddig 115 szá­zalékos, a sertéshúsbeadásban pedig 180 százalékos eredményt értek el. A törzskönyvezett fajsertések beadá­sát eddig 500 százalékra teljesítet­ték. Ezek a meggyőző és kiforgat­hatatlan tények óriási hatást gyako­roltak a többi 13 kis- és középföld­müvesre, akikkel éppen ma folytat­tak beszélgetést a tanyi szövetkeze­ti tagok. Ma már mindannyian ké­telkedés nélkül, szívesen belépnek a szövetkezetbe. Vígh András, Pozsony. Kisgéresröl írják: Mindannyian beléptünk a szövetkezetbe Mi, a kisgéresi kis- és középföld művesek figyelemmel kísértük a szö­vetkezet fejlődését. Láttuk, hagy a szövetkezetben a tagok sokkal töb bet tudnak termelni és amellett nem is erőltetik meg magukak annyim a munkával, mint a magángazdálko­dók. Mi ezt alaposan megfontoltul s mindannyian beléptünk a szövet­kezetbe. Most már az egész falu kis- és középparasztsága szövetkezeti tag és bátran harcol pártunk és kormá­nyunk határozatainak teljesítésén keresztül a szocialista falu kiépíté­sének útján. Gross Emil. Kisgéres. A sárói trakiorállamás nagyobb gondot fordítson a gépek azonnali megjavítására A tergenyi EFSz-ben teljes ütem­ben folyik az aratás. A szövetkezeti tagok hősiesen dolgoznak a termés betakarításában. És a traktorosok ig a legnagyobb odaadással végzik munkájukat. Kovács János, Lajcsák István és Viktoriusz József traktoro­sok például 239 százalékos munka­teljesítményt értek el. Kritizálnunk keli azonban a sárói traktorállomást. A traktorállomás hibájából Kovács János például egész nap munk anélkül állt, mert trakto. ráról a húzóvas letörött. A trak­torállomást már 3 nappal a törés előtt értesítette, hogy a húzóvasat ki kell cserélni, mert meg van ha­sadva, d e semmiféle intézkedésre nem került sor. Csak amikor Ko­vács János 14 kilométerre elment, akkor lett az ügy elintézve. Az ilyen hiányosságok ellenére is, amint már említettük, az aratás szépen folyik é s e hó Sl.én a cséplést is megkezdjük. Az aratás mellett folyik a tarlószántás is. Eb- 1 ben a munkában Jurák Mátyás és Véber Vilmos dicsekedhetnek szép eredményekkel. Teljesítményük 274 százalék. Tóth Zsigmond, Tergenye Kiskövesden csak a spekulánsok maradtak a szövetkezeten kívül Június elején, amikor megjelent pártunk és kormányunk a szövetke­zetek megszilárdításáról ós tovább­fejlesztéséről szóló határozata, a kis­kövesdi helyi pártszervezet és az .JjjrS^-.yeze^ogóge pontos, tervet ké­szített a taglétszám kiszélesítésére. Az akció megkezdése előtt a szövet­kezetnek 47 tagja volt, de közülük elég sok volt az úgynevezett párto­ló tag. A párt- és kormányhatározat meg­jelenése után a helyi vezetőség elha­tározta, hogy alapos meggyőző mun­kát fog folytatni a magángazdálko­dók között a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Ebből a célból a falu gaz­dáit csoportokba osztották. Minden elvtárs tudta előre, mikor és kit fog felkeresni és milyen módszerrel fog­ja meggyőzni az ingadozókat. Elő­ször is konkrét példákon rámutat­nak azokra a dolgozókra, akik a múltban csaknem éhbérért dolgoztak a falusi gazdagoknál. És feltárják azt, hogý a mai népi demokratikus rendszerünk milyen megélhetési le­hetőségeket biztosít a dolgozók szá­mára. Ezután elbeszélgetnek az elv­társak a gazdákkal iparunk hatal­mas fejlődéséről és arról, hogy miért marad el a mezőgazdaság az ipar mögött. Végül pedig konkrét példá­kat hoznak fel azokból a szövetke­zetekből, amelyek már eddig is szép eredményeket értek el a közös gaz­dálkodásban. A meggyőző tevékenység folyt. Július 13-án az. .egyéni gazdálkodók megbeszélésre jöttek össze. Elmond­ták tapasztalataikat, amelyeket az aratásban szereztek és egyenként a!á írták a belépési nyilatkozatot. El­jött Horosz József, Bari Gábor, Tóth József, Baráti Albert stb. Mind meg­győződtek arról, hogy közösen jobb lesz. Az egyik kisgazda a belépési nyilatkozatok aláírásánál látva, mily gyorsan fogynak a nyomtatvá­nyok, meg is jegyezte, hogy ..kevés lesz a nyomtatvány a mai napra". A gazdának igaza lett. mert félóra sem telt bele és máris elfogyták a belépési nyilatkozatok. Dél félé már csak heten hiányoztak, s ebédután már eljöttek mindannyian. Ketten azonban nem kaptak belépési nyi­latkozatot: a spekulánsoknak nincs keresnivalójuk a jobb életet építő becsületes szövetkezeti tagok között. Borcsánszki Pál, Kiskövesd. A peredi szövetkezet 7-8 mázsával nagyobb termést ért el hektáronként, mint az egyénileg gazdálkodók A peredi szövetkezeti tagok is be- J csoportja áll, másodig a Kovács-cso­jezték már az. aratást. Jelenleg tel- port. A harmadik csoport kissé le­fejezték jes ütemben folyik a cséplés. Járá­sunkban elsőnek szállítottunk be ga­bonát a földműves raktárszövetke­zetbe. Hogy mily nagy lendülettel folynak az egyes munkák, arról ta­núskodik az, hogy az aratást 4 nap­pal a tervezett idő előtt befejeztük. Termésünk kiváló. Mig a magángaz­dálkodók csalt 19—20 mázsás hek­tárhozamot tudnak elérni, addig a szövetkezet hektáronként 25—27 mázsát termel. A munkát csoportok­ban végezzük. Három csoportunk van s ezek versenyben állnak egy­mással. Az első helyen eddig Urbán maradt, de ennek az oka az volt, hogy az aratógép 2 napig nem tu­dott dolgozni. Nem hagyhatjuk figyelmen kivül a dohányos csoportot sem, melynek tagjai a legnagyobb készséggel és odaadással dolgoznak. A dohány tö­rés vígan folyik. Danada elvtárs nagyszerűen irányítja a munkát. Kertészetünk is a járásban a leg­jobbak közé tartozik. Mi így harco­lunk a békéért és dolgozó népünk szebb életéért. Juhos Péter Pered. cséplőgépkezelőkre sem, mint Szé­csi Albert a ílánai állami birtokon, aki alattomos módon el akarta hi­tetni a dolgozókkal, hogy nekünk nincs szükségünk újításra és hogy a gyors cséplésnél egyedül csak a gyakorlat segíthet, ahogyan ő a le­velében is írta, „hogy az én 40 éves praxisom t :ibbeí ér minden újítás­nál';. Köszönjük, nincs szükségünk az ilyen — dolgozó nép becsületes munkájában kártevő — „jó praxis­sal" rendelkező cséplőgépkezelőkre. Nekünk van kitől tanulni. A szovjet mint'.ra átszerelt Bredjuk-féle csép­lőgéppel már a mult évben is szép szer szerint. A cséplőgépek gazdaságos ki­használásával, a cséplési terv állan­dó és pontos betartásával, újítások­kal és a szocialista mtinkaverseny­nyel :>. cséplésnél legyőzzük a re-ak­eredmények születtek, az idén pe- J elót és bőséges gabonamennyiség dig a eséfalvai szövetkezetben két beadással gazdagítjuk országunkat, váltásos munkával 420 mázsát csé- i erősítjük a világbékét, pelnek ki napolta a Bredjuk-mód- | Mérv Ferenc.

Next

/
Thumbnails
Contents