Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-10 / 136. szám, kedd

2 UJSZÖ 1952 június 10 A losonci keleüzemben is át kell adni a munka­tapasztalatokat a fiataloknak A losonci kefeüzem tágas udva­ra vígkedélyü munkáslányok dalá­tól és gépzakatolástól hangos. Készárut raknak egy teherautóra, két épület közötti részen pedig cirókot áztatnak egy tartályban. A műhely falai kétszeres erővel ad­ják vissza a gépek egyenletes zú­gását. A fal mellett húzódó kötő­gépeken férfiak dolgoznak, mert ezen a munka szakaszon nehéz a munka. Az üzemet korszerű villanygépek­kel fogják felszerelni, fokozatosan úgy, ahogy a gyár küldi őket. Ma még csak négy van belőlük besze­relve, ezeket most próbálják ki, iga­zítanak rajtuk, mert lassú a forgá­suk. Az öreg, begyakorlott munká­sok még nem vállalják rajtuk a munkát, mert nem tudnák teljesí­tem normájukat. — Jő lenne az a villanykötőgép, — mondják többen a munkások kö­zül, — csak egy kissé gyorsabb vol­na a forgása; akkor gondolkodás nélkül mellé állnánk. — Igy nem lehet, — szól közbe Klecsán István, — mert nem tud­nánk vele napi tervünket teljesíte­ni. Pedig ez nagyon fontos, mert le vagyunk maradva és a lemaradást még fokozná, ha lassújáratú gépek­ikel dolgoznánk. A kézzel végzett mumka a begya­korlott munkásoknak több erőbe ke­rül ugyan, de a tervet teljesíteni tudják vele. Örömest térnének át a villanykötógéppel való munkára ós várják, mikor oldják meg a sebesség kérdését. — Bizony elég volt már húsz évig kézzel forgatná a kötőgépet, — mondja Klecsán István elgondolkod. va, mintha a mult emlékei törtök volna fel emlékezetében. Látni raj­ta, hogy a könyörtelen mult sok baj­jal sújtotta fiatal korában. Az első világháború elrabolta tőle apját; azóta küzdött, szenvedett, vándorolt egyik üzemből a másiikiba. Sok he­lyen megpróbálkozott nagyobb da. rab kenyeret szerezni, de sehol sem sikerült, Csak annyi jutott neki, hogy szegényes életét vala­hogy tengette. A felszabadulás után új élet kezdődött számára is. — Ma, nem panaszkodihatom, — mondja Klecsán István, — mun­kám után megkapom a megérde­melt jutalmat és a családommal együtt gondtalanul élek. Van egy hétéves kisfiam, ő már nem lesz ki­téve olyan megpróbáltatásoknak, amilyenekkel nekem kellett megküz­denem. Klecsán István az üzem egyik legjobb dolgozója. Májusban 210%­ra teljesítette normáját, de volt olyan hét, amikor magasabb telje­sítményt is elért. Becsületes mun­kájának meg van az eredménye. Lupták Júlia egyike azoknak a munkásnőknek, akk jó kedvvel Vég­zik munkájukat. Az arca mndig mosolyra áll. Miközben kezében ügye­sen forgatja a befüzőtüt, ezeket mondja: — Nem érzem, hogy nehéz lenne a munka, pedig már 27 éve, hogy végzem. De szeretnék még ugyan­annyi évet dolgozni! A legjobbak közé tartozik Serfő­ző Margit, aki májusi tervfeladatát 195 százalékra teljesítette. Sokszor, ha a munka úgy kívánja, bennma­rad a munkaidő után is. Tudja hogy minden percet ki kell használni. — Ha rágondolok azokra az idők­re, amiket a miult kapitalista rend­szerben átéltünk, látom, milyen nagy a különbség a mult és jelen között. Huszonnégy éve, hogy dol­gozom, de a múltban egyetlen egy­szer sem tudtam olyan jókban ré­szesülni, mint ma. Voltam Tátra­Lomnicon, Pöstyénben és ezek a na­pok örökké emlékezetesek számom­ra. Sohasem juthattam volna el oda, ha nem lett volna felszabadulás. A műhely két részből áll. Két ha­talmas világos teremből. Az egyik műhelyben az öreg, tapasztalt mun­kások dolgoznak, a másikban a fia­tal, új munkaerők. Az új munkaerők közül még csak kevesen tudják a 100 százalékos teljesítményt elérni. A másik műhelyben a dolgozók több sége többéves tapasztalatokkal ren­delkezik, tehát könnyen túlszárnyal­ják a kezdőket. Más üzemekben a legjobb élmunkások segítik a le­maradókat a munkamódszerek át­adásával és az ő gondos nevelésük­A csehszlovák szakszervezetek küldöttségei a Német Demokratikus Köztársaságban és Magyarországon tartózkodnak Pénteken, június 6-án Prágából Berlinbe utazott a csehszlovák vasú­tasok szákszervezeti küldöttsége, hogy résztvegyen a Német Demo­kratikus Köztársaság „Vasutas Nap­ján". A csehszlovák küldöttséget a ROH közlekedési alkalmazottaknak köz­ponti titkára, Václav Simánek vezeti. Pénteken Budapestre utazott a csehszlovák fémipari munkások kül­döttsége, amely résztvesz a magyar fémipari munkások testvér szakszer­vezeti szövetségének évzáró gyűlé­sén. A csehszlovák küldöttséget a ROH-fémipari munkások szövetsé­gének központi titkára, Karel Carva vezeti. A csehszlovák szakszervezetek dol­gozóinak a Német Demokratikus Köztársaságban é s Magyarországon tett látogatása további értékes hoz­zájárulás országaink szakszervezeti mozgalma és dolgozói közötti együtt­működés elmélyítéséhez és a dolgo­zók nemzetközi harci szolidaritásá­nak megszilárdításához a béke olda­lán. Összehívták a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Csehszlovák Társaság alakuló gyűlését A Politikai és Tudományos Ismere­teket Terjesztő Csehszlovák Társa­ság előkészítő bizottsága, amelyet az élenjáró cseh és szlovák tudósoknak, műszakiaknak, újítóknak és művé­szeknek április 6-iki dobrisi kezdemé­nyező gyűlése választott meg, a tár­saság alakuló gyűlését júniu 3 21—22. napjaira hívta össze Prágába. A gyű­lés főbeszámolóját Václav Kopecky tájékoztatásügyi miniszter mondja. A brünni ideológiai értekezletre tá­maszkodó kongresszus értékeli a tu­domány, a technika és a művészet népszerűsítésének terén eddig kifej­tett tevékenységet és kitűzi a társa­ság főfeladatait a következő jelszó alatt; „A haladás és a tudományos igazság fényét a nép, a szocializmus és a béke szolgálatában". Míntatárnát létesítettek a handlovai munkaerőtartalékok számára Az állami munkaerőtartalékok handlovai szakiskolájának épületé­ben, a napokban befejezik a minta­tárnát. Jelentős segítséget nyújt ez az iskola hallgatói számára a külön­leges technológiai elmélet tanításá­ban. A mintatárna semmiben sem különbözik a bányától. A mintatárna folyosója 15 m. hosszú, fával van ki­bélelve és szellőztető ajtókkal ellát­va. A mintatárna mellett helyiség van felállítva, amelyben a legkülön­félébb bányagépek modelljeit helyez­ték el. Az újonnan berendezett min­tatárnát látogatni fogják azoknak a n. fokú iskolát végzett tanulóknak a csoportjai is, akik a tiszteletreméltó bányászhivatást választották élet­pályául. kel ezek elérhetik a 100 százaiékot. A losonci kefeüzemben azonban a mesteren kívül nincsen senki, aki az új munkaerőket tanítaná. Nem ve­zethet a termelés fokozásához," ha a fiatal, kezdő munkaerőket elkülö­nítik a tapasztalt munkásoktól. Az üzem vezetőségének azon kellene lennie, hogy a fiatal, új munkaerők az öreg munkásoktól tanulhassa­nak. Ügy kellene beosztani a mun­kát, hogy kiküszöböljék ezeket a ne­hézségeket. Ha a beosztás továbbra is a régi marad, eltelik, egy-két év is, amíg annyira begyakorolják ma­gukat az új munkaerők, hogy elér­jék azt a százalékot, amit az öre­gebb munkatársak. De azért akad az új munkaerők között is olyan, aki a 100 százalé­kos eredményt eléri. Strepka Gyu­la alig kőt hónapja dolgozik a kefe­üzemben és már 100 százalékra tel­jesíti normáját. A fiatal Strepka Gyula megmutatta, hogy ha az em­ber pontosan és figyelmesen dolgo­zik, akkor a teljesítmény fokozó­dik. A CsISz üzemi szervezetének is nagyobb felvilágosító munkát kell végeznie az ifjúság körében. Sok a fiatal munkaerő, sajnos, ök marad­nak le a leginkább. Zsiga József fia­tal munkás például hanyagul vég­zi munkáját; nem törődik azzal, hogy milyen nagy kárt okoz ezzel néípgajzdatságunknak. Hiába figyel­mezteti őt a vezetőség, sokszor olyan dolgokat követ el, amikkel megkárósítja az üzemet. Ezt nem szabad tűrni a munkásoknak, mert aki nem dolgozik becsületesen és nem törekszik kifejleszteni képessé­geit, azt a többi dolgozóknak kell kiközösitenie. Tíz órakor, amikor a tízórait el­fogyasztották, rövid röpgyülést tar­tottak a munkások. Jamnický elv­társ, az üzemi szakszervezet tit­kára és az ü^em vezetője Bendicsák elvtárs, felkéroék a munkásokat, hogy pontosabban járjanak munká­ba, mert a hanyag munkábajárás miatt nagy az abszencia. A dolgozóknak " maguknak kell figyelmeztetniök azokat a munká­sokat, — mondotta Jamnický elv­társ, — akik egy vagy másfél óra késéssel jönnek munkahelyükre minden megokolás nélkül, mert minden munkás látja munkatársát és így ellenőrizheti és f elvilágosíthat j a­hogy milyen kárt tesz, ha nem jár pontosan a munkába. Az üzemi párt, — de főleg a szakszervezet vezetőségnek munká­ját meg kell javítani. Nem látni az üzemben azt sem, hogy a munkások a munkarverseny iránt érdeklődést tanúsítanának. Vannak olyan mun­kások és munkásnők, akik nem tudják, hány százalékra teljesítik napi tervüket, mint például Fülöp Erzsébet, aki már több, mint hat éve dolgozik az üzemben, és nem tudja megmondani, hány százalékra teljesítette az előző napi norpi^ját. — Nem tudhatom, — mondja ^ü­löp Erzsébet, mert csak az irodá­ban tudják megmondani, hogy hány százalékra teljesítettem az előző na­pon normámat. Hogy minden munkás és munkás­nő tisztában legyen az elvégzett munka eredményével, minden gépen fel kell tüntetni, hány százalékra végzi az illető napi, heti és havi tervét. Ebben segítséget kell nyúj­tania a versenyfelelösnek, mert nemcsak az a dolga, hogy a ver­senyt irányítsa, hanem az is, hogy felvilágosítsa a munkásokat a a munkaverseny eredményeiről. Az üzemi párt és szakszervezet veze­tőségének meg kell tennie mindent arra, hogy a legjobb dolgozók ne. ve, de azoké ls, akik lemaradnak munkájukban, fel legyen tüntetve olyan helyen, ahol mindenki láthatja, mert csak így lehet köztudomású, ki a jó munkás és ki a rossz. Ed­dig még versenytábla sincs a lo­sonci kefeüzemben. Ezért a ver­senyfelelős legelső dolga az legyen, hogy minden munkás munkahelyén fel legyen tüntetve napi és heti nor­mája. Akkor nem fog megtörténni az, hogy a munkások nem tudják megmondani, teljesítik-e normáju­kat. 9 K, B A Csehszlovák Rokkantszövetség új egységes szervezete Szombatoíí;'- június 7-én Prágában összejöttek a köztársaság összes ke­rületeiből a rokkantak kiküldöttei; hogy létrehozzanak egy egységes or­szágcs önkéntes szervezetet, a Csehszlovák Rokkantszövetséget, amely magába tömörítené a testileg és szellemileg fogyatékos egyéneket. A szövetség megalakításával befeje­ződött az egyes polgári, katonai és hadirokkantak egyesítésének fejlődé­si útja, akiket a kapitalista köztár­saság alatt fizikai képességük miatt a legjobban kizsákmányoltak, akiket a burzsoázia a társadalomból kiszorí­tott és közjótékonyságra utalt. Az új szövetség a munkásosztály februári győzelme által lehetővé tett feltételek alapján úgy fogja őket ne­velni, hogy képességeik és erejük sze­rint hozzájárulhassanak a szocializ­mus építéséhez. Dr. Rudolf Tyl, az előkészítő bi­zottság elnöke megnyitó beszédében azokról a feladatokról beszélt, ame­lyeket a szövetség maga elé tűz és felemlítette a rokkantak munkaigye­kezetének egyes példáit, hogyan be­szélt róluk Antonín Zápotocky kor­mányelnök a Nemzeti Arcvonal Köz­ponti Akció Bizottsága elnökségének brünni ülésén. A Drevoindusztríában meggyorsítják a pénzügyi eszközök forgalmát Az apátfalusi Poľana felhívása a pénzügyi eszközök forgalmának meg- 1 gyorsítására élénk visszhangra talált > a pozsonyi Drevoindusztria nemzeti J vállalat dolgozóinál is. Hrabek János­nak, az üzemi tanács elnökének kez­deményezésére a tervezett alapanyag­készleteket a harmadik negyedév vé­géig 600 ezer koronával csökkentik. A topolcsányi üzem dolgozóinak kez­deményező javaslatára a bútorgyár­tásban jelentősen megrövidítik a ter­melési folyamatot és a harmadik és negyedik negyedévben összesen 1 mii. lió koronát szabadítanak fel. A topol­csányi fafeldolgozó üzemben jobb munkamegszervezéssel 14 napról 6 napra rövidítik le a termelési folya­matot. A segéd- és üzemanyagok nor­mánfelüli készleteinek csökkentésé­vel az év végéig további 3 millió ko­ronát szabadítanak fel és a gyors­szállítással a raktárakban felhalmo­zott késztermékek állományát félmil­lió koronával csökkentik. A Drevoindusztria nemzeti vállalat dolgozói az év végéig a pénzügyi esz­közökből 5,100.000 koronát szabadí­tanak fel. Pozsonyban komplex anyagmegtakarítási kiállítást rendeztek Vasárnap, június 8-án délelőtt Po­zsonyban a Szovjetbarátok Szövetsé­ge kiállító helyiségeiben megnyitot­ták a komplex anyagmegtakarítási kiállítást. A nagyszombati Kovosmalt, a my­javai Szlovenszká Armatúrka és a stará-tura-i finommechanikai üzem kiállítási tárgyai a komplex anyag­takarékossági gondolat fejlődését és megvalósítását ábrázolják. A kiállí­tás meggyőző módon tanúskodik ar­ról, hogyan tudnak gondolkodni a munkások és műszakiak és hogyan vezetnek be a termelésbe új muhka­i eljárásokat ós új anyagokat. A mos­| tani termelési eljárásokba való be­avatkozásaikkal évente 100 ezres anyag és munkaóra megtakarításo­kat émek le. A kiállítási tárgyak annak a bizonyítékát nyújtják, ho­gyan lehet az anyaggal takarékos­kodni minden terméknél és hogyan lehet a drága színes fémeket új anya­gokkal pótolni, ami elsősorban a be­hozataltól való kisebb függőséget és a hazai forrásból származó nyers­anyagokból előállított nagyobbszárnu terméket jelent. Meggyorsítják a kuncsícei szocialista építkezés munkálatait A kuncsícei szocialista építkezésen a vítkovicei vasmüvek szerelőcsoport­ja Alojz Kolodej csoportvezető kez­deményezésére kötelezettséget vál­lalt, hogy a villanytelep második hű­tőtornyának szerelési munkálatait egy héttel megrövidíti. A torony al­vázát június 30-ig kellett volna átad­ni az ácsoknak. A szerkezet utolsó részét azonban már felszállították a torony tetejére, úgyhogy a vítkovicei szerelők már a mult hét elején és csütörtökön, június 5-én befejezték a hűtőtoronyban munkájukat. Az ácsok ezalatt már az acélkonstrukcióval i rögzítették az első faalkatrészeket, A határidőt újból megrövidítették szombaton, június 7-én az acélmű­helyben. A szocializmus „Ifjú építői építkezéseinek" betonozó csoportjá­ba tartozó 13 ifjú munkás és ifjú munkásleány a 242. munkahelyen Ru­dolf Smocsek vasmunkás csoportjá­val és Benedikt Brachman és Stepan Fojtik ács-csoportjaival együtt 59 órával előbb rakta le a harmadik acélöntökemence alapjait. Az ifjú építők emellett 3700 köbméterrel több betont raktak le. A komáromi hajógyár munkásai lerövidítik a szerelés időtartamát A Volga—Don-csatorna számára épített személyhajókon kívül a ko­máromi hajóépítők remorkőröket is építenek. Ezek az újtipusú motoros vontatóhajók a szovjet folyókon fog­ják szétvinni a csehszlovák dolgozók testvéri szeretetét. Az a remorkör, amely Georgij J. Sedovnak, a népszerű utazónak ne­vét viseli, a csehszlovák technikusok, mesterek és munkások kiváló alkotá­sa. Gyönyörű és tökéletes mü. Ezt igazolják a szovjet szakértő szavai, aki az átadó próbáknál a kővetkező­ket jelentette ki: „Ilyen tökéletesen épített hajó európai vizeken még nem járt." E szavakkal nemcsak a meg­rendelő megelégedése, de a szakértő csodálata is kifejezésre jutott. E sza­vak tanúskodnak a csehszlovák dol­gozók képességeiről. A G. J. Sedov-remorkör már út­nak indult a Szovjetunió felé. Magá­val vitte a csehszlovák dolgozók őszinte testvéri szeretetét, forró üd­vözletét a kommunizmus építőinek. „Csehszlovákia népe lelkiismeretes és becsületes a munkában és ideoló­giailag is állandóan fejlődik" — je­gyezte meg a szovjet technikus. Igen, a sajátján gazdálkodó cseh­szlovák dolgozó nép fejlődik, növek­szik mind gazdasági, mind szociális és kulturális téren. A régi történelmi város a Duna partján is megváltozik és a szocialista jövö gyönyörű nagy városává fejlődik. A város fejlesztésében nagy részük van a komáromi hajóépítőknek is. Ezek képességeiről, munkájuk hős­tetteiről már sokat beszéltek és ír­tak. Teljes joggal meg is érdemlik, hiszen nagy, masszív és szép hajókat építem nem csekélység. Az elmúlt években egy remorkőr építése két év­be is beletelt. A szocialista munkás a technika segítségével ezt az időt 15 hónapra csökkentette és helyesebb munkaszervezéssel ez az időtartam még tovább csökkenthető. Feranec Antal,

Next

/
Thumbnails
Contents