Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-10 / 136. szám, kedd

1952 június 10 UJSZO A Békevilágtanács elnökségének és különféle országok kiválá személyiségeinek nyilatkozata A Békevilágtanács elnöksége nyi­latkozatot tett közzé, amelyhez kü­lönböző országok kiváló személyiségei csatlakoztak. „Nagy felháborodással vettük hí­rét a francia békebizottság elleni újabb beavatkozásnak és a békehívek elleni újabb represszáliáknak Fran­ciaországban. Az a kísérlet, hogy a francia nép jogos békevágyát elhallgattassák, minden embert érint, mert a háborús veszély megerősödésének jele. A fran­cia nép harca komoly akadályt jelent azoknak az erőknek, amelyek szem­beszállnak minden olyan intézkedés­sel, amelyet a nemzetközi feszültség enyhítésére és a nemzetek k&zötti összes vitás kérdések békés megoldá­sára irányulnak. Ez az alapvető oka annak, hogy Franciaországban mind­azokat, akik együttesen és nyíltan a béke védelmére kelnek, szociális eredetük vagy politikai meggyőződé­sük különbözőségére való tekintet nélkül ma ezek az erők veszélyezte­tik. A francia békemozgalom ellem megtorlásokra találjanak bármilyen ürügyet is, e megtorlásoknak komoly következményei lehetnek az összes emberek számára. * y Ünnepélyesen kijelentjük, hogy az egész világ emberei egyek Franciaor­szág népével a békéért folytatott harcban. Nincs olyan erö, amely meg­törhetné a függetlenségért és a világ­békéért harcoló nagy nemzet akara­tát." A nyilatkozatot a következők írták alá: Frederic Joliot-Curie, a Békevilág­tanács elnöke, Pietro Nenni képvise­lő, a Békevilágtanács elnökhelyette­se, Gabriel d'Arboussler (Afrika), a Francia Unió képviselőházának tag­ja, Enrico Berllnguer (Olaszország), a Demokratikus Ifjúsági Világszövet­elnöke, John D. Bernal (Nagy-Bri­tannia) fizikus, Isabella Blum (Bel­gium) képviselőnő, Palamede Borsa­ri (Brazília) mérnök, Georg Bran­ting (Svédország) szenátor, Bertold Brecht (Németország) író, John Burns (Nagy-Britannia), a tűzoltók szakszerveztei szövetségének elnöke, Laurent Casanova (Franciaország) képviselő és volt miniszter, Gilbert de Chambrun (Franciaország) kép­viselő, Pierre Cott (Franciaorsz.) kép­viselő és volt miniszter, Eugenie Cot­ton (Franciaország), a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöknő­je, John W. Darr (USA) lelkész, S. Dawies (Nagy-Britannia) tanítónő és bírónő, S. O. Dawies (Nagy-Britan­nia) képviselő, G. R. van Eerde (Ausztrália) lelkész, Ilja Ehrenburg (Szovjetunió) író, Emi Siao (Kína) író, Alexander Fagyejev (Szovjet­unió) író, Giorgio Fenoaltea (Olasz­ország) jogász, Branca Fialhova (Brazília) biológus, Walter Friedrich (Németország), a berlini egyetem rektora, Jósé Giral (Spanyolország), a spanyol köztársaság kormányának volt elnöke, W. R. T. Gore (Nagy­Britannia) tanító, Pantyelejmon Gu­lajev (Szovjetunió) újságíró, Sardar Singh Gurbachs (India) író, Nazim Hikmet (Törökorsz.) Író, Jozef Hro­mádka (Csehszlovákia) teológiai ta­nár, az egyházak világtanácsa köz­ponti bizottságának tagja, Leopold Infeld (Lengyelország) fizikus, Sri Indulal Jagnik (Olaszország), a pa­rasztszövetség elnöke, John Adams Kingsbury (USA) orvos, Tomi Kora (Japán) a felsőház tagja, Alexander Kornejcsuk (Szovjetunió) író, D. D. Osambi (India) India nemzeti inté­zetének tagja, Kuo Mozso (Kína), a kínai tudományos akadémia elnöke, Jean Laffitté (Franciaország) a Bé­kevilágtanács főtitkára, Phuong Le­Csang (Vietnam), a vietnami nőszö­vetség tanácsának tagja, Riccaido Lombardi (Olaszország) képviselő és volt miniszter, Arthur Nils Lundkvlst (Svóflország) író, Mao Tun (Kína) író, fvor Montagu (Nagy-Britannia) újságíró, Ján Mukaŕovsky (Csehszlo­vákia), a prágai Káról y-egyetem rek­tora, Pablo Neruda (Csíle) Író, Louis Saillant (Franciaország), a szak­szervezeti világszövetség főtitkára, Anna Seghers (Németország) írónő, Emilio Serenl (Olaszország) szenátor és volt miniszter, Jessie Street (Ausztrália), az ENSz 1945. évi san­franciskói konferenciájának ausztrá­liai küldöttnöje, Szun Ja Szen asz­szony (Kína), a kínai népet segítő szövetség elnöknője, Szuwartl asz­szony (Indonézia) képviselőnő, An­toine Tabet (Libanon) építész, Nyi­koláj Tyichonov (Szovjetunió) író, Arnold Zweig (Németország) író. Feladatunk még jobban megerősíteni a Német Demokratikus Köztársaságot hangoztatta Walter Ulbricht elvtárs Walter Ulbricht elvtárs, miniszter­elnökhelyettes, a Német Szocialista Egységpárt főtitkára résztvett egy Berlinben rendezett ünnepgégen, amelynek keretében 41 kiváló vasúti dolgozót a „Német Demokratikus Köztársaság Érdemes Vasutasa" cím­mel és többezer márka pénzjutalom­mal tüntettek ki. Ulbricht elvtárs az éberség további fokozására szólította fel a vasúti dolgozókat a kártevőkkel és merény­lőkkel szemben, majd az általános helyzetről és a politikai feladatokról szólva, a kővetkezőket mondta; A békeszerződésért folyó harc ered­ményessége érdekében most az a leg­fontosabb, hogy még jobban megerő­sítsük a Német Demokratikus Köz­társaságot. A Német Demokratikus Köztár­saságot olyan erőssé kell tennünk, hogy a béke és a demokrácia ellen­ségei lássák: minden provokációjuk kudarcra van Ítélve. A béke fenntartásáért vívott küz­delem megkívánja, hogy megszervez­zük hazánk fegyveres védelmét. A Német Demokratikus Köztársa­ság népének (fi Ifjúságának a haza védelmére Irányuló lelkes elszánt­sága máris keresztülhúzta az Ade­nauer-kllkk némely számítását. Biztosíthatok mindenkit, hogy éppen úgy, amint élmunkáisaink és dolgozó­ink a termelésben hatalmag eredmé­nyeket érnek el, népi rendőrségünk­nél i s a legkitűnőbben fogjuk kiké­pezni az ifjú harcosokat — hangoz­tatta Walter Ulbricht elvtárs. „Hiába kísérlik meg elfojtani a francia nép szavát" Duclos elvtárs pénteken leve­let Intézett a vizsgálóbíróhoz: „ön május 29-én vádat emelt el­lenem—írja Duclos elvtárs — „az állatig belső biztonsága ellen elkö­vetett vétség" címén, állítólagos .tettenérésre' hivatkozva. Ez azt té­telezné fel, hogy önnek május 29-én olyan ténymegállapítások voltak a birtokában, amelyek lehetségessé tették mentelmi jogom figyelmen kívül hagyását. Az igazság azonban ez: az ön irattartója annyira üres volt, hogy jobbnak látta ki sem nyitni előt­tem, amikor vád alá helyezett. Ért. hető okokból azt sem tudta a tör­vény előírásának megfelelően közöl­ni velem, hogy miért helyez vád alá. Most értesülök ügyvédeimtől, hogy ők csak június 6-án kapták meg az ellenem emelt vádra vonatkozó ira­tokat. Az ügyvédeimnek most átadott Íratok között Baylot rendőrfőnök május 29-ről keltezett és az ügyész­hez intézett jelentése is szerepel. E jelentésnek, amennyiben nem utó­lag készült, szerepelnie kellett vol. na azok~között az iratok között, ame­lyeknek alapján ön engem vád alá Az amerikai nép a háborús keretszerződés ratifikálásának megtárgyalását követeli a szenátusban Az amerikai munkáspárt követeli, hogy a nyugati nagyhatalmak és Nyugat-Németország között megkö­tött háborús keretszerződés ratifiká­lásának kérdését a szenátusban nyil­vánosan tárgyalják meg. Schutzer, a párt titkára, Conellyhez, a szenátus külügyi bizottságának elnökéhez táv­iratot intézett, amelyben ráimutat ar­ra, hogy Truman felhívása, amely szerint e szerződést gyorséin ratifi­kálják, „az amerikai népet megfoszt­ja annak lehetőségétől, hogy véle­ményt nyilvánítson a szerződéssel kapcsolatban, amely az atomháború­nak, a nagytőke gazdagításának és az amerikai családok életszínvonala további csökkentésének diplomáciai előkészítése." Az amerikai munkáspárt ezért kö­veteli, hogy a párt képviselőinek te­gyék lehetővé, hogy a szerződésről szóló tárgyalás folyamán a szenátus­ban kifejtsék álláspontjukat. Hasonló követeléssel lépett fel az amerikai-szovjet baráti bizottság is. A Daily Worker című lap baltimo­rei tudósítójának jelentése szerint a marylandi békebizottság Butler sze­nátorhoz és Conelly szenátorhoz táv­iratot intézett, amelyben felhívja őket, hogy a szerződést ratifikálása előtt részletesen tárgyalják meg. A bizottság elítéli a szerződést, mint olyan intézkedést, amely továbbra is fenntartja a „szétdarabolt és felfegy­verzett Németországot, amely ve­szélyezteti a nemzetközi békét" és követeli, hogy kezdjenek tárgyaláso­kat a négy nagyhatalom között, mert ez az egyetlen eszköz az egységes, demokratikus Németország megala­kítására. helyezett. Teljes joggal feltételez­hető tehát, hogy Baylot rendőrfőnök jelentését az én vád alá helyezésem után készí. tették, sőt június 2-a után csatolták az ügyiratokhoz. Ez a tény rámutat a hatalommal visszaélő kormány módszereire, amely kormánynak az elnöke együtt­működött a náci megszállókkai. Azért írok ma önnek és emelem fel szavamat a velem szemben al­kalmazott módszerek ellen, hogy írásban fektessem le a dolgok mai állását, mert semmi sem biztosít az ellen: nem történnek-e majd újabb változások az iratokon. Hiszen az elfogatásomra parancsot adó nemzetáraló kormány minden bűn elkövetésére képes. Végül biztosíthatom önt: hiába kísérlik majd meg a becsületüket vesztett miniszterek, hogy jogi lát­szatot adjanak a demokratikus szabadságjogok általuk elkövetett súlyos megsértésének, hiába kísér, lik meg elfojtani a francia nép sza­vát." Újabb fasiszta terrorintézkedések A „Liberation" jelenti, hogy Bouward-t, a „Ce Soir" politikai rovatvezetőjét. Berreux peremváros­ban utcai összetűzések során letar­tóztatták, jóllehet hivatásos újság­író, Bouward.t gyűjtőfogházba vit­ték és egy 1943. évi törvény álapján vád alá helyezték . A rendőrkapitány nem volt haj­landó fogadni az újságíró szakszer­vezet ama küldöttségét, amely az újságíró szabadonbocsátását köve­telte. A párizsi rendőrség erős rendőr­osztagokkal házkutatást tartott a „Miroir Sprine" elmü baloldali sporthetilap házában, amelyben az „Union Francaise d'Information" szerkesztősége is van. Házkutatást tartottak ezenkívül abban a nagy nyomdában is, ahol a „La Terre című kommunista hetilapot és más kiadványokat nyomnak. Világszerte felháborodott tiltakozások J. Duclos letartóztatása elten BUKAREST. A román dolgozók naponta a til­takozó táviratok százait küldik a francia kormánynak Jacques Duc­los törvényellenes letartóztatása miatt. Az „Industria Sarmel"-üzem kollektívája a francia kormányhoz intézett táviratában következőket írja: „Követeljük Jacques Duclos nagy békeharcos azonnali szabadon­bocsátását!" A román városokban és falvak­ban tiltakozó * tömeggyűléseket ren­deznek J. Duclos letartóztatása el­len. Igy pl. a prahovi körzetben 260 faiuban tartottak tiltakozó gyű­léseket, amelyeken 25.000 paraszt vett részt. BERLIN. Pinay kormányának terrorja a francia hazafiak ellen és főleg Jac­ques Duclosnak, a Francia Kommu­nista Párt titkárának, és Andrá Stllnak, a L'Humánité főszerkesz­tőjének letartóztatása óriási fölhá­borodást váltott ki a Német Demo­kratikus Köztársaságban. A nácizmus által üldözöttek szö­vetségének főtitkára Weddirig ne­gyedben, Berlin francia szektorában Carole tábornoknak, Berlin francia szektora parancsnokának tiltakozó levelet küldött J. Duclos letartóz­tatása miatt. Hasonló tiltakozáso­kat küldtek a nyugatberlini negye­dek dolgozói is. BÉCS. A demokratikus sajtó jelentése szerint Ausztriában tovább folynak a hatalmas tiltakozások J. Duclos és André Stíl letartóztatása ellen. Számos osztrák üzemben tiltakozó gyűléseket rendeztek. A löbersdorfl gépipari üzem alkalmazottal hatá­rozatukban a következőket Írják: „Emlékezetünkben él még a fasiz­mus és a hitleri Gestapo módszerel­nek borzalma... A francia kormány a demokratikus erők üldözésével a fasizmus nyomdokain halad. Üdvö­zöljük a francia munkásosztály harcát a haladásért és. békéért és teljesen oldalukon állunk." Hasonló határozatokat fogadtak el az „Autókühler" bécsi cég mun­kásai, valamint a Donawitz kohó­üzemek és más üzemek munkásai is. A dolgozók számos gyűlésén kül­döttségeket választottak, amelysk a bécsi francia missziónál élesen til­takoztak J. Duclos és André Stil letartóztatása ellen. Az ellenállási harcosok, a fasiz­mus áldozatainak ég foglyainak ausztriai szövetsége nyilatkozatá­ban fölhívja az osztrák lakosságot, hogy harcoljon J. Duclos szabadon­bocsátásáért. MONTEVIDEO. A brazil közvélemény ii elítéli a franciaországi rendőrterrort és Jac­ques Duclosnak, a francia kommu­nista párt titkárának letartóztatá­sát. Az Imprensa Popular című lap jelenti, hogy Jacques Duclos letar­tóztatása ellen Rio de Janeiro köz­ségi tanácsában a tanács tagja,­Enrico Miranda, tiltakozott. Miran­da kijelentette: „Mint hazafiak, Jacques Duclosnak, a francia nép nagy vezetőjének szolidaritásunkat fejezzük kl az amerikai imperializ­mus ellen folytatott harcban." A lap rámutat arra, hogy munkás­küldöttségek látogatnak el a lap szerkesztőségébe, hogy felháborodá­suknak adjanak kifejezést afölött, hogy a francia kormány letartóztat­ta J. Duclost, a Francia Kommu­nista Párt titkárát. PEKING. Június 7-én a pekingi Seun-Jat­szen parkban nagygyűlést tartottak a francia nép támogatására, amely a békéért harcol ég tiltakozásul Jacques Duclos törvényelleneg letar­tóztatása miatt. A gyűlésen, amelyet a kínai népi békeblzottgág pekingi osztálya ren­dezett, több mint 6000 ember vett részt. A gyűlésen Kuo Mozso mon­dott beszédet, aki az egész kínai náp haragos tiltakozását hangsú­lyozta J. Duclog törvényelleneg le­tartóztatása miatt. A szónok záró­szavait: Követeljük Jacques Duclos szabadonbocsátását! Még nagyobb eréllyel fogunk harcolni az egégz világ békéjéért! — a gyűlés részt­vevői viharos tapssal fogadták. Segítséget a bebörtönzött görög hazafiaknak! A Szabad Görög Rádió közölte a monťirchofasiszta börtönökben síny­lődő húszezer politikai fogoly memo­randumát, amelyet Sztálin elvtárs­hoz, Mao Ce Tung elvtárshoz, vala­mint az ENSz minden tagállamának kormányához, az ENSz főtitkáréhoz a Béke Világtanácshoz, a Szakszer­vezetek Világszövetségéhez a Szovjet unió Kommunista (bolsevik) Párt­jához, tíz ország / kommunista és munkáspártjaihoz — köztük a Ma­gyar Dolgozók Pártjához — az Olasz Szocialista Párt Központi Bi­zottságához, a közélet minden hala­dó személyiségéhez, minden békéért ég szabadságért harcoló néphez in­téztek. — Görögország még ma is nagy koncentrációs tábor — hangsúlyoz­za a memorandum, majd megálla­pítja: — Plasztirasz kormánya ször­nyű börtönökbe vetette áldozatait és olyan körülmények között tart­ja őket, ami biztos halált jelent számukra. A szaloniki főügyész bevallotta, hogy a szaloniki Yedi Kule börtönben 240 fogoly számára van hely és je­lenleg 800 foglyot tartanak itt be­zárva. A Korfu szigetén lévő elítélt foglyok celláiba sohasem jut be nap­fény. — Sokan már több mint nyolc éve sínylődnek börtönben és ruházatunk foszlányokra szakadt. Ételünk bab­ból, rothadt burgonyából és füvek­ből áll —• hangzik a memorandum, amely így folytatódik: — Az athéni Averof-börtönben 600 fogoly közül 400 tüdővészben, 50 gyomorfekélyben 30 szívbetegségben, 12 vesebántal­makban, 23 csonttuberkolózisban, 22 elmebajban és szlvbántalmakban szenved. A korfuszigeti börtönben 525 fogoly közül 470-en tüdővészben szlnylödnek. A juraszigeti börtön­ben a borzalmas kínzások következ­tében sorra halnak a foglyok. A memorandum a következő sza­vakkal fejeződik be: — Kérjük önöket, szervezzenek bizottságokat meg­mentésünkre. Felhívással fordu­lunk minden békeszerető ember­hez, segítsenek bennünket minden rendelkezésre álló eszközzel: kis élehniszercsomagok, ruházati cik­kek, gyógyszerek, megmenthetnek bennünket a betegségektől. A memorandumot Manolisz Gle­zosz, a nemzeti ellenállás hőse, An­tonisz Ambatielosz és mások írták alá. Ujabb figyelmeztető sztrájkok Nyugat­Németországban Nyugat-Németországban tovább fo­kozódik a sztrájkmozgalom. Rem­scheidben pénteken 16.000 dolgozó lé­pett figyelmezteő sztrájkba és nagy­gyűlésen követelte a különszerződés elvetését és az Adenauer-kormány lemondását. A Ruhrvidéken a „Königsgrube", a „Schamrock 3—4" és az „Ewald 1-2" bányavállalatok dolgozói tiltakoztak a különszerződés és a reakciós üzemi szabályzat ellen. Freiburg 160 üzemében két órán át szünetelt a munka. A sztrájkoló munkások nagygyűlése fokozott sztrá.jkharcra szólított fel, hogy el-~ söpörjék a bűnös Adenauer-rendszert. t š

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents