Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-27 / 151. szám, péntek

% U J szo 1952 június 27 A helyi nemzeti bizottságok mellett működő Nőbizottságok feladatai A nök körébe.i végzett munka átszervezésével új időszak következik be nőink alkotó erőinek fejlődésében. Kibővül az az alap, amelyen az összes nök érvényesíthetik képességeiket, bebizonyíthatják a haza, a szocializmus és a béke iránti szeretetüket mindennapi szorgalmas munkájukkal. A béke és a szocializmus ügye ntemcsak Szlovákia azon 150 ezer nőjének ügye, akik eddig a Zsivena Csehszlovákiai Nőszövetségbe voltak szervezve. A békéért, a szocializmusért, gyermekeik boldogságáért öszszes nőink dolgozni akarnak és a helyi nemzeti bizottságok mellett megalakított Nöbizottságokkal ehhez széleskörű lehetőségük nyílik. A helyi nemzeti bizottságok mellett működő Nőbizottságok a népi közigazgatás segítő szervei, nem a helyi Nemzeti Bizottság mellett működő kammissziók, hanem megválasztott szervek, amelyeknek feladata elsősorban a nők körében végzendő tömegpolitikai munka, a gondoskodás arról, hogy a községben minden nőnek meglegyen a munkaszakasza, amelyen hozzájárulhat a közös műhöz — a szocializmus felépítéséhez és a béke biztosításához. A helyi nemzeti bizottságok mellett működő Nőbizottságok körül így összpontosulni fognak a község, a város összes nöi és így hatalmas erővé válnak, amely Pártunk és kormányunk támasza lesz a szocializmus felépítése nagy feladatainak legyőzésében. A nök bekapcsolása a szocializmus felépítésén végzett aktív munkába, a nőknek vezető helyekre való állítása a politikai, közgazdasági és kultúréletben — ez a pártszervezetek, a ROH-szervezetek, a CsISz, a népi közigazgatás, a gazdasági szervek fontos feladata. A helyi nemzeti bizottságok mellett működő Nőbizottságok alapításánál szerzett eddigi tapasztalatok azonban arról tanúskodnak, hogy a helyi pártszervezeteknek, tömegszervezeteknek és a népi közigazgatásnak nem minden funkcionáriusa tudatosítja kellőképpen ezt a felelősségteljes feladatot. Néhány helyen a Nőbizottságok megválasztását nagyon gondosan készítették elő. Például Bratislavában a nők nyilvános gyűlésén az első és második körzeti tanács mintegy ezer nő részvételét tudta biztosítani. Ugyanígy volt Főréven, Udvardon, Récsén és az aranyosmaróti járás községeiben. Újbányán és Krupina járás néhány községében is jó volt a nyilvános részvétel. Például a Vágsellye járásban lévő Szelöcén a nyilvános gyűlésen 400 nő vett részt. Azonban a községek és városok többségében a Nőbizottságok alapításának nem szentelnek megfelelő figyelmet. Gyakran megtörténik, hogy a választások formálisan mennek végbe, a felelős funkcionáriusok nem biztosítják kellőképpen a község összes nőinek részvételét a nyilvános gyűlésen, nem magyarázzák meg a nőknek, hogy miről van szó, így gyakran a bizottságokat 20—30 nő részvételével választják meg. A helyi nemzeti bizottságok funkcionáriusai gyakran nem tudatosítják azt, hogy milyen segítséget jelenthet saját munkájukban a helyi Nemzeti Bizottság mellett működő Nőbizottság akkor, ha abban a község legöntudatosabb, legjobb nöi a többi nőket, a község tervezett feladatainak teljesítéséhez vezetik. A mi nöir.k dolgozni akarnak, segíteni akarnak, csak helyesen kell őket vezetni és konkrét feladatokat kell nekik kitűzni. Ez a nők számos nyilvános gyűlésén megmutatkozott./ Igy például a besztercebányai járásban lévő Becsov-ban, ahol eddig nem volt megalapítva még a Zsivena Nőszövetség' tagozata sem, a nök örömüket nyilvánították afelett, ho^y végre fog valaki gondoskodni róla, hogy oly nagy munkalehetőségük nyíljék a helyi Nemzeti Bizottság mellett. Megértették. hog>* ez a mi Pártunknak <* kormányunknak gondoskodása, az ö növekedésükről, alkotó erőik fejlesztéséről. Hasonló volt a helyzet a kassai kerületben levő Szinna községben, ahol Korpa elvtársnö a vita során azt mondotta, hogy a Nőbizottság meg fog felelni a Párt és a kormány bizalmának és az összes nök segítségével biztosítják, l.ogy az EFSz a mezei munkákban ne maradjon el akkor sem, ha férjeik a HÜKO-ra mennek dolgozni. E kötelezettség teljesítésére biztosítékul szolgálnak a szinnai EFSz összes vezető dolgozó nöi és az új szovjet munkamódszerek úttörői, mint pl., Zsihálová elvtársnö és mások. A helyi Nemzeti Bizottság molett működő Nőbizottság megválasztásánál azonban előfordultak olyan esetek is, hogy a község funkcionáriusai általában a Nőbizottságok megalakítása ellen foglaltak állást, mint pl. Ógyalla járásban és Kézsmárkon. Itt fokozni kell a pártszervezeteknek nyújtott segítséget, hogy hatásosabban tudjanak harcolni a nők munkájával szemben fennálló előítélet ellen. Ez annál fontosabb, mert a reakció, élén a falusi gazdagokkal és azok segítőtársaival, látja, hogy milyen erőt jelent a nök munkája a szocializmus felépítésében. Ezért újból reakciós nézeteket terjesztenek a nök alsóbbrendűségéről és azt hirdetik, hogy nincs mit keresniök a helyi nemzeti bizottságok, EFSz-ek, stb.. vezetésében. Azonban dolgozóink többsége már nem hallgat a reakciós beszédekre. Nőink közül már számosan megértették mit jelent munkájuk a szocializmus felépítésére, saját életükre és gyermekeik életére. Sehol a világon nem ad és nem adhat semilyen kapitalista államrendszer olyan fejlődési lehetőséget és olyan boldog, teljes életet az asszonyoknak, mint amilyet a mi népi demokratikus köztársaságunk ad. Csak az ellenség €3 a rosszakaratú ember nem akarja látni, hogy mit értünk el már ma gyermekeink és nőink jólétéért. A nők ezt látják és érzik; hálásak pártjuknak és a kormánynak és munkájukkal bizonyítják Gottwald elvtárs iránti szeretetüket. A Kiszuca menti Krasznóban az egész szövetkezetet nök vezetik, a férfiak gyárakban dolgoznak. Ezt azért teszik, mert tudják, mit jelent az összes munkaerőknek, főleg a női munkaerőknek :felhasználása falvainkon a szocializmus félépítésére. A Kiszuca menti krasznói nők példája nyomán, az EFSz elnökének, Bíró elvtársnönek példája nyomán haladnak és fognak haladni az öntudatos nök további ezrei, mint a szinnai EFSz-ben lévő elvtársnők, mint a nálepkovói Fábianová elvtársnö, aki minden kezdeti nehézség ellenére szép eredményeket ér el a tehenek tejhozamának fokozásában. A Pártnak és a kormánynak a földműves dolgozók oktatásáról, az aratásról, az EFSz-ek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló határozatai nagy segítséget fognak jelenteni a helyi nemzeti bizottságok mellett működő Nőbizottságoknak. Ezeket a határozatokat megtárgyalni a Nőbizottságok ülésein, megtanácskozni a község összes nőivel és a helyi Nemzeti Bizottság tanácsainak konkréten javasolni, hogy a nök hogyan teljesíthetik ezeket a határozatokat, — ez az első feladata a már megalakított Nőbizottságoknak. A Nőbizottságok legelsőbbrendü kötelességei közé tartozik az ".kezesekről való gondoskodás az aratás ideje alatt, a traktorosokról való gondoskodás, a dolgozó anyák gyermekeinek számára napközi otthonok létesítése és azoknak jő vezetése, hogy az anyák nyugodtan dolgozhassanak és teljesen az EFSz-ben lévő munkájuknak szentelhessék magukat. A Nőbizottságok fognak gondoskodni arról, hogy a lehető legtöbb nő menjen át szakoktatáson, amit a Párt és a kormány határozatai alapján fognak megvalósítani. A lehető legnagyobb számú nőre, — munkacsapat- és munkacsoport-vezetőre — van szükségünk a szocialista munkaversenyben. az EFSz-ben és a szomszédos EFSz-ekben, a lehető leggyorsabban akarjuk megvalósítani jelszónkat: ,,A szovjetnö a mi példáké-. pünk." A Nőbizottságok a városokban is megtárgyalják a Párt és a kormány határozatait és javasolják a helyi Nemzeti Bizottság tanácsának, a körzeti tanácsnak, hogyan segíthetnek a városi nök az aratási kulcsmunkák legyőzésében főleg az állami birtokokon. A városi Nőbizottságoknak az üzemek munkásnöível meg kell tárgyalniuk, hogyan kell rendezni a bölcsődék, óvódák üzemét, az üzletek nyitási idejét, hogyan kell megjavítani a gyermekekről való gondoskodást általában, hogy a dolgozó nök teljesen foglalkozásuknak szentelhessék magukat. A helyi Nemzeti Bizottság tanácsának konkrét intézkedéseket javasolni, gondoskodni a nök oktatásáról, kiemeléséről, fejlődéséről, mindig további nőknek a munkába való bekapcsolódásáról, ez a Nőbizottságok feladata. A Nőbizottságoknak meg kell nyerniök a munkatársnők széles körét az összes munkaszakaszok számára, a nőket tanácskozásokra, megbeszélésekre kell összehívniuk, ki kell terjesztem a népnevelő munkát beszélgetésekre, előadások rendezésére, olyan könyvek olvasására, mint pl. a most nagyon időszerű „Aratás" című könyv Kallina Nikolajevová szovjet írónőtől. Pártunk és kormányunk nőinknek a fejlődés széleskörű lehetőségeit nyújtja. A helyi nemzeti bizottságok mellett működő Nőbizottságok segítségével e lehetőségeket ki kell használni — széles arcvonalon — a nök legszélesebb tömegeivel kell felsorakozni a szocializmus megvalósításáért, a béke biztosításáért, — ez a mi nagy és felelősségteljes feladatunk. Elsősorban a népi közigazgatásban és az összes többi munkaszakaszokon lévő kommunisták és kommunistanők feladata ez, mert a kommunistáknak mindig az újért, a haladásért folytatott harc élén kell állniuk^. E feladat teljesítése azt jelenti, hogy meg kell törni a régi nézeteket és előítéleteket a nöi munkával általában a nőkkel kapcsolatban és egyben azt is jelenti, hogy az SzK(b)P példája nyomán szlovák'ai nőinkből, akik évszázadokon át nyomorogtak, új nőket, öntudatos, fejlett nőket kell nevelni, segíteni őket munkájukban, gondoskodni arról, hogy lelkes és áldozatkész munkájuk eredményei egész népünk előtt ismertté és becsültté- váljanak. Igy tudjuk, megvalósítani a nagy feladatot — bebizonyítani azt, hogy a törvény által biztosított nöi egyenjogúság megnyilvánul a nők mindennapi életében. Teljesítsük e nagy és felelősségteljes feladatot, mert ez a szocializmus megvalósításának egyik fontos feltétele hazánkban. Irena Durisová. KRASZNAHORKA DOLGOZÓI A SZOCIALISTA KULTÚRA ÚTJÄN HALADNAK A Csemadok rozsnvói kultúrosoportja előadta Krastznahorkán a „Mélyszántás" című színdarabot. A szereplők kitűnően játszottak. Különösen jó volt Tóth Béla a furfangos kulák szerepében. A színdarab befejezésével a krasznahorkai csoport köszönetet mondott a rozsnyói csoportnak ég megígérte, hogy a közeljövőben ők fogják a rozsnyóiakat meglepni hasonló halad ^szellemű színdarabbal. Kardos Béla, Krasznahorka A komáromi hajógyár kultúrklubjának megalakulása Soha nem sejtett távlatok nyílnak a fejlődés útján a komáromi hajógyár dolgozói előtt. Az újonnan megalakult kultúrklub a kultúrának minden ágával íog foglalkozni, mint képzőművészet, zene, színjátszás, irodalom, sakk, foto, rádióamatőr, politikai és világszemléleti körök, továbbá a sztahanovmozgalom minden ágának megismerésére meg lesz a lehetőség. Az alkotó munkások személyes érintkezést fognak fenntartani az üzemi dolgozókkal, kiváló írók fognak előadásokat tartani, festők, szobrászok és zenészek alkotásaival ismertetik meg a komáromi hajógyár dolg'.LÓit. A politikai me_ yözö munkát nemcsak az irodalmon kensztül fogják végezni, hanem magasszínvonalú előadások keretén belül és így remélnek új tehetségeket felfedezni a komáromi haj "gyárban. Amilyen monumentális a komáromi hajógyár építkezése, olyanná szeretnék fejleszteni a dolgozók élet- és kulturális színvonalát is., A szociali-mus építésében elfáradt dolgozók itt meg fogják találni a pihenést és szórakozást. És bizonyára itt új tehetségek fognak kibontakozni. A korcsma helyett új szórakozási lehetőségek nyílnak, amelyek új j életkedvvel és erővel töltik el a dolgozókat. A komáromi hajógyár nemcsak dolgozóinak élet- és kultúrszínvonalát változtatja meg, hanem hatással van a város kulturális életére is. A régi nyomortanyák helyébe új városrészek épülnek kultúrházzal. Igy válik majd lehetővé egy önálló, de az ország többi részével szervesen összefüggő üzemi és városi kultúra kialakulása. A szakmailag képzett és kiváló teljesítményeket elérő dolgozók lerakják az új szocialista világ alapjait. A klub felett a Forradalmi Szakszervezeti Tanács vállalt védnökséget é3 vezetésével Vrba *Imre szobrászt bízta meg. Remélik, hogy a nagy lendülettel megindított kultúrforradalomnak meg lesz az eredménye és jó talajra talál a komáromi hajógyár munkásai között. Igy fejlődik hazánk szocialista építésében egy üzem a kultúra otthonává és így omlik össze a kapitalista világrend minden támadása az öntudatos, megelégedett és fejlett, az új világ felé haladó munkásság békeakaratának hatása alatt. Ďumbier László, Komárom, Hajógyár. A mezőgazdasági munkák idejében is lehet terjeszteni a szocialista kultúrát A Csemadok tardoskeddi helyi szervezetének kultúresoportja helyben már ötödször adta elő Csíki Gergely „Ingyenélő::" cünü háromfelvonásos szatirikus vígjátékát. A tardoskeddi dolgozók azonban nem elégszenek meg azzal, hogy saját községükben emelik a dolgozók kulturális színvonalát, hanem arra is szakítanak időt, hogy a már jól betanult színdarabbal a szomszédos községekbe is ellátogassanak. Udmrdon, Köbölk'^on, Vágsellyén és Deákiban is előadták a darabot és színpadi szereplésük mellett módot találtaik arra is, hogy segítsenek az egységes földműves szövetkezetnek a sürgős munkák idejében való elvégzésében. E munkájuk azt bizonyítja, hogy a csoport életrevaló és hogy a' tardoskeddi kultúrtársak a szocialista kultúra terjesztésében nem ismernek úgynevezett „holtszezont". Ezek a dolgozók üzemekben, egységes földműves szövetkezetekben dolgoznak és mégis találnak időt arra, hogy színdarabokat tanuljanak be. Eddig felmutatott munkasikereik nem az égből hullottak mannaként. Dolgoztak, fáradoztak és harcoltak érte. A helyi reakció látva, hogy a Csemadok helyi szervezete jő úton halad, igyekezett őket munkájukban megakadályozni. Tulajdonképpen egész kicsiségnek tűnnek ezek « dolgok, de ha közelebbről megnézzük, látjuk, hogy nagyobb cél érdekében tette ezt a reakció: a kultúregyesületet széjjel akarta zülleszteni és megsemmisíteni. Számításukba azonban hiba csúszott be; nem számítottak azzal, hogy a Csemadoktagsága a helyi pártszervezet segítségével leleplezi őket. Reméljülf* hogy a sikerek fénye nem fogja elvakítani a tardoskeddi kultúrtársakat 3s nem fognak a félúton megállni, hanem még oda-adóbban, még fáradhatatlanabbul fognak dolgozni a szocialista kultúra terjesztésén és fejlesztésén. Bagota István. Kitartó és meggyőző munka eredményeként Jászon már működik a Csemadok helyi csoportja Ünnepe volt a jászói magyar dolgozóknak. A népi magyar kultúra megindítását ünnepelték ebben a községben, ahol nagy nehézségek árán sikerült a magyar dolgozókat hosszúéves passzivitásukból felrázni. Végre belátták a jászói magyar dolgozók is. hogy aki nem tanul, az lemarad. A Csemadok helyi csoportjának megszervezése Orosz és Víg kultúrtársak érdeme, akik fáradhatatlanul és akadályt nem ismerve folytatták meggyőző munkájukat. Víg elvtárs a jászói téglagyár munkásigazgatója, akiről méltán mondhatjuk, hogy mintaképe a munkásigazgatjnak, mert nem az irodában, az íróasztal mellett intézi a dolgozók ügjteit, hanem az üzemben a munkások között lelkesít, segít ott, ahol tud, a munka befejezése után munkatársaival a gépek javításához is hozzáfog. Rendbehozzák a megrongálódott kocsikat és , csilléket, hogy a munkaidőnek egy perce se vesszen kárba és a munka folyamatosan menjen. Az ö munkájának az eredménye az is, hogy bár a betervezett munkásoknak csak 80 százaléka van meg, mégis 100 százalékon felül teljesítik a tervet. A Csemadok helyi csoportja megalakulásának ünnepi jelleget adott a kassai helyi csoport gazdag kultúrműsora. A vezető elvtársak személyi biztosíték arra, hogy a Csemadok jászói helyi csoport jó munkát fog végezni, betölti hivatását és rövidesen már a jászói helyi csoportnak is lesz kultúrbrigádja. Tóth Dezső, Szepsi A Csehszlovákiai Nőbizottság felhívása A Csehszlovákiai Nőbizottság a koreai háború második évfordulója alkalmából felhívást adott ki. A felhívás a következőképen hangzik: „Már két éve dühöng az angolamerikai imperialisták által Koreában előidézett háború. Mérhetetlen a koreai nép szenvedése, mert az amerikai intervenciósok az ENSz zászlaja alatt a legaljasabb harcieszközöket is felhasználják, hogy megtörjék a koreai népi hadsereg, a kínai önkéntesek és az egész koreai nép hősi ellenállását. Nemcsak rendszeresen pusztítják az egész országot légitámadásokkal, bombázásokkal, egész városok és falvak kiirtásával, nemcsak hallatlan állatiasságokat követnek el a polgári lakosságon és elsősorban a nőkön és gyermekeken, hanem aljasságukban oly borzalmas gaztettet is elkövettek, mint amilyen a járványos betegségeknek, pestisnek, tífusznak és kolerának baktériumfegyverek által való terjesztése. Azonban a hadvezetés ezen, még a náci állatiasságot is felülmúló barbár módszerei, amelyekkel a nyugati imperialisták el akarják pusztítani a koreai népet és meg akarják hódítani Koreát, hogy a népi Kina és a Szovjetunió elleni új háború támaszpontjává alakítsák át, még ezek sem tudják megtörni a koreai nép hősi ellenállását, nem tudják megingatni törhetetlen akaratát, hogy igazságos harcát oly súlyos megpróbáltatásnak kitett országa teljes felszabadításáig folytassa. A világ asszonyai és leányai szolidaritásukat fejezik ki Korea szenvedő népével, mivel tudatában vannak annak, hogy a koreai nép ö értük is, gyermekeik békéjéért is áldozatokat hoz. A csehszlovák nők is egész szívükkel a hös koreai nép oldalán állnak. Június 25-ét, a koreai háború kitörése második évfordulójának napját a koreai nép hősi harcával való együttérzésük manifesztációjának napjává teszik és építő tevékenységük fokozott teljesítésével hozzájárulnak a békéért való harc megerősítéséhez és a koreai nép végső győzelméhez."