Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-27 / 151. szám, péntek

1952 június 27 UJSZO 5 Példás terménybetakarítással a dolgozó parasztok újabb ezreit gy őzzük meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről |r ártunk és kormányunk közelmúltban megjelent határozata világosan, mindenki számára érthetően megjelölte azt az utat, amely szövetkezeteinket az eddigi egy helyben topogásból felrázza és a pártunk által megjelölt helyes útra vezeti. Kétségtelenül meg kell állapítanunk azt is, hogy szövetkezeteink, kivéve egy pár esetet, keveset dolgoztak azon, hogy megnyerjék a kis- és középparasztokat a szövetkezeti gazdálkodás magasabb formáira való áttérésre, hogy bebizonyítsák azt, hogy a szocialista társadalomban ez az egyedüli helyes gazdálkodási forma, amely dolgozóink egyre növekvő igényeit a mezőgazdasági termékek fokozottabb termelésével ki tudja elégiteni. Szükséges ezért, hogy meggyőző munkával szövetkezeteink taglétszámát kibövítsük a becsületes kis- és középparasztokkal, akik alkalmasak arra, hogy a szövetkezet becsületes tagjai legyenek. E kérdés középpontjában tehát a falu kis- és középparasztsága áll, amely eddig még nem dör tött abban, hogy az új szocialista társadalomban hol foglal majd helyet. Ezért ezeknek a meggyőzésére kell most fordítani a legnagyobb figyelmet és éppen most, az aratási és cséplési munkálatok alatt nyílik a legjobban alkalom ar a, hogy bebizonyítsuk nekik azt, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban többet tudunk termelni minden fizikai megerőltetés nélkül. Be kell bizonyítanunk azt, hogy szövetkezeteinkben akkor tudunk elérni jó eredményeket, ha munkánkat az évi tervek alapján, ragaszkodva a terv minden körülmények közötti teljesítéséhez, idejében elvégezzük. Az egyéni gariálkodó, aki kora reggeltől késő estig dolgozik, saját magát kizsákmányolja azzal, hogy nem tudja felhasználr' a gépek erejét a kisparcellákon, a munkát nem tudja idejében elvégezni, mert hisz a széttagolt kis földdarabokon a munka sokkal körülményesebb, mint a barázda mentes nagy földtáblákon. Ma már minden kis- és középföldművé tudja, hogy mi a szövetkezet. Tudja az

1 is, hogy ezekben a szövetkezetekben a munka jutalmazása aszerint történik, hogy ki milyen munkával járul hozzá a közös vagyon gyarapításához. Szükséges tehát, hogy rámutassunk, mi a különbség az egyéni és a nagyüzemi gazdálkodás között. Rá kell mutatr.l arra is, hogy az ö munkája nem aszerint van jutalmazva ahogy végzi, hanem munkája jutalma attól függ, hogy miiyen eszközök állnak rendelkezésére a munka végzésénél. Ezek a munkaeszközök pedig tudjuk, hogy csak azok a primitív gazdasági szerszámok lehetnek, melyeket a legtöbb esetben a falusi gazdagoktól kér kölcsön, hogy munkáját "ég zni, tudja. Meg kell neki magyarázni azt, hogy ebben az országban szocializmust építünk és hogy az elmaradott mezőgazdaságnak, hogy feltudjon zárkózni a rohamosan fejlődő ipari termeléshez, át kell térnie törvényszerűen a nagyüzemi gazdálkodásra, ahol minden lehetőség megvan arra, hogy a haladó technika és a gépek teljes kihasználásával többet és olcsóbbat termeljünk. Szükséges azért, hogy falvainkon a kommunisták magukévá tegyék pártunk és kormányunk határozatát és ennek megfelelően megtegyék a szükséges intézkedéseket. A szocialista fejlődés törvényszerűsége és dolgozó népünk egyre növekvö igényei elsősorban megkövetelik azt, hogy mezőgazdaságunk felzárkózzon az ipari termelés mellé. Azokat a gátlásokát pedig, amelyek kis- és középparasztjainkat akadályozzák abban, hogy a szocializmus útjára lépjene , a kommunistáknak kell elhárítaniok az útból. \ mi földműveseink alkalmasok arra, hogy tartós szövetséget kössenek a munkásosztállyal, csak meg kell találni rá a helyes módot. A r: feladatunk az, hogy megtörjük az üzérkedő kulákot. Ebből a célból csakis a munkásokra és a kisparasztokra támaszkodhatunk. De a középparaszt sem ellenségünk. A kö-ápparaszt ingadozik és ingadozni fog. Az a feladat, hogy az ingadozókra befolyást gyakoroljunk. (Lenin.) Ezt a befolyást a mi esetünkben pedig gyakorolni tudjuk azzal a munkával, amely előtt most állunk: az aratá; és a cséplés minél előbbi elvégzésével. Meg kell ezért má.r most kezdeni az agitációs munkát, jó példával élenjárni a munkában és akkor minden lehetőség meg lesz arra, hogy szövetkezeteinket pártunk és kormányunk határozata alapján megerősítsük, újabb szövetkezeteket alakítsunk, ezzel a falu szocialista átalakítását a munkás-paraszt szövetség jegyében megvalósitsuk. Sóóki Lajos, a búcsi EFSz elnöke. A királyheimeci járás szövetkezetei az élen járnak a húsbeadás teljesítésében A királyheimeci járás szövetkezetei és állami birtokai vállvetve harcolnak az állam iránti kötelezettségük teljesítéséért. Mindent megtesznek, hogy félévi beadásukat ne csak százszázalékban teljesítsék, hanem túl is teljesítsék. Járási méretben a szövetkezetek haladnak az élen a beadás teljesítésében. A félévi húsbeadási kötelezettségüknek magasan a terven felül eleget tettek. A marhahús beadását 113 százalékban, a sertéshús beadását pedig 116 százalékban teljesítették. A királyheimeci járás egységes földműves szövetkezetei közül a félévi húsbeadási kötelezettségek teljesítésében a nagygéresi szövetkezet halad az élen. Marhahúsbeadásának az első félévben 110 százalékban tett eleget. Sertéshúsbeadásának 131 százalékban és a félév leteltével az egész évi tojásbeadási kötelezettsége is teljesítve lesz. A leleszi szövetkezet halad a második helyen. Marhahúsbeadási kötelezettségüknek 124 százalékban tettek eleget. A sertéshúsbeadásnál azonban még egy kis hiány mutatkozik, mert eddig csak 92 százalékban tettek eleget sertéshúsbeadási kötelezettségüknek. De minden reméAy és lehetőség megvan arra, hogy mikorra a félév letelik, sertéshúsbeadásuk is teljesítve lesz, sőt túl is fogják teljesíteni. A. De mennyivel több élelmiszer jutna akkor a dolgozóknak, ha nemcsak a nagygéresi és leleszi szövetkezet teljesítené hazafias kötelességét és még jó néhány szövetkezet, hanem az őrösi szövetkezet is azon iparkodna, hogy beadási kötelezettségének minél nagyobb mértékben eleget tegyen. Mennyivel szebb hatást tenne, ha azt mondhatnánk, hogy az őrösi szövetkezet nem 39, hanem 100 százalékra teljesíti a marhahúsbeadási kötelezettségét. A sertéshúsbeadás teljesítésénél csak egy kis iparkodásra, egy kis jóakaratra és a szövetkezetben lévő kommunisták példamutatására volna szükség, hogy elérjék a százszázalékot. Már nem járnak messze a százszázaléktól, mert sertéshúbeadási kötelezettségüknek 83 százalékra eleget tettek. Egész járási méretben nézve az egyénileg gazdálkodó földműveseknél mutatkoznak elmaradások. A marhahúsbeadási kötelezettség teljesítésében versenyt haladnak a szövetkezetekkel, de a sertéshús beadása teljesítésében már nem bírják megállani a versenyt a szövetkezetekkel. Ami pedig a legfőbb hiba, sok községben az egyénileg gazdálkodók nem akarják észrevenni a kulákok ravaszságjait. Ha megnézzük a járás egyénileg gazdálkodóinak a grafikonját, a mutató jóval százszázalékon alul mozog és ez nagymértékben a kulákok spekulálásának tulajdonítható. Hiába teljesítik a leleszi egyénileg gazdálkodók marhahúsbeadásukat 330 százalékra, sertéshúsbeadásukat 133 százalékra, hiába teljesítette Globicki Miklós már egész évi húsbeadását, ha a hírhedt bacski kulák, Jáger József 16 mázsa 70 kg marhahúsból még egy dekát sem adott be. Az előírt 15 mázsa 30 kg sertéshúsból pedig még csak 61 kg-ot adott be. A kuláknak még 2785 darab tojás is van előírva, de még csak 95 darabot adott be. A perbenyiki egyénileg gazdálkodók sem akarnak egy lépéssel sem lemaradni hazafias kötelességük teljesítésében. Szorgalmuknak meg is mutatkozik az eredménye, mert marhahúsbeadásuknak már 133 százalékban, sertéshúsbeadásuknak pedig 103 százalékban tettek eleget. Van azonban már olyan gazda is Perbenyíken, mint például S. Stefán János 5.5 hektáros gazda, aki már a sertéshúsbeadásán kívül mindennek (marhahús, tojás) 100 százalékban eleget tett, sőt 11 darab tojással többet beadott az előírt mennyiségnél. De mennyivel előbbre volnának a perbenyiki gazdák akkor, ha Fodor János 13 hektáros középgazda is arra törekedne, hogy legalább a félévi húsbeadási kötelezettségét rendes időben teljesítené. Fodor János még sokkal tartozik az államnak. Egész évre elő van írva neki 680 kg marhahús, de ebből még csak 283 kg-ot adott be. Sokkal rosszabbul áll azonban a sertéshúsbeadáSsal. Az előírt 295 kg sertéshúsból még egy dekát sem adott be. A csernöi dolgozó parasztok is arra törekednek, hogy minél előbb és minél több húst tudjanak a közellátásnak adni. Különösen iparkodik Molnár Gyula középparaszt eleget tenni kötelezettségének. Molnár Gyulának elő volt írva egész évre 676 kg marhahús és már az első félév leteltével 630 kg-ot adott be. Tojásbeadási kötelezettségét is százszázalékra teljesítette egész évre. A sertéshús beadását pedig félévre teljesítette. Nem így gondolkozik azonban Csontos Imre őrösi középparaszt. Gazdasági épületei düledeznek, istállói üresek, csak 2 darab malacot találunk az udvarában, azt is felében neveli. Természetesen így beadási kötelezettségének nem tud eleget tenni. Nagyon helyes volna, ha a járási nemzeti bizottság földműves előadója meglátogatná Csontos Imrét és megmagyarázná neki, hogy a szocializmust építő társadalomban csak olyan ember érvényesülhet és élvezheti a nyújtott javakat, aki az állam által rája rótt kötelezettségeket teljesíti. Csontos Imrének nem szabad a szocializmus esküdt ellenségeinek, a kukkoknak a példáját követnie, hanem becsületes középgazdához illően be kell kapcsolódnia szocialista^ hazánk felépítésébe. Szarka István. Az egyházkarcsai szövetkezet 120 százalékra teljesítette a sertéshús beadását Az egyházkarcsai szövetkezet eddig 120 százalékra teljesítette a sertéshúsbeadást. Hogy a szövetkezet ilyen szépen áll a sertéshúsbeadásban, az annak tudható be elsősorban, hogy a tagok, de különösen a sertések etetői igyekeznek a rájuk bízott állatokat a legnagyobb gondossággal kezelni. Szép eredményeket ér el a sertések etetője, Imris István és családja, kiknek idáig már500 munkaegységük van és havonta megkeresnek 7000—8000 koronát. Nagy változás állott be a tehenek tejhozamánál is. Míg a mult esztendőben alig 78 liter volt a napi átlaghozam, ma a tehenek gondozóinak helyes átszervezésével és munkabeosztásával 250 literre emelkedett az átlaghozam. Szlovák M., Egyházkarcsa. AZ ŰJ SZ0 FÖLDMŰVES LEVELEZŐI ÍRJÁK Növelik a sertésállományt a muzslai szövetkezetben Szövetkezetünk állattenyésztő csoportjának dolgozói lelkes munkájukkal és minden tudásukkal azon vannak, hogy eleget tehessenek a beadásnak. A sertéshizlalda és általában az egész sertéstenyészde dolgozói szép eredményeket érnek el, amit bizonyít az is, hogy 1949-ben csak 25 anyasertésünk volt, ma pedig már 112 az anyasertések száma és öszszesen 614 sertés, van. A sertésetetök odaadó szorgalommal dolgoznak, hogy az óv végéig teljesítsék beadási kötelezettségeiket. A tehenészet dolgozói állandóan gazdagítják tudásukat és így május 18-án a helyi Nemzeti Bizottság és a Szovjet Barátok Szövetsége által rendezett munkaértekezleten teljes létszámban megjelentek. A gyűlésen ismertették Malinyinova szovjet fejőnő módszereit, ami nagy segítségére volt tehenészeinknek, mert Mészáros Ferenc, egyik tehenészünk, Malinyinova módszerének alkalmazásával hihetetlen rövid idö alatt egy literrel emelte a tehenek tejhozamát. Szilva Mária, Muzsla, Kiváló eredményeket érnek el a battyáni szövetkezetben A battyáni szövetkezet 1361 hektárnyi területen gazdálkodik, amelyből 872 hektár szántó, a többi rét és legelő. Annak ellenére, hogy ilyen hatalmas gazdasággal rendelkezik a szövetkezet és csak 34 aktív tagot számlál, mégis minden munkát idejében és jól elvégeznek és bebizonyítják. hogy szorgalmas munkával és a gépek segítségével eredményesen lehet gazdálkodni. A szövetkezet nagyobbrészben kertészettel és kapásnövények termesztésével foglalkozik. Természetes tehát, hogy a kapásnövények gondozása nagyon sok kézierőt igényel, így a szövetkezet vezetőségének nagy súlyt kellett fektetnie arra, hogý a munkákat alaposan megszervezzék és mindent a kidolgozott terv szerint végezzenek. A növényápolási munkáknál is megoldották a felmerülő nehézségeket, mégpedig úgy, hogy a kislét' számú tagság soraiból 4 csoportot alakítottak és minden csoportnak kiadtak egy bizonyos földterületet. A csoporton belül szakaszok alakultak és minden szakaszban egyének vállalták bizonyos földterület gondozását. Az egyének a rájuk bízott földterületen igyekeznek a legjobb munkát végezni, és nagyon szép az, hogy a tagc között nagymértékben elterjedt az egyéni fellösségérzet is. Mindennek tudható be az is, hogy a növények kapálási munkáit idejében elvégezték. A takarmány begyűjtését is idejében elvégezték, most már megkezdik a repce aratását. A mezőgazdasági munkák mellett kell, hogy megemlítsük az állattenyésztő csoport eddigi munkáit. Hiba az, hogy a szövetkezet még mind a mai napig nem rendelkezik megfelelő tyúkfarmmal, pedig szükséges volna, hogy egy olyan szövetkezet, amelynek 92.000 darab tojásbeadása van, rövidesen egy új tyúkfarmot építsen. Azonban ebben nehézségeik vannak, mert a tyúkfarm építőiéhez nem kapnak megfelelő építőanyagot. A szarvasmarha állomány fejlesztése terén pedig olyan hiányok mutatkoznak, melyek nemcsak. hogy a szövetkezet kárára vannak, hanem mezőgazdasági szempontból is jelentősek. Ez a hiány abban mutatkozik, hogy a szövetkezet, mint kezdő, a járástól ugyan kapott engedélyt bizonyos mennyiségű szarvasmarha felvásárlására, de a járási zootechnikus nem ad segítséget, hogy a megfelelő mennyiségű szarvasmarha felvásárlásával a battyáni szövetkezet kiegészíthetné a hiányzó állatállományt. Kovács Gyüla, Lelesz. Rizs terem a felsőpatonyi földeken Terméketlen föld — és mégis termő. Sokan bizonyára azt gondolnák, hogy ez lehetetlen, mert ha egy föld terméketlen, azon nem terem semmi. Igy volt ez valamikor a múltban a mi határunkban is. De ezt a néeetet már elfújta az idők szele, mert a haladó szovjet agróbiológia vívmányainak segítségével, mi a szövetkezetben a terméketlen földeket is termővé tettük. Ahol idáig csak sás és egyéb hasznot nem hajtó vadnövény burjánzott és olyan pocsolyás volt, hogy még igásállatok segítségével sem lehetett megközelíteni, ma már hatalmas rizstáblák hirdetik a szövetkezetesek kitartó és szorgalmas munkájának eredményét. Míg a terméketlen területet termőfölddé varázsoltuk, nem ment az könnyen. A falu maradi gondolkozású gazdái és a reakció mindenben gátolták, hogy rizst termeljünk és sokszor szemtől szembe kinevettek bennünket. Csináltak is nagy lázitást a kulákok és azt hangoztatták, hogy hogyan tudnak ott termelni valamit, ahol még a fű se igen nő meg, ki hisz ennek a kommunista propagandának ? A rizstermesztés vezetőjének is, aki egy idősebb elvtárs, sokszor a fejéhez vágták, hogy „mit gondolsz te vén bolond, ott rizs sohasem fog teremni." De a szövetkezet tagjai nem hallgattak a reakcióra és nemhogy lankadtak munkájukban, hanem egyre lelkesebben dolgoztak és napról napra nagyobb teljesítményt értünk el. Nem húzódoztunk a munkák nehezebbjétől sem, mert mindig szenünk előtt lebegett az, hogy nálunk a munka becsület és dicsőség dolga. Szívós és kitartó munkánknak meg is lett az eredménye, mert a rizsföld a kitűzött határidőre elkészült. Ma már a sás helyén drága termőföld, a rizsföld foglal helyet, De le is konyult ám az orruk a falu elmaradottjainak, mert látják, hogy mire képes nép' demokráciánkban a dolgozó nép munkás keze. Öröm tölti el szívünket, látva a gyönyörű, rengő rizstáblákat és ma már biztosra vesszük, hogy eredményes i munkánknak meglesz a bőséges gyümölcse. Bernáth Vince, Felsöpatony. Harminc hektár kertészete van a szentesi szövetkezetnek A szentesi szövetkezetben az idén sokkal nagyobb területen létesítettek zöldségkertészetet, mint tavaly, de nagy a különbség a munkák elvégzésében és a terméseredményekben is. Ebben az évben 30 hektáron dolgozik egy 20 tagból álló csoport és nagyon szép eredményeket ért el. Eddig már leszállított 3000 darab kalarábét, 1000 csomó sárgarépát, 1000 csomó zöldséget, 500 fej káposztát és 300 kg zöldborsót. A fagykárokat is helyrehozták; ahol a kertészetben bizonyos károk mutatkoztak azt újra ültették és most alapos gondozással éu gyomlálással behozzák a fagy okozta károkat. Nagyon szép a paprika is és a 20 hektár dinnye, melyet már kétszer megkapáltak. A kertészet élenjáró dolgozói Kresztyánkó és Juhász József, akik lelkiismeretesen és a legnagyobb odaadással dolgoznak, hogy minél több zöldséget tudjanak adni a közellátásnak. Szép eredményeket értek el a csoportban az asszonyok is, de kiváltképpen Kiss Ilona, aki egyetlen egy napot sem hiányzik a munkából és odaadó munkájával példát mutat a szövetkezet valamennyi asszonyának. Szűcs Ferenc, a leleszi gazdasági iskola hallgatója. I