Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-27 / 151. szám, péntek

1952 június 27 UJSZO 5 Példás terménybetakarítással a dolgozó parasztok újabb ezreit gy őzzük meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről |r ártunk és kormányunk közel­múltban megjelent határozata vilá­gosan, mindenki számára érthetően megjelölte azt az utat, amely szö­vetkezeteinket az eddigi egy hely­ben topogásból felrázza és a pártunk által megjelölt helyes útra vezeti. Kétségtelenül meg kell állapíta­nunk azt is, hogy szövetkezeteink, kivéve egy pár esetet, keveset dol­goztak azon, hogy megnyerjék a kis- és középparasztokat a szövet­kezeti gazdálkodás magasabb for­máira való áttérésre, hogy bebizo­nyítsák azt, hogy a szocialista tár­sadalomban ez az egyedüli helyes gazdálkodási forma, amely dolgo­zóink egyre növekvő igényeit a me­zőgazdasági termékek fokozottabb termelésével ki tudja elégiteni. Szükséges ezért, hogy meg­győző munkával szövetkezeteink taglétszámát kibövítsük a becsüle­tes kis- és középparasztokkal, akik alkalmasak arra, hogy a szövetke­zet becsületes tagjai legyenek. E kérdés középpontjában tehát a falu kis- és középparasztsága áll, amely eddig még nem dör tött abban, hogy az új szocialista társadalomban hol foglal majd helyet. Ezért ezeknek a meggyőzésére kell most fordítani a legnagyobb figyelmet és éppen most, az aratási és cséplési munká­latok alatt nyílik a legjobban alka­lom ar a, hogy bebizonyítsuk nekik azt, hogy a nagyüzemi gazdálko­dásban többet tudunk termelni min­den fizikai megerőltetés nélkül. Be kell bizonyítanunk azt, hogy szö­vetkezeteinkben akkor tudunk elér­ni jó eredményeket, ha munkánkat az évi tervek alapján, ragaszkodva a terv minden körülmények közötti teljesítéséhez, idejében elvégezzük. Az egyéni gariálkodó, aki kora reggeltől késő estig dolgozik, saját magát kizsákmányolja azzal, hogy nem tudja felhasználr' a gépek ere­jét a kisparcellákon, a munkát nem tudja idejében elvégezni, mert hisz a széttagolt kis földdarabokon a munka sokkal körülményesebb, mint a barázda mentes nagy földtáblá­kon. Ma már minden kis- és közép­földművé tudja, hogy mi a szövet­kezet. Tudja az 1 is, hogy ezekben a szövetkezetekben a munka jutalma­zása aszerint történik, hogy ki mi­lyen munkával járul hozzá a közös vagyon gyarapításához. Szükséges tehát, hogy rámutassunk, mi a kü­lönbség az egyéni és a nagyüzemi gazdálkodás között. Rá kell mutat­r.l arra is, hogy az ö munkája nem aszerint van jutalmazva ahogy vég­zi, hanem munkája jutalma attól függ, hogy miiyen eszközök állnak rendelkezésére a munka végzésénél. Ezek a munkaeszközök pedig tud­juk, hogy csak azok a primitív gazdasági szerszámok lehetnek, me­lyeket a legtöbb esetben a falusi gazdagoktól kér kölcsön, hogy mun­káját "ég zni, tudja. Meg kell neki magyarázni azt, hogy ebben az országban szocializmust építünk és hogy az elmaradott mezőgazdaság­nak, hogy feltudjon zárkózni a ro­hamosan fejlődő ipari termeléshez, át kell térnie törvényszerűen a nagyüzemi gazdálkodásra, ahol min­den lehetőség megvan arra, hogy a haladó technika és a gépek teljes kihasználásával többet és olcsóbbat termeljünk. Szükséges azért, hogy falvainkon a kommunisták magukévá tegyék pártunk és kormányunk határozatát és ennek megfelelően megtegyék a szükséges intézkedéseket. A szocia­lista fejlődés törvényszerűsége és dolgozó népünk egyre növekvö igé­nyei elsősorban megkövetelik azt, hogy mezőgazdaságunk felzárkóz­zon az ipari termelés mellé. Azokat a gátlásokát pedig, amelyek kis- és középparasztjainkat akadályozzák abban, hogy a szocializmus útjára lépjene , a kommunistáknak kell elhárítaniok az útból. \ mi földműveseink alkalma­sok arra, hogy tartós szövetséget kössenek a munkásosztállyal, csak meg kell találni rá a helyes módot. A r­: feladatunk az, hogy megtör­jük az üzérkedő kulákot. Ebből a célból csakis a munkásokra és a kisparasztokra támaszkodhatunk. De a középparaszt sem ellenségünk. A kö-ápparaszt ingadozik és inga­dozni fog. Az a feladat, hogy az ingadozókra befolyást gyakoroljunk. (Lenin.) Ezt a befolyást a mi ese­tünkben pedig gyakorolni tudjuk azzal a munkával, amely előtt most állunk: az aratá; és a cséplés mi­nél előbbi elvégzésével. Meg kell ezért má.r most kezdeni az agitá­ciós munkát, jó példával élenjárni a munkában és akkor minden lehe­tőség meg lesz arra, hogy szövet­kezeteinket pártunk és kormányunk határozata alapján megerősítsük, újabb szövetkezeteket alakítsunk, ezzel a falu szocialista átalakítását a munkás-paraszt szövetség jegyé­ben megvalósitsuk. Sóóki Lajos, a búcsi EFSz elnöke. A királyheimeci járás szövetkezetei az élen járnak a húsbeadás teljesítésében A királyheimeci járás szövetkeze­tei és állami birtokai vállvetve har­colnak az állam iránti kötelezettsé­gük teljesítéséért. Mindent megtesz­nek, hogy félévi beadásukat ne csak százszázalékban teljesítsék, hanem túl is teljesítsék. Járási méretben a szövetkezetek haladnak az élen a beadás teljesíté­sében. A félévi húsbeadási kötelezettsé­güknek magasan a terven felül eleget tettek. A marhahús beadá­sát 113 százalékban, a sertéshús beadását pedig 116 százalékban teljesítették. A királyheimeci járás egységes földműves szövetkezetei közül a fél­évi húsbeadási kötelezettségek tel­jesítésében a nagygéresi szövetkezet halad az élen. Marhahúsbeadásának az első félévben 110 százalékban tett ele­get. Sertéshúsbeadásának 131 szá­zalékban és a félév leteltével az egész évi to­jásbeadási kötelezettsége is teljesít­ve lesz. A leleszi szövetkezet halad a má­sodik helyen. Marhahúsbeadási kötelezettségük­nek 124 százalékban tettek eleget. A sertéshúsbeadásnál azonban még egy kis hiány mutatkozik, mert eddig csak 92 százalékban tettek eleget sertéshúsbeadási kötelezettségüknek. De minden reméAy és lehetőség meg­van arra, hogy mikorra a félév lete­lik, sertéshúsbeadásuk is teljesítve lesz, sőt túl is fogják teljesíteni. A. De mennyivel több élelmiszer jut­na akkor a dolgozóknak, ha nemcsak a nagygéresi és leleszi szövetkezet teljesítené hazafias kötelességét és még jó néhány szövetkezet, hanem az őrösi szövetkezet is azon iparkod­na, hogy beadási kötelezettségének minél nagyobb mértékben eleget te­gyen. Mennyivel szebb hatást tenne, ha azt mondhatnánk, hogy az őrösi szövetkezet nem 39, ha­nem 100 százalékra teljesíti a mar­hahúsbeadási kötelezettségét. A sertéshúsbeadás teljesítésénél csak egy kis iparkodásra, egy kis jóaka­ratra és a szövetkezetben lévő kom­munisták példamutatására volna szükség, hogy elérjék a százszázalé­kot. Már nem járnak messze a száz­százaléktól, mert sertéshúbeadási kötelezettségüknek 83 százalékra eleget tettek. Egész járási méretben nézve az egyénileg gazdálkodó földműveseknél mutatkoznak elmaradások. A marha­húsbeadási kötelezettség teljesítésé­ben versenyt haladnak a szövetkeze­tekkel, de a sertéshús beadása tel­jesítésében már nem bírják megál­lani a versenyt a szövetkezetekkel. Ami pedig a legfőbb hiba, sok köz­ségben az egyénileg gazdálkodók nem akarják észrevenni a kulákok ravaszságjait. Ha megnézzük a járás egyénileg gazdálkodóinak a grafi­konját, a mutató jóval százszázalé­kon alul mozog és ez nagymértékben a kulákok spekulálásának tulajdonít­ható. Hiába teljesítik a leleszi egyénileg gazdálkodók marhahúsbeadásukat 330 százalékra, sertéshúsbeadásukat 133 százalékra, hiába teljesítette Globicki Miklós már egész évi hús­beadását, ha a hírhedt bacski kulák, Jáger Jó­zsef 16 mázsa 70 kg marhahúsból még egy dekát sem adott be. Az előírt 15 mázsa 30 kg sertéshúsból pedig még csak 61 kg-ot adott be. A kuláknak még 2785 darab tojás is van előírva, de még csak 95 da­rabot adott be. A perbenyiki egyénileg gazdálko­dók sem akarnak egy lépéssel sem lemaradni hazafias kötelességük tel­jesítésében. Szorgalmuknak meg is mutatkozik az eredménye, mert marhahúsbeadásuknak már 133 százalékban, sertéshúsbeadásuknak pedig 103 százalékban tettek ele­get. Van azonban már olyan gaz­da is Perbenyíken, mint például S. Stefán János 5.5 hektáros gazda, aki már a sertéshúsbeadásán kívül mindennek (marhahús, tojás) 100 százalékban eleget tett, sőt 11 darab tojással többet beadott az előírt mennyiségnél. De mennyivel előbbre volnának a perbenyiki gaz­dák akkor, ha Fodor János 13 hek­táros középgazda is arra törekedne, hogy legalább a félévi húsbeadási kö­telezettségét rendes időben teljesí­tené. Fodor János még sokkal tarto­zik az államnak. Egész évre elő van írva neki 680 kg marhahús, de ebből még csak 283 kg-ot adott be. Sok­kal rosszabbul áll azonban a sertés­húsbeadáSsal. Az előírt 295 kg ser­téshúsból még egy dekát sem adott be. A csernöi dolgozó parasztok is ar­ra törekednek, hogy minél előbb és minél több húst tudjanak a közellá­tásnak adni. Különösen iparkodik Molnár Gyula középparaszt eleget tenni kötelezettségének. Molnár Gyulának elő volt írva egész évre 676 kg marhahús és már az első félév leteltével 630 kg-ot adott be. Tojásbeadási köte­lezettségét is százszázalékra telje­sítette egész évre. A sertéshús be­adását pedig félévre teljesítette. Nem így gondolkozik azonban Cson­tos Imre őrösi középparaszt. Gazda­sági épületei düledeznek, istállói üre­sek, csak 2 darab malacot találunk az udvarában, azt is felében neveli. Természetesen így beadási kötele­zettségének nem tud eleget tenni. Nagyon helyes volna, ha a járási nemzeti bizottság földműves előadója meglátogatná Csontos Imrét és meg­magyarázná neki, hogy a szocializ­must építő társadalomban csak olyan ember érvényesülhet és élvezheti a nyújtott javakat, aki az állam által rája rótt kötelezettségeket teljesíti. Csontos Imrének nem szabad a szo­cializmus esküdt ellenségeinek, a ku­kkoknak a példáját követnie, hanem becsületes középgazdához illően be kell kapcsolódnia szocialista^ hazánk felépítésébe. Szarka István. Az egyházkarcsai szövetkezet 120 százalékra teljesítette a sertéshús beadását Az egyházkarcsai szövetkezet ed­dig 120 százalékra teljesítette a ser­téshúsbeadást. Hogy a szövetkezet ilyen szépen áll a sertéshúsbeadás­ban, az annak tudható be elsősor­ban, hogy a tagok, de különösen a sertések etetői igyekeznek a rájuk bízott állatokat a legnagyobb gon­dossággal kezelni. Szép eredménye­ket ér el a sertések etetője, Imris István és családja, kiknek idáig már­500 munkaegységük van és havonta megkeresnek 7000—8000 koronát. Nagy változás állott be a tehenek tejhozamánál is. Míg a mult esz­tendőben alig 78 liter volt a napi átlaghozam, ma a tehenek gondo­zóinak helyes átszervezésével és mun­kabeosztásával 250 literre emelke­dett az átlaghozam. Szlovák M., Egyházkarcsa. AZ ŰJ SZ0 FÖLDMŰVES LEVELEZŐI ÍRJÁK Növelik a sertésállományt a muzslai szövetkezetben Szövetkezetünk állattenyésztő cso­portjának dolgozói lelkes munkájuk­kal és minden tudásukkal azon vannak, hogy eleget tehessenek a beadásnak. A sertéshizlalda és általában az egész sertéstenyészde dolgozói szép eredményeket érnek el, amit bizo­nyít az is, hogy 1949-ben csak 25 anyasertésünk volt, ma pedig már 112 az anyasertések száma és ösz­szesen 614 sertés, van. A sertésete­tök odaadó szorgalommal dolgoznak, hogy az óv végéig teljesítsék beadá­si kötelezettségeiket. A tehenészet dolgozói állandóan gazdagítják tudásukat és így május 18-án a helyi Nemzeti Bizottság és a Szovjet Barátok Szövetsége által rendezett munkaértekezleten teljes létszámban megjelentek. A gyűlé­sen ismertették Malinyinova szovjet fejőnő módszereit, ami nagy segít­ségére volt tehenészeinknek, mert Mészáros Ferenc, egyik tehenészünk, Malinyinova módszerének alkalma­zásával hihetetlen rövid idö alatt egy literrel emelte a tehenek tejho­zamát. Szilva Mária, Muzsla, Kiváló eredményeket érnek el a battyáni szövetkezetben A battyáni szövetkezet 1361 hek­tárnyi területen gazdálkodik, amely­ből 872 hektár szántó, a többi rét és legelő. Annak ellenére, hogy ilyen hatalmas gazdasággal rendelkezik a szövetkezet és csak 34 aktív ta­got számlál, mégis minden munkát idejében és jól elvégeznek és bebi­zonyítják. hogy szorgalmas munká­val és a gépek segítségével eredmé­nyesen lehet gazdálkodni. A szövet­kezet nagyobbrészben kertészettel és kapásnövények termesztésével foglalkozik. Természetes tehát, hogy a kapásnövények gondozása nagyon sok kézierőt igényel, így a szövet­kezet vezetőségének nagy súlyt kel­lett fektetnie arra, hogý a munká­kat alaposan megszervezzék és min­dent a kidolgozott terv szerint vé­gezzenek. A növényápolási munkáknál is megoldották a felmerülő nehézsége­ket, mégpedig úgy, hogy a kislét­' számú tagság soraiból 4 csoportot alakítottak és minden csoportnak kiadtak egy bizonyos földterületet. A csoporton belül szakaszok alakul­tak és minden szakaszban egyének vállalták bizonyos földterület gon­dozását. Az egyének a rájuk bízott földterületen igyekeznek a legjobb munkát végezni, és nagyon szép az, hogy a tagc között nagymérték­ben elterjedt az egyéni fellösségér­zet is. Mindennek tudható be az is, hogy a növények kapálási munkáit idejében elvégezték. A takarmány begyűjtését is ide­jében elvégezték, most már meg­kezdik a repce aratását. A mezőgazdasági munkák mellett kell, hogy megemlítsük az állatte­nyésztő csoport eddigi munkáit. Hiba az, hogy a szövetkezet még mind a mai napig nem rendelkezik megfelelő tyúkfarmmal, pedig szük­séges volna, hogy egy olyan szövet­kezet, amelynek 92.000 darab tojás­beadása van, rövidesen egy új tyúk­farmot építsen. Azonban ebben ne­hézségeik vannak, mert a tyúkfarm építőiéhez nem kapnak megfelelő építőanyagot. A szarvasmarha állo­mány fejlesztése terén pedig olyan hiányok mutatkoznak, melyek nem­csak. hogy a szövetkezet kárára vannak, hanem mezőgazdasági szempontból is jelentősek. Ez a hiány abban mutatkozik, hogy a szövetkezet, mint kezdő, a járástól ugyan kapott engedélyt bizonyos mennyiségű szarvasmarha felvásár­lására, de a járási zootechnikus nem ad segítséget, hogy a megfelelő mennyiségű szarvasmarha felvásár­lásával a battyáni szövetkezet ki­egészíthetné a hiányzó állatállo­mányt. Kovács Gyüla, Lelesz. Rizs terem a felsőpatonyi földeken Terméketlen föld — és mégis ter­mő. Sokan bizonyára azt gondolnák, hogy ez lehetetlen, mert ha egy föld terméketlen, azon nem terem semmi. Igy volt ez valamikor a múltban a mi határunkban is. De ezt a néeetet már elfújta az idők szele, mert a haladó szovjet agró­biológia vívmányainak segítségével, mi a szövetkezetben a terméketlen földeket is termővé tettük. Ahol idáig csak sás és egyéb hasznot nem hajtó vadnövény burjánzott és olyan pocsolyás volt, hogy még igásállatok segítségével sem lehe­tett megközelíteni, ma már hatal­mas rizstáblák hirdetik a szövetke­zetesek kitartó és szorgalmas mun­kájának eredményét. Míg a terméketlen területet ter­mőfölddé varázsoltuk, nem ment az könnyen. A falu maradi gondolko­zású gazdái és a reakció mindenben gátolták, hogy rizst termeljünk és sokszor szemtől szembe kinevettek bennünket. Csináltak is nagy lázi­tást a kulákok és azt hangoztatták, hogy hogyan tudnak ott termelni valamit, ahol még a fű se igen nő meg, ki hisz ennek a kommunista propagandának ? A rizstermesztés vezetőjének is, aki egy idősebb elv­társ, sokszor a fejéhez vágták, hogy „mit gondolsz te vén bolond, ott rizs sohasem fog teremni." De a szövetkezet tagjai nem hallgattak a reakcióra és nemhogy lankadtak munkájukban, hanem egyre lelke­sebben dolgoztak és napról napra nagyobb teljesítményt értünk el. Nem húzódoztunk a munkák nehe­zebbjétől sem, mert mindig sze­nünk előtt lebegett az, hogy ná­lunk a munka becsület és dicsőség dolga. Szívós és kitartó munkánk­nak meg is lett az eredménye, mert a rizsföld a kitűzött határidőre el­készült. Ma már a sás helyén drága termőföld, a rizsföld foglal helyet, De le is konyult ám az orruk a falu elmaradottjainak, mert látják, hogy mire képes nép' demokráciánkban a dolgozó nép munkás keze. Öröm tölti el szívünket, látva a gyönyörű, rengő rizstáblákat és ma már biz­tosra vesszük, hogy eredményes i munkánknak meglesz a bőséges gyümölcse. Bernáth Vince, Felsöpatony. Harminc hektár kertészete van a szentesi szövetkezetnek A szentesi szövetkezetben az idén sokkal nagyobb területen létesítet­tek zöldségkertészetet, mint tavaly, de nagy a különbség a munkák el­végzésében és a terméseredmények­ben is. Ebben az évben 30 hektáron dolgozik egy 20 tagból álló csoport és nagyon szép eredményeket ért el. Eddig már leszállított 3000 darab kalarábét, 1000 csomó sárgarépát, 1000 csomó zöldséget, 500 fej ká­posztát és 300 kg zöldborsót. A fagykárokat is helyrehozták; ahol a kertészetben bizonyos károk mutatkoztak azt újra ültették és most alapos gondozással éu gyom­lálással behozzák a fagy okozta ká­rokat. Nagyon szép a paprika is és a 20 hektár dinnye, melyet már kétszer megkapáltak. A kertészet élenjáró dolgozói Kresztyánkó és Juhász József, akik lelkiismeretesen és a legnagyobb odaadással dolgoznak, hogy minél több zöldséget tudjanak adni a köz­ellátásnak. Szép eredményeket értek el a csoportban az asszonyok is, de kiváltképpen Kiss Ilona, aki egyet­len egy napot sem hiányzik a mun­kából és odaadó munkájával példát mutat a szövetkezet valamennyi asszonyának. Szűcs Ferenc, a leleszi gazdasági iskola hallgatója. I

Next

/
Thumbnails
Contents