Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-27 / 151. szám, péntek

v 1952 június 14 (JJSZ0 3 Szovjetunió jegyzéke a nyugati nagyhatalmakhoz Trieszt kérdésével kapcsolatban A koreai háború második évfordulójának visszhangja A. J. Visinszkij, a Szovjetunió kül­ügyminisztere, június 24. ón Gascoig­ne úrnak, Nagy-Britannia nagykö­vetének és Cumming úrnak az USA ügyvivőjének jegyzékeket adott át azon egyezménnyel kapcsolatban, amely az USA, Nagy-Britannia és Olaszország kormánya között jött létre Olaszországnak a trieszti sza­bad terület angol-amerikai „A" öve­zetének közigazgatásában való rész­vételéről. Az USA kormányához intézett jegyzék szövege a következő: „Az USA, Nagy-Britannia és Olaszország kormányai közötti egyezménnyel kapcsolatban, amelyet május 10-én tettek közzé Olaszor­szágnak a trieszti szabad terület angol-amerikai „A" övezete közigaz­gatásában való részvételéről, a szovjet kormány szükségesnek tart­ja a következő kijelentést: 1951 no­vember 15-én a szovjet kormány az USA kormányához, valamint Nagy­Briitamnia és Franciaország kormá. nyához az említett nyugati nagyha­talmak hivatalos képviselői sajtó­nyilatkozataival kapcsolatban jegy­zéket intézett és rámutatott arra, hogy amint az ezekből a nyilatko. zatokból kitűnik, az USA, Nagy­Britannia és Franciaország kormá­nyai az olasz és a jugoszláv kor­mányok részvételével a trieszti sza­bad területnek Olaszország és Ju­goszlávia közötti felosztására ké­szülnek. A szovjet kormány jegyzé­kében rámutatott arrra is, hogy a trieszti szabad terület előkészített felosztásának az a célja, hogy ezt a területet, amelynek az Olaszország­gal kötött békeszerződés alapján sehilegesnek kell lennie és e terület ember é3 anyag-forrásait az agresz­szív Atlanti-tömb háborús tervei­hez alkalmazzák és Trieszt körze. tét az USA és Nagy-Britannia állán, dó hadi és tengerészeti támaszpont­jaként megerősítsék, A jegyzékben arra is rámutattak, hogy ez a fel. osztás folytatása annak a politiká­nál;, amely az Olaszországgal kö tött békeszerződés megkötését jelen­ti és amely összeegyeztethetetlen az európai béke és biztonság támoga­tásának feladataival és amely ellen, kezik ezen terület lakosságának ér. dekeivel, mert megfosztja őket a de­mokratikus jogok élvezetének lehe­tőségétől, amelyet a trieszti szabad terület állandó statutuma állapit meg. A szovjet kormány november 17-i jegyzékében kitartott amellett, hogy az USA, Nagy-Britannia és Fran­ciaország kormányai teljesítsék kö­telezettségeiket a trieszti szabad te­rülettel szemben, főleg azt a köte. lezettségüket, amely szerint az ösz­szes külföldi csapatoknak távozniok kell e területről és amely szerint a Triesztben levő törvényellenes angol­amerikai hadi- és tengerészeti tá­maszpontokat föl kell számolni. A szovjet kormány jegyzékében azt javasolta, hogy a biztonsági tanács tegyen azonnali intézkedéseket a trieszti szabad terület kormányzó­jának kinevezésére. Az USA és Nagy-Britannia kormányai nemcsak, hogy nem hoztak intézkedéseket ab­ban az irányban, hogy a biztonsá­gi tanács kormányzót nevezzen ki a trieszti szabadterületre, valamint hogy megszüntessék a megszál­ló rendszert és visszavonják a meg­szálló csapatokat a trieszti terület­ről, ami első lépés lett volna az Olaszországgal kötött békeszerződés teljesítéséhez, hanem az említett szerződést újból megsértették. Az USA, Nagy-Britannia és Olasz­ország kormányai közötti tárgyalás, amely április 3-tól május 9-ig folyt le Londonban, egyezmény megköté­sével végződött, amely szerint Olasz­ország résztvesz a trieszti szabad terület „A" övezetének igazgatásá­ban. Emellett, amint az egyezmény szövegéből folyik, „az egyesült ki­rályság és az Egyesült Államok csapatainak parancsnoka az övezet közigazgatásiában megtartja „telj­hatalmát" és a trieszti szabad terü­let „A" övezetének szuverén urai továbbra is az angol-amerikai meg. szálló hivatalok maradnak, amelyek ezt az övezetet az Északatlanti-tömb agresszív céljaira használják fel. Ezen egyezmény megkötésével az USA és Nagy-Britannia kormá­nyai a trieszti szabad terület ka­tonai megszálló rendszerének meg­szilárdítására törekednek bizonyta­lan időre, hogy így megőrizzék az angol-amerikai katonai és tenge. részeti támaszpontot, amelyet tör­vényellenesen építettek ki Trieszt­ben. Az USA, Nagy-Britannia és Olaszország között május 9-én megkötött egyezményt olyan érde­kek diktálták, amelyeiknek nincs semmi közük az európai béke tá­mogatásának feladataihoz. Ez az egyezmény az Olaszországgal kötött békeszerződésnek további megsér­tésére irányul, amelyet 1947 feb­ruár 10-én kötöttek a trieszti sza­bad területről és egyben az a célja, hogy a trieszti lakosságot megfosz. sza annak lehetőségétől, hogy él­vezze a demokratikus jogokat és alapvető szabadságokat, amelyeket az Olaszországgal kötött békeszer­ződés biztosított számára. A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni az USA és Nagy­Britannia kormányainak figyelmét ezen egyezmény törvényellenességé. re, amelyet ez év május 9-én írtak alá Londonban és ezen országok kormányaira hárít minden felelőssé­get azon kötelezettségek újabb megsértéséért, amelyeket az Olasz­országgal kötött békeszerződés alapján vállaltak. Hasonló szövegű jegyzéket in­téztek Nagy-Britannia kormányához is. Gascoigne és Cummnug urak ki­jelentették, hogy kormányaikkal tudatják a jegyzékek tartalmát, amelyet A. J. Visinszkij szovjet külügyminiszter adott át nekik. A szerdai szovjet lapok számos cikket közöltek szovjet szerzőktől, amelyek a hős koreai néppel való aktív nemzetközi szolidaritás napjá­ról szólottak. Arkadij Pervencev ismert szovjet író az „Izvesztija" cimü lapban a kő­vetkezőket írja: „Ha a koreai hábo­rú lefolyását összefoglalóan ítéljük meg, látjuk, hogy az amerikai táma­dók már kezdettől fogva, sőt sikereik idejében is, vereséget vereség után szenvedtek. Elsősorban politikailag vesztettek — az összes nemzetek az amerikai imperializmusban felismer­ték ellenségüket, amely elhatározta a világháború tűzvészének lángralob­bantását. Mindnyájan fölismerték az amerikai imperializmus igazi arcu­latát és szándékát, amely el van szánva, hogy erőszakkal hódítson meg idegen országokat és vérüket szívja a bankárok és plutokraták gazdagítására. Elsősorban az ázsiai nemzetek lát­ták, honnan leselkedik rájuk az el­lenség, amely ismét rabszolgasorba akarja őket dönteni és fel akarja újítani az ópium- és dzsungeltörvé­nyeket ... Az amerikai agresszorok — foly­tatja Pervencév — nem szeretik, ha rablóknak nevezik őket. Azt hiszik, ha jótevőknek álcázzák magukat, hinni fognak nekik. Nem! Álarcukat már régen letépték. Gaztetteik hosz­szú jegyzéke pellengérre szögezte őket. A koreai nép hősi harca — írja Pervencev végezetül — az egész ha­ladó emberiség lelkesedését váltja ki, számos ember és egész országok tiltakoznak az amerikai gaztettek ellen és forrón támogatják a ko­reai hazafiakat halhatatlan hőstet­teikben." A koreai nép hősi nép — írja P. Jefanov, a kohóipari alkalmazottak szakszervezeti szövetségi központi bizottságának elnöke a „Trud" cimü napilapban. A koreai nép gyűlölettel van telve az imperialista hódítók el­len, a koreai nép békét és szabadsá­got akar. Ez a nép megmutatta, ho­gyan tiszteli hazájának becsületét és demokratikus vívmányait. Az új vi­láguralomra törekvők kalandor szán­dékai csődbe fulladtak. A szakszervezeti világszövetség felhívása, amely szerint június 25-e a hős koreai néppel való aktív nem­zetközi szolidaritás napjává és a bé­ke védelmének napjává vált, lelkes visszhangra talált az összes országok dolgozóinak szívében. Koreai hadijelentés A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága jelenti, hogy június 24-én a néphadsereg egységei szo­ros együttműködésben a kínai népi önkéntes csapatokkal védelmi har­cokat vívtak až amerikai-angol in­tervenciósok és a li-szin-mani csa­patok ellen, és súlyos ember- és anyagveszteségeket okoztak nekik. Boleszlav Bierut elvtárs beszéde a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága teljes ülésén Bierut elvtárs a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi Bizottságának hetedik teljes ülésén „A város és fa­lu egységének megerősítése a szocia­lista építés mai szakaszában" címmel beszámolót tartott. Bierut elvtárs a nemzetközi helyzetet elemezve meg­állapította, hogy a jelenlegi helyzet­ben mindenekelőtt szembetűnő az Egyesült Államok politikájának nö­vekvő agresszivitása és kalandor jel­lege. A kapitalista országok többsé­gének az amerikai imperializmustól függő helyzete vagy éppen csatlós szerepe elkendőzi az imperialista vi­lág egyes országai között meglévő és egyre élesedő ellentéteket — jelen­tette ki Bierut elvtárs. Hídguíay pesfís-láfiornok nyugat-németországi útját a lakosság viharos tiltakozással kíséri Ridgway pestistábornok nyugat­németországi szemleútjának harma­dik napja egybeesik az amerikai imperialisták Koreában kirobban­tott becstelen háborújának második évfordulójával. Kidgway a lakos­ság viharos tiltakozó akciójára való tekintettel elkerülte a nyugatnémet­országi városokat és kizárólag az amerikai, angol, francia megszálló csapatok, valamint a nyugatnémet zsoldos alakulatok körében tartóz­kodott háromnapos látogatása so­rán. Az Adenauer-kormány — ame­lyet a militarista egyezmények el­leni hatalmas népmozgalom egyre nagyobb rettegéssel tölt el — nem mert hivatalosan érintkezésbe lépni a Nyugat-Németországban tartóz­kodó pestistábornokkal. Bonnban, Adenauer „székvárosá­ban" kedden este nagyszabású tün­tetés zajlott le. A parlament épülete előtt egybe­gyűlt tüntetők Ridgway kiutasítá­sát és Adenauer lemondását köve­telték. A tüntet") hazafiakat lovasrend­örség támadta meg. Nyugat-Németország több más városában is a dolgozók tüntetése­ken követelték a pestistábornok ha­ladéktalan távozását. Herbert Jakoby elvtárs, a Német Kommunista Párt esseni lapjának törvényellenesen letartóztatott szer­kesztője. a börtönből intézett felhí­vást Nyugat-Németország lakossá­gához, hogy tiltakozzék Ridgway jelenléte ellen. Adenauer nem mert hivatalosan találkozni Ridgway-vel A Ridgway tábornok nyugatné­metországi tartózkodása ellen tilta­kozó akeió a Német Demokratikus Köztársaságban is fellángolt. Szász­Anhalt dolgozói röpgyüléseken köve­telték, hogy a koreai nép hóhč-a takarodjék német területről. A Wilhelm Florin nevét viselő henningsdorfi acélművek dolgozói a termelési előirányzat túlteljesíté­sével válaszoltak a pestistábornok szemleútjára és az általa irányított provokációs hadgyakorlatokra. A Dimitrov- nagyolvasztó dolgozói csúcseredményt értek el, 165%-ra teljesítették termelési előirányzatu­kat. A bonni „kancellár" újabb súlyos politikai kudarca Adenauert kedden újból súlyos vereség érte. Kénytelen volt végleg lemondani arról, hogy a szövetségi gyűlés nyári szünidejének megkez­dése előtt ratifikálja a bonni és pá­rizsi szerződéseket. A DPA nyugatnémet hírügynök­ség szerint bonni parlamenti kö­rökben hangsúlyozzák, hogy a szer­ződésnek harmadik olvasására ok­tóber közepe előtt nem lehet számí­tani. Ez azt bizonyítja, hogy Ade­nauer még saját pártjában és a koalíciós pártokban sem talál biztos támaszra. Adenauer kedden a kormánypár­tokkal megvitatta a ratifikálási ok­mányok olvasásának időpontját. A háborús szerződések szövegét a szö­vetségi tanács állásfoglalásával együtt a bonni szövetségi gyűlés elé terjesztették. A szövetségi tanács állásfoglalásában — ellentétben az Adenauer-kormány nézetével — hangoztatta, hogy a szerződéseket a tanács akarata ellenére nem lehet hatályba léptetni. hozzájárultak a nyugatnémetorszá­gi Kereszténydemokrata Unió és a Szabad Demokrata Párt vezető tag­jainak a háborús szerződések ellen tett 'nyilatkozatai. Ezek a politikusok az elmúlt he­tekben azt követelték, hogy mind­addig halasszák el a szerződések ratifikálását, amíg lehetőség van a Németországgal kapcsolatos négy­hatalmi értekezlet megtartására. Nyugatnémet szociáldemokrata funkcionáriusok a munkásosztály akcióegységéért A nyugatnémetországi szociál­demokrata párt több mint kétezer funkcionáriusa — köztük a párt négy parlamenti képviselője — rendkívüli értekezletet tartott Nürn­bergben. Az értekezlet napirendjén a háborús különszerződés elhárítá­sára irányuló harc kérdései szere­peltek. Az értekezlet résztvevőinek túl­nyomó többsége élesen elítélte a jobboldali pártvezetőség megalkuvó magatartását és ehelyett a legeré­lyesebb akciókat követelte a mili­tarista egyezmények meghiúsításá­ra. Különösen élesen bírálták az érte­kezleten a szociáldemokrata párt vezetőségének a munkásegység megteremtésével szemben elfoglalt elutasító magatartását. Az értekezleten hozott határozat — amelyet 1781 szavazattal fogad­tak el 109 ellen — felszólitja a párt vezetőségét, hogy minden kicsinyes torzsalkodást és ellentétet félretéve, lásson hozzá haladéktalanul a szo­ciáldemokrata, kommunista, keresz­ténypárti és pártonkívüli munkások teljes akcióegységének megterem­Adenauer politikai kudarcához téséhez. — A valóságban a kapitalista rendszer általános válsága egyre inkább elmélyül, bomlásának, rot­hadásának elemei a gazdasági alapnak és a felépítménynek va­lamennyi területét elárasztják. Bierut elvtárs ezután rámutatott arra, hogy az USA agresszív tervei­ben különleges szerepet szán a bonni militaristáknak. Washington és Bonn mesterkedései — mint az Atlanti Szövetség legutóbbi értekezletei meg­mutatták — fokozzák az ellentéte­ket az agresszív tömb valamennyi fontosabb részvevője között. A Szov­jetuniónak a német kérdéssel kap­csolatos javaslatairól szólva, Bierut elvtárs kiemelte, hogy a szovjet ja­vaslatok megteremtették az alapját Lengyelország és az Egységes Né­metroszág barátságos egymás mel­lett élésének. Ennek az egymás mel­lett élésnek alapja a potsdami hatá­rozatokon alapuló zgorzeleci szerző­dés, amely megszabja az odra—ny­sai lengyel-német határt. Beszéde további során Bierut elv­társ kiemelté a lengyel-szovjet szö­vetség jelentőségét, a Szovjetunió testvéri segítségét és barátságát. A szocializmus kimeríthetetlen erejének és a Szovjetunió testvéri segítségének jóvoltából óriási mé­retekben fejlődik az ipari termelés a népi demokratikus országokban — mondotta Bierut elvtárs. — Az imperialisták politikájával ellentét­ben a szocializmus táborához tarto­zó államok minden lépésükkel a né­pek szabadsága és függetlensége mellett szállnak síkra. Biel-ut elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy a béke­harc hatalmas tömegeket megmozga­tó világmozgalommá vált. A béke­mozgalom a legszélesebb, legtömege­sebb, legátfogóbb társadalmi mozga­lom, amely valaha is létezett. Bierut elvtárs ezután áttért Len­gyelország belső kérdéseinek ismer­tetésére s kiemelte: a nép minden erejét arra akarja egyesiteni, hogy Lengyelország félig agrárországból fejlett iparral rendelkező országgá váljék. A hatéves terv teljesítésének eredményeit ismertetve Bierut elv­társ rámutatott arra, hogy 1950-ben és 1951-ben, valamint ez évben az ipar termelése sokkal gyorsabban emelkedett és emelkedő, mint azt a hatéves terv előirányozta. 1952-ben a lengyel ipar megköze­líti azt a termelési szintet, amelyet a hatéves terv 1953-ra irányzott elő. A nagy- és középipari össz­termelés értéke már ebben az év­ben is több mint háromszorosan meghaladja a háborúelötti szín­vonalat. Bierut elvtárs ezután a mezőgaz­dasági helyzetet elemezte. Kiemelte, hogy abban az arányban, ahogy elő­rehaladt a szocialista építés, a kis­tulajdonos termelési módszerekre tá­maszkodó falu elmaradt gazdasági felépítése megakadályozza a mező­gazdasági termelés színvonalának kellő mértékű emelését. Bierut elvtárs a továbbiakban le­szögezte, hogy a lengyel népi demo­kráciának továbbra is főfeladata, hogy az imperialisták minden mes­' terkedésével szemben gondoskodjék biztonságáról és védelmi képességei­ről. Ennek biztosítéka az iparosítás gyors üteme, a mezőgazdaság és el­sősorban a szocialista szektora to­vábbfejlesztése, a népi állam további erősítése. A másik fontos feladat a szocialista gazdaság osztatlan ural­mának biztosítása, a kapitalista elemek korlátozása, kiszorítása és teljes eltávolítása. A mezőgazdaság terén tehát a kistermelő gazdaságot a termelőszövetkezetek fejlesztése útján türelemmel, állhatatosan és át­gondoltan szocialista gazdasággá kell átalakítani. Ezzel kapcsolatban Bie­rut elvtárs kiemelte, hogy a párt edzettségét és eszmei szilárdságát bi­zonyítja, hogy leleplezte és szétzúzta a gomulkaizmust, amelynek lobogó­ja alatt a kapituláns, opportunista elemek felléptek a kisgazdaság örök fenntartásának nevében, a kulákság védelmében és a kapitalizmus visz­szaállítására, a munkásosztály ösz­szes vívmányainak megsemmisítésé­re törekedtek. Bierut elvtárs felhívta a párt figyelmét, hogy továbbra is ébernek kell lenni és állhatatosan küzdeni kell az opportunizmus min­den megnyilvánulása ellen. Bierut elvtárs rámutatott arra, hogy a párt feladata a rendkívüli aránytalanság leküzdése a szocialis­ta ipar és a mezőgazdaság fejlődési üteme között, majd részletesen ki­fejtette a falu szocialista átépítésé­nek feladatait.' A parlament rendezzen vitát a német kérdésről Duclos elvtárs jelenlétében Gilbert de Chambrun haladó kép­viselő kedden este felszólította a nemzetgyűlést, hogy még a július 12-re tervezett parlamenti szünidő előtt tartson vitát a német kérdés­ről. De Chambrun hangsúlyozta, hogy ezt a vitát a külügyi bizottság még húsvét előtt követelte és azt még a bonni kormánnyal megkötött különszerződés aláírása előtt kellett volna lefolytatni. A képviselő a továbbiakban ki­emelte: úgy véli, ennél a vitánál fel­tétlenül szükséges, hogy Jacques Duclos, az ellenzék képviselője is je­len legyen. t

Next

/
Thumbnails
Contents