Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-26 / 150. szám, csütörtök

1952 június 7 ül SZÖ 3 m-t íämmk a koreai liáború második évfordulója alkalmából A koreai háború második évfor­dulója alkalmából, amely június 25-re esett, a „Nodon Sinmum" cí­mű lap közölte Nam-Ir tábornok­nak, a koreai néphadsereg vezér­kari főnőkének cikkét. A cikk a kö­vetkező cím alatt jelent meg: „A koreai néphadsereg a felszabadító hazafias háború alatt hatalmas fegyveres erővé növekedett". „A hadsereg megnövekedése a koreai nép niagy sikere, amely a jövőben még nagyobb győzelmeket biztosít" — írja Nam-Ir tábornok. „Légierőink, valamint hatalmas tankositott és páncélos egységeink nagyot fejlődtek és állandóan növe­kednek. Az amerikai csapatok úgy­nevezett műszaki fölényét a koreai néphadsereg és a kínai népi önkén­tesek magasabbfokú hadi tudása é3 példátlan hősiessége szétzúzta és szétzúzza. Ez megmutatta az ame­rikai propaganda hazug voltát, amely azt állította, hogy a „műsza­ki fölény" dOnti el a háború kime­netelét"." Nam-Ir tábornok a háború törté­netének áttekintésében azt írja, hogy abban az időben, amikor el­ső izben rendelték el a ll-szin-mani csapatoknak, hogy . megtámadják Észak-Koreát, az amerikai impe­rialisták arról álmodoztak, hogy az ifjú koreai néphadsereget egy csa­pással megsemmisítik. Azonban a koreai néphadsereget nem semmisí­tették meg, hanem ellenkezőleg, ez a hadsereg ellentámadásba ment át és a támadókat a 38-ik szélességi körtől messze délre vetette vissza. Az incsoni partraszállás után, amikor az amerikai imperialisták a koreai háborúba bevetették az összes rendelkezésükre álló erőket, amelyeket mozgósítani tudtak és amikor a népi erők stratégiai vissza­vonulást hajtottak végre, Mac Art­thur azzal dicsekedett, hogy meg-. semmisíti a koreai néphadsereget. Mac Arthur azzal is dicsekedett, hogy a háborút 1950 karácsonyáig 1: .fejezik. Ez azonban csak óhajtás volt, mert a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek kiverték az amerikai hadsereget csatlós egy­ségeikkel együtt Észak-Koreából. Nam-Ir tábornok hangsúlyozza, hogy a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek az ellenség felett folyton nagy győzelmeket ér­tek el és érnek el és hogy a koreai néphadsereg ereje állandóan növe­kedik. Ezzel szemben aa Egyesült Ál'a­mok zsoldos csapatai minden egyes csatával gyöngülnek. és végső vere­ségük már előre biztos. Az amerikai imperializmus azon­ban nem von le tanulságot a koreai háborúból, kitart agresszív politi kája mellett és ezért elhúzza, sőt meghiúsítja a fegyverszüneti tár­gyalásokat. A tárgyalások tarta ma alatt az imperialisták a háború kiszélesítésére törekednek. „Az eredmény teljesen világos — írja Nam-Ir tábornok és így foly tatj , — ha az amerikai imperia­listád oly messzire mennek, hogy meghiúsítják a fegyverszüneti tár gyalásokat és kiszélesítik az agresz szív háborút, a koreai harctér szá mukra és csatlósaik számára elke­rülhetetlenül temetővé válik. A ko reai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek döntő csapásokat mély­nek rájuk." Nam-Ir tábornok rámu tat arm, hogy a koreai népi hadse reg hatalma a háború alatt a Ko reai Népi Demokratikus Köztársa ság társadalmi rendjének förShye érdeméből, az új hadsereg érdemé bői, a koreai munkapárt helyes ve zetésének és Kim-Ir-szen tábornok nak érdeméből növekedett. A nép hadsereg hatalma megnövekedett azért is, mert a koreai nép háború' ja igazságos háború és megnöveke' dett végezetül ai-ért, mert a testvé­ri országok népei, élükön a Szovjet unió és a Kínai Népköztársaság né­pével, anyagi és erkölcsi támogatás­ban részesítik a koreai népét." Kao-Ko-zso cikke a koreai Eiéború m srfk évfordulója alkalmából Kuo-Mo-zso, a kínai népi békebi­zottság és amerikai agresszióellenes bizottság elnöke, a „Zsenminzsibao" cimü pekingi lapban cikket írt a ko­reai háború második évfordulója al­kalmából, amelyben hangsúlyozza, hojjfy „a Korea elleni agresszív há­ború' fiaskója óta az amerikai im­perializmust nyilvánvalóan a kudar­cok sorozata éri". A cikk a többi kö­zött a következőket írja: Már teljes két év telt el azóta, hogy a koreai harctéren igazságos háború kezdődött az amerikai ag­resszió ellen. E két háborús év alatt a kínai és koreai népi erök nagy győzelmeket arattak és az amerikai agresszorokat súlyos vereségek ér­ték. Az amerikai imperialisták ezt nem Várták. Kcrea gyors meghódí­tására számítottak és azután a Kí­nába való betörésre. Ez az arcátlan tervük azonban teljesen meghiúsult. Az amerikai imperialisták fiaskója a Korea elleni agresszióban azt bi­zonyítja, hogy az amerikai imperia­lizmus ugyan arcátlanabb és kegyet­lenebb, mint a fasiszta Németor­szág és Japán voltak, de gyengébb. Amikor mindez megmutatkozott, az egész világon számos kisebb or­szág tudatára kezdett ébredni an­nak, hogy nem kell félni az ameri­kai imperializmus látszólagos hatal­mától, és hogy azt le lehet győzni. A koreai harctéren elszenvedett ko­moly katonai balsiker az amerikai imperializmus politikai tekintélyének öszeomlását okozta, fokozta gazda­sági nehézségeit, mindjobban kiélezte az agresszív tömb tagjai között lévő ellentéteket és hatalmuk elvesztésé­hez vezetett a diplomáciai és gazda­sági arcvonalon. Mindenekelőtt figyelemreméltó az, hogy az amerikai szavazógépezet az A vizsgálóbíró kénytelen volt sorra visszautasítani a Duclos elviárs el ea gyártott ostoba „dokumentumokat" A L'Humanité keddi vezércikke kiemeli: a Jacqe s Duclos letar­tóztatása ellen tiltakozó mozgalom kiszélesedése nagy zavarba hozza a kormányt, amely a Duclos-ügy Irat­tárcájának üres volta miatt most kommunistaellenes „szakembereket" állított be terhelő dokumentumok gyártására. — Mostanáig folytatja a L'Hu­manité — e dokumentumok olyan ostobák voltak, hogy a vizsgálóbíró, aki pedig nem nagyon szőrszálhaso­gató, sorra visszautasította azokat^ A „szakemberek" között van egy rendőrbiztos, aki a megszállás alatt az úgynevezett kommunistaellenes brigád tagja volt — fivére még min­dig börtönben ül hazafiak kivégzése miatt — továbbá a vichy-i rend­szer büntetőtáborának volt igazga­tója. Mindez rámutat J. Duclos letar­tóztatásának igazi összefüggésére. Kiderül majd, hogy a francia bírák hajlandók­e ilyen korhadt deszkák­ra támaszkodni —» fejezi be a L'Humanité. SHi elvtárs leleplezi a letartózta­tott békeharcosok életét veszé­lyeztető gaztetteket. • A L'Humanité közli André Stil elvtársnak a börtönigazgatóhoz in­tézett újabb levelét. Still ebben meg­írja, hogy J. Duolos-t és öt négy börtönőr őrzi éjszakánként, amint ez a halálraítéltek esetében szokásos. Mindenki tudja, hogy a hatalmon levők számára ezernyi véletlennek tulajdonítható módszer létezik, amellyel egy börtönbe vetett poli­tikai ellenféltől megszabadulhatnak, különösen ha annak egészsége — Duclos esetében — súlyosan meg­rendült. „Nem fogom önt megsérteni az­zal, igazgató úr, — folytatta Stil — hogy ezeket a módszereket felsorol­jam. Ezzel lebecsülném az ön szak­ismereteit. Ebben a nevetséges ÖSZ­szeeskfivési ügyben J. Duclos élete forog veszélyben. Stil elvtárs a továbbiakban rá­mutat arra, hogy amikor megta­gadják, hogy az összeesküvéssel vá­dolt többi foglyot a politikai osz­tályra helyezzék, ezzel J. Duclos-t akarják elszigetelni a Santé-börtön politikai osztályán. De vájjon mi­lyen célból? Nem akarnak-e ezzel kedvező körülményeket teremteni bizonyos dolgok tanuk nélkül törté­nő elkövetésére, különösen éjtszaka, amikor Duclos és Stil senkivel sem léphet érintkezésbe? A börtönigazgatóság e magatar­tásával eszközévé válhat a legsú­lyosabb tetteknek, amelyeket Duclos ellen akarnak elkövetni, akit Maurice Thorez-vel együtt a legjobban .gyűlölnek a fasizmus és háború emberei. A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT TITKÁRA A MUNKÁSOSZTÁLY AKCIÓEGYSÉGÉRÖL Június 22-én Audincourt-ban nagygyűlés volt, amelyen felszólalt Auguste Lecouer elvtárs, a Francia Kommunista Párt titkára. Lecouer elvtárs kiemelte, hogy a reakció egyik fő fegyvere a munkás­ég szakszervezeti mozgalom egysé­gének megbontása. A burzsoázia ennek az aljas tervnek a megvaló­sításában főképpen a jobboldali szo­cialista vezetőkre támaszkodó. Egyesült Nemzetek Szervezetében néhány ízben felmondta a szolgála­tot. Számos elnyomott ország nem volt hajlandó engedelmeskedni az Egyesült Államok diktátumának és semleges, sőt ellenzéki állásfoglalást tanúsított. Az amerikai imperializmus azon­ban balsikereinek álcázására vad fegyverkezésbe és háborús előkészü­letekbe kezdett és megkezdte a „blo­kád" és az „embargo" politikáját. Ennek eredménye az volt, hogy szá­mos kapitalista ország gazdasági helyzete a csőd szélére került. Ezért ezen országok közép- és kisiparosai, valamint kereskedői, sőt nagytőkései is kénytelenek voltak módokat ke­resni, hogy törjék meg a blokádot és hogy helyezkedjenek szembe az amerikai politikával. A moszkvai nemzetközi gazdasági konferencia si­kere az amerikai imperializmus bu­kásának kezdetét jelenti a gazdasá­gi fronton. Ezekből látható, hogy az amerikai imperializmust a koreai agresszív háború fiaskója óta a balsikerek so­rozata éri. Az amerikai háborús uszítók há­borúra spekulának és természetes, hogy náluk a spekulánsok lelkülete nyilvánul meg — minél többet vesz­tenek, annál elkeseredettebbek cse­lekedeteik. Attól az időtől kezdve, hogy az amerikai imperialisták kénytelenek voltak fegyverszüneti tárgyalásokat kezdeni, mindenféle fajtájú aljas trükkhöz folyamodnak és a tárgya­lásokat állandóan elhúzzák. Nagy­mennyiségű baktériumbombát, Na­palm-bombát és mérges gázokkal töltött bombát alkalmaznak, Kocse­do szigetén a koreai és kínai hadi­foglyokat embertelenül kínozzák és legyilkolják. Az amerikai imperialis­ták mindenféle elképzelhetetlen gaz­tettet követnek el és megsértik az emberiesség alapelveit és a nemzet­közi megegyezéseket. A nép Ridgwayt pestistábornok­nak nevezi és minden okunk megvan arra, hogy az amerikai kormányt pestiskormánynak nevezzük. Az ellenség balsikereivel szemben világosan láthatjuk, hogy a koreai és kínai nép győzelmének az amerikai imperializmus elleni közös háború­ban különféle szempontokból nagy jelentősége van. Ma mindinkább kitűnik a koreai nemzet hősiessége, valamint a kínai nép kiváló fiainak és leányainak, a kínai népi önkénteseknek hősiessége is. Mi értelmes emberek vagyunk. A mi célunk a koreai kérdésnek békés megoldása, ami azt jelenti, hogy a koreai nép belügyeit maga oldja meg, idegen intervenció nélkül. Amíg ez a cél nincs elérve, támo­gatni fogjuk Koreát és nem szüntet­tenek, anná lelkeseredettebbek cse­igazságos harcunkat. A. 1. ViSBnszüij nyilatkozata a svéd nagykövetnek Ez év június 21-én a svéd kor. mány moszkvai nagykövebének köz­vetítésével felkérte a szovjet kor­mányt, nyilatkozék, hogy a szov­jet fegyveres erők június 13-án a Balti-tenger felett lőttek-e a DS—3 típusú svéd repülőgépre és abban az esetben, ha lőttek, jelentse ki, hogy milyen körülmények között került erre sor. Június 24. én A. J. Visiin­szkij, a szovjetunió külügyminisz­tere fogadta Sohlmann urat, a svéd nagykövetet és a következőket je­leintette ki neki: „A avéd kormánynak a szovjet kormányhoz intézett június 21-iki kérdésére, hogy a szovjet fegyve­res erők június 13-án a Balti-ten­ger felett lőtték-e a DS—3 tipusú svéd repülőgépet, ha igen, milyen körülmények között került erre sor a Szovjetunió külügyminisztériuma szüségesnek tartja a következők kijelentését: Az illetékes szervek áJital végzett vizsgálat alapján a minisztérium kijelentette, hogy június 13-án 13 óra 10 perckor Ventspils körzetben a Balti-tenger felől két idegen re­pülőgép megsértette a szovjet ha­tárokat. Az említett repülőgépek nemzetisége a köd és kedvezőtlen időjárás miatt nem volt megálla­pítható. A szovjet repülőgépek arra kényszerítették az idegen gépeket, hogy a sEovjet légitérböl elrepülje­nek. A minisztérium egyben szük­ségesnek tartija felhívni a figyel­met arra a jellemző tényre, hogy a szovjet repülőgépek sohasem sértik meg más államok határait, mig az utóbbi időben a szovjet határo. kat több ízben megsértették idegen repülőgépek, közöttük Svédország repülőgépei is. A minisztérium ismét felhívja a svéd kormány figyelmét azokra aiz esetekre, amikor svéd katonai re­pülőgépek megsértették a szovjet határokait és azt kívánja, hogy a svéd kormány haladéktalanul te­gyen megfelelő intézkedéseket, hogy ehhez hasosifiló esetekre többé ne kerüljön sor. A minisztérium szükségesnek tart­ja megemlíteni azt is, hogy a Szov­jetunióban éppúgy, mint az összes többi államokban olyan utasítások léteznek, amelyek ezerint az illető állam repülői az állami határoknak idegen repülőgépek által történő megsértésénél, valamint akkor, ha idegen repülőgép hatol az állam te­rülete fölé, kötelesek e repülőgépet a helyi repülőtéren való leszállásra kényszeríteni és abban a Z esetben, ha ellenállást fejtene ki, tüzet nyit­ni rá. Egyre szélesebb arcvonalat kell létrehozni a demokratikus szabadságjogok és a béke védelme érdekében Togliatti elvtárs beszámolója az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén: Június 21. ós 22-én Rómában ülést tartott az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága. A jú­nius 21-ki ülésen Togliatti élvtárs, az Olasz Kommunista Párt főtitká­ra tartott beszámolót a legutóbbi községi választások eredményeiről, valamint a kül- és belpolitikai hely­zetről. Rámutatott, hogy a kor­mány által végrehajtott demoÉrá­ciaellenes intézkedéseket külföldről diktálják. Togliatti elvtárs megállapította, hogy a De Gasperi kormány a ki­éleződött nemzetközi helyzetben szolgai meghunyászkodó politikát folytat. A nemzeti politika teljes hiánya, valamint az angol-amerikai imperialisták fenntartás nélküli ki­szolgálása ráüti bélyegét Olaszor­szág egész helyzetére, amennyiben hozzájárul a népi erők és a kor­mánypárti erök közötti ellentét ki­éleződéséhez. Ebben a helyzetben a mi fő feladatunk az — mon­dotta Togliatti elvtárs, — hogy egyre hatékonyabban és egyre szélesebb körben folytassuk a bé­keharcot, amely egész tevékeny­ségünk központi tényezője. A kormány által erőszakolt hadi­ipari termelés az ország gazdasági életének további hanyatlásához és a dolgozók még nagyobbfokú el­szegényedéséhez vezet — állapítot­ta meg Togliatti elvtárs, majd utalt azokra a sikerekre, amelyeket az olasz dolgozók a legutóbbi bérharc­ban elértek s hangsúlyozta, hogy ezeket a sikereket a dolgozók leg­főképpen egységüknek köszönhetik. A legutóbbi községi választások eredményeit elemezve, Togliatti elv­társ megbélyegezte a népi erök el­len folytatott terrorhadjáratot és a Keresztény Demokrata Párt botrá­nyos csalásait. A népi erök azonban ennek ellenére még jelentősebb eredményeket értek el, mint a mult évi községi választásokon. Dél­Olaszországban, az ország legelma­radottabb részében, ahol a balol­dal néhány évvel ezelőtt csak a vá­lasztók 20—25 százalékára számít­hatott, ma már a népi erök meg­szerezték a szavazatok 30—35—40 százalékát. A köziségl választásokon bekövet­kezett szélsőjobboldali Előretörésről szólva Togliatti elvtárs leszegezte, hogy az kizárólag a kormánykoáli­ció rovására történt és az olasz burzsoázia vezető csoportjainak, va­lamint az ország legreakciósabb központjának a Vatikánnak, a mü­ve volt. Ezek az erők az országot még reakciósabb rendszer felié akar­ják sodorni, erre mutatnak a már bejelentett rendkívüli törvények, a demokratikus szabadságjogok és a szakszervezeti jogok korlátozására, valamint az új választójogi rend­szer, amelynek oélja állandósítani a jelenlegi kormánytöbbség uralmát, tekintet nélkül arra, hogyan dönt a választóközönség. — A fasiszta veszély elleni küz­delemben elsősorban a munkásosz­tályra számítunk — mondotta Togliatti elvtárs, majd hangsúlyoz­ta a széles népi egység megterem­tésének szükségességét. — Egyre szélesebb arcvonalat kell létrehozni a demokratikus sza­badságjogok és a béke megvértel­mezése érdekében. Ennek legfonto­sabb előfeltétele a munkásosztály és valamennyi dolgozó egysége, — hangsúlyozta Togliatti elvtárs, majd felhívta a pártot, fokozza harcát a béke és a demokratikus szabadságjogok védelméért. A június 22-i ülésen Secchia elvtrrs, a párt főtitkárhelyettese, a békehaxc érdekében végzett felvilá­gosító munka kiszélesítésének szük­ségességét emelte ki. A Demokratikus Németország Nemzeti Frontja Koreát segítő bizottságinak fe hívása Mint az ADN hírügynökség jelen­ti, a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának Nemzeti Taná­csa mellett működő Koreát segélyző bizottság kiáltványt tett közaé, amely többek között így szól: „Fegyverszünetet és békét követe­lünk Koreának! Követeljük a bakté­riumfegyverek és az összes tömeg­pusztító fegyverek eltiltását!, A ko­reai néppel való testvéri szolidaritá­sunk részét képezi saját békehar­cunknak. Szolidaritásunk annál ha­talmasabb és hathatósabb lesz, mi­nél jobban megerősítjük a békeszer­ződésért, a Németország egységéért és szuverenitásáért és az összes meg­szálló csapatok visszavonásáért foly­tatott harcunkat, ha egyesítjük erő­inket a militarista „kej-etszerzödés" megvalósításának meghiúsításáért. Koreát a koreaiaknak, Németorszá­got a németeknek! Éljen a nemzetek nemzetközi szolidaritása a közös bé­keharcban!"

Next

/
Thumbnails
Contents