Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-26 / 150. szám, csütörtök

4 m srn 1952 június 26 MUN K ASLEVELEZQINK I R J A ív A Csemadok szervezetei tiltakoznak a iasizálás franciaországi poÜiikáfa ellen A francia kormány Ridgway pestis-tábornok irányítá­sával fasiszta terrort vezetett be az országban, üldözi a békeharcosokat, börtönbe juttatja azokat, akik hazájuk szabadsága érdekében felemelték szavukat, akik bátran küzdenek azért, hogy megszüntessék az amerikai impe­rialisták megszállását. E harc élén Franciaország kom­munista pártja áll és ezért természetes, hogy a francia burzsoázia első terrorcselekményei a francia kommunista párt vezető tagjai ellen irányultak. Letartóztatták Duclos elvtársat, a Francia Kommunista Párt titkárát, és Still elv­társat, a L'Humanité főszerkesztőjét, a Sztálin-díjjal ki­tüntetett világhírű írót Azt hiszik, hogy elérkezett a sza­bad garázdálkodás ideje és nem számolnak a francia nép erejével. A legutóbbi hetek azonban megmutatták, hogy Franciaország dolgozó népe nem hagyja az országot fa­sizálni, nem egyezik bele abba, hogy Franciaország az imperializmus háborús terveinek szekértolójává váljék. A francia nép felemelte tiltakozó szavát. De ugyanakkor fel­emelték tiltakozó szavukat a világ becsületes dolgozói is és egyhangúlag követelik Duclos és Still elvtársak sza­badonbocsátását. Csehszlovákia dolgozói is tiltakoznak. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók kultúregyesületének egyes csoportjai is nap-nap után küldik be szerkesztősé­günkbe tiltakozó határozataikat. A Csemadok kassai kerületi elnök­sége a következő tiltakozó levelet jutatta el a prágai francia nagykö­vetségnek: A csehszlovákiai Magyar Dolgo­zók Kultúregyesületének kassai ke- { riilsti elnöksége mély felháborodás-\ sal vette tudomásul az amerikai im-' perializmus szolgálatában álló fran­cia kormány durva eljárását a fran­cia kommunista párt és annak tit­kára, Duclos elvtárs ellen. A fran­cia lakájkormány ezzel a tettével bebizonyította, hogy ellensége a francia dolgozó népnek, hogy annak demokratikus szabadságjogait nem tiszteli és hogy a francia népet az amerikai Imperialisták ágyútöltelé­kévá akarja felhasználni. Ezekért a tettekért a legmesszebb­menőén elítéljük o francia kor­mányt. Meggyőződésünk, hogy a szabadságszerető francia nép nem fogja sokáig tűrni az áruló kor­mány galádságait és le fog Bo­molni ídzsálonányolólval. A Csemadok besztercebányai ke­rületi elnöksége a következő levelet küldte be : A Csehszlovákiai Magyar Dolgo­zók Kultúregyesületének beszterce­bányai kerületi elnöksége a napok­ban megtartott ülésén mélységes felháborodással Ítélte el az amerikai imperialisták szolgálatában álló francia reakciós kormány demokrá­cia- és népellenes cselekedeteit és a legerélyesebben tiltakozik Jacques Duclos és a többi békeharcos üldö­zése ellen. A Csemadok elnöksége a francia és az amerikai Imperialisták ezen al]3 s cselekedeteire azzal vála­szol, hogy még határozottabbon kercsztülviszl a magyar tömegek között pártunk Irányvonalát, még szilárdabban sorakoztatja fel a magyar dolgozó tömegeket cseh­szlovák hazánk szocialista építé­se és a világbéke megvédése érde­lcíbsn. A Csemadok nyitral kerületi el­nöksége a következő tiltakozó táv­iratot küldte: A Csemadok nyitrai kerületi el­nöksége és a titkári értekezlet ki­küldöttei az egész kerület magyar dolgozóinak nevében felháborodás­sal elítélik a francia kormány ame­rikai parancsra tett intézkedését a francia nép nagy fia, Duclos elvtárs és munkatársai ellen. Egyúttal kö­veteljük a francia nép békeharco­sainak azonnali, szabadlábra helye­zését. Duclos elvtárs 6g a többi béke­harcos letartóztatása ellen tilta­kozik a nyitral és aranyosmaróti járás minden magyar dolgozója ls. A korláti Csemadok szervezete napokban megtartott taggyűlésén határozatot hozott, amelyben fel­emeli szavát a reakciós francia kormány brutális eljárása ellen. A koirláti Csemadok tagjai, akik fá­radtságot nem ismerve dolgoznak a jobb szocialista jövőért, követelik, hogy a francia hazafiakat azonnal engedjék ki a börtönből ős azonnal szüntessék meg a francia nép üldö­zését. Harcoljunk az alkoholizmus ellen A szocializmus építése hazánkban egészséges embereket kíván meg, hogy minden dolgozó teljes mérték­ben teljesíteni tudja a reá bízott feladatokat. Az előttünk álló fel­adatojt nagyok és teljesítésükhöz öntudatos, egészséges gondolkodású dolgozókra van szükségünk. Nem tudják munkafeladataikat rendesen elvégezni olyanok, akik az alkoho­lizmus hálójában vergődrek, akik gyakori vendégei a kocsmáknak. Az ilyen dolgozók nem tudnak mulatozásaik utám reggel a mun­kahslyükön tiszta fejjel dolgozni. Az ilyen dolgozók ugyanakkor al­kalmas eszközei az Idegen érde­keket szolgáló ügynököknek is, akik őket rombolási céljaik szol­gálatába állítják. De ugyanaltkor az ilyen dolgozók nem jámalt jó példával családtagjaik és dolgozó­társaik előtt sem. Komáromban az elmúlt napokban az illetékes vezetők, a közbiztonsá- ; gi közegek és az üzemi dolgozók képviselői megbeszélést tartottak az alkoholizmus kérdéseiről, amelyen elhatározták, hogy széleskörű kam­pányt indítanak a dolgozók és a la­kosság körében, hogy felvilágosít­sák őket az alkoholizmus veszélyé­ről. A városban egyben pontosan be fogják tartani a vendéglök zár­óráit, szigorú ellenőrzést valósíta­nak meg és szigorúan fogják bün­tetni azokat az egyéneket, akik az alkohol hatása alatt megszegik fennálló törvényeinket. Harcolnunk kell az alkoholizmus ellen, amely az említetteken kívül az üzemekben is nagyon sok balese­tet idézett má r elő és amely igy ve­szélyezteti a dolgozók életét, egész­ságét. Szükséges, hogy könyörtelen harcot indítsunk az alkoholizmus el­len ne csak Komáromban, hanem köztársaságunk valamennyi városá­ban és falvában. Gyumbier László, Komárom vább folynak, hamarosan sor ke­rül a betonozásra, úgyhogy a nagy medence még az őszi hideg idő bsálta előtt elkészül. Jövő tavasz­szal pedig a terv szerint a kiseb­bik medencét és a kabinokat épít­jük fel. Holczcr József, Fülek A* rozsnyóbáayai CsISz ezévi működéséről A CsISz csoport 500 brigád óra le­dolgozását vállalta útjavításnál, szánhordásnál, ócskavas gyűjtésnél stb. Ezt a felajánlást jóval túlszár­nyaltuk, mivel 1650 brigádórát dol­goztunk le. Üjabb kötelezettségeket vállal­tunk, hogy iskola után mindennap a pörköló'ben fogunk dolgozni. Ilyen felajánlást tettek Lehocky, S&itďsz, Simcsík, Noge, Poják, La­katos, Sebők, Szelecky, Flóra, Bartaluzi ós Lakatos László elv­társak. A CJISZ szervezet védnökséget vál­lalt a pionír csoport felett. Ugyan­akkor az év elejétől kezdve három SZÍTVC'"adást tartottak . a rozsnyó­bányai üzemben, 5 színielőadást pe­dig a környező falvakon. Az üzemi tanács is elismerte a CsISz szép munkáját és a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom­tól egy szekrényt és egy asztal­tenisz készletet kapott a helyi csoport. Helyi csoportunkra nagy felada­tok várnak különösen a környező falvakon. Itt kell kifejteni hathatós felvilágosító munkát, hogy minél több kis- és középparasztot be­kapcsoljunk a szocializmus építésé­ba. Segítséget fogunk nyújtani a falusi CsISz-szervezeteknek is kul­túrbrigádjaihk útján, hogy teljesí­teni tudják azokat a nagy feladato­kat, amelyek a falvakon előttünk állnak, hogy aktivizáljuk munkáju­kat Somogyi István, Rozsnyó Épül a füleki strandfürdő A füleki munkásság régi vágya hamarosan valóra válik. Építik a strandfürdőt. Ha ezelőtt valaki kis­sé fel akart frissülni napi nehéz munkája után, nem volt erre alkal­ma, mivel Füleken nincs fürdésre alkalmas hely és nem volt eddig strandfürdő. A füleki munkásnak — ha fürödni akart — vonattal, vagy má3 közlekedési eszközzel az Ipoly­hoz kellett mennie. Sokan jártak Galiára is. Azonban az út odavissza 16 kilométer volt, rossz volt a köz­lekedés is, nem is volt itt kiépítve rendes strandoló hely és bizony az ilyen strandolás több fáradsággal, mint élvezettel járt. Ez hamarosan meg fog változni. A jövő évben a füleki dolgozónak nem kell majd Galsára mennie, ha strandolni akar, mert a strandfürdő helyben lesz s a dolgozóknak mód­jukban lesz azt bármikor igénybe venni ég ott üdülést találni a napi munka után. A nagy medencének, amely 50x20 méter méretű lesz, földmunkáit még a tél folyamán elvégezték. Tavasszal befejezték a fásítást A medence építési munkálatai to­Takarékoskodjonk az anyaggal Néhány sort szeretnék írni üze­münk gazdálkodásáról. Mi bányá­szok nagyon jól tudjuk, hogy a megtakarított anyag minden kilója, minden megtakarított fillér életszín­vonalunk emelkedését jelenti. Üze­münkben is felmerülnek olyan hibák, amelyek azt bizonyítják, hogy rosz­szul gazdálkodunk. Csak egy példát említek fel. Bányavasútat fektettünk !e és a raktárból olyan vastag sínszöget kaptunk, hogy 4—5 darab talpfát széthasított ez a vastag sínszög. Ha lettek volna rendes szögek, akitor elég lett volna egy darab minden méterre és a fa nem ha­sadt volna el. Az ilyen vastag sínszögek hátrál­tatták a munkánkat és ugyanakkor anyagpocsékolást okoztak. Szüksé­ges, hogy az illetékes elvtársak az ilyen kig eseteket megfigyeljék és gondoskodjanak arról, hogy az egyes munkálatokhoz biztosítsák a szükséges és megfelelő anyagot. Polik Károly bányász, Rudna A lévai népgyűlésről A napokban Léván népgyűlés volt, amelyen nagyon sok érdekes felszó­lalás hangzott el. A felszólalók kö­zött Csernáik bányász ismertette je­lenlegi életét, a bányászok munká­ját, azt, hogy milyen jól gondoskod­nak róluk, és felhívta a fiatalokat, hogy válasszák a bányászpályát. Egy másik elvtárs beszámolt ar­ról, hogy milyen volt az élet a múltban, amikor az utcasarkon válogatott a kulák a munkanél­küliek közt. Felhangzott a dolgozók kritikai szava is, többen bírálták azt, hogy az elmúlt évben nem kapták meg a szabadságpénzt Egyben bírálták a helyi EFSz hibáit is. A hibákat az illetékes szervek ki­vizsgálják és tisztázzák. A népgyűlésnek nagy sikere volt, habár csak 130-am vettünk rajta részt, de meggyőződésünk, hogy a jövőben sokkal többen le­szünk. Bresztovszky Margit, Léva Ol oasoiľi u í r ál vial Bútorla helyett épüietía — 120 V-os áram helyett 60 V-os Ez év áprilisában Široký elvtárs 50. születése napjának tiszteletére a Služba közüzem alkalmazottai kö­zül az asztalosok 10 százalékos nor­maszllárdítást vállaltak. Nagy len­dülettel fogtak hozzá munkájukhoz. De mi történt? A nyitľaJ kerület csak az anyag 50 százalékát, tehát a deszka szükséges mennyiségének felét engedélyezte. Ugyanaltkor a küldött deszka nem a bútorok­hoz szükséges elsőrendű anyag, hanem negyedik osztályú, amit inkább az építkezésnél, állványo­zásnál és zsaluzásnál lehetne felhasználni. Csodálatos dolog, hogy a komáromi „pozemné stav­by"-nál azt lehet megállapítani, hogy a zsaluzáshoz és az állvá­nyok építéséhez nagyszerű, első­osztályú bútoranyngot kapnak. Kl ezért a felelős? Vagy egy másik eset is. Komá­romnak nem volt tejüzeme. 1950 elején a nyitrai tejközpont kezde­ményezésére hozzáfogtak egy tejhü­tő építéséhez. Az épitkezés menetét a megbízotti . hivatal képviselője Procházka mérnök és a nyitrai ke­rületi tejközpont megbízottja Gál mérnök ellenőrizte. Az építkezést a komáromi építkezési vállalat és az építkezési kombinát végzi. Az épü­let nem nagy, mégis két és fél évre volt szükség ahhoz, hogy átrenovál­ják. A költségekről, amelyekből va­lószínűleg egy szép gyárat lehetett volna építeni, csak a nyitrai tej­üzemi központ, vagy a megbízotti hivatal tud. Két és fél éven keresztül csak rontottak ezen az épUlő üzemen. Az üzem még most som kész, most sem működik, azaz, hogy működne már, de ha üzembe hozzák, akkor aznap 6—8 ezer li­ter tej megy tönkre. Ennek az az clta, hogy a gépek üzembe tartá­sához 120 V-os áraim szükséges, ós helyette C0 V-os áramot használhatnak csak. A komáromi építkezési kombinát alkalmazottai és a villanytelep dol­gozói tisztában voltak ezekkel a dolgokkal, és erre jő előre figyel­meztették Procházka és Gál mérnö­köket is, de a kérdést mégis ilyen helytelenül oldották meg. Egy harmadik eset. Még 1951 őszén a komáromi kikötőben elhasz­nálódtak egyes daruk merítő kana­lai. Mivel ez speciális munka, Po­zsonyban rendeltek új kanalakat. A rendelés előtt az illető vállalat alkalmazottait kihívták Komárom­ba, hogy vegyék le a mintát. Hét hónapra rá a megrendelés után elkészültek a merítő kana­lak, de teljesen más minta Sze­rint, m! vt amilyent Komáromban levettek. Igy a teherbírásuk is sokkal ldsebb. Ez persze semmi esetre flem járul­hat hozzá a kikötői munkások fel­adatainak teljesítéséhez. Kl a fele­lős ezért a hibáért? Mondák József, munkáslevelező, Komárom. Tartsák rendben a várgedeí állomás várótermét! A mult napokban Várgedéröl (Ho­dejovóról) utaztam Fülekre. Az ál­lomáson az előcsarnokba lépve na­gyon meglepett az ott látott ren­detlenség, az elképzelhetetlen meny­nyiségü szemét. A váróteremben sem volt más a helyzet. Bárki m egál] ap í thjnta, hogy ezek a helyiségek legalább kéthete sep­rűt nem láttak, nem is beszélve a szükséges időközönkénti felmo­sásról, amit könnyen meg lehetne tenni, mivel a váróteremben ce­mentpadló van. A régebben össze­söpört szemetet mindkét helyi­ségben az utazó közönség ott lát­hatta az ajtó mellé söpörve egy nagy halomban, „díszére az . állo­másnak" és „dicséretére" a taka­rítást végző személynek. Rá kell mutatni azonban arra is, hogy az utazó közönség egy része sam törődik azzal, hogy rend legyen a váróteremben. Minden gondolkodás nélkül elhajít­ják a szemetet, ételmaradékokat, stb. Nem lehetne-e a fent nevezett helyiségeket rendesen naponta sö­pörni? Azt hiszem igen, mert az egész nem igényel többet, mint na­pi 10 percet, és ennyi ideje való­színűleg van annak, aki a takarí­tást végzi, illetve nem végzi. Re­mélem, hogy legközelebb már tisz­tán találjuk a várgedei vasútállo­mást. Holczer József, Fülek. Felelősebben dolgozzanak a fogászati laboratóriumok Mult év decembere óta járok dr. Kovács handlovai orvoshoz kezel­tetni a fogaimat. A kezelés során ez év március 13-án kezelő orvo­som felszólított, hogy fisessek be 1048 koronát, hogy a laboratóri n elkészíthesse a szükséges hidat. Ez­után többször érdeklődtem, hogy el­készült-e a híd, például április 21­én, május 7-én, de bizony még most júniusban sem kaptam meg. Ügy látszik, hogy rendetlenség uralkodik a handlovai betegsegély­zőben, hogy ilyen sokáig kell várni egy egyszerű lúd elkészítésére. Valószínűleg a laboratórium nem gondoskodott a szükséges anyag­ról, vagy pedig elhanyagolta a Ilid elkészítését. Mivel több hasonló hídra lesz szük­ségem, gondosan számítgatni kezd­tem, hogy hasonló körülmények kö­zött mennyi időbe kerülne fogsorom rendbehozatala, és kiszámítottam, hogy ez bizony-egy-két évig is el­húzódna. Addig még a jó fogaim is elromlanának. Velicsányi Károly, nyugd. bányász, Handlová. Amiről a komáromi kultúrotthon vezetős ge elfeledkezett A járási CsISz titkárság épületét közös megegyezés alapján átvette a kultúrotthon vezetősége. Ez az épület a komáromi Benes-utca 24. szám alatt van, és itt lakom én is feleségemmel és kisfiáimnál. A fe­leségem a megegyezés alapján, mint fizetett alkalmazott ez év március l-e óta tisztántartja az egész kétemeletes épületet. Ezt a munkát október és november hő­napjaiban is végezte. A járási Nemzeti Bizottság IV. ügyosztályán már hónapok óta ígérgefk, hogy elintézik a fizelés­ltérdést, de a feleségem a mai na­pig fizetést nem kapott, és mint alkalmazott még be sincs jelent­ve. A dolog úgy néz ki, mintha csak az volna a fontos, hogy az épület, ahol mindennap különféle színi­próbák, előadások, gyűlések, kon­ferenciák, zenepróbák, stb. : folynak, minden nap ki legyen tisztítva, né­ha kétszer is, de az elvégzett mun­ka megjutalmazásáról már nem gondoskodnak. Burgel István, Komárom. Lukovicsné űj árakat szab Községünkben, Nagysallőn a he­lyi Jednota üzletvezetője, Lukovics Istvánná új árakat szab önkénye­sen. Igy például a hétkoronás tor­talapot 10 koronájával árulja, a háztartási gyufa csomagját 15 koro­nájával, a mézes puszedlit negye­des csomagolásban 30 korona he­lyett 35 koronáért. Ha rámutatnak arra a vásárlók, hogy tévesen szá­molt, azzal érvel, hogy kevés fize­tést kap. Felhívjuk az ilyen eljárás­ra az illetékes szervek figyelmét. Zimányi Józsefné, Nagy sal Jő, zselizi járás.

Next

/
Thumbnails
Contents