Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)
1952-06-26 / 150. szám, csütörtök
4 m srn 1952 június 26 MUN K ASLEVELEZQINK I R J A ív A Csemadok szervezetei tiltakoznak a iasizálás franciaországi poÜiikáfa ellen A francia kormány Ridgway pestis-tábornok irányításával fasiszta terrort vezetett be az országban, üldözi a békeharcosokat, börtönbe juttatja azokat, akik hazájuk szabadsága érdekében felemelték szavukat, akik bátran küzdenek azért, hogy megszüntessék az amerikai imperialisták megszállását. E harc élén Franciaország kommunista pártja áll és ezért természetes, hogy a francia burzsoázia első terrorcselekményei a francia kommunista párt vezető tagjai ellen irányultak. Letartóztatták Duclos elvtársat, a Francia Kommunista Párt titkárát, és Still elvtársat, a L'Humanité főszerkesztőjét, a Sztálin-díjjal kitüntetett világhírű írót Azt hiszik, hogy elérkezett a szabad garázdálkodás ideje és nem számolnak a francia nép erejével. A legutóbbi hetek azonban megmutatták, hogy Franciaország dolgozó népe nem hagyja az országot fasizálni, nem egyezik bele abba, hogy Franciaország az imperializmus háborús terveinek szekértolójává váljék. A francia nép felemelte tiltakozó szavát. De ugyanakkor felemelték tiltakozó szavukat a világ becsületes dolgozói is és egyhangúlag követelik Duclos és Still elvtársak szabadonbocsátását. Csehszlovákia dolgozói is tiltakoznak. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók kultúregyesületének egyes csoportjai is nap-nap után küldik be szerkesztőségünkbe tiltakozó határozataikat. A Csemadok kassai kerületi elnöksége a következő tiltakozó levelet jutatta el a prágai francia nagykövetségnek: A csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének kassai ke- { riilsti elnöksége mély felháborodás-\ sal vette tudomásul az amerikai im-' perializmus szolgálatában álló francia kormány durva eljárását a francia kommunista párt és annak titkára, Duclos elvtárs ellen. A francia lakájkormány ezzel a tettével bebizonyította, hogy ellensége a francia dolgozó népnek, hogy annak demokratikus szabadságjogait nem tiszteli és hogy a francia népet az amerikai Imperialisták ágyútöltelékévá akarja felhasználni. Ezekért a tettekért a legmesszebbmenőén elítéljük o francia kormányt. Meggyőződésünk, hogy a szabadságszerető francia nép nem fogja sokáig tűrni az áruló kormány galádságait és le fog Bomolni ídzsálonányolólval. A Csemadok besztercebányai kerületi elnöksége a következő levelet küldte be : A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének besztercebányai kerületi elnöksége a napokban megtartott ülésén mélységes felháborodással Ítélte el az amerikai imperialisták szolgálatában álló francia reakciós kormány demokrácia- és népellenes cselekedeteit és a legerélyesebben tiltakozik Jacques Duclos és a többi békeharcos üldözése ellen. A Csemadok elnöksége a francia és az amerikai Imperialisták ezen al]3 s cselekedeteire azzal válaszol, hogy még határozottabbon kercsztülviszl a magyar tömegek között pártunk Irányvonalát, még szilárdabban sorakoztatja fel a magyar dolgozó tömegeket csehszlovák hazánk szocialista építése és a világbéke megvédése érdelcíbsn. A Csemadok nyitral kerületi elnöksége a következő tiltakozó táviratot küldte: A Csemadok nyitrai kerületi elnöksége és a titkári értekezlet kiküldöttei az egész kerület magyar dolgozóinak nevében felháborodással elítélik a francia kormány amerikai parancsra tett intézkedését a francia nép nagy fia, Duclos elvtárs és munkatársai ellen. Egyúttal követeljük a francia nép békeharcosainak azonnali, szabadlábra helyezését. Duclos elvtárs 6g a többi békeharcos letartóztatása ellen tiltakozik a nyitral és aranyosmaróti járás minden magyar dolgozója ls. A korláti Csemadok szervezete napokban megtartott taggyűlésén határozatot hozott, amelyben felemeli szavát a reakciós francia kormány brutális eljárása ellen. A koirláti Csemadok tagjai, akik fáradtságot nem ismerve dolgoznak a jobb szocialista jövőért, követelik, hogy a francia hazafiakat azonnal engedjék ki a börtönből ős azonnal szüntessék meg a francia nép üldözését. Harcoljunk az alkoholizmus ellen A szocializmus építése hazánkban egészséges embereket kíván meg, hogy minden dolgozó teljes mértékben teljesíteni tudja a reá bízott feladatokat. Az előttünk álló feladatojt nagyok és teljesítésükhöz öntudatos, egészséges gondolkodású dolgozókra van szükségünk. Nem tudják munkafeladataikat rendesen elvégezni olyanok, akik az alkoholizmus hálójában vergődrek, akik gyakori vendégei a kocsmáknak. Az ilyen dolgozók nem tudnak mulatozásaik utám reggel a munkahslyükön tiszta fejjel dolgozni. Az ilyen dolgozók ugyanakkor alkalmas eszközei az Idegen érdekeket szolgáló ügynököknek is, akik őket rombolási céljaik szolgálatába állítják. De ugyanaltkor az ilyen dolgozók nem jámalt jó példával családtagjaik és dolgozótársaik előtt sem. Komáromban az elmúlt napokban az illetékes vezetők, a közbiztonsá- ; gi közegek és az üzemi dolgozók képviselői megbeszélést tartottak az alkoholizmus kérdéseiről, amelyen elhatározták, hogy széleskörű kampányt indítanak a dolgozók és a lakosság körében, hogy felvilágosítsák őket az alkoholizmus veszélyéről. A városban egyben pontosan be fogják tartani a vendéglök záróráit, szigorú ellenőrzést valósítanak meg és szigorúan fogják büntetni azokat az egyéneket, akik az alkohol hatása alatt megszegik fennálló törvényeinket. Harcolnunk kell az alkoholizmus ellen, amely az említetteken kívül az üzemekben is nagyon sok balesetet idézett má r elő és amely igy veszélyezteti a dolgozók életét, egészságét. Szükséges, hogy könyörtelen harcot indítsunk az alkoholizmus ellen ne csak Komáromban, hanem köztársaságunk valamennyi városában és falvában. Gyumbier László, Komárom vább folynak, hamarosan sor kerül a betonozásra, úgyhogy a nagy medence még az őszi hideg idő bsálta előtt elkészül. Jövő tavaszszal pedig a terv szerint a kisebbik medencét és a kabinokat építjük fel. Holczcr József, Fülek A* rozsnyóbáayai CsISz ezévi működéséről A CsISz csoport 500 brigád óra ledolgozását vállalta útjavításnál, szánhordásnál, ócskavas gyűjtésnél stb. Ezt a felajánlást jóval túlszárnyaltuk, mivel 1650 brigádórát dolgoztunk le. Üjabb kötelezettségeket vállaltunk, hogy iskola után mindennap a pörköló'ben fogunk dolgozni. Ilyen felajánlást tettek Lehocky, S&itďsz, Simcsík, Noge, Poják, Lakatos, Sebők, Szelecky, Flóra, Bartaluzi ós Lakatos László elvtársak. A CJISZ szervezet védnökséget vállalt a pionír csoport felett. Ugyanakkor az év elejétől kezdve három SZÍTVC'"adást tartottak . a rozsnyóbányai üzemben, 5 színielőadást pedig a környező falvakon. Az üzemi tanács is elismerte a CsISz szép munkáját és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomtól egy szekrényt és egy asztaltenisz készletet kapott a helyi csoport. Helyi csoportunkra nagy feladatok várnak különösen a környező falvakon. Itt kell kifejteni hathatós felvilágosító munkát, hogy minél több kis- és középparasztot bekapcsoljunk a szocializmus építéséba. Segítséget fogunk nyújtani a falusi CsISz-szervezeteknek is kultúrbrigádjaihk útján, hogy teljesíteni tudják azokat a nagy feladatokat, amelyek a falvakon előttünk állnak, hogy aktivizáljuk munkájukat Somogyi István, Rozsnyó Épül a füleki strandfürdő A füleki munkásság régi vágya hamarosan valóra válik. Építik a strandfürdőt. Ha ezelőtt valaki kissé fel akart frissülni napi nehéz munkája után, nem volt erre alkalma, mivel Füleken nincs fürdésre alkalmas hely és nem volt eddig strandfürdő. A füleki munkásnak — ha fürödni akart — vonattal, vagy má3 közlekedési eszközzel az Ipolyhoz kellett mennie. Sokan jártak Galiára is. Azonban az út odavissza 16 kilométer volt, rossz volt a közlekedés is, nem is volt itt kiépítve rendes strandoló hely és bizony az ilyen strandolás több fáradsággal, mint élvezettel járt. Ez hamarosan meg fog változni. A jövő évben a füleki dolgozónak nem kell majd Galsára mennie, ha strandolni akar, mert a strandfürdő helyben lesz s a dolgozóknak módjukban lesz azt bármikor igénybe venni ég ott üdülést találni a napi munka után. A nagy medencének, amely 50x20 méter méretű lesz, földmunkáit még a tél folyamán elvégezték. Tavasszal befejezték a fásítást A medence építési munkálatai toTakarékoskodjonk az anyaggal Néhány sort szeretnék írni üzemünk gazdálkodásáról. Mi bányászok nagyon jól tudjuk, hogy a megtakarított anyag minden kilója, minden megtakarított fillér életszínvonalunk emelkedését jelenti. Üzemünkben is felmerülnek olyan hibák, amelyek azt bizonyítják, hogy roszszul gazdálkodunk. Csak egy példát említek fel. Bányavasútat fektettünk !e és a raktárból olyan vastag sínszöget kaptunk, hogy 4—5 darab talpfát széthasított ez a vastag sínszög. Ha lettek volna rendes szögek, akitor elég lett volna egy darab minden méterre és a fa nem hasadt volna el. Az ilyen vastag sínszögek hátráltatták a munkánkat és ugyanakkor anyagpocsékolást okoztak. Szükséges, hogy az illetékes elvtársak az ilyen kig eseteket megfigyeljék és gondoskodjanak arról, hogy az egyes munkálatokhoz biztosítsák a szükséges és megfelelő anyagot. Polik Károly bányász, Rudna A lévai népgyűlésről A napokban Léván népgyűlés volt, amelyen nagyon sok érdekes felszólalás hangzott el. A felszólalók között Csernáik bányász ismertette jelenlegi életét, a bányászok munkáját, azt, hogy milyen jól gondoskodnak róluk, és felhívta a fiatalokat, hogy válasszák a bányászpályát. Egy másik elvtárs beszámolt arról, hogy milyen volt az élet a múltban, amikor az utcasarkon válogatott a kulák a munkanélküliek közt. Felhangzott a dolgozók kritikai szava is, többen bírálták azt, hogy az elmúlt évben nem kapták meg a szabadságpénzt Egyben bírálták a helyi EFSz hibáit is. A hibákat az illetékes szervek kivizsgálják és tisztázzák. A népgyűlésnek nagy sikere volt, habár csak 130-am vettünk rajta részt, de meggyőződésünk, hogy a jövőben sokkal többen leszünk. Bresztovszky Margit, Léva Ol oasoiľi u í r ál vial Bútorla helyett épüietía — 120 V-os áram helyett 60 V-os Ez év áprilisában Široký elvtárs 50. születése napjának tiszteletére a Služba közüzem alkalmazottai közül az asztalosok 10 százalékos normaszllárdítást vállaltak. Nagy lendülettel fogtak hozzá munkájukhoz. De mi történt? A nyitľaJ kerület csak az anyag 50 százalékát, tehát a deszka szükséges mennyiségének felét engedélyezte. Ugyanaltkor a küldött deszka nem a bútorokhoz szükséges elsőrendű anyag, hanem negyedik osztályú, amit inkább az építkezésnél, állványozásnál és zsaluzásnál lehetne felhasználni. Csodálatos dolog, hogy a komáromi „pozemné stavby"-nál azt lehet megállapítani, hogy a zsaluzáshoz és az állványok építéséhez nagyszerű, elsőosztályú bútoranyngot kapnak. Kl ezért a felelős? Vagy egy másik eset is. Komáromnak nem volt tejüzeme. 1950 elején a nyitrai tejközpont kezdeményezésére hozzáfogtak egy tejhütő építéséhez. Az épitkezés menetét a megbízotti . hivatal képviselője Procházka mérnök és a nyitrai kerületi tejközpont megbízottja Gál mérnök ellenőrizte. Az építkezést a komáromi építkezési vállalat és az építkezési kombinát végzi. Az épület nem nagy, mégis két és fél évre volt szükség ahhoz, hogy átrenoválják. A költségekről, amelyekből valószínűleg egy szép gyárat lehetett volna építeni, csak a nyitrai tejüzemi központ, vagy a megbízotti hivatal tud. Két és fél éven keresztül csak rontottak ezen az épUlő üzemen. Az üzem még most som kész, most sem működik, azaz, hogy működne már, de ha üzembe hozzák, akkor aznap 6—8 ezer liter tej megy tönkre. Ennek az az clta, hogy a gépek üzembe tartásához 120 V-os áraim szükséges, ós helyette C0 V-os áramot használhatnak csak. A komáromi építkezési kombinát alkalmazottai és a villanytelep dolgozói tisztában voltak ezekkel a dolgokkal, és erre jő előre figyelmeztették Procházka és Gál mérnököket is, de a kérdést mégis ilyen helytelenül oldották meg. Egy harmadik eset. Még 1951 őszén a komáromi kikötőben elhasználódtak egyes daruk merítő kanalai. Mivel ez speciális munka, Pozsonyban rendeltek új kanalakat. A rendelés előtt az illető vállalat alkalmazottait kihívták Komáromba, hogy vegyék le a mintát. Hét hónapra rá a megrendelés után elkészültek a merítő kanalak, de teljesen más minta Szerint, m! vt amilyent Komáromban levettek. Igy a teherbírásuk is sokkal ldsebb. Ez persze semmi esetre flem járulhat hozzá a kikötői munkások feladatainak teljesítéséhez. Kl a felelős ezért a hibáért? Mondák József, munkáslevelező, Komárom. Tartsák rendben a várgedeí állomás várótermét! A mult napokban Várgedéröl (Hodejovóról) utaztam Fülekre. Az állomáson az előcsarnokba lépve nagyon meglepett az ott látott rendetlenség, az elképzelhetetlen menynyiségü szemét. A váróteremben sem volt más a helyzet. Bárki m egál] ap í thjnta, hogy ezek a helyiségek legalább kéthete seprűt nem láttak, nem is beszélve a szükséges időközönkénti felmosásról, amit könnyen meg lehetne tenni, mivel a váróteremben cementpadló van. A régebben összesöpört szemetet mindkét helyiségben az utazó közönség ott láthatta az ajtó mellé söpörve egy nagy halomban, „díszére az . állomásnak" és „dicséretére" a takarítást végző személynek. Rá kell mutatni azonban arra is, hogy az utazó közönség egy része sam törődik azzal, hogy rend legyen a váróteremben. Minden gondolkodás nélkül elhajítják a szemetet, ételmaradékokat, stb. Nem lehetne-e a fent nevezett helyiségeket rendesen naponta söpörni? Azt hiszem igen, mert az egész nem igényel többet, mint napi 10 percet, és ennyi ideje valószínűleg van annak, aki a takarítást végzi, illetve nem végzi. Remélem, hogy legközelebb már tisztán találjuk a várgedei vasútállomást. Holczer József, Fülek. Felelősebben dolgozzanak a fogászati laboratóriumok Mult év decembere óta járok dr. Kovács handlovai orvoshoz kezeltetni a fogaimat. A kezelés során ez év március 13-án kezelő orvosom felszólított, hogy fisessek be 1048 koronát, hogy a laboratóri n elkészíthesse a szükséges hidat. Ezután többször érdeklődtem, hogy elkészült-e a híd, például április 21én, május 7-én, de bizony még most júniusban sem kaptam meg. Ügy látszik, hogy rendetlenség uralkodik a handlovai betegsegélyzőben, hogy ilyen sokáig kell várni egy egyszerű lúd elkészítésére. Valószínűleg a laboratórium nem gondoskodott a szükséges anyagról, vagy pedig elhanyagolta a Ilid elkészítését. Mivel több hasonló hídra lesz szükségem, gondosan számítgatni kezdtem, hogy hasonló körülmények között mennyi időbe kerülne fogsorom rendbehozatala, és kiszámítottam, hogy ez bizony-egy-két évig is elhúzódna. Addig még a jó fogaim is elromlanának. Velicsányi Károly, nyugd. bányász, Handlová. Amiről a komáromi kultúrotthon vezetős ge elfeledkezett A járási CsISz titkárság épületét közös megegyezés alapján átvette a kultúrotthon vezetősége. Ez az épület a komáromi Benes-utca 24. szám alatt van, és itt lakom én is feleségemmel és kisfiáimnál. A feleségem a megegyezés alapján, mint fizetett alkalmazott ez év március l-e óta tisztántartja az egész kétemeletes épületet. Ezt a munkát október és november hőnapjaiban is végezte. A járási Nemzeti Bizottság IV. ügyosztályán már hónapok óta ígérgefk, hogy elintézik a fizelésltérdést, de a feleségem a mai napig fizetést nem kapott, és mint alkalmazott még be sincs jelentve. A dolog úgy néz ki, mintha csak az volna a fontos, hogy az épület, ahol mindennap különféle színipróbák, előadások, gyűlések, konferenciák, zenepróbák, stb. : folynak, minden nap ki legyen tisztítva, néha kétszer is, de az elvégzett munka megjutalmazásáról már nem gondoskodnak. Burgel István, Komárom. Lukovicsné űj árakat szab Községünkben, Nagysallőn a helyi Jednota üzletvezetője, Lukovics Istvánná új árakat szab önkényesen. Igy például a hétkoronás tortalapot 10 koronájával árulja, a háztartási gyufa csomagját 15 koronájával, a mézes puszedlit negyedes csomagolásban 30 korona helyett 35 koronáért. Ha rámutatnak arra a vásárlók, hogy tévesen számolt, azzal érvel, hogy kevés fizetést kap. Felhívjuk az ilyen eljárásra az illetékes szervek figyelmét. Zimányi Józsefné, Nagy sal Jő, zselizi járás.