Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-26 / 150. szám, csütörtök

1952 június 26 UJSZ0 5 Jó e

lőkészületekkel a s keres ara

tásért Már megkezdődött az aratás a besztercebányai állami birtokon is 1 A szövetkezetek megszilárdításáról szóló pártás kormányhatározat nyomán a leleszi szövetkezetben A bratislavai éa nyitrai kerület állami birtokain kivül^már a besztercebányai kerületben is megkezdték az őszi árpa ós repce aratását éspedig az ipolysági állami birtokon. Június 23-iíki jelentés szerint itt már 14 hektár árpát és 3 hektár repcét learattak. A bratislavai kerületben ugyanezen napig a nagymegyeri, a szenei, vereknyei, nagyszombati, pozsonyi, holicsi, galántai és szeredi állami tartokokon 210 hektár őszi repcét és 114 hektár őszi árpát arattak le, a tarlóhántást 139 hektáron elvégezték és a tarlótakarmányt 82 hektáron elvetették. A nyitrai kerületben a bajcsi, nánai, tótmegyeri és tórnóci állami birtokokon az őszi repcét 264 hektáron, az őszi árpát 177 hektáron aratták le, a tarlóhántást 71 hektáron végezték el és a tarlótakarmányt 34 hektáron vetették el. A tervek szerint a szelöcei szövetkezet július 2-án kezdi meg az aratást Községünk minden dolgozója nagy odaadással készül az aratásra. A szövetkezet tagjai, a kis- és középparasztokkal együtt a néppel való beszélgetés formájában megtárgyalták az idei aratás munkamenetét, hogy azt a terv szerint a legrövidebb időn belül végezhessék el. A helyi Nemzeti Bizottság elnöke, Krupa István kötelezettséget vállalt, hogy az aratási és cséplési munkák alatt állandó tűzoltószolgálatot és éjjeli szolgálatot szeivez meg, nehogy a learatott terményben a kulákok és a spekulánsok kárt tegyenek. Hét aratócsoportbt szerveztünk meg. Egy kombájnos csoport és 6 íhkötözőgéppel arató csoport lesz. Külön beosztott személyek fogják végezni az aratógépek előtt a gabona körülkaszálását és a kévék összehordását. A szövetkezet tagjai a gyűlésen úgy határoztak, hogy az aratást július 2-án kezdik meg. A tervek szerint íz aratás 14 napig fog tartani. A gabonát azonnal az aratás után 10 cséplőgéppel csépeljük. Nyomban fiz aratás után hernyótalpas traktorokkal elvégezzük a tarlóhántást és elkészítjük a földet a másodnövények vetéséhez is. Ezeket a takarmányokat 100 hektár földterületen fogjuk bevetni. Streba György, Szelőcc. A szepsi traktorosok közül fi7-en versenyeznek az aratás alatt A szepsi traktorállomás dolgozói is nagyban készülnek az aratásra. Az önkötözögépek kezelőit nagyrészben az ifjúság soraiból választották, akik aratógépkezelői tanfolyamon vettek részt és Így az aratásra minden brigádközpontban biztosítva lesz a megfelelő munkaerő. A mult évi tapasztalatokon tanulva és hogy az idei aratást minden körülmények között hiánytalanul elvégezhessék, a traktorállomás vezetősége az egységes földműves szövetkezetek vezetőivel együtt megtárgyalták az aratási munkákat és határozatot hoztak, hogy az aratógépek után nyomban gereblyéznek, -ľtäna éjjeli váltással elvégzik a tarlóhántást és ahol a szövetkezet tervei szerint másodnövényeket vetnek, ott biztosítják a tarlónövények vetéséhez a megfelelő gépeket. A brigádokon külön tervet dolgoztak ki, melyben a brigádvezetők lapos áttekintéssel reálisan szétosztották a traktorokat, aratógépeket, amelyeket előzőleg kellően kipróbáltak, hogy az aratás ideje alatt üzemképesek legyenek. A traktorosok külön naplóba vezetik, hogy melyik nap, milyen területen és mennyit arattak le, vagyis a brigádvezetö ellenőrzésével minden traktoros sajátmaga figyelemmel kísérheti aznapi mimkáját. Az aratás idejére a traktorállomáson 67en lépnek szocialista munkaversanybe. Azonkívül nagyon sokan kötelezettséget vállaltak, hogy a 12 napra tervezett aratási időt 2 nappal előbb elvégzik. Az egyéni versenyen kívül a brigádvezetök is szocialista versenyben állnak egymással, mert a szepsi traktoráilomás nemcsak a kassai kerületben akar első lenni, hanem be akarja bizonyítani azt, hogy jó munkával, jó munkamegszervezéssel első lehet majd országos viszonylatban is. A holicsi kombájnvezető tanfolyam 40 hallgatója közül 35-en jelesen vizsgáztak A holicsi második kombájnvezetöi tanfolyam hallgatói voltunk. Napokkal ezelőtt végződött a vizsgánk ée örömmel számolok be arról, hogy a 40 résztvevőből 35-en jelesre vizsgáztunk, hárman kettesre, ketten pedig hármasra. A tanfolyam ideje alatt igyekezett mindenki tudása teljes latbavetésével elsajátítani a kombájn kezelését és nagyon sokat tanultunk politikai dolgokról is. Szükségünk lesz erre majd a munkánk végzésénél, különösen most, az aratás alatt nagy hasznát vehetjük majd annak, hogy jól tudunk bánni gépeinkkel és így idejében a legkevesebb szemveszteség nélkül betakaríthatjuk a terményeket. Szálai József, Szokolce. A szinai szövetkezet és a HUKO munkásai kölcsönös segítségi szerződést kötöttek Szína község helyi pártszervezete | júniusi gyűlésén a szövetkezet meg- ' erősítésére helyezte a fősúlyt. A gyűlés a következő határozatot hozta: Kibővíteni a szövetkezet taglétszámát kizárólag önként jelentkezőkkel, n vélni az állatállományt és az állatok hasznosságát, sikeresen elvégezni az idei békearatást és teljesíteni a beadást. Megszervezték uj aratási munkákat is. Alakítottak 3 ötventagú aratócsoportot, melyek az aratási tervek szerint megkapták a maguk földterületét. Az aratáshoz szükséges gépeket a szerződésben foglaltak alapján a traktorállomás adja, mely az aratási terv elkészítésénél képviselve volt és bejelentette, h»gy az arató- és cséplőgépek javítása a leggyorsabb ütemben folyik és azok a kívánt időre üzemképesek lesznek. Azután megvitatták, hogy menynyi munkaerőre lesz szükség. A helyi pártszervezet tagjai a szövetkezet elnökségével együttműködve megtárgyalták, hogy kölcsönös megsegítési szerződést kötnek a HUKO dolgozóival, mégpedig ügy, hogy Szína község kötelezi magát arra, hogy a HUKO hatalmas építéséhez a tél folyamán önkéntes rohambrigádokat szervez, melyek mindig ott fognak dolgozni, ahol arra a legnagyobb szükség van. Ezzen szemben HT^ÍO dolgozóinak a segítsége az, hogy önkéntes brigádot szerveznek az aratási és cséplési munkák minél előbbi elvégzésére. Az aratás ideje alatt a gépüzemrészleg állandó összeköttetést tart fenn az aratókkal, vagyis a gépüzemrészleg specialista brigádja állandóan látogatja a szövetkezeti tagokat az aratás és cséplés ideje alatt és azok részérc mindenben segítséget biztosít. „Kis- és középparasztjaink ma történelmi jelentőségű feladatok előtt állnak: döntőmódon fokozni a mezőgazdasági termelést*és lényegesen emelni a mezőgazdasági munka termelékenységét" — mondja a szövetkezetek megszilárdításáról szóló párt- és kormányhatározat. Az idén szövetkezeteinkben a mult gazdasági évhez mérten nagy előrehaladás mutatkozik. Különösen azekban a szövetkezetekben, ahol a szovjet mezőgazdaság gazdag tapasztalataira támaszkodva harcolnak a terméshozam állandó növeléséért. Az ilyen szövetkezetek közé tartozik a leleszi EFSz is. A leleszi szövetkezetet a mult évben meglátogatták a szovjet kolhozparasztok. A lftogatás nem volt hoss«ú időtartamú, de éppen elég volt arra, hogy gazdag tapasztalataik átadásával a szövetkezet rohamos fejlődését elősegítsék. Megtanították a szovjet kolhozisták a leleszieket a munka helyes megszervezésére és az elvégzett munkák után az igazságos jutalmazásra. A tavaszi munkák megkezdése előtt megszervezték az állandó munkacsoportokat, számszerint négyet. A munkacsoportok között a földterületet az egész vetési eljárás Időtartamára dűlők szerint osztották fel. A csoportok között felosztották a szövetkezet fogatait, gazdasági gépelt olyan formában, hogy számbelileg megfeleljenek a csoport nagyságának és a termelési feladatoknak. A kiosztott szerszámokért a munkacsoport vezetőjét tették először felelőssé és ő rajta keresztül a csoportjában dolgozó tagok is felelősek a leltárba vétt tárgyakért. Ezeknek az intézkedéseknek a megvalósításával elérték a leleszi szövetkezet tagjai, hogy minden e°yes tag úgy vigy*^ a közös vagyonra, mint a szemefényére. Mindenki tudja, hagy ha saját hibájából rongálja meg a tulajdonában lévő közös vagyont, legyen az gép, vagy bármilyen más gazdasági szerszám, felelősséggel tartozik érte és köteles megtérítem a rongálást. A tervezett növényeket a csoportok között úgy osztották fel, hogy a csúcsmunkák ne essenek egyidőbe. Nem lett volna helyes a leleszi szövetkezetben, ha például Román elvtárs csoportjának csak cukorrépát kellett volna termelnie, Palágyi elvtárs csoportja pedig csak gabonát termelt volna. így a csoportok nem lettek volna kihasználva és a munkák se lettek volna idejében elvégezve, mert a csucsmunkákat, mint például a cukorrépánál az egyelést, vagy a gabonaféléknél az aratást egyik sem tudta volna rendes időben elvégezni. A párt- és kormányhatározat rámutat arra is, hogy a szövetkezeti tagokat az elvégzett munka menynyisége és minősége szerint kell jutalmazni, sohasem óra számra. A leleszi szövetkezetben már a szovjet kolhozisták útmutatása szerint szervezték meg a munkákat a csoportokon belül is. A csoportok keretén belül felosztották egymás között a megművelendő növények területét. Minden egyes tag azon a parcellán dolgozik egészen a növény betakarításáig, amelyiken as első munkafolyamatot megkezdte. Ezzel az intézkedéssel lehetővé tették, hogy a csoportvezetőknek nagyobb az áttekintésük az elvégzett munkák felett és nem fordulhat elő az, ami a mult évben, hogy voltak clyan lelkiismeretlen szövetkezeti tagok is, akik arra törekedtek, hogy minél több munkaegységet írathassanak be, de hogy a munkát minőségileg is rendesen elvégezzék, arra már nem törekedtek. A mult évben a munkafegyelem is meglehetősen laza volt. De annál szilárdabb ma. A mult évben a szövetkezeti tagok akármüjien sürgős volt is a munka, reggel 7 óránál hamarább nem álltak munkába. A szövetkezet elnökének szavai szerint iparkodtak azokat követni, akik' a legkésőbben jártak munkába. Ma azonban a növényápolási munkáknál már volt olyan nap is, amikor 4 órakor megkezdték a munkát. Az idén még azok i. iparkodtak az elsőket követni, akik r mult évben a sereghajtók voltak. Még a tavasz kezdetén gondoskodtak arról is, hogy egész éven keresztül megfelelő munkaerő álljon a szövetkezet rendelkezésére. A szövetkezeti tagok családtagjaira is előírták, hogy hány munkaegységet kötelesek ledolgofUl az év végéig. Előfordultak azonban olyan esetek is, különösen a szövetkezeti tagok feleségeinél és családtagjaiknál, hogy a legsürgősebb munkáknál, például a cukorrépa egyelésnél, ink.lbb házkörüli gazdálkodásra kapott területen dolgoztak, mintsem, hogy a közös területen segítettek volna. Igaz, hogy rájuk is ki volt vetve, hogy mennyi munkaegységet kötelesek ledolgozni. Nem is tagadták meg a munkaegységek ledolgozását, csak, hogy ott van a kutya eltemetve, hogy azt nem vették figyelembe, hogy miikor van a szövetkezetnek a legnagyobb szűkcége a munkaerőre. Ha a szövetkezet vezetősége a szemükre vetette, hogy nem akarnak dolgozni a közös , földeken, azt felelték, hogy van még idő a munkaegységeket az év végéig ledolgozni. Ezért kellett aztán Lengyel Ilonának, Lengyel Jolánnak é még sok más asszonynak és szövetkezeti tagnak a kelletnél többet dolgozni, hogy eredménycsen tudjanak a gyomok ellen harcolni és a szárazság ellenére is biztosítani tudják többszöri kapálással . jó termést. Ebből a kellemetlen helyzetből a párt- és kormányhatározat mutatta meg a leleszieknek a kivezető útat. A h .tározat előírja, hogy minden szövetkezeti tag és azoknak családtagjai számára, akik állandóan a mezőgazdaságban doígoznak, meghatározzák a munkaegységek számát, melyek kötelesek ledolgozni az év végére. A szövetkezet vezetősége dönt azonban afölött, hogy milyen mennyi ~ígü munkaegységet kell a tagoknak ledolgozni az egyes időszakokban. A lelesziek tehát, hogy az egyes csúcsmunkáknál mutatkozó munkaerőhiányokat kiküszöböljék a határozat megjelenése után minden egyes tagnak előírják, hogy melyik időszakban hány munkaegységet kötelesek ledolgozni. A párt- és kormányhatározat azon pontja, mely a tagokat anyagilag ér J keltté teszi a termelésben, óriási lendületet adott a szövetkezet tagjainak. Látják azt, hogy a dolgozók állama mennyire törődik azzal, hogy a szövetkezetek tagjai szorgalmas munkájukért a lehető - "nagyobb jutalor.-ban részesüljenek. A határozat megjelenése után a szövetkezet vezetősége kidolgozta a tervet a pótjutalmazásokra Közös elhatározással jóváhagyták, hogy azok a munkacsoportok, melyek a tervezett hektárhozamon felül egy mázsával termelnék többet, az egy mázsának a 25 százalékát fogják pótjiitatmazás címein megkapni. Ha azonban valamelyik csoport eléri a 2 mázsás túltermelést, a jutalmazás 35 százalékra emelkedi'\ A 2 mázsán felül elért túltermelés útán 50 százalékos jutalmazást kapnak a csoport tagjai. A szocialista munkaversenyben is lényeges változást hozott a határozat. Az eddig csak papíron szereplő és nehezen ellenőrizhető versenyt határozatban előirányzott pontok szerint teljesen átszervezték. A járási Nemzeti Bizottság elnöke és a járási földműves előadó a szövetkezetek elnökeivel egyetértésben megszervezték az egész járás területén a párosversenyt a szövetkezetek között. A párosversenyt úgy szervezték meg, hogy a két legközelebbi szövetkezet versenyez egymással. De figyelembe vették a •sövetkezet jelenlegi állapotát is. Jgy válogatták ki a szövetkezeteket, hogy a verseny ne legyen egyenlőtlen. Lelesz például, mint a regrégibb és legszilárdabb szövetkezet a kistárkányi EFSz-szel versenyez, ariely a tavaszi munkáknál a járási verseny élére került. A verseny feltételei a párt- és kormányhatározatban feltüntetett pontok alapján vannak megszabva. A verseny egész évre szól. A verseny menetét havonként értékelik ki, mégpedig olyan formán, hogy a párosversenyben álló szövetkezetek vehetői és legjobb dolgozói a járási Nemzeti Bizottság megbízottjának jelenlétében kölcsönösen meglátogatják egymást és kritikát és önkritikát gyakorolnak, kicserélik a tapasztalataikat és közösen elbírálják a verseny állását. A verseny azonban azzal nincs kimerítve, hogy a szövetkezetek páros versenyben állnak egymással, hanem a versenyt átviszik a munkacsoportokra és egyénekre is. Itt a kiértékelés már nem havomkéat történik, hanem a szövetkezet vezetősége hetenként értékeli a versenyt. Nyilvánosságra hozzák az eredményeket mégpedig* olyan formán, hogy a szövetkezet könyvelőjét megbízzák azzal, hogy csináljon egy táblát, melyen fel lesznek tüntetve a legjobb csoportok és a legszebb eredményeket elérő tagok nevei is. Ezenfelül a legsikeresebb munkát elérő tagok neveit és azt, hogy hogyan éťték el a sikereiket, sajtóban is ismertetik a többi szövetkezetek tagjaival. A szövetkezeti munkáknál és az összes mezőgazdasági munkáknál nagyon szükséges, sőt elkerülhetetlen, a nők bekapcsolódása a munkákba. A leleszi szövetkezetben ma már nemcsak a mezei munkákba, hanem a párt- és kormány február 4—5. határozata után az állattenyésztési munkákba is bekapcsolódtak. Maga az elnök felesége mutatott példát a szövetkezet nő tagjainak, ö volt az első, aki mint fejőnő" vette ki részét a munkákból. Az ő példáját több asszony is követte és ma már azt lehet mondani, hogy a fejést teljes egészében asszonyok végzik. Vannak azonban férfiak is az állattenyésztésben, mégpedig olyan formán, hogy két nő mellett van egy férfi, aki a nehezebb munkáltat, mint például a trágyakihordást elvégzi. Szövetkezeteink fejlődésében a traktorállomások munkája nélkülözhetetlen. A traktorállomások lényeges segítséget nyújtanak a szövetkezetnek különösen akkor, ha a szövetkezetek gondoskodnak arról, hogy a saját soraikból ültessenek embereket a gépekre. Ilyenformán sokkal tökéletesebb lesz a traktorállomások munkája, mert minden traktoros iparkodik azon, hogy a szövetkezet minél magasabb hektárhozamot érjen el, amiből ök is részesülnek. Az aratási munkák sikeres elvégzésére ezt az elvet a leleszi szövetkezet tagjai magukévá tették. Saját soraikból képeznek ki kombáj nosokat, az aratógépeikre is azokat választják ki, akiknek már van ehhez gyakorlatuk, vagyis a mult évben már mint aratógépkezelök vettek részt az aratásban, így akarják biztosítani a szemveszteség nélküli aratást. A traktorállomással kötött szerződés értelmében az aratás megkezdésétől számítva három napon belül a cséplést is megkezdik Az aratás befejezése után pedig 4S óra elteltével r tarlóhántást is befejezik. Saját tapasztalataikból tudják, hogy milyen nagyjelentőséggel bír a magasabb hektárhozam elérésében a rendes, idejében elvégzett tarlóhántás. Hiába volt az idén szárazság a Bodrog-közén, mégis olyan gyönyörű a leleszi szövetkezet gabonája, hogy párját keresni kell. Ezt nagyrészben az idejében elvégzett tarlóhántásnak köszönhetik, mert a földben lévő nedvességet tárolni tudták. Ezt a tapasztalatukat az idén még jobban elmélyítik, hogy ezáltal minél magasabb hektárhozamokat tudjanak elérni és —agas hektárhozamok elérésével gazdaggá tegyék szövetkezetüket és zavartalan élelmiszerellátást biztosítsanak hazánk minden becsületes dolgozójf'nak. Szarka István.