Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-26 / 150. szám, csütörtök

1952 június 14 (JJSZ0 3 A koreai háború két éve Két évé annak, hogy az amerikai imperialisták világuralmi terveik keretében és a békeszerető nemze­tek elleni örült gyűlöletükben 1950 június 25-én a támadás előkészíté­séből a Koreai Népköztársaság ellen indított egyenes agressziós tettekre tértek «,t. Az amerikai imperialis­ták már két éve folytatják igazság, talan hódító- és irtóhadjáratukat a hős koreai nép ellen. Amikor két évvel ezelőtt a 38-ik szélességi fo­kon megkezdték támadásukat, az amerikai imperialisták azt hitték, hogy könnyen rabszoigasorsba dönt­hetik a koreai népet, hogy Észak­Koreát — éppen úgy mint Dél-Ko­reát — amerikai gyarmatták és a Kínai Népköztársaság, valamint a Szovjetunió elleni támaszponttá vál­toztathatják át. Az USA koreai intervenciós há­borúja — az amerikai szoldateszka minden barbár cselekedetével — az amerikai imperialisták intenzív há­borús előkészülateinek szakadatlan láncolatába tartozik világuralmi ter­veik végrehajtására. Az interven­ciós háború megkezdésének máso. dik évfordulója az ajnerikai mono­polisták azon gaz törekvésének ide­jébe esik, hogy kiépítsék, illetve befejezzék az új háború európai tűzfészkének építését Nyugat-Né­metországban, az Adenauer-féle bábkormánnyal megkötött keret­szerződés és az úgynevezett európai védelmi közösségről szóló szerző­dés idejébe esik, amelyek tartal­maikkal és céljaikkal az európai bé­ke közvetlen veszélyeztetését jelen­tik. Az USA egész Korea megszállá­sára készülődött a második világ, háború befejezése óta, főleg azon­ban a Csankajsek-bandák és az amerikai segítőtársaik veresége után Kínában. Hatalmas szárazföl­di, tengeri és légi erőket csoporto­sítottak Dél-Koreáiban, hogy bizto sítsák bűnös, háborús szándékuk gyors sikerét. A közvetlen támadásnak azonban egészen más kimenetele volt, mint ahogy azt az amerikai stratégák feltételezték. Az intervenciósok a koreai nép magas nemzeti öntuda­tába ütköztek. Kim Ir szen vezeté­sével, harcuk igazságosságába és a béketábor segítségébe vetett hittel a koreai nép derekas ellenállásba kezdett és a kínai népi önkéntesek segítségével megsemmisítő csapáso. kat mért az intervenciósokra, ame­lyekkel kudarcba fullasztotta gaz szándékaikat. Az amerikai imperialisták felbő­szülve a harctéren szenvedett siker­telenségek miatt, a háború egyre bor­zalmasabb formáihoz, a hadviselés bandita módszereihez folyamodtak, azt vélve, hogy igy sikerül megtör­niök a derék koreai nép ellenállá­sát. A háború első napjától kezdve, az imperialisták barbár lég i támad á sokkal rendszeresen irtják a föld­színéről a koreai városokat és fal. vakat, ezer és tízezerszámra gyil­kolják azok lakosait. Nagy mére. tekben kíméletlenül pusztítják az ország gazdasági és kultúrális ér­tékeit és Észak, és Dél-Korea ideig­lenesen megszállt területein hallat­lan terrort fejtenek ki. Az amerikai intervenciósok kegyetlenkedései túl­szárnyalják az elmúlt háború náci­állatiasságait is. Az amerikai impe­rializmus fegyveres hordái kímélet lenül kirabolják és felégetik a meg. gyötört koreai terület és a pol­gári lakosság tízezreit, békés aggo­kat, nőket és gyermekeket öldöstek le. Az amerikai imperialistáknak ez sem volt elég. Mérges gázok hasz­nálatába fogtak a fronton és a hát­országban. és egész területeket égettek el napalbombákkal. | Az amerikai kannibálok borzal­mas gaztettei ez év kezdetén érték el tetőfokukat, amikor egyenes el­lentótben minden nemzetközi jogi formával, tömegméretekben szító t. ták fel a Korea és Északkelet-Kína polgári lakossága elleni baktérium­háborút. Repülőgépeik e területek felett rendszeresen különféle fajta gyilkos fertőző betegségekkel meg­fertőzött rovarokat és más tárgya­kat kezdtek ledobálni. Az amerikai imperialisták voltajk tehát azok. akik a történelemben először nyúltak olyan fegyverhez az emberiség kiirtására, amilyent még VILIAM SIROKY a hitleri fasiszták sem mertek hasz­nálni. E háborús gonosztettek kiváltót ták a közvélemény legnagyobb fel­háborodását, amely teljes határo­zottsággal követeli a gaz bakté­riumháború azonnali megszünteté­sét, kezdeményezőinek mint hábo­rús gonosztevőknek felelösségrevo. nását és a koreai viszály békés be­fejezését. Hiábavalók az amerikai imperia­listák törekvései és legutóbbi kísér­letül? a Biztonsági Tanácsban, hogy a világ előtt álcázzák a baktérium­háború förtelmes gaztettét. A de­mokratikus jogászok nemzetközi szövetségének bizottsága és a kínai szakemiberek bizottságai által a helyszínen végrehajtott vizsgálat eredményein kívül bebizonyították ezt Enoeh és Quinn hadifogoly ame­rikai repülők vallomásai is, akik be­ismerték, hogy bak té riumbomib ák.a t dobtak le Észak-Korea fölött. Fé nyesen bizonyítja hazugságukat, to­vábbá Bulién amerikai vezérőrnagy, az amerikai hadsereg vegyészosztá­lyának parancsnoka, aki 1952 má­jus 26-án nyilvánosan kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Álla­mok már tíz éve szorgalmasan ké­szülődnek a baktériumháborúra és hogy az ő hadosztályának nagy készlete van a különféle baktérium, fegyverekiből. E mellett cinikusan azt követelte, hogy e célra még több pénzügyi eszközt fordítsanak. A baktériumháború megindításá­val az USA lábbal tiporta a vegyi és baktériumíegyverek betiltásáról szóló genfi szerződés határozatát, amelyet 1925-ben 48 állammal együtt -szintén aláírt. Mivel azonban sohasem volt becsiileltes szándéka felhagyni e borzalmas és az egész emberiség által megvetett fegyver használatával, rendszeresen elutasí­totta e szerződés ratifikálását, ami­ben egyetértett a fasiszta Japánnal. A volt amerikai koa-rrtányok ezen gaz álláspontjának teljesen megfe­löl az USA elnökének és a Bizton­sági Tanácsba^ fellépő kiküldöttjé­nek mai álláspontja is, amikor el­vetik a Szovjetunió képviselőjének, J. Maliknak utolsó indítványát, hogy csatlakozzon ahhoz a 42 államihoz, amely a genfi szerződést már ré­gen rartáfikálta és azt teljes mérték­ben be is tartja. Ez a tény különö­sen kifejezően leplezi le az ameri­kai imperialisték azon szándékait és terveit, hogy a jövőben is a világon bárhol a baktériumfegyverhez nyúl­janak. A koreai nép ellen folytatott igazságtalan hódító- és írtóhadjá­rat sikertelenségei, valamint a bé­keszerető emberifiégnek az ameri­kai bartbárság elleni fokozódó ellen­állása és a bé'kevédök világmozgal­mának egyre növekvő ereje, amely ennek a gaz kalandorhadjáratnak befejezését követeli, arra kényszerí­tették az amerikai intervenciósokat, hogy 1951 májusában hozzájárulja­nak a Szovjetunió képviselőjének javaslatához az Egyesült Nemzetek Szövetségében, hogy a koreai fegy­verszünet megkötéséről tárgyalja­nak. A tizenegy hónapig tartó fegyver­szüneti tárgyalások az egész világ előtt leleplezik az amerikai imperia­listák álszent módszereit, akik vi­lágosan bebizonyították, hogy foly­tatni akarják a háborút és tovább­ra is meg akarják tartani ezt a tá­vol-keleti háiborús tűzfészket. A legutóbbi Időben tanúskodnak eiről a fegyvertélen hadifoglyok ellen in­dított durva provokációk, a koreai hazafiak és kínai hadifoglyok tö. meggyilkolása a Kocsedoszigeti ha­ditfogolytáborokban. Amikor a fegyverszüneti tárgya, lások folyamán már a vitás kérdé­sek egész során megegyezést, vagy kompromisszumos megoldást értek el, az amerikai intervenciósok fel­vetették a hadifoglyok repatriáoió­jának kérdését. A hadifoglyokról szóló genfi egyezmény világos értel­me ellenére is, amelyet az USA is aláírt, a hadifoglyok úgynevezett felülvizsgálásának értelmetlen és jogellenes követelésével jöttek elő, amelynek segítségével fel akar. jak tartóztatni és az imperializmus kiszolgálóinak — Liszinmannak és Csankajseknek rabszolgaságába hurcolni a népi hadsereg több, mint 100.000 hadifoglyát. Arról, mily felháborító e kérdés­nek üy felállítása az amerikai mi­litaristák részéről, tanúskodik John Holley Clark, híres new-yorki jo­gász nyilatkozata is, aki a követ­kezőket mondotta az amerikai tár­gyalók eljárásáról: ,,A hadifoglyok kérdése, ami miatt tábornokaink nyilván végtelen háborúba készek bennünket dönteni, úgy tűnik fel nekem, mint olyan kérdés, amelyet egyszerűen fel sem lehet hozni... A hadifogoly németeket, olaszokat, vagy japánokat sem kérdeztük, akarnak-e oda visszatérni, ahonnan érkeztek. Miért intézünk tehát ily kérdéseket az észaik-koreaiakhoz és a kínaiakhoz?" Amikor az amerikai intervenció­sok ezzel a provokatív követeléssel felléptek,' azt remélték, hogy sike­rül a világ előtt elfedni a hadifog­lyok igazi gondolkodását. Hogy nyo. matéköt adjanak azon állításuknak, hogy a hadifoglyok egy része visz­szautasítja a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaságba való visz. szatérésót, az amerikai banditák a kínzás és a hadifoglyok tömegter­rorizálásának legborzalmasabb mód­szerei alkalmazásával „akciót" szer­veztek, hogy őket ebben z értelem­ben „szabad" nyilatkozásra kénysze­rítsék. A koreai amerikai parancs­nokságra rábizonyították a hadi­foglyokkal való barbár bánásmódot, amely rikító ellentétben áll a nem, zetkőzi jog és az emberiség minden alapelvével. Azonban a háborús go­nosztevők «zúttal is elszámították magúikat. A koreai és kínai hadi­foglyok határtalan hősiessége Ko­csedo szigetén leleplezte az ameri­kai parancsnokság diurva provoká­cióját és az egész világ előtt rábi­zonyította az amerikai háborús go. nasztevőkre a fegyvertelen hadifog­lyok gyalázatos és embertelen le­gyilkolását. Igy az egész világ tu. domást szerzett a koreai és kínai hadifoglyok rettenthetetlen és derék hazafiaságáról, akik a hadifogoly­táborban is védik hazájiuk szabad­ságát és becsületét. Az amerikaiak bármilynemü hal­latlan kegyetlensége sem tudja azon­ban megtörni a hadifogoly népi ka­tonák hös ellenállását, akik derék magatartásukkal meghiúsították az amerikai intervenciósok durva pro­vokációját és széttépték azon hazug­ságok fonalát, hogy a hadifoglyok nem akarnak visszatérni Észak-Ko­reába és Kínába. Igy a panmund zsoni fegyverszüneti tárgyalásokon, a hadifoglyok önkéntes hazatérésé­ről szóló amerikai érvelést megdön­tötték. Ilyen tehát a mai koreai helyzet, ahol az amerikaiak „érdeméből" a fegyverszüneti tárgyalások ismét kritikus pontra juttotbak. Minden balsiker ellenére, ami az interven­ciós haderőket a koreai hadszintéren érte, az amerikai imperialisták nem akarnak fegyverszünetet, nem akar­nák békét. Nem akarnak békét, mert amint a Foreign Office Jour­nal nyiltan beismeri, lehetetlen a koreai háborút céltalannak tekin­teni már azért is, mivel lehetőséget nyújt a különféle új fegyverek ki­próbálására. Nem akarják a koreai kérdés békés megoldását mert amint Eduard Robin, egy nagy ame­rikai társaság elnöke kijelentette: „mihelyt elérkezik a béke, nehéz el­képzelnünk, mivel pótoljuk a védel­mi programmot, amely gazdaságunk fótámasza". Azonban bármit is te­gyenek az amerikai imperialistáik, koreai támadásuk szégyenletes ku­darcra van ítélve, éppen úgy, ahogy kudarcra van ítélve agressziós vi­lágpolitikájuk. Korea megtámadásának második évfordulója alkalmából az egész csehszlovák dolgozó nép is szolidá­ris lángoló harcos üdvözletét küldi a hös koreai népnek és igazságos ügye végső győzelmébe vetett szi­lárd meggyőződésének ad kifeje­zést. A csehszlovák nép meg van győződve arról, hogy diadalmaskod­ni fognak Sztálin élvtárs azon sza­vai, hogy: „ha az Egyesült Álla­mok és Anglia véglegesen elvetik a békejavaslatokat, a koreai háború csupán az intervenciósok vereségé­vel végződhet". A Csehszlovák Békevédelmi Bizottság felhívása 1952 június 25-e alkalmából Szerdán, 1952 június 25-én mult két éve, hogy a liszinmanista hordák megtámadták a Koreai Népköztár­saságot és ezzel véres barbár hábo­rút indítottak a békeszerető koreai nép ellen. A koreai földet töknkretevö és a koreai hazafiak ezreinek életét ki­oltó háború kezdeményezői az Egye­sült Nemzetek Szervezetének zász­laja alatt megbúvó amerikai impe­rialisták. Ezek minden eszközzel ar­ra törekednek, hogy e köpennyel ál­cázzák gyalázatos gaztettüket a vi­lág szeme előtt. De hiába, a világ népe tudja, hogy Dulles amerikai háborús uszító volt az, aki a háború előestéjén paran­csot adott a támadásra. Az egész világ jól tudja, hogy Mac Arthur amerikai tábornok volt az, akinek parancsnoksága alatt állott a táma­dók zsoldos hadserege. S nincsen a világon egy embér sem, aki nem tudná, mily gaztetteket követett el utódja, Ridgway amerikai tábornok, aki megindította a baktériumhábo­rút. Már két éve dühöng a borzalmas koreai háború. E hös föld meghódí­tására irányuló amerikai kísérlet azonban szégyenteljes csödött mon­dott. Az amerikai imperialistáknak a fegyverek minden fölénye ellené­re sem sikerült leverni a koreai né­pet, és hazájában támaszpontot léte­síteni Kína és a Szovjetunió ellen irányuló támadás céljaira. A koreai nép hősi harcra kelt függetlenségéért és a kínai önkén­tesek testvéri segítségével egymás­után méri megrögzött ellenségeire a csapásokat. Semiiyen eszközzel sem tudják leverni ezt a népet, amely tudja miért harcol, amely szereti hazáját és békére vágyik, amely tud­ja, hogy az ő oldalán van a jog és az igazság és amely szilárdan hi3z győzelmében. A koreai amerikai támadás kez­dete óta súlyos vereségeket szenved­tek az imperialisták és éppen a ko­reai háború leplezte le újra a ,,bé­keszeretetről" szóló imperialista frá­zisok hamisságát és megmutatta, hogy az amerikai monopolisták az Egyesült Államok és más országok emberveszteségére való tekintet nél­kül folytatják a háborút — csupán milliós nyereségeik érdekében. A béketábor hatalmasan megerő­södött, újabb és újabb békeharco­sok dépnek küzdelembe az imperia­lista háborús gyújtogatok ellen. Egyre jobban és jobban növekednek azoknak a sorai, akik a világbéke­tanács zászlaja alatt szilárdan ke­zükbe veszik a béke ügyét és szi­lárdan felzárkóznak a béke, a de­mokrácia és a haladás tábora köré a Szovjetunió vezetésével. A koreai háború nemcsak a koreai nép ügye, hanem az egész emberiség ügye. A koreai és kínai hazafiak értünk is küzdenek, a mi szabadságunkért és függetlenségünkért, mert a mi el­lenségünkre is vereséget mérnek, amely azt, amit Koreában elkövet, nálunk és a világ más országaiban is el akarná követni. Ez ellenség ellen nekünk is kemé­nyen harcolnunk kell és éppen a ko­reai nép példája mutatja meg nekünk fényesen, hogy szabad nép képes védekezni és megvédeni magát. Tudjuk, hogy a béke nem hull ölünkbe, hanem hogy szükséges ér­te keményen harcolni. Hazánk szo­cialista építésében végzett mun­kánkkal harcolunk érte, amelyből kiépítjük a béke szilárd ós legyőz­hetetlen erődjét, amelynek hadserege és népe visszaverné a támadást, ha az ellenség megkísérelné. Munkával és a védelem építésével erősítjük hazánkat és az egész béke­tábort és meghiúsítjuk az új hábo­rú előidézésére irányuló gonosz kí­sérleteket. Ma a békéért dolgozunk, hogy holnap ne kelljen érte vérün­ket ontanunk. Szeretett elnökünk Klement Gott­wald vezetésével, és szilárdan felzár­kózva szülő Csehszlovákiai Kommu­nista Pártunk köré, a világ béke­szerető emberei százmillióinak olda­lán a Szovjetunió népeivel és Sztá­lin generalisszimusszal aj élen, elő­re új győzelmek felé, előre a béke győzelme felé! j \ A CsehszJoyák Békevédelmi Bizottság. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának távirata Eszakkorea az imperialista agresszorok által történt megtámadásának második évfordulóján A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága kedden, június 24-én a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség budapesti titkárságá­nak a következő táviratot küldte: „Tisztelt elvtársak! A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága a Koreai Nép­köztársaság amerikai imperialisták által történt megtámadásának má­sodik évfordulója alkalmából kö­szönti a derék koreai ég kínai népet és mindkét nemzet ifjúságát, akik az amerikai támadók ellen tanúsí­tott hősi harcukkal súlyos osapást mérnek mindazokra, akik a harma­dik világháború előidézésére töre­kednek. A Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága az egész ifjúság nevében tiltakozik a bakté­rium-fegyverek használata és a há­ború fasiszta módszerei ellen, ame­lyeket Koreában alkalmaznak az amerikai intervenciósok. A Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség ezért fel­kéri a világ haladó ifjúságának képviselőjét, a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetséget, hogy fokozza a baktérium-fegyverek használata ellen indított kampányt, hogy az if­júságot harcba mozgósítsa a zisoldos hadsereg elszállítása ellen Koreába és azokra a helyekre, ahol* az im­perialisták minden eszközzel igye­keznek fenntartani ingadozó ural­mukat. A Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága üdvözli a Demokratikus Ifjúsági Világszövet­séget és biztosítja arról, hogy a Párt és Gottwald elvtára vezetésé­vel mindent elkövet, hogy Csehszlo­vákia ifjúsága a békeharcosok első soraiban álljon. A Csehszlovák Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága^'. A Csehszlovák—kínai örök barátságért és a koreai nép békéjéért Észak-Kóreának az imperialista agresszorok által történt megtáma­dása második évfordulójának elő­estéjén a prágai Lucerna-teremben tartották meg a postaalkalmazot­tak manifesztációs aktíváját a ke­rületi ROH-bizottság postaalkalma­zottak szövetségének rendezésében. Az aktívát Stanislav Vyvadil, a ke­rületi ROH-bizottság postaalkal­mazottak szövetségének elnöke nyi­totta meg. Üdvözölte az aktíva ün­nepi szónokát, Dr. Alojz Neuman postaügyi minisztert, a nemrégen Kínáiban járt kormányküldöttség tagját. Üdvözölte továbbá a meg­jelent hivatalos vendégeket, Kim­Yn-gi prágai kóreai nagykövetet és Kim-Kvan-szek katonai attasét, Csan-Si-csit és Jan-Jin-Csait, a Kí­nai Népköztársaság prágai nagykö­vetségének titkárait, a CsKP Köz­ponti Bizottságának, a Központi Szakszervezeti Tanácsnak és a Nemzeti Arcvonal összes szerveze­teinek képviselőit. Az aktíva műsorát görög és ko­.reai gyermekek fellépésével nyitot­ták meg, akik nemzeti táncokat mu­tattak be és nemzeti dalokat éne­keltek. A manifesztáció részvevői lelkes éljenzéssel fejezték ki szere­tetüket, amely akkor érte el tető­fokát, amikor a prágai' pionírok a gyermekeket virágcsokrokkal aján­dékozták meg. A görög és koreai gyermekek azután pionírjainkkal együtt elénekelték a demokratikus ifjúság himnuszát.

Next

/
Thumbnails
Contents