Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-25 / 149. szám, szerda

4 UJSZO 1952 június 25 Az űj magyar irodalom, szovjet szemmel Miért nem akarnak repülni az amerikai katonai repülők? A Moszkvában megjelenő Novoje Vremja hetilap 1952 június lí-iki számában I. Laponogov tollából Novája vengerszkája litaratúra címmel a következő ciikket közli: Aczél Tamásnak, a fiatal magyar írónak A szabadság árnyékában cimü regényében két epizód fordul elő, amelyeket történelmi jelentöségi határjelzőknek lehet nevezni. Mindössze két és félhónap választja el őket egymástól. Ám ezt a két és félhőnapot nem lehet csupán naptári mértékkel mérni: ezen időszak alafet született meg a magyar nép szabadsága. ... Budapest, a felszabadulás előestéjén. A német fasiszta megszállókat a Szovjet Hadsereg az imént seperte ki Pestről, Budára szorultak s onnan tüzeltek a város dunabalparti részére. Majd itt, majd ott robbannak aknák bömbölve, házak dőlnek össze, cserépszilánkok röpülnek szerteszét... Az utcákon elcsigázott emberek futkosnak. Lerongyolódott öltözetű férfiak és nők vonszolják magukat, feszesen megtömött hátizsákokkal, a kézben batyukkal és takarókkal. Deszkából összerót kis szánkákon rongyokba burkolt gyermekek ülnek. Emberek botorkálnak a jégtől sikos utcakövezeten, a fáradtságtól elesnek... És íme — az első szabad májuselseje. Micsoda változás a felszabadított főváros utcáin! Elözönli őket az emberek beláthatatlan tömege, vörös és háromszínű zászlók, transzparensek, arcképek, virágok, tengere mindenütt.., Az Andrássy-úton tüntetők csapatai vonulnak. Mindenütt mosolygás, tréfálódzás, nevetés. Dal hangzik fel. A férfiak fejéről lekerülnek a kalapok, sapkák. „Uramisten, hát végül csakugyan megértük ezt a pillanatot?... •— kiált fel valaki. — Az ember fennhangon énekelheti az utcán az Internacionálét!" Aczél Tamásnak a Magyar Képi Demokratikus Köztársaság megszületése napjairól szóló regényét az 1951-es évre szóló Sztálin-díjjal tüntették ki. „Ez a legmagasabb kitüntetés, amilyet egy író életében elérhet. — jelentette ki Aczél Tamás, — s ez nem csupán nekem szól, hanem az egész magyar irodalomnak, amely a nép ügyéért, a szocializmus építéséért, a békéért harcol." A fiatal magyar írók alkotó munkájában egyre jellegzetesebben érvényesül az a törekvés, hogy az igazsághoz híven, szocialista realizmus szempontjai szerint ábrázolják azt az új életet, amelyet a nép a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével épít. Ez nemcsak a fiatal írókra, hanem az idősebb nemzedékhez tartozókra is vonatkozik. Veres Pétertől, a kiváló magyar írótól, megjelent Próbatétel című elbeszélés-gyűjteménye s ebben a mai Magyarország életét ragyogó tollal és a valósághoz hűen rajzolja. Veres jelenleg Három nemzedék című regénytrilógiáján dolgozik. A trilógia első része már megjelent — a kötet kiváló művészettel mutatja be a magyar parasztság életét és sorsát a XX. század elején. Egy másik írót — Szabó Pált — nemcsak Magyarországon, hanem annak határain kívül ls széles tömegek ismernek „Talpalatnyi föld" és „Felszabadult föld" című remek filmjeiből, amelyek az író regényeiből készültek. Az első mesteri módon mutatja be a dolgozó parasztság reménytelen helyzetét a régi, félfeudális Magyarországon, mégis-, mertet a jogfosztottak kétségbeesett kísérleteivel emberi léthez való joguk érvényesítésére. Második regényében Szabó Pál azokat a történelmi jelentőségű napokat örökíti mfeg, amelyek alatt Magyarországnak a Szovjet Hadsereg által történt felszabadítása végbement. A regény főalakja Góz Jóska, akit már a Talpalatnyi földből ismerünk, kiszabadul a börtönből és visszatér szülőfalujába. A börtönben töltött évek sok mindenre megtanították. Most már nemcsak egyedülálló lázadó, aki csupán a maga „talpalatnyi földjéért" küzd, hanem öntudatos forradalmár, aki a földreformot falujában végrehajtja. Most új müveken dolgoznak a következő írók: Illés Béla, akit a szovjet olvasó „Kárpáti rapszódia" című regényéből ismer, továbbá Gergely Sándor, Háy Gyula és mások, ülés Béla már befejezte regénytrilőgiáját, melynek tárgya a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborúja és Magyarország felszabadítása. A jelenlegi magyar irodalomban egyre kiválóbb helyet foglalnak el azok a fiatal írók, akik már a népi demokratikus rendszerben nőttek fel. Ezeknek sorába tartozik, többek között, a Sztálin-díjjal kitüntetett Aczél Tamás. A magyar olvasók először a Szabad Nép hasábjain ismerkedtek meg vele, mint megnemalkuvó élességü publicisztikai cikkek írójával. Aczél Tamás e cikkekben kíméletlenül támadta a reakciós ideológia hordozóit, a nép titkos és nyílt ellenségeit. Ugyanezt a feladatot szolgálják versei is, ezeknek gyűjteménye 1948-ban jelent meg. Nyomban ezután írta meg Aczél Tamás már említett regényét, „A szabadság árnyékában" címűt. E műben két Magyarország áll egymással szemtől szemben. A szerző merészen realisztikus vonásokkal rajzolja a heves osztályharcok Egyfelől a belső és a külső reakció egyesült erőit, a másik oldalon a fiatal magyar demokrácia egyre hatalmasabbá váló erejét. A kommunista Holder munkásokat gyűjt össze és megszervezi egy üzem helyreállítását, -melyet tulajdonosai leszereltek és odahagytak. Kránccal, az öreg munkással összefogva Holder összekeresi mindazt, ami a berendezésből és a nyersanyagokból megmaradt. A pincékben nyolc esztergapadot talált, egy kis maróspadot, régi reszelöket, fúrókat és egyéb szerszámot. A íunkások önfeláldozó munkája meghozza gyümölcsét. Három hét múlva dolgozni kezdenek az első esztergapadok. Ezen a napon a gyárépület tetejére kitűznek egy szövetdarabokból összevarrt hatalmas lobogót: „Hadd lássa a város!" Mialatt azonban Holder, Kránc és elvtársaik nem kímélik erejüket és új életre keltik az elhagyott és szétrombolt üzemet, mialatt egész Budapesten és mindenütt az országban új építőmunka pezsdül, a bujkáló ellenség nem alszik. Kondóy nagyiparos villájában, Budának egyik, gazdagok által lakott negyedében összegyűltek volt gyárosok, nagybirtokosok, bankvezérek, nagykereskedők... „Kondóy ökölbe szorította kezét. Mi elveszítettünk mident: vagyont, földet, hatalmat. De vájjon mindezt örökre elvesztettük-e ? ... Fülöp erősen odafigyelt... Ez a beszélgetés öt rendkívül felizgatta, Kondóy azt mondotta ki, amit ö maga sehogy sem tudott kifejezésre juttatni. Talán nincs veszve még minden. Talán van még remény ? — Nyugodj meg, nem kell a bolsevikoktól félned, amíg itt vannak az angoloľ és amerikaiak. — De valamikor egyszer mégis távozniok\kell innen — vetette ellene Fülöp. Mi lesz akkor? — Igen, mi lesz akkor? — Valamikor egyszer... Tudod-e, mit jelent ez a „valamikor egyszer" ? Lehet, hogy soha..." Ezek először jöttek össze, kitapogatták egymás szándékait, célzásokban beszélnek, de a célzásokon keresztül már kirajzolódnak a magyar reakció új tervei. A regény olvasója előtt világos, hogy éppen az ilyen összejöveteleken kovácsolják annak a köztársaságellenes összeesküvésnek tervét, amelynek élén Nagy Ferenc, az USA kémje állott. Fábri terrorista meggyilkolt két szovjet tisztet és a demokrata rendőrség egy főhadnagyát. Jónás lelkész áldását adja e gaztettekre. Ebben a baljóslatú alakban felismerjük más összeesküvők sajátságait _ Mindszenty bíbornoknak /és követőjének. Grősz Józsefnek sötét munkáját. „A szabadság árnyékában" körülbelül négy év előtt jelent meg magyarnyelven. Időközben Magyarországon nemcsak gazdasági tekintetben, hanem a kultúra frontján is nagy változások mentek végbe. Számos új irodalmi mű jelent meg, amelyek a magyar nép életét a szabadság napsütésében, annak a szabadságnak fényében r-utatják be, amelyet*a nép az osztályellenség támadásai ellen megvédett. Mindenekelőtt említeni kell Nagy Sándor fiatal írónak. „Megbékélés" című elbeszélésé

1, amelyet ugyancsak Sztálin-díjjal tüntettek ki. E mű részlet az új magyar falu életéből. híradás arról, hogyan alakult át a szegény parasztoknak ősidőktől fogva a jelenkorig változatlan sorsa, hofyan születik meg a kollektív élet rendszere. Karinthy Ferencz, egész sor, a munkásosztály életéből merített elbeszélés írója, megírta „A három jókedvű esztergályos" című regényét, amelyben megvilágítja a magyar dolgozó új viszonyulását a munkához. Magyarországon az új viszonyokkal összhangban álló és /elük lépést tartó irodalom létrejöttéhez hozzájárult a szovjet kultúra, a világ leghaladóbb kultúrájának hatalmas és jóltevő támogatása. A szovjet szépirodalom páratlanul nagy olvasótábort hódított magának és rendkívüli kedveltségre tett szert. Majakovszkij müvei a régi Magyarországon tiltva voltak, most számos, soktízezres példányú kiadásban jelentek meg. 1951 végén hagyta el a sajtót Makszim Gorkijtól az „Anya" hetedik és M. Solochov „Űj barázdát szánt az eke"-jének nyolcadik kiadása. Hatalmas példányszámú kiadásokban jelentek meg N. Osztrovszkijtól „Az acélt megedzik", A. Fagyejevtöl „Az ifjú gárda" és V. Azsájevtöl „Távol Moszkvától". Magyarországon egyedül 1950-ben a szovjet irodalomnak több mint 160 müve jelent meg, 1.5 millió példányban. A szovjet irodalom hatásának köszönhető, hogy a magyar írók felszabadítják magukat a valóság ábrázolásának romantikus és konvencionális módszere alól és rálépnek a szocialista realizmus útjára. Nem csekély sikereket értek el azok a magyar írók, akik a nagy Petőfi forradalmi hagyományára és a harcos szovjet költészet példájára támaszkodnak. Meg kell említem Zelk Zoltánt, aki gyönyörű költeményt .szentelt Sztálin elvtársnak, továbbá Illyés Gyulát, valamint Madarász Emilt és Gábor Andort, a magyar proletár költészet úttörőit. Kiemelkedő esemény volt a „Repülj, szikra!" . című, fiatal költök verseiből összeállított gyűjtemény. Ebben adta ki verseit Kuczka Péter, aki megpróbálta a jogtalan napszámos életét, végezte ércbányában a vájár nehéz munkáját, dolgozott mint kőműves és újságárus. 1944-ben Kuczka 19 társával együtt elhagyta a Horthy-had,sereget, mert nem akart a magyar nép felszabaditója — a Szovjetunió ellen harcolni. E gyűjteményben jelentek meg Tóth Gyiüa tehetséges költő versei (ez mint kisparaszti család tizenkettedik gyermeke, korán megismerte, mit jelent az éhezés, s már 18 éve3 korában politikai meggyőződése miatt el kellett rejtőznie a fasiszták elöl), ugyanitt adták ki Nagy László verseit, aki napszámos volt és még további négy fiatal költő költeményeit. „E költemények ritmusa — olvassuk az említett antológia előszavában — az esztergapadok zajából, a traktorok dübörgéséből és az emberek derűs mosolyából született. Igy jött létre szoros, széttéphetetlen kötelék a dolgozó nép és a valóságot ábrázoló művészek között ... Alkotásaikban feltűnnek a munkaversenyek győzteseinek alakjai, olyan emberek, akik legyőzik az. akadályokat és feltűnnek a nép köréből kikerülő boldog hősök. A fiatal költök müveiben megszületik győzelmes tervünk: a szocializmus. A- új Magyarország ma fontos korszakot él' át, megalkotja és formálja az igazi népi kultúrát, mely a dolgozókhoz közel áll, számukra érthető s formájában nemzeti, tartalmában szocialista. Egyidejűleg a népi demokrácia új életre kelti a klasszikus örökséget is. A magyar irodalom klasszikusainak és a mult haladó íróinak müveit példátlanul hatalmas példányszámú kiadásokban jelentetik meg. 1951-ben kiadták Arany János, Móricz Zsigmond, József Attila, Zrínyi Miklós válogatott müveit, Petőfi Sándor költeményeinek teljes gyűjteményét és egyéb ' iyveket. A mostani évben jelent meg a „Hét évszázad magyar versei" ímú antológia. Ebben egybegyűjtötték 700 esztendő magyar Az amerikai katonai repülés történetében igen különös dolognak vagyunk tanúi. Igen nagyszámú Vre. pülő, akik nem sokat törődnek akár azzal sem, hogy megszegjék a katonai szabályzatot, kategórikusan kijelentette, hogy nem hajlandó többet repülni. Igen természetes, hogy a katonai repülők egyöntetű sztrájkja felkeltette az amerikai légierők figyelmét^ is. Tény az is, hogy ezeket a sztrájkokat nem sikerült eltitkolni. Az amerikai sajtó ezeknek a repülőknek a sztrájkjáról igen érdekes apróságokat közölt, amelyek lehetővé teszik, hogy megítéljük az amerikai katonai repülök morális helyzetét, azoknak a repülőknek a helyzetét, akik az amerikai katonai káderek legválogatottabb részét képezik. A dolog azzal kezdődött, hogy a Randolph Field (Texas-állam) repülötámaezpont néhány repülőtisztje, mint az Evening Star írja, kijelentette, hogy nem hajlandók a további repülöutakra. Az amerikai katonai repülővezetőség eltitkolhatta volna ezit a dolgot, ha a sztrájkolok egyike, Goodwin, nem írta volna ezt meg levelében az újságnak. Mindjárt azután érkezettannak a híre is, hogy a matterfieldi (Kalifornia.állam) repülőtéren 6 repülőtiszt, Truax (Visconsin-állam) repülőtámaszponton pedig 9 repülőtiszt tagadta meg a repülést. Mint kiderült, az a 22 tiszt, akiről a sajtó megemlékezett, hogy sztrájkba léptek, csak egy részét képezi annak a személyzetnek, amely különböző indokokkal megtagadta a repüléseket. A News Week cimü reakciós hetilap már 269 tisztről ír. 1951 első felében, mint ugyanezen újság megemlíti, „repüléstől való félelem" vagy „bátorsághiány" miatt havonta mintegy 8 repülőtiszt tagadta meg a repüléseket. Ez a szám augusztusban 15-re, szeptemberben pedig 44.re emelkedett, 1952-ben pedig már már azoknak szánra, akik megtagadták a repüléseket, 48-ra emel. kedett. Erről számolt be Lloyd Hopewood brigádtábornok is, aki elismerte, lrogy a koreai háború kezdete óta a repülőerők parancsnoksága ilyen vagy olyan okokból 2200 repülőt kellett, hogy felmentsen kötelezettsége alól. Első ízben történelmünk folyamán — írja News Week, — tagadta meg a repülőtisztek egy csoportja a parancsok teljesítését és „ülősztrájkot" kezdett.

1 A dolog annál bonyolultabb, mert ezeknek a repülőknek nagyobb része hivatkozhat á második világháború folyamán fcanusíott hősiességére. Vájjon kik ezek a repülők, akik megtagadták a parancsnokság parancsainak teljesítését. Kiderült, hogy ezek nem újoncok, akik nem régiben vonultak be és félnek a repülés bizonytalanságától. Nagyobb részük, — ezt az újság külön kiemeli, — a második világháború folyamán igen sokat repült már, mögöttük van néhány évi szolgálat és egyenruhájukat rengeteg kitüntetés díszíti, bizonyságul annak, hogy igen sok harci cselekményben vettek részt. Igy például Jerom Shechter kapitány, aki a Washington Post szerint a mult háború hőse és jónéhány harci kitüntetése van, kijelentette, hogy inkább vigyék a rendőrségre, minthogy újra repülnie kelljen. Mi az oka ennek? Hogy van az, hogy olyan repülök, akik hajlandók voltak harcolni a hitleri Németország és a militarista Japán ellen, most megtagadják a repülést? Az egész csupán onnan ered, hogy a repülők nagy része a koreai háború kezdetért lépett újra szolgálatba. A koreai háború népszerűtlensége és az. hogy nem akarják az életüket feláldozni ennek az agresszív kalandnak az érdekében, ezek azok költőinek' legjobb müveit, — ezerkétszáz verset, népdalt, balladát. A legközelebbi évekre tervezik a magyar irodalom klasszikusainak hetvenkötetes kiadását. Országszer jellegzetes jelenség a V- nyvek után mutatkozó hatalmas és egyre fokozódó kereslet. Míg 1938-ban Magyarországon 7.8 millió darab könyvet adtak ki, 1949az okok, amiért az amerikai katonai repülök megtagadják a repüléseket. Ezt nyíltan be kellett ismernie az USA repülőparancsnoksága vezetőségének is, repülőkhöz intézett fel. hívásában, melyben többek között ezeket mondják: „Nem szabad, hogy megtagadjátok a repüléseket, hiszen bebizonyult, hogy tulajdonképpen nem féltek attól, hogy repülnötök kell. Éppen azt ítéljük el legtöbb esetben, hogy csupán Koreában nem akartok harcolni. Nem teljesítettétek a parancsokat és kötelességszegés miatt katonai bíróság elé kerültök." Bebizonyult azonban, hogy a különféle katonai büntetések sem segítettek, s igy kénytelenek voltak a sztrájkolok legtöbbjét „nyugalomba" küldeni. Egyesekkel kapcsolatban az FBI fog ítéletet mondani. Nem volt itt szó tíz vagy húsz repülőről — a katonai bíróságnak az emberek igen nagy számát kellett volna elítélnie. Ez hatalmas bot. rányt okozott volnia, ami kinyitotta volna az emberek szemét a koreai eseményekkel kapcsolatban. A helyzet tisztázására egy szenátusi bizottság alakult. Miit állapított meg ez a bizottság? A New.York He. rald Tribúne cikkéből kitűnik, hogy Vandenberg tábornok, az USA re. pülöerejének elnöke a szenátusi bizottság előtt a következőket mondotta: A fiatal repülőtiszteket a repülésre a karrier csábította. Viszont azoknak a tiszteknek, akik megtagadták a repülést, igen alapos okuk van arra, hogy megtagadják kötelességeiket. A statisztikák azt mutatják, hogy nem olyan biztos már a repülés a koreai terület felett. S valóban bebizonyult, hogy azok a körülmények, amelyek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság területe feletti repüléseknél az első hónapokban voltak, megszűntek. A koreai néphadsereg harcosai és a kínai népi önkéntesek igen jó tapasztalatokat szereztek, hogy hogyan semmisítsék meg az amerikai kalózokat. Ninca olyan nap, hogy a légelhárító tüzérség ne lőne le 5—6, néha. 10—12 amerikai repülőgépet, amelyek békés városok és falvak bombázásában vesznek részt. Azonban a katonai fegyelem nemcsak a katonai repülőknél, de a többi egységeknél is meglazult. A Chicago Tribúne cikke arról számolt be, hogy harc esetén 85 emberből, akár gyávaságból, akár más okokból rohamnál 15-en vagy elbújnak vagy más módon tagadják még a harcban való részvételt. A Chicago Tribúne megjegyzi, hogy az amerikai katonák nagy része Koreában meggyőződés nélkül és az ügy igazságába vetett hit nélkül harcol kényszer alatt. Az amerikai sajtó ebből az alka lomból félrevert a harangokat és az USA fegyveres ereje fegyelmének m ég-lazulásáról beszél. A Combat Forces Journal ban megjelent cikk, amit egy Stan d i sh nevü tiszt írt, arról beszél, hogy az amerikaiak azért harcolnak kedv nélkül, mert Amerikában igen gyenge a fegyelem és igen rossz a családi élet. És azonnal közli a receptjét is annak, katonai szellemet beleverni, csecsemőkortól kezdve. Olyan módon kell a nevelést megszerveznünk, hogy már a családban a gyermekekbe bele rögződjön a fegyelem és a harc szelleme. A Chicago Tribúne Standi'sh levelével kapcsolatban gúnyo. san megjegyzi: „Standish ezredes természetesen már a pelenkában fekvő ifjúságánál el akarja kezdeni a fegyveres kiképzést és a spártai katonai nevelést. A házakat kaszárnyákká fogjuk átalakítani és az anyákat őrmesterekké". A Litera turnaja Gazét ta cikke nyomán. ben .„ kiadott kötetek példányszáma 46.7 millió, 1950-ben mintegy 63 millió és 1951-ben még ennél is több. 1951-ben a Könyvnapon mintegy 700 ezer könyv kelt el, körülbelül 250 ezret parasztok vásároltak. A szabadság oltalma alatt felvirágzik az új Magyarország kul tú-, rája. Fordította: Sas .Andor. V v