Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-25 / 149. szám, szerda

1952 június 21 U J SZO 25 A Szlovákiai Szakszervezeti Tanács bővített elnökségének üléséről A Szloyákiai Szakszervezeti Tanács bővített elnöksége 1952 Június 23-án ügyvezető alelnökének, Juraj Sen-nek, a Központi Szakszervezeti Tanács titkárának beszámolóját meghallgatva megtárgyalta a tervteljesítés folyamatát. A Szovjetunió segítségével és dolgozóink lelkes kezdeményezésévei és épitö törekvésével ez év első öt hónapja alatt 21.5 százalékkal több ipari terméket és 30.7 százalékkal több nehézipari terméket gyártottunk a mult év hasonló időszakával szemben. Dolgozóink hatalmas sikereket értek el azzal is, hogy ezidöben a munka termelékenysége gyorsabban emelkedik, mint a bérek, A tervteljesítés biztosítása szempontjából fontos a munka megszer

r vezésenek javítása, a szaksszerveze- ; tek és a gazdasági vezetés közötti együttműködés megjavítása. A hiányosságoknak és a tervteljesítésért folytatott küzdelmünk gyenge pontjainak megvilágítása után világos, hogy most a legfontosabb dolog sokkal hatékonyabban átvinni az ú^ munkamódszereket minden munkahelyre, biztosítani a bányák és a többi fontos ipari ágazatok számára való mumkaerötoborzást és sokkal erőteljesebben harcolni a munkamulasztás és munkaeröhullámzás ellen, mint eddig. A Szlovák Szakszervezeti Tanács bővített elnöksége feladatul tűzte ki minden szövetség elé a szocialista munkaverseny új formái átvitele fontos és konkrét tervének kidolgozását a termelési ágazatok egyes üzemeire. A hadsereggel való együttműködés szövetségének kohektív tagjai fokozottabb tevékenységbe kezdenek Hétfőn, június 23-án tartották meg Pozsonyban a hadsereggel való együttműködési kollektív tagjainak, a ROH és a népi igazgatás kerületi rétegei képviselőinek értekezletét, hogy megvitassák a honvédelmi nevelés alapköreinek 'tömegterjesztésében és megszilárdításában végzendő munka módszereit és formáit. Fekete tiszt elvtársnak, a hadsereggel való együttműködés szövetsége kerületi bizottsága képviselőjének beszámolója után, élénk vita fejlődött ki. ,A jelenlévők által egyhangúlag elfogadott határozatban a szövetség kollektív tagjainak képviselői arra kötelezték magukat, hogy az üzemekben és a többi munkahelyeken rendszeresen propagálni fogják a honvédelmi •nevelést, hogy az üzemi folyóiratokban villámhírek által, valamint az üzemi híradóban és szervezeteik gyűlésein népszerűsíteni fogják a hadsereggel való együttműködés szövetségét és a csehszlovák hadseregről, a szovjet hadseregről, a kozmopolitizmus elleni harcról tartott politikai beszélgetésekkel megerősítik a tagokban a forró szocialista hazafiaságot és az angol —amerikai imperialisták elleni gyűlölete^ A hadsereggel való együttműködés szövetségének kollektív tagjai a határozatban arra kötelezték magukat, hogy politikailag és szervezésileg biztosítani fogják az előkészületben levő „honvédelmi napokat", amelyeknek népünk honvédelmi és . erkölcsi felkészültségét kell kifejezniök a szocializmus és a béke építésének megvédése iránt. Nagy igyekezetet fejtenek ki a nőknek a körökbe, főleg a szakkörökbe való beszervezésében, mint amilyenek az egészségügyi, összekötöés hasonló körök, E téren nagy feladatok hárulnak a CsISz

7re, ROH-ra és a Szokolra, amelyeknek ezenkívül mozgósítaniok kell tagjaikat és a honvédelmi nevelés alapköreinek tagjait a békearatás sikeres Befejezésére. A pozsonyi iskolák tanulói több mint 5 és félmillió koronát takarítottak meg Június 23-án, az iskolai év befejezése alkalmával kiértékelték minden pozsonyi iskolában az iskolai ifjúság takarékossági versenye harmadik évének eredményeit. Az elmúlt iskolai évben majdnem 18.000 diák, vagyis Pozsony összes tanulóinak majdnem 75 százaléka vett részt a versenyben. A pozsonyi iskolák diákjai 1951 szeptember 1-től 1952 május 31-ig a betétkönyvekre több mint 5,793.000 koronát helyeztek el. Az iskolai takarékoskodásba 16 nemzeti, 4 közép- és 6 kilencéves iskola kapcsolódott be. Elmélyül a csehszlovák-lengyel tudományos együttműködés A pozsonyi szlovák egyetem dísz. — termében június 23-án dr. Ján Lázár, az olstyni mezőgazdasági főiskola tanára előadást tartott a lengyelországi mezőgazdasági és erdőipari termelés geológiai és agrotechnikai üzemeiről. A lengyel egyetemi tanár elöadá Basczinszki pozsonyi kengyel főkonzul, a prágai lengyel nagykövetség képviselője, a földművelésügyi megbízotti hivatal és az erdészeti ipar dolgozói, valamint a főiskolák hallgatói. A vitával egybekötött előadás után rövid fümeket mutattak be a sán — aki most tanulmányúton van I népi demokratikus Csehszlovákiában — résztvett Jozef ! építéséről. Lengyelország A Szlovák Nemzeti Fölkelés emlékmütervezeteínek kiállítása A prágai iparművészeti múzeumban hétfőn, június 23-án megnyitották a besztercebányai szlovák nemzeti fölkelés Búnos-hegyen felállítandó emlékműve pályázati terveinek kiállítását. Az emlékműre kiírt második pályázaton ' 56 képzőművész-építész vett részt. A bizottság, amelyben képviselve voltak a kultúra élenjáró képviselői, a CsKP képviselői, a szakszervezetek képviselői és a szlovák nemzeti fölkelés résztvevői, második díjjal jutalmazta 70.000 korona összegben dr. ing. Ján Svetlik építész tervezetét. Az első díjat nem adták ki. Beiratások a kassai magyar tannyelvű iskolákba A kassai magyar tannyelvű közép- és nemzeti iskola igazgatósága értesíti a szülőket, hogy az 1952/53. iskolai évre a beiratások f. hó 27, 28 és 29-én naponként d. e. 8 árától 13 óráig és d. u. 15 órától 17 óráig lesznek megtartva és pedig a középiskolába a Tajovského 17 sz. alatt és a nemzeti iskolába a Ruman u. 9. szám alatt. Figyelmeztetés Pótbeiratások nem lesznek szeptemberben. Azok a dolgozó anyák, akik gyermekeiket magyar tannyelvű kisdedóvóba kívánják beíratni, ugyanitt nyerhetnek felvUágosítást. Beiratás a. pozsonyi Podjavorinskautcai (volt Edl-utca) magyar tanítási nyelvű középiskolába és nemzeti iskolába. Az iskola igazgatósága közli, hogy a beiratások az 1952/53. iskolaévre f. hó 27, 28-án délelőtt 8—12-ig és d. u. 3 6 óráig, valamint vasárnap 29-én d. e. 8—12 óráig lesznek. A középparaszt a munkásosztály szövetségese Pártunk falusi politikáját a lenini hármas jelszó határozza meg: Támaszkodj a szegényparasztra, lépj szövetségre a középparaszttal és egy pillanatra se szüntesd meg a harcot a kulák ellen. E hármas lenini jelszó klféjezl és meghatározza a munkásosztálynak és pártjának, a Kommunista Pártnak viszonyát a parasztsághoz, a parasztság osztálytagozódásénak megfelelően. Bár pártunk mindig következetes és félreérthetetlen álláspontot foglalt el a középparaszt kérdésében, azaz a munkásosztály középparaszthoz való viszonyának kérdésében és következetesen harcol azért,. hogy a középparasztot megnyerje a szocializmus építése ügyének, hogy a középparasztot elszigetelje a kuláktól és a munkásosztály oldalára állítsa, mégis, e határozott állásfoglalás ellenére a középparaszthoz való viszonyunk kérdése nemcsak parasztságunk egy része, ďe a falusi- pártmunkások előtt ls több esetben tisztázatlan. Ez a tisztázatlan viszony főleg abban mutatkozik meg, hogy falusi pártmunkásaink előtt nem áll tisztán a középparaszt meghatározása. éppen ebből kifolyólag a középparasztot nem egy esetben a kulákkal egy kalap alá vonják, aminek aztán természetes következménye, hogy a középparasztot nemhogy a munkásosztály oldalára vonnák, hánem ellenkezőleg, a szocializmus ellenségévé teszik. Másik ilyen súlyos hiányosság, hogy több esetben nem értik meg, hogy a középparasztság az a réteg, amely jó ideig ingadozik elhatározásában, hogy hová álljon véglegesen: a proletariátus oldalára-e, vagy pedig lépjen vissza a múltba, a megszokotthoz és a burzsoáziához, a kulák oldalára álljon-e? A középparasztnak ezek az ingadozásai szolgáltatnak aztán „okot" arra, hogy néhány türelmetlen, túlzottan radikális funkcionárius a középparaszt ingadozásait, várakozási álláspontra való helyezkedését „ellenséges magatartásnak" minősítve, a középparasztot kuláknak, osztályellenségnek tekintve, olyan magatartóst tanúsít vele szemben, amely öt az ellenség oldalára löki. Sokak előtt nem tisztázott kérdés még, hogy ki a középparaszt? „Gazdasági értelemben — mondja Lenin elvtárs — „középparasztságon" kisföldműveseket kell érteni, akiknek tulajdon vagy bérlet formájában szintén kicsiny telkeik vannak, de mégis olyan telkeik, amelyek a kapitalizmus alatt rendesen, nemcsak a család és a gazdaság szűkös ellátását biztosítják, hanem bizonyos felesleget is nyújthatnak, mely legalább jobb esztendőkben tőkévé változhatik, olyan földműveseket, akik elég gyakran vesznek igénybe idegen munkaerőt." Majd máshelyütt ezt írja Lenin a középparasztról: „Ez az osztály részben birtokló, részben dolgozó osztály... Évtizedeken át a legnagyobb fáradsággal kellett védenie helyzetét, saját bőrén próbálta ki azt, hogyan zsákmányolták ki őt a földesurak és kapitalisták, elviselt mindent, de ugyanakkor mégis kistulajdonos." • Lenin elvtárs meghatározása a középparasztról világos és megszabja a munkásosztály viszonyát és magatartását a középparaszttal szemben. E lenini tézis szellemében jelölte meg Gottwald elvtárs a Párt IX. kongresszusán feladatainkat a falusi munkában. „Egész politikánk és munkánk — — mondotta Gottwald elvtárs — alapvető módszere a falun az, hogy a kis.- és középparasztság széles rétegeit szemléltetés útján meggyőzze aktív közreműködésének szükségességéről... A falu fejlődése a szocializmus felé nem valósul meg a munkásosztálynak a kis- és középparasztság zömével való öszszefogása, szövetsége nélkül." A középarasztság elleni kilengések főleg a középparaszt fel nem ismeréséből származnak. A túlzók, a pártunk vonalától elhajlók abban tévesztik össze a középparasztot a kulákkal, hogy a középparasztot „aki elég gyakran vesz igénybe idegen munkaerőt" (Lenin) emiatt kizsákmányolőnak tekintik, márpedig az ilyen csak kulák, csak osztályellenség lehet. Ezek az elhajlók egyáltalán nem veszik figyelembe a parasztság rétegekre /— kisparaszt, középparaszt és k lilák rétegekre való tagozódását és vagy csak a föld menynyisége, sőt kizárólag csak a föld mennyisége szerint állapítják meg ezt a rétegekre való tagozódást, vagy pedig elég, ha meghallják ezt a szót, hogy „idegen munkaerőt foglalkoztat", máris elégnek tartják ahhoz, hogy os^tályellenségnek, kuláknak minősítsék a középparasztot. A kisparaszt, vagy szegényparaszt az a paraszt, akinek csak annyi földje van, csak olyan' gazdasága van, hogy azon minden munkát maga el tud végezni, sőt az idejét és munkaerejét le sem köti teljesen, hanem még máshoz is bérmunkába jár. A középparaszt gazdaságában a munkák döntő részét maga végzi el, idegen munkaerőt állandóan nem alkalmaz, tehát nincsenek cselédei, nincsen szolgája, ellenben évközben, főleg idénymunkák idején (kapáláskor, cukorrépaegyeléskor," aratáskor stb.) idegen munkaerőt vesz igénybe. Hogy egyszerűbben fejezzem ki magam: a középparaszt csak napszámosokat foglalkoztat, de semmiesetre sem alkalmaz állandóan idegen munkaerőt. Nem így a kulák, alti — bár dolgozhat maga is — állandó alkalmazottat, cselédet vagy szolgát, vagy alkalmazottakat tart, azok munkájából él/azokjat kizsákmányolja, azok munkájának gyümölcsét ő vágja zsebre. Megállapítani . egy parasztnál, hogy a parasztság melyik rétegéhez tartozik, hogyjtisparaszt-e, középparaszt-e, vagy pedig kulák, kizárólag csak a földjei terjedelméből nem lehet, inert nem középparaszt az a földműves, akinek 7—8 hektár földje van, amit idegen munkaerő állandó igénybevétele nélkül maga művel meg, viszont- van egy srótolója, ahol állandóan idegen munkaerőt foglalkoztat, — az ilyen paraszt nem középparaszt, hanem kulák. Nem helyes az sem, ha az ország egész területén egyforma mértékkel mérünk a föld nagyságánajt megfelelően és egy kaptafára húzzuk a parasztságnak rétegekre való tagozódását. Ennek elbírálásában erősen közrejátszanak a helyi adottságok, a földbirtok megoszlása a környék lakossága között. E tekintetben más elbírálás alá esik a csallóközi paraszt és más elbírálás alá a keletszlovákiai, a gömöri paraszt. A 8—10 hektáros csallóközi paraszt, ha nincsen más kereseti forrása és rendes külterjes gazdálkodást folytat, nem alkalmaz idegen munkaerőt, középparasztnak tekintjük. Nem lehet ugyanezzel a mértékkel mérni KeletSzlovákia egyes vidékeinek parasztságát; ahol a falu leggazdagabb embere a 8—10 hektáros és ez a körülmény már olyan körülményeket biztosít számára, hogy állandó alkalmazottat bír tartani, — tehtái ezeken a helyeken a 8—10 hektáros már nem középparaszt, hanem kulák. Leszögezhetjük: a középparaszt és a kulák között a választóvonal az, hogy a középparaszt olyan gazdasággal rendelkezik, amelyekben a munkák túlnyomó többségét sajátmaga végzi el és csak időszaki munkásokat foglalkoztat, a kulák pedig állandó munkaerőt alkalmaz. Mint a fentiekből láthatjuk, a középparaszt nem kizsákmányoló és nem osztályellensége a munkásosztálynak. Nem kizsákmányoló mégpedig azért, mivel nem alkalmaz állandó munkaerőt, döntö mértékben saját munkájából él, s mint ilyen, dolgozó ember. És mint dolgozó emberrel természetes, hogy a munkásosztály kapcsolatokat kerei, annak bizonyítására törekszik, hogy a munkásosztály a középparasztot nem ellenségének, hanem szövetségesének tekinti és minden igyekezetével azon van, hogy a középparasztot a maga oldalára vonja. Lenin elvtárs a dolgozó parasztságról beszélve állandóan hangsúlyozta, hogy a kis- éa középparaszt, mint dolgozó ember a munkásosztályhoz húz, szívesen látja a proletárdiktatúrát, azonban mint termelő — hacsak kistermelő is — visszafelé, a kapitalizmushoz, a burzsoáziához húz és ez a visszafelé hújás különösen érvényesül a középparasztnál, akinek már bizonyos mértékben árutermelő gazdasága van, termékeiből piaci feleslege van s mint ilyeüt, mint eladót, csábítja a szabadpiac adta spekuláció lehetősége. Innen származik a középparaszt ingadozása a proletariátus és a burzsoázia között. Hogy a középparaszt ingadozását eldöntsük és hogy a középparasztot a mi oldalunkra vonjuk, ezért szükséges, hogy a középparaszttal a megegyezés, a szövetség útjára lépjünk. És éppen itt történik a legtöbb hiba, a legtöbb elhajlás, hogy sokan félremagyarázzák a középparaszttal való szövetség kérdését. „Hogy a középparaszttal — mondja Sztálin elvtárs — megegyezést Icell létesíteni, — ezt minden bolsevik tudja./De hogy miképpen kell létrehozni ezt a megegyezést, — ezt nem mindenki érti. Egyesek úgy akarnak megegyezni a középparaszttal, hogy lemondanak a kulák elleni harcról, vagy gyengítik ezt a harcot: a kulák elleni harc — mondják — elriasztja a középparasztság egy részét, a jómódú részt. Mások úgy akarnak megegyezni a középparaszttal, hogy lemondanak a szegényparasztság szervezésére irányöló munkáról, vagy gyengítik ezt a munkát: a szegényparasztság szervezése — mondják — a szegényparaszt, ság elkülönülésére vezet, az elkülönülés pedig elriasztja tőlünk a középparasztokat." Ezek az elhajlások abból erednek, hogy egyesek a lenini hármas jelszót, „a párt falusi munkájának hármas, de egységes feladatát" (Sztálin) részekre tépik és elszakítják egymástól, holott «,,a párt falusi munkájának hármas feladata egységes és oszthatatlan feladat" — állapltja meg Sztálin elvtárs. Pártunk falusi politikájának a lényege, a középparasztsággal való szövetség létrehozása abban "van, hogy határvonalat szabjon a középparaszt és a kulák között, a kulákot elszigetelje a középparaszttól és a középparasztot meggyőző és szemléltető példák erejével a mi oldalunkra állítsa. Ennek a lényege pedig, hogy egyrészt kuláknak szánt ütések, a kulákkal szemben alkalmazott szigorítások ne érjék a középparasztot, — elsődleges feladat tehát megkülönböztetni a középparasztot-a kuláktól — másrészt pedig kézzelfogható bizonyítékot kell nyújtani a középparasztnak — s főleg ebben kell érvényesülni a türelmes és kitartó felvilágosító munkának — hogyha a szocializmus oldalára áll, ha a szövetkezeti gazdálkodás útjára lép, azzal gazdaságának jövedelmezőségét nemhogy csökkentené, hanem döntö mértékben növeli. tky László. Július elsejével megváltozik a beadott malacok súlyának beszámítása a sertéshús beadás teljesítésében A földmüvelésügyi megbízotti hivatal figyelmeztet minden földművest, hogy már csak ez év június 30-ig ismerik el a sertéshús beadási feladatainak teljesítésénél az elválasztott malacok teljes súlyát, maximálisan 20 kg-ig. Június 30-a után a sertéshúsbeadás teljesítésénél . csupán az átadott elválasztott malacok súlyának felét, maximálisan 10 kg-ot ismernek el. A földművelésügyi megbízotti hivatal egyben figyelmeztet valamenynyi földművest, hogy 1952 július 1től a felvásárló közegek számára eladott süldők súlyát a sertéshús beadás teljesítésénél a következőképpen ismerik el: 26-tól 40 kg-os süldő súlyát az élősúly 80 százalékában, 50—69 kg-os súlyig az élősúly 90 százalékában és a 70 kg-os süldőket az élősúly 95 százalékában. A beadást közösen nem lehetteljesíteni 60 kg-on aluli élősúllyal rendelkező süldőkkel, csak a 61 kgj tói 70 kg-ig tedjedö súlyúakkal. .