Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-25 / 149. szám, szerda

1952 június 14 (JJSZ0 3 Az US! nem akarja a bakteriológiai fi§s?verek eltiltását 1. A. Maiik beszéde a Biztonság* Tanieš ülésén A Biztonsági Tanács gyűlésén be­szédet mondott J. A. Malik, a Szov­jetunió képviselője. „A Szovjetunió küldöttsége a Szovjetunió kormányának megbízá­sából javaslatot terjesztett elő — mondotta Malik evltárs, — hogy a Biztonsági Tanács felhívást intéz­zen az államokhoz, hogy a béke megszilárdításának és a nemzetek biztonságának érdekében csatlakoz­zanak a genfi jegyzőkönyvhöz és ratifikálják: azt, hogy a genfi jegy­zőkönyv eszméit jobban terjesszék az államok között, hogy a jegyző­könyvhöz csatlakozzanak és ratifi­kálják azt azok az államok is, amelyek eddig ezt még nem tették meg és kötelezően vállalják azokat a politikai, nemzetközi, jogi és er­kölcsi kötelezettségeket, amelyeket a jegyzőköny cikkelyei megállapíta nak. Ez a szovjet kormánynak, a szov­jet népnek és a Biztonsági Tanács­ban levő többi küldöttségnek célja." A szovjet képviselő továbbá fog­lalkozott a szovjet javaslatról szó­ló vita eredményeivel. „Mindenek előtt meg kel! állapítanunk azt, — mondotta Malik elvtárs, — hogy mindazon országok küldöttei, ame­lyek ratifikálták a genfi jegyző­könyvet, ismét megerősítették azt, hogy ezek az országok továbbra is betartják e jegyzökönyvet. E kül­döttségek közül senki .sem, tehát ezen országok kormányai közül egy sem mondott semmi rosszat erről a jegyzőkönyvről. Mindnyájan, bele­számítva a brit küldöttet, a jegyző­könyv iránt megfelelő tiszteletet nyilvánítottak és kijelentették, hogy azonban, hogy közülük senki sem is. mételte meg az amerikai elnök ál­tal használt kifejezést a genfi jegy­zőkönyvről, azt bizonyítja, hogy eb­ben a kérdésben az Egysült Álla­mok egyedül állanak, mert a 42 állam által ratifikált nemzetközi egyezmény, amely fontos nemzet­közi jogi normává vált, senkit sem jogosít fel arra, még az amerikai elnököt, vagy aBiztonsági Tanácsban levő amerikai képviselőt sem, hogy iiyen fontos nemzeközi egyezményt ignoráljon, amely kötelező a nem­zetek lelkiismeretére és cselekvésé, re is. Ezért, amikor az Egyesült Államok kormánya kijelenti, hogy a genfi jegyzőkönyv „elavult", igen nagy felelősséget vállalt. Ez a világ államainak és nemzeteinek, és a nemzetközi jognak kigúnyolását je­lenti. Ez kigúnyolása azoknak az államoknak ós nemzeteknek, ame­lyek e jegyzőkönyvhöz csatlakoztak és ratifikálták azt, ami által ez a jegyzőkönyv fontos és kötelező nemzetközi jogi normává vált, amely az államokra ós nemzetekre komoly és felelősségteljes politikai, nemzetközi jogi és erkölcsi kötele­zettségeket- ró. Ezek a főkövetkeztetéisei és ered­ményei a mai vitának. A Szovjetunió, amint azt a brit küldött említette, nemcsak ratifi­kálta a genfi jegyzőkönyvet, hanem mindjárt intézkedést tett annak megjavítására és az az idézet, ame­lyet itt részletesen előadott a brit küldött, csak megkönnyítette fela­datomat. A brit küldött emlékezte­tett arra, hogy a Szovjetunió kor: mánya a genfi jegyzőkönyv ratifi országaik továbbra is a jegyző- I kálása után 1929 áprilisában, az könyvhöz fogják tartani magukat. Ebben a kérdésben tehát senki sem tartott az Egyesült Államokkal. A küdlöttek közül beszédében senki­^sem használta azt a kifejezést, ame­lyet az Egyesült Államok elnöke használt a genfi jegyzőkönyvről, amikor ezt a jegyzőkönyvet „el­avultnak" nevezte. Ez a legfonto. sabb eredménye a mai vitának. Gross. amerikai küldött, hiába igyekezett saját érdekében magya­rázni kairtársainak mai beszédeit. Azon országok küldöttei, amelyek ratifikálták a genfi jegyzökönyvet, a vita során egyhangúlag kijelentet­ték, hogy ezt a jegyzőkönyvet to­vábbra is tiszteletben tartják. Azonban ez minden. Kormányaik helyzete az. hogy csatlakoztak az Egyesült Államok által létesített agresszív Atlanti katonai szövetség­hez, megakadályozza azt, hogy ha át mondtak, bét is mondjanak. Ki­jelentették ugyan, hogy tiszteletben tartják ezt a jegyzökönyvet és a belőle folyó kötelezettségeket is, azonban nem mehettek tovább és nem jelenthették, ki nyíltan, hogy ez a jegyzőkönyv arra kötelezi őket, hogy minden intézkedést megtegye­nek, hogy a többi államokat is arra késztessék, hogy e jegyzőkönyvhöz csajtlakozzanak és ratifikálják azt. Az említett küldöttségek ezt nem mondották. Ezt a körülményt nem hagyhat­juk figyelmen kívül. Az a tény Egyesült Nemzetek Szervezetének javaslatot nyújtott be, hogy a gen­fi jegyzökönyvet egészítsék ki olyan cikkelyekkel, amelyek megállapít­ják, hogy minden kémiai támadást és bakteriológiai háborút szolgáló eszközt és berendezést három hó­napon belül meg kell semmisíteni attól a naptól számítva, amikor az erről szóló egyezmény érvénybe lép, valamint azokat az üzemeket is, amelyek kémiai támadást és a bak­teriológiai háborút szolgáló eszkö­zöket gyártanak, üzemen kívül kell helyezni azon a napon, amükor ér­vénybe lép a genfi jegyzőkönyv és ezekben az üzemekben rftunkásel­lenörzést kell létesíteni. Erről ma­gam akartam beszélni, de a brit küldött ezt megmondta helyettem!. Köszönetemet fejezem ki neki ezért. A brit küldött azonban hallga­tott arról, hogy Nagy-Britannia és az USA megakadályozták a szovjet javaslat elfogadását. , Amikor a Szovjetunió javaslatot terjesztett élő a genfi jegyzőkönyv megjavítá­sára, a brit küldöttség, amely ak­koriban az angol-francia tömb élén állott, épp úgy, mint ma az ameri­kai-angol tömb élén az amerikai küldöttség áll, megakadályozta e javaslat elfogadását. Ez másrészt azt mutatja, hogy a Szovjetunió nem szorítkozott csupán a genfi egyezmény , ratifikálására. Azonnali intézkedéseket tett e jegy. zökönyv megjavítására, a jegyző­könyvet szigorúan betartja és a ké­miai és bakteriológiai háború eltil­tása hatásos nemzetközi eszközé nek tartja. Ilyen volt a Szovjetunió álláspontja 26 évvel ezelőtt ós ilyen ma is. Megemlíthetném azt is, hogy a Szovjetunió mindjárt a ratifikálás uitán az Egyesült Nemzetek szerve­zetéhez javaslatot nyújtott be, hogy hívják fel az összes államokat, ame­lyek a jegyzökönyvet ugyan aláír­ták, de nem raifikálták, hogy ezt minél előbb tegyék meg. Ezt a ja­vaslatot a leszerelési konferencia előkészítő bizottsága elfogadta. Az USA azonban ignorálta ezt a hatá­rozatot is és a jegyzökönyvet mind­máig nem ratifikálta. A Szovjetunió ezután másodízben 1932-ben terjesz. tett be ugyanilyen javaslatot. Az USA azonban ekkor is a ratifikálás ellen foglalt állást. Ezeket a ténye­ket nem lehet letagadni. A vita tehát megmutatta, hogy a szovjet javaslat ellenzői nem voltak képesek megcáfolni " ezen javaslat súlyát és jelentőségét. Nem voltak képesek csökkenteni a genfi jegy­zőkönyv jelentőségét. Néhányuk kö­zött azcnban megállapodás áll fenn. Ez nyilvánvaló beszédeikből. Ha azonban ilyen szándékaik vannak, akkor azok, akik a genfi jegyzö­könyvet nem ratifikálták, ezzel egyensen megsértik ezt a jiemzet­közi egyezményt." Malik elvtárs beszédének végén a következőket mondotta: „A Szovjet­unió küldöttsége felelőtlennek és hamisnak tartja azt az amerikai ja­vaslatot, amely szerint a Szovjet­unió határozatát terjesszék a lesze­relési bizottság elé és ott eltemes. sék, amint már eltemették a Szov­jetunió számos olyan javaslatát, amelyek az atomfegyverek és a > másfajtájú tömegpusztító fegyverek tényleges eltiltására irányulnak; amint ebben a bizottságban és a megelőző bizottságokban is számos szovjet javaslatot eltemettek, ame­lyek a fegyvereknek és a fegyveres erőknek igazi csökkentésére irányul­tak. A Szovjetunió küldöttsége teljes határozottsággal az USA küldöttsé­gének ezen szándékai ellen foglal állást." A Dán Kommunista Párt Központi Bizottságának teljes ülése A „Land og Folk" című lap köz­lése szerint, június 22-én tartották meg a Dán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első ülését a XVII. kongresszus után. A politikai helyzetről és a Kommunista Párt 17. kongresszusa utáni feladatokról Axel Larsen, a Dán Kommunista Párt elnöke számolt be. A Központi Bizottság határozatot fogadott el, hogy üdvözlő táviratot küld a fran­cia Kommunista Párt Központi Bi­zottságának. Az üdvözlő táviratban ezeket írják: „Drága elvtársak, a Dán Kommunista Párt Közpon­ti Bizottsága baráti harci üdvözle­tét küldi az Önök pártja nagy har­cához, amelyet a béke, a független­ség és a demokrácia érdekében vív. Az' önök harcát a mi országpunkban igen nagy figyelemmel kísérik. Kérjük Ör.öket, tolmácsolják üd­vözletünket J. Duclos elvtársnak, a francia reakció elleni harcában. J. Duclos törvény- és jogellenes, szégyenteljes bebörtönzése bizonyít­ja, milyen módon dolgoznak az amerikai imperialisták atlanti va­zallusaik segítségével háborús poli­tikájukon megkísérlik, az összes demokratikus jogok megsemmisíté­sét. Követeljük Jacques Duclos azonnali szabadonbocsátását. Éljen a békéért folytatott harc! Éljen r. Francia Kommunista Párt!" A titóisták Görögországgá! és Törökországgal való katonai egyezmény megkötéséről tárgyalnak Amint a Times című brit kon­zervatív lap jelenti, Belgrádban ta­nácskozások folynak a titóista Ju­goszlávia, valamint Görögország és Törökország közötti katonai együtt­működésről. A Times tudósítója hangsúlyozza, hogy „a jugoszláv kormány minden ezirányú lépésének nagy jelentősége van az atlanti egyezmény országaira". A Törökországgal 'való katonai együttműködés lehetőségéről be­A FRANCIA KOMMUNISTA PART GYŐZELME A PÁRISI PÔT­VALASZTASOKON Pótválasztást tartottak Páris H. választókerületében egy lemondott gaulleista képviselő helyének betöl­tésére. Vasárnap zajlott l e a pót­választás első fordulója. A Kommu­nista Párt jelöltje Gaston Auguet 53.648 szavazattal első lett. A gaul­leista párt valósággal összeomlott. Szavazóinak száma 1951 júniusa óta 100.985-ről 35.875-re esett. A hétfői jobboldali sajtó — amely előzőleg „hatalmas kommunista ve­reséget" jósolt, — most azon sopán­kodik, hogy ,,a szavazók nem tették meg kötelességüket". A L'Humanité hangsúlyozza: a választás eredmé­nye azt mutatja, hogy a francia nép továbbra is Maurice Thorez pártjá­ba veti bizalmát. szélt Radovanovics, ankarai titóista nagykövet is, aki hangsúlyozta an­nak a szükségességét, hogy a Tö­rökországgal való együttműködést „a lehető legintezívebben ki kell fejleszteni". Törökország külpolitikáját, amely teljesen az Egyesült Államok táma­dó külpolitikájától függ, Radovano­vics olyan politikaként értékelte, amely „haronló elveken alapul, mint Jugoszlávia külpolitikája". A t-!grádi „Borba" közzétette Plasztirász tábornok, görög monar­chofasiszta miniszterelnök, kijelen­tését, amely szerint Titóval talál­kozni akar. Averof, a monarcho­fasiszta külügyminisztérium állam­titkárának helyettese, a Borbában azt írta, hogy Jugoszláviának Gö­rögországgal és Törökországgal va­ló együttműködése széles arcvona­lat épít ki „minden támadás ellen". Hogy ennél az „agresszió-ellenes frontnál" a valóságban csak az Atlanti-egyezmény támadó erőinek további fokozásáról van szó, azt megerősítette magának a Timesnek tudósítója, aki Jugoszláviának Gö­rögországgal és Törökországgal va­ló jövő kapcsolatairól a következő­ket írta: „A formális katonai egyez­ményt" ezen országok között kosv sék meg bármikor is, világos, hogy „Jugoszlávia érdekei megegyeznek az Atlanti-egyezmény érdekeivel". Az angol nép tiltakozik Jacques Duclos bebörtönzése ellen A londoni Hyde-parkban tömeg­gyülés zajlott le J. Duclos bebörtön­zése eilen. A gyűlésen, határozatot fogadtak el, amelyben követelik, hogy engedjék szabadon J. Duclost és kifejtig, hogy a Duclos elleni vá­dak igen hasonlatosak azokhoz, a vádalihoz, amelyeket a hitleri Né­metország fasiszta módon emelt ál­dozatai ellen. A gyűlés résztvevői kifejezésre juttatták az angol nép szolidaritását a francia néppel és követelték, hogy szüntessék be a francia nép elleni jogtalan támadá­sokát. „Biztosítjuk a francia népet — mondják a határozatban — és velük harcolunk az egész világ békéjéért azok ellen, akik eladták a népet az amerikaiaknak". A gyűlésről a tüntetők a francia nagykövetség elé vonultak. Ilyen felírásokat, vittek: „A londoni munkások követelik, Duclos, Stil és a francia szak­szervezeti vezetők szabadonbo­csátását". „Le a nyugatnémet keretszerződéssel". A volt angol katonák — békevédők felhívása. A volt angol katonák szövetsé­gének nemzeti bizottsága felhívta az összes volt katonákat, hogy ne egyezzenek bele, hogy az angol par­lamentben ratifikálják a bonni há­borús különszerződést. A nemzeti bizottság ugyancsak felhívta az államokat, amelyek nem ratifikálták a baktériumfegyver használatára vonatkozó 1925-ös gen­fi egyezményt — leginkább az USA-át. hogy e$t az egyezményt ra­tifikálják és megtartsák. A nemze­ti bizottság ezenkívül követeli, hogy szüntessék be a baktériumfegyver gyártását Angliában ós hogy az összes parlamenti pártok képviselői tiltsák be a baktériumfegyver gyár­tását. A volt angol katonák szövetségé­nek nemzeti bizottsága követeli to­vábbá, hogy az összes koreai ós kí­nai hadifoglyokat engedjék vissza hazájukba és vessenek véget a ko­reai háborúnak. Ifévgat-Nénetország dolgozói méltó fogadtatás bai részesítik Ridgway pestistábornokot Ridgway amerikai pestistábornok, az atlanti agressziós haderők fő­parancsnoka, az amerikai, angol és francia intervenciós csapatok ellen­őrzésére megérkezett Nyugat-Né­metországba. A nctistábornok repü­lőgépe a brückeburgi brit katonai repülőtéren szállt le. A rendőrség­nek álcázott nyugatnémet zsoldos­alakulatok 12.000 tagja már vasár­nap reggel óta riadókészültségben van. A rendőrség vasárnap gyűrűt vont a brückeburgi repülőtér körül és elzárta a repülőtér felé vezető utakat. A készültségi rendőrség megerősítésére az amerikai meg­szálló csapatok tizenkét roham­löveget, tizennyolc tankot és hatvan lángszórót bocsátottak Lehr bel­ügyminiszter rendelkezésére. Lehr állig felfegyverzett zsoldosai utasí­tást kaptak, hogy könyörtelenül fojtsák el Nyugat-Németország la­kosságának a pestistábornok ellen irányuló tüntetéseit. Adenauer bábkancellár vidéki kastélyából vasárnap este Bonnba érkezett és jelentést kért Lehrtöl a pestistábornok látogatásával kap­csolatos „biztonsági intézkedések­ről". A bonni kormányklikk a jelen­tések szerint vérbe akarja fojtani a felháborodott lakosság Ridgway el­leni megmozdulásait. De a terror nem tudja megakadá­lyozni, hogy a nyugatnémet dolgo­zók méltó fogadtatásban részesít­sék Kidgvvayt: A nyugatnémetországi városok­ban, — elsősorban a rajnai éa ruhr­vidégi ipari központokban, — vasár­napról hétfőre virradóra a követke­ző feliratok kerülteJc a házfalakra, kerítésekre, járdákra és gyárkémé­nyekre: „Ridgway pestistábornok­nak nincs keresnivalója Németor­szágban'." „Németország nem lesz második Koreai", „Ridgway, taka­rodj' haza és vidd. magaddal Ade­nauert!", „Köszöntjük a kocsedo­szigeti hős hadifoglyokat!", „A né­met ifjúság sohasem teljesíti a tö­meggyilkos Ridgway parancsait!" A nyug^tnémetországi városok­bán vasárnap a tiltakozó röplapok tízezreit osztották szét. A „Freies Volk", a Német Kommunista Párt központ lapja vasárnapi számában rámutatott: „Ridgway pestistábornok Nyugat­Németországban meggyőződhet ar­ról, hogy az amerikai imperialisták homokra építették a német ágyú­töltelékkel kapcsolatos terveiket." Hítfön még nem vált ismeretessé, hogy Ridgway nyugatnémetországi útja során hivatalosan érintkezésbe lép-e a bonni bábkormánnyal és po­litikusaival, vagy pedig csak a megszálló csapatok ellenőrzésére és terepszemlére ? irítkozik. A saarvidéki bányászok eltávolították szakszervezetük reakciós vezetőségét. A nyugatnémetországi Herneben vasárnap kétezer ifjú • szociáldemo­krata népgyűlésen tüntetett a há­borús különszerződés ellen és a né­met egység megteremtését követel­te. A nyugatnémetországi Stemmer város képviselőtestületének kommu­nista és szociáldemokrata tagjai kö­zös határozatban követelik a német egység helyreállít:'iát a szovjet­kormány javaslatainak megfele­lően. A saarvidéki bányamunkások egységes szakszervezete vasárnap küldöttgyűlést tartott Saarbrücken­ben. A gyűlésen 42.000 bányász vá­lasztott képviselői vettek részt. Megjelent a Francir Általános Szakszervezeti Szövetség, a CGT küldötte is. A bányamunkások küldöttei elsöp­rő többséggel megszavazott határo­zatukban az egységes Szakszerve­zeti Szövetség vezetőségének köte­lességévé tették, hogy kövessen el mindent az ôssznčmet békeszerződés megkötése, a német egység helyre­állítása és a bűnös különszerződés érvénytelenítése érdekében. A bányaszervezet eddigi reakciós és szakadárpoiitikát folytató veze­tőségét leváltották és helyébe a munkásság osztatlan bizalmát élve­ző új vezetőséget választottak. Elkészült a Német Demokratikus Köztársaság legnagyobb békeépítke­zése, az Odera—Elba-csatorna, Június 21-én ünnepélyes külsősé­gek között felavatták a Német De­mokratikus Köztársaság legnagyobb békemüvét, a Niderneuendorf és Paretz között épült Odera—Elba­csatornát, amely jelenleg a legrö­videbb hajózható útvonal a két fo­lyó között. Az építkezés egy évvel ezelőtt kezdődött és azóta a csator­na hős építőinek több, mint négy­millió köbméter földet kellett meg­mozgatniok. A 34 kilométer hosszú, 33 méter széles és öt méter mély csatornán ezertonnás hajók is köz­lekedhetnek. A csatorna épitöi jóval a határ­idő előtt, r. Szovjetunió elleni hitle­ri támadaĽ 11. évfordulójára fejez­ték* be a hatalmas építkezést. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói — mint képviselőjük a csatom? ünnepélyes felavatásán hangsúlyozta, — ezzel is ki akarják fejezni a szovjetnép iránti háláju­kat és barátságukat, valamint leg­szilárdabb eltökéltségüket, hogy a Szovjetunió népének példája nyomán a békés építőmunka útján fognak | haladni.

Next

/
Thumbnails
Contents