Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-24 / 148. szám, kedd

UJ szo Á tudományt és a művészetet a nép, a béke és a szocializmus szolgálatába nak vallásos világnézetet, mert még | nem nyerte meg őket a haladó vi­senki sem tanította őket más világ­nézetre, haladó világnézetre. Nem tanította őket, nem győzte meg őket, lágnézet a munkásosztály materia­lista világnézete, a marxizmus-leni­nizmus világnézete számára. A tudományos és kultúrmunkások nagy feladata Mi tudjuk, hogy Szlánszkynak és embereinek kártevő- tevékenységéhez tartozott az is, hogy szakadékot igyekeztek ásni a munkások és a müveit emberek között és a munká­sokat demagógikus módon a müvei­tekkel, mintegy „urakkal" szembe akarták állítani. Igy azonban csak a munkásosztály ellenségei cseleked­hettek. A munkásosztály sohasem beszél a müveit emberekről mint „urakról", hanem mint értelmiségi dolgozókról, akiket a kézzel dolgo­zókkal egy színvonalra helyezett. És a munkásosztálynak, mint a szocia­lizmus felépítése vezető erejének leg­elemibb érdeke a tudományos dolgo­zók és müveit emberek közreműkö­dése. Gottwald elvtárs, a köztársaság elnöke, Zápotocky elvtárs kormáiny­elnök, a kormány és az összeg fele­lős tényezők minden alkalommal tiszteletüket és elismerésüket nyil­vánítják a művelt emberek iránt, akik becsületesen dolgoznak a tudo­mány, művészet, kultúra terén. Ezért a tudományos dolgozók és művelt emberek ne kedvetlenedjenek el semilyen nehézségtől sem, ame­lyet gyakran felelőtlen emberek tá­masztanak velük szemben és oda­adóan, kitartóan dolgozzanak he­lyükön. És legyenek biztosak abban, hogy kormányunk és pártunk a tu­dásoknak, a tudományos dolgozók­nak és a z összes müveit emberek­nek, akik a nép iránt odaadóak, mél­tó helyet biztosít a Szovjetunió pél­dája szerint, ahol a tudósok, művé­szek művelt emberek a társadalom virágához tartoznak. Dr. Zdenek Nejedíy iskolaügyi miniszter beszédéből Elsősorban határtalan örömömet szeretném kifejezni afölött, hogy megalakult ez a Társaság és szeret, nők forró köszönetet mondani mind­azoknak, akik e téren, bekapcsolód­tak. Engedjétek meg, hogy kissé ösz­szehasonlítsam azzal, ami volt — ez pedig politikai momentum. Ma sokkai világosabban tudjuk, hogy voltaképpen minden politika. Hogy­ne lenne a tudomány is az! Hogyne lenne az, ami tulajdonképpen utat mutat további terjesztésére! És ép­pen ezt ,a politikai feladatot kell mindig és mindenekelőtt emlékeze­tünkben tartani. A Társaság programmjában áll az igazság terjesztése. Mi a marx­leninizmus nagy klasszikusaitól tud­juk, hogy a tudósok világában mily nehezen győzött az az alapelv, hogy igazság csak egy van és hogy nem úgy van, mint a liberális kutatók­nál és tudósoknál, hogy mindegyik­nek igaza volt. mindegyik a nép kö­zé járt és saját igaziságát hirdette. Ennek következménye volt azután a z a tipikus liberalista felfogás, amely végül több Icárt, minit hasz­not okozott. Ma tudjuk, hogy igazság csak egy van. És ha ma törvényképpen le­fektetjük a marx-leninizmus alap­jain fölépített tudomány terjeszté­sét tudatunkba kell vésnünk, hogy ez politikai-szervezési értelemben nem­csak pártkövetelmény, hanem az egyedül lehetséges tudományos kö­vetelmény is. Az igazságot rögtön nem leljük meg, de ezen az úton egyre jobban közeledünk feléje. És a mi feladatunk az, -hogy ezt az igazságot valóban és a legnagyobb mértékben terjesszük népünk kö­zött. Engedjétek meg, hogy arra a módszerre is figyelmeztessek, ho. gyan kell ennek megtörténnie. Na­gyon sok függ attól, hogyan fogunk dolgozni ,hogyan fogunk beszélni egymással és azokkal a fezéles tö­niegekkel .amelyekhez fordulunk. Ez igen fontos és sokszor az igazi pro­pagációs és népszerűsítő munka alapját képezi. Megemlítek egy ap­róságot. Amikor a munkásszerveze­tekbe kezdtem járni, fellépésem után gyakran tették fel a kérdést „Igazán tanár ez?" A munkások azt mondták: „Ez nem lehet ta­nár, hiszen értjük őt". És ebben nagyon sok igazság van. Ne féljünk beismerni hogy meg kell tanulnunk világosan beszélni. Mi is mozgósítunk a mai időben, amely nem ismer nyugalmat és se­milyen visszahúzódást a tudomány­ban sem. Ma egytől egyig harctéren vagyunk. Ezen vagy a másik fron­ton állunk, de nem a frontok között — és az is igen fontos, hogy min­den tevékenységünket, amennyire le­hetséges, arra irányítsuk hogy ezt végre • tudjuk hajtani a tudomány­nak és minden erőnknek mozgósítá­sával is. Minden igazság, amelyet hirdetünk és terjesztünk, minden igazság nagy fegyver kezünkben. -És minél jobbak lesznek fegyvereink — ideológiai fegyvereink is — és minél több ilyen fegyverünk lesz, annál nagyobb lesz a mi erőnk is. Fogadják tőlem ezt az őszinte ki­jelentést, — mondta beszédének be­fejező részében dr. Nejedlý minisz­ter — hogy sok sikert kívánok Önök­nek munkájukban és azt, hogy amennyire erőmtől telik és ahol csak tehetem, mindig jelentkezem munká­ra. Szükséges, hogy lássuk, hogy mindegyikünk tud valami mást és hogyha ezt összetesezük, tulajdon­képpen csak akkor alkothatunk. Engedjék meg, hogy szavaimat az­zal az óhajjal fejezzem be, hogy e nagy és nagyon értékes, nagyon hasznos munkájuk teljes sikerrel járjon. Dr. ing. Vilibald Bezdícsek fanárnak, a Társaság elnökének beszédébői Dr. Igor Hrusovszky egyetemi tanár beszédéből A kongresszus határozata Dr. ing. Vilibald Bezdícsek tanár, a cseh műszaki főiskola rektora bevezetőjében értékelte a tudomány, technika és művészet képviselői április 5-iki dobrisi összejövetelének jelentőségét, mint államunk kultúr­életének nagyjelentőségű esemé­nyét, amelynek nagy visszhangja volt a köztársaság haladó szellemű értelmisége között. Értékelve a Társaság előkészítő bizottságának az alakuló kongresszus és a Társa­ság szervezeti felépítése terén vég­zett munkáját, Bezdícsek tanár az­után aprólékosan részletezte a ke­rületi konferenciák sikerét, amelye­ken a cseh országrészekben körül­belül 1200 tudós, műszaki, művész, újító, földműves, múzeumi dolgozó, könyvtáros, szerkesztő, rádiómun­katárs, közéleti és politikai ténye­ző, a hadsereg, tudományos és nép­művelési intézmények, stb., képvi­selői vettek részt. „A konferenciák — mondotta — minden kerületben szervezetileg aránylag jól voltak biztosítva. A GsKP kerületi szer­veinek, valamint a népi igazgatás szerveinek, főleg a IV. ügyosztály dolgozói, jó segítségének érdemével, akik egyrészt biztosították a népi igazgatás támogatását, másrészt a konferencián tevékenyen is résztvet­tek, kedvező lefolyásuk volt. Politi­kai téren a kerületi konferenciák teljesítették minden kötelező fel­adatukat. Egyenesen történelmi je­lentőségűek voltak, mivel dolgozóink ily összetételben először jöttek ösz­sze a kerületekben." Beszédében azután röviden meg­magyarázta a szervezeti szabályza­tot, foglalkozott a Társaság alkotó tevékenységével a szakosztályok­ban, foglalkozott a Társaság kol­lektív tagságának, saját könyvki­adójának és a „Veda a život" című folyóirat kérdéseivel és megmagya­rázta a Társaság viszonyát az álla­mi népművelési gondoskodáshoz és a tömegszervezetekhez. „A Társa­ságnak — hangsúlyozta — nincs és nem lehet monopóliuma a népszerű tudományos tevékenységre álla­munkban. Elsősorban az állami nép­művelési gondoskodást és a tömeg­szervezetek tudományos, népműve­lési tevékenységének megvalósítá­sát fogja elősegíteni. A gyakorlat­ban ez az együttműködés a tájékoz­tatásügyi minisztérium mellett fenn­álló népművelés 5 tanácsadó testület közreműködésével valósul meg, amelynek egyik tagja a Társaság képviselője." Befejező részében Bezdícsek ta­nár kitűzte a Társaság legközelebbi feladatait. A Társaság elsőrendű feladata a Társaság csehszlovák fiókcsoportjait szervezetileg biztosi­Beszámolója első részében dr. Igor Hrusovszky egyeteani tanár, a szlovák egyetem rektora minden haladó, becsületes, tudományos és kultúrmunkás feladatáról beszélt dolgozóink szocialista öntudatossá­gának fejlesztésében, a kapitaliz­mus tudatukban lévő csökevényei­nek leküzdésé", en és kulturális színvonaluk emelésében. A mai szükségletek, a népszerű­sítő tevékenység központi és terv­szerű megszervezésének és kifejté­sének szükségessége orsžágos kere­tek között Szlovákia szükségleteire való tekintettel megkövetelték — mondotta dr. Igor Hrusovszky ta­náír, — hogy megalakítsuk a politi­kai és tudományos ismereteket ter­jesztő Csehszlovák Társaságot ke­„Csehszlovák hadseregünk öröm­mel üdvözli a politikai és tudomá­nyos ismereteket terjesztő Csehszlo­vák Társaság megalakulását, — mondotta Csenek Hruska hadosz­tálytábornok, hadügyminisaterhe­lyettes — mert tudjuk, hogy a társaság törekedni fog arra, hogy hadseregünk politikai dolgozóinak és parancsnokainak segítsen a po­litikai és tudományos ismeretek, va­lamint a művészetek terjesztésében a csehszlovák népi demokratikus hadsereg tagjai között. Hadseregünkben már folyik tag­jainak politikai, elméleti, tudomá­nyos és művészeti nevelése. Ezzel az általános neveléssel vá­lik hadseregünk közkatonája, al­tisztje és tisztje derekké, fegyel­mezetté, lelkes hazafivá és szocia­listává. Mily különbség ez népi de­mokratikus v hadseregünk katonája és például az amerikai hadsereg ka­Az alakuló kongresszuson össze­gyűlt tudományos, műszaki és mű­vészeti dolgozók, a tudomány, technika és művészet népi demo­kratikus hazánk szocialista építésé­re, nemzeteink kulturális életének fejlődésére és az új szocialista em­ber nevelésére nézve nagy jelentősé­gének tudatában elhatározták, hogy megalakítják a politikai és tudomá­nyos ismereteket terjesztő Csehszlo­vák Társaságot. Drága elnökünk, Klement Gott­wald szavaitői vezérelve „a politi­kai, tudományos és műszaki isme­retek szervezett terjesztésével hoz­zá akarunk járulni népünk hazafias és szocialista ö ntudat o ss ágának megszilárdításához és ezzel szocia­lista építésünk és békehärcunk meg­erősítéséhez is." A Társaság rendszeres népműve­lési tevékenysége elsősorban a szo­cializmus tudományos felfogásának népszerűsítésére irányul. Megmutat­juk, hogy az a hatalmas átalakulás, amely nálunk és a Szovjetunió által vezetett béketábor országaiban van folyamatban, a munkásosztály tör­ténelmi győzelméből és az emberi társadalom fejlődésének tudományos megismeréséből indult ki. A Szov­jetuniónak már harmincöt éve tartó grandiózus fejlődése Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanítása mély tu­dományos igazságának a legmeg­győzőbb bizonyítéka. Ebből a tudományos igazságból születő gyönyörű új szabad élet ne­vében felkeressük köztársaságunk minden dolgozóját a nemzetközi po­litika kérdéseinek megmagyarázá­sával és megerősítjük őket a világ­békéért folytatott harcukban. Min­den jóakaratú emberhez fordulunk és meggyőzzük öt az ő politikai, gazdasági és katonai erejére tá­maszkodó béketábor elkerülhetetlen győzelméről. A Társaságnak a tudomány min­den legújabb ismeretét a régi gon­tani az összes kerületekben és a tu­domány, technika és művészet min­den alkalmas dolgozóját a vele való együttműködésre mozgósítani. A második feladat az akcióterv kidol­gozása éspedig három szempontból: eszmei és szakmai téren, valamint a népszerr tudományos tevékenység formáinak szempontjából. rületi osztályokkal é szlovák szer­vekkel. A népszerűsítő tevékenység megszervezésén kivül az illetékes szakosztályok tevékeny tagjai elso­sorban alkotó módon vesznek részt a tudományos színvonalnak, hozzá­férhetőségnek : és szemléletességnek megfelelő szövegek és brosúrák el­készítésében, és föl^g szervezni fogják a lektoroknak — a társaság kerületekbe!! munkatársainak rend­szeres oktatását. A Társaság továb­bá a legszorosabban együtt fog mű­ködei az állami népnevelési gondos­kodással, nálunk a Matica Sloven­skával és a tömegszervezetekkel és így elősegítik az üzemi klubok elő­adási tevékenységének fejlesztését, a népművelési beszélgetéseket, stb. tonája között! Nálunk a katonát arra nevelik, hogy sokoldalúan mű­velt legyen, lehetőséget nyújtanak neki, hogy behatolhasson a tudo­mány minden ágazatába, az iroda­lomba, hogy sajátmaga alkosson különféle művészegyüttesekben. A burzsoá imperialista hadseregekben pedig -a katonát arra irányítják, hogy ölj ' hogy gyilkolja a békés és nyugodt lakosságot, hogy segít­sen elnyomni más nemzeteket, hogy bárhol (ás bárki ellen a gyilkos sze­repét játssza. Ilyen katonává a mi katonánk sohasem lesz. Mi őket dicső huszita hagyományaink . szellemében nevel­jük és fogjuk nevelni, mi őket szo­cialista hazafiságra fogjuk nevelni, hogy hadseregünk minden tagja tudja azt, hogy ma a szabad népi demokratikus Köztársaság katoná­ja." dolkozás csökevényed ellen inditott harc szolgálatába kell állítania, amely csökevények fékezik az új dolgok fejlődését, magasra kell emelnie az igazság és a haladás fé­nyét és szertefoszlatni a sötétséget, amely a mult időkből itt maradt és így meg kell szabadítani a népet a tudatlanság, a vallási sötétség és babonák rabságából, terjesztenie kell az öntudatosságot és' a művelt­séget, materialista módon meg kell magyaráznia a világrend, a föld és az ember fejlődését és így belélehel­ni népünkbe a dolgozók véghetetlen alkotó képességébe, az emberbe ve­tett hitet, amely átalakítja a ter­mészetet és a társadalmat. Ipari és mezőgazdasági dolgo­zóink alkotó erődnek fejlesztése ér­dekében a Társaság segíteni fog a tudományos-műszaki haladás leg­haladóbb ismereteivel való megis­merkedésben, amennyire lehetséges, a legszélesebb mértékben megismer­tet élenjáró tudósaink és műszaki­jaink munkaeredményeivel, sztaha­novistáink és újítóink munkatapasz­talataival és módszereivel. A cseh és szlovák nemzet leg­gyönyörűbb hagyományainak, ha­talmas kultúrkincseinknek szelle­mében dolgozó népünket hös szo­cialista hazafiságra kell nevelnünk. Terjeszteni fogjuk a világ legha­ladóbb tudományának, a szovjet tü­dománynak eredményeit és | ezzel megerősítjük népünk csodálatát és szeretetét a Szovjetunió iránt és megtanítjuk a Szovjetunió szocia­lista építése eredményeinek elsajá­títására. Igy megszilárdítjuk a haladó tu­mánynak, technikának és művé­szetnek kapcsolatát a népi demo­kratikus Csehszlovák. Köztársaság dolgozó népével, amelyet Csehszlo­vákiai Kommunista Pártja vezet a szocializmus útján. E feladatok sikeres végrehajtásá­1952 juniua 24 ra az országos alakuló kongresszus a következő határozatot hagyja jó­vá: 1. A kongresszus a Társaság to­vábbi munkájának alapirányvóna­lául elfogadja Klement GottwaW. köztársasági elnöknek az alakuló kongresszushoz intézett levelét és Václav Kopecky tájékoztatásügyi miniszter, valamint dr. Zdenek Ne­jedlý iskolaügyi miniszter beszédét. 2. A kongresszus jóváhagyja dr. ing. Vilibald Bezdícseknek, a cseh technikai főiskola rektorának, az or­szágos előkészítő bizottság elnökének és dr. Igor Hrusovszky tanárnak, a szlovák egyetem rektorának, a szlo­vákiai előkészítő bizottság, elnöké­nek jelentéseit az előkészítő bizott­ságok munkájáról ée a Társaság további kiépítéséről. 3. A központi bizottságnak fel­adatul tűzik ki, hogy gondoskodjék a kongresszus plénumában és a szakosztályokban elhangzott vitafel­szólalások feldolgozásáról. A közr ponti bizottság a hozzászólalások alapján gondoskodik a központi te­matikus terv kidolgozásáról és a többi népművelési álllami szervek­kel, tömeg.szervezetekkel, főleg a forradalmi szakszervezeti mozga­lommal, a Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetséggel és a Nemzeti Arcvonal minden rétegével, a csehszlovák állaani filmmel, a csehszlovák rádió­vaj és a sajtóval együtt biztosítja annak megvalósítását is. 4. A kongresszus határozatot hoz arra, hogy a Társaság eddigi elő­készítő bizottságait, amelyeket a kerületi alakul' konferenciákon vá­lasztottak meg, e naptól kezdve rendeseknek nyilvánítsák. 5. A kongresszus feladatul tűzi a központi bizottságnak, hogy gon­doskodjék a Társaság saját folyó­iratának kiadásáról. 6. A kongreszsus felhívja az alakuló kongresszus résztvevőit, hogy min­den erőt fejtsenek ki a kongresszus jelszavának „A haladás és a tudo­mányos igazság fényét a nép, a béke és a szocializmus szolgálatá­ba", teljesítéséről. Június 24, kedd. A nap* kél 3 óra 51 perckor, nyugszik 20 óra 13 perckor. A naptár szerint János napja van. Történelmi naptár: 553 évvel ez­előtt. 1400 június 24-én született Gutenberg, a könyvnyomtatás fel­találója. Találmánya, mely azóta az emberiség közkincsévé lett, 144<l-bő! való. * Várható időjárás: a meteo­rológiai állomások nyugat felől kö­zeledő zavart jelentenek, mely át­menetileg végetvet az elmúlt hét­vége szép, meleg napjainak. A jós­lat; fokozatosan boruló, sok helyen csapadékkal, zivatarokkal, különö­sen az esti órákban. A hőmérséklet ennek következtében ismét csökken. * Hivatalosan rendezték a káposzta árát Kilója: 10 korona Május második felében káposzta került a piacra, melyet nem súly szerint adtak el, hanem darabon­ként. Egy-egy fejért, tekintet nél­kül nagyságára 15 koronát kértek, jóllehet súlyban lényegesen külön­böztek. Volt, amely csupán fél kilst nyomott és volt ojyan, melynek sú­lya meghaladta a 2 kilót is. Ennek ellenére azonos áron árulták. Tekin­tettel arra, hogy ilynemű eladási gyakorlat mellett a fogyasztók egyik része jól, a többi viszont rosszúi járt, hivatalosan rendezték a káposzta árát. 1952 június 22-től kezdve súly szerint kell eladni » káposztát és pedig egy kilót 10 ko­ronáért. Fokozzuk a hadsereg tagjainak általános műveltségét j

Next

/
Thumbnails
Contents