Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-24 / 148. szám, kedd

1952 június 14 (JJSZ0 3 A Demokratikus Németország Nemzeti Arcvonalának felhívása a Szovjetuniónak a fasiszta Németország által való megtámadása 11. évfordulója alkalmából A Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának Nemzeti Tanácsa a szocialista Szovjetuniónak a fasiszta Németország által való megtámadása 11. évfordulója alkal mából a kővetkező felhívást adtá ki: „Németek, hazánk keleti és nyugati részén! 1941 június 22-ike a német nép történetének legsötétebb napja volt A fasiszta hitleri Németország ezen a 'napon orvul megtámadta a nagy socialista Szovjetuniót és a szovjet nemzetekre mérhetetlen szenvedést, könnyeket, véronást és mészárlást hozott. Olyan gaztett volt ez, amelyeknek nincs párja. A fasiszta hordák könyörtelenül garáz dálkodtak a békeszerető országban, sokezier várost és falut pusztítottak el. A szovjet emberek a legnagyobb hazafiúi szeretettel keltek hazájuk Védelmére. Haftalmas ütközetekben elpusztították az Imperialisták akkor legnagyobb és legveszélyesebb katonai hatalmát, Hitler háborús gépezetét. A győzelem teljes volt, Hitler rendszerének teljes legyőzésével vég. ződött. A jog győzött a jogtalanság felett, a béke erői a háború sötét erői felett. Némét férfiak, német nök, német ifjúság! Emlékezzetek e napon arrä, hogy a nagy Szovjetunió nem fizetett Vissza ugyanilyen módon. Tudatosít sátok a szovjet népnek és lángeszű tanítójának és vezérének, Sztálin generälisszimusznalk nagyságát, aki már 1942-ben azt mondottá, hogy Hitlerek jönnek, s mennek, de a német nép, a német állam megmarad. Szélesedik a francia nép egységmozgalma A Francia Kamimiumista Párt Köz-' ponti Bizottsága gennevilliersi értekezletén Jacques Duclos, André Stíl és á többi bebörtönözött demokrata kiszabadítását jelöltb meg a békéért és a nemzeti függetlenségért folyó harc közvetlen céljául, , Az utolsó 48 óm eseményei újból igazolják, hogy ea a célkitűzés minden becsületes francia akaratát) fejezi ki. A Kommunista Párt harcát egyre szélesebb tömegek támogatják. Ez a támogatás a francia nép minden rétegére kiterjed, A szocialista dolgozóik egyre számosabban foglalnak álláet a kommunista párt egységfehlivása mellett. A különfé, le község tanácsok szocialista tanácsosai •— a jobboldali pártvezetőség figyelmeztetése, söt tilalma ellenére — egymásután szavazzák meg a demokraták bebörtönzése elleni ha. tározatokat. Az Utóbbi napok során Grasse várt>s tanácsa — beleértve a szocialista tanácsosokat és a délnyugati franciaországi Sérignac és Bea/uregard község tanácsait •— ugyancsak a szocialisták hozzájárulásával megszavazták a tiltakozást. A lot-etgaroim megyei Boudy-toan nyolc szocialista párttag kérte felvételét a kommunista pártba. Másutt — az üldözések elleni tiltakozásul — jelentős p árt onk ürüli személyiségek kérték felvételűiket a pártba, mint például Oavillon, Aisne megyében a volt deportáltak és internáltak egyesületének elnöke, aki levelet intézett Jacques Ducloshoz. Levelében így lr: „Megértettem, hogy azoknak, akik a szabadságért, a kenyerükért és a békéért akarnak harcolni, a kommunista pártiban van a helye. Nagy megtiszteltetés lesz számomra, ha az ön nevéről elnevezett tagtoborzást kampány „újoncai" között szerepeiheteik. ,,E tagtoborzäsi kampány eredményeképpen Szajna megyében Jacques Duclos letartóztatása óta az új tagok száma 800 fölé emelkedett. A szellemi élet további neVes képviselői csatlakoztak a tiltakozó mozgalomhoz. A „Lettre Francaise" a mult héten közölte Vercorsnak, az fellenállás regényírójának és Julién Benda világhírű filozófusnak tiltakozását, akik leszögezték: „Nem hallgathatunk tovább". Azóta Maurice Druon, a Goncourt-díjas. országoéhirü regényíró, Jacques Madaule, az ismert katolikus közíró, íieves írók, mint Raumond Escholleifrés Léon-Pierre Quint is alá ír ták a tiltakozást, amely leszögezi: „Hatalommal való visszaélésnek tekintjük azokat a letartóztatásokat #s üldözéseket, amelyeknek francia állaimpolgárok csak azért esnek ál dozatul, mivel egy ellenzéki párthoz tartoznak

1', Az üldözésnek egyik legújabb példája az Auguste Gillott, saint-deni. sal kommunista polgármester ellen indított-eljárás. Gillot-t — mint korábban André Stilt — „csődületre való hajtogatással" vádolják. De miután az „össZeesküvésí" vádakkal siralmasam felsültek, a reakció lapjai valamivel halkabb hangot kezdenék megütni. A „Paris Presse" még tegnap este szenzációs tálalásban újabb „titkos okmány" felfedezését jelentette, amelyet a „toulohi kommunista összeesküvőknél" foglalt le a vizsgálóbíró, mára azonban kiderült, hogy a vizsgálóbíró ugyan lefoglalta a kérdéses „titkos" dokumentumot, az f

f okmány" azonban már 1931 augusztus 6-én megjelent a „L'Humanité' Vezéreik kében és jelenleg is többszázezer példányban megtaláJhatő Mau rice Thorez összes müveinek 11; kötetében. A „Paris Presse" szombaton nem tért vissza az ügyre. Az amerikaiak hamis vádakat koholnak a kocsedoszigeti hadifoglyok ellen, hogy kibújhassanak a véres bűncselekményekkel járó felelősség alól. Az „Uj Kína" hírügynökség tudósítójának jelentése szerint Köcse. do szigetén az amerikaiak újabban nagyszámban tartóztatnak le hadifoglyokat. A hóhér Beatser mindenekelőtt azon mesterkedik, hogy a hadifoglyokra hárítsa, a felelősséget a vérfürdőkért. Estért letartóztatta Li Han Kut, a 76 os számú tábor, részlegben Őrzött hadifoglyok képviselőjét és átadta az amerikai hadsereg hírszerző szolgálatának. Boatner ezenkívül — mint az amerikai hírügynökségek közlik — letartóztatta a többi táborrészlegek képvi. selöit is, akik a Dodd.incindens óta a 76-os táborrésBlegben tartózkodtaki A hadifoglyok képviselőin kívül az amerikaiak egyre több hadifoglyot tartóztatnak le KoCSedö szigetén. Június 12 én három, 14-én 130, i?=én további hét hadifoglyot tar, tózSattalk le.' Az „United Pi'ess" amerikai hírügynökség jelentése szerint ezeket a hadifoglyokat ázzál vádolják, hogy tizenhat „nem kom muflista" hadifoglyot: meggyilkoltak, Az „Uj Kifta hírügynökség ezzel kapösolfttban rámutat arra, hogy az amerikai agresszorok gdndo»an előkészített tervelt szerint igyekez nek hamis vádakat koholni a hadi foglyok ellen, hogy kibújhassanak a bűncselekményeikkel járó felelősség alól, E ízei egyidejűleg arra is számítanak, hogy a letartóztatásokkal elhallgattatják a kegyetlenkedésed szemtanúit, Keszoni megfigyelők szerint a hadifoglyok letartóztatása a gen fi konvenció súlyos megszegését jelpftti. Az „Üj Kína" hírügynökség a továbbiakban rámutat arra, hogy ms amerikai hadsereg kegyetlenségéről hfrhettt hírszerző Szolgálata a hitlen Gestapo! tekinti példaképéhek, majd befejezésül hangsaiyozza: Az amerikaiak Rocsedo szigetén elke vetett újabb bűncselekményei még rélreérthetetlenebbül leleplezik az emberbörtie btyt szörnyetegeket és fokozzak azt a megvetést és gytílö letet, amelyet minden becsületes gondolkodása eikber éren az amerl kai agresszorok ellefl"

í Jacques Duclos levele Jactainet wmžmmrn Németek! Értsétek meg, hogy már akikor, amikor a német nép elvakultságában saját nemzeti érdekeit lábbal tiporta, Sztálin generalisszimusz a német nép nemzeti érdekelnek is védőjévé vált. Tudatosítsuk azt, hogy a fasiz mus felett aratott győzelme után a szovjet nép és Sztálin generaliszszimusz mindig hathatósan támogatták Németország békés felépíté. sét, államunk demokratizálását. A fasizmus legyőzői népünk legjobb segítőivé és barátaivá váltak. Tudatosítsuk azt, hogy a mi Német Demokratikus Köztársaságunk is csak azért válhatott a Németország kettészakításának megszüntetéséért folytatott harc legerősebb bástyájává és a béke megőrzésének bástyájává, mert a német nép Satá lln generaüsszimuszban és a Szov. ; etunió nemzeteiben oly nagy és hü nemzetekre talált. Ez a barátság a nagy szociális ta Szovjetunióval a német nemzet életének és felvirágzásának biztosi téka. Minden német hazafi nagy hálával tudatosítja azt, hogy van itt egy legyőzhetetlen erő, amely a német néppel együtt feladatául tűzte kl népünk nemzeti érdekeinek megőrzését. Adenaiüer és a három nyugati nagyhatalom főbiztosai nem akarnak semiiyen megegyezést és semiiyen békeszerződést. Háborút akarnak. Ezérí írta alá Adenáuer a háborús keretszerződést. A bonni árulók fasiszta tábornokok parancsnoka alatt ezért állítanak fel Nyugat-Németországban támadó zsoldos hadsereget, amelynek feladata az lenne, hogy az amerikaiak támadó hadseregeként lépjen fel a Szovjetunió, a béke tábora és igy a mi népi demokratikus Köztársaságiink ellen is és amely a német népet testvérgyilkos Háborúiba akarja sodorni. Férfiak ós nök, hazánk keleti és nyugati részén! Tudatosítsátok a népünket és hazánkat fenyegető nagy veszélyt! Egyesüljetek a demokratikus Németország Nemzeti Arcvonalának zászlaja alatt örök ba rátságban és tartós harci szövetség ben a nagy Szovjetunióval, a béke megvédésére! Fejtsetek ki még bátrabb nemzeti ellenállást a háborús keretszerződés megvalósítása és az áruló bonni kormány ellen! Tekintsetek a nemzeti erő nagy példájára, ámelyet a szovjet nép az egész emberiségnek szolgáltatott a Honvédő Háború alatt. Harcoljatok az Össznémet tanácskozásokért, az egész Németországban megtartandó szabad, demokratikus választásokért, kénysZeritsétek kl a Németország gal való békeszerződés megkötését és német hazánk egységének békés felújítását! Harcoljatok az összes megszálló csapatok eltávozásáért és azért, hogy a német nép valódi seu vefeni iáéban, a Szovjetunióval és m egész világ békeszerető nem«é« telvel való örök barátságban élhes sen, virágozhasson és fejlődhessen, Kapcsolódjatok be a hatalmas hazafias felszabadító mozgalomba, amely képes megdönteni az áruló Aidenaiuer-kormányt, hogy szabaddá tegye népünknek útját a békés és boldog jövő felé. Szervezzetek fegyveres védelmet hazánk és békés felépítésünk meg. védésére! Legyetek éberek és állja' tők mindig készen a német nép és haza ellenségeivel szemben! Erősítsétek meg harcotokat a szégyenteljes szovjeetelienes ttazitftsok ellen! Szilárdítsátok meg a Szovjetunióval való örök barátságunkat; 1941 június 22-ikének már soha többé nem szabad megismétlődnie és nem fog megismétlődni! Éljen a német és a szovjet nép közötti örök barátság! Éljen Sztálin generalisszimusz, a legyőzhetetlen világ béketábor bölcs tanítója és vezére, a német nép leg. jobb barátja! A Demokratikus Németország Nemzeti Arcvonalának Nemze ti ftuiacsti. Jacques Duclos elvtárs pénteken az alábbi levelet intézte Jacquinot vizsgálóbíróhoz: Bíró úr! Brune belügyminiszter úr tegnapelőtt, június 18-án, nyilatkozott a külföldi újságírók előtt « azt állította, hogy bizonyítékai vannak „az állam belső biztonsága elleni összeesküvést" illetően, amellyel engem vádolnak. Brune úr úgy vélte, okosabb az angol-amerikai újságírók előtt M magyarázkodnia, mint azokra a kérdésekre felelni, amelyeket nem mulasztottam volna el neki feltenni, ha lehetőségem lett volna a nemzetgyűlésben felszólalni. De lehetetlenség, hogy ez a miniszter továbbra ig ilyen felelőtlenül locsoghasson. — Mondja meg nyiltan mindazt, amiről azt állítja, hogy tudja. — Ezért kérem Önt, szíveskedjék őt beidézni és a legrövidebb időn belül Velem szembesíteni' A francia közvélemény újabb és újabb rétegei felemelik tiltakozó szavukat Jacques Duclos elvtárs le tartóztatása és a kormány megtorló intézkedései ellea. Az északfran ciaországi Coutichea egyik szocia. lista városi tanácsosa a kővetkező levelet intézte a „Liberté" című lülei laphoz; „Jaureg eszményeihez hivén ki jelentem, hogy ma — éppúgy, mint 1936-ban — a szocialistáknak és kommunistáknak egyesülniük kell. A szocialista dolgozóknak kom m u nista testvéreikkel együtt kell folytatniuk küzdelmüket Jacques Duclos és André Still szabadonbocsátásáért, a munkásosztály egységéért, a szabadság és a béke erőinek egyesüléséért". Több francia egyházi szc/*yčfyiség, köztak Jean Marié Äo-ftVenach, az Esprit" című katsükUfj folyóirat főszerkesztője, Dumas ^efórész és Depierre katolikus pap levelet intéztek Vincent Auriel ^köztársasági elhöfchöz: „Szükségét érezzük anaak, hogy az utóbbi napikban foganatosított rendért és bíréííági 5»té»keóések miatt nyugtalanságunkat és tiltakozásunkat fejezzük'ki," — ttj&fc tevelükben, majd rárai-Htatnak, hogy Jaques DUclos'tettenérés címén 'tartóztatták le te€t prával fígy »lyaín tüntetés után, amelyen nem is vett részt. Otromba toťtéWetet taäšítak ki, htgy összeesküvéssé nyilvánítsanak egy népi tüntetést, amelynek semmiféle össaeeskíjvés jtWegc nem volt, továWká háfclílSSlIfriteaí natosítotteatk iíöWnfélí; szíetVezjrtek székházaiban. Ezek a házk»feat®ok _ írják sokkal inkább MegWteMlíté-si akcióhoz hasfcnKtta»ak, mtoit igazságügyi nyomozáshoz. Néhány näp óta Úgy tűhik, mintha elszántan fittyet hánynának azoknak a törvényes biztosítékoknak, amelyek a köztársasági rendszert képezik''. A levél befejezésül erélyes tiltakozását fejezi ki a megtorlással szemben, „amely hem oldja toieg a Valóságos problémákat''', kéri, hogy ,,az igazságszolgáltatás mielőbb térjen viseža rendes medrébe, adják meg a törvényes biztosítékot mindenki sžämára, bármely párthoz tartozzék is, s hogy „a jelenlegi politika általános felülvizsgálásával, mint a törvényességhez való visszatérés feltételével, óvják meg Franciaországot egy mély belső viszálytól". Az olasz nép tiltakozott Ridgway látogatása ellen öt napig tartózkodott a pestistáborrtók Olaszországban. Járt az ország minden részében. A fővárosba, Rómába érkezett, majd elment északra TJdlneig, délre Nápolyig. Mindenütt ugyanaz a kép fogadta, miniszterekj néhány tábornok, csendörök, rohamrendörök, válogatott katottai alakulatok, mögöttük pedig ellenséges csend, teljes részvétlenség. A De Gasperi-kormány Ridgway olaszországi tartózkodási * idejére betiltott mindennemű gyűlést, véres elfojtással fenyegetett mindennemű véleménynyilvánítást, páncélosokkal és ágyúkkal zárta le az utcákat, tereket, sőt országutakat 19, amelyen a pestistábornok elhajtott. Togliatti elvtárs parlamenti felszólalásában hangsúlyozta, hogy Ridgway „tiszteletére" a kormány olyan ostromállapotot teremtett az egész országban, amire a fasizmus bukása Óta nem volt példa. De a rendkívüli minisztertanácson elhatározott biztonsági kordonon kívül maradt úgyszólván az egész olasz nép. Az utcákat szuronyok szegélyezték, a járdák pedig üresek voltak. Az amerikai „vendégek" szemrehányást is tettek aa olasz hatóságoknak, miért nem toboroztak öszsze legalább néhányszáz főnyi „ünneplő tömeget". De Gasperi és rendőrminiszter?, scelba azonban nem bíztak senkiben, mert Ismerik az olasz nép hangulatát és jól tudják, hogy a felháborodás Ridgwayvel szemben magával ragadta az olasz nép többségét. A harag az olasz hazafiakban tetőfokára hágdtt, amikor egy hivatalos kormánykommüniké közölte, hogy Ridgway mint az Atlanti Szövetség haderőinek parancsnoka, az olaszországi amerikai haditámaszpontok és a hatáskörébe kerülő olasz fegyveres egységek felett tart szemlét. A kormány ezzel az otromba nyilatkozattal azt igyekeztek bizonygatni, hogy Ridgway nem idegen betoiadodó, mint azt béke hívei hirdetik, hanem az olasz hadserég tényleges parancsnoka. A nemzeti érdekeket", az olasz alkotmány törvényeit így nyiltan lábbal típró, önieleplező szavak hallatára az olasz nép minden rétegét magával ragadta a nemzeti ellenállás szelleme. Ki adott felhatalmazást ä kormánynak arra, hogy az országban amerikai hadi támaszpontok létesüljenek, hogy az olasz hadSereget külföldi főparancsnok alá rendeljék, aki áZ Olasz katonákat akár / idegen országban is vezényelheti? A nemzeti függetlenségért és szabadságért folytatott harc lánglelktt olasz hadvezérének, Garibaldi emlékének felelevenítésével tíltakozótt millió meg millió olasz a pestistábornok ellen. Garibaldi forradalmi szabadságharcos indulójának felhívása vált a tiltakozó moBgalom jelszavává: „Ki Olaszországból az idegenekkel!" S á nemzetárulás kormánya, az amerikai megseállók lakájai az egész nép előtt még gyűlöletesebbekké váltak, ^mikor rárontottak a Garibaldi-dalt éneklő tömegekre, letépték Garibaldi arcképét a falakról, amikor Garibaldi helyett Ridgwayt választották. Ezekben a napokban Olaszországban nem volt olyan gyár, olyan község, egyetem, hivatal, ahol valamilyen foŕíhában ne jutott volna kifejezésre ne jutott volna a háborús politika elleni gyűlölet. Gyárak, üzenlek, építkezések, vasútállomások ezreiben meg ezreiben zajlottak le tiltakozó gyűlések, figyelmeztető sztrájkok, ülősztrájkok, amelyek tiltakoztak Ridgway látogatása ellen. A mezőgazdasági munkások országszerte erösődö bérmozgalmait mindenütt őszekötötték a háborús veszély fokozása ellen Vívott harccal. Több olasz városban, ipari központban a munkások .tiltakozó sztrájkokat tartottak. A munkásosztály és a dolgozó parasztság a legkülönfélébb, a helyi körülményeknek legmegfelelőbb formában "valósította meg ellenállását. A tömegmozgalom kiszélesítését szolgálták a béke híveinek s az Olasz partizánok szövetségének ebben az időben összehívott városi, megyei kongresszusai. A nemzeti függetlenségnek és az amerikai elnyomókkal Szembeni ellenálláshak gendolata töltötte be a PadOVában ülésező országos kulturális találkozót és a milánói Országos szövetkezeti konferencia előkészületeit is.' A kormány elszigeteltségére és rettegésére jellemző, hogy mé<r a jobboldali szociáldemokrata párt Üdingbeh tervezett Matteotti emlékÜnnepségét is betiltotta és nem engedélyezte a Genovában 1944 óta mmden évben megismétlődő ünnepség megtartását se, amelyet a német megszállók által kivégzett partizánok tiszteletére rendeznek. Mindenki megbízhatatlanná vált De Gasperiék számára, aki — olasz.