Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-22 / 147. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1952 június 22, vasárnap 2 Kčs V, évfolyam. 147. szám rJÍ mai számban; Versenyben a második negyedévi terv teljesítéséért (2. old.) Az Egyesült Államok kormán ya igyekszik minden módon gátolni a béke megszilárdítását (3. old.) Sztálin velünk van; (4. old.) Aratják az őszi árpát az apácasxakállasi szövetkezetben (5. old.) Az agitátor szava a fronton Rádióműsor (7. old.) (8. old.) A világ népei meghiúsítják a háborús gyújtogatok tervét Tizenegy évvel ezelőtt, 1941 június 22-én törtek be a német fasiszta hordák a békeszerető szovjet földre Moszkva meghódításának nagyzoló tervével. Nyugat- és Közép-Európában elért könnyű sikereiktől megittasodva „az új Európa" alapítói már világuralomról és a Szovjetunió elleni hódító menetelésük egyedüli komoly akadályának legyőzéséről álmodtak. Az imperialista háborúk történetében eiklig még sohasem volt olyan óriási hadigépeziet, mint amilyen az évek során át rabló hadjáratra felkészült és egész Európa fegyvergyárai által ellátott náci Wehrmacht. Ezzel az óriási erővel, amely előtt harc nélkül kapitulált több európai ország kormánya és amely néhány hét leforgása alatt legyőzte a lengyel, francia, jugoszláv és görög hadsereget, egyedül találta magát szemben a Szovjetunió. Halálos veszedelem fenyegette az egész civilizált világot. A kirobbant háborúnak döntenie kellett az állatias fasizmus győzelméről, a barbár náci ideológia nralomrajutásáról, a nemzetek rabszolgasorsba jutásáról, meg kellett pecsételnie a halálos ítéletet a demokrácia és a Iialadás erői, a szabadság és minden felett, ami az emberiségnek drága. A náci hadseregek gyors győzelméről nemcsak Hitler volt meggyőződve tábornokaival együtt, akik önmagultat ámították hadseregük „legyőzhetetlenségéröl" szóló illúziókkal, hanem a nyugati államférfiak, politikusok és tábornokok is, a Szovjetunió közeli végét jósolták. Ezek „a dicső sztratégák" azonban éppen úgy, mint a berlini „katonai szakértők" sohasem tudták megérteni, milyen legyőzhetetlen erőt jelent egy nép, amely tudja és átérzi, hogy a maga hatalmát, a dolgozók uralmát véili, hogy saját ügyét Védelmezi, amelynek győzelme biztosítja számára a haladás és a kultúra minden jótéteményét. Az egyszerű emberek milliói azonban világszerte reményteljesen függesztették tekintetüket ezekben a sorsdöntő napokban Moszkvára, amely egyedül volt képes megállítani a fasiszta hordák győzelmes felvonulását. A nemzeteknek a Szovjetnnióba vetett- reménye az utolsó pontig beteljesedett. Sztálin elvtárs már 1941. július 3-án és november 6-án mondott felejthetetlen beszédeivel a végső győzelembe vetett sziklaszilárd meggyőződéssel töltött el minden antifasiszta harcost és a népi tömegeket. Lerántva a hitlerista hadosztályok „legyőzhetetlenségének" nimbuszát, szétszedve a hírhedt porosz hadi stratégia olcsó „villámgyőzelemre" való hamis számításait és megmutatva a Szovjetunió és az antifasiszta erők hatalmas fölényét, bebizonyította a hitleri kalandorhadjárat elkerülhetetlen bukását. Sztálin elvtárs szavai óriási anyagi erővé váltak, mert nemcsak a szovjet népet, hanem egész Európa népeit kérlelhetetlen és győzelmes harcra serkentették a fasizmus ellen. Es mindjárt az elkövetkező hónapok megtanították az árcátlan támadókat Sztálin szavainak igazságára, amikor meghozták számukra a Moszkva alatti első megsemmisítő csapást. Ez a csapás azonban az ellenség megsemmisítésére irányuló geniális sztálini terv megvalósításának csupán előjátéka volt. Következett a sztálingrádi katasztrófa, egymásután mérték a megsemmisítő csapásokat rá a Kaukázusban, Leningrádnál, Orelnál, Krim-félszigeten stb. egy percnyi pihenőt sem engedve a fasiszta bestiáknak, amíg meg nem semmisült saját barlangjában. A Szovjetunió dicső győzelme törhetetlen erejének tanújelévé vált, bebizonyította a szovjet állami rendszer és szocialista gazdaság túlszárnyalhatatlan előnyeit, a marx-lenlnizmus gránltszilárd alapján felépített sztálini katonai tudomány és stratégia elérhetetlen fölényét, bebizonyította a Szovjet Hadsereg mesteri harcászati tudományát. A második világháború e tanulságai igen nagy jelentőségűek a demokrácia és a béke, valamint az imperializmus táborai közötti mai döntő küzdelemben. Hatalmas lelkesítést jelentenek mindazon erők számára, amelyek a béke, szabadság és a népek függetlenségének védelmére kelnek. Es egyben nyomatékos figyelmeztetés a világuralom minden új jelöltje számára. Az amerikai imperialisták. akik a háború után átvették az imperialista világ vezetését, ugyanarra az útra léptek, amely a hitleristákat vezette a Szovjetunió elleni öngyilkos támadásra. Az USA gyors fasizálása, a befolyása alatt álló országok militarizálása, a távolkeleti kalandorhadjárat, a náci Wehrmacht maradványainak feltámasztása Nyugat-Németországban — mindez azt bizonyítja, hogy a szörnyű hitlerizmusnak örökösei akadtak. Az amerikai imperialisták is védelmi intézkedések színlelésével igyekeznek háborús előkészületeiket álcázni; megakarják győzni a világot az angolszász faj fölérendeltségéről, világuralmi küldetéséről, hasonlóképpen beszélnek a „nyugati kultúra'' védelméről, kereszteshadjáratot hirdetnek a kommunizmus ellen. Ki ne ismerné fel ebben Göbbels fegyvertárát? Azonban semmi sem jellemzőbb az amerikai imperializmusnak a fasizmussal való hasonlatosságára, mint brutális állatiassága. A koreai, vietnami és maláji városok és falvak kiirtása, a fegyvertelen polgári lakosságon és a hadifoglyokon elkövetett véres tömeggyilkosságok, a nők és gyermekek legyilkolása, a baktérhunfegyverek és mérges gázok aljas felhasználása — ezek az amerikai, angol, francia imperialisták és kiszolgálóik tettei, amelyekkel túlszárnyalják Lidice gyilkosait, Varsó elpnsztítóit és az auschwitzi gázkamrák építőit. Ez a hasonlatosság azonban nem véletlen. Hiszen az imperializmus, a monopoltőke uralma, a kapitalizmus rothadó korszaka volt a fasizmus igazi lényege éppen úgy, mintahogy Amerika és csatlósai kormánykörei politikájának az alapja is. Az imperialista országok politikája elkerülhetetlenül abban a törekvésben csúcsosodik ki, hogy új piacokat hódítson, nyersanyagforrásokat szerezzen, idegen országokat hódítson meg, milliós és milliárdos hasznokat zsebeljen be a fegyverkezésből és a véres háborúkból. Ezt az igyekezetet még jobban fokozza a gazdasági válság és következményeinek nyomása, a monopolistáknak saját dolgozó népüktől és a forradalomtól való félelme és állatias gyűlölete a Szovjetunió — a győzedelmes szocializmus országa iránt, amelynek világtörténelmi sikerei a világkapitalizmus bukásának az előjelei. Semmiféle kétség sem lehet azonban afelől, hogy ha az imperialista tábor vezérei ma megkockáztatnák az új világháború előidézését, ez a háború csupán magának az imperializmusnak csődjével végződhetne. Attól az időtől, amikor Hitler a világuralomra törekedett, a világon gyökeres változások következtek be, amelyek lényeges átalakulást okoztak az erők arányában. Elsősorban sokszorosan megnövekedett magának a Szovjetuniónak az ereje. Hősi épí• • Összeült a politikai és tudományos ismereteket terjesztő Csehszlovák Társaság alakuló kongresszusa A szülőföld dolgozó népe iránt ér. zett megbonthatatlan kapcsolat érzetéből és abból a vágyból, hogy megsokszorozzák a haladó értelmiség részvételét a béke megszilárdításának és a béke építkezésének nagy müvében, indult ki a tudomány, technika és a művészet képviselőinek dobrisi felhívása minden tudományos, műszaki és kulturális dolgozóhoz, hogy gazdag ismereteikkel jelentősen hozzájáruljanak a népnevelés müvéhez. A csehszlovák tudósok, műsza. kiak és művészek dobrisi kezdemé. nyezö gyűlésének határozatából és a Csehszlovák Köztársaság minden kerületében megtartott áprilisi konferenciák határozatából lefektették a politikai és tudományos ismereteket terjesztő Csehszlovák Társaság építéséneik alapjait, amely összpontosítana magában minden alkotót, tudományos és művészeti dolgozót, ipari és mezőgazdasági újítót, hogy a tudomány, technika és a művészet leghaladóbb képviselőivé váljanak' a Csehszlovák Köztársaság lakosságának minden rétegében. A politikai és tudományos isme. reteket terjesztő Csehszlovák Társaság alakuló kongresszusát „a haladás és a tudományos munka fényét a nép, a béke és a szocializmus szolgálatába" jelszó alatt szombaton, június 21-én tartották meg Prága főváros községházának Smetana-termében. Az élenjáró^ cseh és szlovák tudósok, műszakiak, újítók és művészek több mint 800 kiküldöttje jött össze tanácskozásra, hogy hozzájáruljon dolgozó népünk kultúrális színvonalának emeléséhez és felfegyverezze öt a tudo-. mány, a technika és a művészet új ismereteivel, amelyek meggyorsítják a nagy történelmi mű, a szocia lizmus megvalósítását. A Smetana. terem, amelynek homlokzatán a csehszlovák és a szovjet államszínek között elhelyezték Klement Gottwald köztársasági elnök hatalmas arcképét, valamint Marx, Engels, Lenin és Sztálin képeit a kongresszus fő jelszavával együtt, élenjáró nemzetébresztöin'k és klaszszikusaink fényképeivel és Mikulás Ales „Tudomány és munka" című rajzánalt hatalmas másolatával volt feldíszítve. Az alakuló kongresszuson résztvettek: Václav Kopecky tájékoztatásügyi miniszter, dr. Oldrich John, a Nemzetgyűlés elnöke, ing. Ludmilla Jankovcsová élelmiszeriparügyi miniszter, Marek Smida, erdő. és faiparügyi miniszter. Ondrej Klokocs tajékoztatásügyi megbízott, Csenek Hruška hadosztálytábornok, a hadügyminiszter helyettese, dr. Václarv Vacefk Prága főváros polgármestere, Bohumír Cservicsek, a köztársasági elnök irodájának főnöke, a miniszterek képviselői, a főiskolák rektorai, dr. Ján Mukarovszky, egyetemi tanárral, a Károly egyetem rektorával élükön, Harsona hangok közben foglalták el a tiszteletbeli helyeket, Václav Kopecky tájékoztatásügyi miniszter és a politikai és tudományos ismeretekt terjesztő Csehszlovák Társaság előkészítő bizottságának tagjai, elnökükkel, dr. ing. Vilibald Bezdicsek tanárral, a cseh technikai főiskola rektorával élükön. A csehszlovák és szovjet himnusz elhangzása után dr. ing. Vilibald Bezdicsek, az előkészítő bizottság elnöke, megnyitotta a politikai és tudományos ismereteket terjesztő Csehszlovák Társaság alakuló kongresszusát. Szivélyqsen üdvözölték a megjelenteket és előterjesztette az előkészítő bizottságnak a kongresz. szus tiszteletbeli elnökségére tett indítványát. A tiszteletbeli elnökségbe egyhangú lelkesedéssel bevá. lasztották J. V. Sztálin generaliszszimuszt, Klement Gottwald köztársasági elnököt, Mao Ce Tungot, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának elnökét, Antonin Zápotocky kormányelnököt, dr. Zdenek Nejedlý iskolaügyi minisztert', Jacques Duclost, Franciaország Kommunista Pártjának titkárát, Andrt Stil Sztálin-díjas írót és újságírót, Alexander Neszmejenovot, a Szovjetunió tudományos akadémiájának elnökét, A. L Oparint, a politikai és tudományos ismereteket terjesztő Össz-szövetségi Társaság kiváló dolgozóját, Kuo-Mo Zso tanárt, a Kínai tudományos akadémia elnökét, „a nemzetek közti béke megszilárdításáért'' adományozott nemzetközi Sztálin-díj kitüntetettjét, a népi demokratikus és baráti országok tudományos akadémiáinak elnökeit, valamint a világbéke mozgalom képviselőit. Az alakuló kongresszus plénuma azután egyhangúlag jóváhagyta az alakuló kongresszus munkaelnökségét Václav Kopecky tájékoztatásügyi miniszterrel az élén. Képviselve vannak benne élenjáró tudósaink, művészeink és élenjáró dolgozóink. A választóbizottság élére dr. Ján Bartuska tanár képviselőt, a Károly egyetem jogi fakultásának dékánját, a szervezeti szabályzatot készítő bizottság élére Karol Marvanta, a központi Szakszervezeti Tanács titkárát, a javaslati bizottság élére dr. Jozef Macekot, a politikai és gazdaságtudományi főiskola társadalomtudományi fakultásának államdíjas dékánját és a jelölőbizottság elnökévé Ludmilla Pa j dusáková-Mrkoszovát, a kőpataki tavi Állami csillagvizsgáló intézet dolgozóját választották meg. A kongresszus résztvevőinek levele K. Gottwald köztársasági elnökhöz „Drága Elnök elvtárs, mi, a csehszlovák dolgozó értelmiség tagjai, tudományos, műszaki és művészeti dolgozók, újítók, akik öszszegyültünk a politikai és tudományos ismereteket terejsztö Csehszlovák Társaság országos alakuló kongresszusára, őszinte és forró üdvözletünket küldjük Önnek. Csak rövid ideje annak, hogy az élenjáró csehszlovák tudósok, technikusok és művészek dobrisi ülésezésén felhívás hangzott el olyan társaság megalakítására, amely értelmiségünket becsületbeli és felelősségteljes feladatra szólítja: váljanak a tudomány, technika és kultúra leghaladóbb ismereteinek hordozóivá a Csehszlovák Köztársaság dolgozóinak széles rétegeiben. Haladó értelmiségünk emlékezve az Ön gyönyörű szavaira, hogy népünk számára „hozzáférhetővé kell tenni a mult összes nagy kultúrkincseit és sarkig kell tárni a tudományhoz és a széphez vezető kapukat", örömmel jelentkezik e nagy feladat teljesítésére és így akarja megsokszorozni a szocializmus építésében való osztályrészét, a mi gyönyörű, ifjú népi demokratikus köztársaságunkban. Erről tanúskodik a kerületi konferenciák sikeres lefolyása, amelyeket a mult napokban tartottak a köztársaság valamennyi kerületi városában, erről tanúskodik e kongresszus résztvevőinek lelkesedése is, akik mély felelősségérzettel lépnek azon kérdés megtárgyalásához, hogyan lehet a legjobban terjeszteni a politikai, tudományos és műszaki ismereteket dolgozó népünk körében. Munkánk során folytatni akarjuk kultúránk dicső hagyományait, Ján Hus mester, Ján Amos Komenský, Jozef Dobrovský, Ľudovít Stúr, František Palacký, Jan Evangélista Purkyne, Zdenek Nejedlý müvét és sok másét, akik olyan dolgozók mintaképét szolgáltatják nekünk, akik a néppel össze vannak kapcsolva és a nép javáért dolgoznak. A társaság megalakításánál szemünk előtt lebeg a nagy példa — a politikai és tudományos ismereteket terjesztő szovjet társaság, amely széleskörű előadó tevékenységével hathatós segítője a szovjet népnek a kommunizmus kiépítéséért folytatott harcban a Szovjetunióban. ígérjük Önnek, drága elnök elvtárs, hogy Marx, Engels, Lenin és Sztálin nagy tanításának szellemében törekedni fogunk a természet és a társadalom fejlődése törvényszerűségének igaz, hü, harcias magyarázatára, hogy népünket megszilárdítjuk gyönyörű, népi demokratikus köztársaságunk iránti szeretetében, megerősítjük testvéri kapcsolatait az egész világ dolgozóival, főleg a győzelmes Szovjetunió hősi népével, így tudományunkat, technikánkat és művészetünket a béke és a szocializmus még hathatósabb harcosaivá tesszük. A politikai és tudományos ismereteket terjesztő Csehszlovák Társaság alakuló kongresszusának résztvevői." tömunkájával és a kommunizmus építésében elért, sikereivel a szovjet nép minden évben tovább szilárdítja hazája fölényét. Ma a Szovjetunió mint bevehetetlen erőd áll a béketábor élén, amelyen feltétlenül megtörik minden támadás. Döntő körülmény továbbá az a tény, hogy a Szovjetunió már nincs magára hagyva, mint a háború előtt, hanem hogy oldalán áll ma a szabadság és a béke őrhelyén az 500 milliós népi Kina, a népi demokratikus országokkal, a Német Demokratikus Köztársasággal és a világbéke híveinek millióival együtt. A nemzetek tanultak a második világháború tapasztalataiból. A tőkés és gyarmati világ népi tömegei a kommunisták által vezérelve minden nap kimutatják ellenállásukat az új háború előkészületei ellen, kinyilvánítják elszántságukat, hogy nem akarnak az imperialisták zsoldosaivá válni, nem akarnak fegyvert fogni a Szovjetunió ellen. Erről tanúskodik a francia és olasz hazafiak hősi harra is az amerikai megszállás ellen, erről tanúskodik a német nép elszánt küzdelme is az egységes, békeszerető és demokratikus Németországért. Hatalmas és legyőzhetetlen ma a demokrácia és a béke táborának ereje! Ha az elmúlt háború alatt a támadó még számíthatott néhány számára kedvező körülménnyel, ma a Szovjetunió és a világbéketáftor többi leküzdhetetlen erőinek nagy anyagi és főleg erkölcsi erejével áll szemben. Ez a fölény és erő a világ nemzeteinek biztonságot és bizalmat kölcsönöz, hogy végül teljesül a világbéke minden feltétele: az idegen haderők kivonása a sokat szenvedett Koreából, az egységes, demokratikus és békeszerető Németország létrehozása, a nemzetek függetlenségének, szabadságának és biztonságának biztosítása — hogy az. imperialisták aljas háborús tervei véglegesen meghiúsulnak.