Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-20 / 145. szám, péntek

2 UJSI0 t 1952 június 20 Jobb munkaszervezéssel teremtsék meg a tervteljesítés alapjait a losonci építészeti segédüzemben Lapunk egyik számában külső munkatársunk levele alapján bírál­tuk a losonci építészeti segédüzemet az üzemben előforduló súlyos hibák miatt. Az üzem vezetősége szerkesz­tőségünknek küldött válaszában ki­fogásolta a kritika egyes pótjait, azt állítva, hogy azok nem felelnek meg teljesen a valóságnak. Azóta több munkáslevél érkezett szerkesztőségünkhöz, amelyekben az üzem munkásai kritizálják az üzem­ben lévő állapotokat. Egyik levelezőnk, ifjabb FábryPál, az üzem egyik munkása a következő­ket írja levelében: „Mi teljesíteni akarjuk a. tervet. Az a legfőbb törek­vésünk, hogy minél több lakást épít­sünk bányászaink számára. A terv­teljesítés azonban nagyon ingadozik. A második negyedévi munkánk na­gyon rosszul kezdődött. Hihetetlenül hangzik, de sok esetben megtörtént, hogy nem tudtak mivel foglalkoztat­ni bennünket, ezért nem tudjuk telje­síteni a második negyedévi tervet. Ebben mi nem vagyunk hibásak, ke­ressük hát meg, hol a hiba ? Az üzem vezetőségében, vagy m,ásutt..." A sajtó hasijain már számta­lanszor olvashattuk, hogy az anyag­gal és a munkaidővel takarékoskod­nunk kell. Ennek a mondatnak mély politikai értelme van. Tudatában kell lenni minden mesternek, munkaveze­tőnek, munkásnak, hogy úgy az anyag, mint a munkaidő megtakarí­tásával elősegítjük a szocializmus építését, a szebb és boldogabb jövő megteremtését, a béke ügyét. Ezt úgy kell tekinteni minden becsületes, hazáját szerető munkásnak, mint ha­zafias kötelességet. Ahol az anyag­gal és munkaidővel nem takarékos­kodnak, ott az ellenség malmára hajtják a vizet és sajátmaguk alatt vágják a fát. Azokban az üzemekben, ahol a mesterek, munkavezetők szoros kap­csolatot teremtenek a munkásokkal, az anyagtakarékosság és a terv tel­jesítése is szilárd alapokon nyugszik. Hogy ez mennyire így van, konkré­ten is megemlíthetjük egyes üzemek jó működését. Például a losonc-apát­falusi textilüzemben az anyagtakaré­kossági mozgalom a jő felvilágosító munka következtében népszerűvé vált. De az áru minőségének megja­vítására is nagy gondot fordítottak. Kcmplexbrigádokat szerveztek és a minőség javítása terén örvendetes eredményeket értek el. A „Vörös Csillag" néven működő komplexbri­gádnak országos viszonylatban is jó híre van. Az egyik jó példa, amire azt mondhatjuk, hogy kisebb hibák­tól teltekintve az üzem működése jó kerékvágásban halad. A másik jó példának felhozhatjuk az ugyancsak losonci Tatra bútor­üzemet, ahol az üzem vezetősége, mesterei szintén a munkásokkal váll­vetve harcolnak az ötéves terv ne­gyedik évének sikeres teljesítéséért. Az eredmény meg is látszik. Szorgal­mas együttmunkálkodásuk elismeré­seként mind az anyagtakarékossági mozgalom fejlesztése terén, mind ter­vük teljesítésével a harmadik helyet foglalják el Köztársaságunk bútor­üzemei között. Ellenben van Losoncon olyan üzem is, amelyről nagyon kevés jót mondhatunk. A Josonci melléktermé­keket gyártó üzem müködsét említ­jük itt meg, mivel a tervük teljesíté­sében annyira lemaradtak, hogy szá­mokban kifejezve csak 64.96 száza­léknál tartanak. Napról napra rosz­szabb hírek keringenek erről az üzemről. Kíváncsiak vagyunk, mikor áll be javulás a losonci melléktermé­keket gyártó üzemben, mert a jelen­legi állapot tarthatatlan és szégyen­teljes. Nemcsak a helyi üzemek mun­kásai kísérik figyelemmel működésű­ket, hanem a szomszédos járások sze­me is rajtuk van. Már hosszabb idö óta a legnagyobb rendetlenség ural­kodik ebben az üzemben. Losoncon még keresve sem lehetne rosszabb üzemet találni. Ugy hemzsegnek ott a hibák, mint a beteg ember testén a fekélyek. Pár hónappal ezelőtt már Petröczi elvtárs rámutatott a veze­tőség ama hibáira, hogy az anyaggal és a munkaidővel nem bánnak gazda­ságosan. Az anyagpazarlás, az idöpocséko­lás uralta és uralja még ma is ott a helyzetet „Bűn egy munkát kétszer végezni" — idézzük Fetröczi elvtárs cikkének címét, melyet pár hónap­pal ezelőtt írtSaz üzemről. Bizony bün, ezt mondja minden becsületes, hazáját szerető ember, aki szívén vi­seli a közösség ügyét. A vezetőség pár hónappal ezelőtt még nem -akarta beismerni, hogy Petrőczi elvtársnak, a cikk írójának igaza van, mert a bolsevik kritikához való viszonyuk nagyon gyenge. Fűt-fát megmozgat­tak ellene. A vezetőség mosta a ke­zét és mindenáron azt akarta bebi­zonyítani, hogy hibáktól mentes, de nem sikerült, mert áem haladtak és még ma sem haladnak azon az úton, amelyet Pártunk és kormányunk ha­tározata elvár tőlük. osszul áll a losonci mellékterméke­ket gyártó üzem szénája — mondo­gatják a losonci elvtársak. Hasonló­képpen nyilatkoznak a járási párt­szervezet funkcionáriusai is. Hámor elvtárs, a járási pártszervezet titká­ra is azt mondotta, hogy az ottani vezetőség megérdemli a fejmosást. Egy üzemmel sincs annyi baj, mint ezzel. Ugy hallatszik, hogy a vezető­ség tagjai lemondanak. Azt gondol­ják, hogy ez mentesíti őket a fele­lösségrevonástól ? Ezt már megtehet­ték volna előbb is, nem pedig most. JVJárcius vége felé új igazgatót kapott az üzem Sevcsik elvtárs sze­mélyében, hogy rendet teremtsen. Sevcsik elvtárs, az új igazgató vé­leménye szerint ő még csak rövid ideje van az üzemben és a hibákat még nem lehet az ö rovására köny­velni, mert csak most ismerkedett meg az üzem életével. — Nagy és felelősségteljes, igazi kommunista munka vár rám, — mon­dotta — nagyon sok hiba vár kikü­szöbölésre. Azt is tudom, hogy ne­héz lesz, mert amint látom, itt nem elég a szak- és politikai fejlettség. Ezenkívül még kemény ökölre lesz szükség. Nézzünk csak a dolgok mé­lyére, vájjon mi a valóság? A veze­tőség és az új igazgató között ellen­tétek vannak, mert a hibákra rá kell mutatni s így kiéleződött az igaz­gotó és a vezetők között a harc. Hi­ányzik a közös^megértés szelleme. Az egyik jobbra, a másik balra húz. Ha az igazgató a hibák kiküszöbölése érdekében felszólal, akkor azt mond­ják, hogy diktatórikus. De csak azok, akiket a vezetőség maga köré tömö­rített. Ilyen ember pedig bőven akad az üzemben, mert ha a vezetőség ez­előtt látta is a hibákat, hátat fordí­tott, nem vette őket észre. A rend és a munkafegyelem megteremtése ér­dekében sürgősen kell intézkedni. Nem engedhető meg az sem, mint Barinák tette, hogy ittasan jött be az üzembe tűzoltószolgálatot teljesí­teni. Ilyen és ehhez hasonló eseteket nem szabad elnéznünk, mert ittas embertől az üzem porrá is éghet. Szükséges, hogy bíráljuk az üzemvezetőség eddigi működését, mert sem a szocialista munkaver­seny, sem az anyagtakarékossági mozgalom nincs kifejlődve S ezeket le sem tudják tagadni, mert az üzem nyersanyagából többezer kilogramm vasanyag hiányzik, aminek a sorsá­ról, hogyan és mire lett fekjolgozva, egyelőre még nem tudnak. Cerovsky elvtárs, az üzemi bizott­ság elnöke azzal indokolja ezt á hi­ányt, hogy a délutáni műszak alatt nem volt raktárnok és a lakatosok, meg a vasmunkások szabadon hord­ták az anyagot a raktárból, könyve­lésével nem törődött senki. Érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel, mert a nagymennyiségű vasat a rozsda nem marta le. Ez is felületességről, ha­nyagságról tanúskodik. A munkások munkaerkölcse általában nagyon gyenge, amit bizonyít az igazolatlan kimaradók száma is. Például a festőknél 28 százalékot tesz ki az igazolatlan kimaradozók száma. Talán a tervezésnél jobb a hely­zet ? Itt is bajok vannak. Olyan rossz a tervezés, hogy ők maguk sem tud­nak rajta eligazodni. Pedig a jó ter­vezéstől és az üzem vezetésétől függ, hogy az üzem hogyan és miként tudja végrehajtani a kitűzött határ­időre előírt feladatok teljesítését. Ezen sem lehet csodálkozni, hiszen Staron, aki a tervezőosztályt vezette, még a járási pártszervezetek szerint is „volt főfeketézö". Ilyen emberek fészkelődtek be a melléktermékeket gyártó üzem kebelébe. A raktárak­ban szintén volt korcsmárosok, ke­reskedők lapulnak, ami a munkások­nak bizony nem nagyon tetszett. Sevcsik és Cerovszky elvtársak még azt is mondották, hogy nincs munka. Kérdezzék meg csak a szom­szédos üzemeket Losoncon, mit vá­laszolnak erre nekik. Persze hogy ; nincs munka, ha rossz a tervezés, rendszertelen az anyagellátás. Igy aztán még a2ok sem fejthetik ki szorgalmukat, akik akarnak dolgoz­ni. Ha le is dolgozzák a 48 órás mun­kaidejüket, az is csak úgy tessék­lássék módon folyik. Az üzemi pártszervezet működésé­re is rá kell mutatnunk. Mert ahol a pártszervezet lelkiismeretesen végzi feladatát, nem mulasztja el a felvilá­gosító munkát, ott a terv teljesítése is szilárd alapokon nyugszik. De itt a pártszervezet tevékenysége na­gyon gyenge volt. A kommunisták nem mutattak jó példát a munkások­nak. Pedig nekik kellett volna jó jó példával előljárni a szocialista verseny megindításában és az anyag­gal való takarékoskodásban is. Ahogy ezideig működtek, úgy nem lehet megteremteni a munkásokban az egyéni felelősségérzetet. A mühelytanácsok vezetői nem tartanak rendszeres gyűléseket, nem beszélik meg közösen, hogy az üzem­ben felmerülő hibákat hogyan és mi­ként lehetne megoldani. A CsISz-szervezet működése is csak papíron van meg, bár az üzem­ben 71 ifjú dolgozik, de működésűk nagyon gyenge. A vezetőség er­ről úgy nyilatkozik, hogy a fiúkat az üzemben nem érdekli semmi. Ez nem igaz, mert az ifjúság már szám­talan esetben bebizonyította, hogy derekasan meg;állja helyét a munka arcvonalán. Hogy a CsISz-tagok ott nem tudnak sikeres munkát kifejte­ni, ez nem az ő hibájuk. Meg kell ta­lálni ott is a módját éppen úgy, mint más üzemekben megtalálták. Az ot­tani vezetőség szavai szerint a hi­báknak szálai kinyúlnak a beszter­cebányai igazgatósághoz is. Sevcsik elvtárs mondotta s egy alkalommal Cserný elvtárs is beismerte Beszter­cebányán, hogy a losonci mellékter­mékeket gyártó üzemet valóban úgy kezelték, mint mostohagyermeket. Az igazgatóság tevékenysége ném mondható rugalmasnak. K. I. A kassai magnezitüzemek bányászai és kohászai versenyeznek a tervteljesítésben A tervfeladatok következetes tel­jesítésévé. a kassai magnezitu.'.e •. bányászai és ke.. i _ „ oánya és kohászati üzemek kerületi versenyé, ben az első helyre kerültek. A szo­cialista munkaversennyel „egy csil­lével és egy tonnával több magne­zitet naponta a békéért" jelszó alatt az üzem dolgozói túlteljesítették a tervfeladatokat. Az év elejétől a bá­nyászok 103.1 százalékra teljesítik tervüket, a kohászok 100.8 százalék, ra. A termelési költségeket a ver­seny megkezdése óta átlagosan 9 százalékkal csökkentették, a munka termelékenysége pedig 120 százalék­ra növekedett. A kohászok és bányászok 42 mun­kacsoportban versenyeznek, ame­lyekbe bekapcsolódott a dolgozók 80.6 százaléka. A magnezitbányá. ban 20 munkakollektív versenyez. Jó munkamegszervezéssel, a csillék he­lyes beállításával s a munkaidő tel­jes kihasználásával a bányászok májusi tervüket 150 százalékra tel­jesítették és 30 vagonnal több ércet termeltek ki. A tervteljesitést a na­pi sajtótízperceken értékelik ki. A versenyben Mariák József és Mariák Ferenc, valamint Nalevanka János és Nalevanka György testvé. rek munkacsoportjai vezetnek, ame­lyek 170 százalékos normateljesítés­sel az ötéves terv negyedik évét a Bányásznapig, szeptember 7-ig telje sitik. Az ötéves terv negyedik évé nek a Bányásznapig való teljesíté­sére vállalt kötelezettségüket Bal­csík István, Csizmár János, Hlube­nya Pál és Kovács József munka­csoportjai is teljesítik. Összeült a Szlovák Nemzeti Tanács plénuma Csütörtökön, június 19-én délelőtt 10 órakor František Kubacsnak, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének vezetésével megtartották a Szlovák Nemzeti Tanács 19-ik ülését. Az ülésen résztvett dr. Jozef Kiszely kormányelnökhelyettes, Julius Du­ríš, a Megbízottak Testületének el­nöke^ a Megbízottak Testületének alelnökeivel, dr. Ján Púllal, Szlová­kiai Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárával és Jozef Mjartannal, valamint a Megbízot­tak Testületének további tagjai. Je­len volt továbbá az Állami Ellcnőr­zésügyi minisztérium' területi meg­hatalmazottja, Rudolf Sokol, a Szlo­vák Szakszervezeti Tanács képvise­lői, a Szlovákiai Nöbizottságok, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, a népi milíciák és a biztonsági alaku­latok kiküldöttei. A páholyokban és a galérián helyet foglaltak a Szlo­vák Nemzeti Tanács vendégeiként az üzemek legjobb dolgozói, az él­munkások és újítók, az egységes földműves szövetkezetek, a gép. és ^rak torállomások és az állami bir­tokok példás dolgozói. Az ülést František Kubacs, cs Szlovák Nemzeti Tanács elnöke nyi­totta meg. A plénum gyűlése előtt Ján Zdrazšil, a Szlovák Nemzeti Ta­nács új képviselője letette a képvi­selői esküt. Július Duris, a Megbízottak Ifcs-* tületének elnöke azután jelentart tett a Szlovák Nemzeti Tanács plé­nu mának Szlovákia összesített ter­vének teljesítéséről, k#!önös tekin­tettel az idei aratás, cséplés és fel­vásárlás korai és sikeres megvaló­sítására. Jelentésében felemlítette Szlovákia hatalmas gazdasági fej­lődésének örömteljes eredményeit, amelyeket az év első öt hónapja alatt az ipari és mezőgazdasági épí­tés terén elértek. Szovjet művészek fellépése az „1952-es Prágai Tavasz"-on Tegnap este az ez évi nemzetközi | vics csellista, O. Káverznyevá hege­zenefesztiválon résztvett nagyszerű ( dümüvésznő, O. Erdeli hárfamüvész­szovjet művészek hatalmas Esztrád­estjével véget ért az „1952-es Prá­gai Tavasz". A prágai közönség szá­mára ez az Esztrád-est alkalom volt arra, hogy utoljára üdvözölje azo­kat a művészeket, akiket a feszti­vál során szivébe zárt. Már az első szovjet művész, J. Malinin zongoraművész pompás já­tékával lelkes ujjongást váltott ki, mely nem szűnt meg M. Rosztropo­nö fellépésénél sem és tetőfokát Ga­leszka és Tarabunov, Golovkinová és Zsdanov balettpárok, valamint Jelizaveta Csavdarová énekesnő fel­lépései után érte el. A szovjet művészek Esztrád est­je, amelyet A. Bljegunova, G. Ma­ximova és O. Csierný csehszlovák hegedűművész kísért, újra megmu­tatta a szovjet zeneművészet utol­érhetetlen magas fejlettségét. Ünnepi búcsúest a szovjet tudósok tiszteletére A Csehszlovák Szovjet Intézet az iskolaügyi minisztériummal és a Szovjetbarátok Szövetségével együtt szerdán, június 18 án a prágai Sme­tana-teremben ünnepi búcsúestet rendezett azoknak a szovjet tudó­soknak tiszteletére, akik a mult is­kolai évben a csehszlovákiai főisko­lákon előadtak. Az ünnepi esten megejelent Dr. Zdenek Nejedlý iskolaügyi minisz­ter, Václav Dávid, a CsKP Közpon­ti Bizottságának titkára, Ing. Jozef Púcsik és Dr. Štefan Rais miniszte­rek, a szovjet főiskolai tanárok, valamint tömegsz;ervezeteink és köz­életünk más kiváló képviselői. A köz­társasági elnök irodáját Dr. Viktor Knapp egyetemi magántanár, a po­litikai osztály főnőkének helyettese képviselte. Jelen volt továbbá Zvon­kov elvtárs, a Szovjetunió prágai nagykövetségének titkára, valamint Barkar elvtárs katonai attasé is. A himnuszok elhangzása után Dr. Ján Mukarovský, a Károly-egyetem rek­tora az ünnepi estet megnyitotta, köszöntötte a vendégeket és köszö­netet mondott a szovjet főiskolai tanároknak azért az önzetlen se­gítségért, amelyet a kozmopolitiz­mus és objektivizmus elleni küzde­lemben nyújtottak főiskoláinknak. Dr. Anton Kotzig, a pozsonyi gaz­daság-tudományi föiskolá rektora, forró köszönetét fejezte ki a szov­jet' vendégeknek a szlovákiai isko­lákon való működésűkért és hang­súlyozta, hogy megmutatták a ta­nulóknak a szervezett munka és a kollektíva erejét. Az ünnepi beszé­det Dr. Zdenek Nejedlý iskolaügyi miniszter mondotta, majd Vladimír tgnatevics Dokukin és Pável Niko­lajevics Bidulja szovjet tanárok be­széltek. Felvételi hirdetmé n v A Szlovák Egyetem Pedagógiai Karának tagozatán az 1952/53. isko­lai évben a következő szakcsopor­tokban lesz magyar nyelvű tanítás: magyar-történelem, magyar-orosz, magyar-szlovák, számtan-fizika, ter­mészetrajz-kémia-földrajz, történe­lem-társadalom tudomány-képzőmű­vészeti nevelés, orosz-zenei nevelés. A felvételre jelentkezőknek leg­később 1952 június 30-ig a követke­ző iratokat kell eljuttatniok a Pe­dagógiai Kar dekanátusához: 1. kérvény, 2. érettségi bizonyítvány (a dol­gozók esti iskolájának tanulóinál nyilatkozat arról, hogy az érettsé­git 1952 októberéig leteszik), 3. részletes életrajz, 4. állampolgársági bizonyítvány, 5. ajánlás a CsISz-töl, vagy a Csemadoktól, 6. a tanítóknak még csatolniok kell a KNV iskolaügyi osztályának belegyezését, hogy főiskolai tanul­mányokat folytathatnak és felvétel esetén a tanítószolgálat alól fel­mentik őket. Bővebb felvilágosítást a Pedagó­giai Kar dekanátusa ad: Bratislava, Šafárikovo 12, fsz. 10, (Tel.: 330— 36). A fogyasztási szövetkezetek — a falu szocialista építésének fontos segítőtársai (Folytatás az 1. oldalról) tási szövetkezetek 1951 hasonló idő­szakával szemben háromszor annyi tojást, majdnem tizs/.er annyi tejfölt, ötszörte több vajat, kétszerte több húst és hétszerte több hUvelyest vá­sároltak fel. Fogyasztási szövetkezeteink ma új hatalmas fejlődés előtt állnak. Azok a feladatok, amelyek elé pártunk a fogyasztási szövetkezeti mozgalmat állítja, komolyak, de teljesíthetők. Különösképpen azért teljesíthetők, merj; fogyasztási szövetkezeteink épí­tésében a Szovjetunió fogyasztási szövetkezeteinek nagy tapasztalatai­ra támaszkodhatunk, mert merít­hetünk ezekből a tapasztalatokból így sok akadályt és hiányosságot megelőzhetünk. Pártszervezeteink előtt is az a nagy feladat áll, hogy az eddiginél jobban segítsenek szövetkezeti moz­galmunknak, hogy megtanulják ezt a hatalmas tömegszervezetet eszkö­zül felhasználni a falu szocialista épí­tésére. Nem szabad megengedni bár­mily hamis nézetet a szövetkezeti mozgalom jelentőségére vonatkozóan, amelyek e fontos töinegszervezet le­becsülésére vezethetnének. Tudatosí­tani kell azt is, hogy a szövetkezeti mozgalom jelentőségének lebecsülé­sét szándékosan/ vitte Pártunkba a benne megbúvó' kártevők és árulók bandája, akik nem kívánták, hogy falvainkon sikeresen felépíthessük a szocializmust. Ha pártszervezeteink és a szövet­kezetek kommunista dolgozói élére állnak annak a törekvésnek, hogy a szövetkezeteket fő küldetésükre — a pártvonalnak a falvakon való meg­valósítására irányítsuk, — kiküszö­böljük a szövetkezeti mozgalom mai hiányosságait és a szövetkezetek mai munkássága is a nagy forradalmi hagyományok dicső folytatása lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents