Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-19 / 144. szám, csütörtök

6 III SZ0 1952 Ťúniusig A termelőszövetkezeti elnökök levelező oktatása Magyarországon A magyar termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésével mindinkább növekednek azok a követelmények, amiket a termelőszövetkezettel szem­ben támasztanak a megnagyobbodott gazdaságoknak a mezőga zdasagi ter­vek teljesítésével és túlteljesítésével együttjáró feladatai. A magyar me­zőgazdaság vezetői ezért rendkívül, nagy súlyt fektetnek a szövatkeefcti dolgozó parasztság, különösen a szö­vetkezeti vezetők szakoktatására és továbbképzésére. A szövetkezeti elnökök kiképzése a földmüvelésügyi minisztérium szak­oktatási főosztályának hatáskörébe tartozik és jellegénél fogva iskolán­kivüli szakoktatás. Az elnökképzö iskola 5—10 hónapos bentlakásos el­nökképzö iskola és ilyenek az ország számos megyéjében működnek. Má­sik formája az azonos tananyagű le­velező oktatás, amelyben azok ré­szesülnek, akik az anyagot termelő munkájuk megszakítása nélkül, egyéni tanulás útján sajátítják el. Célja ennek is az, hogy a megválasz­tott elnökök megtanulják a nagy­üzemi gazdaság tervszerű, szervezett vezetéséhez szükséges alapismerete­ket. Tisztában legyenek a szocialista munkaszervezet és jövedelemelosztás problémáival. Egy-egy szakiskolához illetve tech­nikumhoz 35 termelőszövetkezeti el­nököt osztottak be. Az első tanévben (1951/52) 1.050 termelőszövetkezeti elnök vesz részt a levelező oktatás­ban. Ennek az oktatásnak időtarta­ma 10 hónap és a résztvevőket a he­lyi tanácsok jelölték ki. A kijelölt elnökök egyénileg tanulnak és a me­zőgazdasági iskola vagy technikum, amelynek körzetébe tartoznak, csa.k előkészíti őket, segíti é3 ellenőrzi a tanulmányaikat. A tanfolyam végén vizsgára bocsátja őket. A tanév megkezdésekor és elvégzésekor a tanfolyam résztvevői bevonulnak egy-egy heti időtartamra iskolájukba és a bentlakás ideje alatt csoporto­san készülnek fel a magántanulásra, illetve befejezéskor összefoglalják a tanuljtakat. Az egyéni tanulás a földmüvelés­ügyi minisztérium szakoktatási fő­osztálya által kiadott sokszorosított anyagból, külön erre a célra nyomta­tott brosúrákkal és jegyzetekkel stb. történik. A tanulókat szabályos és sürü időközökben instruktorok láto­gatják és segítenek a tanulásban és .jegyzetkészítésben, előkészítik őket a vizsgákra. A tanrendben szerepel: a termelőszövetkezetek ügyvitele, üzemgazdaságtan, növénytermesztés, álattenyésztés, kertgazdálkodás, sző­lő- és gyümölcsfaültetés és házi épít­kezés. A sikeres vizsga letétele után a tanfolyam hallgatói rendelkeznek a termelőszövetkezet irányításához szükséges szaktudással és képesek a gazdaságvezetésével járó feladatok megoldására. A vizsga letétele után a hallgatók biznyitványt kapnak. I As instruktorok a helyi Tanácsok mezőgazdasági osztályainak szakem­j berei az állami gazdaságok, gépálio­I mások és termelőszövetkezetek leg­kiválóbb agroncmusai és zootechni­kusai, akik az üzsan és a termelés tervéhez igazodva., alkalmazzák ta­nítás; módszerüket gyakorlati ta­pasztalatuk alapján. A cél az, hogy a szövetkezeti elnök ne száraz el­mélet vagy általános megállapítások alapján vezesse és irányítsa a szö­vetkezetet. A tanfolyam résztvevői jelentős anyagi és erkölcsi támogatást kap­nak az államtól és községük párt­szervezetétől. Tanulmányi idejük alatt más szakmai tanfolyamra nem oszthatók be, kedvezményes áron kapják a könyveket, bentlakásuk ide­je alatt, ingyenes szállásban, ellátás­ban részesülnek, utazási költségeiket megtérítik. A levelezői oktatás meggyorsítja a szocialista nagyüzemi gazdálkodás szakembereinek kiképzését és lehető­vé teszi, hogy a dolgozó parasztság bizalmából felelős irányító munkát végző szövetkezeti vezetők, együtt nőjenek feladataikkal. A tudomány szolgálatában /. M. Bugajev fellépése a bratislavai Nemzeti Színházban Ha Csajkovszkij „Eugen Onegin"­je N. S. Dombrovszkij szovjet ren­dező betanításában a bratislavai közönség számára kultúrünnepet je­lentett, ezen operának a dolgozók zenei fesztiválja keretében június 16-án megismételt előadása foko­zott élvezetet nyújtott. Az előadás rendezése mellett közönségünknek, amely túlnyomó részt a bratislavai üzemek dolgozói sorából állott, le­hetősége nyílott megismerkedni Ivan Maximovits Bugajev kiváló szovjet operaénekesnek, a leningrá­di Kirov akadémiai színház tagjá­nak színészi és énekművészeiével. Bugajev, a prágai fesztiválon való szereplése után. ellátogatott a bra­tislavai dolgozóik zenefesztiváljára is. Bugajev „Lenszkije" realisztikus színészi alakításával, valamint lí­rai tenorjának finomságával és ma­gasfokú kultiváltságával elragadta a közönséget. A zsúfolásig megtelt nézőtér a vendégművészt nyíltszíni tapssal jutalmazta és az ötödik kép (Lenszkij és Onegin áriája és duett­je) végén a közönség lelkesedése viharos ünneplésben csúcsosodott ki. A nyugati országok haladó művészei a prágai fesztiválon A prágai fesztivál kiváló vendégei közé tartoznak a nyugati haladó művészek is, akik pénteken, június 13-án közös hangversenyükön, ame­lyet a Smetana-teremben tartottak országaik művészetét mutatták be. Frederic • Ráddle, angol csellómüvész, a prágai közönség ©lőtt Wiliam T. Walton, angol zeneszerzőnek cselló és zenekar számára készült hang­versenyével mutatkozott be. Riddle mesteri módon uralta a esellorésizt, és a prágai rádió szimfónikus ze­nekarával együtt, amelyet kiváló karnagya Karel Sejna, vezényelt, sikerrel mutatta be első ízben a je­lenlegi angol zenealkotásnak ezt az összetett szerzeményét. Az est kiváló szólistája volt He­lene Boschi, francia zongoraművész­nő; kiváló elöadómüvészete kitűnt a zenekatTa és zongorára írott fran­cia dalszimfóniában, amelynek szer­zője Vincent ď Indy, a XIX. szá­zad és a XX. század elején élt kivá­ló francia zeneszerző. A hangverseny programmján, amelynek folyamán Anglia ós Fran­ciaország művészi életének haladó képviselői bizonyítékát adták kivá­ló művészi képességeiknek, továbbá Dvorák Karneválja szerepelt és a zeneirodalom egyik leggyönyörűbb müve P.. I. Csajkovszkij nagy orosz klasszikus híres V. E-moll szimfó­niája. A prágai közönség, amely a két haladó nyugati művész fellépését nagy érdeklődéssel várta, a vendé­gek teljesítményét lelkes tapssal ju­talmazta. A budmerici kastély ismét hangos. Csak nemrég fejezték itt be a Cse­madok kultúrpolitikai tanfolyamát, most a politikai és tudományos is­meretek népszerűsítésének előadóit hívták ide egybe. Itt készülnek fel arra a. nagy feladatra, melyet a nép­művelési terv teljesítésében kell ki­fejteniük. A hallgatók között képviselve van­nak a járások népművelési beosztott­jai, akik az előadó testületeket-szer­vezik és irányítják, a kerületi ható­ságok, tömegszervezetek, üzemek kultúrreferensei, előadók és szerve­zők, műkedvelők és a központi hiva­talok beosztottjai. E napokban értesültünk arról, hogy Pozsonyban megalakult a Po­litikai és" Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság. Már építi is szerveit a kerületekben, hogy a tu­domány és szakismeretek tervszerű és intenzív terjesztésével segítsen dolgozóink világnézetének kialakítá­sában, nemzeti öntudatának megerő­sítésében, a munkamódszerek elsajá­tításának megkönnyítésében. A szaktanfolyamon Csemadok kul­túrmunkásokat is találunk. Itt van Kiss Béla is, az ógyallai járás elő­adója, Ölül az értékes előadásoknak s máris tervezi a népművelő munkát járásában. —• Megtanultam itt — mondja Kiss elvtárs — hogyan kell a dolgo­zókat a tudomány népszerűsítésének megnyerni s azt is megtanultam, hogyan szerezzünk érvényt a népmü­velés terjesztésének még akkor is, ha a reakció akadályozza munkán­kat, mint ahogy ez a múltban az ógyallai járásban is megtörtént. Ezek az emberek még most is na­gyobb súlyt helyeznek egyéni érde­keik védelmére, mint a dolgozók mű­velődésére. Sokat tanulunk itt s ezt mind a gyakorlatba is átvisszük és hasznosítjuk a közös cél — a szocia­lizmus felépítése érdekében." A népmüvelés eddig nem ismert ütemben halad tovább, a népszerű előadásoknak, tanfolyamoknak ez­reit, kultúrmozgalmak és érdeklődési körök különféle formáit tervezi még ebben az évben. A kerületek, járá­sok, üzemek és falvak előadótestüle­teket szerveznek, melyek rendszere­sen és alaposan végzik majd a dol­gozó tömegek nevelését. A felvilágo­sító munkába a jövőben intenzíven bekapcsolódik a film, a ládió és, a könyv. A budmericei tanfolyam hallgatói­ra nagy feladat vár. Ök a szervezés Az ember azt hinné, hogy kortársa­ink már semmin sem csodálkoznak: annyit megértek, annyit láttak, amit más ember nem látott: elhamvasztott városokat, gyermekhullákkal teli gödröket és auschwitzi gázkamrákat. Amerika hatalmonlévőinek azonban mégis sikerült megrázni a világot. Miután sokáig új Hirosimával fenye­getőztek, a legyőzhetetlen Koreára pestises bolhákat szabadítottak.Titok­ban megtámadták Kínát és röpcédu­láikkal együtt, amelyekben képmu­tatóan amerikai ernbe.'Azeretetröl szavaltak, éncefaiitisz bacilushordozó­kat dobtak le. A bacilusok és a mód­szerek sokfélesége azt mutatja, hogy kísérletekről van SZÓ. Egyszer ^az. amerikaiak járványokat okozó férge­ket dobtak le, máskor mikrobákkal teli tollakat, néha mélyrepüléseket hajtanak végre koreai falvak felett, s baktériumtartalmu „ködöket" bo­csátanak l e a magasból. És hogy a valódi infekciók okozóiról eltereljék a figyelmet, ezzel egyidőben ártal­matlan szöcskéket is ^dobnak le. : Ta­lán nem ez a legfélelmetesebb, de a leggyalázatosabb fegyver. AZ amerikaiak bombával több em­bert öltek meg, mint bolhával, de az amerikai hatalmon lévők tudják, hogy a bolhákat az emberiség soha­sem bocsátja meg nekik. Ez aa oka annak, I'ogy tagadnak. Acheson úr kijelenti, hogy a bolhákról és bák­tériumhábcíúkról egy szót sem hal­lott. De nem tudja megmagyarázni azt, hogy az Egyesült Államok miért utasítottál: el a bakteriológiai hábo­rú megtiltásáról szóló 1925-ben kö­tött nemzetközi egyezmény ratifiká­lását. Egy évvel ezelőtt még az amerikai hatalmasok kijelentették, hogyha 1000 kilométerekre a saját országuk­tól katonai támaszpontokat létesitet­A BEKE ÜGYE GYŐZNI FOG tek, sorozatban atombombát gyártót- I tak és megegyeztek az SS-emberek­kel, s a japán katonai kamarillával,! mindezt csak a védelem kedvéért tet­ték. Az angoloktól, franciáktól, ola­szoktól azt kívánták, hogy húzzák összébb a nadrágszíjat. „Be kell hoz­zuk a Szovjetunió védöerejét, mert különben elfoglalja Nyugat-Európát". Lassan mindenki előtt nyilvánvaló­vá vált, hogy itt nem védelemről, ha­nem zsarolási manőverről van SZÓ. M. a az amerikai hatalmon lévők nem beszélnek már védelemről, ha­nem nyíltan támadásra uszítanak. Márciusban egy japán államférfihoz Truman elnök japáni különmegbi­zottjához, Rusk úrhoz fordult azzal a kérdéssel, hogy mikor kezdő­dik a harmadik világháború, Rusk úr azonnal megadta a szükséges felvilá­gosítást: cinikusan kommunistaelle­nes hadjáratról beszélt, majd kijelen­tette: ..Őszintén szólva a harmadik világháború akkor kezdődik, amikor az Egyesült Államok elkezdi". Ha, az amerikai hatalombitorlók terveiket nem tudják megvalósítani, akkor ennek nyilván az az oka, hogy útjukban komoly akadályok tornyo­sulnak. Most azonban, amikor arról beszélnek, hogy a Szovjetuniót meg kell támadni, mert a Tambovban uralkodó rendszer akadályozza az al­banyi Smith urat abban, hogy limo­nádéját eladja, sokmillió amerikai gondol rosszkedvűen arra, hogy ha­talmon levő uraikat végre már egy­szer észre kell téríteni. Hogy harma­dik világháborút kezdhessenek, eh­hez az amerikai hatalmon lévőknek nemcsak Churchill és Sehuman urak, hanem az albanyi Smith úr közre­működésére is szükségük van. ILJA EHRENBUEG Két év leforgása alatt az amerikai hatalmasok tönkretették Koreát, ugyanakkor tönkretették azokat a népeket, akiket „szövetségeseiknek" neveznek, tönkretették a saját népü­ket is. i Tízezernyi őrült nagyzási mániá­ját százmilliók fizetik meg. Az amerikai _ hatalmon lévők azt remélték, hogy sikerülni fog a Kan­tontól Prágáig terjedő óriási terüle­tet kiéheztetni. Ki akarták éheztetni a „Vörös keletet",ehelyett azonban nyugatot véreztették el. Angliában, Franciaországban, Olaszországban és Nyugat-Európa többi országaiban, sokmillió ember nyomorult életet él azért, mert az amerikaiak a. normális kereskedelmi kapcsolatok ellen dolgoznak. Az egyszerű emberek élete az Ame­rikai Egyesült Államokban is rosz­szabbodik. A koreai háború által elő­idézett „boom" nem az egészség, ha­nem a láz tünete. A pénzemberek ag­gódva mondogatják: „válság előtt ál­lunk". Nyugatot elreteszelték kelettől. Franciaországba tilos a Szovjetunió­ban megjelent tudományos folyóira­tokat behozni. A régi európai orszá­gok kultúráját mesterségesen vissza­fejlesztik és igyekeznek amerikai- ní­vóra süllyeszteni. Az amerikai hatalmon lévők az or­szágok nemzeti szuverenitásának utolsó maradékát is megsemmisítik. Képmutatóan Kijelentik, hogy Japán megszállása véget ért, ugyanakkor azonban mellékesen megemlítik, hogy ez nem jelenti az amerikai csapatok kivonulását Japánból. Franciaorszá­got és Olaszországot valósággal el­özönlik, erről azonban egy szót sem szólnak. Iránban vagy Egyiptomban, Tuniszban vagy Kubában, Malajában vagy Paraguayban, mindenütt, ahol vér folyik, felfedezhetők az amerikai ügynökök nyomai. Nem nyugodtak meg, hanem szem­telenebbek és utálatosabbak lettek. De miért emelik fel a népek a fejű­ket, miért kezdenek enyhén moso­lyogni? Miért félnek most kevésbbé az emberek a háborútól, mint két év­vel ezelőtt? Mert látják, hogy olyan erő jött létre, amely megriasztja az amerikai háborús hiénákat. A béke­mozgalom kezdi maga mögött hagyni a háborús előkészületeket. A béke híveinek harmadik kong­resszusát ennek az évnek a végén tartják meg és én biztos vagyok ben­ne, hogy az amerikai hatalmon lé­vők ezen a kongresszuson sok olyan embert fedeznek majd fel, akikről eddig azt hitték, hogy a saját embe­reik. Ameddig a kommunisták és a hozzájuk közelálló haladó emberek ég munkások szálltak síkra a béké­ért, addig az amerikai hatalmon lé­vők igyekeztek megőrizni hidegvérü­ket. Most azonban konzervatívak és liberálisok, gyárosok és kereskedők, quäkerek és lelkipásztorok, százmil­liónyi polgár, harcol a békéért és a háborús uszítók rosszul érzik magu­kat. Az Egyesült Államokban a leg­különbözőbb szervezetek, egyesüle­tek és társaságok szállnak síkr a a béke gondolatáért. Bár ezek a szer­vezetek gyakran naiv javaslatokkal hozakodnak elő, mégis elmondható, hogy a béke ügye abban fiz ország­kezdeményezői, a tudományt népsze­rűsítő, tervszerű, rendszeres, munka megindítói, ók sorakoztatják fel dol­gozóinkat a tudomány zászlaja alá. Tisztában vannak vele, hogy csak a tudományos ismeretek birtokában, vívhatjuk meg döntő harcunkat a maradisággal, az előítéletekkel, a babonával; hogy csak így formálhat­juk át a természetet, így változtat­hatjuk meg a társadalmat — így szolgálhatjuk a haladást és a békét. Mészáros Gyufa. A „Párizs tárig jar c. balett bemutatója előtt a "Nemzeti Színházban A pozsonyi Nemzeti Szitliáz még ebben az évadban bemutatja Borisz Aszafijev „Párizs lángjai" c. balett­jét, amelynek országos bemutatója, június 27-én lesz. A „Párizs lángjai'* c. balett a szov­jet szocialista kultúrának kiváló mű­ve. amely témáját a Nagy Francia Forradalomból meríti. Glier, Proko­fijev, Chacsaturjan, Klebanov és Csa­luki balettjei mellett Aszafijev- ba­lettjei a szovjet balettmüvészet leg­jobb alkotásai közé tartoznak, és a Szovjetunió balettjei repertoárjának állandó alkotórészét képezik. „Párizs lángjainak" főszereplője maga a francia nép, amely a Nagy Francia Forradalomnak, Franciaor­szág történelme ezen dicső korszaká­nak mozgató erejei volt. Afanaszijev a népi tánc és a népdal gazdaságá­val kiemelte a francia nép tömegei­nek forradalmi hangulatát, amely tá­madásba lendült a király deapota hatalma ellen, hogy megdöntse a ki­zsákmányoló rendszert. A Nemzeti Színház balettjének „Párizs lángjainak'* Színpádra vite­lekor nagy alkalma nyílik művészi eszközeinek teljes mértékével esz­meileg magasan bemutatni a francia­nép történelme leggyönyörűbb fejeze­tének, a Francia Forradalomnak for­radahni eseményeit, amelynek jelsza­vai alatt a szabadságharcosok késői nemzedékei harcba yŕtték a dolgozó­kat a kizsákmányolók ellen és ma a francia nép ismét a Kommunista Párttal az élén elszánt küzdelmet folytat rasizáló kormánya ellen a szabadság és az emberi jogok esz­méiért, amelyeket vérével vívott ki a Francia 'Forradalomban. ban is kezd felülkerekedni, ehon­han a háborús veszély jön. Sok ame­rikai ma már megkülönbözteti fe­ketét a fehértől,, a pestisbacilust a békegalambtól, az amerikai hatal­mon lévőket a béke híveitől. A háborús veszély leküzdésénél, önuralmával, nyugalmával, békés cé­lokat szolgáló munkájával, a nemzet­közi testvériség ügyéhez fűződő hűsé­gével nagy szerepet játszott a szov­jet nép. A vasfüggönyről szóló hazugságot ma íg szeretik föltálalni, most á*zon­ban már az egész világ látja, hogy ki zárkózik el, ki van a kereskedelmi kapcsolatok ellen. A gazdasági kon­ferencia sok embernek nyitotta fel a szemét. Amerika uralkodó körei min­dent megtettek a konferencia meg­hiúsítása érdekében, e2 azonban, nem sikerült nekik. Az emberek Maimeil­leben tudják, hogy a kínai kereske­delem nélkül kereskedelmük elsorvad. A belga textilmunkások felismerték, hogy a keleti piacokra sürgősen szük­ség van. A lyoni gyárosok és munká­sok moszkvai rendelésekről álmod­nak. Az angolok Lengyelországban ég Magyarországon mezőgazdasági ter­mékeket szeretnének vásárolni. A. népek felismerték, hogy ki van a kul­turális közeledés mellett, ki őrzi és ki ápolja az emberiség kulturális érté­keit Ezeken a tax^aszd napokon bará­tainknak, kínaiaknak, amerikaiak­nak, japánoknak, koreaiaknak,, ango­loknak, nuüájaiakn&k. franciáknak, vietnamiaknak, lengyeleknek, néme­teknek, olyan szavakat mondunk; melyek föllelkesítik nagy és erős né­pünket, az erömü-építőket, a véder­dő övezetek ültetőit, a bányászokat, az agronómusokat és a pionírokat; A bél^ figye győzni fog!" (uetuo^u aipip ..TfpA'eaj" yi.

Next

/
Thumbnails
Contents