Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)
1952-06-19 / 144. szám, csütörtök
6 III SZ0 1952 Ťúniusig A termelőszövetkezeti elnökök levelező oktatása Magyarországon A magyar termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésével mindinkább növekednek azok a követelmények, amiket a termelőszövetkezettel szemben támasztanak a megnagyobbodott gazdaságoknak a mezőga zdasagi tervek teljesítésével és túlteljesítésével együttjáró feladatai. A magyar mezőgazdaság vezetői ezért rendkívül, nagy súlyt fektetnek a szövatkeefcti dolgozó parasztság, különösen a szövetkezeti vezetők szakoktatására és továbbképzésére. A szövetkezeti elnökök kiképzése a földmüvelésügyi minisztérium szakoktatási főosztályának hatáskörébe tartozik és jellegénél fogva iskolánkivüli szakoktatás. Az elnökképzö iskola 5—10 hónapos bentlakásos elnökképzö iskola és ilyenek az ország számos megyéjében működnek. Másik formája az azonos tananyagű levelező oktatás, amelyben azok részesülnek, akik az anyagot termelő munkájuk megszakítása nélkül, egyéni tanulás útján sajátítják el. Célja ennek is az, hogy a megválasztott elnökök megtanulják a nagyüzemi gazdaság tervszerű, szervezett vezetéséhez szükséges alapismereteket. Tisztában legyenek a szocialista munkaszervezet és jövedelemelosztás problémáival. Egy-egy szakiskolához illetve technikumhoz 35 termelőszövetkezeti elnököt osztottak be. Az első tanévben (1951/52) 1.050 termelőszövetkezeti elnök vesz részt a levelező oktatásban. Ennek az oktatásnak időtartama 10 hónap és a résztvevőket a helyi tanácsok jelölték ki. A kijelölt elnökök egyénileg tanulnak és a mezőgazdasági iskola vagy technikum, amelynek körzetébe tartoznak, csa.k előkészíti őket, segíti é3 ellenőrzi a tanulmányaikat. A tanfolyam végén vizsgára bocsátja őket. A tanév megkezdésekor és elvégzésekor a tanfolyam résztvevői bevonulnak egy-egy heti időtartamra iskolájukba és a bentlakás ideje alatt csoportosan készülnek fel a magántanulásra, illetve befejezéskor összefoglalják a tanuljtakat. Az egyéni tanulás a földmüvelésügyi minisztérium szakoktatási főosztálya által kiadott sokszorosított anyagból, külön erre a célra nyomtatott brosúrákkal és jegyzetekkel stb. történik. A tanulókat szabályos és sürü időközökben instruktorok látogatják és segítenek a tanulásban és .jegyzetkészítésben, előkészítik őket a vizsgákra. A tanrendben szerepel: a termelőszövetkezetek ügyvitele, üzemgazdaságtan, növénytermesztés, álattenyésztés, kertgazdálkodás, szőlő- és gyümölcsfaültetés és házi építkezés. A sikeres vizsga letétele után a tanfolyam hallgatói rendelkeznek a termelőszövetkezet irányításához szükséges szaktudással és képesek a gazdaságvezetésével járó feladatok megoldására. A vizsga letétele után a hallgatók biznyitványt kapnak. I As instruktorok a helyi Tanácsok mezőgazdasági osztályainak szakemj berei az állami gazdaságok, gépálioI mások és termelőszövetkezetek legkiválóbb agroncmusai és zootechnikusai, akik az üzsan és a termelés tervéhez igazodva., alkalmazzák tanítás; módszerüket gyakorlati tapasztalatuk alapján. A cél az, hogy a szövetkezeti elnök ne száraz elmélet vagy általános megállapítások alapján vezesse és irányítsa a szövetkezetet. A tanfolyam résztvevői jelentős anyagi és erkölcsi támogatást kapnak az államtól és községük pártszervezetétől. Tanulmányi idejük alatt más szakmai tanfolyamra nem oszthatók be, kedvezményes áron kapják a könyveket, bentlakásuk ideje alatt, ingyenes szállásban, ellátásban részesülnek, utazási költségeiket megtérítik. A levelezői oktatás meggyorsítja a szocialista nagyüzemi gazdálkodás szakembereinek kiképzését és lehetővé teszi, hogy a dolgozó parasztság bizalmából felelős irányító munkát végző szövetkezeti vezetők, együtt nőjenek feladataikkal. A tudomány szolgálatában /. M. Bugajev fellépése a bratislavai Nemzeti Színházban Ha Csajkovszkij „Eugen Onegin"je N. S. Dombrovszkij szovjet rendező betanításában a bratislavai közönség számára kultúrünnepet jelentett, ezen operának a dolgozók zenei fesztiválja keretében június 16-án megismételt előadása fokozott élvezetet nyújtott. Az előadás rendezése mellett közönségünknek, amely túlnyomó részt a bratislavai üzemek dolgozói sorából állott, lehetősége nyílott megismerkedni Ivan Maximovits Bugajev kiváló szovjet operaénekesnek, a leningrádi Kirov akadémiai színház tagjának színészi és énekművészeiével. Bugajev, a prágai fesztiválon való szereplése után. ellátogatott a bratislavai dolgozóik zenefesztiváljára is. Bugajev „Lenszkije" realisztikus színészi alakításával, valamint lírai tenorjának finomságával és magasfokú kultiváltságával elragadta a közönséget. A zsúfolásig megtelt nézőtér a vendégművészt nyíltszíni tapssal jutalmazta és az ötödik kép (Lenszkij és Onegin áriája és duettje) végén a közönség lelkesedése viharos ünneplésben csúcsosodott ki. A nyugati országok haladó művészei a prágai fesztiválon A prágai fesztivál kiváló vendégei közé tartoznak a nyugati haladó művészek is, akik pénteken, június 13-án közös hangversenyükön, amelyet a Smetana-teremben tartottak országaik művészetét mutatták be. Frederic • Ráddle, angol csellómüvész, a prágai közönség ©lőtt Wiliam T. Walton, angol zeneszerzőnek cselló és zenekar számára készült hangversenyével mutatkozott be. Riddle mesteri módon uralta a esellorésizt, és a prágai rádió szimfónikus zenekarával együtt, amelyet kiváló karnagya Karel Sejna, vezényelt, sikerrel mutatta be első ízben a jelenlegi angol zenealkotásnak ezt az összetett szerzeményét. Az est kiváló szólistája volt Helene Boschi, francia zongoraművésznő; kiváló elöadómüvészete kitűnt a zenekatTa és zongorára írott francia dalszimfóniában, amelynek szerzője Vincent ď Indy, a XIX. század és a XX. század elején élt kiváló francia zeneszerző. A hangverseny programmján, amelynek folyamán Anglia ós Franciaország művészi életének haladó képviselői bizonyítékát adták kiváló művészi képességeiknek, továbbá Dvorák Karneválja szerepelt és a zeneirodalom egyik leggyönyörűbb müve P.. I. Csajkovszkij nagy orosz klasszikus híres V. E-moll szimfóniája. A prágai közönség, amely a két haladó nyugati művész fellépését nagy érdeklődéssel várta, a vendégek teljesítményét lelkes tapssal jutalmazta. A budmerici kastély ismét hangos. Csak nemrég fejezték itt be a Csemadok kultúrpolitikai tanfolyamát, most a politikai és tudományos ismeretek népszerűsítésének előadóit hívták ide egybe. Itt készülnek fel arra a. nagy feladatra, melyet a népművelési terv teljesítésében kell kifejteniük. A hallgatók között képviselve vannak a járások népművelési beosztottjai, akik az előadó testületeket-szervezik és irányítják, a kerületi hatóságok, tömegszervezetek, üzemek kultúrreferensei, előadók és szervezők, műkedvelők és a központi hivatalok beosztottjai. E napokban értesültünk arról, hogy Pozsonyban megalakult a Politikai és" Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság. Már építi is szerveit a kerületekben, hogy a tudomány és szakismeretek tervszerű és intenzív terjesztésével segítsen dolgozóink világnézetének kialakításában, nemzeti öntudatának megerősítésében, a munkamódszerek elsajátításának megkönnyítésében. A szaktanfolyamon Csemadok kultúrmunkásokat is találunk. Itt van Kiss Béla is, az ógyallai járás előadója, Ölül az értékes előadásoknak s máris tervezi a népművelő munkát járásában. —• Megtanultam itt — mondja Kiss elvtárs — hogyan kell a dolgozókat a tudomány népszerűsítésének megnyerni s azt is megtanultam, hogyan szerezzünk érvényt a népmüvelés terjesztésének még akkor is, ha a reakció akadályozza munkánkat, mint ahogy ez a múltban az ógyallai járásban is megtörtént. Ezek az emberek még most is nagyobb súlyt helyeznek egyéni érdekeik védelmére, mint a dolgozók művelődésére. Sokat tanulunk itt s ezt mind a gyakorlatba is átvisszük és hasznosítjuk a közös cél — a szocializmus felépítése érdekében." A népmüvelés eddig nem ismert ütemben halad tovább, a népszerű előadásoknak, tanfolyamoknak ezreit, kultúrmozgalmak és érdeklődési körök különféle formáit tervezi még ebben az évben. A kerületek, járások, üzemek és falvak előadótestületeket szerveznek, melyek rendszeresen és alaposan végzik majd a dolgozó tömegek nevelését. A felvilágosító munkába a jövőben intenzíven bekapcsolódik a film, a ládió és, a könyv. A budmericei tanfolyam hallgatóira nagy feladat vár. Ök a szervezés Az ember azt hinné, hogy kortársaink már semmin sem csodálkoznak: annyit megértek, annyit láttak, amit más ember nem látott: elhamvasztott városokat, gyermekhullákkal teli gödröket és auschwitzi gázkamrákat. Amerika hatalmonlévőinek azonban mégis sikerült megrázni a világot. Miután sokáig új Hirosimával fenyegetőztek, a legyőzhetetlen Koreára pestises bolhákat szabadítottak.Titokban megtámadták Kínát és röpcéduláikkal együtt, amelyekben képmutatóan amerikai ernbe.'Azeretetröl szavaltak, éncefaiitisz bacilushordozókat dobtak le. A bacilusok és a módszerek sokfélesége azt mutatja, hogy kísérletekről van SZÓ. Egyszer ^az. amerikaiak járványokat okozó férgeket dobtak le, máskor mikrobákkal teli tollakat, néha mélyrepüléseket hajtanak végre koreai falvak felett, s baktériumtartalmu „ködöket" bocsátanak l e a magasból. És hogy a valódi infekciók okozóiról eltereljék a figyelmet, ezzel egyidőben ártalmatlan szöcskéket is ^dobnak le. : Talán nem ez a legfélelmetesebb, de a leggyalázatosabb fegyver. AZ amerikaiak bombával több embert öltek meg, mint bolhával, de az amerikai hatalmon lévők tudják, hogy a bolhákat az emberiség sohasem bocsátja meg nekik. Ez aa oka annak, I'ogy tagadnak. Acheson úr kijelenti, hogy a bolhákról és báktériumhábcíúkról egy szót sem hallott. De nem tudja megmagyarázni azt, hogy az Egyesült Államok miért utasítottál: el a bakteriológiai háború megtiltásáról szóló 1925-ben kötött nemzetközi egyezmény ratifikálását. Egy évvel ezelőtt még az amerikai hatalmasok kijelentették, hogyha 1000 kilométerekre a saját országuktól katonai támaszpontokat létesitetA BEKE ÜGYE GYŐZNI FOG tek, sorozatban atombombát gyártót- I tak és megegyeztek az SS-emberekkel, s a japán katonai kamarillával,! mindezt csak a védelem kedvéért tették. Az angoloktól, franciáktól, olaszoktól azt kívánták, hogy húzzák összébb a nadrágszíjat. „Be kell hozzuk a Szovjetunió védöerejét, mert különben elfoglalja Nyugat-Európát". Lassan mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy itt nem védelemről, hanem zsarolási manőverről van SZÓ. M. a az amerikai hatalmon lévők nem beszélnek már védelemről, hanem nyíltan támadásra uszítanak. Márciusban egy japán államférfihoz Truman elnök japáni különmegbizottjához, Rusk úrhoz fordult azzal a kérdéssel, hogy mikor kezdődik a harmadik világháború, Rusk úr azonnal megadta a szükséges felvilágosítást: cinikusan kommunistaellenes hadjáratról beszélt, majd kijelentette: ..Őszintén szólva a harmadik világháború akkor kezdődik, amikor az Egyesült Államok elkezdi". Ha, az amerikai hatalombitorlók terveiket nem tudják megvalósítani, akkor ennek nyilván az az oka, hogy útjukban komoly akadályok tornyosulnak. Most azonban, amikor arról beszélnek, hogy a Szovjetuniót meg kell támadni, mert a Tambovban uralkodó rendszer akadályozza az albanyi Smith urat abban, hogy limonádéját eladja, sokmillió amerikai gondol rosszkedvűen arra, hogy hatalmon levő uraikat végre már egyszer észre kell téríteni. Hogy harmadik világháborút kezdhessenek, ehhez az amerikai hatalmon lévőknek nemcsak Churchill és Sehuman urak, hanem az albanyi Smith úr közreműködésére is szükségük van. ILJA EHRENBUEG Két év leforgása alatt az amerikai hatalmasok tönkretették Koreát, ugyanakkor tönkretették azokat a népeket, akiket „szövetségeseiknek" neveznek, tönkretették a saját népüket is. i Tízezernyi őrült nagyzási mániáját százmilliók fizetik meg. Az amerikai _ hatalmon lévők azt remélték, hogy sikerülni fog a Kantontól Prágáig terjedő óriási területet kiéheztetni. Ki akarták éheztetni a „Vörös keletet",ehelyett azonban nyugatot véreztették el. Angliában, Franciaországban, Olaszországban és Nyugat-Európa többi országaiban, sokmillió ember nyomorult életet él azért, mert az amerikaiak a. normális kereskedelmi kapcsolatok ellen dolgoznak. Az egyszerű emberek élete az Amerikai Egyesült Államokban is roszszabbodik. A koreai háború által előidézett „boom" nem az egészség, hanem a láz tünete. A pénzemberek aggódva mondogatják: „válság előtt állunk". Nyugatot elreteszelték kelettől. Franciaországba tilos a Szovjetunióban megjelent tudományos folyóiratokat behozni. A régi európai országok kultúráját mesterségesen visszafejlesztik és igyekeznek amerikai- nívóra süllyeszteni. Az amerikai hatalmon lévők az országok nemzeti szuverenitásának utolsó maradékát is megsemmisítik. Képmutatóan Kijelentik, hogy Japán megszállása véget ért, ugyanakkor azonban mellékesen megemlítik, hogy ez nem jelenti az amerikai csapatok kivonulását Japánból. Franciaországot és Olaszországot valósággal elözönlik, erről azonban egy szót sem szólnak. Iránban vagy Egyiptomban, Tuniszban vagy Kubában, Malajában vagy Paraguayban, mindenütt, ahol vér folyik, felfedezhetők az amerikai ügynökök nyomai. Nem nyugodtak meg, hanem szemtelenebbek és utálatosabbak lettek. De miért emelik fel a népek a fejűket, miért kezdenek enyhén mosolyogni? Miért félnek most kevésbbé az emberek a háborútól, mint két évvel ezelőtt? Mert látják, hogy olyan erő jött létre, amely megriasztja az amerikai háborús hiénákat. A békemozgalom kezdi maga mögött hagyni a háborús előkészületeket. A béke híveinek harmadik kongresszusát ennek az évnek a végén tartják meg és én biztos vagyok benne, hogy az amerikai hatalmon lévők ezen a kongresszuson sok olyan embert fedeznek majd fel, akikről eddig azt hitték, hogy a saját embereik. Ameddig a kommunisták és a hozzájuk közelálló haladó emberek ég munkások szálltak síkra a békéért, addig az amerikai hatalmon lévők igyekeztek megőrizni hidegvérüket. Most azonban konzervatívak és liberálisok, gyárosok és kereskedők, quäkerek és lelkipásztorok, százmilliónyi polgár, harcol a békéért és a háborús uszítók rosszul érzik magukat. Az Egyesült Államokban a legkülönbözőbb szervezetek, egyesületek és társaságok szállnak síkr a a béke gondolatáért. Bár ezek a szervezetek gyakran naiv javaslatokkal hozakodnak elő, mégis elmondható, hogy a béke ügye abban fiz országkezdeményezői, a tudományt népszerűsítő, tervszerű, rendszeres, munka megindítói, ók sorakoztatják fel dolgozóinkat a tudomány zászlaja alá. Tisztában vannak vele, hogy csak a tudományos ismeretek birtokában, vívhatjuk meg döntő harcunkat a maradisággal, az előítéletekkel, a babonával; hogy csak így formálhatjuk át a természetet, így változtathatjuk meg a társadalmat — így szolgálhatjuk a haladást és a békét. Mészáros Gyufa. A „Párizs tárig jar c. balett bemutatója előtt a "Nemzeti Színházban A pozsonyi Nemzeti Szitliáz még ebben az évadban bemutatja Borisz Aszafijev „Párizs lángjai" c. balettjét, amelynek országos bemutatója, június 27-én lesz. A „Párizs lángjai'* c. balett a szovjet szocialista kultúrának kiváló műve. amely témáját a Nagy Francia Forradalomból meríti. Glier, Prokofijev, Chacsaturjan, Klebanov és Csaluki balettjei mellett Aszafijev- balettjei a szovjet balettmüvészet legjobb alkotásai közé tartoznak, és a Szovjetunió balettjei repertoárjának állandó alkotórészét képezik. „Párizs lángjainak" főszereplője maga a francia nép, amely a Nagy Francia Forradalomnak, Franciaország történelme ezen dicső korszakának mozgató erejei volt. Afanaszijev a népi tánc és a népdal gazdaságával kiemelte a francia nép tömegeinek forradalmi hangulatát, amely támadásba lendült a király deapota hatalma ellen, hogy megdöntse a kizsákmányoló rendszert. A Nemzeti Színház balettjének „Párizs lángjainak'* Színpádra vitelekor nagy alkalma nyílik művészi eszközeinek teljes mértékével eszmeileg magasan bemutatni a francianép történelme leggyönyörűbb fejezetének, a Francia Forradalomnak forradahni eseményeit, amelynek jelszavai alatt a szabadságharcosok késői nemzedékei harcba yŕtték a dolgozókat a kizsákmányolók ellen és ma a francia nép ismét a Kommunista Párttal az élén elszánt küzdelmet folytat rasizáló kormánya ellen a szabadság és az emberi jogok eszméiért, amelyeket vérével vívott ki a Francia 'Forradalomban. ban is kezd felülkerekedni, ehonhan a háborús veszély jön. Sok amerikai ma már megkülönbözteti feketét a fehértől,, a pestisbacilust a békegalambtól, az amerikai hatalmon lévőket a béke híveitől. A háborús veszély leküzdésénél, önuralmával, nyugalmával, békés célokat szolgáló munkájával, a nemzetközi testvériség ügyéhez fűződő hűségével nagy szerepet játszott a szovjet nép. A vasfüggönyről szóló hazugságot ma íg szeretik föltálalni, most á*zonban már az egész világ látja, hogy ki zárkózik el, ki van a kereskedelmi kapcsolatok ellen. A gazdasági konferencia sok embernek nyitotta fel a szemét. Amerika uralkodó körei mindent megtettek a konferencia meghiúsítása érdekében, e2 azonban, nem sikerült nekik. Az emberek Maimeilleben tudják, hogy a kínai kereskedelem nélkül kereskedelmük elsorvad. A belga textilmunkások felismerték, hogy a keleti piacokra sürgősen szükség van. A lyoni gyárosok és munkások moszkvai rendelésekről álmodnak. Az angolok Lengyelországban ég Magyarországon mezőgazdasági termékeket szeretnének vásárolni. A. népek felismerték, hogy ki van a kulturális közeledés mellett, ki őrzi és ki ápolja az emberiség kulturális értékeit Ezeken a tax^aszd napokon barátainknak, kínaiaknak, amerikaiaknak, japánoknak, koreaiaknak,, angoloknak, nuüájaiakn&k. franciáknak, vietnamiaknak, lengyeleknek, németeknek, olyan szavakat mondunk; melyek föllelkesítik nagy és erős népünket, az erömü-építőket, a véderdő övezetek ültetőit, a bányászokat, az agronómusokat és a pionírokat; A bél^ figye győzni fog!" (uetuo^u aipip ..TfpA'eaj" yi.