Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-19 / 144. szám, csütörtök

1952 június 433 ül SZÖ 3 A nyárasdi szövetkezet téglaégető kemencéjében évente 250.000 darab téglát termelnek ki Az első köztársaság ideien egesz Szlovákiában nem volt annyi földműves iskola, mint amennyi ma a besztercebányai kerületben, van Örvendetes eseménynek voltam | szemtanúja, amikor a napokban meglátogattam a nyárasdi szövetkezet téglaégetőjét.-A szövetkezet elnöke, Dömény elvtárs készséggel magyarázta el a téglaégetés célját, fontosságát s azt a szívós és kitartó munkát, melyet a szövetkezet tagjai a téglaégetőnél yégeznek. Elmondotta, hogy ebben az évben 250.000 darab tégla égetését tervezték, amit, ha megfelelő szenet tudnak beszerezni a téglaégetéshez, szeptembe

r elsejéig el is készítenek. A téglaégető kemence 7x5 méteres nagyságú, magassága pedig 3 méter. Egyszeri égetéssel 35.000 darab téglát lelvet kitermelni. Az idén ez az első égetési próba, s amint látszik, jó minőségű téglát tudnak készíteni. A nyers tégla kivetése sem okoz gondot, mert az egységes földműves szövetkezet tagjai között vannak olyanok, mint Szalai Lajos, Lubicsek Lajos, akik szakszerűen és nagy gonddal végzik a téglaégetőben a munkát és mindannyian nagy érdeklődéssel figyelik munkájuk eredményét. A tégla vetéséhez jó volna egy téglavetögép, mely egyrészt megkönnyítené a munkát, másrészt pedig a gép segítségével meggyorsítanák a terv teljesítését úgy, hogy a túltermelésből ki tudnák segíteni a szomszédos szövetkezetet is. Munkaerőhiányra sem panaszkodhatnak, mert 6 szövetkezeti tag önként jelentkezett a téglaégetőben dolgozni, hogy a tervet mindenképpen teljesíthessék. A téglaégetőben dolgozók jutalmazása ugyan úgy mint a mezőgazdaságban dolgozóké munkaegység formájában történik. Egy munkaegységre 113 koronát kapnak. A I kész tégla a helyszínre való szállítással darabonként 2 koronáb

a kerül. A termelésnél 8 százalékos selejt képződik, ez azonban amiatt van, mert nem rendelkeznek megfelelő minőségű porszénnel és így darabosabb szenet kell használni a tégla égetéséhez, minek következtében a tégla lyukacsossá válik. Ha megfelelő minőségű apró porszenet tudnánk beszerezni, a selejtet 4 százalékra lehetne csökkenteni. A szövetkezet a sajátmaga készítette téglából egy 100 férőhelyes szarvasmarhaistállót és egy sertésistállót fog építeni, azonkívül megjavítják a régi istállókat ég a szövetkezet tagjai részér

e új, modern lakásokat építenek. Földes László, Nagymegyer Zenetanárunk már van, csak a hangszerek hiányoznak. Ezért megyünk még munka után is brigádba, hogy saját erőnkből teremtsük elő a szükséges összeget. 4. Egyedül egy ház van még a birtokon, ami szenvedéssel, nyomorral telített múltra emlékeztet. Mengyik Mihály lakása. Ezt a lakást a püspök urak valamikor istállónak használták. A falai teljesen át vannak itatva trágyalével. Az irgalmas szívű „isten szolgái" amikor az állatok részére rendesebb istállót építettek, a volt istállóban nagy kegyesen elhelyezték Mer.gyikéket és még egy családot. Ez a lakás rozoga tetejével, korhadt ablakrámáival, omladozó falaival hűséges visszfénye a letűnt kapitalista rendszernek. Mengyik Mihályék is már rövidesen megszabadulnak az istállóból csinált lakóházból. Készül az új lakás közvetlen a régi mellett, melynek falai között végre friss levegőt szívhatnak tüdejükbe. Mengyik felesége mindennap elmegy a kőművesekhez. Mindennap új örömet szerez neki az a tudat, hogy' az új lakás az övé lesz, neki és családjának építik. Most már elbúcsúznák a „boldogság tanyáról" ahol a felszabadult dolgozók fáradságot nem ismerve építik hazájukat és családjuk boldogabb jövőjét. 5. Mielőtt azonban elhagynánk a birtok területét, — hallgassuk meg a 7ő éves Balog Viktor mondanivalóját. „Gyermekkorom óta itt gürcöltem ezen a birtokon, de az életem csak nyomorgás volt. Sokszor kívántam már magamnak a halált is. Most azonban szeretnék még gyerek lenni, vagy így öreg fejjel leélni még vagy 20—30 évet. Feleségemmel együtt szép nyugdíjat kapunk, de vájjon mit kaptam volna akkor ha megmaradnak az uraságok? Koldusbotot tarisznyával! Az igaz. hogy mindenhol megvolt ígérve, hogyha a cseléd megöregszik és munkaképtelen. félkommenciót köteles a munkaadó kifizetni és a lakásból sem rakhatja ki, csakhogy az öregedő cselédben könyyen találtak már hibát mielőtt teljesen munkaképtelenné vált voina és kiadták neki az útját. Más uraság aztán nem vette fel a kiöregedett cselédet. Nem is volt más hátra, ha nem akart éhenhalni, kézbevenni a koldusbotot" A múltban a majorok udvara a mocskos, rongyos cselédgyerekek sírásától volt hangos, ma minden gyerek, még a legkisebb is, cipőt hord a lábán és szép ruhában jár. Ma nem sírnak, mert nem éheznek. Ma a sírást vidám kacagás váltotta fel. A lakásokból ma nem a férj és feleség ideges szóharca hallatszik esténként, hanem a rádió lágyan csengő hangja. Talán nincs is olyan ház a birtokon, ahol ne volna rádió, bicikli sem újdonság már a birtokon, mert minden családnak van egy biciklije, de van olyan is, ahol három is van. , így élnek a csúzi állami birtok felszabadult dolgozói a felszabadult boldog hazában. Szarka István. A mezőgazdasági iskolák, melyek a múltban csak a kapitalista rendszert szolgálták, ma új úton haladnak, a nép érdekeit, a kis- és középparasztok megsegítését vannak hivatva szolgálni és az elmaradt mezőgazdaság fellendítésére és a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előmozdítására szolgainak. A nemrégiben megjelent párt- és kormányhatározat fpgralkozik a mezőgazdasági iskolák átszervezésével, szervezeti és propagációs biztosításával, ezért a kormányhatározat részletes megtárgyalására Besztercebányán kerületi aktívát tartottak. Az aktíván megjelentek a mezőgazdasági iskolák igazgatói, az iskola pártszervezeteinek vezetői, az ifjúsági vezetők, a szakszervezeti vezetők és az iskola-birtokok vezetői. Először Guspan elvtárs kerületi inspektor előadást tartott a kormányhatározat nagy jelentőségéről és ismertette a mezőgazdasági iskolák küldetését. Részletesen • rámutatott arra, hogy mennyire elhanyagolta a kapitalista rendszer a mezögazdsági iskolák hálózatát. Konkrét példákkal igazolta, hogy a München ="lőtti köztársaságban, vagy az úgynevezett Szlovák állahiTavasszal egyik levelemben beszámoltam arról, hogy a kékkői vágóhídon nem nagy gondot fordítanak a hűs kezelésére és ellenőrzésére. Sajnos, ma is ehhez hasonló dologról kell beszámolnom, ami szintén a kékkői vágóhídon történt. Kővár községben Cseri nevü kisparasztnak a tehene tüdőgyulladásban megbetegedett. A tehenet dr. Kolo. dej kékkői állatorvos kezelte. Amikor a tulajdonos látta, hogy tehene nap-nap után^nem eszik és nem javul, kérte az orvost, adjon engedélyt a tehén levágására, hogy a húst a falusi dolgozóknak kimérethesse. Persze az orvos engedélyt nem adott, Azt mondta, hogy ilyen szép húst „falun" kimérni nem lehet, mert az ilyen hús a városi és ipari dolgozóknak kell, nem pedig a falun. Parancsot adott, hogy a tehenet fel kell vinni a kékkői vágóhídra, ott le kell vágni, ami e hó 3-án meg is történt. Az orvos ezzel elment a vágóhídról. Ahogy a hentesek a húst darabolták, a tehén combjain és tögyén barna véraláfutásokat találtak, mefyek a 10 napi fekvéstől keletkeztek. \ hentesek a húst orvosi vizsgálat nélkül nem akarták átvenni és elküldték a tulajdonost, hógy hívjon orvost, mert a húst meg kell vizsgálni. Az orvost csak másnap reggel találták lakásán. A kisparaszt kérte, hogy legyen szíves kimenni a vágóhídra, s megvizsgálni a húst, hogy legalább tehenéSzegény kulákok mostanában nagyon sokat sírnak. Bizonyosan a régi multat sírják vissza, vagy azt, hogy nem folytathatják spekulációikat és nem zsákmányolhatják ki a szegény dolgozó népet. Néha-néha ökölnyi nagyságú könnyeket hullatnak és az ember ilyenkor önkéntelenül is megkérdi tőlük, mi ba.iuk, talán valakijük meghalt? Éppen ilyen esetem volt a minap, amikor ilyen siránkozó kulákkal találkoztam, oly keservesen sírt, és panaszkodott, hogy neki is feladtam a kérdést, talán valakije meghalt és azt siratja? Dehogy, más van a dologban. A kulák úrnak senkije se halt meg, cSak éppen azért sír, mert nem tett. eleget a beadásnak és ezért 10.000 korona és félévi munka'tábor büntetést kapott. Utánanéztem a dolognak, hogy mi is az oka annak, amiért a kulák nem teljesítette a félévi beadási kötelezettségét ? Amint megnéztem az istállóját, hát bizony látom, hogy Betes Antal kulák úrnak árván áll az istállója; alig találtam benne 6 koszos, görbehátú malacot. Kérdőre vontam, hogy miért nem tartja be a tervezett állatállományt ? Ö erre csak azzal felelt, hogy nincs. P vban nem volt annyi gazdasági iskola, mint amennyi ma csupán a besztercebányai kerületben van és a mezőgazdaság rohamos fejlődésében még ez is kevésnek bizonyult, ezért a jövőben újabb gazdasági iskolákat létesítenek, ahol a kis- és középparasztok politikai és szaktudásukat gazdagíthatják. A párt- és kormányhatározat szerint a mezőgazdasági iskoláknak az a küldetése, hogy a hallgatókat bizonyos szakokban tökéletesítsék. Iskoláinkban mestereket fogunk kinevelni, akik a szovjet módszerek alapos áttanulmányozásával nagy segítséget nyújtanak majd mezőgazdaságunk átszervezésében. Üj káderek kerülnek majd a szövetkezetek, az állr-ni birtokok és a traktorállomások élére. A párt- _'s kormányhatározat ..íegoldja azt a hiányosságot is, amiben eddig a szövetkezetek, az állami birtokok és a traktorállomások szenvedtek. Nem voltak eléggé kinevelt káderek és ha iskolára kerültek is, azok rövid tartamúak voltak és nem állt rendelkezésre elegendő gyakorlott tanító sem. Tóth János, a besztercebányai KNB dolgozója. nek egy részéért pénzt kapjon. Dr. Kolodej megígérte, hogy fél 9-re ott lesz, de a délelőtti fél 9-böl késő délutáni órák lettek. A hús a nagy melegben megbarnult és megszagosodott, mert a vágóhídnak nincs menynyezete és a tüzö napsugarat a cseréptető még csak megduplázta. Dr. Kolodej a „kissé" megbarnult és megszagosodQtt húst már nem engedte Kékkön kimérni, hanem azt parancsolta, hogy a húst vigyék el, mert azt „falún ki lehet mérni". Szállítóeszköz • hiányában a 350 hús a kékkői vágóhídon hasznavehé'tetlenné vált. A hentesek jégre nem tehették, mert még nem volt „átvéve". Ott lógott a nagy melegben két napon át és nem törődött vele senki sem. Ehhez hasonló eset egy másik gazdával is megtörtént, akinek szép sertéshúsa valami ok miatt ugyancsak hasznavehetetlenné vált. Most kérdem, hogy mindez kinek a hanyagsága miatt történt? Az orvos azzal mentegetőzik, hogy neki „sok dolga" volt, meg hogy nincs minden „megfizetve". Pedig ez a

z állítása aligha felel meg a valóságnak. Akkor mit szóljon az a kisparaszt, ha tehenének a húsa tönkrement, fizette az orvosi költséget, jó pár munkanapot elmulasztott, annak kárát ki fogja megtéríteni? Honnan lesz pótolva az a 350 kg hús, mellyel közellátásunkat megkárosították ? (Levelezőnktől.) sze átláttam a szitán és rájöttem, hogy Betes úrnak lehetne szép állatállománya, csakhogy azzal dolgozni iá kellene. A mult rendszerben bizony sok állatot tartott Betes úr. Persze akkor volt ingyen munkaerő és volt szegényember, akit éjjel-nappal zavarhatott. Nagyon jól emlékszem még arra az időre, amikor az ilyen kulák urak nem vették a szegényembert semmibe. Többször találkoztam Betes úrral is és ha esetleg megkérdeztem tőle, hova visz az útja, a kalapját nagy hetykér. a fejebúbjára tólta és nagy büszkén felelte, hogy Gyulára megy. Tovább aztán szóba se állt az emberrel és ahogy elment, csak úgy feszített a gombos lajbi ban és a kigombolt fehér ingben. Ha ma találkozom vele, szemébe húzza a kalapját, szemét a földre süti és bókolva felelget, orrát pedig úgy tekeri, mint az elefant az ormánjŕát. A mellét se veri már a kulák úr, hogy neki 30 hektár földje van, mert ami még van azt is letagadná. Az a szokásuk, hogy kevesebb legyen a beadásuk, jó pár hold földet szeretnének eltüntetni. Kozlok László, RimasséftsHall^issuk meg a 76 <ves Balogh Viktor mondanivalóját... Az állami gazdaságok csúzi intézőségéhez tartozó birtokrészeken pár év alatt 64 új lakást építettek a gazdaságok dolgozói számára. Ezenfelül számtalan régi cselédlakást alakítottak át. Régen elfelejtették már a birtok dolgozói a kis 50x50-es ablakoknak nevezett lyukakkal-ellátott cselédlakásokat. A közös konyha is, ahol 4 családnak, vagy jobb esetben 2 családnak kellett egy konyhán főzni, már csak rossz álomként kísért a dolgozók emlékezetében. — Kecskés Jánosnak is, aki az anyadisznókat gondozza, ma olyan gyönyörű lakása van, amilyenre valamikor még csak gondolni sem mert volna. A palatetővel fedett ház külsejét még szebbé teszi a ház előtt lévő virágos kert. A virágos kertecskéből 3 betonlépcső vezet fel a konyha előtti kis terraszra. Amikor az ember belép a konyhába, akafata ellenére is a cipőjére nég, nem piszkos-e, nem piszkolja-e be a fényesre tisztított padlót. A konyhában tisztaság és rend uralkodik. .'1 szobákból szintén a jólét és a boldogság árad az ember felé A konyhán kívül még két szoba van: -az egyik a nappali, a másik pedig a hálószoba. A padlót értékes szőnyegek takarják. izléses.'n bebútorozott szobákon látszik, hogy a gazdásszony szereti a szépet. A szobákban óriási kettősablakokon árad be a friss levegő, a napfény. A falak ízléses festését értékes képek díszítik. A hálószoba ablakából Kecskés János felesége elhúzza a csipkefüggönyt, kitekint az ablakon és örömmel állapítja meg, hogy konyhakertjében szépen zöldéi minden. Egyszerre csajk vidám zeneszó hallatszik a nappali szobából. Kecskés János kapcsolta be a 6 lámpásos rádióját. J szobákból visszamentünk a konyhába, ahol Kecskés János hellyel kínált meg. Beszélgetésbe elegyedtünk... Felesége pedig a vízcsaphoz ment és mosogatni kezdett. Kecskéséknek sem kell már a kúthoz szaladni ha vizet akarnak, mert csak egy csavarás és folyik a víz. Kecskés János egy percig hallgatagon ült a kényelmes konyhaszéken, majd megszólalt: „Mennyire megváltozott a mi életünk. Ha összehasoklíijutr a jelent a múlttal, az embernek örömében könny szökik ä szemébe. Négy gyerekem van, de olyan boldogan élek vpíük, hogij ilyenre azelőtt gondolni sem mertem volna. Eltűntek a dohos levegőjű cselédházak, ahol összezsúfolva ültünk. A cselédek gyermekei ki voltak téve a különböző betegségeknek. Es mi azért nyomorogtunk akkor — tör ki Kecskés Jánosból a harag — hogy egynéhány ember munkanélküli milliókat költhessen dáridózásra. Mennyire más már az én gyermekeimnek az élete, mint az enyém volt. Mindig ez jut eszembe ha meglátom négy kisgyermekemet, amint jóllakottan, boldogan ugrándoznak a fürdőkádban. Csapkodják jobbra-balra a langyos vizet. Olyan lubickolást csinálnak, hogy aki az úton elmegy az is meghallja" A múltban csak az urak gyerekei fürödhettek fürdőkádban, a cseléd gyermekeinek meg kellett eligedniök azzal, ha valamilyen vadvizű patakban bevizezhették magukat. Volt n'i eset. hogy a gazdaság udvarán lé;cő fakádban vugy itató vályúban akartak fürödni. Ezt azonban az uraság szigorúan megtiltotta azzal a kifogással, hogy a gyerekek kirúgják a vályú fenekét. A pislákoló petróleumlámpa is örökre eltűnt a birtok dolgozóinak lakásaiból. Ha leszáll az est, minden lakóházban kigyullad a villany és barátságos fényével teszi a szorgalmas munkával eltöltött nap után kellemessé a családi kört. Kecskés Jánost is a villanyfény tanította meg újságot és könyvet olvasni. Az olvasáshoz nem szokott szemű ember ma addig soha le nem fekszik, míg a napi újságot az utolsó betűig et nem olvassa. 2. Térjünk most át Hausleitner Miklóséklioz. Az ő lakásuk nem új, csak át van alakítva.. Eltűnt/ek az apró ablakok és helyükben nagy ablakokon keresztül jut az éltető napsugár a lakásba. Hausleitner Miklós 30 éve dolgozik a birtokon mint bognár. Felesége az üzemi konyhán főzi az ebédet a dolgozók számára. Lakásuk már kívülről is nagyon barátságosnak tűnik. A kis kertben feltűnően sok a virág, a falat vadszőlő futotta be. A vadszőlő levelei közül kikandikálnák az ablakokban nyíló muskátli virágok. A ház külsejéről meg lehet látni, hogy lány van a háznál. Nem is csalódtunk, mert Hausleitner Miklósnak egy fia és egy lánya van. A lány tanítónő lesz, a fia pedig fogtechnikusnak tanul. De nemcsak ők tanulnak,'hanem a birtokról eddig már 19 fiú és leány jár magasabb iskolába, vagy már valahol állásban vannak. Ma, a felszabadult munkások gyermekei meghódítják a tudomány erődjét, mely úri fellegvár volt a felszabadulás előtt A munkások és parasztok gyermekei nem léphették ál küszöbét. Számukra az ország urai azzal intézték el a jövőt, hogy a béres gyereke maradjon csak béresnek. A birtokon maradt fiatal dolgozók se unatkoznak otthon. Megtalálják mindazt a birtokon, amit a város nyújthatna nekik Saját erejükből gyönyörű sportstadiont építettek. Van futballpályájuk, tenisz- és röplabdapályájuk. van gyönyörű 20 méter széles 4 méter hosszú fürdőmedencéjük. A fürdőmedence mellett zuhanyok és ugródeszkák vannak. Gyönyörö liget is van. ahol villanyvilágítás mellett 100 pár részére készített parketten nyugodtan kitáncolhatják magukat. Ezért nem kívánkoznak a csúzi birtok fiatal dolgozói a városba Sőt, a' közeli városokból is. mint például Ü/várból, kijárnak a dolgozók, ha jól akarnak szórakozni 3. A nap már a nyugati láthatár felé közeledik. A mezőn és a műhelyekben dolgozó munkások hazafelé készülődnek. Csak egy csoport fiatal fiú és -lány villával a vállukon indulnak ki a birtokról. Haládik Dezső és Dobrucska Vera is sietve követik a többieket. Takarmányt fognak gyűjteni A birtok fiatal - dolgozói elvállalták, hogy a rendes napi munka után felgyűjtik a takarmányt. Kell a pétiz a fiatalságnak. — jegyezte meg Haládik Dezső — két zenekart akarunk létesíteni. Az állatorvos hanyagsága miatt 350 kg marhahús romiolt meg a kékkői vágóhídon A beadást szabotáló kuiákot 10.000 koronára ítélték