Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-19 / 144. szám, csütörtök

ül SZO 1952 június 19 A SZÖGI ALIZ ÉPÍTKEZÉSEIRŐL A Pavlik'Csoport a Kchókombinát építkezésének legjobb munkabrigádja A szocialista város építésén mű­ködő óriási daru lomha mozgását már kilométerekről lehet látni. Ügy fest az egész építkezés, mint egy megbolygatott hangyaboly. Teher­autók százai rohannak az építkezé­sen keresztül naponta. A szocialista város építésén dolgozó kőműves- és ácscsoportok munkája nyomán üj lakóházak készülnek el. A lö.ös blokkon találjuk meg Pavlik János kőműves csoportját. A mult év őszén alakult meg a b ligád. Eleinte, mikor a kezdetén volt az építkezés, nem nagyon ment nekik a munka. Nem volt a brigád jól megszervezve. Egyesek, aho­gyan jöttek, nagy csalódással ott is hagyták a brigádot. Oláh József, a brigád egyik tagja a mult év no­vemberében került az építkezésre. Kezdetben sokféle munkán dolgo­zott, azuitán a Pavlik-brigádban kö­tött ki. Eleinte nehéz volt meg­szokni ezt a számára idegen szót: brigád! Mint kitanult kőműves, sok helyen megfordult, mindig csak úgy mondották neki, hogy Oláh Jó­zsef kőmöves, most eggyé forrott társaival, elfelejtette, hogy magá­ról beszéljen. A mi munkánk, a mi csoportunk — így beszélt Oláh Jó­zsef, így Krcsmarik Jóasef is és az egész csoport minden tagja. Nem is lehet másképpen, minden egyes munkásnak keze nyomán húzódik a fal, a tervet közösen teljesítik 195 százalékra. Nehéz volt a £ezdet, sok mindent le kellett győzni, míg elérték ezt a számot. Ezelőtt háromízben meg­próbálkoztak a Tenczer.féle rámá­val, sohasem sikerült nekik. Egy­szer a víz nem jött, máskor meg a malter nem volt kéznél, de az is előfordult, hogy a tégla miatt kel­lett abbahagyni a Tenczer-ráma szerinti falazást. De volt olyan idő is, amikor a csoport tagjai sem akartak kerettel dolgozni. Mikor Tenczer elvtárs az építkezésen járt, altkor ment a munka. Akkor igen, — bólintott egyet Oláh József, mi­közben hátrasimítja deresedő ha­ját, — azután csináltuk még két­három napig és aztán abbamaradt. Kezdtük újból a zsinórral való fa­lazást. így ment ez egészen a mai napig. Nem törődött velünk senki. Mi sem voltunk azon, hogy újból a Tenezer-rámával falazzunk. Június 12-én, Pavlik János cso­portvezető összehívta a c oport tag­jait és elmagyarázta nekik, milyen jelentősége van a Tenezer-rámával való ialazásnak a ^szocialista város építésén. Volt néhány a csoportban, ák: ellenezte, de a többség úgy dön­tött, htfgy elkezdik a Tenczer.rámá­val való falazást. Harmadízben kezdte a Pavlik­csopotrt a Tenczer-keretben való fa­lazást. De most nem úgy, mint a múltban tették. Alaposabban meg­szerveztél; a jpunkát. Mindent oda­készítettek maguk mellé, téglát, maltert, hogy jobban kezükügyében legyen. A nagy előkészületek után másnap elkezdhették a munkát. Nyolc óra lehetett, az eső a siiir­ke égből lassú záport szórt az épít­kezésre. Gunüköpenyes kőművesek szapora mozgását lehetett látni, amint a Tenczer-keretben rakják «a téglát. A fal' egyre nő, a munka üteme annyira magával ragadta a csoportot, hogy észre sem vették, amikor az eső elállt. A nap kisü­tött és egymás után került le a gumiköpeny az emberekről. A mű­szak befejezésével kiderült, hogy jóval 200 százalékon felül teljesí­tették a normát. i A Tenezer-rámával való falazás, úgy, ahogy ezen a napon csinálták, nagyon megtetszett a csoport tag­jainak, — mondja Krcsmarik József mosolyogva, amint a téglát rakja a ráma keretei közé —, ha eddig is így csináltuk volna, azóta, hogy elő­ször megpróbáltuk, már nagyon sok köbméterrel többet falaktunk volna. Krcsmarik József november óta dolgozik a szocialista város építé­sén. Mint brigádos került a Kohó­kombinátra. Megtetszett neki a nagy építkezés és letelepedett csa­ládjával együtt, hogy bekapcsolód­jon a szocialista város építésébe. Négy gyermeke van, az egyik lánya Partizánskén tanul, a legidősebb fia katona. A lánya, ha felszabadul, szintén idejön dolgozni a város épí­téséhez, úgyszintén katona fia is a leszerelés után, hogy az egész csa­lád együtt legyen. Kelemen 1 1 Béla. A kohókombinát vasútvonalának építésén legjobb teljesítménnyel Kna­pa János brigádjának tagjai dolgoznak. Munkaversenyben dolgoznak a dobsinai vízierőmü építői / A dobsinai vízierőmü hatalmas, tűzpiros téglafalú turbinaháza előtt hosszú, keskeny árok húzódik egé­szen a falu közepéig, sőt, azon túl is. Az árok szélessége nem lehet több 1—2 méternél, mélysége pedig még annyi sem. Ezen az árkon, illetve csa tornán át fog lefolyni a víz a turbi­nából, ha teljesen elkészül. AZ ÁROK FELSŐ RÉSZÉN, a turbinájiáz előtti térségen több munkás élénken vitatkozik a mérnö­köt körülvéve, aki kiterített térké­pet tart a kezében; igen fontos do­logról beszélgetnek. A csatornáról van szó és annak mielőbbi elkészíté­séről. — Igen, ez a helyes, határidő előtt befejezzük a csatorna kiásását és be­tonozását. Ez a vállalásunk is nagy­ban hozzájárul a második negyedévi sikerünkhöz, a gottwaldi ötéves terv­nek megvalósításához. Ezeket a szavakat Svarc elvtárs, az egyik csoport vezetője mondja, majd egy kis idő múlva a másik cso­port vezetőjéhez fordulva, hozzáteszi: — Ügy-e, benne vagy Mihály te is a csoportoddal együtt ? Gálisz elvtárs, aki eddig a lapát nyelére támaszkodva figyelte a tér­képet, felegyenesedett s a csoport tagjaihoz fordulva így szólt: — Elfogadjuk, fiúk? — El — hangzott több helyről a válasz. Gálisz elvtárs napsütötte arcán mosoly suhant át, fekete szeme is jobban csillogott. Látszott, hogy örül a fiúk válaszának. — Hogy az ö cso­portja ne fogadná el a felhívást — cikázott át agyán a gondolat. Eddig mindig megállták helyüket, s ha nem is sikerült magukat felküzdeniök az első sorba, utolsók sem maradtak. Svarcék után a második helyen vol­tak mindig. — Szóval elfogadjátok — mondot­ta Svarc elvtárs. — Ahogy mondod — benne va­gyunk, hiszen magunknak építünk. Gálisz elvtárs odanyújtotta izmos, napsütötte barna kezét és kérges te­nyerével nagyot csapott Svarc elv­társ tenyerébe. — így ni, most azután megbeszél­hetjük a verseny .feltételeit, hozzá­láthatunk a munkához. így jött létre a munkaverseny a KET CSOPORT TAGJAI KÖZÖTT, hogy a verseny ideje alatt ki termel ki többet, ki ér hamarább a kitűzött célhoz és ki éri el előbb a 250 száza­lékos teljesítményt. Ahogy ott álltak a forró napsütés­ben és keményen néztek egymás sze­mébe, mintha megacélozódtak volna. Mindannyian arra gondoltak, hogy gyárainknak, falvainknak, károsaink­nak égető szüksége van a villany­áramra, tehát első feladatuk, hogy minél hamarább befejezzék a villany­erömü építését. A mérnökök még aznap kimérték a csatorna mélysé­gét, szélességét, hogy a következő műszakban másnap reggel hozzáfog­hassanak a munkához. Másnap reggel, a műszak előtt egy kis megbeszélést tartottak és hozzá­láttak a munkához. Már kora reggel erősen süt a nap, de mindkét csoport szívósan, lelkesen dolgozik, szinte ég kezükben a munka. Ha törik, ha szakad, elérjük a 250 százalékos tel­jesítményt — mondogatják- Svarc elvtárs csoportjának tagjai. De oda­adóan dolgoznak a Gálisz-csoport tagjai is és egyre mélyebb, szélesebb a kimért árok helye. ROHAMOSAN EMELKEDIK a normájuk is, elérik a 150 százalé­kos teljesítményt; de nem állanak meg, tovább fokozzák teljesítményü­ket és sikerül elérniök a 180 százalé­kot, sőt már azt is felülmúlják. Nem maradnak le Svarcék sem, keményen markolják a lapát nyelét, a csáká­nyok szaporán lendülnek ütésre az izmos munkáskezekben. A hatalmas ekszkavátor szája éhesen fúrja bele magát a kemény földbe, hogy helyé­ből kimozdítsa. Lankadatlan munkájuknak meg is van az eredménye. Túllépik Gálisz elvtárs csoportjának százalékát, el­érik a 200 százalékot és a következő műszak alatt azt is túllépik 207 szá­zalékra. A munkalendülettől kedvet kapnak a többi dolgozók is. Mindany­nyian bekapcsolódnak a munkaver­senybe, mert maguk előtt látják ki­tűzött céljukat: minél gyorsabban üzembe helyezni a dobsinai vízierő­müvet. A DOBSINAI VÍZIERŐMÜ dolgozóinak odaadó, lelkes munkáját siker koronázza. A szocialista mun­kaverseny nagy segítséget nyújt munkájukban és egyben biztosítja ötéves tervünk sikerét, mert máso­dik negyedévi tervüket már eddig is 249.9 százalékra teljesítik. Ötéves tervünk sikerének érdekében ezt a munkalendületet tovább kell fokozni a dobsinai vízierőmü építésénél dol­gozó munkások között. Mind a vezetők, mind a techniku- 1 sok, az üzemi tanács és a pártszerve­zet tagjai jól megszervezték a mun­kaversenyt, elmélyítették a politikai népnevelő munkát, ami erőt ad ah­hoz, hogy sikeresen fejezzék be má­sodik negyedévi tervüket. Karcagi László, Jól működik a roz sny ó-tornai vasútvonal épííkezésén az óitok köre A Rozsnyó—Torna vasútvonal új építkezési szakaszának üzemi párt­szervezete és üzemi ROH-csoportja mellett megkezdte tevékenységét a Szov j etbarátók Szövetcégén&Üy üze­mi szervezete is. , Az új bizottság megválasztása után szétosztották a feladatokat az egyes tagok között És felelőssé tet­ték őket a feladattfk végrehajtásá­ért. Legfontosabb feladatul tűzték ki az újító jzgalom fölötti védnök­ségvállalást. A Szovjetbarátok Szö­vetségének üzemi szervezete köte­lezettséget vállalt, hogy fokozott mértékben alkalmazzák a szovjet tapasztalatokat szocialista építésünk munkahelyein. AZ ÜJITÖK KÖRE Lajcsiak mérnök vezetésével mun­kába kezdett. A lipovniki alagút­építés 4/b szakaszán az újítók gon­dolkodni kezdtek azon, hogyan könnyítsék meg az alagútfúrók ne­héz és fárasztó munkáját. A mun­kamenet legnagyobb nehézsége a robbantás utáni anyag eltávolítása volt, amiből minden műszakra nyolc óra alatt 20—25 köbméter esett. Kézzel végezték ezt, ami hosz­szadalmas, fárasztí munka volt és egyáltalában nem gazdaságos. A lipovniki újítók Kraus elvtárs ja­vaslatára Gregus gépész segítségé­vel kötelezettséget vállaltak, hogy gépi segédeszközt állítanak össze, hogy ezáltal segítsenek az akná­szoknak munkájuk megkönnyítésé­ben. A GÖMÖRI VASÉRCBÁNYÁKBAN tett látogatásuk nagy lelkesedést keltett bennük, ahol, mint Kraus elvtárs mondja, a rozsnyói bányá­• szok a legmodernebb technikát és a •szovjet gépesjtöi^rpésSzeTÉ' «sM9aJmaz~ zák. Ott Íáťtuií. *í$Sgfäíi JáVítják meg a bányászok munkájukat, és már egy váltó összeállításával is 10 százalékkal gyorsították meg a te­herkocsik forgalmát és lehetővé tették egy munkaerő felszabadítá­sát. Nálunk nehéz volt a kezdet, de a kezdeményező elvtársakat ez nem tántorította vissza. Az udvaron egy használhatalan nyolcméteres szállí­tó állt. Ily osszú szállítógépet az alagútban nem lehet használni, ezért két részre osztották, ami meg­felel három csille szélességének. Ez­után már csak az újonnan előállí­tott szállító ÜZEMBEHELYEZÉSÉRÖL kellett gondoskodni. Különféle viták folytak a csavarlapátos motor ösz­szállításáról éa más különféle hajtó­eszközök megszerkesztéséről. Krausz elvtárs ezt a kérdést úgy oldotta meg, hogy a raktár felülvizsgálá­sakor észrevett egy léghajtásos csa­varlapátot, amely kihasználatlanul hevert. Gondolkozni kezdett és Gre­gus főgépész és Varga esztergályos segítségével munkába fogott. A léghajtásos csavarlapátot körforgó mozgásból áttette a szállítógépre és így hozta azt mozgásba. Ezzel az újítójavaslattal jelentős mérték­ben MEGKÖNNYÍTETTÉK az alagútfúrómunkások munkáját, mivel 150 centiméter magassá.gban való anyagrakodás és emeléshelyett csak 40 centiméteres magasságba kell emelni a földet, hogy rátehes­sék a szállítógépre. A szállítógép hajtása költségmentes lesz. Az • úji- ­tás legfontosabb része az, hogy az •anyag eltávolításának idejét egy­harmad részével megrövidítették. Ezáltal lehetővé teszik azt, hogy a három műszak egyike kétszer is fúrhasson és robbanthasson, amivel a napi előrehaladást 24 óra alatt 150 centiméterrel fokozzák. Gireth közlekedésügyi megbízott a Torna—Rozsnyó vasútvonalon tett látogatása alkalmával dicsérö­leg nyilatkozott az újítómozgalom fejlődéséről építkezésünkön. A meg­bízott elvtárs azt mondotta, hogy ilyen régi szállítógépek a csehszlo­vák államvasútaknál és építészi vállalatoknál százszámra hevernek és ilyen módon kiválóan lehetne azokat alkalmazni. Megígérte, hogy minden segítséget megadnak az ÖJitffSftcagSrloin ; Ttépszerűsitéáére. A SIKERES KÍSÉRLET UTAN újítóink további gépek összeállításá­éval kísérleteznek, amelyekkel segít­séget nyújthatnak a betonozó cso­portoknak az alagút támasztéka és boltosata felső részének betonozá­sában. Ezáltal nagyjelentőségű munkaidő megtakarítást érhetnek el. Az aknászok és a többi alagút­fúrók már várják, hogy a gépek üzembehelyezésével megkönnyíthes­sék munkájukat és meggyorsíthas­sák az alagút felépítését. Kovács István. Jablonov. A kuncsíceí második magaskemence építésérő! A vitkovici Klement GWttwald­vasüzem szerelő-csoportja Pavliszek László vezetésével újtípusú darut állított elő a hatalmas magaske­mencék építésére, amely szocialista építkezéseinek egyik vívmánya. Az ilyen daruk első prototípusát Bial. ka Ferenc hídépítő csoportja az építkezés alatt álló kuncsicei má­sodik magaskemence közvetlen szomszédságában állítja fej. A daru szerkezetét Kovalcsik Jaroszlav, a vitkovici Klement Gottwald-vas­üzem szerelő osztályának műszaki­ja javasolta és ellenőrizte. A daru már elérte a 80 méter magasságot és közepétől 100—120 m é torre drótkötelek segítségévei van lerögzítve. Csütörtökön, június 12-én a szerelők összeállították a darú felső részét, úgyhogy a legkö­zelebbi napokban teljesen elkészül a darú. % A magaskémencén végzett katlan­munkák jelentős részét azután a földön végzik és a magasságban a szerelők csupán egész részlegeket fognák összeállítani. A szovjet szakemberek mintája nyomán a műszaki tapasztalat segít a vitko­vici Klement Gottwald-vasüzem híd- és katlanszerelöinek az új ma­gaskemenc gyors felépítésében. Épiil a krpeiany-i vízierőmü A vágvölgyi nagy vízierőművek közé tartozik a krpelani nagy béke építkezés is. ahol duzzasztógátat épitenek a lipoveci és szuesani vízi­erőmütelep számára. A krpelani duzzasztógát az Árva és a Vág vizét fogja szabályozni és a csatornát az új vizierőmütelepek­re irányítani. A krpelani duzzasztó­gát építésével megváltozik az egész környék jellege. A duzzasztógát ha­talmas víztartályt alakít, amely né. hány százezer köbméter vizet fog fel, emellett a viz felszíne néhány méterrel emelkedik az eddigi fel­szín fölé, ami megköveteli a terep nagyjelentőségű átrendezését. Az építkezés minden munkahe­lyén folyik a szocialista munkaver­seny, amely megszilárdítja a mun. ) kaerkölcsöt és elősegíti a munka­termelékenység fokozását. Az épít­kezésen dolgozó legjobb munkacso­portot Kojs Mihály komplex ács­csoportja alkotja, atnely a Vágón keresztül vezető híd építésén dol­gozik és napi normáját 208 száza­lékra teljesíti. A munkacsoportbán két ács és öt segédmunkás dolgo­zik, akiík szakképzett ácsokká gya­korolják be magukat. A kőművesmunkák befejezése után az érczúzó építkezésén a vit­kovici Klement Gottwald vasüzem hídépítő dolgozói összeszerelik a se­géddarút. Az érczúzókat a breznói fémmunkások állítják össze és a pilseni Lenin-üzem gépészei a kun­csicei új kohászati kohót gépberen­dezéssel látják el. I

Next

/
Thumbnails
Contents