Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)
1952-06-19 / 144. szám, csütörtök
ül SZO 1952 június 19 A SZÖGI ALIZ ÉPÍTKEZÉSEIRŐL A Pavlik'Csoport a Kchókombinát építkezésének legjobb munkabrigádja A szocialista város építésén működő óriási daru lomha mozgását már kilométerekről lehet látni. Ügy fest az egész építkezés, mint egy megbolygatott hangyaboly. Teherautók százai rohannak az építkezésen keresztül naponta. A szocialista város építésén dolgozó kőműves- és ácscsoportok munkája nyomán üj lakóházak készülnek el. A lö.ös blokkon találjuk meg Pavlik János kőműves csoportját. A mult év őszén alakult meg a b ligád. Eleinte, mikor a kezdetén volt az építkezés, nem nagyon ment nekik a munka. Nem volt a brigád jól megszervezve. Egyesek, ahogyan jöttek, nagy csalódással ott is hagyták a brigádot. Oláh József, a brigád egyik tagja a mult év novemberében került az építkezésre. Kezdetben sokféle munkán dolgozott, azuitán a Pavlik-brigádban kötött ki. Eleinte nehéz volt megszokni ezt a számára idegen szót: brigád! Mint kitanult kőműves, sok helyen megfordult, mindig csak úgy mondották neki, hogy Oláh József kőmöves, most eggyé forrott társaival, elfelejtette, hogy magáról beszéljen. A mi munkánk, a mi csoportunk — így beszélt Oláh József, így Krcsmarik Jóasef is és az egész csoport minden tagja. Nem is lehet másképpen, minden egyes munkásnak keze nyomán húzódik a fal, a tervet közösen teljesítik 195 százalékra. Nehéz volt a £ezdet, sok mindent le kellett győzni, míg elérték ezt a számot. Ezelőtt háromízben megpróbálkoztak a Tenczer.féle rámával, sohasem sikerült nekik. Egyszer a víz nem jött, máskor meg a malter nem volt kéznél, de az is előfordult, hogy a tégla miatt kellett abbahagyni a Tenczer-ráma szerinti falazást. De volt olyan idő is, amikor a csoport tagjai sem akartak kerettel dolgozni. Mikor Tenczer elvtárs az építkezésen járt, altkor ment a munka. Akkor igen, — bólintott egyet Oláh József, miközben hátrasimítja deresedő haját, — azután csináltuk még kéthárom napig és aztán abbamaradt. Kezdtük újból a zsinórral való falazást. így ment ez egészen a mai napig. Nem törődött velünk senki. Mi sem voltunk azon, hogy újból a Tenezer-rámával falazzunk. Június 12-én, Pavlik János csoportvezető összehívta a c oport tagjait és elmagyarázta nekik, milyen jelentősége van a Tenezer-rámával való ialazásnak a ^szocialista város építésén. Volt néhány a csoportban, ák: ellenezte, de a többség úgy döntött, htfgy elkezdik a Tenczer.rámával való falazást. Harmadízben kezdte a Pavlikcsopotrt a Tenczer-keretben való falazást. De most nem úgy, mint a múltban tették. Alaposabban megszerveztél; a jpunkát. Mindent odakészítettek maguk mellé, téglát, maltert, hogy jobban kezükügyében legyen. A nagy előkészületek után másnap elkezdhették a munkát. Nyolc óra lehetett, az eső a siiirke égből lassú záport szórt az építkezésre. Gunüköpenyes kőművesek szapora mozgását lehetett látni, amint a Tenczer-keretben rakják «a téglát. A fal' egyre nő, a munka üteme annyira magával ragadta a csoportot, hogy észre sem vették, amikor az eső elállt. A nap kisütött és egymás után került le a gumiköpeny az emberekről. A műszak befejezésével kiderült, hogy jóval 200 százalékon felül teljesítették a normát. i A Tenezer-rámával való falazás, úgy, ahogy ezen a napon csinálták, nagyon megtetszett a csoport tagjainak, — mondja Krcsmarik József mosolyogva, amint a téglát rakja a ráma keretei közé —, ha eddig is így csináltuk volna, azóta, hogy először megpróbáltuk, már nagyon sok köbméterrel többet falaktunk volna. Krcsmarik József november óta dolgozik a szocialista város építésén. Mint brigádos került a Kohókombinátra. Megtetszett neki a nagy építkezés és letelepedett családjával együtt, hogy bekapcsolódjon a szocialista város építésébe. Négy gyermeke van, az egyik lánya Partizánskén tanul, a legidősebb fia katona. A lánya, ha felszabadul, szintén idejön dolgozni a város építéséhez, úgyszintén katona fia is a leszerelés után, hogy az egész család együtt legyen. Kelemen 1 1 Béla. A kohókombinát vasútvonalának építésén legjobb teljesítménnyel Knapa János brigádjának tagjai dolgoznak. Munkaversenyben dolgoznak a dobsinai vízierőmü építői / A dobsinai vízierőmü hatalmas, tűzpiros téglafalú turbinaháza előtt hosszú, keskeny árok húzódik egészen a falu közepéig, sőt, azon túl is. Az árok szélessége nem lehet több 1—2 méternél, mélysége pedig még annyi sem. Ezen az árkon, illetve csa tornán át fog lefolyni a víz a turbinából, ha teljesen elkészül. AZ ÁROK FELSŐ RÉSZÉN, a turbinájiáz előtti térségen több munkás élénken vitatkozik a mérnököt körülvéve, aki kiterített térképet tart a kezében; igen fontos dologról beszélgetnek. A csatornáról van szó és annak mielőbbi elkészítéséről. — Igen, ez a helyes, határidő előtt befejezzük a csatorna kiásását és betonozását. Ez a vállalásunk is nagyban hozzájárul a második negyedévi sikerünkhöz, a gottwaldi ötéves tervnek megvalósításához. Ezeket a szavakat Svarc elvtárs, az egyik csoport vezetője mondja, majd egy kis idő múlva a másik csoport vezetőjéhez fordulva, hozzáteszi: — Ügy-e, benne vagy Mihály te is a csoportoddal együtt ? Gálisz elvtárs, aki eddig a lapát nyelére támaszkodva figyelte a térképet, felegyenesedett s a csoport tagjaihoz fordulva így szólt: — Elfogadjuk, fiúk? — El — hangzott több helyről a válasz. Gálisz elvtárs napsütötte arcán mosoly suhant át, fekete szeme is jobban csillogott. Látszott, hogy örül a fiúk válaszának. — Hogy az ö csoportja ne fogadná el a felhívást — cikázott át agyán a gondolat. Eddig mindig megállták helyüket, s ha nem is sikerült magukat felküzdeniök az első sorba, utolsók sem maradtak. Svarcék után a második helyen voltak mindig. — Szóval elfogadjátok — mondotta Svarc elvtárs. — Ahogy mondod — benne vagyunk, hiszen magunknak építünk. Gálisz elvtárs odanyújtotta izmos, napsütötte barna kezét és kérges tenyerével nagyot csapott Svarc elvtárs tenyerébe. — így ni, most azután megbeszélhetjük a verseny .feltételeit, hozzáláthatunk a munkához. így jött létre a munkaverseny a KET CSOPORT TAGJAI KÖZÖTT, hogy a verseny ideje alatt ki termel ki többet, ki ér hamarább a kitűzött célhoz és ki éri el előbb a 250 százalékos teljesítményt. Ahogy ott álltak a forró napsütésben és keményen néztek egymás szemébe, mintha megacélozódtak volna. Mindannyian arra gondoltak, hogy gyárainknak, falvainknak, károsainknak égető szüksége van a villanyáramra, tehát első feladatuk, hogy minél hamarább befejezzék a villanyerömü építését. A mérnökök még aznap kimérték a csatorna mélységét, szélességét, hogy a következő műszakban másnap reggel hozzáfoghassanak a munkához. Másnap reggel, a műszak előtt egy kis megbeszélést tartottak és hozzáláttak a munkához. Már kora reggel erősen süt a nap, de mindkét csoport szívósan, lelkesen dolgozik, szinte ég kezükben a munka. Ha törik, ha szakad, elérjük a 250 százalékos teljesítményt — mondogatják- Svarc elvtárs csoportjának tagjai. De odaadóan dolgoznak a Gálisz-csoport tagjai is és egyre mélyebb, szélesebb a kimért árok helye. ROHAMOSAN EMELKEDIK a normájuk is, elérik a 150 százalékos teljesítményt; de nem állanak meg, tovább fokozzák teljesítményüket és sikerül elérniök a 180 százalékot, sőt már azt is felülmúlják. Nem maradnak le Svarcék sem, keményen markolják a lapát nyelét, a csákányok szaporán lendülnek ütésre az izmos munkáskezekben. A hatalmas ekszkavátor szája éhesen fúrja bele magát a kemény földbe, hogy helyéből kimozdítsa. Lankadatlan munkájuknak meg is van az eredménye. Túllépik Gálisz elvtárs csoportjának százalékát, elérik a 200 százalékot és a következő műszak alatt azt is túllépik 207 százalékra. A munkalendülettől kedvet kapnak a többi dolgozók is. Mindanynyian bekapcsolódnak a munkaversenybe, mert maguk előtt látják kitűzött céljukat: minél gyorsabban üzembe helyezni a dobsinai vízierőmüvet. A DOBSINAI VÍZIERŐMÜ dolgozóinak odaadó, lelkes munkáját siker koronázza. A szocialista munkaverseny nagy segítséget nyújt munkájukban és egyben biztosítja ötéves tervünk sikerét, mert második negyedévi tervüket már eddig is 249.9 százalékra teljesítik. Ötéves tervünk sikerének érdekében ezt a munkalendületet tovább kell fokozni a dobsinai vízierőmü építésénél dolgozó munkások között. Mind a vezetők, mind a techniku- 1 sok, az üzemi tanács és a pártszervezet tagjai jól megszervezték a munkaversenyt, elmélyítették a politikai népnevelő munkát, ami erőt ad ahhoz, hogy sikeresen fejezzék be második negyedévi tervüket. Karcagi László, Jól működik a roz sny ó-tornai vasútvonal épííkezésén az óitok köre A Rozsnyó—Torna vasútvonal új építkezési szakaszának üzemi pártszervezete és üzemi ROH-csoportja mellett megkezdte tevékenységét a Szov j etbarátók Szövetcégén&Üy üzemi szervezete is. , Az új bizottság megválasztása után szétosztották a feladatokat az egyes tagok között És felelőssé tették őket a feladattfk végrehajtásáért. Legfontosabb feladatul tűzték ki az újító jzgalom fölötti védnökségvállalást. A Szovjetbarátok Szövetségének üzemi szervezete kötelezettséget vállalt, hogy fokozott mértékben alkalmazzák a szovjet tapasztalatokat szocialista építésünk munkahelyein. AZ ÜJITÖK KÖRE Lajcsiak mérnök vezetésével munkába kezdett. A lipovniki alagútépítés 4/b szakaszán az újítók gondolkodni kezdtek azon, hogyan könnyítsék meg az alagútfúrók nehéz és fárasztó munkáját. A munkamenet legnagyobb nehézsége a robbantás utáni anyag eltávolítása volt, amiből minden műszakra nyolc óra alatt 20—25 köbméter esett. Kézzel végezték ezt, ami hoszszadalmas, fárasztí munka volt és egyáltalában nem gazdaságos. A lipovniki újítók Kraus elvtárs javaslatára Gregus gépész segítségével kötelezettséget vállaltak, hogy gépi segédeszközt állítanak össze, hogy ezáltal segítsenek az aknászoknak munkájuk megkönnyítésében. A GÖMÖRI VASÉRCBÁNYÁKBAN tett látogatásuk nagy lelkesedést keltett bennük, ahol, mint Kraus elvtárs mondja, a rozsnyói bányá• szok a legmodernebb technikát és a •szovjet gépesjtöi^rpésSzeTÉ' «sM9aJmaz~ zák. Ott Íáťtuií. *í$Sgfäíi JáVítják meg a bányászok munkájukat, és már egy váltó összeállításával is 10 százalékkal gyorsították meg a teherkocsik forgalmát és lehetővé tették egy munkaerő felszabadítását. Nálunk nehéz volt a kezdet, de a kezdeményező elvtársakat ez nem tántorította vissza. Az udvaron egy használhatalan nyolcméteres szállító állt. Ily osszú szállítógépet az alagútban nem lehet használni, ezért két részre osztották, ami megfelel három csille szélességének. Ezután már csak az újonnan előállított szállító ÜZEMBEHELYEZÉSÉRÖL kellett gondoskodni. Különféle viták folytak a csavarlapátos motor öszszállításáról éa más különféle hajtóeszközök megszerkesztéséről. Krausz elvtárs ezt a kérdést úgy oldotta meg, hogy a raktár felülvizsgálásakor észrevett egy léghajtásos csavarlapátot, amely kihasználatlanul hevert. Gondolkozni kezdett és Gregus főgépész és Varga esztergályos segítségével munkába fogott. A léghajtásos csavarlapátot körforgó mozgásból áttette a szállítógépre és így hozta azt mozgásba. Ezzel az újítójavaslattal jelentős mértékben MEGKÖNNYÍTETTÉK az alagútfúrómunkások munkáját, mivel 150 centiméter magassá.gban való anyagrakodás és emeléshelyett csak 40 centiméteres magasságba kell emelni a földet, hogy rátehessék a szállítógépre. A szállítógép hajtása költségmentes lesz. Az • úji- tás legfontosabb része az, hogy az •anyag eltávolításának idejét egyharmad részével megrövidítették. Ezáltal lehetővé teszik azt, hogy a három műszak egyike kétszer is fúrhasson és robbanthasson, amivel a napi előrehaladást 24 óra alatt 150 centiméterrel fokozzák. Gireth közlekedésügyi megbízott a Torna—Rozsnyó vasútvonalon tett látogatása alkalmával dicséröleg nyilatkozott az újítómozgalom fejlődéséről építkezésünkön. A megbízott elvtárs azt mondotta, hogy ilyen régi szállítógépek a csehszlovák államvasútaknál és építészi vállalatoknál százszámra hevernek és ilyen módon kiválóan lehetne azokat alkalmazni. Megígérte, hogy minden segítséget megadnak az ÖJitffSftcagSrloin ; Ttépszerűsitéáére. A SIKERES KÍSÉRLET UTAN újítóink további gépek összeállításáéval kísérleteznek, amelyekkel segítséget nyújthatnak a betonozó csoportoknak az alagút támasztéka és boltosata felső részének betonozásában. Ezáltal nagyjelentőségű munkaidő megtakarítást érhetnek el. Az aknászok és a többi alagútfúrók már várják, hogy a gépek üzembehelyezésével megkönnyíthessék munkájukat és meggyorsíthassák az alagút felépítését. Kovács István. Jablonov. A kuncsíceí második magaskemence építésérő! A vitkovici Klement GWttwaldvasüzem szerelő-csoportja Pavliszek László vezetésével újtípusú darut állított elő a hatalmas magaskemencék építésére, amely szocialista építkezéseinek egyik vívmánya. Az ilyen daruk első prototípusát Bial. ka Ferenc hídépítő csoportja az építkezés alatt álló kuncsicei második magaskemence közvetlen szomszédságában állítja fej. A daru szerkezetét Kovalcsik Jaroszlav, a vitkovici Klement Gottwald-vasüzem szerelő osztályának műszakija javasolta és ellenőrizte. A daru már elérte a 80 méter magasságot és közepétől 100—120 m é torre drótkötelek segítségévei van lerögzítve. Csütörtökön, június 12-én a szerelők összeállították a darú felső részét, úgyhogy a legközelebbi napokban teljesen elkészül a darú. % A magaskémencén végzett katlanmunkák jelentős részét azután a földön végzik és a magasságban a szerelők csupán egész részlegeket fognák összeállítani. A szovjet szakemberek mintája nyomán a műszaki tapasztalat segít a vitkovici Klement Gottwald-vasüzem híd- és katlanszerelöinek az új magaskemenc gyors felépítésében. Épiil a krpeiany-i vízierőmü A vágvölgyi nagy vízierőművek közé tartozik a krpelani nagy béke építkezés is. ahol duzzasztógátat épitenek a lipoveci és szuesani vízierőmütelep számára. A krpelani duzzasztógát az Árva és a Vág vizét fogja szabályozni és a csatornát az új vizierőmütelepekre irányítani. A krpelani duzzasztógát építésével megváltozik az egész környék jellege. A duzzasztógát hatalmas víztartályt alakít, amely né. hány százezer köbméter vizet fog fel, emellett a viz felszíne néhány méterrel emelkedik az eddigi felszín fölé, ami megköveteli a terep nagyjelentőségű átrendezését. Az építkezés minden munkahelyén folyik a szocialista munkaverseny, amely megszilárdítja a mun. ) kaerkölcsöt és elősegíti a munkatermelékenység fokozását. Az építkezésen dolgozó legjobb munkacsoportot Kojs Mihály komplex ácscsoportja alkotja, atnely a Vágón keresztül vezető híd építésén dolgozik és napi normáját 208 százalékra teljesíti. A munkacsoportbán két ács és öt segédmunkás dolgozik, akiík szakképzett ácsokká gyakorolják be magukat. A kőművesmunkák befejezése után az érczúzó építkezésén a vitkovici Klement Gottwald vasüzem hídépítő dolgozói összeszerelik a segéddarút. Az érczúzókat a breznói fémmunkások állítják össze és a pilseni Lenin-üzem gépészei a kuncsicei új kohászati kohót gépberendezéssel látják el. I