Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-16 / 115. szám, péntek

UJ SZO 1952 május 16 Zápotocký kormányelnök beszéde Brnóban lő Imperialista vágjuk érdekében, hogy másokat járomba és rabszolgasorsba hajtsanak, az a vágy tölti ei még mindig, hogy új világháború tűzvészét lobbantsák lángra. Szerencsére tna nem kell már csupán figyelmeztetésre és /vasra korlátozódnunk. A viszonyok megváltoztak. Azok, akiket a hábot^ú fenyeget, tehát a dolgozó nép széles tömegei, ma már nem jognélküll rabszolgák. Hatalom van a kezükben Ennek következtében lehetőségük van olyan intézkedések megtételére, • amelyek keresztezik az imperialista hódítok háborús terveit és nem adnak nekik alkalmat ahhoz hogy a világot^és a békeszerető polgárok munkájának eredményeit háborús vésszel romokká változtassák. Ma már nagyon jól tudjuk drágán megfizetetf tapasztalatokból, hogy a háborús veszélyt nem lehet elűzni puszta kezekkel és esdeklő könyörgésekkel. A kapitalista hódítók bűnös ereje ellen a béke hívei megszervezett erejét kell szembeszegezni. Ez az ér,, ma már létezik. Fennáll a Szovjetunió által vezetett világbékeiáborban Ezt az erőt a kínai népköztársaság és a népi demokratikus köztársaságojt képviselik, amelyek mind szilárdaöban tömörülnek szövetségi és baráti szerződéseikkel és kötelezettségeikkel a Szovjetunió köré és a nag'v .békealkotó Sztálin vezetésével a békevilägtábort építik. A béke híveinek ebbe a táborába besorakozott a mi népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságunk is. A háborús veszély komolyságának tudatában, a béke megvédése iránti kötelességünk tudatában és abban a szilárd hitben, hogy a Háborús uszítók terveit keresztezni lehet és a békét meg lehet védeni, a csehek és szlovákok Nemzeti Arcvonala és a mi cseh és szlovák népünk is egységesen jelszavául tűzte ki Klement Gottwold elvtárs. Köztársaságunk el n&kének jelszavát: ,Építsd a hazát - erősíted a békét!

1 Az elfogadott jelszó következtében és annak teljesítése nyomán gazdasági életünk minden terén, a termelés valamennyi ágazatában hazánk valamennyi körzetében, a cseh országré szekben és Szlovákiában is nagy békés építő munka lángol fel. E munkának eredményeit naponta ellenőrizhetjük és feljegyezhetjük. Világosan visszatükröződnek álla mi gazdaságunkban annak költségvetési és pénzügyi terveiben. Az • építés nagy felvirágzásról tanúskodnak a múltévi zárszámadások és az idei költségvetés. A múltévi állami pénzügyi gazdálkodás tízmilliárdos, feleslegekkel zárult. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy a jövőben is a további békés építés és felépítés nagy terveit végrehajthassuk. Az az összeg, amelyet az idei álla mi költségvetésben közvetlenül a különféle fajtájú beruházási felépítésre fordítunk, több mint 90 milliárd koronát tesz ki. Ezt az egész összeget saját gazdasági forrásainkból nyertük. Nincs szükségünk semilyen külföldi kölcsönre és tökesegélyekre, amelyek bennünket hitelezőinktől függő vé tennének és ezzel megkötnék és korlátoznák önállóságunkat. Nem folyamodtunk mindeddig- belső állami kölcsönök kiírásához sem. jóllehet nálunk számos oldalról kívánták a belső állami kölcsön kiírását. Hiszem, hogyha egyszer az államkölcsön kiírásához folyamodnánk, ez lakosságunk soraiban hatalmas részvétre és széleskörű megértésre találna. Hiszem azt is, hogy a haza iránti hűség és szeretet, a gazdaságunk helyességében és szilárdságában vetett bizalom az egész dolgozó polgárság soraiban olyan mély gyökeret vert, hogy az államkölcsön jegyzésénél is nyilvánvaló kifejezésre jutna. Nekünk mindeddig semilyen kölcsönhöz nem (tellett fordulni, mert nekünk a nélkülözhetetlenül fontos és szükséges beruházásokra szolgáló eszközök beszerzésére volt az akkumuláció,* amelyet gyorsan növekedő és fejlődő termelésünk nyújt. A osehek és szlovákok Nemzeti Arcvonalának kormánya megígérte a népnek, hogy a kapitalista k.zsákmányolás megszüntetésével és a szocia lizmus felépítésével mindörökre megvédi lakosságunkat a gazdasági válságok és a munkanélküliség elől, amelyet a kapitalista^ gazdálkodás kísérő jelenségei. A kormány ezt az Ígéretét következetesen teljesítette és teljesíti. Termelésünk lázasan fejlődik és szükséges és lehetséges is ezt a fejlődést minden aggály nélkül tovább fejleszteni és nagyobbítani. Az idei ely negyedévi termelési tervünket csak 98.1 százalékban teljesítettük. ennek ellenére össztermelésünk az 1951 es év elsjj negyedévével szemben teljes 18.6 százalékkal -emelkedett. Jól lehet ez a tény bizonyára örvendetes. nem elégíthet ki teljesen bennünket. Törekednünk kell arra hogy a'gottwaidi első ötéves terv negyedik évének termelési terveit következetesen és szá.z százalékra teljesitsük valamennyi termelési ágazatban. i Kell, hogy dolgozóink törekvései, főleg a termelés alapágazataiban, mint a széntermelésben, a vasöntésben és az acélolvasztásban, stb., nemcsak a megállapított tervek teljesítésére, hanem túlteljesítésére is irányuljanak. A tervnek idejében való nem teljesítése néhány termelési ágazatban, főleg ott. ahol a fütőenergia döntö forrásairól van szó, mint a szén, ahol alapfontosságú anyagról van szó, mint a vas és az acél, nagy nehézségeket okoz nekünk a termelés más szakaszainak egész sorában. Zavarokat idéz elö a közlekedésben. az élelmezési szektorban, az energetikában, stb., amint ennek tanúi voltunk az esetek egész sorában ez év első negyedében. Ezért Nemzeti Arcvonalunk kormánya és Csehszlovákia Kommunista Pártja, mint a Nemzeti Arcvonal vezető és felelősségteljes té nyezője, állandóan figyelmet szentelnek az első negyedév alatt a terv teljesítésében megállapított hiányoknak és ebből következtetéseket is vonnak le. A dokumentumok egész sora, amelyeket a kormány és a Párt az utóbbi időben hozott, leleplezi a fogyatékosságok okait, figyelmeztet a gyenge pontokra és megszabja az útat és az eszközöket, hogyan kell ezeket a gyenge pontokat és fogyatékosságokat a lehető leggyorsabban kiküszöbölni és le győzni. Ebben az esetben is az igazat mondani jelszó szerint igazodunk. A gyenge pontokat és fogyatékosságokat nem hallgatjuk el gyáván és nem leplezzük. E fogyatékosságokat és hibákat leleplezzük, felhívjuk a figyelmet káros következményeikre, megállapítjuk e gyengék és hibák okait és utakat és eszközöket keresünk leggyorsabb eltávolításukra. Hogy ez a törekvés meghozza gyümölcseit és hozzásegít a kitűzött feladatok teljesítéséhez, erről a megcáfolhatatlan bizonyíték egész sorát lehet adni. Az utóbbi időknek csak néhány problémájára mutatok rá. Ez elsősorban a béke és haza védelme építésének vállalt feladata. Hogy ezen a téren nem tétlen kedtünk, hanem ellenkezőleg széleskörű tevékenységet fejtettünk ki, és jelentősen előrehaladtunk, erről biztosan valamennyi, még a legnagyobb kételkedőt Ls meggyőzték hadierönk díszszemléjén, amelyeket dicső Szovjet Hadsereg által tör tént felszabadulásunk hetedik évfordulója ünnepségei alkalmából tartottak. Itt világosan és az egész világ előtt megmutattuk, hogy a béke védelméről és hazánk önállóságának védelméről ne n beszélünk alaptalanul. és hogy ezt a védelmet valóbar és teljes következetességgel kiépítjük. , Beismarjiik, hogy ennek építése hatalmas munkaigyekezetet és pénzügyi áldozatokat követel meg. Á.1 dozatokat nem hiába hozunk, tudatában kell lennünk annak, hogy vé delmünk ' kiépítése nélkül valószl nüleg már nem élnénk oly békében és nyugalomban, mint amilyenber élünk. Ne feledjétek, hogy külföldi ellen ségeink és a mi áruló emigrációnk is az 1948. évi februári puccsal országunk ellen indítandó háborús támad isra számítottak, hogy felfor gassák annak szocialista építését Erre fenték a fogukat! Megmutat l.-zott azonban, hogy igen magasan függ a szöllő számukra és ezért savanyú. Hisszük, hogy minél tovább, annál inkább egyre savanyúbb lesz az összes kártevők és rablók számára, akik bűnös kezüket hazánk határain át a dolgozóink mii lióinak szorgalmas munkájával gondé- tt termés és gyümölcs után akarnák kinyújtani. Békére nem lehet csupán vágyni p békét védeni kell. A legjobb példa erre Korea és annak derék népe Ma a koreai nép erőszakosan rriegrabo't idegen megszállókra rogyásig robotoló és idegen érdekekért halódó nemzet lenne, ha nem védekezett volna a kapitalista agresz szorok támadása ellen. Hősi védelme kell. hogy kiváltsa az egész világ . odálatát és háláját. A koreai nép nemcsupán önmagáért harcol, Ertünk is küzd. Ha az újkori amerikai hitleristáknak sikerült volna igyekezetük villámtámadással i szétforgácsolni Koreát, Lehet, hogy már régen belefogtak volna újabb háborús kalandokba. A koreai nép hüsies ellenállása lehűtötte gaz, hódító vérmességiiket. Ezért áruló külföldi emigrációnk reményei és jóslatai sem teljesültek. Hiába várnak az idegen szuronyok árnyékában országunkba való visszatértükre, sohasem térnek viszsza és nem lépnek abba az országba, amelyet elárultak. Ennek biztosítéka a ml haderőnk és ama dolgozóinknak százezrei, akik tudatában vannak annak, '•így a békét oltalmazni és megvédeni kell, akik fegyveres erőnk katonai díszszemléjén lelkesen tapsoltak annak gyarapodása láttán és a gyárakban végzett munkájukkal hozzájárulnak fegyveres erőnk kiépítéséhez. Egyet különösen hangsúlyozni kell; hogy hazánk védelmének építése semmiképpen sem torlaszolta el az előre vezető utat és nem korlátozta új boldog életünk építését gazdasági és kulturális tevékenységünk más szakaszain sem. Ennek megdönthetetlen bizonyítéka volt az idei május elseje. A májusi manifesztáció következetes feleletül szolgált az ellenséges propaganda és a reakciós emigráció által országunkról terjesztett ha zugságokra és rágalmakra. A polgárok százezrei, férfiak, nők és az ifjúság meneteltek Nemzet^ Arcvonalunk májusi felvonulásain. Köztársaságunkban többmillió résztvevője volt a májusi felvonulásnak. A külföldi propaganda ismét hazudott, az éhségtől és kínzástól meggyötört szegény emberekről. Arról az erőszakról és terrorról, amellyel az embereket akaratuk ellenére a menetbe kényszeritették. Az egész közvélemény előtt felteszem a kérdést: ki kit kényszerített május elsején és hajtott terrorral a menetbe? Azok, akik otthon akar tak maradni, otthon maradtak. Gombostűvel képeslapokat szurkál hattak át, ezt a „tömeg"-akciót ugyanis egész heteken keresztül a külföldi rádió rendezte. E tömegtiltakozási akció eredménye 14 feketesarkú levelezőlap volt, amelyet a májusi posta kézbesített nekem. Májusi felvonulásainkon az önkéntes résztvevők százezrei és milliói meneteltek, akiknek örömtől ragyogó arcán lelkes mosoly su gárzott. Mily ellentét ez az emigránsok reménytelenségével szemben, az írigykedésnek epével telt nyálával szemben, amelytől naponta fulladozik és amelyet az áruló emigráció népi demokratikus köztársaságunk ellen indított hazug propaganda kampányában. Hiába valóak a népi demokratikus rendszerünk elleni rágalmaik és plszko lódásaik. A kapitalista uralom fái ezzel az emigráns trágyázással nem nőnek fel nálunk! Örökre leszámoltunk velük és a ritkán kihajtó hajtásaikat véglegesen kiirtjuk! Az összes hazugságokra és rágalmakra. háborús uszításokra én fondorlatokra egy a ml feleletünk. A szorgalmas munka! Ec a szorgalmas munka megnyilvánult a május elsejének tiszteletére vállalt ezer és ezer munkakötelezettségek új virágtlban. A munka új hőseinek, a KSztftrsasági érdemrend viselőinek százai jöttek ÖSEsze a prágai Vár történelmi nevezetességű termeiben, hogy a szocialista építés érdekében végzett szorgalmas munkájukért átvegyék a számukra megtisztelte, tést jelentő elismerést, és Jutalmat. További százakat tüntettek ki az országrészeken éa kerületekben. A Mtivémcek H árában néhány nappal ezelőtt megtiszteltük és kitüntettük • tudomány, a terhnika és a •zépmfivészet terén végzett munka kiválóit. Az öreg. érdemes tudósok és mü vészek mellett, akiknek eredményes tevékenységét a gögös uralkodó osztály az első burzsoá köztársaság Idején teljesen figyelmen kívül hagyta, a fiatal tudományos dolgozók és művészek egész sora volt itt, akik lelkes munkakollefctívát alkottak egy célból, hogy segítse nek a Köztársaságnak és népének tudásukkal, felfedezéseikkel és tehetségükkel előre haladni és meggyorsítani boldogabb, gyönyörűbb életünk és jólétünk építését. Az itt feltüntetett példákból látni. hogy a csehek és szlovák Nem zeti Arcvonala, amely közös célt követ: hozzásegíteni hazánkat legnagyobb gazdasági és kulturális fel virágzásához és népünk élet- és kultúrszinvonalának emeléséhez, napról napra nő és bővül. Ojabb és újabb hazafias dolgo zók, munkások, ifjúság, nők, tudósok, művészek, műszakiak, stb., sorakoznak fel a Nemzeti Arcvonalba. Mindnyájan érzik, hogy népeink történelmének egy korszakában sem fordítottak olyan gondosságot hazánk általános felvirágzására, cseh és szlovák dolgozó népünk gazdasági és kulturális biztosítására, mint ma, amikor a csehek és wlovákok Nemzeti Arcvonalának kormánya alatt Köztársaságunk a Csehszlovákiai Kommunista Párt ég elnökének, Klement Gottwald elnöknek vezetésével leszámolt a felforgatókkal, a reakciósokkal és árulókkal és bátran hazánk szocialista építésének útjára lépett. Még Köztársaságunk legutolsó polgára is felismerte, hogy az, ami Köztársaságunkban az utóbbi évek alatt épült és megvalósult, valóban nagy és gyönyörű értékeket jelent. Ezért mindnyájan jól érzik azt is. hogy valóban megbocsáthatatlan bűn lenne nem biztosítani ezen gazdasági, művészi és kulturális értékek védelmét és a szorgalmas dolgozók milliói további alkotó munkájának védelmét bármily ellenséges terjeszkedés és támadás ellen. Ezért honvédelmünk és biztonságunk építése egész népünk egyetértésének örömteljes és lelkes megnyilvánulására talál. Különösen örvendetes jelenség és hálával tölt el. hogy a honvédelem kiépítése egyáltalában nem csök kent) a nemzetünk felvirágozta tásá nak toválbl biztosítására irányuló gondolkodást, népgazdaságunk és kulturális fejlődésünk minden más igában. A kö'tségvetésnek a nemzetgyű lés előtt való megtárgyalásakor megdönthetetlen bizonyítékokat nyújtottak erről. Beszámolómban csupán az iskola ügyben és a kulturális feladatokban történő gondoskodásunk néhány számadatára térek ki. Megemlítem összehasonlításul az iskolaügy, a kultúrára és egészségügy költség vetéseit 1949 és 1952-ben. A költségvetésben foglalt kiadások a kö' vetkező összegeket tették ki: Óvodákra: 1949-ben 405,320.000 Kés, 1952-ben 1,438,831.000 Kča Nemzeti és középiskolákra: 1949-ben 3,961,756.000 Kčs 1952-ben 7,611,433.000 Kč» Szakiskolákra: 1949-ben 1,058,459.000 Kčs 195? ben 1,232,757.000 Kčs Emellett a mezőgazdasági szakiskolákat kivették az iskolaügyi minisztérium hatásköréből é» saját költségvetésük van. Művészeti iskolákra: 1949-be: 32.696.000 Kčs 1952-ben 228,441.000 Kčs Főiskolákra: 1949-ben 1952-ben 747.062.000 Kčs 1,527,197.000 Kčs A tőiskolai diákok ösztöndíján a, interná tusaira, menzáira, stb: 1949-ben 380,473.000 Kčs 1952-ben 1,489,917.000 Kčs Az ifjúság üdültetésére: 1949-ben 215,268.000 Kčs 1952-ben 720,598.000 Kčs A tudomány fejlődésére és támogatására: 1949-ben 124,606.000 Kča 1952-ben 217,776.000 Kčs A művészet támogatására: 1949-ben 458,103.000 Kčs 1952-ben 826,588.000 Kčs A Saovjetunióval és a népi demokratikus államokkal való kulturális kapcsolatokra: 1949-ben 48,736.000 Kč« 1952-ben 157.975.000 Kčs Mindezek a számadatok bizonyítják, hogy az iskolaügy, a művelődés éa a kultúra iránti gondoskodásunk semmiképpen sem volt korlátozva, hogy ellenkezőleg évről-évre szokatlan mértékben terjed. E gondoskodás hasonló kibővítéséről az első burzsoá Köztársaság idején szó sem lehetett. Hasonló ütemben fejlődik a nemzet egészségéről való állami gondoskodásunk ij, amely az egyesített egészségügy hatása alatt ez évben különösen hatalmas fejlődést mutat. A nemzeti egészségügyi intézetekre, kórházakra, stb., való kiadások számadatai: 1949-ben 5,590,583.000 Kčs 1952-ben 12,954,173.000 Kčs Síülftotthonokra és csecsemőintézetekre: 1949-ben 50,364.000 F*s 1952-ben 114,463.000 Kčs A gyermekek gyógykezeltetésére (gyógyintézetek): 1949-ben 38,989.000 Kčs 1952-ben 122,838.000 Kčs Az egészségügyi dolgozók szakképzésére: 1949-ben 20,758.000 Kčs 1952-ben 181,897.000 Kčs Az egészségügyi kutatótevékenységre: 1949-ben 45,593.000 Kčs 1952-ben 329,521.000 Kčs Esek a számok azt is bizonyítják, hogy az egészségügyi gondoskodásra fordított költségekkel sem takarékoskodunk, hanem a nép egészségéről való gondoskodást hallatlan mértékben támogatjuk. A fokozódó költségek ellenére, amelyeket az egészségügyi gondoskodás kibővítésének szentelünk, ez a gondoskodás és ennek megszervezése nagy gondot okoz nekünk. Egészségügyi dolgozóink még nem tudatosították kellőképpen, hogy az egészségügyi gondoskodásban elsősorban a dolgozókat kell részesíteni. Hogy az egészségügyi gondoskodást nem szabad egyének aránytalanul nagy meggazdagodására való alkalomnak tekinteni. Az egészségügyi gondoskodásra még mindig túlságosan általános szempontból tekintenek, nem értik meg, hogy a szocialista felépítés időszakában mindig és minden esetben a dolgozó ember a döntő. Ezért egészségügyi gondoskodásunknak mindenekelőtt a dolgozókra kell vonatkoznia és főleg az üzemekre kell irányulnia. Ez természetesen megköveteli az URO, a szakszervezeti szövetségek és az üzemi tanácsok részéről való együttműködés megjavítását t". A parlament költségvetési bizottságában lefolyt vitánál számos gyakorlati tapasztalatot, panaszt és ötletet adtak elő. Sok mindent kifogásoltak, pl. az úgynevezett „orvosi felülvizsgálása szolgálatot" az aj alkalmazottnak a termelésbe való megnyerésénél. Az orvosoknak nincs elég megértésük az