Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-16 / 115. szám, péntek

Világ prol

et

árjai egyesüljetek! - * A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZOK LAPJ Bratislava, 1952 május 16, péntek 2 Kčs V. évfolyam, 115. szám A Nemzeti Arcvonal Központi Akció Bizottsága bővített elnökségének nagyjelentőségű ülése A briinni Szokol-stadion ünnepélyesen feldíszített termében csütörtökön, május 15-én „Gottwald elnökkel előre a békéért és a szocializmusért" jelszó alatt tartották meg a Nemzeti Arcvonal Központi Akciós Bizottsága elnökségének a kormány, a Megbízottak Testülete tagjaival, a Nemzetgyűlés képviselőivel, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőivel, a kerületi nemzeti bizottságok elnökeivel, a Nemzeti Arcvonal öszszes rétegeinek képviselőivel és gazdasági életünk öszsze« ágazatainak példás dolgozóival bővített ülését. Morvaország fővárosának dolgozói már a kora reggeli órákban méltó fogadtatásban részesítették a Megújhodott Nemzeti Arcvonal képviselőit, Antonín Zápotocky kormányelnököt, és dr. Oldrich Johnt a Nemzetgyűlés elnökét. A briinni kerület dolgozói nevében Jo&ef Jurán, a briinni kerületi pártbizottság elnöke a brünni pályaudvaron szívélyesen köszöntötte a hivatalos vendégeket. A csehszlovák és szovjet himnuszok elhangzása után a Nemzeti Arcvonal Központi Akció Bizottsága elnökségének bővített ülését dr. Oldrich John, a Nemzetgyűlés elnöke és a Nemzeti Arcvonal Központi Akció Bizottságának főtitkára nyitotta meg. Bevezetőjében a következőket mondotta: „Tisztelt elvtársnak, elvtársak és tisztelt barátaim! Azalatt az 5 hónap leforgása alatt, amely bennünket a csehek és szlovákok Megújhodott Arcvonala bővített elnökségének ülésétől elválaszt, dolgozó népünk a városokban és a falvakon további hatalmas sikereket ért el köztársaságunk szocialista építésében. Lényegében teljesítették a gottwaldi ötéves terv harmadik évének merész feladatait. Hasonló eredményeket értek el ez év első négy hónapja alatt is. Ipari termelésünk ma, amikor a nép saját államának a gazdája, több mint háromnegyedével magasabb mint a háború előtt. í j magaskemencéket gyújtottak be és a gyárak újabb tizeit helyezték üzembe. Ereket a sikereket azért érhették el, mert egyre javul a Nemzeti Arcvonal összes rétegeinek politikai munkája az összes üzemekben városokban és a vidéken. És elsősorban azért, inert Slá-nsky és társai kártevő bandájának eltávolítása után teljes mértékben meríthettünk a szovjet nép gazdag tapasztalataiból, mert e mérhetetlen gazdagság tiszta, életadó forrása egész köztársaságunkban szétárad és behatol minden mun kahelyre. Csehszlovákia dicső Kommunista Pártja és köztársasági elnöke, Lenin és Sztálin hű tanítványa vezetésével a szabad, megelégedett és büszke dolgo zók országa. Örömmel tekinthetünk munkaeredményeinkre. A szocializmushoz és a békéhez vezető úton azonban még bátrabb és még keményebb harcok állanak előttünk. És éppen ezekben a pillanatokban égető szükségességgel áll mindnyájunk előtt az a kérdés, amelyet Klement Gottwald elvtárs, köztársasági elnök májusi üzenetében tett fel nekünk: „Eleget tettünk-e azonban hazánk felvirágoztatásában és a béke ügyében, vagy még többet tehetünk?" Igen, a béke ügyében és a nép jóléte érdekében sohasem tettünk eleget. A csehek és szlovákok megújhodott Nemzoti Arcvonala bővített elnöksége mai ülésének hozzá kell járulnia ahhoz, hogy: „ a Nemzeti Arcvonalban és dicső Kommunista Pártunk köré tömörült népünk hazája lelkes építőjévé és a világbéke fáradhatatlan harcosává váljon." Klement Gottwald köztársasági elnökünk e szavainak szellemében nyitom meg a mai ülést és köszöntelek mindnyájatokat." Az ülésen ezután Zápotocky elvtárs, kormányelnök az alábbi nevezetes beszédet mondotta: Nincsenek olyan feladatok, amelyeket a kommunisták ne tudnának mep^an! Antonín Zápotocký kormányelnök beszéde a Nemzeti Arcvonal Központi Akció Bizottságának ülésén május 15-én Brnóban Az a feladatom, hogy a csehek és szlovákok megújhodott Nemzeti Arcvonala alkotó részei képviselőinek mai konferenciáján számot adjak Csehszlovák Köztársaságunk elnökségének és kormányának gazdálkodásáról és tevékenységéről. A nemzetgyűlésben röviddel ezelőtt megtárgyalták és jóváhagyták az 1952. évi .gazdasági tervet és állami költségvetést. Pénzügyi és gazdasági tervünkről szólj törvények jóváhagyásával meg vannak szabva gazdasági politikánk ez évi irányvonalai. A költségvetés és a gazdasági terv megtárgyalására összpontosul egész közvéleményünk figyelme. A költségvetést nemcsak a parlament fogadta el egyhangú jóváhagyással, hanem a széles Nemzeti Arcvonal és Csehország, valamint Szlovákia egész lakossága örömteli érzésekkel fogadta, örömmel fogadták azért, mert minálunk — amint joggal mondták a parlamentben: „Nincs éhség, nincs munkanélküliség, nincs termelési válság, nincs végrehajtás, nem folynak itr»s beszédek a gyárak kerekeinek meginditá sáról, mindenütt lázas, aikotcVélot folyik. Üj kombinátok épülnek és az állam valamennyi dolgozó polgára számára reményteljes, örömteljes és gyönyörű jövő nyílik." A költségvetést a béke védelme és szocialista hazánk örömteli építése költségvetésének nevezték. Nem tagadtuk és ma sem tagadjuk ezen konferencia előtt, amelyen a cseh orságrészekből, s Szlovákia minden részéből összegyűltek, a Nemzeti Arcvonal küldöttei, hogy az utóbbi időben nagy erőfeszítést szentelünk a béke, országunk függetlensége s a világ védelmének kiépítésére. Hogy miért tesszük ezt, nem kell bőven megindokolni és megmagyarázni. Ma mindenki tudja nálunk, hogy a kapitalista háborús gyújtogatok és a béke veszélyeztetői újból széles mértékben szövik új rablóhadjárataik bűnös és aljas terveit. Az eniberiség békéjét és építő munkáját veszélyeztetik. Veszélyeztetik a szocializmus békés építését és ezzel országunk boldogabb és örömtelibb életét is. A mi elvünk, igazat mondani a népnek. Mindenkit igazi nevén nevezünk és mindig nyíltan és idejében figyelmeztetünk minden veszélyre, merüljön az fel bármilyen oldalról is. Ezért felhívjuk a figyelmet a háborús veszélyre is, amelyét a kapitalista társadalmi rend és a más államok fölött uralomra törekvő nagy kapitalista államok harcias imperializmusa hoz magával. Ezt tettük mindig és következetesen az első köztársaság fennállása' alatt is. Harcoltunk a kapitalista társadalom ellen, amely gazdasági válságot és az abból folyó munkanélküliséget idézi elő. Azért figyelmeztettünk arra a veszélyre, amely államunkat és népünket fenyegette, mert a Csehszlovák Köztársaság betaglalódott a kapitalista államok társadalmába és egész politikáját és létezését a kapitalista világgal való szövetségtől tette függővé. E betaglalódás katasztrofális következményei bekövetkeztek. Köztársaságunkat besodorták a gazdasági válság örvényébe és a dolgozó nép hordta vállán e válság katasztrofális következményeit, a munkanélküliséget, nyomort és éhséget. Ugyanilyen hangsúllyal emeltük fel intő szavunkat a hitleri fasizmus hódító szándékai ellen és rámutattunk arra, hogy a fasizmus reakciós szándékaival új háborús tűzvészt tud lángralobbantani és az egész világ nemzeteit háborús katasztrófába sodorni. Akkoriban nálunk az uralkodö kapitalista burzsoá pártok sokáig tagadták a háborús veszély fennállását. Népünk előtt a nyugati kapitalista szövetségeseikkel kötött szövetségi szerződéseink szilárdságát bizonygatták és azt állították, hogy ez a szövetség kizár bármilyen háborús veszélyt. A kommunistákat pánikkeltőknek és a Köztársaság békéje megzavaróinak nevezték. Ezért elítéltek és bírjság elé állítottak bennünket. Visszaemlékezem, hogy enge

m is éppen itt, Brnóban, elítéltek azért, mert a nagy népgyűlésen felhívtam a figyelmet a háborús veszélyre és óva intettem népünket attól, hogy kapitalista szövetségeseink védelmére bízzuk magunkat. Az első köztársaság burzsoá bírósága ezért lázítás és az új háború lehetőségéről szóló és állítólagos valótlan hírek terjesztése miatt többhónapos börtönbüntetésre ítélt. Akkor nem a burzsoá bíróknak volt igazuk, akik a burzsoá kormány utasítására tagadták a háborús veszély fennállását. A mi Kommunista Pártunknak volt igaza, amely figyelmeztetett a háborús veszélyre, amely a hitleri fasizmus létezéséből adódott és óvatosságra intett vele szemben. Ma i

s a mi oldalunkon van az igazság, amikor figyelmeztetünk arra, hogy az amerikai ég nyugateurópai kapitalistáknak nincs elegük a nemrégiben végetért második világháborúból. Amikor figyelmeztetünk arra, hogy kapitalistákat nyereségeik szaporítása, soha ki nem elégü „(Folytatás a 2. oldalon], 1931 februárjában Sztálin elvtárs azt a feladatot tűzte a kommunisták elé, hogy 10 év alatt 50—100 év idejét hozzák be. Azaz annyival, amennyivel Oroszország elmaradt a fejlett kapitalista országok mögött. „Vagy kerekz,uilvisszük ezt, vagy j>edig széjtzúznak," — mondotta Sztálin elvtárs. A szocialista építés feladataival és a technika elsajátítása feladatával kapcsolatban ekkor Sztálin elvtárs azt a mondatot hangsúlyozta, amely a szocializmusért és a kommunizmusért folytatott harcban ma már jelszóvá vált. Nem egyszer hallottuk Gottwald és Siroky elvtársak a;káról is felcsendülni: — Nincsenek olyan feladatok, amelyeket mi. kommunisták ne tudnánk megoldani. A szovjet emberek, vezetve a Bnl. sevikí Párttól, bevették a technika fellegvárát, valamint bevettek más fellegvárakat is. Elfoglalták a nemzetközi reakció legerősebb fellegvárát és reményét. Berlint — a fasiszta támadók odúját, akik 10 évvel Sztálin elvtárs történelmi jelentőségű beszedő után megtámadták a Szovjetuniót. A Nagy Honvédő Háborúban elért világraszóló győzelem után a szovjet emberek a természet érődéit ostromolják, a sivatagokat termőfölddé változtatják át. Bátor viziépítkezésekkel öt tengert kötnek össze; ŕ piti k a kommunizmust. A szovjet emberek má

r bebizonyították, hogy nem létezik olyan erő, amit bolsevisták ne vennének be. A szovjet emberektől megtanulunk olyan feladatokat magunk elé kitűzni, amelyeket azelőtt nem láttunk. Rövid időn belül háborúelőtti ipari ü rmelésünk összértékének kétszeresét, Szlovákiában pedig majdnem ötszörösét érjük el. A szocializm-ig hatalmas építményeit építjük és Pártunk, valamint kormányunk határozataival hozzá,kezdtünk növényi termelésünk és állattenyésztésünk jelentős emeléséhez. Igen, bármennyire Is iparország volt Csehszlovákia a múltban, mi azóta, hogy a munkásosztály teljes mértékben kezébe vette a hatalmat, Csehszlovákiában túlszárnyaljuk a kapitalista iparosítás évtizedeit, Szlovákiában pedig évszázadait. Erről tanúbizonyságot a Szlo. vákiában már felépített új üzemek nagy száma, továbbá a nehéz gépipari termelés több mint tízszeresére való emelkedése, valamint az iskolaügy é« kultúra hatalmas fejlődése tesz. Igaz, hogy az eddig soha nem látott feladatokkal új, nem várt nehézségek állnak elö. Ezek fejlődésünk kezdeti nehézségei, ajnelyeket le kell győznünk. De némely dolgozó, üzemeink néhány igazgatója és pártfunkcionáriusa ezeknek a kezdeti nehézségeknek a hatása alatt áll, — megbékélnek a terv nem teljesítésével, az egyes üzemekben ós szektorokban a lemaradással is, hivatkozva a különféle objektív nehézségekre. Nem bolsevista álláspont ez! A lemaradás évei után leszámoltak ezekkel a Bratislavai Elektrotechnikai üzemben és más üzemekben is. De sok vezető dolgozó a bányászati és más lemaradozó üzemben még nem sajátította el — a nehézségekre való hivatkozás helyett — ezek leküzdésének és túlszárnyalásának elvét. Bebizonyíthatjuk ezt, ha valamennyi munkahelyen tudatára ébredünk a szocialista felépítésért folytatott harc felelősségének, a terv feladatai teljesítésének, nagy felelősségérzésünknek nemcsak saját munkásosztályunk, nemzetünk sorsa, hanem a nemzetközi munkásosztály és a béke világgyőzelmének nagy ügye iránt is. Az egész világ — barátaink és ellenségein miránk szegezik ma tekintetüket és ml büszkék vagyunk arra, hogy erőfeszítésünk jelent valamit a világon. „Csehszlová kia népeinek kiváló sikerei, — mondotta Prágában Konyev marsall, — jelentős hozzájárulások a nemzetközi reakció ellen az egész világon a békéért, szabadságért és demokráciáért folytatott harc ügyéhez. Hősies munkátok és az új élet építésénél elért sikereitek meleg rokonszenvet váltanak ki a szovjetemberekből. Ezeket a sikereket flgye lemmel és szeretettel szemléli n nagy Sztálin elvtára Is." Csehszlovákia és Prága felszabadítójának ezen szaval köteleznek minket! Miben rejlik a bolsevisták hatalmas ereje, amely minden erődöt bevesz? Sztálin elvtárs arra tanít, hogy a bolsevisták ereje abban rejlik, hogy ismerik a társadalmi fejlődés törvényeit, a marxi-lenini tanítást, nem mint dogmát értik, hanem mint a tettek rugóját és akhan, hogy elméleti ismereteiket a gyakorlatba viszik át. Csak ha teljesen megértjük ezt az útmutatást, ha teljes mértékben érvényesítjük a szovjet tapasztalatokat és módszereket, dolgozhatunk majd úgy, mint a szovjet sztahanovisták. Brigykó elvtárs és a többi szovjet sztahanovista üzemeinkben látogatásaik alatt rámutattak arra, hogy a szovjet módszerek alkalmazása nemcsak némely technikai átalakításban áll a gépeken, avagy a szervezési rendszabályok puszta átvitelében. A szovjet módszerek alkalmazása mindenekelőtt a szocialista gazdaság törvényeinek az életbe való bevezetését jelenti, amely törvényeket a Szovjetunió hosszas tapasztalataival kipróbáltak, mint a szocialista jutalmazásnak elvét a munka mennyisége és minősége alap ján, a szocialista munka versenyt, a központból való vezetés és a siemélyi felelősségtudat, a szocialista gazdálkodás elveit, stb. A nagyszombati Kovosmalt és más mintaüzemek sikereinek oka ab^an áll, hogy ez-k az elvek a mindennapi gyakorlatban és minden mun1 helyen a tervteljesités és a munkaerők fejlődésének eszközévé váltak. A szocialista jutalmazási politikáról nemcsak beszélnek, hanem az ejíyenlősdi irányzatok ellen folytatott harcban szakszerűen és kitartóan alkalmazzák is. ! Sztálin elvtárs arra tanít, — hogy ; a bolsevikok ereje a tömegekkel való szoros kapcsolatukban áll. „Mint szabályt kijelenthetjük, — mondotta Sztálin elvtárs hogy addig, amíg a bolsevikok a széles néprétegekkel szoros kapcsolatukat fenntartják, legyőzhetetlenek. És ellenkezőleg, elég, hogy a bolsevikok elszakadjanak a tömegektől, ha elveszi tik a velük fennálló kapcsolataikat, elég, hogy bürokrata mázt vegyenek fel, és már elveszítik valamennyi erejüket és jelentéktelenné j válnak." Ezen útmutatás felhasználása szocialista felépítésünknél a tömegels teremtő kezdeményezésének 1 megindítását jelenti, továbbá a tö, megekkel minden dologról való tanácskozást, a tömegektől való tanuI lást és a kifogyhatatlan forrásokI ból való merítést, amely a tömegek aktivitásában van. A májuselőtti I munkaverseüyek tapasztalatai isr^ét | megmutatják, hogyan tudták valaI mennyi úgynevezett objektív nehézj séget áthidalni és magasan túlszájr| nyalni a terv feladatait ott, ahol ez minden munkás, mester, műszaki becsületbeli ügyévé, közös erőfeszítésük ügyévé vált. Igy a/hamllovai f Kolf ti-bánya büszkén jelentette | Gottwald elvtárs köztársasági elnöknek munkakötelezettségének idő előtti teljesítését, valamint tervének teljesítését, hasonlóan a myjavai Armatúra és más üzemek is. És nincs kedvezőbb alkalom a kötelezettségvállalások és a szocialista munkaverseny mozgalmának további még nagyobb méretű kifejlesztésére, mint Siroky elvtársnak, Gottwald elvtárs hű harcostársának 50. születése napja, akinek nevével öszszeforrtak a szlovák munkásságnak múltban lefolytatott nagy harcai és a felszabadulás utáni sikeres szocialista felépítésnek valamennyi eredményei. A népünk ádáz ós legnagyobb ellenségeinek szolgálataiban álló kártevők, vezetve Szlánszkytól, kártevő munkájukat arra összpontosították, hogy szocialista felépítésünk agyát és idegrendszerét, azaz Pártunkat megbénítsák. Igyekezték a Pártot a széles néprétegektő] elszakítani és nagy szakadékot létesíteni a szocialista felépítés elvei és ezeknek a gyakorlatban való mindennapi keresztülvitele között. Ezért csak a kártevők módszerei ellen folytatott harccal, amely módszereket a Pártban és a közéletben Szlánszky és társai alkalmaztak, biztosítjuk a további győzelmek felé vezető útat. Lenin és Sztálin tanításainak szellemében, Gottwald elvtárs írárynrotatásának naponta való alkalmazásával válunk legyőzhetetlenekké és nem lesznek olyan fellegvárak, amelyeket nem tudnánk bevewii.