Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-15 / 114. szám, csütörtök

Ipolyvisk és Szécsénke dolgozói olvassák az „Aratás" című szovjet regényt A kommunizmus nagy építkezései A falu szocialista felépítése egyik alapfeltétele a szocialista építésnek hazánkban. Ehhez azonban feltétle­nül szükséges az ember átalakítása, a z új embertípus felnevelése, aki­nek viszonya a munkához más, mint a régi volt. Az új szocialista em­ber nem fejlődik csak magától. Ezt a fejlődést elő kell segíteni minden eszközzel. Az átnevelő munkának leghathatósabb eszköze a szocialista kultúra. Tehát a szocialista kultúrá­nak el kell jutnia minden faluba, minden házba, hogy elvégezze tör­ténelmi feladatát. A Csemadok magáévá tette a szo­cialista ember alakításának gyönyö­rű, de nem könnyű feladatát és valóban elviszi a szocialista kultú­rát minden faluba, A mult napokban két ipolymenti harcos hagyományokban gazdag falu dolgozóit eddig szokatlan ese­mény mozgatta meg. A Csemadok szervezésében olvasókör alakult Ga­lina Nyikolajevná szovjet írónő Sztá­lin-díjjal kitüntetett regényének ol­vasására. Ipolyvisk dolgozói — legfőképpen a fejlődő IV. típusu szövetkezet tag­jai, szép számmal, — lehettek vagy 180-an, — gyűltek össze az esti órákban a kultúrteremben. Ipoly­visken nincs még villanyvilágítás. Lámpák fénye mellett majdnem fél­homályban kezdődött el az egyik leggyönyörűbb szovjet regénynek olvasása, amelynek minden betűje világosságot árasztott, útat muta­tott Ipolyvisk becsületesen dolgozó, sok harcban megedzett parasztjai­nak. , Első alkalommal két fejezetet vet­tek át, még pedig úgy, hogy az egyik elvtársnö értelmesen és a könyv tartalmát átérezve felolva­sott. Feszült figyelemmel hallgat­ták az egybegyűlt kultúrszomjas dolgozók, csak a pad rccsenését le­hetett néha hallani. Lekötötte, érde­kelte őket a könyv. Elhallgatták volna még sokáig, kezdték magukat az eseményekbe beleélni. Az asszo­nyok lelkéből néha sóhaj szakadt fel. Együtt éreztek Avdotjával. A két fejezet elolvasása után vita kezdődött, amely nagyon élénken in­dult. Az első felszólaló rámutatott arra, milyen élethű Vaszilij hazaté­résének a leírása. Ö maga is fogság­ban volt hossziú ideig és bizony ez a szorongató nyugtalanság időnként erőt vett a foglyokon, vájjon mi várja őket otthon, hogy állja meg a helyét az asszony az egyedüllét nehéz idejében. Kádasi Etel elvtársnö elmondja, hogy hét éve nem tud a férjéről, aki állítólag a keleti fronton fogságba került. Most áll éppen azelőtt, hogy hozzákösse sorsát egy becsületes, igaz férfihez, akit szeret. Megérti Avdotját, ez az asszony nem érde­mel büntetést, amiért Sztyepannal összeállt és nagyon igazságosnak, mélyen emberinek találja Vaszilij döntését. Megindította öt Vaszilij ál­lásfoglalása, amikor Avdotja szen­vedéséből látja, hogy tulajdonkép­pen Sztyepant szereti és nem kínoz­za őt elvakult féltékenységgel, ha­nem ezzel csak igazoltnak látja Av­dotja nemes jellemét. Amint mond­ja, Avdotját csak mély érzelmei ve­zethették egy férfihez, nem önző ér­dekek, vagy pillanatnyi fellángolá­sok. Agárdi elvtárs a békeharc szem­pontjából értékelte a hallotakat. Rá­mutatott arra, hogy egy virágzó szovjet kolhozban is milyen rombo­lást végzett a háború. Harminc évi építőmunka gyümölcsét tönkretette; demoralizálta a kolhoz dolgozóit, akik vezető nélkül maradtak; el­romlottak a gépek, a termőföldeket nem munkálták meg. Természetes, hogy ennek hallatára a viskd szépen induló szövetkezetért érez féltő gon­dot, amelynek az eddigi elért ered­ményeit és a jövő távlatait a nyu­gati imperialisták kardcsörtetéssel fenj/egetik. A következő felszólaló a Párt ve­zető szerepéről beszélt. Mondotta, hogy már az eddig elolvasott anyag­ból kitűnik, hogy a Pártnak nem­csak, most az építő munkában van vezető szerepe, hanem abból a tény­ből, hogy a Május elseje kolhozba a Honvédő Háború befejezése után csak egy kommunista tért vissza, láthatjuk, hogy a Kommunista Párt tagjai elsőnek és elsősorban harcol­tak a szovjet hazáért, és a legjob bak az építő munkában eredményes életüket feláldozták a fasiszta te­rületrablók megsemmisítéséért, mint ezt tette a kolhoz sokat emlegetett és felejthetetlen alapítója, lelke és mozgatója, Alexej Lokics. Az arató szrájkokban acélosodott Szécsénke haladó dolgozói hatvanan jöttek el, hogy megkezdjék az Ara­tás című szovjet regény olvasását. Itt is körülbelül két fejezetet vettek át, olyan érdeklődés közepette, amely mutatja, hogy a falu dolgozói mi­lyen örömmel és tudásvággyal fo­gadják a szocialista kultúrát. A vita legérdekesebb felszólalói, Jám­bor József és Udvardi elvtársak voltak. Jámbor József elvtárs azon véleményének adott kifejezést, hogy az olvasókör megindítása nem jó időben kezdődik. A falu dolgozói nyakig vannak elmerülve a mező­gazdasági munkák elvégzésébe és most nincs idejük ilyen dolgokkal foglalkozni. Erre azonnal válaszolt Udvardi elvtárs, aki ezt az állás­pontot visszautasította azzal, hogy nagyon is fontos az „Aratás" című könyv olvasásának megkezdése már most, mert a benne foglalt szovjet tapasztalatokat átvehetik és már holnap felhasználhatják napi munká­jukban. Udvardi elvtárs felszólalá­sát az egybegyűltek nagy lelkese­déssel fogadták és az első olvasás után egyhangúlag elhatározták, hogy egy hét múlva folytatják a regény olvasását. Tori Mária Izzó lelkesedéssel dolgoznak a kom­munizmus építői a májusi napokban a Szovjetunió hatalmas békealkotá­sainak építkezésein — a Volga—Do­ni, Dnyeperi és Amudarjai vizierő­| 'mütelepeken és csatornákon. Ha­sonló lelkesedéssel segíti a munka ezen derék hőseit az egész Szovjet­föld, hogy azokat az építkezéseket, amelyek alapjában megváltoztatják a természet arculatát a Szovjetunió déli területein, új ragyogó távlato­kat nyitnak meg a szocialista mező­gazdaság előtt és közelebb viszik a szovjet inépet a kommunizmus felé, hogy minél előbb befejezzék. Gigantikus hydromechanikus báger a Kujbisevi vizivillanyerőtelep gát­építésén. Találkozás Batmanovval Megjelent J. V. Sztálin írásainak hetedik kötete E héten a Svoboda kiadóvállalat kiadásában megjelent J. V. Stálin írásainak 7-ik kötete, amely magá­ban foglalja az 1925-ös időszakot. A kötet legfontosabb cikkeinek egyike az SzK(b)P Központi Bizottságának a XIV. kongresszuson tett politikai jelentése, amelyben Sztálin fejtegeti A Csemadok kálnai helyi csoportja példát mufat A Csemadok kálnai helyi csoport­jának tagjai tevékenyen kiveszik ré­szüket a szocialista kultúra terjesz­téséből. Munkájukkal példát mutat­nak a többi helyi csoportoknak. A mult év folyamán tizenegy al­kalommal léptek fel a lévai járás fal­vaiban. Az eddig felmutatott kultúr­m unkájukat megkoszorúzták Egri Viktor „Közös út" cimű szinmüvével, amelyet immár harmadszor adtak elő helyben nagy sikerrel. A szerepek be­tanulásánál nagy segítséget nyújtott Patasi Elek iskolaigazgató. Dicsé­retet érdemel a 22 tagból álló színi­együttes és énekkar, amelynek tagjai az összetorlódott tavaszi munkák ide­jén is egésznapi fáradságos munka után esténként, néha éjfélig is tanul­ták szerepüket. A kálnai kultúrtársak szorgalmas kultúrmunkájukkal beigazolták azt, hogy a kultúra fejlesztésében nincsen úgynevezett „holt szezon". Május elseje, a világ dolgozóinak nagy ünnepének tiszteletére kötele­zettséget vállalt a szlniegyüttes, hogy a „KÖZÖS út" című színművel még május hónapban három faluban fog­nak vendégszerepelni, úgy mint Al­sószecse, Lök és Üjbars községekben. Ezen kötelezettségvállalásuk teljesí­tésével, a „KÖZÖS út" megismertetésé­vel hozzájárulnak ahhoz, hogy még jobban elmélyítsék a szlovák és ma­gyar dolgozók közötti barátságot. Juhász János, Léva. a Szovjtunió nemzetközi és belpoli­tikai helyzetét a népgazdaság re­konstrukciójának idejében, a kapita­lizmus ideiglenes stabUizációja és a Szovjetunió kapitalista körülzárása alatt valamint a jelentéshez fűzött zárószavait. A 7-ik kötet többek kö­zött tartalmazza -Sztálin jelentős beszédét, amelyet a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottsá­ga csehszlovák albizottságában mon­dott 1925 március 27-én. Ebben a Csehszlovákiai Kommunista Párt válságával foglalkozik, amely Búb­nik és csoportja pártellenes fellépé­sének következményeképpen álloť be. A könyv fontos részét képezik a komszomol kerületi kérdésekhez fű­zött hozzászólásai és Kelet dolgozói­nak kommunista egyetemén mon­dott beszédei is, a Kelet gyarmati és függő országaira való tekintettel. A Csemadok helyi csoportjai teljesítik májusi kötelezettségvállalásukat A Csemadok tornaijai járási he­lyi csoportjai jelentékeny munkafel­ajánlásokat és kötelezettségvállalá­sokat tettek május elsejére. Ezeket a felajánlásokat a kővetkezőképpen teljesítették. \j 1. A Csemadok hanvai helyi cso­portjának földműves tagjai: S. Tóth Géza, Ország József, A. Tóth János, A. Majoros László és Kato­na Pál az egész évi sertés, mar­hahús-, tej-, és tojásbeszolgáltatá­sukat 100%-ra, Ország István pe­dig a tej és tojás egész évi beszól­Hangverseny Paul Robeson tiszteletére Május 8-án a new-yorki „Rockland palaee" termében hangversenyt tar­tottak, amelyen résztvett Paul Ro­beson. neves amerikai énekes ég bé­keharcos. A hangversenyt Paul Ro­beson 54. születésnapjára rendezték. A kultúrdolgozók a világ minden ré­széből táviratokkal üdvözölték az amerikai énekeseket. A hangverseny hallgatói melegen ünnepelték Paul Robesont. A hangversenyt eredetileg a ,,Man­hatten venter" nagytermében, a vá­ros központjában kellett volna meg­tartani. A terem tulajdonosai azon­ban nyomás hatása alatt a szerző­dést megsemmisítették. Hasonló ese­tek már megszokott jelenségek a Paul Robeson elleni üldözökampány­ban. Maxw el Glandwill néger színész, vezette az ünnepi gyűlést, felolvasta Fadejev, Ehrenburg, Ticlionov, Pi­casso, Aragon, Eluard, Hicket, Jan Lafitte, Anna Segers és Arnold Zweig üdvözlő táviratait. Üdvözlő táviratot küldött Paul Robesonnak, a Lengyel Békevédelmi Bizottság a Lengyel írószövetség, a Kínai Népi Békevédelmi és amerikai agresszió elleni bizottság, Anglia és más or­szágok kulturális dolgozói, valamint az amerikai haladószelleniű dolgo­zók százai te. gáltatását 100%-ra teljesítette má­jus elsejére. 2. A Csemadok gömörhorkai he­lyi csoportjának tagjai 160 brigád­órát dolgoztak le az EFSz istálló­jának épitésén. 3. A késői helyi csoport a közsé­gi útjavításon 150 órát dolgozott le. 4. A sajógömöri helyi csoport a község parkírozását vállalta, ahol 400 órát dolgoztak le. Ezenkívül vállalták, hogy a nyári mezőgazda­sági munkálatokon 1000 órát dol­goznak az EFSz-nek, amely felett kultúrvédnökséget is vállalták. 5. A lekenyei helyi "csoport 600 brigádórát dolgozik le a kultúrház építésén. A többi helyi csoport is, mint a gömörpílnyiti, sajószárnyi, abafalvai, csizi, tornaijai, hubofal­vai és lévártafalvai helyi csoportok ledolgozott brigádmunkát különféle közérdekű Vállalatoknál. Az összes felajánlások pénzben ki­értékelve 100.355 koronát tesznek ki. További kötelezettségvállalások is történtek, még pedig a Csemadok taglétszámának emelése, a sajtó ré­szére előfizetők toborzása és a ne­hézipar számára munkaerőtoborzás. E kötelezettségvállalások teljesíté­se folyamatban van. Jánosdeák László, Tornaija, Még a vonatban, útban a cimljan­szkajai vizierőmű építkezéséhez, úti­társam, Pavel Vasziljevics Seluhin, Sztálindíjas mérnök figyelmeztetett: — Mindenekelőtt menj él Batma­novhoz, ő mindent elmond, mindent megmagyaráz. — Ezt mondva Selu­hin, elnevette magát és kiigazította szavait Bocsás s meg, ne, m Batma­movot, hanem Barabanovot akartam mondani. Azt is tudnod kell azon­ban, hogy ez a tévedés nem nyelvbot­lás, Barabanov Azsajev „Távol Moszkvától" című regényének bőse, akit az író müvében Batmanov néven szerepeltet. A „Távol Moszkvától hőse, a távolkeleti őserdő támasztot ta nehézségeket bolsevik szilárdság­gal legyűrő Batmanov, vagyis Bara­banov ma a ci-mljanszkai vízierőköz­pont építkezésének főnöke. Vaszilij Nyikolajevies Azsajev hosszú eszten­dőkön dolgozott együtt vele a híres aduni építkezésen. — Maga Barabanov is megerősíti, hogy az ö példája állt az író előtt Batmanov alakjának megformálása­kor — kérdeztem útitársamat. — Nom, ő nem szeret beszélni er­ről a kérdésről. Ezután a beszélgetés után elhatá­roztam, hogy amint tehetem, meglá­togatom az építkezés főnökét. Meg­győződöm róla, hogy olyan-e az élet­ben, amilyennek az író bemutatta. Megvannak-e benne azok a tulajdon­ságok, ha csak részben is, amelyek Batmanovot, a kommunista vezető típusát messze földön ismertté és kö­vetésre méltó példaképpé tették. Amikor beléptem dolgozószobájá­ba, magastermetű, szigorú tekintetű férfi emelkedett fel az asztal mellől. Szép arcú, áthatóan okos és erős te­kintetű, ezüstösen hullámos hajú fej fordult felém figyelemmel. — Hát ilyen ön?! ... önkény­telenül tódultak ajkamra ezek a sza­vak. — Miről beszél? — volt a válasz. Ha már nem tudtam féket állítani indulataimnak, gondoltam, most már beszélnem kell: — Azt mondják, ön Batmanov. lületéről annyi víz párolog ei éven­ként, mint az egész Moszkvai Ten­ger. Beszélgetésünket gyakran szakít­ja meg telefoncsengetés. Mérnökök, pilóták, rádiótávirászok, búvárok,, la­boratóriumi főnökök, részlegvezetők hívják távbeszélőn az építkezés veze­tőjét. Mindenkivel alaposan, d e rövi­den tárgyal. Csak hosszú gyakorlat tudja kialakítani ezt a tárgyilagos szűkszavúságot, a kérdés lényegének pillanatok alatti megértését. Kezdek ráismerni Azsajev hősére. — A technika? — folytatja felém fordulva az építkezés főnöke. — A technika nálunk óriási. Ez már a kommunizmus technikája. Megáll a térkép előtt és a Don kék szalagjára mutat. — Hogy a csatorna vízellátását biztosítsuk, vizet adjunk a sztálin­grádi és rosztovi terület aszályos földjeinek öntözésére, hogy elegendő mennyiségű vízienergiát biztosítsunk az elektromos áram fejlesztésére, mesterséges víztartályt kell létesíte­nünk — a Cimljanszkajai Tengert. Ezen a tengeren, amelynek hosszúsá­ga 180, szélessége mintegy 30 kilo­méter, valóságos tengeri viharok ke­letkezhetnek majd. Barabanov újja most a Dont elzá­ró gát jelére mutat a térképen. — Ennek a gátnak hatalmas nyo­mást kell elbírnia. Gyors vázlatokat vet egy papírlapra, amelyet a ke­zembe nyom. A hevenyészett rajz mutatja, milyen nehézségeket Kell leküzdenie a gát építőinek. A termé­szet bizony nem kezesbárány. Kemé­nyen meg kell küzdeni az embernek azért, hogy megzabolázza a elemek egyik leghatalmasabbikát: a vizet. Erről beszél Barabanov. Az amerikai hidrotechnikusok azt mondják, hogy itt nem lehet gá­tat építeni, mivel nincs hozzá „táma­szunk". Ök sziklakiugrásokra, szir­tekre gondolnak, amikor támaszról beszélnek. Az amerikaiak nem is kezdenek nagyobb gátépítést ilyen „támasz" nélkül. De mit tegyünk, ha a csendes Don partjai lankásak, a — Igaz, ismerem Vaszilij Nyikola- partvonal egyenletes és gátnak va~ jevics Azsajevet, de vájjon mit jelent ez. Azt hiszem nem sokat. Az író ál­talánosít, típusokat teremt. Száz és száz emberi életből gyűjti össze azo­kat a vonásokat, amelyek kiteszik egy-egy könyvbeli alak fizikai és szellemi ábrázatát. Itt a mi építke­zésünknél is száz-számra élnek olyan nagyszerű emberek, akik elkövetke­ző évek nagysikerű regényeinek hő­sei lehetnek majd és bizonyára lesz­nek is. De a regényhős nem egyetlen élő ember mása, hanem sok-sok em­ber tulajdonságainak általánosított megelevenedése, még akkor is, ha" a regénybeli szereplő sok rokonvonást mutat valakivel, aki együtt élt, dol­gozott az íróval, esetleg hatott is arra. Barabanov érvelése meggyőző, el­hallgatok. S ő kihasználja a pillanat­nyi csendet. A cimljanszkajai vizi­erőmű építkezéséről kezd beszélni. Létrehozzuk a Cimljanszkai Tengert, — mondja — amelynek fe­lóban nincs miben megkapaszkodni. A Don partjának költői szépsége megakadályozhatja a mi hatalmas terveink megvalósulását? Mi a leg­határozottabban nemmel válaszolunk. A tengerentúli szakemberek vélemé­nye ellenére megépítjük a gátat: mégpedig homokon. Barabanov egy vonást húz, amely átszeli a Dont. — íme, itt a töltés. Hosszúsága 13.5 kilométer. A szov­jet hidrotechnikusok a világon első ízben oldották meg a problémát, ho­gyan lehet nagy hidrotechnikai léte­sítményeket úgynevezett „lágy" ala­pokra építeni. — Most sem retten­tettek vissza bennünket a burzsoa­világ tudományos előítéletei. A ma­gunk útján megyünk előr e — teszi még hozzá, majd bocsánatot kért, tá­voznia kell. Ellenőrző útjára indult a gátépítéshez. Mint annakidején a híres olajvezeték, úgy nőtt szívéhez a gát, amely homokos talajon épül, mégis szilárdabb lesz betonnál.

Next

/
Thumbnails
Contents