Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-15 / 114. szám, csütörtök

1952 május 13 öjsuj A királyhelmeci traktorállomás teljesítette a tavaszi munkák tervét s így első helyen áll a kassai kerületben A királyhelmeci traktorállomás dolgozói erős akarattal fogtak hozzá a tavaszi munkákhoz, a tavaszi munkák tervének minél előbbi teljesítéséhez. A traktorosok, a körzeti gépszerelők és a műhelyben dolgozók kitartó és szívós munkájának meg is lett az eredménye, mert a traktorállomás május 8-ra százszázalékban teljesítette a tavaszi munkák tervét és így megelőzve az eddig vezető szepsi traktorállomást, a kassai kerületben az első helyre került. E szép eredményt úgy érték el, hogy a munkákban mindenütt felhasználták a szovjet tapasztalatokat és a traktorosok saját tapasztalataikat is kicserélve egymással, segítettek egymásnak, szabadidejükben pedig szakkönyveket tanulmányoztak és így a könyvekből tanultakat felhasználhatták a gyakorlatban is. A munkák sikeres elvégzéséről szólva, meg kell említeni a CsISztagok kiváló teljesítményeit. Ezek közül Brezó Lajos 208 százalékra, Bodnár Anton 183 százalékra, Kerékgyártó András 150 százalékra, Szedlák Miklós 150 százalékra, Lukács Gábor 146 százalékra és Berhács Bertalan 136 százalékra teljesítette tervét. Eredményes munkánk után mág nagyobb odaadással készülünk a nyári munkákra, az aratásra és a mult hibáin okoulva, már most beosztjuk, hogy az egyes brigádköz. pontok milyen munkát fognak -majd végezni az aratási munkák alatt. Eperjr-ssy Ottó, Királyhelmec. A tornóci állami birtokon 12 literre emelték a tehenek napi tej hozamát Pártunknak és kormányunknak az állami birtokok gazdálkodásának megjavításával foglalkozó határozata a nyitrai kerületben nagy segítséget nyújt az állami birtokok dolgozóinak az eddigi gazdálkodás hibáinak kiküszöbölésére, lehetővé teszi a munka jobb megszervezésének lehetőségét, a dolgozók igazságos jutalmazását és a gazdag szovjet tapasztalatok felhasználásával munkájukban állandóan emelni az állat- és növénytermelés színvonalát. A tornóci állami birtokon mindenekelőtt a tömegszervezeti munkát javítják meg. Közös megbeszéléseiken szovjet szakkönyveket fognak tanulmányozni, amelyek a füves vetésforgók használatával foglal koznak, azután Malinyinova mód szerével és a legfontosabb agrótechr.ikai intézkedésekkel foglalkoznak. A tornóci állami birtok alkalmazottai különleges figyelmet szentelnek az állatállomány hasznosságának növelésére. Ebben legfőképpen Malinyinova módszere nyújt nagy segítséget, amellyel már eddig is szép eredményeket értek el. Nyilas János B zsihareci gazdaság fejője és gondozója az etetés mennyiségének és pontos Idejének betartásával, valamint a tőgymasszázs alkalmazásával darabonként a napi fejésátlagot 8 literről 12 literre emelte. Ezt az eredményt két hónap alatt érte el. Siroky elvtárs 50. születése napja tiszteletére kötelezte magát a napi fejési átlag 13 literre való növelésére. Malinyinova módszerét a tornóci állami birtokon, valamint ennek valamennyi gazdaságán ez év júniusának végéig bevezetik. A bajcsí állami birtok dolgozói nagy figyelmet szentelnek az állatállomány növelésére. A párt- és kormányhatározat áttanulmányozá. sa alkalmából az alkalmazottak szocialista munkakötelezettségeket vállaltak. Az .nyalai gazdaságon az anyadisznók gondozói kötelezték magukat, hogy ez év végéig valamennyi anyadisznótól 13 malacot választanak el. A bajcsí állami birtokon a 30 kg-on aluli sertések előhízlalását vezették be, ahonnan a sertések meghatározott súly elérése után a nagyhízladába kerülnek, ahoi 130 kg-osokra hizlalják fel őket. A nagyhízl^ldákban naponta 56 dkg os súlygyarapodást érnek el. Sokat fejlődött szövetkezetünk az elmúlt év alatt Községünkben a mult év februárjában alakult meg az Egységes Földműves Szövetkezet. Azóta sokat változott |községünk, de szebb lett a határképo is. Eltűntek a barázdák és hatalmas tábla földek hirdetik, hogy falunk dolgozó parasztjai megszabadultak a keserves munkától és a gépek segítségével, közös erővel harcolnak a szebb és boldogabb életért. Alig 42 taggal kezdtük meg működésűnket, 430 hektár földterületen. A szövetkezet megalakulása után a helyi pártszervezet funkcionáriusai és a helyi Nemzeti Bizottság titkára, Batai István, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke, Kovács János és az Egységes Földműves Szövetkezet elnöke, Bálint János felvilágosító és meggyőző munkájával tagtoborzásra serkentette a szövetkezet tagjait és bizony a tagszerzési kampányban szép eredmé nyeket értünk el. úgy, hogy ma már szövetkezetünknek 82 aktívtagja van. Negyvenhárom a kis- és közópgazdák soraiból, a szövetkezet többi tagjai pedig volt földnélküli munkások. őszre már nagy változásokon ment keresztül szövetkezetünk. Jól megszervezett munkák segítségével és a szövetkezet tagjainak megértésével közösen elvetettünk 60 hektár búzát. A té'i időszak alatt tovább folytattuk a tagszerzést és ugyancsak felkészültünk a tavaszi munkákra is. Az évzáró közgyűlésünkön is bebizonyosodott, hogy sokkal eredményesebben tudunk gazdálkodni és közösen sokkal többet tudunk termelni. mintha egyénileg gazdálkodnánk. Erre bizonyíték az is, hogy ma már községünk 70 százaléka a szövetkezetben dolgozik. Tavasszal azután, amint az idö engedte nagy lendülettel és kitartó munkával megkezdtük a tavasziak vetését és az egyénileg gazdálkodókkal összefogva végeztük el a vetést. Hogy milyen szépen haladtunk a munkánkkal, arra példa az is, hogy a tervezett földterületen egy nap alatt a krumpli ültetést, a tavasziak vetését is a tervezett időnél jóval hamarább elvégeztük. A szö vetkezet tagjai boldogan -mentek a munkába, mert tudják, hogy maguknak dolgoznak és ha esetleg egy-egy nap keményebben is kiveszik abból részüket, az sajátmaguk javát szolgálja, mert a jutalomnál és a részesedésnél mindenki aszerint kap a közösen termelt javakból, amennyivel munkájával hozzájárult a közös gazdálkodás gyarapításához. Nem kell már a kulákoknál felében vagy harmadában kapálni, ez már nálunk örökre megszűnt. Mindenki a saját gazdája és mindenki sajátmagának termel. De meg is látszik a szövetkezet dolgozóin, hogy nem kényszernek veszik a munkát és mindenki örömmel dolgozik és ezért tudunk elérni olyan szép eredményeket, amilyen még nálunk elő nem fordult, mint például most is a tavaszi munkáknál. Most nagy dolog előtt áll szövet, kezetünk és a szövetkezet dolgozói boldogan tervezgetnek arról, hogy az ősszel már a III. típusra fogunk áttérni. Már most megkezdik a földek tagosítását úgy, hogy mire eljön az őszi vetés ideje teljes egészében áttérünk a táblás nagyüzemi gazdálkodásra. Állatállományunk ugyan még nincs elegendő, de a napokban befejezik az istállók adap tálását és felvásárlás útján kiegészítik a hiányzókat. Szö' V-—«tünk valamennyi tagja és az egyénileg dolgozó kis- és középgazdák is odaadó és lelkes munkával építik falunkat szociálist? faluvá. Ragány Gellért, Polany. A somorjai szövetkezetben egyénekre osztották fel a kapásnövények ápolási munkáit A somorjai szövetkezetben a rossz időjárás miatt csak április első napjaiban kezdték meg a tavasziak vetését, mégis a tagok szívós és kitartó munkájával és a haladó szovjet agrotechnika felhasználásával 546 hektáron végezték el a tavaszi munkákat. Ezzel egyidejűleg az őszi vetéseket is megfogatolták és meghengerelték, ami ugyancsak 310 hektárt tett ki. Közben a tavaszi munkák zavartalanul folytak és nagyon rövid idö alatt elvetettek 220 hektár tavaszí árpát, 70 hektár zabot, 40 hektár krumplit, ebből 5 hektár korai és 20 hektár félkorai és 15 hektár kései lett ültetve. Azonkívül elvetettek még 32 hektár cukorrépát, 10 hektár kendert, 10 hektár borsót és 10 hektár cirkot. A kertészetben pedig egy hektáron hagymát, egy hektárom spárgát, 3 hektáron sárgadinnyét és 2 hektáron pedig görögdinnyét termelnek. A vetés előtt a kukorica és a cukorrépa alá a földet megtrágyáztuk és így a tavaszon a földekre 1451 szekér trágyát hordtunk ki. A szövetkezet taglétszámára való tekintettel a növények ápolási munkáit úgy oldották meg, hogy a cukorrépa és a kukoricaföldeket a tagok között szétosztják és minden tagnak a maga földterületéért felelősséget kell vállalnia. Mégpedig, hogy a követelményeknek megfelelően elvégzik a cukorrépa és a kukorica vagy a krumpli szükségszerinti kapálását, hogy biztosíthassák a tervezett hektárhozamok elérését. Fehér Károly, Somorja, A muzslai szövetkezetben befejezés előtt áll a cukorrépa egyelése Szövetkezetünk munkacsoportjai mindenféle munkában versenyeznek egymással, de különösen a dohányos csoport tagjai versenyeznek igen nagy lelkesedéssel. Már a munkába menet ia versenyeznek egymással, hogy ki lesz ügyesebb és ki ér hamarább a munkahelyre. így aztán a verseny segítségével már a kora reggeli órákban benépesül a határ és ki-ki a maga munkahelyén megkezdi munkáját A dohányos csoport a kertészek csoportjában a palántázásnál versenyeznek és mindegyik csoport az első szeretne lenni, de a dohányosok ügyesebbek és ők haladnak az élen. Mezőgazdasági osoportjaink a cukorrépa táblán vannak elfoglalva és megkezdték már a cukorrépa egye' - Odaadó szorgalommal dolgoznak, így a 60 hektár cukorrépa e gyelését már a napokban be is fejezik. A sósszigeti állami birtokon május végéig az összes kapásnövények első kapálását elvégzik A sóssžigeti állami birtok dolgozói kötedezettségvállalásoikkaj készülnek Siroky elvtárs 50, születésnapjának megünneplésére. A mezőgazdasági csoport dolgozói Bozó József csoportvezetővel az élen egyhangúlag vállalták, hogy május 30ig mindenféle kapásnövényt egyszer megkapálnak. Bartos István dohányos kötelezte magát, hogy feleségével együtt 3 hektár dohányt május 30-ig elültetnek és egyszer megkapálják. Nailinger János és Magyarics József a cséplőgépszerelő műhelyben dolgoznák és vállalták, hogy 1952 június 10-ig minden cséplőgépet megjavítanak éspedig úgy, hogy azok a cséplés idején állandóan üzemképesek legyenek. Klauz Mária kötelezte magát, hogy a gondjaira bízott baromfiállomány helyes gondozásával az 1952-es évre tervezett tojásbeadást, 74.000 darabot május 30-ra teljesíti. A tehenészetben dolgozók pedig kötelezettséget vállaltak, hogy az eddigi 9.3 literes átlagos tejhozamot 10.5 literre emelik. A CsISzcsoport tagjai Siroky elvtárs 50. születésnapjának tiszteletére vállalták, hogy május 15-ig 21 hektáron befejezik a dohánypalántázást. Talásek Rudolf a sósszigeti birtok vezetője pedig vállalta, hogy a munka lfelyes megszervezésével május 30-ig kiegyelnek 25 heiktár cukorrépát és 25 hektáron elvégzik a cukorrépa első kapálását. cÁ bácsi szövetkezet tagjai biztosan haladnak a jólét ísl a bósíq (elé í\lig hogy a hó elolvadt, a búcai szövetkezet tagjai máris hozzáfogtak az őszi gabonafélék ápolásához. Először is feltrágyázták az őszi vetéseket. Március első felében az őszi vetésekre hektáronként 50—100 kg nitrogénes tartalmú műtrágyát szórtak el. Már múlt évben is hasz náltak fejtrágyázást és az akkor szerzett tapasztalataikat most kellően fel tudják használni, ugyanig a múlt évben egy 54 hektáros búzatáblát, mivel nagyon silány volt, fejtrágyázással akartak feljavítani. El is szórták a mész-nitrogén műtrágyát, de az eredmény visszariasztó volt. A búza kezdett rohamosan megsárgulni. Ez a tünet eltartott vagy három napig, majd újból visszanyerte az eredeti színét. Soóky elvtárs, a szövetkezet elnöke ekkor megállapította, hogy a gabona azért sárgult meg, mert a műtrágyát erős napsütésben szarták rá. Tanultak ebből és az idén rögtön a hóolvadás után és a reggeli órákban szórták el a műtrágyát. Most már nem történt semmi hiba sem és most egyetlen egy szál búza sem sárgult meg, sőt új erőre kapva, rohamosan fejlődni kezdett. A fejtrágyázás után, március utolsó felében az őszieket meghengerezték, április első felében pedig megfogasolták, Az idejében elvégzett munkáknak és a szakszerű növényápolásnak már most meglátszik az eredménye. A búcsi szövetkezet búzájához hasonlót nehéz volna a párkányi járásban találni. Különösen kitűnik az őszi vetések közül az a 90 hektáros tábla, amelyet kereáztsorosan vetettek el. A kapásnövények gondozásával sem állnak rosszabbul, mint a kalászosokéval. Vannak szövetkezetek, ahol a cukorrépa még csak most kelt ki. Búcson már egyszer meg is kapálták és az egyeléssel is a vége felé járnak. Sok olyan szövetkezet is volt, ahol még április 24-én el sem vetették, vagy akkor vetették a cukorrépát. A? búcsiak pedig már április 25-ig befejezték a cukorrépa első kapálását. A cukorrépa vetésnél történt egy eset, ami fényes bizonyítéka ónnak, hogy mennyire a szívükön viselik a búcsi szövetkezet tagjai a szövetkezeti munkát, Az egyik napon fi cukorrépa vetésénél Kétyi István berohant a szövetkezet irodájába, hogy egy darab föld nincs megkultivátorozva, ő pedig addig nem hajlandó egy szemet se,

m elvetni, míg a földön a szükséges előké<«ítő munkák el nem lesznek végezve. Ma, a búcsi szövetkezetben sokkal nagyobb súlyt fektetnek a cukorrépa termelésre is, mint a múlt évben. Szükséges is, mert az átlagos hektárhozamot .250 mázsáról 300 mázsára emelték. Tervük sikeres teljesítése érdekében a répa az egyelés után fejtrágyát is kap, mégpedig szemcsés trágyával, mivel az nem olvad el egyszerre, hanem csak fokozatosan és így hosszabb időn keresztül bőséges tápanyagot biztosít a fejlődésben lévő répának. A kukoricát Is rendes időben vetették el a búcsiak. A földet itt is úgy előkészítették, hogy ma a kapálás csak gyerekjáték. , Nagy súlyt fektetnek a szövetkezetben az állatok gondozására ÍB. A február 5-iki Párt- és kormányhatározatot, mely a húsellátás megjavításával foglalkozott, a búcsi szövetkezet tagjai magukévá tették és iparkodnak azt minél jobban végrehajtani. Éppen azért egy hizlaldát állítottak fel. Azokat a marhákat, melyeket a felvásárlásra adnak át, először a hizlaldában feljavítják, A hizlaldában túlnyomórészben olyan marhák kerülnek, melyek valamilyen oknál fogva továbbtartásra nem alakalmasak. Ezek az állatok, mikor a hízUaldába terülnek átlagosan alig haladják meg a 300 kg-ot, viszont a hizlaldából 500—600 kg-on aluliak nem kerülnek ki. E hizlalási módszer bevezetése óriási előnyt jelent a szövetkezetnek a beszolgáltatás teljesítésében. A felhízlalás lehetővé tette, hogy kevesebb számú állatot kell beadniok az előírt súly teljesítéséhez és sokkal értékesebb húst tudnak adni, mintha az állatokat feljavítás nélkül adnák át a raktárszövetkezeteknek. A fejőstehenek átlagos tejhozama is lényegesen emelkedett a múlt évivel szemben. A múlt évben az átlagos tejhozam alig haladta meg a 4 litert, míg ma 8—9 liter között mozog. Mi tette lehetővé a tejSozam rohamos emelkedését? Elsősorban az állatok pontos etetése, másodsorban pedig a tejhozam magassága szerint történő póttakarmányozása. ! A Párt- és kormányhatározat rámutat arra is, hogy az elválasztott 8 hetes borjúknak legalább 100 kgosoknak kell lenniök. Droppan Ferenc állatgondozó azonban átlagosan 110 kg borjúkat választ el. Ez annak tulajdonítható, hogy az anyaállatokat jól etetik és a borjúk élelmezésére ís nagy súlyt fektetnek. A növendékmarhák egészségének biztosítására is nagy súlyt fektetnek. Tudják jól, hogy nagy jelentőséggel bír az állatállomány növelésében, hogy minél egészségesebb és fejlettebb állatokat neveljenek fel. A búcsiak ezt a problémát úgy oldották meg, hogy a növendékállatok részére kint a legelőn egy szalmatetövel fedett karámot építettek. A karámban az állatok csak éjszakára vannak, nappal pedig a dús füvön legelésznek. Így az etetésükkel nincs baj és a szabadban lévő növendékállatok csontjai is jobban erősödnek. A sertéshizlaldában i

s meglátszik a szakszerű munka nyoma, A hizlaldában 235 darab 80—100 kg-os növendékállat van. A 100-kg-on alúli állatok napi adagja 1.5 kg árpadara, 3 kg krumpli, 0.5 kukoricadara, 0.5 kg zab és 0.5 kg korpa. A 100 kg-on felüliek ugyanezt a takarmányt kapják, csak az a különbség, hogy az 1.5 kg árpadara helyébe 1.5 kg kukoricadarát kapnak. Ezt azért csinálják így, mert a 100 kg-on aluli állatoknak nemcsak hízni, hanem nőni is kell, ezért kapnak 1.5 kg árpariarát. A 100 kg-on felülieknél már fontosabb a zsírra való hizás, ezért van itt felcserélve- az árpadara kukoricadarával. A szakszerű munkának szép eredményei mutatkoznak. Kovács János, aki a hizlaldában dolgozik, elérte a napi 120 dkg-os átlagos hizásá súlyt. A búcsi szövetkezet tagjai büszkék ma munkájuk eredményére, Azonban az eddig elért eredményekkel nem elégszenek meg, nem is elégedhetnek meg, mert csakis munkájuk termelékenységének állandó fokozásával tudják sikeresen emelni jólétüket és haladhatnak a boldogabb életet biztosító szocializmus felé. Szarka István. \