Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-14 / 113. szám, szerda

8 U J SZO A népi demokratikus országok kommunistáinak élcsapatszerepe a termelésben 1952 május 11 p (Folytatás az 1. oldalról) „A munkaversenyben az a legnagy­szerűbb, hogy az embereknek a mun­káról vallott nézeteit gyökeresen megváltoztatja, mert a korábban szégyelnlvaló és súlyos tehernek te­kintett munkát becsület dolgává, me­részség és hősiesség dolgává változ­tatja. A tőkés országokban ilyesmi nincs és nem is lehet." (J. Sztálin.) A szocialista versenyben kovácso­lődik ki az új ember, edződnek meg a kialakuló szocialista társadalom új káderei, születik meg a munkához, a társadalmi tulajdonhoz, a nép érde­kelt szolgáló államhoz való új vl­srony. A kommunista és munkáspár­tok igen fontos feladata, hogy a dol­gozók alkotó kezdeményezését min­dig és mindenütt a szocialista építke­zés szolgálatába állítsák, mindenkép­pen szélesítsék, új, magasabb fokra emeljék a szocialista versenyt, tá­mogassák az újítók kezdeményezésit, fejlesszék a Sztahanov-mozgalmat. A népi demokratikus országoknak már vannak széles körben ismert munkahősei, kommunista sztahano­vistát, akikkel jogosan büszkélked­hetnek. Ilyen a fcolgár Todor Sztoics­Itov, a szocialista munka hőse, Jo^ef Koťatko, köztársasági évc.irenddel kitüntetett csehszlovák bányász, Ion Mateica, a bukaresti Dinamó-gyár sztahanovistája, aki már 1957. évi tervén dolgozik, Rlarkiewka lengyel bányász, aki a normát 400 százalékra teljesíti; Pioker Ignác magyar szta­hanovista, aki már 1951-ben elvégez­te egész ötéves tervét és sokan má­sok. Ezek az emberek bátran halad­nak előre, a technikából mindent ki­sajtolnak. amit csak adhat. A népi demokratikus országok Ipa­ri üzemeiben egyre nagyobb arányok­ban honosodnak meg az élenjáró munkamódszerek, a gyorsot vasztó^ a gyorsforgácsolás, a gyorsfalazás módszerel, stb. Szélesedik az üzemek jövedelmezőségéért, a fölszerelés ész­szerű kihasználásáért, a nversanvag­megtakarításért és áramtakarékossá­gért, nz elmaradók elvtársi megsegí­tésért folvó mozcrnlom. Igy a nacrv­STombnti Kovosmalt-eyár kommunis­táinak kpzdptiénvpzr«ére etrész Cseh­szlovákiában kibontakozott a ver­wpv a komnlev fémtokarékossásrért, mind»n ee"ves termelő műveletben. Az *VnI*ró munkamódszerek mefhonn­sításának legfó'bb kezdetnénvezői minden országban a kommunisták. A kommunisták azonban sohasem érhetik be az etfrt eredményekkel. A gvakorlat azt mutatja, hogv egyes nép! demokratikus országokban akadnak m ó g olvan Inari na<rvváI1a­latok Is. ahol nem minden kommunis­ta, halad a munk-ístömefek tában, nem mindig mutatnak p^ld.H arra, hofrv mélyen átérzik, mi'-en n r,o-y folelő^sérrcel tartoznak a n^rt­nak, és a népnek nem min 1''"' mutpf­nak példát a munka magas termelé­kenységéért és a szigorú munkafe­gyelemért folyó harcban. A népi demokratikus országokban az üzemi pártszervezetek előtt most az a feladat áll, hogy határozottan küszöböljék ki ezeket a fogyatékos­ságokat, fokozzák a párttagok veze­tő szerepét a szocialista verseny szé­leskörű kifejlesztésében, az új tech­nika meghonosításában, a munkafe­gyelem megszilárdításában és a mun­kaerővándorlás okainak kiküszöbölé­sében. A politikai tömegmunka minden irányú fokozásával a kommunisták a haza Iránti felelősségérzetre neve­lik azoknak az új munkásoknak, fő­leg ifjaknak és nőknek ezreit, akik a munkásosztály sorait kiegészítve szakadatlanul özönlenek a termelés­be, valamint azokat a dolgozókat is, akiknek még nem elég fejlett az osz­tályöntudatuk. A népi demokratikus országok gaz­daságának rohamos fejlődése, az osz­tályharc élesedése, a megdöntött ki­zsákmányoló osztályok maradványai­nak fokozott ellenállása és egyre erő­sebb aknamunkája közepette megy végbe. Ez arra kötelezi a kommunis­tákat, ho"y szakadatlanul javítsák politikai tömegmunkájukat, fokozzák az éberséget és emelirk magasabb fokra a tömegek vezetésének művé­szetét. (A „Tartós békéért, népi demo­kráciáért" legújabb számának vezércikke.) A jövő bányászaiba rozsnyói bányaiskolások között Rozsnyó városkát kisebb nagyobb hegyek koszorúja övezi. Az idegen szemlélő vagy utas, ahogy áthalad a hegyvonalon kanyargó úton, gyö­nyörködve tekint a hegy tetejéről a festői szép tájra. Szegény, terméket­len vidék, gondolják magukban, akik egy röpke pillantást vetnek a kes­keny csíkokban zöldelő búzatáblákra. A vörösszínű szikes föld valóban ezt a képet tárja elénk, de ahogy felte­kintünk a magasba, a hegyek között kifeszített drótkötélpálya lebilincseli figyelmünket. A kig csillék folytono­san mozgásban vannak. Az egyik kö­télen az üres, a másikon vasérccel megrakott csillék futnak a bánya, il­letve az ércelőké3ZÍtő felé. Ha az est­homály ráborul a bányatelepre, a bá­nyák felett kigyulladnak a vörös fényben izzó csillagok, amelyek arról tanúskodnak, hogy a gömöri vasérc­bányák belsejében, öntudatos, tettre­kész bányászok, szlovákok és ma­gyarok vállvetve harcolnak az ötéves terv negyedik, évének sikeres teljesí­téséért. Az „Egy csillével többet a békéért" versenymozgalom fűti a bányászokat. Ez a nemes célkitűzés napról napra népszerűbbé vált a bányászok között és magával ragadta minda sokat, akik megértették, mit jelent számuk­ra a béke megvédése. Üjonnan léte­sített kohóinknak vasércre, gyáraink­nak gépekre van szükségük. A rozs­nyói bányászok megértették, hogy az ô segítségükre, munkalendületükre is szükség van, mert a gömöri vasérc­bányák fontos láncszemet jelentenek a szocializmus megvalósítása, a tar­tós béke szempontjából. Az állomás közvetlen közelében is gyors ütemben folynak az építkezé­sek. Az egyik vadonatúj háromeme­letes, modernül berendezett épületben a bányásztanoncok vannak elhelyez­ve, ahol a bányászathoz szükséges tudnivalókat sajátítják el. De ha már itt tartunk, szükséges, hogy beszél­jünk a bányásztanoncok életéről is. Ahogy belépünk az épület ajtaján, fiatal, derűs arcú bányászifjúk jó­kedvű nevetését halljuk. A szobák parkettásak, központi fűtéssel, víz­vezetékkel vannak ellátva. Mindenütt példás rend, tisztaság uralkodik. Az ágyakon hófehér párnák, lepedők. A tanoncok között verseny folyik a szo­bák rendbetartásáért. Amelyik szo­bában a legnagyobb a rend, a tiszta­ság, azt versenyzászlóval tüntetik ki és ezenkívül még szőnyeget is» kap­nak a szobába, hogy a parkett tükör­fényes és tiszta maradjon. A tanonc­otthon vezetősége minden hónapban összeül és kiértékeli, hogy melyik szoba halad az élen a versenyben. Ha valamelyik szobában a tisztaság, a rend, fegyelem betartása meglazul, az rossz pontot kap. Ezt a kollektív helyesli és ragaszkodnak hozzá, mert saját maguk végzik a parkett és a tanonciskola környékének rendbetar­tását. Az első számú szobaajtó felett ott díszeleg a szobák tisztántartásá­ért nyert versenyzászló. Váltós Lász­ló elvtárs, aki mint nevelő tevékeny­kedik, ezeket mondotta: — Nagyon örülünk, hogy Szlovákia tanoncotthonai között a tanoncottho­nok tisztántartásáért folyó verseny­ben az első helyre kerültünk. Nálunk a tanoncok megtanulják és megsze­retik a rendet és fegyelmet. Minden törekvésünk arra Irányul, hogy a ta­nulók, amikor elhagyják az iskolát, öntudatosak, fegyelmezettek és áldo­zatkészek legyenek. A szobák mellett pár méterre van az iskola. Amikor benyitunk, éppen javában folyik a tanítás. Német Emil tanító krétával a kezében ismerteti a csigasorról szóló tananyagot. — Gyakran emelnek fel terhet csigán átvetett kötélM. Ha a csiga rögzített tengely körül forog, akkor mivel van dolgunk Zsoldos László? — szjllítja a tanitó. Az alacsony termetű Zsoldos Laci feláll és vájaszol a kérdésre: állócsi­gával. Német Emil tanító nemcsak cz el­ső és második sorokban ülő tanon­cokra figyel, hanem nagyon gyakran megtörténik, hogy meglepi a hátulsó sorban ülőket is, különösen azokat, akik nem eléggé figyelmesek. A bá­tortalanokat pedig szóra bírja. Öröm és vidámság sugárzott az ar­cukról. A tanoncok igazi otthonuk­nak érzik az internátust, ahol min­dent megkapnak, amire szükségük van. Tanulnak, szórakoznak, sportol­nak, csupa vidámság ég derű az éle­tük. Naponta ötször étkeznek és leg­többjük három-négy kilót hízott, amióta itt vannak. Birka László pél­dául, amikor az iskolába jött 68 kg volt, most pedig már a 73 kg-ot is meghaladja. De van közöttük olyan is, aki 10—12 kilót hízott. Érdemesnek tartottam, hogy a he­ti programmot is átnézzem. Minden héten három napon át gyakorlati munkát végeznek, a másik három napon át pedig elméleti szakoktatás­ban részesülnek. Munka után, aliogy hazaérnek, tisztálkodás, utána közös ebéd, ebéd után kétórai pihenés. Há­romnegyedötkor az ágyak, illetve a szobák rendbehizására kerül sor. öt órától kezdve pídig a különféle szak­körök politikai, sport- és olvasókör tananyagát veszik át, hétkor vacsora, utána egy ófa. szabad idő és 8 óra­kor a magántaulás veszi kezdetét, 9 órakor pedig bekövetkezik az, amit a fiúk nem igen szeretnek, a nyugo­vóra térés. A tanoncok saját szorgalmukból a bányásziskolán kívül még kétórai középiskolai tanfolyamon is részt­vesznek. A kétéves tanonciskola befe­jezése után a legjobb képességű ta­nulók további ingyenes bányafelü­gyelői, mérnöki iskolázásban vesznek részt. Így élnek a gömöri vasércbá­nyák tanoncotthonának növendékei. A magyar-csehszlovák közlekedési egyezmény aláírása Major István és Bebrics elvtársak aláírják az egyezményt. Szlovákiában a tavaszi munkáknak az első időszaka a befejezés előtt áll Az ezévi tavaszi munkák Szlová­kiában a rossz időjárásból kifolyó­lag lényegesén hátramaradtak, de az állami birtokok, EFSz-ek munkájá­nak jó megszervezése folytán és az állami traktorállomások teljesítőké­pességének emelésével sikerült legfő­képpen a tavasza vetemények vetésé­nek tervezett időpontját ezideig át­lagban 7—10 nappal megrövidíteni. A tavaszi munkák első szakasza tehát befejezés előtt áll. Csak a len, a lege­lök és rétek vetése és gondozásában van lemaradás. A tavaszi szántás tervét rzév május 7-ig a besztercebányai é3 nyitrai ke­rületeken kivül Szlovákia valamennyi kerülete teljesítette. Az árpa vetését a bratislavai kerületben (102.5 szá­zalék) teljesítették és Szlovákia össz­tervének teljesítése 96.4 százalék. A bratislavai kerület rozsvetésben is (137.1 százalék) teljesítette tervét, míg Szlovákia össztervének teljesí­tése 97.8 százalék. A kukorica veté­sének terve 64.1 százalékra lett telje­sítve és a burgonya kiültetése 64.5 százalékra. Rendkívül kedvező lefo­lyása van a cukorrépa vetésének, ahol a tervteljesítás százalékaránya ezév május 7-ig (90.1 százalék) sok­kal magasabb, mint a múlt esztendő ugyanezen napjáig annak ellenére, hogy a vetés lényegesen később lett kezdve, mint az elmúlt esztendőben. A modern szovjet agróttechnika tapasztalatai az ezévi tavaszi mun­kákban legjobban az állami birtoko­kon érvényesülnek, amelyek a kereszt­sorú vetés tervét teljesítették és a granuált műtrágyák gyártásában és felhasználásában tervüket túl ig tel­jesítették. A tavaszi munkák meggyorsításá­hoz és első szakaszának mielőbbi be­fejezéséhez lényegesen hozzájárultak mindenekelőtt a traktorállomások, amelyek közül Szlovákiában ezév májug 8-ig a tavaszi munkák tervét összesen 23 traktorállomás, és pedig 12 a nyitrai kerületben, 9 a bratisla­vai kerületben. 1—1 pedig a beszter­cebányai kerületekben teljesítette. A zólyomi vasúti műhelyekben áprilisban több, mint félmillió koronát takarítottak meg A zólyomi vasúti műhelyek alkal­mazottai a májust köszöntő munka­versenyben a termelés további gaz­daságosabbá tételér e irányították te­vékenységüket A magasabb gazda­ságosságot új szocialista szerződések­kel biztosították, amelyekben köte­lezték magukat, hogy a fémekkel va • ló takarékoskodást tömegalapofi ki­szélesítik ós megjavítják a vashulla­dékgyűjtés megszervezését. Kötele­zettségeik teljesítésével fémekben és mág anyagban csupán áprilisban több mint félmillió korona megtakarítást értek el. Longauer Viktor, Kastiel Kázmér és Bulla Gyula 180 százalékra telje­sítették fémmegtakarítási kötelezett­ségeiket és a műhelyekben 283 ezer korona acél és 30 ezer korona érté kű színesfém megtakarítást értek el. Nagy mennyiségű acélt és bronzot takarítottak meg azzal, hogy rugó­kat, tengelyeket, dugattyúkat és kapcsolókat régi, kiselejtezett anyagból készítettek. A teherkocsi­készítő üzem dolgozói is nagymeny­nyiságű anyagot takarítottak meg azzal, hogy a régi ütközőkből, csap­ágyakból újakat készítettek. A taka­rékoskodásban nagy sikereket ért el a rúgókészítők csoportja, Hódra Kál­mán és a kovácsok csoportja Ka­pusztyík Jánog vezetésével. A vasúti műhelyek dolgozói példá­san teljesítették a május elseje tisz­teletére vállalt kötelezettségeiket is, 110 tonna vashulladék terven felüli bevagónozásában. Pivarcsi György vezetésé vei közös igyekezetükkel é3 jó munkamegszervezésákkel 308 ton­na acélt, vasat és színes fémet szál­lítottak kohóinknak. Nyolc önkéntes brigád munkaidején túl vett részt a vashulladék felrakásában. A siker­bán nagy érdeme van Lehocky János brigádjának, amely 7 teherkocsit ra­kott meg 107 tonna vashulladékkal. Kitűntek továbbá Hroncsok János és Brada András brigádjai is, az első 72, a másik 34 tonna teljesítménnyel. A s 1952. éri államdíjasok Ing. d-r. Vojtech Jares Dr. Jozef Kratochvíl tanár MUDr. Jan Wolf tanár Dr. Vojtech Jarnik tanár RNDr. Ing. Bedrich Goldschmied

Next

/
Thumbnails
Contents