Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-13 / 112. szám, kedd

/ 1952 május 13 öjsuj Harcba a gyom és más kártevők ellen zövetkezeti tagjaink, kis- és középparasztjaink, valamint az ál­lami birtokok és a traktorállomá­sok alkalmazottjai sikeres munká­jának eredményeképpen sikeresen fejeztük be a tavaszi munkák első szakaszát. Azonban itt is megpró­báltak szabotálni a kulákok, akik nem akarták földjeiket megművelni, hátráltatni akarták a terv teljesíté­sét és igy szándékozták veszélyez­tetni dolgozóink ellátását. Ilyen agyafúrt volt a lévai járás Maié Krizkany községében egy Hudoba neyű kulák is, aki tavaly sem mű­velte meg kielégítő módon földjét, beszolgáltatás! kötelezettségének nem tett eleget és a mult esztendő­ben 22 hektáron hagyott jég által levert gabonát fekve. A földet meg­művelni nem akarta műveljék meg a szövetkezeti tagok, vagy az, aki enni akar, — mondotta, — de persze azért, mert ő már „jóllakott" akkor, amikor a nincstelenek robo­toltak reá. De megjárta. A kis­középparasztok idejében leleplezték és népbíróság elé állították. Hogy elmenjen a kedve mégegyszer má sok munkájának gyümölcséből élni, megkapta azt, amit megérdemelt — hat év és 20.000 korona büntetés, ami aeki és a hozzá hasonlóknak megmutatta, hogy ma már senki sem spekulálhat és szabotálhat a dolgozó nép kárára. De ilyen spekulánsok és szabotá­lok nemcsak. M. Krizkany-ban, ha­nem más falvakban is nagyszámban vannak. Minden kis- és középpa­rasztnak, szövetkezeti tagnak köte­lessége az ilyen Hutlobákhoz hason­ló elemek leleplezése, mert ezek ma már nem akarják földjeiket megmű­velni, azért, mert ma már nem vol­na ebből hasznuk, mint a kapita­lista világ uralma alatt. T isztában vannak-e a tardos­keddi hslyi Nemzeti Bizottság funk­cionáriusai azzal, hogyha a mult esztendőben nem műveltettek meg kb. 800 hektár szántóföldet, ezzel dolgozóinkat legkevesebb 16.000 má­zsa kenyérgabonától fosztották meg, amely mennyiség egy 400 lel­ket számláló falu egészesztendei ellátásához lett volna elegendő? Vagy talán ebben az esztendőben Is meg fkarják dolgozóinkat ilyen mennyiségű gabonától fosztani ? Ilyen esetekkel több helyen talál­koztunk nemcsak Tardoskedden, ha­nem az érsekújvári járás más fal­vaiban, továbbá a zselízi, surányi ós vágsellyei járásokban is. Itt az ideje, hogy a népi -közigazgatás funkcionáriusai gondolkodjanak afe­lől, hogy ez esztendőben ne ismét­lődjék meg az, hogy a földet nem művelik meg és a tervet nem telje­sítik. A tavaszi munkák első szaka­szának sikeres elvégzése mellett nem szakad megfeledkeznünk arról, hogy a tavaszi munkák második szakaszában jóval nehezebb felada­tot kell megvalósítanunk, éspedig harcot kell folytatnunk a gyom, valamint a cukorrépa és más növé­nyek kártevői ellen. Hiábavaló vol­na a szövetkezeti tagoknak, a kis­és középparaszi oknak, az állami birtokok és traktorállomások alkal­mazottainak minden erőfeszítése, ha már most nc:n kezdenék meg a kártevők és a gyom elleni harcot. A gyom pusztítása al magasabb hek­tárhozaciokat érünk el, tönkre­tesszük a gyom magját és így a jövő esztendőben jobban előkészített földünk lesz, amely magasabb hek tárhozamokat $hoz. Helyes lesz, ha az asszonyok — szövetkezeti tagok, a család felnőtt tagjaival összefognak, a gabona­földeke* maguk között szétosztják és így k'''p'k a gyomot. Biztosan büszkék 1 n :J< rá, ha földjeik tiszták, gyer ntesek lesznek és ha magasabb lv>k tárhozamot adnak, ami egyúttal a szövetkezeti tagok­nak magasabb jövedelmét is jelenti. Reméljük, hogy nem lesz olyan asz szony, — szövetkezeti tag, aki leg alább 1 hektár árpa kigyomlálását ne vállalná magára. Ugyanezzel a módszerrel nagyon gyorsan lehet az állami birtokokon is a földeket meg­tisztítani. Az állami birtokok alkal mazottainak feleségeik, családtag­jaik segítsenek a gyom ellen foly­tatott harcban! Minden darab, gyomtól megtisztított szántóföld nagyobb darab kenyeret jelent dol gozó népünknek és csapást mér azokra, akik egy új világháborút szeretnének kirobbantani. A meleg időjárás hatására az utóbbi napokban a cukorrépával be­vetett földeket kártevők, legfőkópp cqkorrépabogarak és cukorrépabol­hák lepték el. A cukorrépával beve­tett földeket naponta figyelni kell és ádáz harcot kell folytatni a cu­korrépa megmentéséért. Az utolsó napokban észlelhető volt, hogy az egységei, földműves szövetkezetek és az állami birtokok harcot -foly tatnak ezekkel a kártevőkkel, de níindezideig még egy esetben sem sikerült ezeket teljesen megsemmi síteniök. De természetesen nagy si­kereket értek el és így a répát meg­mentették. Valamennyi cukorrépa termelő biztosan tudja, hogy mit jelent az idejében vetett cukorrépát megmenteni, mert minden esetben egy hektáron legalább 40—50 mé­termázsa cukorrépáról van szó, va­lamint, az eddig elvégzett munka értékéről is. Nagyon hatásos szer e kártevők pusztítására a cukorrépá­nak dynociddal való beporzása. E vegyicikket a cukorgyárak díjtala­nul szállítják a termelőknek. Az ál­lami traktorállomások elegendő szó­rógéppel rendelkeznek, úgyhogy csak a cukorrépa termelőktől függ, hogy állandóan felülvizsgálják föld­jeiké- és abban az esetben, ha kár­tevőket észlelnek, azonnal kezdjék ei ezeknek a kártevőknek a pusztí­tását. A továbbiakban még megemlí­tem, hogy éppen ebben az időben a gyümölcsfákat szintén nagyon ve­szélyes kártevők, amerikai bogarak kezdik ellepni. Földműveseink! Nem szeretjük mi is a gyümölcsöt? Nem kívánunk-e gyermekeinknek egész­séges gyümölcsöt? Nem szeretjük gyermekeinket? Ha igen, miért hagyjuk magunkat állandóan figyel­meztetni, hogy „gondozzuk fáin­kat"! Nem volna-e jobb, ha minden gyümölcsfa tulajdonos sűrűbben vizsgálná felül a fáit? És ahogy ezeknek a bogaraknak jelenlétét észleli, kezdjen hozzá azonnal az irtásukhoz. A megtámadott fák ágainak levágásához (rárakott to­jások) minden faluba ollókat küld­tünk. Valamennyiünknek lehetősége volt a mult esztendő őszén látni, hogyan rágták 'e a fa leveleit a hernyók és néhány gyermek megbe­tegedési is észleltünk, amit a meg­támadott gyümölcs okozott, amelyen ezeknek a bogaraknak a jelenlétét észleltük. Miért állunk akkor most közömbösen e dolgokkal szemben, most, amikor időnk és lehetőségünk van ahhoz, hogy megakadályozzuk gazdag termésünk tönkretételét? Ha nem sikerül nekünk az első generá­ciót 6 hét alatt kipusztítanunk, akkor rövid időn belül a második generáció is itt lesz, augusztusban psdig a haramdik is, úgy hogy any­nyira el fognak szaporodni, hogy mó ukban lesz nemcsak a levele­ket, hanem magát a gyümölcsöt is lerágni a fákról. Ezért valamennyi becsületes kis- és középparaszt és gyümölcsfatermesztő kezdje meg a harcot : gyomok, a cukorrépa és más termények, továbbá a gyü­mölcsfák kártevői ellen. Magasabb termést és jobb életet biztosítanak ezzel maguknak és egész dolgozó népünknek. Cseresznyik N., a nyitrai KNB mező gazdasági előadója. Takács Jenő tornai traktoros brigádja 197 százalékra teljesítette a tavaszi munkák tervét A kassai kerület traktorállomásai „Harc a békéért" munkaversenyben a szepsi traktorállomás vezet. A legjobb brigád pedig a kerületben Takáos Jenő tornai brigádja. A bri­gád valamennyi tagja kitartóan és önfeláldozóan dolgozik azért, hogy az egységes földműves szövetkeze­tek a magasabb hektárhozamokért folyó harcban bebizonyíthassák, hogy a gépek segítségével sokkal jobban művelhetik földjeinket és így több élelmiszerrel járulhatunk hoz­zá a dolgozó nép ellátásához. Ezt a tornai brigád be is bizonyította, mert április 30-ig 197 százalékra telje­sítették munkatervüket, ugyanak­kor megtakarítottak 250 liter üzemanyagot is. A második helyen a terebesi bri­gád, a harmadik helyen pedig a já­szai brigád áll. A traktorosok egyéni versenyében első helyen Kendi Béla Királyhel­mecről 265 százalékkal, a máso­dik Vinyas János a terebesi bri­gádból 254 százalékkal, a harma­dik pedig Kalász József a szepsi traktorosbrigádból. Kalász Józsefet példás munkájáért brigádvezetőnek nevezték ki, amit Kalász örömmel fogadott és meg­ígérte, hogy a brigádjával mindig a legjobb munkát fogja végezni a szövetkezetek földjein. A szepsi traktorállomás eredmé­nyei először is azzal magyarázhatók, hogy a munkák végzésében minden­ben igyekeztek elsajátítani a haladó szovjet agrotechnika vívmányait és ehhez hozzájárult még a traktoro­sok hazafias szorgalma és a brigád­vezetők pontos munkabeosztása is, azonkívül, hogy mindent legponto­sabban a tervek szerint végeztek. Most feltesszük a kérdést, hogy miért nem tudta teljesíteni tervét Pelegrln brigádja? A Pelegrin-brigád tartózkodó volt minden újítástól, nem kapcsolódott be a szocialista munkaversenybe, de még május elseje tiszteletére sem vállalt semmiféle kötelezettséget. Vájjon mi volt ennek az oka? Köny­nyü erre is a felelet, mert a brigád vezetője egy bá­ránybőrbe bújt farkas volt, még­pedig egy 60 holdas kulák csemete. A kulákcsemete gondoskodott ar­ról, hogy a brigádot és sumák mun­káját a kis- és középparasztok ál­landóan kritizálhassák és nem törő­dött azzal, hogyan dolgoznak a trak­torosok, mert hisz azon volt, hogy a lehető legrosszabb munkát adják a földeknek. A munkabeosztásnál is úgy csinált, hogy a gyengébb trak­torokat beosztotta a legnehezebb munkákra és így akarta elérni azt, hogy a nagyteljesítményű traktorok­kal dolgozó traktorosok elégedetlen­kedjenek. Főcélja tehát az volt, hogy zavart keltsen a traktorosok között, s hogy elvegye a munkakedvüket és az természetes dolog, hogy így nem is tudhatták a tervüket teljesíteni. Az agyafúrt kuláknak még a trak­torállomás vezetőségét is sikerült megtévesztenie, mégpedig azzal, hogy elsők között jelentkezett poli­tikai iskolára is. De most már neki is befellegzett, mert lelepleztük őt és kizártuk a traktorállomásról. Borisz Árpád, Szepsi A csenkeí gazdaság tehenészei 10.70 literre emelték a tehenek napi átlagos tejhozamát A gombád állami birtok igazgató­ságához tartozó birtokrészek május elsejei kötelezettségvállalásainak ki­értékelése szerint első helyre a csenkei gazdaság te­henészcsoportja került, és pedig kitartó és szívós munkájáért, mert az átlagos fejést 9.88 literről 10.7 literre emelték. A második a sámoti gazdaság, ahol 8 literről 9.50 literre emelték a te­henek átlagos napi tejhozamát. Egy liter tej kitermelési költsé­geit 2,17 koronával csökkentették s így április hónapban 75.891.41 Kés-t takarítottak meg népgazdaságunk számára. A csáká­nyi gazdaságban 9.2 literről 9.8 li terre emelték 'az átlagos tejhoza­mot és 0.23 Kčs-el csökkentették a tej kitermelési költségét. Sárosfán 8.14 literről 8.93 literre emelték a tejhozamot, a tej kitermelési költ­ségét pedig 1.80 Kčs-el csökkentet­ték literenként s ez az összeg már­cius hónapban 27.186.86 Kčs-t tett ki. A gombai gazdaság tehenészei 80 literről 9.46 literre emelték a napi átlagot a termelési költségek csökkentése nélkül. A madarászl gazdaság tehenésze tében 7 literről csak 7.45 literre tudták emelni a tejhozamot, így másik kötelezettségvállalásukat csak 45 százalékra teljesítették. A hiba ott van, hogy nem maguk az etetők fejnek, akik gondozzák is a teheneket, hanem a fejést lá­nyok és asszonyok végzik é» en­nek következtében nem tudták elérni azt az eredményt, amelyet május elseje tiszteletére vállaltak. Az újvári gazdaságban ugyancsak a tej kitermelési költségét 3 koro­nával csökkentették, de a napi tej­hozamot 7 literről csak 7.45 liter­re tudták emelni éspedig azért, mért nem használták fel és nem érvénye­sítették teljes mértékben a gazdag szovjet tapasztalatoké, nem alkal­mazták a fejés előtti és utáni tőgy­masszázst. A bácsfai gazdaságban 8 literről 8.15 literre emelték a na­pi fejési átlagot és literenként 3 ko­ronával csökkenhették a kitermelési költséget, de ugyanakkor nem jár­tak el helyesen a takarmányozásnál és nem alkalmazták a szovjet ta­pasztalatokat. Táncos József, Gomba. A vajasvattai traktorosbrigád 300 százalékra teljesíti tervét Siroky elvtárs 50-ik születése napjára A csütörtöki traktorállomás élen­járó brigádja a vajasvattai. A bri­gádnak nincs egy olyan traktorosa sem, aki munkatervét százszázalék­ra ne teljesítette volna. Minden ere­jükkel bekapcsolódtak a magasabb hektárhozamokért folyó harcba. Május elseje tiszteletére vállalt kötelezettségeiket is — amelyek­ben vállalták, hogy munkatervü­ket 150 százalékra teljesítik — túllépték, mégpedig 155.55 száza­lékra. A vajasvattai brigád és egyben a traktoráUomás legkiválóbb traktoro­sa Árva László, a gépére kivetett 105 hektár helyett 285.20 hektárt munkált meg, így tervét 271.61 százalékra teljesítette 1077 liter üzemanyagmegtakarí fással. A brigád másik kiváló traktorosa Csivre Géza, aki Skoda—30-as gé­pével tervét 251 százalékra teljesí­tette 905 liter üzemanyag megtaka­rításával 8.680 korona értékben. A brigád e két lelkes traktorosa kötelezettséget vállalt Siroky elv­társ 50. születésnapjára, hogy munkatervüket 300 százalékra tel­jesítik. Hogy a brigád nagy súlyt fektetett a munkák idejében való és minősé­gileg is jobb elvégzésére, erről meg­győződtünk a vajas vattai, csenkíi és az ógyai szövetkezetben, ahol mindenki megelégedéssel beszél a vajasvattai traktoros brigádról. A brigád minden traktorosa tudatábaa van annak, hogy munkájukkal hoz­zájárulnak a magasabb he kVItio­zamoto eléréséhez s ezzel is Védik, építik és erősítik a békét és a szo­cializmust. A csütörtöki traktorállo­más CsISz-csoportjának le­velező köre. A nagykaposi szövetkezetben négyzetesen vetették a kukoricát A kedvezőtlen tavaszi időjárás kö­vetkeztében a nagykaposi Egységes Földműves Szövetkezetben is a tava­szi munkákkal kissé lemaradtak. Azonban a munka helyes megszerve­zésével és a tagok odaadó munkájá­val elérték, hogy az összes tavaszia­kat a tervezett időre elvetették. A munkák sikeres elvégzéséhez hozzá­járult az ősz folyamán belépett kis­és középgazdák szívós és kitartó munkája is. valamint a nagykaposi dolgozók szorgalma, akik a munká­juk után külön brigádokat alakítot­tak a szövetkezet kisegítésére. A felmerülő nehézségek kiküszöbö­lésére nagy segítséget nyújtott a he­lyi pártszervezet és a helyi Nemzeti Bizottság is. A helyi pártszervezet tagjai nemcsak meggyőző és felvilá­gosító munkával segítettek, hanem a földeken is példásan dolgoztak. An­nak tudatában, hogy csakis a jól végzett munka után várhatunk bő­séges termést, az egész falu bekap­csolódott a szövetkezet munkáiba. A kukoricát négyzetesen vetették, és így nagy előnyt nyernek majd azzal, hogy a kapálást ugyancsak négyzetesen, lókapával végezhetik. A cukor- és takarmányrépa már kisorolt és így a napokban annak is megkezddik az első kapálását. Hogy a növényápolási munkáknál továbbra ig megtarthassuk a munka­fegyelmet, elsősorban is nagy súlyt helyeznek a munka helyes beosztá­sára és így minden tag tudja, mi a kötelessége. A csoportvezetők min­den este értekezletet tartanak, ame­lyen megbeszélik a következő napi munkát. Szabó József, Nagyltapos. Teljesítetttik adott szavunkat A balázsfai szövetkezet tagjai áp- I rilis 30-án megtartott ünnepélyes gyűlésen értékelték ki a májug elseje tiszteletér e vállalt munkafelajánláso­kat. A gyűlésen a szőlészetben dolgo­zó csoportot állították mintaképül és példaképül, mert ez a csoport teljesí­tette a legszebben kötelezettségválla­lását. A csoport vezetője, annak ellenére, hogy 50 százalékos rokkant, mégis a legjobb csoportvezető és azt mond­hatnám, legjobb tagja is a szövetke­zetnek. Károly bácsi csoportjával vállalta, hogy május elsejéig 20.000 darab szőlődugványt ültet el és ezt határidő előtt, mégpedig három nappal előbb teljesítették és 21.000 szőlődugványt ültettek el. Amikor érdeklődtem Károly bácsitól, hogy ki a csoport legjobb tagja, rö­viden csak ennyit válaszolt: vala­mennyien. Farkas János kocsis, pedig azt vállalta, hogy egypár lóval nem 5, hanem 6 hold cukorrépát sarabol meg. Kötelezettségvállalását 109 szá­zalékra teljesítette. Hollé Mihály ser­tésgondozó kötelezettséget vállalt, hogy évente minden anyadisznótál 14 malacot választ el. Kötelezettségvál­lalását idáig 43 százalékban teljesí­tette, azonkívül kötelezettséget vál­lalt, hogy a kiselejtezett anyadisznók ápolásánál napi 70 dkg-os súlygyara­podást ér el. Kötelezettségvállalásá­nak eleget tett. Pakos Pál, Dunaszerdahely.

Next

/
Thumbnails
Contents