Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)
1952-05-10 / 110. szám, szombat
UJ SZO 1952 május 10 A sikeres felvásárlás alapja: a beszolgáltatásé feladatok igazságos szétírása -f! prilis végével a járási nemzeti bizottságok befejezték a mezőgazdasági termények beszolgáltatási kötelezettségének szétírását a III. és IV. típusú EFSz-ekre, valamint az egyes községekre és a községekben megkezdték a beszolgáltatási kötelezettségek szétírását az egyes gazdaságokra. A beszolgáltatási kötelezettségek szétírása a falusi pártszervezetek, nemzeti bizottságok és tömegszervezetek részére nevezetes politikai feladat. A szétírás elvégzésére kedvező körülmény az, hogy májusban, azaz abban az időben végezzük, amikor már a valóság, azaz a bevetett területek alapján becsülhetjük fel a terméskilátásokat és ennek alapján állapíthatjuk meg a beszolgáltatási feladatokat. Most már a helyi nemzeti bizottságokra vár az egyes szövetkezetekre és az egyénileg gazdálkodókra való szétírás igazságos és helyes keresztülvitelének felelősségteljes feladata. Milyen elveket kell e feladat elvégzésénél szem előtt tartani ? Elsősorban azt, hogy a helyi nemzeti bizottságok megállapítsák a szétírás elvégzésére azon szempontokat, amelyek szerint felmérik a helyi lehetőségeket, továbbá azt, hogy világos útmutatásokat adjanak a helyi nemzeti bizottságok alkalmazottainak, akik a szétírás technikai részét végzik. Emellett gondolni kell arra, hogy a szétírás elvégzése mindenekelőtt a helyi nemzeti bizottságok feladata, nem pedig csak a szétirö bizottságoké, vagy a helyi nemzeti bizottságok titkáraié. A helyi nemzeti bizottságok feladata, hogy a szétírást megfelelően előkészítsék és annak menetét állandóan ellenőrizzék. Az egyes gazdaságokra való szétírás kidolgozásának alapjául az a pontos megállapítás szolgál, hogy hogyan van a tervezett vetésterületek terve az egyes terményeknél teljesítve. A beszolgáltatási feladatok kiszámításának alapjául mindig a tervezett vetésterületet kell venni még akkor is, hogy ha ezt nem tartották' be. Emellett szükséges figyelemmel kísérni és leleplezni az eltitkolt területeket, amelyeket a spekulánsok egyéni meggazdagodásukra szeretnének felhasználni. Az eltitkolt földekre a beszolgáltatási kötelezettségeket az egész termés magasságáig kell kiírni. Azonban ott, ahol a járási nemzeti bizottság jóváhagyásával megengedték a kárt szenvedett vetemények felszántását, vagy a vetési terv megváltoztatását, a beszolgáltatási kötelezettségek megállapításánál ezekből az új tényekből kell kiindulni. A faluban végzendő szétírásnál nagy figyelmet kell fordítani a beszolgáltatási kötelezettségek megállapításánál a két hektáron aluli földművesekre, akiknek beszolgáltatási kötelezettsége egy hektár szántóföldről másfél métermázsa kenyérgabona. A gabonabeszolgáltatásl kötelezettség megállapításánál ezeknél a földműveseknél először is le kell számítani a vetésterületek minden olyan részét, amelyen a tervezett termények termesztése folyik és amelyeknek teljes termését be kell foglalni a kötelező beszolgáltatási kötelezettségek közé (például cukorrépa, len, zöldség stb.). A többi vetésterületre az egyes két hektáron alul gazdálkodó parasztoknál a beszolgáltatási kötelezettséget úgy kell megállapítani, hogy egy hektárról 1.5 mázsa kenyérgabona leadását vesszük alapul és ennek leadását fel lehet cserélni más mezőgazdasági termények megfelelő arányú leadásával is. A helyi nemzeti bizottságnak itt szemmel kell tartania minden tényezőt, amely kihatással lehet e földművesek beszolgáltatási kötelezettségének megállapítására, mint például a háztartási tagok számát, akik saját gazdaságukban való ellátásra vannak utalva. E feltételek figyelembevétele mellett az egyes földművesek beszolgáltatási feladatát 1.5 métermázsa gabona alatti vagy feletti színvonalon lehet megállapítani, mindenesetre úgy, hogy valamennyi két hektáron aluli földműves beszolgáltatási kötelezettségének összértékét minden körülmények között be kell tartani akár kenyérgabonában, akár más pótterményben. A többi dolgozó parasztnál a szótírást a vetésterületek nagyságához, ennek hozamához és „a nagyobb földművesek termésüknek nagyobb részét adják le, mint a kisebbek" alapra való tekintettel kell végezni. A kulákoknak egész piacra szánt gabonamennyiségét és valamennyi további terményt be kell szolgáltatniok. Semmi körülmények között sem szabad a kulákoknak az állam iránti kötelességük teljesítése után feleslegüknek maradnia. A beszolgáltatási kötelezettségek megállapításáról a nemzeti bizottságok vezetőinek minden egyes földművessel tárgyalnia kell. A kis- és középparasztokat meg kell győzni arról, hogy a beszolgáltatási kötelezettségek, amelyeket ajánlanak nekik, helyesen vannak megállapítva és teljesíthetők. Csakis így érhetjük el azt, hogy a beszolgáltatási kötelezettségeiket hazafias feladatnak tekintsék, amelynek teljesítése becsületbeli kérdés minden parasztnak. M indenekelött szükséges ügyelni arra, hogy a szétírásí bizottságok tagjai közé ne férkőzzenek be a kulákok, mert ezeknek munkája fékezné a bizottságok munkáját, sőt lehetetlenné tenné. Minden esetben, ahol ez nekik azelőtt sikerült, szemtanúi voltunk annak, hogy „valamennyi parasztnak a faluban egyforma beszolgáltatási kötelezettsége legyen" jelszót igyekeztek megvalósítani, amiből nekik hasznuk, a kisparasztoknak pedig káruk volt. Sok esetben a kisparasztoknak nagyobb, teljesíthetetlen beszolgáltatási kötelezettségeket írtak elő s utána igyekeztek a falut meggyőzni a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének lehetetlenségéről. A falvakon sok esetben arra is sor kerül, hogy a beszolgáltatási kötelezettségek megállapításánál különféle baráti és rokoni kapcsolatokat vesznek tekintetbe. Sokhelyütt vették alapul a komaságot. Az ilyen viszonyokat is erélyesen ki kell küszöbölni. Ezért szükséges, hogy a helyi nemzeti bizottságok tanácsai a szétírási munkákat állandóan szemmel tartsák és ügyeljenek arra, hogy mindenkinek a valósághoz és termelési lehetőségeihez mérten állapítsák meg a beszolgáltatási kötelezettségét. Ha az ilyen alapvető hiányosságokat kiküszöböljük, nem lehet kételkedni affelől, hogy a többi szétírási szabály betartásával a helyi nemzeti bizottságok tanácsai jóváhagyhatják és a járási nemzeti bizottság tanácsának felterjeszthetik a rendesen kidolgozott beszolgáltatási kötelezettségek javaslatát a tervezett időpontban. A járási nemzeti bizottságoknak szintén hozzá kell járulniok ahhoz, hogy a beszolgáltatást kötelezettségek szétírását a falvakban helyesen végezzék el és hogy ezeknek a megállapított befejezési időpontja be legyen tartva. Mindezek mellett szükséges gondoskodni instruktorokról, akik a helyi nemzeti bizottságoknak a szétírásban és ennek helyes elvégzésében segítségére lesznek. Mielőtt még a földművesek a szerződéseket aláírnák, széleskörű felvilágosító és meggyőző kampányt kell folytatni, amelynek csúcspontja nyilvános gyűlés lesz a falu valamennyi földművesének részvételével. Hogyha politikai munkánk fö módszere mindig a meggyőzés, akkor ezt a módszert még nagyobb mértékben kell alkalmazni a falun végzett munkában. Szükséges azonban, hogy a helyi nemzeti bizottságok mindebben legelső sorban is a falusi pártszervezetekre támaszkodjanak. A heflyi nemzeti bizottságnak karöltve a pártszervezettel, a falvakon mindenhol összejöveteleket, eszmecseréket kell előkészítenie és összehívnia. Ezeken a gyűléseken a beszolgáltatás! kötelezettségekről kell tárgyaim, meggyőzni a parasztokat arról, hogy azzal, hogy teljesítik beszolgáltatási kötelezettségeiket, ha, zafias kötelességet teljesítenek és emellett a maguk részére is hasznos szerződést is kötnek. Az egységes földműves szövetkezetek tagjai és a kis- és középparasztok tudják, hogy az állam segíti őket. Előnyös árakat biztosit nekik, gépekkel segíti őket, minőségi vetőmagot szállít és biztosltja személyi szükségleteik kielégítését ipari cikkekkel. A beszolgáltatási kötelezettségek helyes szétírásával és a szerződésekkel biztosítják a földműveseknek a lekötött gabonamennyiség és a többi termés szabott árakon való értékesítését. A beszolgáltatási kötelezettségek magasabb teljesítésénél az állam a parasztoknak lényeges felülfízetést nyújt. A dolgozó parasztok saját tapasztalatukból tudják, hogy a Párt és a kormány intézkedései helyesek. Mindezek meggyőző tények. De nemrégen van ez így a kis- és középparasztoknál. A háború előtt a kis- és középparasztoknak az aratás után azonnal el kellett terményeiket adni. Azért kellett Így cselekedniök, mert nem volt pénzük s erre késztették őket adósságaik is. De az aratás után a gabonanemüekért keveset fizettek. Ezt a nagybirtokosok & spekulánsok arra használták ki, hogy gyorsan, a lehető legalacsonyabb áron összevásárolták a gabonát és az emelkedett tavaszi kereslet idején természetesen jól felemelt árakon adtak túl rajta.' Tavasszal sok kis- és középparasztnak kellett saját gabonáját visszavásárolnia, újból kölcsönöket kellett kérni a bankoktól csak azért, hogy nehéz pénzen szerezze be a maga ellátására és a vetéshez szükséges gabonát, amelyet az aratás után potom áron adott el. Ilyen utakon hajtották a nagybirtokosok, agrárbankok, spekulánsok a parasztokat eladósodásba, nyomorba, végrehajtásba és a végén dobra. Mennyivel örömtelibb életet élnek ma szövetkezetünk tagjai. A jövőtől való félelem nélkül földjeik hozamának emelésével és beszolgáltatási kötelezettségük teljesítésével bizonyítják be hűségüket népi demokratikus kormányzatunkhoz és szilárd elhatározásukat a szocialista társadalom békés kiépítésére hazánkban. Mi indezt meg kell érteniök földműveseinknek. Nemcsak a beszolgáltatási szerződéseknek a földművesek által való aláírásáról, az elfogadott feladatok teljesítéséről van szó, hanem arról is, hogy a földművesek tervük teljesítésével szintén méltó helyet foglalhassanak el ipari dolgozóink mellett. Ezért hathatósan megerősödik a város és a falu dolgozó népének kapcsolata — a szocializmus építőinek erős kapcsolata. Hatalmas hozzájárulás ez népünknek a béke védelméért folytatott harcához, a szocializmus megteremtéséért folytatott közös, nagy harcához. Egyházkarcsán befejezték a gabonabeszolgáltatás szétírását Az egyházkarcsai nemzeti bizottság a község dolgozó parasztságával alaposan és részletesen megtárgyalta a gabonabeadás szétírási tervét az idei évre. Annak tudatában, hogy csakis a reális szétirással és az osztályszempontot előtérbe helyezve lehet biztosítani a 100 százalékos felvásárlást, a legnagyobb ellenőrzéssel és pontossággal végezték a gabona szétírását. Így az összes helyi szervekkel együtt májug 3-ikán már elkészítettük a község gabonabeadásának a kidoJgozQtt tervek szerinti ezétirását, mégpedig úgy, hogy senkinek semmi kifogása se legyen ellene, söt, a kisés középparasztok örömmel fogadták, mivel a szétírás nem sógor-koma alapon történt, hanem aszerint, Ivogy melyik gazda milyen földterületen gazdálkodik. A gabonabeadás helyes szétírásával tehát biztosítjuk a 100 százalékos felvásárlást és dolgozó népünk jobb ellátását. Szlovák N., a helyi nemzeti bizottság titkára, Egyiiázkarcsa. Több csífári dolgozó a cukorrépa Nálunk már megkezdték a cukorrépa sarabolását Községünk élenjáró kis- és középparasztjai odaadóan dolgoznak, s közülük Nádasdi János, Bó«i István, Kevély Boldizsár, Szórád Lajos már el is végezték az első kapálást és e héten hozzáfognak a cukorrépa egyeléséhez. Mindenki a határban dolgozik, egyedül a kulák ok vannak elmaradva a munkával ég vannak olyanok, akiknek még ki sem kelt a répájuk. De olyanok is vannak, akik már megparaszt már befejezte első kapálását. kezdhették volna a répa kapálását, de mint mondani szokás, „nincs ínyükre a munka", mert mindig cselédekkel dolgoztattak. A csífári állami birtokon is 27 hektár területen megkezdték már a cukorrépa sarabolását és nagyon szép eredményeket érnek el. Az állami birtok kiváló dolgozói Dobrocsányi Kálmán, Laca Lajos, Tornán István, Adamics Viktor gyalogmunkások és Nádasdi Lajos traktoros. Puszti János, Csífár. A dunaszerdahelyi traktorállomás május 6-ig Í15 százalékra teljesítette a tavaszi munkák tervét A dunasizerdahelyi traktorállomásdolgozói „Harc a magasabb hektárhozamokért" jelszóval indultak a tavaszi munkákba. Ez nemcsak jelszó maradt, mert a traktorosok odaadó éa szorgalmas munkájukkal bebizonyították, hogy emelni fogják a földek hektáronkénti hozamát. Kitartó és szívós munkájuk eredménye az is, hogy a traktorállomás a tavaszi munkák tervét már 115 százalékra teljesítette és rövidesen befejezik a tavaszi munkákat. Hogy a traktorállomás elérte ezeket a szép eredményeket, ez a szocialista munkaverseny elmélyítésével és a traktorosok között kialakult egyénj munkaverseny kiszélesítésével magyarázható. Szamaránezki Vince például versenyre hívta ki a traktorállomás valamennyi traktorosát a mennyiségileg több és minőségileg jobb munkák elvégzésére. A versenyben Szamaránsaki példásan teljesítette feladatát ég bebizonyította, hogy méltó az élenjáró traktoros cimre, mert munkatervét a tavaszi munkák ideje alatt május 6-ig Zetor 35-ös traktorral 279 százalékra teljesí. tette. A versenykihívás nagy visszhangra talált a többi traktorosok között is, akik egyre nagyobb ég nagyobb számban kapcsolódtak be a szocialista munkaversenybe. Azok a traktorosok, akik a versenybe bekapcsolódtak és szívvel-lélekkel dolgoztak a magasabb hektárhozamok elérésén, kiváló ereményeket értek el. Így Horváth István 240 szár.alékra, Vajas István 239 százalékra, Záiori István 215 százalékra, Somogyi Mihály 194 százalékra, Bíró Pál pedig 191 százalékra teljesítette tervét. E szép eredmények elérésénél közrejátszott az is, hogy nagy súlyt fektettünk a munka helyes megszervezésére. A traktorállomás együttműködve az EFSz-ek vezetőségével, minden héten közös megbeszélést tartott a brigádvezetök, az agronómusok és a részleg-agronómusok jelenlétében, ahol a felszínre Jutott nehézségeket a legrövidebb időn belül igyekeztek kiküszöbölni. A traktorállomás agronjmusai a legújabb agrotechnikai tapasztalatokat elsajátítva minden hét végén megbeszélik a következő heti munkákat. A siker elérésében nagyrésze van a traktorállomás javítóműhelye dolgozóinak is, akik minden igyekezetükkel azon voltak és vannak, hogy az üzemképtelenné vált gépeket a legrövidebb időn belül és a legjobban megjavítsák. Méry Gyula, Dunaszerdahely. A leleszi állami bírtok 166 százalékra teljesítette első negyedévi sertéshúsbeszolgáltatását Boldogan jelentjük, hogy május elseje tiszteletére vállalt kötelezettségeinket — melyekben vállaltuk, hogy a rendes munkaidő után a tavaszlak vetésén 5 órát ledolgozunk — teljesítettük. Igy a 9 napra tervezett vetést a határidő előtt, mégpedig hat és fél nap alatt bevégeztük. Azonkívül vállaltuk, hogy az építkezésnél a kőművesek mellett kisegítünk, ami szintén sikerrel járt, mert kötelezettségvállalásunkat 100 százalékban, de jó egynéhányan 300 százalékban is teljesítettük. E sikeres munkák segítségével nagyban előbbre vittük gazdaságunkat, mert több, mint 15.000 koronát takarítottunk meg. Röviden beszámolok arról is, hogy birtokunk hogyan teljesítette az első negyedévi hús- és tejbeadási kötelezettségét. Elsősorban megemlítem, hogy nálunk biztosítva van egész évre a kontingens a saját nevelésű sertésállományunkból és marhaállományunkból. Az első negyedévben is példásan eleget tettünk az állammal szemben való kötelességünknek és 60 mázsa sertéshús helyett 100 mázsát adtunk be, s így a tervet 166 százalékra teljesítettük. E szép eredményeket úgy tudtuk elérni, hogy a sertésgondozók a szovjet tapasztalatokat elsajátítva, a legnagyobb gondossággal etették a sertéseket és a 40 kilón felüli sertéseknél az előirányzott napi 54 dkg-os napi súlygyarapodást 60 dkgra emelték, a negyedévi átlag súlygyarapodás pedig elérte a 67 dkgmot. Egy kiló súlygyarapodásra a terv szerint 5 kiló árpadarának megfelelő takarmányra van szükség. A mi sertésgondozónk, ifj. Tirpák József a takarmánynál is megtakarított 20 dkg-ot, mert nem 5 kg, hanem 4.80 kg takarmánnyal elérte a tervezett súlygyarapodást. Teljesítettük tejbeadási kötelezettségünket is, mert a tervezett 48.090 liter helyett 45.305 litert adtunk a nép államának, tehát 2.215 literrel többet. Igy 103 százalékra teljesítettüli kontingensünket. Ez ugyancsak annak tulajdonítható, hogy emeltük a tehenek átlagos tejhozamát és így 7.8 literről 3 hónap alatt 9 literre emelkedett a napi átlag. A szaporulatnál is szép eredményeink vannak. Éspedig a szarvasmarháknál idáig 130 százalékra teljesítettük a tervet, a juhoknál a terv szerint 402 báránynak kellett lenmi, ezzel szemben idáig 447 darab az idei bárányáHományumk. Mi, a leleszi állami birtok dolgozói felhívjuk a többi állami bírtok dolgozóit, hogy a munka frontján a termelékenység emelésével harcoljanak a nyugati kapitalisták háborús politikája elten, mert ha többet termelünk, erősítjük a világbékét és hamarább valósítjuk meg a szocializmust hazánkban. Varga Ferenc, Lelesz.