Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-04 / 105. szám, vasárnap

1952 május 4 Ipolyság az élen jár, Kelenye pedig hátul kullog a beszolgáltatás telfesátésében Az ipolysági járás állami, birtokai az első negyedévi hús- és tojásbeszolgáltatási kötelezettségüknek április 19-re a következőképpen tettek eleget; a marhahús beszolgáltatási kötelezettségüket 107 százalékra, a sertéshús beszolgáltatást 86 százalékra, a tojás beszolgáltatást pedig 20 százalékra. A magánszektor járási viszonylatban jóval mögöttük marad. Járási méretben a marhahús beszolgáltatást 96 százalékra, a sertéshúst 42 százalékra, a tojás beszolgáltatást pedig 68 százalékra teljesítették. Az egész járásban maga a járási székhely halad az élen. Példásan teljesitik az ipolysági kis- és középföldmüvesek hazafias kötelezettségüket. Április 19-re az első negyedévi beszolgáltatási kötelezettségüket marhahúsból 152 százalékban teljesítették. Sertéshús beszolgáltatást kötelezettségüket is 35 százalékkal túlteljesítették. A tojás be-' szolgáltatásban elmaradás mutatkozik, de ez is azért van, mert a helyi komunális üzem 45.000 darab tojásból eddig még csak 2170 darabot szolgáltatott be. Kovács János két és fél hektáros gazda is példásan teljesítette az állam iránti kötelezettségét. Egésj évi marhahús beszolgáltatási kötelezettségét április 19-ére 100 százalékban teljesítette. A sertéshúst is mind beadta.- A tojás beszolgáltatást is 100 százalékban teljesítette. Kovács István ezekután már bátran állt be a május elsején felvonuló dolgozók soraiba, mert tudta, hogy beszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével ő is hozzájárult dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez. Makrai Ferenc 7 hektáros gazda is iparkodik minél hamarébb eleget tenni beszolgáltatási kötelezettségének. Tudja jól, hogy minél előbb eleget tesz beszolgáltatási kötelezettségének, annál jobban hozzájárul a szocializmus építéséhez és a dolgozók életszínvonalának emeléséhez. Nem is sok van már hátra egész évi hús beszolgáltatási kötelezettségéből. Az egész évi marhahús beszolgáltatást már 100 százalékra teljesítette, a sertéshús beszolgáltatást 80 százalékra, a tojás beszolgáltatást pedig 90 százalékra. Sarlai János 7.5 hektáros gazda sem maradt a többi dolgozó parasztok mögött. Tojás és sertéshús beszólgáitatási kötelezettségének már egész évre eleget tett. A marhahúsból hiányzik még 30 százalék, de ezt is rövidesen teljesiti. Ipolyságnak ellentéte Kelenye község. Ipolyság halad az élen a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésében, Kelenye |>edig még az utolsók között is a legutolsó. Látszik, hogy a község vezetése nem jó kezekben van. Hiányzik a felvilágosító politikai munka, mert ha ez nem így volna, Kelenye másképpen' állna a, beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésében. Április 19-ig a marhahús beszolgáltatást az elsft negyedévre községi méretekben csak 15 százalékra teljesítették. A disznóhús beszolgáltatási kötelezettségüket 8 százalékra. A tojásbeszolgáltatásnál mutatkozik egy kis eredmény, de ez sem kielégítő, mert csak 51 százalékra teljesítették. Mi ennek a lemaradásnak az oka? Elsősorban az, hogy a falu zsíros parasztjaival szemben nem lépnek fel eléggé erélyesen. Kukucska Lukács 16 hektáros zsíros paraszt például eddig még egyetlen egy gramm húst és egyetlen egy tojást sem adott át a közellátásnak. A község vezetősége nem osztályszempontból írta ki a falusi gazdagokra állatállomány tartást. Kukucska Lukácsnak 16 hektár földje után a terv szerint csak 4 sertést és 6 szarvasmarhát kellett tartania. Ezzel szemben Pribranszky Ferencnek csak 5 hektár földjé van, mégis 3 sertést és 3 szarvasmarhát kell tartania. Hol van itt az arány? Hol van az osztályszempont? A másik szemléltető példa, amely újból felfedi a kelenyei vezetők gyengeségét és megalkuvó politikáját, Bogár István és Klacsó István esete. Bogár IstVánnak 14 hektár földje van. A 14 hektár föld után a kelenyei vezetők szerint 3 sertést és 6 szarvasmarhát kell tartania. Klacsó Istvánnak csak egy és fél hektár földje van, mégis az előírás szerint ugyanolyan sertésállományának kell lenni, mint a 14 hektáros Bogár Istvánnak. A szarvasmarha állomány tartásában már van különbség, mert a 14 hektáros zsíros parasztnak 3 szarvasmarhát kell tartania, az 1.5 hektáros Klacsó Istvánnak csak 1 szarvasmarha tartás van előírva. Ezekből a helytelen tervezésekből származnak aztán a hibák. Ez az oka, hogy a hús és tojás beszolgáltatási kötelezettség teljesítésében Kelenye község az ipolysági járásban a legutolsó helyen piaiad. A falu kulákjai nincsenek rákény. szerítve arra, hogy a birtokukhoz megfelelő állatállományt tartsanak. Természetes, hogy ha nincs meg a szükséges állatállomány, akkor nem tudják teljesíteni a rájuk eső - hús beszolgáltatást sem. A kelenyei kommunistáknak és a helyi nemzeti bizottság tagjainak szem előtt kell tartani azt, hogy csak úgy tudják zavartalanul biztosítani dolgozóink húsellátását, ha a kulákokat nem hagyják a zavarosban halászhi, ha birtokaikhoz mérten és osztályszempontból nézve irják elő az állam iránti kötelezettségük teljesítését. Szarka István. Az alistáli szövetkezet 120%-ra teljesítette tejbeszolgáltatását Amióta szövetkezetünkből eltávolították a kulákokat és spekulánsokat, egész máskép megy minden. A csoportok beosztása is jól meg van szervezve, jól dolgoznak, amit bizonyít, hogy már elvégeztük a tavasziak vetését, A szövetkezet munkacsoportjai versenyben állnak egymással és kötelezettségvállalásokat tettek a magasabb hektárhozamok elérésére. Így a cukorrépa termelésben Csölle Aranka, Zsemlye Gézáné és Barta Aurél egy hektár cukorrépa megmunkálását vállalták egészen a betakarításig, hogy ezen a területen minta cukorrépatermést érjenek el. Horváth Karolina, liorváith Gizella, Gróf István, Bíró Ferencné, Gyuris Mária, Németh Ilonka, Takács Lászlóné, Skribek Jánosné fejenként 0.50 'hektár cukorrépa kitermelését vállalták nagyobb hektárhozamra. A helyi nemzeti bizottság tagjai pedig ugyancsak munkafelajánlásokat tettek, hogy a hivatalos órák után fél hektár kukorica, fél hektár cukorrépa és fél hektár cirok összes munkáit elvégzik. A múlt évben rtagyon alacsony volt a sertésállomány, ezért felvásárlással és a meglévő anyakooáink helyes gondozásával fokozzuk sertésállományunkat. Január 1-től április 11-ig a szaporulat 327 malac volt. Marhaállományunkat is fokoztuk s így a tejbeadásnak 120 százalékra tettünkéleget. Skribek János, Alistál. Lelepleztük a dolgozó nép legádázabb ellenségeit, a szabotáló kulákokat Tóth István kisbári 24 hektáros kulák szabotálta közellátásunkat azzal a céllal, hogy a dolgozó nép ne jusson elegendő élelmiszerhez s országunkban a régi rabszolga uralom jöjjön vissza. Tóth István kulák beszolgáltatási kötelezettségének sem tett eleget, nem adta be a sertéshúst, tojást, teje.t és egyéb gabonaféléket sem. A kötelességteljesítés alól mindenféle formában ki akart bújni és azzal érvelt, hogy a gabonát elmosta a víz, az állatállományát pedig dögvész pusztította el. Ez már a megszokott „kibeszélése" a kulák uraknak, hogy mindig dögvésszel érvelnek és sötét fejükkel arra nem gondolnak, hogy a múltban is volt árvíz és dögvész is, mégis tudtak elegendő állatállományt tartani és gabonát is termeltek. A hírhedt kuláknak Kisbár község szántóföldjének negyed része volt a tulajdonában. Áz egész falut uralma alatt tartotta. Ennek tudható be, hogy idáig mentegette magát, mert még a tárgyaláson is a helyi nemzeti bizottság elnöke és a falu kisbírája úgyszólván „védőbeszédet" mondottak a kulák érdekében, aki mézesmázos szavakkal teljesen hatalmában tartotta a falu dolgozó parasztságát. At^nban a dolgozó nép kemény ökle lesújtott a szabotáló kulákra és a népbíróság igazságos ítélete megmutatta a munkásosztály igazát. A kulákot 3 évi szabadságvesztés, re, yagJ'ona teljes elkobzására^ 50.000 korona pénzbüntetésre, polgári jogainak 5 évi elvesztésére és Kisbár községből való kitiltásra ítélte. Jáger K. József 22 hektáros kuláknak is felelni kellett bűneiért a népbíróság előtt, mert nem tartotta be az előírt gazdasági tervet, 20 tehén helyett csak hetet, 12 sertés helyett csak hatót tartott, anyakocát pedig egyet sem. A múlt évi beszolgáltatási kötelezettségéből, ami marhahúsból 1370 kg-ot tett ki, csak 277 kg-ot, 1080 kg sertéshúsból csak 450 kg-ot adott be, egyéb beszolgáltatási kötelezettségének egyáltalán nem tett eleget, az idei első negyedévre pedig semmit sem szolgáltatott be. Jáger kulák tudatosan szabotálta a termelést és „Amerika hangjá"_nak tovább fecsegésével bomlasztó munkát végzett a kisparasztok között. Sötét agyával azt gondolta, hogy majd újabb vérözönt és szenvedést zúdíthat a dolgozó népre, azonban a nép ökle lesújtott reá is és a népbíróság g évi szabadságvesztésre, 20.000 korona pénzbüntetés, re, vagyonának teljes elkobzására, polgári jogainak 5 évre való elvesztésére, valamint Bacska községből és a királyhelmeci járásból való kitiltásra ítélte. Most már Tóth és Jáger kulákok a hűvösön gondolkozhatnak azon, hogy mégis csak jó lett volna az állammal szemben kötelezettségüknek eleggt tenni. Gutmann Lászlónak, aki valamikor kereskedő, utóbbi időben a Vesna vezetője volt, szintén felelnie kellett, a nemzeti vagyon megkárosítása és lopás miatt a népbíróság előtt. Nagyobb mennyiségű textilt találtak a lakásán, azonkívül bankbetétkönyveket idegen nevekre és 100.000 koronát készpénzben. A népbíróság előtt hazug kifogásokkal próbálkozott kibújni a felhozott bizonyítékok alól és még akkor iS\tagadott, amikor a tanúk a szemébe mondták, hogy 3 méter szövet helyett csak 2 méte

r 80 om-t, 24 méter ágyhuzat helyett pedig csak 23 métert adott a vevőknek, így csapva be a dolgozó népet. A takarékba tett pénzére azt mondta, hogy a nővére gyerekének a nevére tette be, de nővére vallomása ezt-az állítását megcáfolta, azt mondta, nem is tudtak semmiféle takaréjjpénztári könyvről. A népbíróság meghozta az ítéletet a spekuláló Gutmann Lászlóra is és 2 évi szabadságvesztésre, 150.000 korona pénzbüntetésre és a lakásán talált tárgyak elkobzására ítélte. Minden erőnkkel harcolni fogunk a nép ellenségei ellen és nem tűrjük, hogy a spekulánsok és szabotálok élősködjenek rajtunk és veszélyeztessék a dolgozó nép szabadságát. Klein Elemér, népbíró, girályhelmec. A bratislavai és a nyitrai kerületek traktoráiiomásaí teljesítették a tavaszi munkák tervét A bratislavai és a nyitrai kerületi nemzeti bizottságok táviratilag jelentették Klement Gottwald elvtárs, köztársasági elnöknek, hogy a kerület traktorállomásai április 80-ra teljesítették a tavaszi munkák tervét. A bratislavai kerület traktorállomásai 101.58 százalékra, a nyitrai kerület traktoráiiomásaí pedig 100.28 százalékra teljesítették a tavaszi munkák tervét. A somorjai járás versenyzászlaját a malinovói EFSz kapta Malinovói szövetkezet a tavaszi munkák sikeres elvégzéséért megkapta a járási vándorzászlót. Az aránylag kevés taggal működő szövetkezet e szép eredményeket úgy érte el, hogy mindenben igyekeztek a szovjet tapasztalatokat elsajátítani és azokat a tavaszi munkáknál alkalmazni. Griinfeld Zoltán, Malinovo. Május 9-e tiszteletére Mi, a csatai szövetkezet' dolgozói május 9-re, a Győzeíem Napjára, kötelezettséget vállaltunk, hogy bekapálunk 1 hektár és 20 ár cukorrépát, 2 hektár 40 ár kukoricát, s/

4 hektár napraforgót, 4 hektár cirokot és kiültettünk 250.000 dohánypalántát. Azonkívül kötelezzük magunkat, hogy május 5-ig a még hátralévő 8 hektár rizst elvetjük. Ambró Gizella, Csata. Balla Gyula az ekeli gazdaságba* napi 18 literre emelte a tehenek át'agos tejhozamát A csallóközaranyosi állami birtokok dolgozói és az egyes gazdaságok állattenyésztésében dolgozók teljesítették május elseje tiszteletére vál lalt kötelezettségüket. A nagyiéri gazdaságban Kasnár József kocsis kötelezettséget vállalt, hogy a hengerezésnél a napi 3 hektár normáját 50 százalékkal túllépi. Kötelezettségvállalását teljesítette és nem 50 százalékkal, hanem 100 százalékkal lépte túl napi normáját, vagyis 6.5 hektár volt a napi átlagteljesítménye. A tehenészek vállalták, hogy az átlagos napi tejhozamot 8 literre emelik. Kötelezettségvállalásuknak eleget is tettek. Az ekeli gazdaság tehenészei a napi tejhozamot 12.6 literre emelték, mégpedig Balla Gyula példás fejő munkájának segítségével, akfi 10 tehéntől naponta 180 liter tejet fej ki. A feketeházi gazdaság tehenészei május elseje tiszteletére a napi tejhozamot 9 literre emelték. A sertések gondozói vállalták, hogy egy anyadisznótól évente 11 darab malacot választanak el. Az eddigi eredmény fél év alatt egy anyától 6.5 átlag. ^ A bálványi gazdaság tehenészei i május elseje tiszteletére 9 literről 10 literre emelték fel a napi átlagos tej hozamot, egyes tehenészek pedig jóval túllépték még a 10 litert is, így Guba Mihály tehenész 13.5 litert, Molnár József 12.5 litert fej egy tehéntől. A nagyksszi sertéstenyészde dolgozói is egy anyadisznótól 12 malacot választanak el és az eredmény az elsó' félévben 6 malac. A tehenészetben dolgozók úgy érték el e szép eredményeket, hogy elsajátították Malinyinova szovjet fejőnő módszerét. Bevezették az egyedi etetést, vagyis minden tehenet külön etetnek aszerint, hogy mennyi a tejhozama. Bevezették a napi háromszori fejést és mivel a fejést géppel végzik, bevezették az elő- és utófejést és a tőgymasszázst is. A csallóközaranyosi állami birtok tehenészei a tőgymasszázst a következőképpen alkalmazzák: fejés előtt a tehén tőgyét langyos vízzel gondosan megmossák, azután száraz ruhával letörlik és az egész tőgyet masszírozzák. Fejés közben mélymasszázst alkalmaznak, majd utána könnyedén átmasszírozzák az egész tőgyet, Masszírozás közben nem szabad megfeledkezni a CSGCS masszírozásáról sem, amit úgy kell végrehajtani, mint ahogy a borjú szopja a tehén csecseit. Mindezekből látható, hogy a csallóItözaranyosi állami birtok tehenészei teljes tudatában vannak annak, hogy a szovjet tapasztalatok elsajátításával és alkalmazásával szebbnél-szebb eredményeket érnek el a tejhozamnál s ezzel hozzájárulnak a saját és az egész ország dolgozói életszínvonalának emeléséhez is. Német András, Csallóközaranyós. A malinovói állami birtok teljesítette kötelezettségvállalásait Mi, a malinovói állámi birtok dolgozói nagy lelkesedéssel készültünk május elsejének megünneplésére és a munka nagy ünnepére vállalt kötelezettségünket valamennyien 100 százalékban teljesítettük. Egyedül nálunk, a sertésetetőknél történt némi hiba a kötelezettségvállalás körül, amit szükségesnek tartok megmagyarázni. A mi fizetésünk norma szerint 3 kg súlygyarapodás után van megállapítva s így természetes dolog, hogy minden hónapban az összes sertést le kell mázsálni, mivel akkor zárjuk a hónapot. A sertések mázsálásánál én és másik társam, Bokros elvtárs, nem lehettünk jelen, mert más munkával voltunk elfoglalva. Így a mázsálást Kiss János, a birtok vezetője jelenlétében máj) elvtársak végezték. A mázsálás után nem akartunk hinni saját füleinknek, amikor azt mondták, hogy az átlagos súlygyarapodás 33 dkg volt. „Hallod-e Bokros elvtárs, mi bizony messze állunk a kötelezettségvállalás teljesítésétől, mert hiszen a tervszerinti súlygyarapodást sem értük el." Mindezt elpanaszoltam Nagy Péter csoportvezetőnek, aki szintén csodálkozott azon, hogy a szép sertések ilyen kevés súlygýarapodást szedtek fel. Ennek nyomán keresni kezdtük, hogy hol van a hiba? Mivel sem a gondozásban nem volt hiány, sem pedig a takarmányadagot nem csökkentettük, csak a mázsában találhattuk meg a hibát. Az öreg mázsa valamikor még gróf Apponyi idejében volt hitelesítve, ezért nem is működhetett rendesen. A mázsát alaposan rendbehoztuk és a birtok vezetője jelenlétében újra megmértük a disznókat. A sertések 902 kg-mal nehezebbek voltak. < Most már örömmel mondhatom, hogy kötelezettségvállalásunkat teljesítettük. Kérdés most már, ki volt a hibás az egész dologban? Kiss János, a birtok vezetője belenyugodott a 33 dkg-os súlygyarapodásba, de én, mint sertésgondozó, tudom azt, hogy jól bántam az állatokkal és kötelezettségvállalásomat i

8 teljesíteni akartam májug elsejére s így nem bírtam megérteni az aránylag alacsony súlygyarapodást. Itt is bebizonyosodott tehát amit Zápotocky elvtárs egyik beszédében mondott; „Minden munkás legyen gazda a sóját munkahelyén", s a dolgozók együttműködve és egymást ellenőrizve harcoljanak a boldogabb holnapért. Mókusz Ferenc, Malinovú.