Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-04 / 105. szám, vasárnap

1952 május 4 Kultúrpolitikai munkánkkal segítjük kiépíteni az új szocialista falut ujsm Az első tőkés-országbeli író, aki Sztálin-dijat kapott: ANDRÉ STIL Tavaly nyáron, amikor a L'Humanité szerkesztőségében találkoztunk, még nem olvastam az „Első Ö3szecsapás"-t. A magas, karcsú fiatal férfit már ismertem, de főleg mint újságirót és szerkesztőt. Nem kis felelősség és nem kis dicsőség ilyen, fiatalon a Francia Kommunista Párt központi napilapjánál főszerkesztői székét, VaillantCouturier helyét elfoglalni, a feledhetetlen Vaillanét, aki a Népfront idején a tőkésvilág legjobb munkásnapilapjává tette a Jaurés alapította, nagymultú, dicső hagyományokra büszke, lelkesítő nevet viselő („Emberiség!") lapot. André Stíl most 31 éves. Észak-Franciaországból jött fel a fővárosba, azok közé a ragyogó fiatalok közé tartozik, akik az ellenállás idején és a háború végének nagy emberedző éveiben váltak ki. A bányák, kohók, textilgyárak szomorú és szürke világából jött; a ködös, hűvös, füstös északról — onnan, ahonnan néhány évtizeddel ezelőtt Maurice Thorez, a „nép fia" is elindult. Főszerkesztői posztján is kitűnően megállta a helyét. Munkatársai becsülik. Szeretik kitartását, bátorságát és szeretettel néznek örökké nevető szemébe, szeretettel viszonozzák az ajkait soha el nem hagyó meleg emberi mosolyt, amely talán legjobban jellemzi arcát és egyéniségét. André Stil, a l'Humanité szerkesztőségi asztalánál rajta tartja kezét a francia nép nagy harcának ütőerén. Mondhatni szinte percről percre hallja és érzi a szabadságáért, a függetlenségéért, békéjéért küzdő dolgozó milliók szíve dobbanását. Ezrével futnak be ide a munkáslevelek, földközitengeri kikötőkből, délfrancia szölőmunkásoktól, keletfranciaországi vasbányákból, atlanti kikötőkből, -párizskörnyékí gépkocsigyárakból. Ötpercenként teszik elébe a géptávíró híreit: dokkmunkássztrájk Rouenban, tüntetés Lilieben, éhségmars Brest felé, értelmiségi találkozó Nizzában... De az imperialista ügynökségek is öntik az anyagot, amelyet szűrni, nyesegetni, ellenőrizni kell, mert tele van szándékos csapdával, tudatos ferdítéssel és tendenciózus elhallgatással. A mosolygó fiatal férfi a hírek és álhírek viharzó hullámain bátran és biztosan kormányozza a nagy napilap hajóját. — Vájjon mikor van ideje regényt írni? — merült fel a gondolat bennem nem egyszer, hiszen a szerkesztés mellett még van sok pártfunkciója André Stílnek, aki az 1950-es kongresszus óta a Központi Bizottság tagja. Fel is tettem egyszer a kérdést, de nem kaptam kielégítő választ. Tény, hogy nagy elfoglaltsága ellenére a harcos újságíró, az óriási munkát vésrző szerkesztő évek óta ír. Két novellás kötete nálunk is megjelent: Bányászok dicsérete és A Szajna kifut a tengerre. Mindkét Ijötet komoly sikert aratott Franciaországban. És amint már szokás — így járt Maupassant is — már „örökre" el is könyvelték, mint novellaírót. Erre azután megjelent Az első öszszecsapás. amely már regény, sőt ml több egy trilógia első kötete. A novellás kötetek után sokan azzal magyarázták az író sikereit, hogy nem csoda, hogy nagyszerűen eleveníti meg az északfranciaországi bányászok életét, hiszen oda való. A regény azonban bebizonyítja, hogy Stil ugyanolyan erővel tudja bemutatni az atlanti kikötők dokkmunkásait, mint az északi bányászokat. A regény olyan pillanatban ragadja meg a kikötő életét, amidőn a lakosság kezd ráébredni az amerikai megszállás kegyetlen valóságára, amikor előbb a dokkmunkások, majd a vasutasok az új ellenállás történelmi kezdeményezőivé válnak, még hozzá — amint Aragon megállapította — nehezebb és bonyolultabb körülmények között, mint amilyenek között 1940-ben és 1941-ben az első ellenállók megkezdték a harcot a náci megszállás ellen. A haladó francia irodalomban, amely az elmúlt évek során sok kiváló alkotással gazdagította (s itt elsősorban Aragon, monumentális Kommunisták-jára kell gondolni) a béketábor irodalmát, nem újság ma már, hogy a központi hős munkás és hogy a regény általában a munkásosztály harcát eleveníti meg. Stil azonban nagyobb feladatra vállalkozott. ö elsősorban a párt szerepét akarja eleven emberi erővel, meggyőző hús-vér figurákon keresztül megmutatni. S ez sikerült is. André Stilt, az a nagy kitüntetés érte, hogy regényéért megkapta a Sztálin-díjat A regény nem csak szórakoztat, lelkesít, de aktív politikai tényezővé vált: Stil a Sztálin-díj elnyerése után számtalan üdvözlő táviratot, köszönőlevelet kapott, s ezeknek egyike a roueni dolgozóktól jött, akik napi politikai munkájukban használták fel a regény konkrét iránymutatását. A nagy kitüntetés után mondotta a fiatal író: „Nincs -szó, amellyel kifejezhetném azt, amit érzek az Fefcete, gyilkos fegyverek meredtek rá még néhány napja, a zsarnokoknak bús haragja dörrent reá vagy kilenc csőből. Most egy hallgatag temetőből fáradt munkások támolyognak, sírjára pár szál rózsát vittek ajándékul a hős fiúknak. Szándékaikon még bilincsek: láncos törvények csikorognak, de új vágy izzik, hogy ledobják, a régi terhet, bátran, mindet. Az arc sötét még ezer gondtól, az ököl lóg még, de kemény s a homlokokon lágy remény fénylik fel, mint az új tavasz. Örökre itt van, bár nem él, de bátor szava itt zenél: szélvész a fáradt Attikán, az Akropolisz nyög alatta t az ország évezredes rabja, a nép hallja és érti azt. A nagy paloták düledeznek és márványlépcsők repedeznek, a kunyhók óriássá nőnek. Fehér arcán a csecsemőnek mosoly lebeg: a szép jövő, mikor a jármot még nyögő sovány, szép anyja ráhajol; a férje zsákol valahol, ő bársony hajjal várja vissza s halkan egy tiltott dalt dalol• A Csemadok kaposkelecsényi helyi csoportjának kultúrmunkájáról példát vehet járásunk többi helyi szervezete is. Mélyen megértették és magukévá tették a jelszót „népnek a népből". A csoport alkotniakarása minden nehézség ellenére állandóan fokozódik. A helyicsoportnak négy olyan vezetője van, akik nem ismernek fáradságot, bármilyen messzire is kell menni a kultúrbrigáddal és ne

m félnek a kényelmetlen utazástól sem. Figyelembe kell vennünk azt a körülményt is, hogy a csoport nagyobb része földműves, akik a nehéz .mezei munka elvégzése után jönnek össze tanulni. Hiányzik még nálunk egy jó kultúrvezetö, aki a csoportot szakszerűen tanítaná és irányítaná, hogy a színdarabok lényeges és tanulságos mozzanatai jobban kidomborodjanak. Ha ezeket a nehézségeket figyelembe vesszük, nagy elismeréssel kell megemlékeznünk a járás székhelyén, április 20-án, tartott vendégszereplésükről. Ez alkalomból a „Duda Gyurit" és a „Fösvény" című vígjátékot adták elő. Kultúrmunkájukkal széppé és ünnepélyessé tették a bési helyicsoport megalakulását és 19-én a nagyráskai helyicsoengem ért nagy kitüntetés után..." S hozzátette: „A nagy kitüntetés elsősorban a mi Francia Kommunista Pótunkat illeti, Maurice Thorez pártját, e párt minden tagját a békéért és a nemzeti függetlenségért folytatott nehéz, de döntő harcáért és amelynek során fokozatosan magával ragadja az egész nemzetet." A Rue de Louvre-i hatalmas újságpalota szerkesztőségi szobája, ahol André Stil dolgozik, egyszerű, derűs, napfényes dolgozószoba, tele telefonnal, diktafonnal, munkaeszközzel. Semmi dísz nincs benne, de ott sugárzik a falon Sztálin képe. A nyáron, amikor magyarországi újtáról beszélgettem vele, bizony nem gondolta, hogy az arcképen ábrázolt bölcs férfinak, a haladó emberiség vezérének névét viselő díjat fogja elsőnek elnyerni az összes tőkés országokban élő írók közül. Lázár Endre. Az ifjú szem most szebben ragyog, mint nagy gyűrű a tőkés ujján, égő szemek egy szép csillagot várnak hazájuk fölé s munkán elfáradt kezük boldogan simítná zászló piros selymét, mit emelt volna ő, a bátor, de kezeiből kitekerték. Ám messziről derengve látszik már a tündöklő piros csillag, mint mécsvirágok, úgy kinyílnak a beszélgetők szivei 'Tervet másik tervre raknak szép hajnalán a gondolatnak s szájukon csillan a neve: Belojannisz. Már minden szívbe be van írva e név, mely vitorlát feszít, vörös hajó: a karcsú eszme nagy hullámokat lebírva a történelmet már szeli, a munkásoknak már nem fájnak kínos sorsuknak sebei, mert görög földön az, mit várnak: az ő korszakuk már rügyez. (En sírodhoz e verset küldöm és azt üzenem bízva, bátran: nyugodtan pihenj, hős' elvtársam, mert néped él és nem feled.) port előkészítő gyűlésén játszottak. A kaposkelecsényi helyicsoport munkája azonban nem csupán a kultúrmunkában merül ki, hanem tudományos és népnevelő előadásokat is szerveznek. A helyicsoport 6000 korona értékű könyvtárral is rendelkezik, amelyben megtalálható a mai szocialista irodalom marxista tudományának remekei. Az olvasókör még nem működik úgy, ahogy kellene, de remélhetőleg rövidesen ez is fejlődést fog mutatni. A koreai nép megsegítésére 2575 koronát gyűjtöttek. Az EFSz részére 200 brigádórát vállaltak a legsürgősebb munkák idején. Ezenkívül szereztek május elsejére az Üj Szó-ra 5 előfizetőt, 3 előfizetőt a Tartós békéért — népi demokráciáért című lapra, és 10 új tagot a Csemadoknak. Hisszük, hogy a Csemadok felvilágosító munkájának a gyümölcse nem fog elmaradni és dolgozó parasztságunk mindjobban megismeri a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit és ezzel hozzá fog járulni ahhoz, hogy hazánkat a dolgozó nép örömteljes otthonává tegye. Gorász István, Csemadok járási titkár. Csütörtök este volt. Végetért az este 6 óráig tartó szolgálat a villanytelepen. Még alig mostuk meg a kezünklet Juhász elvtárs segédgépésszel a szénportól és a gépház olajától a napi műszak után, amikor már Halász Jóska szerelő várt minket. — Gyerünk elvtársak, mert már 18 óra elmúlt és mire kiérünk Szilicére, a falu népe odahaza lesz a mezőkről. Ki n

e hallott volna a szilicei fennsíkról és . Szilicéről. Mészkő fennsík húzódik Pelsőc felé és a közepe táján, távol a vasútvonaltól, fekszik Szilice, a falu. De őszintén merem állítani, hogy a falu népe nincs elmaradva a világtól. Sőt, igen nagy figyelemmel kísérik a világ eseményeit és öntudatosan sorakoznak a szocializmust építő munkások közé. Ezt bizonyítja az, hogy az EFSz-ük fejlődik és virágzó állattenyésztésük van. Mire autónk a kígyózó országúton felkapaszkodott a tetőre, már beesteledett. A falu kultúrházában a földműves szövetkezet elnöke és a gazdasági számvezető fogadott bennünket. A nagyterem lassan megtelt emberekkel, nemcsak a szövetkezeti tagok jöttek él, eljött az egész falu apraja, nagyja, A májusi ünnepségek Az ipolysági járásban a Csemadok a felszabadulás hetedik évfordulóját konkrét kötelezettségvállalásokkal és azok teljesítésével várta. A Csemadok helyi szervezetei között az első helyen áll a középtűri, ahol a májusi ünnepek tiszteletére 1080 munkaórát dolgoztak le az EFSz-nek, s az útjavításokon. E mellett kötelezték magukat, hogy május elsejéig 10 új tagot szereznek az EFSz-nek és 10 új tagot a Csemadoknak. A sajtóterjesztés terén kötelezettséget vállaltak a Fáklya részére öt előfizetőt szerezni. A pereszlényi Csemadok-csoport kötelezettséget vállalt 400 munkaóra ledolgozására, amit október l-ig fog elvégezni. A deméndi Csemadok-csoport július 1-ig 100 brigádórát dolgoz le a kultúrház építésén. A tompái Csemadok-csoport 500 brigádórát dolgoz le a kultúrház javításán, öt tagot szerez a Csemadoknak és három előfizetőt a Tartós békéért, népi demokráciáért című napilapra. A horváti Csemadok-csoport még — Kár ig hozzáfogni a szervezéshez, úgy sem lehet itt eredményes munkát összehozni! — mondták azok, akik szerették volna, ha nem lesz Csemadok Belinán. Két hónap előtt kezdtük meg a munkát. Ügy gondoltuk, hogy egy igazán időszerű színdarab összehozza majd a tagokat és az anyagi alapot is megteremti a további munkához. Az azóta eltelt idő Egri Viktor „Közös útjának" a diadala volt. Szereptanulás közben megszerveztük a vezetőséget, kidolgoztuk a további munkatervet. Estérőlestére szorgalmas munka folyt. Színpadot építettünk, körfüggönyt rendeltünk, hidat csináltunk, takarítottunk és díszítettünk. A lelkes és kitartó munkának meg is lett a gyümölcse. Nemcsak Belinán, hanem Radzovcén, Cakanovcén is előadtuk a „Közös utat" s munkánkat nemcsak anyagi, hanem' erkölcsi siker is koronázta. A közönség hangulata és véleménye a darabról mutatja a legjobban, hogy kultúrgárdánk jól felPolitikai meggyőző munkánk keretében Juhász elvtárs segédgépész vállalta, az előadó tisztségét ez alkalomra. Egyszerű, de meggyőző és lelkes szavakkai beszélt a nagy célról, amely előttünk áll, a szocialista falu kiépítéséről. Messzemenően rámutatott arra, hogy legfőbb vágyunk az, hogy a jövőben megszűnjön a falu és a város közötti különbség. A jelenlevők lelkesen megtapsolták Juhász elvtárs beszédét és utána kérdéseket tettek fel, melyekre Juhász elvtára válaszolt. Ez alatt az idő alatt Halász József körzeti szerelőnk és Varga István raktárnokunk, akinek eredeti foglalkozása szintén szerelő, felszerelték a kultúrhelyiségben az üzem vetítőgépét. Rövid filmeket és filmhíradót vetítettünk. Bizony már éjfélre járt az idő, mire hazajöttünk, mert az egyes filmek közötti szünetekben megvitattuk a nézőkkel a látottakat. Ha így fog kultúrmunkánk haladni, reméljük, hogy a jövőben még nagyobb eredményekkel számolhatunk, mert a vállalat védnökségi kötelezettségét kultúrvonalon is teljesíteni akarjuk, nemcsak a termelés frontján. Galló István, a kéletszlovákiai villanymüvek gépésze. fényének emeléséért . y kezdő, de a megalakulásnál kötelezettséget vállalt, hogy öt új tagot szereznek a Csemadoknak és öt új előfizetőt a Tartós békéért, népi demokráciáért című lapnak. A szécsénykei Csemadok-csoport kul túrvédnökséget vállalt a helyi EFSz felett, 10 tagot szerez az EFSz-nek és 10 tagot a Csemadoknak. Végére hagytajn az ipolysági Csemadok munkáját. Dicséret és hála eredményes munkájuknak: taglétszámukat 45-röl 527-re emelték. Legelsösorban is elismerést érdemel Rozsnyó József kultúrtársunJ-, akinek kezdeményezése volt, a taggyűjtési verseny. A Csemadok helyi csoportnak tagjai most má'r szép számmal vannak és ahogy Kovács kul túrtá rs a helyicsoport pénztárnoka mondja — most már azon fognak iparkodni, hogy tagjaik az ipari és a mezőgazdasági munkával, a szocialista kultúra terjesztésével hozzájáruljanak Szlovákia összesített tervének sikeréhez. Konc Béla, Losonc készült az előadásra. Ha a szereplöket akarnánk bírálni, igen nehéz lenne a sorrendet megállapítani, mert a maga szerepében mindenki a legjobb tudását nyújtotta. Mégis ki kell emelnünk Forgács szerepében Poczos Ferencet, Benkó szerepében Sípos Ernőt, Danis szerepében Vass Bélát, Marina szerepében Poczos Gézámét, Holákné szerepében Poczos Józsefnét. Önzetlen munkájukért meg kell még említenünk Fehér Bélát, Haviár Miklóst, Kovács Gyulát és Vass Bélát, akik fáradságot nem ismerő munkájukkal nagyban hozzájárulnak a darab sikeréhez. A kezdet jó volt, az új vezetőség már kidolgozta a további terveket. Most már csak az kell, hogy a helyi vezetőség is segítse a Csemadok munkáját, hogy az igazi népi kultúra segíthesse falunkban,, járásunkban, hazánkban a szocializmus felépítőiét. Vass József, Belina. A Fáklya ť A Csemadok vágsellyei járási vezetősége értekezletet tartott április 5-én. Többek között foglalkozott a Fáklya terjesztésének munkájával. Járásunkban a Fáklya előfizetőinek számát eredetileg 50-re akartuk növelni. A legutóbbi szám ízléses kivitele, valamint tartalmának magas színvonala azonban arra késztet bennünket, hogy előfizetőink számát még n^gyqbb mértékben emeljük. lőfizetőkért i Mi. a Csemadok vágsellyed járási vezetősége elhatároztuk, hogy a Fáklya előfizetőinek számát 100-ra szaporítjuk. A Fáklya örvendetes fejlődése bizonyítéka annak, hogy valóban a legszélesebb tömegek kultúrpolitikai folyóirata lesz és dolgozóink igényeit teljesen ki fogja elégíteni. A Csemadok vágsellyei járási vezetősége A Csemadok kaposkelecsényi helyi csoportjának kultúrmunkája VERES JÁNOS ISelojanyiisz eloíárs sírjánál És mégis megalakult Belinán a Csemadok